Szabad Nép, 1953. október (11. évfolyam, 274-304. szám)

1953-10-07 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD XI. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM ARATD FILLER SZERDA, 1953 OKTÓBER 7 MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA Színvonalasabb munkát a szocialista verseny fellendítéséért! Megkezdődött 1953. évi tervünk megvalósításának döntő szakasza, az utolsó negyedév. Abban a nagy munkában, amelyet az egész nemzet végez a kormány programmjának megvalósításáért, a jólét növeléséért, hazánk felemelkedéséért, különösen nagy feladatok hárulnak a szocialista iparra. A szénbányászat, a villamosenergiatermelés, a kohászat, a gépipar és a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak vezetőitől és dolgozóitól fokozott erőfeszítéseket vár az ország. Számos üzemünkben értékes versenykezdeményezések születtek. A tatabányai XII-es akna dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy 2800 tonna szenet adnak a negyedévi terven felül, s versenyre hívták ki Komárom megye valamennyi bányászát. A diósgyőri és az ózdi kohászok küldöttségei meglátogatták egymás üzemét, hogy felelevenítsék hagyományos versenyüket. A Chinoin Gyógyszervegyészeti Gyár dolgozói november 7 tiszteletére vállalták, hogy jelentősen túlteljesítik exporttervüket. A negyedik negyedév termelési eredményei, s ezzel az egész évi terv sorsa most elsősorban attól függ: mennyire sikerül e biztató kezdeményezéseket általánosítva új, hatalmas lendületet adni a szocialista munkaversenynek. A tömegek kezdeményező készsége, versenykedve a hatalmas erő forrása. De ahhoz, hogy ez a versenykedv valóban erőteljes versenymozgalmat szüljön, az is szükséges, hogy komolyan megjavuljon a verseny irányítása. A harmadik negyedévben sok jelentős termelési eredmény született. De ha a munka mégsem volt elég lendületes, ha egy sor termelési ágban — például a szén, a vas, az acél termelésében — elmaradtunk, úgy ez jelentős részben annak tulajdonítható, hogy funkcionáriusaink nem törődtek eleget a munkaverseny szervezésével. A verseny irányításának színvonala komolyan elmaradt amögött, amit a felszabadulási héten, majd a Béke-Világtanács ülésének tiszteletére folyó versenyben elértünk. Mindenekelőtt céltudatosabbá és tervszerűbbé kell tennünk a verseny szervezését. ,A múltban gyakran csak azzal törődtek az üzemben, hogy minél több dolgozó tegyen felajánlást, arra már nem fordítottak kellő figyelmet, milyen konkrét termelési feladatok megoldására mozgósítsák a tömegeket. így azután sokszor megtörtént, hogy az üzem azt jelentette: a dolgozók 90—95 százaléka versenyben áll — s közben a tervet mégsem teljesítette. Most minden üzemiben az a legsürgősebb teendő, hogy a műszaki vezetők és a pártszervezet, a szakszervezet, a DISZ vezetői együttesen felmérjék, hol tartanak az évi terv teljesítésében, mivel maradtak el, hol vannak nehézségeik, s a gondos elemzés alapján pontosan kijelöljék, mire kell összpontosítani az erőket. Persze, minden műhelynek fontos szerepe van, de minden gyárban van egy-két olyan műhely, amelytől különösen sok függ, amelynek munkája esetleg hátrahúzza a gyár egész kollektíváját. A terv minden mutatószáma fontos, de mindenütt van egy-két olyan tervfeladat — az egyik helyen az exportterv teljesítése, másutt talán az önköltség csökkentése — amelynél ott különösen nagy a jelentősége az ország szempontjából. A verseny akkor segíti majd igazán az évi terv teljesítését és túlteljesítését, ha elsősorban ezeknek a döntő feladatoknak a megoldását szolgálja. A gyár, a bánya minden dolgozójainak tudnia kell, melyek az ő üzemében a terv teljesítésének «fő láncszemei». E fő feladatok megjelölése megkönnyíti, hogy a verseny irányításában részvevő szervek valóban tervszerűen együttműködjenek. Versenymozgalmunk egyik régi fogyatékossága, hogy irányítása kapkodó: az üzemben felkarolnak valamilyen kezdeményezést, s aztán hamar elejtik, megkezdenek egy akciót, de nem viszik végig, felajánlásokat tesznek, de nem ellenőrzik a végrehajtását. Ez összefügg azzal, hogy a pártszervezet, a szakszervezet, a DISZ- és a műszaki vezetés, amelynek mind megvan a maga sajátos feladatköre a verseny szervezésében, sok ütemben «külön utakon» jár. Az erők szétforgácsolódnak: a pártszervezet nem ismeri, milyen termelési problémákkal küszködnek a műszaki vezetők, a szakszervezet, s ezért nem tud segítséget adni a megoldásukhoz; a szakszervezet nem tudja, milyen kezdeményezésre készül a DISZ, s ezért nem is támogatja és így tovább. Pártszervezeteinkre vár a feladat,, hogy összehangolják a verseny irányításában részvevő szervek munkáját Ezt tették most, az RM Szerszámgyárban, ahol a pártszervezet, a szakszervezet, a DISZ és a gazdasági vezetők összeültek, s alaposan megvitatták a negyedik negyedév feladatait. Részletesen megállapították, hogy melyik részlegben mik a legfontosabb teendők, melyik szervre milyen feladatok hárulnak. Az ilyen szoros együttműködés nem egyszerűen összeadja, hanem meghatványozza szervezeteink erejét. így válik lehetővé, hogy a pártszervezet, a szakszervezet, a DISZ és a gazdasági vezetés minden üzemben «koncentrált támadást indítson a nehézségek és a hibák ellen, a terv sikeréért. Az elmúlt években gyakran összefolyt az a munka, amelyet a pártszervezet és e szakszervezet végzett a verseny érdekében. A pártszervezet népnevelői ugyanúgy gyűjtötték a felajánlásokat, a versenyszerződéseket, mint a szakszervezeti bizalmiak. Ez is egyik megnyilvánulása volt annak az általános hibának, hogy pártszervezeteink elvégezték a feladatokat az állami, gazdasági és szakszervezeti szervek helyett is. Ezt a helytelen gyakorlatot meg kell szüntetni. A felajánlások részletes megbeszélése, teljesítésük rendszeres ellenőrzése, a verseny eredményeinek nyilvánosságrahozatala a szakszervezet feladata. A szakszervezeti bizalmi as verseny elsőszámú szervezője. Most, hogy egész iparunkban elterjedtek az egy hónapra szóló egyéni felajánlások, még nagyobb szükség van arra, hogy a bizalmiak rendszeresebben foglalkozzanak a versennyel. Igaz, egyelőre a szakszervezetek sok ütemben még nem végzik elég jól ezt a munkát. Elég gyakori, hogy formális a felajánlások megbeszélése, vontatott a verseny értékelése, üresek a versenytáblák, felületes a termelési értekezletek előkészítése. E hibák kijavításának azonban nem az a módja, hogy elvégezzük a munkát a szakszervezet helyeit, hanem az, hogy pártbizottságaink sokkal többet törődjenek a szakszervezeti munkaellenőrzésével, a szakszervezeti vezetők, s elsősorban a bizalmiak politikai nevelésével. Szakszervezeteink használják fel a szakszervezeti választásokat is arra, hogy erősítsék kapcsolataikat a tömegekkel, s még eredményesebben mozgósítsák őket a terv teljesítésére. Minden szakszervezeti funkcionáriusnak és aktivistának fel kell ismernie: pártunk nagyobb felelősséget rótt rá, s ennek megfelelően több öntevékenységet is vár tőle. Mindez nem változtat azon, hogy pártszervezeteink továbbra is felelősek a terv teljesítéséért, s hogy a népnevelőknek továbbra is mozgósítaniuk kell a dolgozókat a termelés feladataira. Annál is szükségesebb erre figyelmeztetni, mert az utóbbi hónapokbanszámos pártszervezet elfordult a termeléstől, s általában elhanyagolta a tömegek között végzett, politikai munkát. Népnevelőinknek továbbra is mozgósítaniuk kell a termelési feladatokra — de nem a régi módon. Nem elég, ha csak arról beszélnek, milyen problémákat kell megoldani a műhelyben, az üzemben a terv teljesítése érdekében. A népnevelőmunka nem puszta felszólítás a versenyre, a több termelésre. Az agitáció a szó igazi értelmében a nép nevelése, tehát a dolgozók szocialista öntudatának fejlesztése. A munkásosztály szocialista öntudata — ez az a talaj, amelyen kivirágzik az eleven verseny, a helytállás szelleme, a lelkes kezdeményezés, a szocialista munka hősiessége. A népnevelőknek elsősorban az a hivatásuk, hogy megmagyarázzák a tömegeknek a párt és a kormány politikáját, s tolmácsolják a pártnak a tömegek véleményét, kívánságait. Győzelmeink legfontosabb feltétele, hogy a tömegek megértsék, helyeseljék és aktívan támogassák politikánkat. Pártunk és kormányunk politikája a dolgozók jólétét és boldogságát szolgálja. Azok az intézkedések, amelyek a kormányprogramm végrehajtása során születtek, köztük a legutóbbi széleskörű árleszállítás, máris komolyan éreztetik hatásukat a dolgozók életszínvonalának emelkedésében. Ezen az úton haladunk továbbra is. Helytelen lenne azonban, ha úgy képzelnék a jóléthez vezető utat, mintha az teljesen sima, göröngyöktől és akadályoktól mentes lenne, mintha azon egy-kettőre el lehetne jutni a teljes bőséghez. Ezután is lesznek nehézségek, amelyekkel keményen szembe kell szállnunk. Azt is látnunk kell: az életszínvonalat csak fokozatosan lehet emelni. Fokozatosan — de annál biztosabban. Népnevelőinknek éppen azt kell megmagyarázniok, hogy az életszínvonal további emelkedésének üteme elsősorban a termelés emelésétől, az önköltség csökkentésétől, a minőség javításától , tehát a dolgozók helytállásától függ. Népnevelőinkre ez a magasztos hivatás vár, hogy megerősítsék munkásainkban a felelősségérzetet egész népünk felemelkedéséért, hazánk felvirágoztatásáért, azért a szocialista jövőért, amelyért annyit küzdött és áldozott a munkásosztály. Azért a társadalomért, amelyben nem lesz többé kizsákmányolás, amelyben teljes jómód és kultúra lesz minden ember osztályrésze — a szocializmusért harcolunk a munkapad mellett is, ötéves tervünk utolsóelőtti évében vagyunk, ennek az esztendőnek döntő, végső szakaszába léptünk. Minden nap, amellyel előbb fejezzük be tervünket, közelebb visz bennünket a szocializmushoz. Agitációnk legyen tehát őszinte, harcos, mutassa meg világosan az összefüggéseket a párt, a kormány politikája és az egyes dolgozók munkája között, lelkesítsen a jólét mindennapi emelkedésével és a szocializmus ragyogó perspektíváival és munkásaink tettekkel felelnek majd a felvilágosító szóra. Ha pártszervezeteink elsajátítják a tömegek nevelésének és mozgósításának e magasabb színvonalú módszereit, ha sikerül továbbfokoznunk munkásosztályunk aktivitását, fellendíteni a munkaversenyt — akkor semmi kétség, hogy győzelemre visszük 1953. évi tervünket AZ ŐSZI MUNKA HÍREI Csorváson, a Vörös Október tsz-ben éjjelnappal pereg a földbe a maga harmincsoros vetőgépből. Az őszi árpa után hamarosan befejezik a búza keresztsoros vetését is. Az egyénileg dolgozó parasztok sem tétlenkednek. A község dolgozó parasztjainak 500 pár igája van. Zsótér Péter 14 holdas középparaszt, tanácstag, akinek őszi árpája elsőnek bújt ki a földből, veti már a búzát is. A sajátján kívül 5, igával nem rendelkező gazdatársának szántotta fel földjét. Példáját követik a többiek is. A községben negyven dolgozó paraszt vállalta, hogy határidő előtt végez a vetéssel. A nemes vetélkedéshez mind többen csatlakoznak. Csorváson hétfőig mintegy száz dolgozó paraszt vetette el az őszi búzát. ★ A, somogy megyei Lengyeltóti község termelőszövetkezetei testvéri együttműködésben végzik munkájukat. A Táncsics termelőszövetkezet tagjai nagy lendülettel láttak hozzá ez őszi munkákhoz. Az őszi árpát elvetették szeptember 13-ra, 60 százalékát keresztsorosan. Nem sokkal azután befejezték a rozs vetését is, és néhány nap múlva megkezdik a jól előkészített magágyba a búza vetését. A termelőszövetkezetek tagjai, amikor elvetették az ősziárpát, a községbeli Uj Élet termelőszövetkezet segítségére siettek a dohány betakarításánál, így az Uj Élet tsz tagjai szeptember 26-ra befejezhették az ősziárpa vetését. A két termelőszövetkezet segíti egymást a betakarításban is. A sajószentpéteri gépállomás dolgozói tavaly ősszel a második helyre kerültek a megye gépállomásainak versenyében. Az idén azonban igen vontatottan haladnak az őszi munkákkal. Az őszi szántás-vetés szervezetlenül indult, felületesen javították ki erőgépeiket, s a vetéshez is nagyrészt használhatatlan munkagépekkel indultak. Ennek következménye, hogy őszi talajmunka-tervüket október 1-ig csak 20,8 százalékra teljesítették. A gépállomás vezetői nem ösztönzik versenyre a traktorosokat. A gépállomás öt termelőszövetkezettel, 415 hold kalászos vetésére kötött szerződést. Csak a helyi Kossuth tsz-nél vetették el határidő előtt az árpát és rozsot, a többi tsznél arra hivatkoznak, hogy a lassú betakarítás miatt «nincs munkaterület». A valóság azonban az, hogy az eddig felszántott 1300 holdon alig 130 holdat vetettek el. fedett kötvtÁr SZEGED kastorior 13. sz. r Józan számvetés a Vörös Csillag tsz-ben (2. oldal) A Magyarországon tartózkodó brazil kereskedelmi küldöttség vezetőjének nyilatkozata (2. oldal) «Tavasz a Győzelem kolhozban» — Gribacsov elbeszélő költeménye (2. oldal) A MAI SZÁMBAN A Német Demokratikus Köztársaság négy éve — írta: dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere (3. oldal) A Wilhelm Pieck elvtárs cikke a német egységért folyó harcról (3. oldal) A Német Demokratikus Köztársaság népe a szebb élet útján (3. oldal) A dolgozók élete a tőkés országokban (4. oldal) HAZÁNK EGY NAPJA Muszka Imre felajánlása: a negyedév végéig befejezi 1960 első félévi tervét Budapest, október 6. Muszka Imre, az RM Szerszámgépgyár Kossuthdíjas sztahanovista esztergályosa tervének teljesítésében már 1960 február első napjaiban jár. Kedden felajánlotta, hogy a negyedik negyedév végére befejezi 1960 első félévi előirányzatát. Muszka Imre két nappal ezelőtt fejezett be egy nagy darabokból álló munkát: egy csapágybak külső felületének esztergálását. Ennél a munkánál is sikerrel alkalmazta a Koleszov-féle szélesvágást, sőt a gépet kétmiliméteres előtolásral, a kést pedig 12 miliméteres fogásmélységre állította be, s ezzel ennél a munkánál korábban szokásos 150—160 százalékos teljesítménye helyett 280 százalékot ért el. Sok üzemben, intézményben minden dolgozó jegyzett békekölcsönt Ismét sok üzemből, intézményből érkezett jelentés arról, hogy valamennyi dolgozó jegyzett békekölcsönt. Budapesten az V. kerületben 250 üzem, hivatal és különféle intézmény — köztük a Szikra Nyomda, a kohó- és gépipari minisztérium, a Nemzeti Bánik — dolgozói befejeztéka kölcsönjegyzést. A IX. kerületben több mint 120 vállalat — így a Budapesti Kénsavgyár, a Lászlókórház, a Budapesti Szalámigyár — jelentette már, hogy valamennyi dolgozó jegyzett. A XII. kerületben befejeződött a jegyzés a Földalatti Vasút Tervező Vállalatnál, a Fizikai Kutató Intézetben, a Jároskórházban — összesen 45 üzemben, intézménynél. A XVI. kerület üzemei közül kedden fejeződött be a kölcsönjegyzés az Ikarus Karosszéria és Járműgyárban és a Gépjárműjavító Vállalatnál. Kedden délutánig a kerület üzemei egy kivétellel már jelentették a jegyzés befejezését. A XIV. kerületben eddig 56 üzemiben, intézménynél ért véget a kölcsönjegyzés, köztük a Telefongyárban, az Autóalkatrészjavító Vállalatnál és az Anyagvizsgáló Készülékek Gyárában. Nógrád megyében eddig 90 üzem és vállalat — a többi között a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár, a Zagyvaróna Vasötvözetgyár, a 63/2 Építőipari Vállalat, a MÁVAUT — jelentette, hogy minden dolgozója jegyzett. Befejeződött a jegyzés a megye 16 termelőszövetkezetében — köztük a kecskédpusztai, a szécsényi, a pásztói, a berkenyei, a útikéi, a ludártyhalászi tszcs-ben , valamint Berkenye községben és a pásztói gépállomáson is. Szolnok megyében befejezte a jegyzést a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár és még 133 különböző üzem.. A kunszentmártoni gépállomás után a tiszaugi, a kunhegyesi és az abádszalóki gépállomás dolgozói is a kölcsönjegyzés befejezését jelentették. Ugyancsak befejeződött a jegyzés a surjáni, a tiszaimrei és a kunszentmártoni állami gazdaságban. (Makai Margit felvétele) is Országszerte nagy érdeklődés kíséri a könyvhét eseményeit, az ankétokat, irodalmi esteket, amelyeken olvasók és írók közösen megbeszélik irodalmunk, könyvkiadásunk kérdéseit. Igen sokan vásárolnak az üzemekben felállí-t tott könyvárusító helyeken. Képünkön: könyvkiállítás a Magyar Optikai Művek kultúrotthonában. A dolgozók érdeklődéssel válogatnak a könyvhét könyvei között. ISKOLAAVATÁS TANYÁN (Tudósítónktól.) Pusztavacs, október 6. Hűvös, szeles reggelre virradtak kedden a pusztavacsi Mária-majorban. De ki törődik most az idővel? A tanya apraja-nagyja, aki csak tehette ebben a nagy dologidőben, ünneplőbe öltözött, s ott nyüzsögnek már a tanya közepén, a tisztáson. Ott, ahol a híres tizholdas pusztavacsi erdő a nyárfákkal szegélyezett tisztással találkozik, frissen festett épület áll: az új tanyai iskola. A kőművesek még az udolsó simításokat végzik, de a gyermekek már díszítik a tantermet az avatásra. Hatalmas virágcsokor kerül az asztalra, az ablakokból muskátli köszönti a vendégeket. A tanterem ragyog a tisztaságtól. Az építkezés 57.000 forintba került. Nemcsak az iskolát építették fel, hanem újjáépítették az iskolaépületben lévő két tanító, lakást is és új padokat vettek a tanterembe. Az iskolában ötven gyermek tanulhat. Hol tanultak a múltban a pusztavacsi diákok? A Coburg-hercegi uradalom régi gazdái azt tartották, hogy jobb, ha a paraszt tudatlan marad. Az iskola jó órányi járásra volt a tanyától, emiatt a gyermekek többsége nem járt iskolába, de aki járt — az is 2—3 év után munka után nézett. A tanítók egymásnak adták a kilincset, menekültek az isten háta mögötti helyről. Ha egyikük véletlenül itt maradt, lassan maga is cselédsorba került. Mire az avatás elkezdődik, a nap is kisüt a felhők mögül, beragyogja a hófehérre meszelt kis tantermet. A padok megtelnek gyerekekkel, szülőkkel, vendégekkel. Acsádi István, a dánszentmiklósi állami gazdaság helyettes vezetője átadja az iskolát a tanyaiaknak. Az ünnepség után a gyermekek vidám dalokkal, versekkel köszöntik az új iskolát s építőit. Félóra múlva elkezdődik a tanítás... Csögle község dolgozó parasztságának derekas munkája Csögle, október 6. Veszprém megyében, a devecseri járásban van Csögle község. A csöglei dolgozó parasztok példásan kiveszik részüket az őszi munkákból — a legjobban a járásban. A tervezett 15 hold helyett keddig 45 holdon vetettek őszi takarmánykeveréket, az ősziárpa vetési tervét is túlteljesítették. A kukoricának több mint 80 százalékát betakarították és a helyére már gyorsan vetik a búzát. Búzás Lajos, Ferenci Gyula, Magyar Pál ötholdas dolgozó parasztok elsőnek fejezték be a vetést a községben. Példájukat követi a község többi egyénileg dolgozó parasztja is. Hogyan éri el a község szép eredményeit? A tanács és a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai állandóan szem előtt tartják, hogy most a legfontosabb tennivaló: az őszi munkák gyors elvégzése. Az állandó bizottság tagjai hetenként megbeszélik a legfontosabb feladatokat, s a népnevelőkkel együtt utcánként, házanként felkeresik a dolgozó parasztokat, elsősorban azokat, akik még elmaradnak az őszi munkákban. Ji újság Onkhesubán ? Az ország egyik legnagyobb ruhagyárában* A Balassa népi együttes * Jól halad az őszi munka a Vörös Október tsz-ben * Épül, szépül Békéscsaba (Tudósítónktól.) Október 6. A «sziktér» mellett, a fűrésztelep szomszédságában, mint hosszú felkiáltójelek nyúlnak a magasba a Békéscsabai Ruhagyár füstölgő kéményei. Alig három éve építették ezt a korszerűen berendezett üzemet, az ország egyik legnagyobb ruhagyárát. A ruhagyár az idén elnyerte az élüzemkitüntetést. Az üzem számos dolgozója napról napra szénsikereket ér el. Kvasz Judit és Géczei Zsófiai anyagkiterítők rendszeresen 190—200 százalékot teljesítenek. A 2. számú varróterem «ifi-szalagján» dolgozók is kitesznek magukért: átlagteljesítményük 140 százalék fölött van. Az üzem dolgozóinak egyik legfőbb gondja: állandóan javítani a minőséget. Szűcs Sándorné varró rendszeresen 100 százalékos minőségi munkát végez. «Ha azt látjuk, hogy valaki rosszul végezte az előző munkafolyamatot, bizony visszaküldjük neki, s addig nem fogadjuk el, amíg ki nem javította» — mondja Szűcs elvtársnő. Az élüzem cím azonban veszélybe került: a gyár nem teljesítette harmadik negyedévi tervét. A dolgozók most elhatározták: a negyedik negyedévben pótolják a mulasztást, megvédik a büszke élüzem címet! ★ Országszerte híres a békéscsabai «Balassa Bálint» népi együttes. Az együttes 1948-ban alakult 16 taggal. Ma már 42 tagú tánccsoportja, 45 tagú énekkara és 15 tagú zenekara van. A népi együttes 1949-ben részt vett a budapesti Világifjúsági Találkozón, s a tánccsoportok versenyében az első díjat nyerte el. Szerepelt a bécsi Konzerthausban, s a táncosok, énekesek, zenészek felejthetetlen élményei közé tartozik a négyhetes albániai vendégszereplés. A ruhagyár, a pamutszövőgyár, a forgácsolószerszámgép-gyár fiataljai és faluról jött diákfiatalok táncolnak, dalolnak az együttesben. A csoport rendszeresen látogatja a megye különböző községeit, patronálja a fiatal falusi kultúrházakat, ápolja, fejleszti a népművészetet. A megyében különös siker fogadta a «Szlovák fonó» című táncfeldolgozást, de népszerűek a «Bihari táncok» és a «Dinnyelopás» című táncjátékok is. Az együttes fiatal koreográfusa, Born Miklós most dolgozza fel a megye német és délszláv nemzetiségének táncait. A fiatal táncosok, énekesek és zenészek kiváló, eredményekkel mutatnak példát a munkában és az iskolapadban is. Ott találjuk köztük Géczei Zsófiát, a ruhagyár sztahanovista ifjúmunkását, aki egyben az együttes egyik legkiválóbb táncosa. Az együttes két és félórás színes műsorával a közeljövőben Kecskemét, Cegléd, Győr, Miskolc üzemeit és a községek egész sorát látogatja meg.★ Békéscsaba határában mintegy 1300 holdon gazdálkodnak a Vörös Október termelőszövetkezet tagjai. Az ősziárpát határidőre elvetették, zöldes már a szövetkezet határa. Földben van a rozs is, s most készítik elő az őszibúza vetését. «Jókedvűen megy itt a munka — mondja Rakoncás András szövetkezeti elnök — az idén mindenki megtalálta számítását a csoportban». Ancsin István csoporttag például 524 munkaegységet szerzett az idén. A padlásra felhordott vagy 24 mázsa búzát. A kormány nagy segítsége, támogatása gondolkodóba ejti azokat is, akik eddig a kilépésen gondolkoztak. Tóth János csoporttag a legutóbbi közgyűlésen elmondotta, hogy számításai szerint havi jövedelme a háztájival együtt felmegy vagy 1500 forintra. Kérte a tagságot, hogy tekintse meg nem történtnek kilépési kérelmét. Tóth János most a kormány által nyújtott kölcsönből tehenet akar vásárolni háztáji gazdaságába. ★ Alig másfél éve, hogy Békéscsaba a megye központja lett. A város gyorsan fejlődik. A vízreboruló fűzfákkal szegélyezett Köröspart mentén 86 lakás épül. További 74 lakást építenek még az idén a Temetősor és a Bartók Béla út sarkán. Jövőre — a tervek szerint — 250 lakást építenek, s ötmillió forintos költséggel felépítik a hatalmas békéscsabai vízművet. A város egyik — a múltban elhanyagolt — munkásnegyede: Erzsébethely új, tíztantermes iskolát, bölcsődét, üzleteket és autóbuszjáratot kap. Fásítják a Sztálin-utat, a Bartók Béla-utat és Luther-utcát. A békéscsabai művészek jövőre saját alkotóházukban dolgozhatnak. Tervbe vették a békéscsabai közkórház kibővítését. Új Népboltot kap a III. és IV. kerület. Megjavítják a város közvilágítását is. A nép állama egyre szebbé, kulturáltabbá teszi nevezetes alföldi városunkat. Üdvözlő táviratok a Német Demokratikus Köztársaság ünnepe alkalmából Wilhelm Pieck elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke, BERLIN Engedje meg, Elnök Elvtárs, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében kifejezzem baráti jókívánságaimat a Német Demokratikus Köztársaság négyéves fennállása ünnepén. A magyar nép mély együttérzéssel kíséri azt a küzdelmet, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság Németország egységéért és függetlenségéért és ezzel egyszersmind az európai népek békéjéért folytat. Szívből kívánom, hogy a német nép sikeresen haladjon tovább azon az úton, amely az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megvalósulásához vezet.Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Otto Grotewohl elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, BERLIN Fogadja, Miniszterelnök Elvtárs, őszinte szerencsekívánataimat a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának negyedik évfordulója alkalmából. A magyar nép tudatában van annak, hogy a Nyugat-Németországban egyre nyíltabban szervezkedő agresszív, militarista erők fellépése nagy veszélyt jelent Európa valamennyi népe számára és őszintén kívánja, hogy a Német Demokratikus Köztársaságnak az egységes, demokratikus, független Németország megteremtéséért vívott harcát mielőbb teljes siker koronázza. Vasík Imre a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Lothar Bolz úrnak, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, BERLIN Fogadja forró üdvözletemet a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának negyedik évfordulóján. A magyar nép ngyra értékeli azokat a sikereket, amelyeket a baráti Német Demokratkus Köztársaság a demokratikus újjáépítés munkájában és a Németország kettészakítottságának fenntartására irányuló imperialista politika elleni harcban elért. Kívánom, hogy a Német Demokratikus Köztársaság további nagy eredményeket érjen el abban a küzdelemben, amelyet a Szovjetunió oldalán, a világ békeszerető népeivel együtt, a béke és a haladás ügyéért folytat. Boldotzki János a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A szovjet mezőgazdasági küldöttség tagjainak látogatása Perkátán és Túrkevén A hazánkban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség egy csoportja tegnap Fejér megyében meglátogatta a perkátai Dimitrov termelőszövetkezetet. A szövetkezet tagjai meleg szeretettel fogadták a vendégeket. Molnár István, a Dimitrov tsz elnöke ismertette a termelőszövetkezet fejlődését, eredményeit, majd a szovjet vendégek megtekintették a gazdaságot. A küldöttség tagjainak különösen a termelőszövetkezet hatalmas kertészete tetszett. A növénytermelőbrigád és a kertészeti munkacsapat tagjai nagy érdeklődéssel vették körül E. M. Szkoroszpjelova elvtársnőt, a moszkvaterületi Sztálin-kolhoz zöldségtermelőbrigádjának vezetőjét, akitől sok hasznos tanácsot kaptak. A kertészet után a szövetkezet állatfarmját is megtekintették a vendégek. A perkátai Dimitrov termelőszövetkezetnek igen szép sertésállománya van. Jelenleg is 50 darab anyakocát, 300 darab süldőt és számos kismalacot nevelnek. A küldöttség tagjai hoszszan elbeszélgettek a szövetkezet állatgondozóival, akiknek a sertések takarmányozására adtak értékes tanácsokat. Délután a Dimitrov termelőszövetkezet kultúrtermében a környékbeli termelőszövetkezetek elnökei és brigádvezetői baráti beszélgetést folytattak a szovjet vendégekkel. A hazánkban tartózkodó szovjet parasztküldöttség másik csoportja az ország legnagyobb termelőszövetkezetét, a közel tízezer holdas túrkevei Vörös Csillag tsz-t látogatta meg. SZEGED KÉSZÜL AZ ŐSZI VÁSÁRRA (Tudósítónktól.) Szeged, október 6. Nagy készülődés tanúi ezekben a napokban a Széchenyi-tér öreg platánfái. A tér virágágyait, vízmedencéit övező sétautakon deszkapavilonokat ácsolnak már napok óta. Szeged a szombaton megnyíló nagy őszi vásárra készül. De nemcsak a város főterén látszik a készülődés, hanem a környező utcákon és tereken is. A Klauzál-téren szabadtéri színpadot állítanak fel. Itt lesz az állami áruházak ruhabemutatójai, itt lépnek fel majd a szegedi Nemzeti Színház művészei, a szegedi gyárak kultúrcsoportjai. Két és fél kilométer hosszú pavilonsor épül a vásárra. A megye határán túlról — Szolnokról, Békéscsabáról — is elküldik áruikat a kiskereskedelmi vállalatok. De eljönnek Szeged híres háziiparának, a papucsosiparnak jeles művelői és a paprikatermelők is. A vásár tekintélyes része lesz a Dorozsmai út mentén az állatvásár. Körülbelül 150.000 vendéget, vásárlót várnak Szegedre. AZ ÖRKÉNYI TANÁCSHÁZÁN Örkény, október 6. Az Örkényi határban javában folyik a szántás-vetés. Néhol már zöldes az új búza. A Rákóczi tsz tagjai már csaknem teljesen végeztek a vetéssel, egy párholdnyi van csak hátra. A tanácsházán élénk beszélgetés fogadja a látogatót. Fülöp Tibor tanácstitkár, Kuli Imre tanácselnök és Dubán Gyula tanácselnökhelyettes azon vitáznak, hogy mit is kellene venni abból a pénzből, amelyet a község most a Negyedik Békekölcsönből közvetlenül megkap. A fiatalok kerítést kérnek a sportpálya köré, mások a könyvtár bővítését szeretnék, ki kellene cserélni a faluban a hangszórókat. Van sok egyéb kívánság is, el kell dönteni, melyik a legfontosabb? — Mennyi pénzre számíthatunk? — kérdezi Fülöp Tibor, a tanácstitkár. Úgy számítják, hogy mintegy 20.000 forint lesz az az összeg, amelynek 20 százalékát megkapja a község, vagyis 4000 forintot. Az Örkényiek igyekeznek jól felhasználni a község javára. Népművészeti és iparművészeti ankét a Műcsarnokban Budapest, október 6. Mintegy 65.000 ember nézte meg eddig a népművészeti és iparművészeti kiállítást a budapesti Műcsarnokban. A kiállítás tanulságainak megvitatására kedden délelőtt ankétot rendeztek a Műcsarnokban, legjobb népművészeink és iparművészeink, és a kiállítás látogatói részvételével. Vidékről mintegy 50 népművész utazott Budapestre ebből az alkalomból. A vitában egymásután szólaltak fel a népművészek: a somogyi faragók, a sárközi, kadlocsai hímzők és pingálóasszonyok, tiszántúli fazekasok. Elmondották véleményüket a jelenlévő képző- és iparművészek, beszéltek az üzemi dolgozók, háziasszonyok, akik még szebb bútorokkal, függönyökkel szeretnék berendezni lakásukat, az anyák, akik még jobb játékot akarnak gyermekeik kezébe adni. Az ankét részvevői megbeszélték a magyar díszítőművészet eredményeit, hibáit és megjelölték a követendő utat, a nép egészséges hagyományainak ápolását, hű tolmácsolását.