Szabad Nép, 1953. október (11. évfolyam, 274-304. szám)

1953-10-31 / 304. szám

4 SZABAD NÉP A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának határozata „az élelmiszerek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról“ (Folytatás a 3. oldalról.) Felszerelésének bővítésével — 2,3-szeresére kell emelni a tésztagyárak kapacitását és 2,7- szeresére az élesztőgyárak kapacitását. 54. 1954—1956-ban a Szovjetunió középső területein, a Volga mellett és Kelet-Szibériá­­ban három vörösrozsmalátagyárat kell épí­teni, amelyek naponta egyenként 30­ tonna malátát termelnek, hogy ezzel biztosítsák a feljavított rozskenyér gyártását. 55 Négy arányokban kell építeni kenyér­gyárakat, a már meglévőket pedig át kell alakítani és fel kell szerelni új gépekkel. A városokban és munkáslakótelepeken 1953— 1956-ban 372 kenyérgyárat és gépesített pék­séget kell építeni a Szovjetunió élelmiszer­­ipari minisztériumának keretében. Azokban a városokban, ahol nem készítenek elegendő tortát, pirogot (húsos vagy gyü­mölcsízes sütemény), aprósüteményt és tészta­félét, a kenyérgyárak építését úgy kell meg­tervezni, hogy azok cukrász- és tésztakészít­mények gyártására alkalmas részlegekkel is rendelkezzenek. 56. 1954-ben be kell fejezni a sütőiparban az olyan folyamatok gépesítését, mint a liszt szitál­ása, a tészta dagasztása, a perechez szükséges tészta­ kidolgozása, 1955-ben pedig teljesen gépesíteni kell a tészta kiszaggatá­sát és a liszt adagolását. 57. A pékkészítmények minőségének szál­lítás közbeni megóvása céljából, továbbá, hogy megjavítsák e készítményeknek a kereskedelmi hálózatba eljuttatásának egész­­ségügyi körülményeit, meg kell szervezni, hogy a sütőipar külön e célra szolgáló szál­lítóeszközökön szállítsa a­ kenyeret a keres­kedelmi hálózatba a kereskedelmi minisz­tériummal egyetértésben összeállított listán szereplő városokban, 1954-től kezdve pedig a süteményeket, tortákat és aprósüteménye­ket is különleges gépkocsikon juttassák el a városi kereskedelmi hálózatba. 58. Kötelezni kell a köztársaságok minisz­tertanácsait, a Centroszojuzt, a közlekedés­­ügyi minisztériumot, a kohóipari miniszté­riumot, a szénipari minisztériumot, a fa- és papíripari minisztériumot és a többi mi­nisztériumot­ és hivatalt, amelyek sütőipari vállalatokkal rendelkeznek, hogy hozzanak intézkedéseket a sütőipar további fejleszté­sére, gépesítésére, az egészségügyi viszo­nyok megjavítására, a sütőipari készítmé­nyek minőségének jelentős javítására és választékának bővítésére és a sütőipari ké­szítményeket szállító közlekedési eszközök számának növelésére. Liszt és dara 59. 1954-ben a minőségi liszt és dara ter­melését az 1950. évihez viszonyítva a követ­kezőképpen kell növelni: a legjobb minőségű liszt termelését 2,8-szeresére, az elsőrendű liszt termelését 2.1-szeresére, egyéb lisztfaj­­ták termelését 1.6-szeresére, a köles termelé­sét 1.5-szeresére, a hajdina termelését 1.7- szeresére, a borsó termelését pedig 3.8-szere­­sére. 60. 1956 végére az 1950. évihez viszonyítva a következőképpen kell megnövelni a daraké­szítő ipari vállalatok teljesítőképességét: malmok, hántolóüzemek építése, valamint a Kalavmuka­ (Malomipari Igazgatóság) vál­lalatainak átszervezése és technikai felszere­lésének kibővítése útján: a lisztörlés terén 1.4-szeresére, a darahántolás terén pedig 1,2- szeresére. A malom- és hántolóipar teljesítőképessé­gének további növekedését azzal kell bizto­sítani, hogy 1955-ben megkezdik 25 malom­­kombinát, 11 hántolóüzem és hántolóműhely építését. 61. Kötelezni kell a Szovjetunió élelmiszer­ipari minisztériumát, hogy: a) a Szovjetunió Minisztertanácsának 1953 május 13-i határozata értelmében javítsa meg fl liszt minőségét és biztosítsa 95 százalék­ban alacsony kiőrlési fokú rozsliszt, 96 száza­lékban alacsony kiőrlési fokú búzaliszt gyár­tását, amelyből 85 százalékban lehet másod­rendű lisztet készíteni (egyfajtájú kiőrlés ese­tén), és ezeket a lisztfajtákat finomabb őr­léssel állítsa­ elő; b) szervezze meg a minőségi liszt és dara csomagolását úgy, hogy 1954-ben 50.000, 1955-ben pedig 250.000 tonna csomagolt lisz­tet és 1954-ben 10.000, 1955-ben pedig 30.000 tonna csomagolt darut hozzanak forgalomba, építtessen a nagyipari központokban, első­sorban a Moszkvában, Leningrádban, Kiev­­ben, Szverd­ovszk­ban és Molotovban lévő malmokban csomagolórészlegeket és használ­janak visszatérő csomagolást a liszt szállí­tásánál. 62. Az állami gabona minőségi őrlését vég­ző vállalatok kapacitásának növelése és az állami, mezőgazdasági lisztőrlő vállalatoknál gabonát erőltető kolhozok és kolhozparasztok jobb kiszolgálása érdekében kötelezzék a szö­vetséges köztársasági minisztertanácsokat arra, hogy: a) jelentősen javítsák meg az említett ma­lomipari vállalatok munkáját és fokozzák azok minőségi lisztgyártási kapacitását; b) irányozzák elő az 1954—1956. évekre szóló tervekben az állami készletgabo­nát fel­dolgozó malmok mellett raktárak építését 30 napra elegendő gabonakészlet és 15 napi kész­árukészlet tárolására; c) intézkedjenek a gyártott liszt és daru minőségi megjavításának biztosításáról és 1954-ben szervezzenek a hengermalmoknál üzemi laboratóriumokat; d) a hengermalmokkal nem rendelkező vidékeken javítsák meg a gabonának lisztre való becserélésével foglalkozó kirendeltségek meglévő hálózatának munkáját, szükség esetén pedig egészítsék ki e kirendeltségek számát; e) a forgalomból levont 10 százalék fel­­használásával biztosítsák a malomberende­zések, malomépü­letek és a malmokkal kap­csolatos hidrotechnikai berendezések kellő javítását, valamint a­­malmok átalakítását és tökéletesítését, különös figyelmet fordítva emellett a pneumatikus anyagmozgatásra és a javított őrlési technológia maximális bevezetésére. Élemiszersűrítmények 63. A Szovjetunió élelmiszeripari minisz­tériumának kezelésében lévő vállalatoknál 1954-ben 1,780.000.000 dobozra, 1955-ben pedig 2,045.000.000 dobozra kell emelni a főzelék-, paradicsom, és gyümölcskonzervek gyártását az 1950. évi 922 millió dobozzal és az 1953. évi 1.360.000.000 dobozzal szemben, biztosítva ugyanakkor a termelés növekedését a következő választékban: gyümölcskonzervek (milliós dobozokban szá­mítva) 1954-ben 410; 1955-ben 480; tehát 1954-ben az 1950. évihez képest két és fél­szeresére, 1955-ben az 1950. évihez képest háromszorosára. Paradicsomkonzervek (fenti éveknek megfelelően) 510, 560, il­let­ve 171 százalékra és 190 százalékra. Gyümölcs­konzervek (fenti éveknek megfelelően) 755, 855, illetve 187 százalékra és kétszeresére. Húsos főzelékkonzervek: 65, 70, illetve két­szeresére és 2,2-szeresére. Szalonnás bab­­konzervek: 40, 80, illetve 160 százalékra és 3.2- szeresére A zöldség-, paradicsom- és gyümölcskon­zervek gyártását emeljék 1956-ban mintegy 2.500.000.000 dobozra, vagyis növeljék az 1950. évinek 2,7-szeresére, az­ összes kon­­zervfajták (hús-, hal-, tej-, zöldség-, para­dicsom- és gyümölcskonzervek) gyártását pedig növeljék 4.150.000.000 dobozra, vagyis az 1950. évinek 2,9-szeresére. 64. Biztosítják az élelmiszersűrítmény­­gyártást a következő méretekben: élelmiszer­­sűrítmények gyártása 1954-ben emelkedjék 90 ezer, 1955-ben 100 ezer tonnára; száza­lékokban számítva 1954-ben az 1950. évihez képest 167 százalék, 1955-ben 185­­százalék legyen; ezen belül a porított gyümölcsgyár­tás 30 és 35 ezer tonnára, illetve 120 és 140 százalékra emelkedjék. Porított tápszerek (a fentinek megfele­lően): 10 és 15 ezer tonna, illetve 3.3-sze­­res és ötszörös legyen. «Herkules»-márkájú tápszer-, a zabliszt- és gyermeklisztgyártás (fenti éveknek megfele­lően): 42 és 50 ezer tonnára, illetve két­szeresre és 2,4-szeresre növekedjék. 65. A szárított főzelékfélék és burgonya előállításának fejlesztése igen fontos, mivel a szárított főzelékféle és burgonya egyik olyan lényeges eszköz, amely lehetővé teszi az idénytől független szállítást távoli vidékekre, a friss burgonya és főzelékfélék távoli szál­lításának csökkentését, csökkenti a szállítási és tárolási veszteségeket és megóvja a mi­nőséget. A Szovjetunió élelmiszeripari mi­nisztériuma, a Szovjetunió kereskedelmi mi­nisztériuma, a Centroszojuz és Centroprom­­szovjet kötelékébe tartozó üzemieknél a szá­rított főzelékfélék és burgonya termelését az 1953. évi 46.000 tonnáról 1954-ben 70.000 ton­nára és 1955-ben 100.000 tonnára­ kell növel­ni, vagyis 4,3-szeresére kell fokozni 1950-hez viszonyítva. 66. Rohamosan növelni kell a gyorsfa­gyasztott főzelékfélék, gyümölcsök és bo­gy­ósgyümölcsök készítését. 67. Meg kell szervezni a hűtőházak (bele­értve a kereskedelmi vállalatok tulajdonában lévő hűtőházakat) és a konzervgyárak mel­lett is a főzelékféléket, gyümölcsöket és bo­­gyósgyümölcsöket frissen gyorsfagyasztó­­üzemek építését, hogy az ilyen típusú üze­mek gyorsabban épüljenek és hogy jobban ki lehessen használni az üzemben lévő h­űtőhá­­zaka­t és konzervgyárakat. 68. Jelentősen fokozni kell a gyermekek számára készülő konzervek gyártását: a te­jes alma püré, a barackpü­ré, a zöldborsó-, répa-, paraj-, zöldbab- és egyéb főzelékpü­­rék gyártását 1954-ben 4,5-szeresre, 1955- ben pedig 9-szeresre kell növelni 1953-hoz viszonyítva. 1954-ben meg kell szervezni a csecsemő­­tanszerek tömeggyártását. 69. 1956 végére 1950-hez viszonyítva a Szovjetunió élelmiszeripari miniszté­riuma konzerv, és élelmiszersűrítmény­­ipari főigazgatóságának kötelékébe tar­tozó üzemek kapacitását a következőképpen kell növelni: a zöldség, és gyümölcskonzerv­­gyártási kapacitást 2.3-szeresre, az élelmi­­szersűrítménygyártási kapacitást 1.2-szeres­­re, a porított tápszergyártási kapacitást 4,4- szeresre, a diétás készítmények gyártásának kapacitását pedig kétszeresére. A meglévő üzemek kapacitásának növelése mellett 1954—1955-ben hozzá kell fogni élel­­miszersűrítményeket, zab- és kukoricapelyhe­t, készételeket, mártásokat, körítéseket és kü­lönleges gyermekélelmiszereket gyártó új üzemek építéséhez, hogy fokozni lehessen a kész- és félkész élelmiszerek gyártását, s ezáltal meg lehessen könnyíteni a háztartási munkát, meg lehessen gyorsítani a­z ételek elkészítését, emelni lehessen a kereskedelem és a vevők kiszolgálásának színvonalát. 70. 1954—1956-ban a nagy konzervgyárak­ban teljesen gépesíteni kell a paradicsomké­­szítmények, valamint a zöldborsóból, cseme­gekukoricából, paradicsom- és gyümölcsléből készített konzervek előállításának technológiai folyamatait és az üvegek mosását. Széles körben be kell vezetni az automata töltő- és csomagológépek alkalmazását. A nagy gyárakban be kell vezetni a gyü­mölcsfélgyártmányok folyamatos, gépesített, s­zénessavas tartósítását. A gyümölcsök és zöldségfélék gyors fa­gyasztására be kell vezetni a legújabb gyorsfagyasztókészülékeket, a zöldborsó kar­tondobozokba való csomagolását végző autom­atagépeket, továbbá a kartondobozokat celofánnal bevonó automatákat. 71 • „Me? !"ell szervezni 1954-ben a szárí­tott főzelékkeverékek (borsos, scsi) termelé­sét kicsinybeni eladás céljára, továbbá meg­felelő csomagolásban a tömbbe préselt szá­­razfőzelék és burgonya előállítását. 72. Annak érdekében, hogy a kolhozokat érdekeltté tegyék a kukoricapehely előállítá­sához szükséges kukoricafélék termelésében és beadásában, fel kell jogosítana a Szovjet­unió földművelésügyi és begyűjtési miniszté­riumát, hogy 1954-től kezdve minden tonna ilyen kukoricáért öt tonna takarmánykukori­cát, vagy a megállapított egyenérték szerint­i megfelelő mennyiségű egyéb gabonafélét számoljon el. 73. Hogy biztosítsák a konzervek és az őszi-téli időszakban feldolgozásra felhalmo­zott zöldségkészletek tartós tárolását. 1954— 1956-ban a konzervgyárak mellett raktárakat kell építeni kétszázmillió doboz konzerv táro­lására, és zöldségtárolókat 35 ezer tonna zöldségféle befogadására. 74. Jelentősen növelni kell a vitaminok elő­állítását. 1955-ben 48 milliárd adag vitamint kell előállítani az 1950. évi 19,2 milliárd és az 1953. évi 32,5 m­illiárd adaggal szemben. Sör, tígi­im­­lcsszörpü­k és üdítőitalok 75. 1954—1955-ben jelentősen növelni kell a sör, a gyümölcsszörpök, az ásványvizek és a rozsból készült üdítőital termelését, külö­nösen a Donyec-­m­edence, az Ural és a Kuz­­nyeck-medence térségében, ahol a lakosság­nak az említett italok iránti keresletét nem elégítik ki kellő mértékben. Ezeknek az ita­loknak a gyárt­ását a következő arányban kell emelni: sör 1954-ben 2100 millió, 1955- ben 2320 millió liter, tehát 1934-ben az 1950. évihez képest 63 százalékos, 1955-ben pedig 81 százalékos emelkedést, ebből a pa­lackozott sör mennyisége 730 és 1090 millió liter, tehát 3,4-szeres és 5-szörös emelkedést érjen el. Alkoholmentes italok 1100 és 1350 mil­lió liter, illetve 153 és 187 százalék, ebből a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma útján 750 és 900, illetve 158 és 189 száza­lék, ezen belül gyümölcsszörp 430 és 500, illetve 185 százalék; 2,2-szeresére; kvasz 270 és 340, illetve 2,1-szeresére és 2.7-szeresére; ebből palackozva 36 és 60, illetve 16-szo­­rosára­; többi­ízszeresére. Ásványvíz (millió üveg, a fenti éveknek megfelelően) 220 és 260, illetve kétszeresé­­re* * * és 2.4-szeresére. 76. Intézkedéseket kell tenni a sör, a kvasz, a gyümölcsszörpök és ásványvizek gyártási kultúrájának emelésére és minősé­gének javítására, biztosítani kell a sör-­ gyártás tökéletesebb technológiájának alkal­mazását, a nyersanyag-raktározás szabá-­ lyainak feltétlen betartását, a gyümölcs-­ szörpök gyártásánál kitűnő minőségű gyü­mölcslevek felhasználását, a hűtőberende­zések széleskörű bevezetését, a technológiai útmutatások és egészségügyi követelmények legszigorúbb betartását a sör, a gyümölcs­­szörpök, ásványvizek, limonádé és kvasz előállításánál és kiszerelésénél. 77. Javítani kell a rozsból készült kvasz minőségét, biztosítani kell, hogy a kvasz készítésénél kizárólag kitűnő minőségű rozsmalátát és gabonatermékeket használ­janak fel. 78. Figyelem­be véve, hogy sok esetben a köztársasági, területi és kerületi vállalatok­ban, valamint a szövetkezeti vállalatokban gyártott gyümölcsszörpök és kvasz minősége nem megfelelő, továbbá, hogy jelentősen nö­velni kell ezeknek az italoknak a termelését olyan vidékeken, ahol az élelmiszeripari mi­nisztérium vállalatainak teljesítőképessége nem elegendő, vagy nincsenek ilyen vállala­tok, kötelezni kell a szövetségi köztársasá­gok minisztériumait, a Centroszojuzt és a Centropromszovjetet, hogy ellenőrizzék a hozzájuk tartozó gyümölcsszörp- és kvasz­­termelővállalatok technikai és egészségügyi helyzetét, hogy küszöböljék ki az e téren mutatkozó hiányosságokat, dolgozzanak ki és hajtsanak végre intézkedéseket ez italok mi­nőségének jelentős megjavítására és terme­lésének növelésére, használják fel a rendel­kezésre álló lehetőségeket, hogy megszervez­­zék a gyümölcsszörpök és kvasz előállítását a közétkeztetési vállalatoknál, a vendéglők­ben és éttermekben, abból kiindulva, hogy teljesen ki kell elégíteni a lakosság szükség­letét ezekben az italokban. 79. Biztosítani kell a sör-, gyümölcsszörp- és kvaszkereskedelem körülményeinek gyöke­res megjavítását ezáltal, hogy ezeket az ita­lokat kiszereléskor hűtik és szénsavval­ telítik. Ennek érdekében tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket 1954-ben az ipari központokban, 1955 és 1956-ban pedig az összes többi vá­rosokban. 80. 1956 végére a Szovjetunió élelmiszer­­ipari minisztériuma az 1950. évihez képest 2.2-szeresére emelte a kvaszelőállító üzemek kapacitását, 3.7-szeresére az ásványvizeik, 4.1- szeresére az alkoholmentes italokat gyártó üzemek kapacitását, ezen belül a gyümölcs­­szörp gyártásának kapacitását 4.5-szeresére, a rozsból készült kvaszét 5,4-szeresére, a malá­táét 2,7-szeresére. 81. Kötelezni kell a Szovjetunió élelmi­­szeripari minisztériumát, hogy erősen emelje a­ különféle ásványvizek gyártását. Bor, pezsgőfélék, konyakok, likőrök 82. 1954—1955-ben növelni kell a bor- és konyakgyártást a következő arányban: bor (10.000 literben) 1954-ben 30.370; 1955-ben 34.480,1954-ben (százalékban) az 1950. évihez viszonyítva: 2.1-szeresére; 1955-ben (száza­lékban) 1950-hez viszonyítva 2.4-szeresére, ezen belül pezsgő (megfelelően) 1370: 1480; 129; 140; vagyis 18, illetve 20 millió üveg. Konyakok (megfelelően) 1200; 1500; 2,9- szeresére; 3,7-szeresére. 83. 1954-ben a palackozott borok és gyü­mölcsborok gyártásának arányát az egész termelésen belül 90 százalékra kell növelni. Intézkedéseket kell hozni a bor és konyak minőségének további javítására. 84. Új borászati üzemek építése és a meg­lévő üzemek átalakítása és kibővítése révén 1956 végére 1950-hez viszonyítva­ meg kell növelni a borászati ipar kapacitását 2,7-sze­­resre, a pezsgők készítésének kapacitását 2,5- szeresre, a ko­nyakgyártás kapacitását pedig 4,6-szeresre. A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériu­mát kötelezni kell arra, hogy rendelje el a borpincék befogadóképességének jelentős mér­tékű megnövelését új pincék építése és a meg­lévő pincék kibővítése útján, új technikai és új technológiai eljárások egyidejű bevezetése mellett. Borászati üzemeket kell építeni, elsősorban Moszkvában, Leningrádban, Novoszibirszkben, Habarovszkban, Cseljabinszkiban, Omszkban, Szveridlovszkban, Molotovban, Szaratovban, Harkovban, Dnyepropetrovszkban, Minszkben, Kisinyevben, Kurgán, Tubában, pezsgőgyára­kat kell építeni Szverd­­ovszkban, Habarovszk­ban és a rosztovi terület cimljanszki szovhá­­zában. 85. A vodka, valamint a likőr- és pálinka­félék minőségének megjavítására az 1954— 1956. években a negyvenfokos vodka, és a pá­­linkakészítmények gyártását kettős lepárlás­sal előállított, magasabb tisztasági fokú szesz­re kell átállítani és e vodkát félfehér üveg­ben­­kell raktározni, a legfinomabb vodkát, va­lamint a likőr- és pálinkakészítményeket pe­dig színtelenített üvegekbe kel­l palackozni. A hűtőtechnika megjavítása az élelmiszeriparban 86. Az élelmiszerek minőségének megja­vítása céljából, a hús-, a hal-, az állati zsiradékfélék és az egyéb élelmiszerek hűtő­házi kezelési technikájának megjavítása cél­jából, valamint ezen árucikkek megfelelő tárolásának biztosítása céljából jelentős mértékben meg kell növelni a hűtőházak be­fogadóképességét és a fagyasztóberendezések teljesítőképességét. A Szovjetunió élelmiszeripari miniszté­riumának kötelességévé kell tenni, hogy új hűtőházak építésével, a meglévő hűtőházak átalakításával és technikai felszerelésük ki­bővítésével 1954—1956 folyamán 205.000 tonna befogadóképességű tárolótérrel nö­velje meg a hűtőházak kapacitását és 1956 végére ezt a befogadóképességet emelje 709.000 tonnára, szemben az 1953. év ele­jén rendelkezésre álló 460 000 tonna be­fogadóképességgel. Ebből a célból a hús-, hal- és olajfeldolgozó iparban a kis, előre­­gyártott elemekből készült hűtőházak mel­lett nagyobb mértékben kell alkalmazni a nagybefogadóképességű, előregyártott ele­­mekből készült hűtőházakat, ami lehetővé teszi, hogy rövidebb idő alatt és kevesebb költséggel építsék a hűtőházakat. 1954—1955 között a h­ítőházakban napi 10.000 tonnával növelte a fagyasztó berende­zések teljesítőképességét hús-, halfélék és egyéb élelmiszerek fagyasztása céljából. A húsfélék, vágott baromfi, hal és hal­­filé, húsosderelye, gyümölcsök főzelékfélék és egyéb élelmiszerek gyorsfagyasztása cél­­jából a termelő- és elosztó hűtőházakban és az élelmiszeripari üzemeknél széles körben be kell vezetni a gyorsfagyasztó berendezé­seket. 87. Az új hűtőházak építésénél és a már működők átalakításánál biztosítani kell a leg­­hatékonyabb és a legmagasabb termelékeny­ségű berendezések alkalmazását a­­ hűtőkam­rák hűtésére, a hűtőberendezések szabályozá­sának automatizálására, valamint biztosítani kell automata ellenőrző mérőműszerek, a hű­tőkamrák levegőjét fertőtlenítő készülékek és hűtőteljesítménymérők alkalmazását, 88. A hűtött és fagyasztott élelmiszereknek a hűtőházakból és hűtőtelepekről a kereske­delmi hálózatba történő elszállításának meg­javítására 1954—1955-ben az ipari gócpon­tokban lévő hűtőházak keretében töltőálomá­­sokat kell létesíteni a­ fagyasztott áruk szál­lítására alkalmazott gépkocsiknál használt «zerotorok» és hidega­kkumulátorok fagyasz­tására. 89. Meg kell bízni a gépipari minisztériu­mot, hogy az élelmiszeripari minisztériummal együtt vizsgálja meg 1954—1956. évekre vo­natkozólag a korszerű kétfokozatú hűtőkom­presszorok, automatizált hűtőberendezések, szárazjéggyártó gépek, abszorbciós berendezé­sek, töltelékes hentesáruk, zsír, tej, bor és szeszmentes italok gyors lehűtésére szolgáló hűtőkészülékek, végül olyan készülékek és be­rendezések, amelyek a hűtőberendezések auto­matikus irányítására és szabályozására szol­gálnak, továbbá ezekhez való tartalékalkatré­­szek gyártásának kérdését. A javaslatokat e kérdéssel kapcsolatban egy hónap leforgása alatt terjesszék a Szovjetunió Minisztertaná­csa elé. Dohányáruk, illatszerek és koznacíiku­­ cikkek 90. A cigaretta- és szopókás cigaretta­­gyártást 1954-ben kétszázmilliárd darabra, vagyis 1950-hez képe­st 1.6-szeresére, 1955- ben pedig 215 milliárd darabra, vagyis 1950-hez képest 1,7-szeresére kell emelni. 91. A dohányipari vállalatoknál a munkai feltételek jelentős megjavítása és a termelés minőségi javítása céljából: a) 1954-ben be kell fejezni e dohány­gyárakban annak az új gyártási módszer­nek a meghonosítását, amely magába fog­­lalja a dohány kondicionált levegővel való nedvesítését, a dohányszálak pneumatikus lazítását és portalanítását. Az 1954—1955 években meg kell valósítani a leveles do­hány mechanikai úton történő keverését; b) az összes dohányfermentáló­ üzemek­ben az 1954—1955. években át kell állítani a dohányfermentálá­s technológiai folyama­tát automatikus irányításra, be kell fejezni 97. Jelentősen növelni kell a nagyteljesít­ményű gépek és automaták termelését az élelmiszeripari cikkek termelésével kapcsola­tos folyamatok gyors gépesítésének és auto­matizálásának biztosítása céljából. A gépipari minisztérium fő feladata az élelmiszeripari gépgyártás terén, hogy 1954 -1955-ben a legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű felszereléseket gyártsa élel­miszerek termeléséhez: halfeldaraboló, doboz­­töltő és dobozlezáró automata gépsorokat, húsfeldolgozó futószalagokat, töltelékes hen­tesáruk készítéséhez szükséges automatákat, adagoló- és csomagolóautomatákat, kon­zervdoboz készítéséhez szükséges gépsorokat, a cukoripar számára szükséges technológiai felszereléseket, vajkészítéshez, péksütemé­nyek és tésztafélék készítéséhez szükséges automata gépsorokat, dohánykészítmények előállításához szükséges automatákat. 98. Kötelezni kell a gépipari minisztériu­mot, hogy 1954-ben 530 millió, 1955-ben pe­dig 800 millió rubel értékű technológiai fel­szerelést gyártson és szállítson a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának és 1956 ele­jére az élelmiszeripari gépgyártó üzemek ka­pacitását az élelmiszeripar számára szüksé­ges felszerelések gyártása terén 11 milliárd rubelre emelje. 99. Tűrhetetlen, hogy az élelmiszeripart és a kereskedelmi szervezeteket egyáltalán nem kielégítő módon látják el az élelmiszerek adagolásához és csomagolásához szükséges csomagolóeszközökkel, papírral és kartonnal. Hogy biztosítva legyen azoknak az intézke­déseknek végrehajtása, amelyek az élelmisze­rek minőségének és választékának javítására, a jó és ízléses csomagolásban forgalomba ho­­zott élelmiszerek menny­is­égének jelentős nö­velésére, valamint a kereskedelem kultúrájá­nak emelésére irányulnak, jelentős mértékben fokozni kell a különleges papír- és kartonfé­­lék gyártását. 100. Kötelezni kell­ a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériumát, hogy 1957 végére az élelmiszeripar és a kereskedelmi szerve­zetek számára szükséges különleges papír- és kartonfélék gyártási kapacitását emelje az 1953. évinek a kétszeresére. 101. Figyelem­be véve, hogy az élelmiszerek minősége tartósságának biztosítása terén, a termelés kultúrájának emelése és az áruk kiállításának megjavítása terén nagy szere­pet jászik a sztaniolpapír és a celofán, kötelezni kell: a) a­ kohóipari minisztériumot, hogy jóval több alumíniumból készült sztaniolpapírt szállítson az élelmiszereket gyártó szervek­nek. Bővíteni kell a színes, kasírozott, páráim­nál itatott papírral kombinált és lakkozott sztaniolpapír gyártását. b) a közszükségleti iparcikkek miniszté­riumát, hogy jelentősen növelje a celofán­szállítást az élelmiszerárukat előállító szer­veknek. Erősen meg kell javítani a celofán minő­ségét, biztosítani kell a különböző színű celofánfélék gyártását, és vízálló és lakkozott celofánféléket kell gyártani. 102. Figyelem­be véve, hogy az élelmiszer­­ipart és a kereskedelmi hálózatot rosszul látják el fából készült göngyöleggel, csoma­­golóedényekkel és ezek minősége sok eset­ben nem kielégítő, önköltsége viszont magas, kötelezni kell a Szovjetunió Állami Tervbi­zottságát, valamint a fa-és papíripari minisz­tériumot, dolgozzon ki és terjesszen egy hó­napon belül a Szovjetunió Minisztertanácsa elé javaslatokat a fagöngyölegek és csoma­­golóedények termelésének fokozására, minő­ségének erős megjavítására és önköltségé­nek csökkentésére vonatkozólag, abból kiin­dulva, hogy teljesen ki kell elégíteni az élel­miszeripar és a kereskedelem csomagoló­anyagszükségletét. 103. Biztosítani kell az élelmiszergyártó vállalatok teljes és fennakadás nélküli ellá­tását nyersanyagokkal, segédanyagokkal, üzemanyaggal, villamosenergiával és felsze­reléssel. Kötelezni kell­ a) a Szovjetunió Állami Tervbizottságát, hogy a Szovjetunió népgazdaságának fejlesz­tésére irányuló 1954. és 1955. évi tervek ke­retében írja elő: teljesen biztosítani kell az élelmiszertermelés megállapított mennyiségé­hez szükséges nyersanyagokat, alapanyago­kat, fűtőanyagot és villamosenergiát, az élel­­miszerárukat termelő iparágakat, az élelmi­szeripari termelőkapacitások fejlesztésére vo­natkozó terveknek megfelelően, el kell látni pénzeszközökkel, felszereléssel és építőanya­gokkal. b) Minden minisztérium, hivatal és a köztársaságok minisztertanácsai a nyers­anyagok és segédanyagok egyes vállalatok részére történő elosztása során részesítsék előnyben az élelmiszerárukat előállító válla­a levegő hőmérsékletének é­s páratartalmá­nak szabályozására szolgáló automaták be­állítását. 92. Új dohányipari vállalatok építésével és a már működők újjáalakításával, valamint műszaki berendezésének kibővítésével a­ do­hányipari vállalatok és a dohányfermentáló üzemek teljesítőképességét a cigaretta és szopókás cigarettagyártás terén 1956 végére 1950-hez képest 1,6-szeresére, a dohányfer­­ment­álás terén félszeresére kell emelni. A begyűjtési hálózatban és a dohánygyá­rakban a dohány- és mahorka-nyersanyag tárolására 1954—1956. években összesen 240 ezer négyzetméter területű raktárakat kell építeni. 93. Biztosítani kell 1954-ben a lakosság mos­dószappanszükségletének teljes kielégítését a kellő választékban, különös figyelmet for­dítva a mosdószappan minőségének, illatá­nak és kiállításának megjavítására; jelentő­sen növelni kell a csomagolt és dobozos, ki­váló minőségű mosdószappanok gyártását. 94. Biztosítani kell a lakosság körében fo­kozott keresletnek örvendő, kiváló minőségű parfümök és kölnik termelésének a követke­ző arányú növelését: 1953-hoz képest 1954- ben kétszeresére és 1955-ben 2,5-szeresére. 95. A kiváló és közepes minőségű parfü­­mök és kölnik gyártásának biztosítására nö­velni kell a művészi kidolgozású fém- és műanyagkupakkal ellátott üvegcsék gyár­tását. 96. Meg kell javítani a mosdószappanok, az illatszerek és kozmetikai cikkek kiállítá­sát, ízléses bronz, és alumíniumlemezből ké­szült új címkéket kell bevezetni. Az illatszer- és kozmetikai ipar jó minőségű, szintetikus illatosító anyagokkal való ellátá­sa érdekében 1954-ben hozzá kell fogni a kalugai szintetikus illatszerkombinát máso­dik részlegének építéséhez. Újjá kell alakítani a moszkvai «Új Hajnal» és a leningrádi «Északi Fény» illatszergyára­kat, különösen értékes illatszerek, kölnik és egyéb illatiszeripari termékek gyártására kell szakosítani ezeket a­latokat az említett anyagokkal való ellátás terén. c) A szállítási minisztériumok biztosít­sák, hogy elsősorban az élelmiszereket elő­állító vállalatokat lássák el nyersanyagok­kal, segédanyagokkal és felszerelésekkel és feltétlenül teljesítsék az erre vonatkozó ter­veket, függetlenül attól, hogyan teljesítik a többi rendelőnek szóló szállításokat. 104. Kötelezni kell a villamoserőművek és a villamosipar minisztériumát, a köztársa­ságok minisztertanácsait, a határterületek végrehajtó bizottságait és a területi végre­hajtó bizottságokat, hogy a villamosenergia­­elosztási tervekben írják elő az élelmiszer­­ipari vállalatok villamosenergiaellátásának teljes biztosítását, biztosítsák e vállalatok fennakadás nélküli villamosenergiael­látását, ne engedjék meg a villamosenergiaszolgál­tatás beszüntetését vagy korlátozását ha a villamosenergiaszolgáltatás a megállapított kereteken belül történik, biztosítsák, hogy elsősorban az élelmiszeripari vállalatokban létesített újabb transzform­átorkapacitásokat kapcsolják be a hálózatba. 105. Hogy biztosítani lehessen az élelmi­szerek termelésének erős fellendítésével kap­csolatos feladatok végrehajtását, intézkedni kell az élelmiszeripari vállalatok­ és a szerve­zetek kádereinek jobb kiképzéséről és szak­emberekkel való ellátásáról. Meg kell erősíteni a Szovjetunió élelmiszer­­ipari minisztériuma és kulturális ügyeinek mi­­nisztériuma által előterjesztett intézkedéseket, amelyek az élelmiszeripari minisztérium vál­lalatainak, építkezéseinek és szervezeteinek káderekkel való biztosítására vonatkoznak. 106. A termelőkapacitások növelésének biztosítása céljából az élelmiszeripari minisz­térium számára a beruházások összegét 1954-ben 8,5 milliárd rubelben kell megál­lapítani (beleértve a hántoló- és malomipar, valamint a takarmánykeverék-előállító ipart) az 1953. évi előrelátható 4,8 milliárd rubel beruházással szemben. Jelentősen emelni kell az élelmiszeripari vállalatokkal kapcsolatos építkezési munkák volumenét azoknak a­ szervezeteknek erejéből, amelyek a tervbevett építkezések körzetében vannak. 107. Az élelmiszeripari vállalatok kapaci­tásának gyors növelése céljából a lehető leg­kisebb beruházási költségek mellett, kötelezni kell a Szovjetunió élelmiszeripari miniszté­riumát, a köztársaságok minisztertanácsait, a területi végrehajtó bizottságokat, a városi végrehajtó bizottságokat, a­ szóbanforgó vál­lalatok igazgatóit és főmérnökeit, hogy­ két hónapon belül dolgozzanak ki és hagyjanak jóvá olyan intézkedéseket, amelyek minden vállalatnál az élelmiszerek term­elési kapaci­tásának és termelésének növelésére irányul­nak, a gépesítés, a szűk keresztmetszetek megszüntetése, az alkalmas épületek bővítése és átalakítása útján, széles körben felhasz­nálva a munkások, mérnökök és műszaki dol­gozók észszerűsítő javaslatait. 108. Kötelezni kell a Szovjetunió élelmi­­szeripari minisztériumát, a Centroszojuzt, a Centropromszovjetet és a szövetséges köztár­saságok minisztertanácsait, dolgozzanak ki és hajtsanak végre intézkedéseket annak ér­dekében, hogy az élelmiszeripari vállalatoknál tovább csökkentsék a termelési önköltséget, a nyersanyag- és késztermék-veszteséget, a mel­lékkiadásokat és a forgalmi költségeket. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP központi bizottsága úgy véli, hogy az élelmiszertermelés erős fellendülésének bizto­sítása az összes szovjet, párt és szakszerve­zeti szervek egyik legfontosabb feladata. Ezért a Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP központi bizottsága kötelezi a mi­nisztereket, a hivatalok vezetőit, a szövetsé­ges köztársaságok minisztertanácsainak el­nökeit, kommunista pártjai központi bizott­ságainak titkárait, a határterületi és területi végrehajtó bizottságok elnökeit, a határterü­leti és területi pártbizottságok titkárait, nyújtsanak minden vonalon segítséget az élelmiszeripari vállalatoknak az élelmiszer­­ipar előtt álló, a lakosság élelmiszerellátásá­­nak­ erős fokozására és az ország élelmiszer­bőségének megteremtésére irányuló feladatok teljesítésében, az 1954—1955—1956. évi gazdasági tervek keretében írjanak elő kon­krét intézkedéseket ennek a határozatnak a feltétlen végrehajtására. Az élelmiszeripari vállalatok és szerveze­tek minden dolgozójának kötelessége, hogy megszüntessék az élelmiszeripar munkájá­ban mutatkozó hiányosságokat, minden ere­jükkel törekedjenek a jelen rendeletben az élelmiszertermelés jelentős növelésével, az élelmiszerek minőségének javításával és ter­melési kultúrájának emelésével kapcsolatban kitűzött feladatok teljesítésére és túlteljesí­tésére és ezzel biztosítsák, hogy a legköze­lebbi években országunkban létrejöjjön a kitűnő minőségű élelmiszerek bősége, II. ,és élvlmisaeripur fin ffUffi-in iive/iéi vllátusmnnl vs ns «•l&m­tisBvi’ipfiri beruhászásokról SZOMBAT, 1956 OKTÓBER 3. A zenei hét mai programmja: vita az elhangzott művekről A második magyar zenei hét eseményso­rozatában pénteken este befejeződtek a be­mutató hangversenyek. Ugyancsak pénteken «Az új magyar zeneművészet néhány pro­blémájáról» Mihály András tartott előadást a Zeneművészeti Főiskolán. Megjelent az elő­adáson a magyar zenei hétre érkezett szá­mos külföldi vendég is. A zenei hét kereté­ben szombaton még egy színházi előadásra kerül sor: az Operaházban bemutatják Ránki György «Pomádé király» című zenés komé­­diáját.­­ Ma délelőtt 10-kor a Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében megkezdődik a zenei héten elhangzott művek megvitatása. A két­napos vita bevezető előadását Szabó Fe­renc Kossuth-díjas zeneszerző, érdemes mű­vész tartja. SZIKRA Lapnyomda. • o o o • A KIOSZ országos értekezlete A Kisiparosok Országos Szabad Szervezete október 30-án és 31-én országos értekezletre hívta össze a KIOSZ megyei titkárokat, KI­­OSZ-vezetőket, hogy megbeszéljék, hogyan támogathatják mindjobban a kormány pro­­grammját. Az értekezlet első napján Nagy János országos szervezőtitkár tartott be­számolót. (MTI) Budapesti népművelési értekezlet A budapesti városi tanács pénteken nép-* művelési értekezletet hívott össze. Szőnyi József, a fővárosi tanács népműve­­lési osztályvezetőhelyettese a többi között is­mertette, hogy az ötéves terv megindulása előtt Budapesten egyetlen területi kultúrott­hon sem volt, számuk jelenleg 20. A Fővá­rosi Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárai­nak száma az ötéves terv alatt eddig 18-cal emelkedett. Olvasóinak száma az elmúlt há­rom év alatt megháromszorozódott. A könyv­tár könyvállománya meghaladja az 1.100.000 kötetet. A fiókkönyvtárakon kívül 274 könyv­állomást tartanak fenn. A kerületi tanácsok népművelési osztályai­nak dolgozói munkájuk tapasztalatairól szá­moltak be az értekezleten. (MTI) A Moszkvai Dinamo labdarúgói Csehszlovákiában Prága, október 30. (MTI) A csehszlovák-szovjet barátság hónapja idején a Moszkvai Dinamo labdarúgócsapata három barátságos mérkőzést játszik — no­vember 5-én, Brnóban, 10-én Zsolnán és 15-én Prágában — a csehszlovák együttesek elleni A moszkvai csapat november elsején, va­sárnap érkezik Prágába. Szovjet sakkozók mérkőzése Bécsben Bécs, október 30. (APA) Csütörtökön Bécsben kétnapos nemzetközi sakkverseny kezdődött, osztrák és szovjet sakkozók részvételével. Az első napon a szovjet sakkozók 6.5:0.5 arányban vezettek. Eredmények (előlállók az osztrákok): Lok­­venc—Petroszjan 0:1, Robatsch—Geller 0:1, Müller—Averbach 0:1, Kinzel—Tolus 0:1, Lambert—Flór 0:1, Stöckl—Mojszejev 0:1, Platt—Liliensha­ döntetlen. A Béni—Tajma­­nov, Dorn—Szimagin és a Rameshuber— Szokolszkij játszmák függőben maradtak. A MAI SPORTMŰSOR fontosabb eseményei: Kosárlabda: Az 1953. évi férfi- és női kosár­­labdaba­jnnokság középdöntői Budapesten, a cse­peli Sportcsarnokban, Szegeden, Pécsett, Győ­rött, Diósgyőrött és Szolnokon 8.50, illetve 16.30 órai kezdettel — Labdarúgás: NB I. osztályt! mérkőzés: Bp. Vasas— Dorogi Bányász, Nép­liget, 14.30. — Torna: Az 1953. évi országos mesterfokú tornászbajnokság küzdelmei, Sport­­csarnok, 15. — Úszás: A Bp Szpartakusz úszó­versenye, Sportuszoda, 18 — Vízilabda: Bp. Vörös Lobogó—Bp. Honvéd, Sportuszoda. 19.30, Bp. Lokomotív—Bp. Vasas, Sportuszoda. 20.10. A BERLINI «WALTER ULBRICHT»-STADION­­BAN október 23-én került sor a Német Demo­kratikus Köztársaságban tartózkodó Moszkvai Torpedo és a Vorwärts német labdarúgócsapat barátságos mérkőzésére. A találkozó a német labdarúgók 4:2 arányú győzelmével végződött. (MTI) — A MASZOVLET KÖZLI, hogy november 1-vel a külföldi légiforgalomban menetrend­­változások lépnek érvénybe. (MTI) IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, többfelé eső. Mérsékelt szél. Az éjszakai hőmérséklet alig változik. A nap­pali felmelegedés délen kissé csökken. A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhő­­mérséklet ma 10 fok alatt lesz. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Pomádé király (Kombinált V. és XIV. bérlet, 1., 7). — Az Operaház Erkel Színháza: Pil­langókisasszony (7). — Nemzeti Színház: Hamlet (6). — Katona József Színház: Tartuffe (7). — Madách Színház: Romeo és Julia (7). — A Magyar Néphad­sereg Színháza: Forr a világ (7). — Fővárosi Ope­rettszínház: Luxemburg grófja (7). — Ifjúsági Színház: Légy jó mindhalálig (7). — Ifjúsági Szín­ház Kamaraszínháza: Az eltüsszentett birodalom (4). — Zeneakadémia: A második magyar zenei hét vi­tája (délelőtt 10) «Így látta ő.. . Karinthy Frigyes, a humorista!» (9).­­— Fővárosi Víg Színház: Újpesti lány (7). — Állami Faluszínház (Madách-tér): Sze­­villai borbély (a Magyar Néphadsereg Színházának előadása, 7). — Vidám Színpad: Nem a tükör­görbe (7). — Állami Bábszínház: Hófehérke (3, 5), New York 42. utca (fél 8). — Artista Varieté: Vidám táp­lálkozás (fél 7, fél 9). A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL VASÁRNAP KOSSUTH-RÁDIÓ: —5.00—S.00-ig: Zenés vasárnap reggel. — Közbeni 6.45: A «Szabad Nép» vezércikke. — 8.00: Hírek. — 8.15: Egy falu — egy nóta. — 9.00: Zenés fej­törő. — 10.00: Vasárnapi levél. — 10.10: Pál­ utcai fiúk. Rádiójáték. — 11.00: Épülő szép hazánk. — 12.00: Hírek. — 12.15: A rádió szimfonikus zenekara játszik, vezényel: Ferencsik János. — 13.30: Béke és szabadság. — 14.15: Népi együttesek műsorából. — 14.45: 800 millió... — 15.30: Strauss: Átölelnek, emberiség. — 15.40: Mesél a nagy folyó, a Duna. Zenés irodalmi műsor — 16.40: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.00: Egy hét a külpolitikában. — 17.15: Helyszíni közvetítés bajnoki labdarúgómér­­kőzésekről. — 17.40: Kincses Kalendárium. — 19.00: Szórakoztató zene. — 20.00: Hírek, Sport. — 20.1£: Félelem. Rádiódráma a Rosenberg-házaspár emlé­kére. — 22.15: Hírek. Külföldi lapszemle — 22.25: Sport- és totóhírek. — 22.35: Hermann Abendiroth vezényel. A magyar rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 23.42: A lengyel rádió ének­ és zenekarának műsorából. Vezényel: Kolaczkowski és Nawrot. — 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 8.00: Kórusművek. — 9.00: Falurádió. — 9.30: Miska bácsi lemezesládája. — 10.10: Kérdezz — fe­lelek! — 10.30: Magyar könnyűzene. — 11.35: Hely- Gzíni közvetítés a Bp. Vörös Lobogó—Bp. Dózsa labdarúgómérkőzésről. — 12.15: A «Tartós békéért,, népi demokráciáért!» c. lap ismertetése. — 12.30: Az elbeszélés mesterei: Maupassant. — 13.00: A nemzet napszámosai. 1. Részletek Polgár Tibor «Blaháné» c. daljátékából és Polgár—Kerekes «Déryné» c. filmjéből. — 13.35: Strauss- Szférák ze­­né­je — keringő. — 14.00: A hivatal. Szatíra. —■ 14.20: Művészlemezek — 15.00: Lanner és Ziehrer keringőiből. — 15.30: Mascagni: Parasztbecsület. Leoncavallo: Bajaizzók. — 18.15: Glazunov: Keringő. — 18.45: A legerősebb. Mesejáték. — 19­ 30: Az épülő kommunizmus nagy országában. SZABAD NÉP a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest VIII., Blaha Lujza­ tér 3. Tel.: *343—100. ,142—220.

Next