Szabad Nép, 1954. március (12. évfolyam, 60-90. szám)
1954-03-27 / 86. szám
31 fr Párizsban minden évben kiadják «Larousse kis enciklopédikus szótárát», használják ezt iskolásgyerekek és akadémikusok, a helyesírásban bizonytalan parasztok és keresztrejtvényfejtők, beszédeikhez klasszikus idézeteket kereső képviselők. Elmondhatjuk, hogy ez a legelterjedtebb könyv Franciaországban, már egy nemzedéket kiszolgált. A lexikonban természetesen sok minden változik: új társadalmi rendek keletkeznek, a tudósok újabb felfedezésekkel gazdagítják a világot, szavak születnek és elavulnak. Vannak azonban olyan igazságok, amelyeket éppúgy meg lehet találni a «Larousse szótár» hajdani első kiadásában, mint a legutolsóban: a tehén — kérődző állat; Mount Everest — a világ legmagasabb hegye; Newton — a tömegvonzás törvényének felfedezője. A «Larousse» első és legújabb kiadásában egyaránt megtaláljuk a következő tájékoztatást: «Európát északon a Jeges-tenger, nyugaton az Atlanti-óceán, délen a Földközitenger és a vele kapcsolatos vizek, valamint a Kaukázus hegyláncolata, keleten az Ural-hegység, az Ural-folyó és a Kaspitenger határolja. Rendszerint Európához számítják a Kaukázusontúlt és Izlandot is». Úgy gondolom, hogy a francia politikusok általában ismerik az elemi iskolai földrajzot, amellett rendelkezésükre áll a «Larousse» is. Ha némelyikükben netalán kételyek merülnének fel, hol kezdődik és hol végződik Európa, abban inkább az amerikaiak fantáziája a hibás, mint a francia gimnáziumok. Most mégis azt láthatjuk, hogy egyes államférfiak meglepő könnyedséggel változtatják meg egész világrészek határait. Olykor azt olvashatjuk, hogy Európa az Oderánál, sőt az Elbánál végződik. A legkülönbözőbb Európák tűnnek fel: hol «szén- és acél- Európa», hol «strassburgi Európa», hol «védelmi közösségi Európa», az ilyen egyesülésekbe olykor az összes európai államok negyedrésze, olykor pedig csak ötödrésze tartozik bele. Ez nem akadályozza a különböző önkényesen felszabdalt «Európák» felfedezőit abban, hogy minden alkalommal bizonygassák: az ő kombinációjuk az igazi, igen, az igazi Európa, a civilizációjáról híres világrész. A különböző nyelvű újságírók, akik a külügyminiszterek értekezlete idején ellátogattak Berlinbe, élénk meglepetéssel látták a város életét: két Berlin tárult eléjük. A franciák önkénytelenül arra gondoltak, milyen lenne Párizs, ha a Montparnasse-t, a Montmartre-t határ választaná el. Az angolok hiába igyekeztek elképzelni, hogy a londoni Hampstead más országban lenne, mint a Whitechapel. Mindenki világosan tudta, hogy sem az Alexander-Platz, sem Wilmersdorf önmagukban nem Berlin, hanem csak a kettévágott város részei. Majnamenti Frankfurt és oderamenti Frankfurt — két német város, s most két államhoz tartozik. Egyik államot sem lehet egész Németországnak nevezni, csak részei Németországnak. Lehet-e Európának nevezni a tengerentúli fantaszták legújabb találmányát, az úgynevezett «európai védelmi közösséget», öt és fél állam tartozik bele: Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és fele Németország. Az említett egyesülés hívei azonban szemrebbenés nélkül állítják, hogy ők jelentik Európát. Furcsa Európa! — mondjuk erre mi. — Európa London és Moszkva nélkül, Berlin és Varsó nélkül, Prága és Stockholm nélkül, zsebkiadású, kicsinyített, hordozható Európa, amely talán könnyen belefér egy tengerentúli bőröndbe, de amely nagyon kevéssé emlékeztet a mi ősi és dicső világrészünkre. Pedig Európa nem elvont fogalom, nem az ókori geográfusok véletlen meghatározása. Mindez természeti változatossága, a történelmi sorsok különfélesége, a politikai és társadalmi rendszer rendkívüli tarkasága ellenére Európa egységes egészet alkot: itt vannak a civilizáció közös forrásai: az Európát lakó népek ősidők óta megtanulták becsülni a szellemi és anyagi értékek cseréjét, s keserű tapasztalataik győzték meg őket arról, hogy e csere elmaradása elszegényedéshez és sötétséghez vezet; és végül minden gondolkodó európainak létérdeke nemcsak saját országának, hanem valamennyi európai államnak a biztonsága, mivel ha az egyik házban tűz üt ki, a vész az egész falut fenyegeti, a mi Európánk pedig nem pusztaság, nem pampa, hanem a világ legsűrűbben lakott földrésze. Milyen változatos Európa arculata! Senkinek sem jut eszébe tagadni, hogy Európában vannak kapitalista gazdálkodást és vannak szocialista gazdálkodást folytató államok. Természetesen Varsó vagy Prága lakói könnyebben értik meg a szovjet társadalom nehézségeit és győzelmeit, mint egy párizsi vagy londoni. Természetes, hogy van bizonyos szolidaritás a brüsszeli, liszszaboni és stockholmi tőzsde között. A szociológus vagy politikus jogosan beszél arról, hogy Európában az államoknak két csoportja létezik. Ezek a csoportok békés versenyben állhatnak egymással, ideológiailag szembenállhatnak egymással, de van valami közös érdekük: mindkét csoport érdekelt abban, hogy fennmaradjon a béke. Robog a vonat az uráli hegyektől, sűrű erdők kohók és iskolák mellett, Európa legnagyobb folyóján, a Volgán át az ősi Kreml Moszkvája, az örökifjú Moszkva felé és tovább, a romjaiból újjáéledt Varsó mellett, a kettészakított Berlin mellett, a Rajnán át, a rajnamenti ősi kastélyok között Párizsig, amely az évszázadok emlékeit őrzi kőberkeiben, és még tovább, Európa legszélső szirtfokáig, ahol a süvítő óceáni szélben a belga halász kék hálóit szárítja. A sarkvidéki Tromsjőből felszálló repülőgép a Ruhr-vidék gyárkéményei fölött, az Alpok hófödte csúcsai, Olaszország olajligetei és márványsziklái fölött, a sivár calabriai szirtekig. A skót duda más, mint a nápolyi mandolin, Svédországban szigorú az etikett, Provence-ban pedig egyszerű az élet, Belgiumban zsúfoltan élnek, az aragóniai paraszt meg reggeltől éjfélig utazik szamarán a néptelen Sierrában. Vannak Európában országok óriási feudális birtokokkal, vannak aprócska parcellák, vannak zöldelő kolhozmezők, vannak királyok és köztársasági elnökök, parókás bírák és úttörőgyerekek, jezsuita kolostorok és tízosztályos iskolák a falvakban, vannak milliárdosok és a dolgozók szovjetjei — a kacskaringós határvonal olykor évszázadokat választ el egymástól. EURÓPA SORSA írta: ILJA ERENBURG De az erkölcsök különfélesége, a különböző politikai és társadalmi rendszerek sohasem akadályozták az európai népeket abban, hogy érezzék sorsközösségüket. A régi Görögország hagyományaival, nagy művészetével, a humanizmus alapfogalmaival gazdagította őket. A kereszténység Európa közös lendülete és közös betegsége volt. Az antik világ bámulatos kincseit feltáró renaissance, amely a középkor fanatizmusával szembeállította az ember értékét, felemelte Olaszországot és Oroszországot, Franciaországot és Bulgáriát. Aki ismeri Andrej Rubljovnak, a nagy orosz festőnek művészetét, tudja, milyen közel áll Giotto művészetéhez. Persze az európai kultúra történetét nem McCarthy beszédeiből kell tanulmányozni!... Az olasz építőművészek, a francia enciklopédisták, az orosz zeneszerzők egész Európát gazdagították. Nincs írástudó európai, aki ne ismerné Shakespeare, Cervantes, Moliére, Goethe, Tolsztoj nevét. Európa valamennyi egyetemén — Oxfordban, a Sorbonne-on, Prága ősi Károly-egyetemén és a moszkvai egyetemen — tudják a diákok, hogy mit adott a tudománynak Pasteur, Gurie, Einstein, Pavlov. Elképzelhető-e modern francia vagy angol író regénye, amelyben ne tükröződnének a nagy orosz regényírók felfedezései az emberi lélekről? Elképzelhető-e olyan mai festő bármely európai országban, aki ne tanult volna sokat Franciaország nagy mestereitől? I. Miklós cár cenzorai nem ültek ölhetett kézzel, Bjelinszkij, Herzen, Szaltikov- Scsedrin mégis olvasták a haladó francia írók műveit. Az utóbbi években a francia cenzorok több ízben megtiltották, hogy szovjet könyvek és folyóiratok érkezzenek Franciaországba; ez azonban nem akadályozta meg a franciákat abban, hogy mohó érdeklődéssel hallgassák az orosz tudósok és írók hangját. Igen, vannak közös dolgok Európában. A francia forradalom megrázta a spanyol falvakat és a pétervári tereket. A szociális utópiák szerzőinek ábrándjai felébresztették a lyoni munkásokat és az orosz raznocsinyeceket. Karl Marx munkái új korszak kezdetét jelentették az európaiak százmilliói számára. Az Októberi Forradalom megváltoztatta Európa minden lakójának tudatát, azokét is, akik reményeik megvalósulását látták benne és azokét is, akik megértették, hogy pusztulásra vannak ítélve. Az európai népek közeledni igyekeztek egymáshoz már a régi időben is, amikor pedig hónapok kellettek ahhoz, hogy egyik európai országból a másikba jusson valaki: képviselőik világjárók, követek és kereskedők, főkép kereskedők voltak. Európában jóval a nemzetközi kiállítások és nemzetközi kongresszusok előtt voltak már nagy nemzetközi vásárok. A francia köztársaságiak szívesen ették a cári Oroszországban vásárolt búzából készült kenyeret és az orosz monarchisták nem vetették meg a francia selymeket. Az egyik ország fát küldött, a másik szenet, a harmadik érceket. A politikai eszmék különfélesége nem tükröződött a kivitelen és behozatalon. Amikor vihar közeledett, amikor egy kis embercsoport hódító őrülete Európát fenyegette, különböző országok összefogtak, hogy véget vessenek a rablótámadásoknak. Így történt Napóleon idejében, amikor különböző politikai rendszerű európai államok együtt harcoltak a zsarnok ellen: az orosz jobbágy népfelkelők és arisztokrata családból származó angol tábornokok, spanyol parasztok és porosz diákok, valamennyi európai ország hazafijai. Így történt nemrégiben Hitler napjaiban, amikor a Szovjet Hadsereg szövetségesekre talált Angliában, Görögországban, Lengyelországban, Norvégiában és a francia néptömegekben egyaránt. Az a törekvés, hogy Európa egyik felét a másikkal szembeállítsák, mindig az európai népek nemzeti kultúrájának megcsúfolásával, az egész európai kultúra sárbatiprásával járt. Napóleon hiába bizonygatta, hogy egységes Európát teremt, miközben fivéreit különböző európai országokba küldte királynak. Birodalma kártyavárként hullott szét. Ez lett a sorsa Hitler «új Európájának» is, amelyet nem mentett meg sem Laval, sem Mussolini, sem Quisling. Naivitás annak az «európai védelmi közösségnek» sikerére számítani, amelyet egy más földrész emberei most hat európai ország nyakába akarnak varrni: a népek jól emlékeznek a közelmúlt borzalmas eseményeire. Igen, a népeknek jó az emlékezetük és felháborodással söprik el egy olyan «Európa» létrehozásának cinikus és őrült tervét, amelyből kizárják azt az európai országot, amely mindegyiknél jobban hozzájárult — áldozatokkal, vérrel és győzelemmel — az európai népeknek a fasizmus gyűlölt igája alól való felszabadításához. Az «európai védelmi közösség» védelmezői nyilvánvalóan végleg elvesztették humorérzéküket. A bonni parlamentnek van «európai biztonsági» bizottsága és ez a bizottság jelenleg a Wehrmacht felállításával foglalkozik. Párizs, Varsó, Róma, Kiev, Kopenhága és Prága lakóinak fülében még ott hangzanak a katonacsizmák döngő léptei és a hóhérok sortüzei, s akkor azok, akik fegyvereket adnak a minapi SS-legényeknek, a legnagyobb lelki nyugalommal kijelentik, hogy ők az «európai biztonságról» gondoskodnak. Nevetni lehetne, ha nem lenne annyi vér és könny emögött. Nem, Európa népei nem a Wehrmacht felállításában, nem új katonai koalíciók szervezésében látják oltalmukat, s abban sem, hogy Európát két részre szakítják. Azt akarják, hogy Európa virágzó kert legyen és ne katonai tábor, hogy útjait ne zárják el drótsövények, hogy sorsukat a népek maguk döntsék el, kerekasztalnál és ne az Újvilág titkos kabinetjeiben. Minden európai ember örömmel fogadta Nyugat- és Kelet-Európa gazdasági együttműködésének első tüneteit. Az amerikai politikusok és üzletemberek nemrégiben még azt hitték, hogy sikerül megakadályozniuk ezt az együttműködést. Az ENSZ Európa gazdasági kérdéseivel foglalkozó bizottságának munkája megmutatta, mennyire alaptalanok voltak ezek a számítások. Számos, már megkötött vagy tervbe vett egyezmény bizonyítja, hogy az egészséges szervezet leküzdi a betegséget. Az európai népek kereskedni akarnak egymással, még akkor is, ha ez kellemetlen hatással van egyik vagy másik kongreszszusi tag idegrendszerére. A sziléziai kőszén megvásárlásában nem akadályozza a franciákat az a körülmény, hogy Lengyelország népi demokratikus ország és az angolokat sem zavarja, hogy a szovjet mangánércet olyan emberek bányásszák ki, akiket nem lehet semm a konzervatívok, sem őfelsége ellenzéki pártjának hívei közé sorolni. Az európaiak örülnek annak is, hogy élénkülnek a kulturális kapcsolatok. Jó, hogy a moszkvaiak rövidesen megláthatják Moliére színházát és a párizsiak gyönyörködhetnek a szovjet balettben, hogy olasz filmeket játszanak Leningrád, Prága és Budapest filmszínházaiban, hogy Nyugat-Németországban a zenekedvelők megismerkedtek egy szovjet virtuóz játékával. Remélnünk kell, hogy ez csak a kezdet, hogy látni fogjuk Moszkvában francia festők kiállításait, Shakespeare színházát és a milánói operát, Svédország és Hollandia építészeti kiállításait. Nyugat-Európa lakói számára érdekes lesz, ha megismerkednek a szovjet orvostudomány sikereivel, a szovjet gyermekkönyvekkel, az új Varsó építésével és a cseh könyvnyomtatás eredményeivel. Európa sorsa számára azonban leglényegesebb a béke fennmaradása, s az európaiakat mindennél jobban érdekli országuk biztonságának kérdése. Ezért talált olyan lelkes visszhangra minden európai országban, a legkülönbözőbb politikai nézeteket valló emberek körében az a javaslat, amelyet a szovjet küldöttség tett Berlinben Európa kollektív biztonságáról. A közös gond közel hozza az embereket, márpedig Európa rövid idő alatt két szörnyű háborút élt át. Gondolatait és érzéseit nem érthetik meg olyan emberek, akik a háborút csak mozivásznon látták ... Európa egysége a legvilágosabban abban jut kifejezésre, hogy népei igyekeznek megvédeni a békét, minden nagy és kis állam szuverenitását, s egyben olyan szervet akarnak létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy elkerüljünk egy újabb vérontást. A szovjet javaslatról sokat írnak, még többet beszélnek és gondolkodnak. Ezt a javaslatot nem lehet elásni: az európai kollektív biztonság eszméje mélyen bevésődött minden józanul gondolkodó európai tudatába. Persze, nem könnyű az út az első tervrajztól a kész épületig, de meggyőződésünk, hogy az európai államok végül is összefognak a béke megőrzése, minden állam és minden otthon biztonságának megteremtésére. Az európai kollektív biztonság megszervezése nem irányul más világrészek ellen. Ellenkezőleg, minden békeszerető amerikainak, kínainak, brazíliainak vagy indiainak érdeke, hogy Európában biztosítsák a békét: az európai mezőkön kezdődő háború nem egyszer sodorta magával az egész világot. New York sok lakója talán nem tudja, hogy mi rejlik az «európai kollektív biztonság» kifejezés mögött; nem minden lap tartja kötelességének, hogy felvilágosítsa olvasóit, sok inkább tudatlanságban szeretné tartani őket, de az igazság előbb vagy utóbb eljut még a messzi nevadai farmokig is, és akkor minden amerikai meglátja, hogy az országai biztonságának megőrzése érdekében összefogó Európa az egész emberiség békéjének biztosítéka. Azok, akiknek előnyösebb más földrészek jövedelmező elpusztítása, mint a béke, nem tértek észre és nem nyugszanak; ellenkezőleg, most még makacsabbul beszélnek háborúról, bombázásról és különféle fegyverekről. Nem akarják megérteni, hogy a múlt évben sok minden megváltozott a világon, hogy baljós varázsigéikkel nem változtathatják meg az események menetét. A barométer mutatója emelkedik és ez sokkal fontosabb, mint a tengerentúlról felhangzó színpadi mennydörgés. Az európaiak tízmilliói nemrégiben még azt hitték, hogy a háború végzetszerű és elkerülhetetlen, ma azonban már látják, a tárgyalások előnyösek, még akkor is, ha azok nehezek, bonyolultak és hosszadalmasak. Ha csak a diplomáciai értekezletekre vagy jegyzékekre gondolunk, még nem világos a fordulat, de már határozottan él minden átlageurópaiban az a tudat, hogy a háború kísérlete eltávolodott tőle. Az átlageurópai most komolyan elgondolkozik arról, hogyan lehetne mindörökre megszabadulni ettől a kísértettől. Európa sorsa valamennyi európai nép józanságától és jószándékától függ. E népek mindegyike a maga útján halad, mindegyiknek megvannak a maga tapasztalatai, hagyományai, szokásai. Nem lehet egy kaptafára húzni 32 európai államot. Egyik vagy másik társadalmi rendszer fölényét nem lehet a bombák pusztító erejével bizonyítani— a bombák egyforma könnyedséggel semmisíthetik meg mind a szocialista, mind a kapitalista gyárakat — hanem alkotómunkával, a kulturális és anyagi életszínvonal emelésével, a tudomány és a művészet fejlesztésével. A szovjet nép a jövő úttörőjének tartja magát és büszke erre a szerepére. Lelkesíteni akarja a többi népet is, de távol áll tőle, sőt egyenesen viszszataszító számára az a gondolat, hogy erőszakkal kényszerítse rá életformáját más népekre. Békét akar Európában, mindenekelőtt azért, mert építő népnek gyűlöletes a háború. Békét akar városai és falvai számára, gyermekei, jövője számára. Békét akar Európában azért is, mert nagyrabecsüli és szereti az európai népek kultúráját. Ideje, hogy a nyugati semmittudók vagy filiszterek felhagyjanak együgyű fecsegésükkel arról, hogy a szovjet nép nem érti meg a nyugateurópai országokat. Az oroszok régóta forrón szeretik a szabadságszerető francia népet, Anglia kultúráját és az ihletett Olaszországot. Emlékeztessünk talán Herzen gyönyörű szavaira Európa megszentelt köveiről? Idézzük talán Bjelinszkijt, Szaltikov-Scsedrin, Gogoly, Turgenyev, Csehov, Gorkij, Biok és Majakovszkij elismerő szavait? Az ő ajkukkal népünk szólalt meg. Boldogok vagyunk, hogy sokat tanultunk nyugati szomszédainktól és boldogok vagyunk, hogy sok mindenre megtanítottuk őket. Erről nem vezetünk kiadás-bevételi könyvet, nem kereskedünk eszmékkel, nem alkudozunk és nem ígérünk rá. Megbecsüljük Európa jövőjét, mert van Moszkvánk és Leningrádunk, amely éppoly drága minden rendes európainak, mint amilyen drága nekünk Párizs, London vagy Róma. Mi Európa valamennyi országával együtt akarjuk megvédeni Európa nagy emlékműveit és jövőjét. Egy világrészben élünk a franciákkal, angolokkal, dánokkal, magyarokkal, németekkel és olaszokkal. Egy az otthonunk: Európa, és ennek az otthonnak a békéjét védelmezni fogjuk szerető szívünk minden szenvedélyével. (Megjelent a «Pravda» 1954 március 25-i számában.) SZABAD NÉP___________________________________ SZOMBAT, 1954 MÁRCIUS 27 SZIKRA Lapnyomda: Berlin és Genf új kezdetet jelent Külpolitikai vita a lordok házában London, március 26. (TASZSZ) Március 24-én külpolitikaivita folyt a lordok házában. Mint az angol lapok közlik, az angol kormány nevében felszólaló lord Salisbury kiemelte,mennyire fontos, hogy a küszöbönálló genfi tanácskozást siker koronázza. A távolkeleti béke megteremtése, valamint az ennek eredményeként keletkező bizalom — mondta Salisbury — lényegesen elősegítené a helyzet javulását világszerte. Ez egyszeriben a nemzetközi feszültség enyhüléséhez vezetne, ami minden ország javát szolgálná. Salisbury egyszersmind azt állította, hogy a tanácskozás sikere főként a Szovjetunió és Kína álláspontjától függ. Az ezután felszólaló lord Silkin óva intett a Németország újrafelfegyverzésében rejlő «nagy kockázattól». Az emberek többsége fél Nyugat-Németország újrafelfegyverzésétől — hangsúlyozta lord Silkin — mert Nyugat-Németországban «az elvesztett területek visszaszerzésére irányuló törekvés tapasztalható». Silkin ezután kijelentette, hogy egyes, nemrégiben történt célzások alapján ítélve Anglia — a Németország újrafelfegyverzése miatt jogosan aggódó Franciaország megnyugtatása érdekében — szorosabb kapcsolatokra törekszik az európai védelmi közösséggel, mint kezdetben tervezték. Ilyenformán — mondta — olyan különös helyzet alakul ki, amelyben Anglia az európai védelmi közösségben való részvételre vonzza Németországot, de maga Anglia abban azért vesz részt, hogy kiegyensúlyozza a Németország és Franciaország közötti erőviszonyt. Bell chichesteri püspök — aki korábban Németország újrafelfegyverzésének híve volt — helyesléssel fogadta V. M. Molotovnak azt a kijelentését, amely szerint az összes vitás problémák megoldása lényegesen könnyebb lenne, ha Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodna abban, hogy a német militarizmus újjáteremtése megengedhetetlen. Mint Bell rámutatott, «tragikus» lenne, ha az ötévi szünet után Berlinben ismét megindult négyhatalmi tárgyalások amiatt fulladnának kudarcba, mert Anglia nem vette figyelembe ezt a rendkívül fontos momentumot. «A Berlinben létrejött megállapodásokból kell kiindulnunk — mondta Bell — és haLondon, március 26. (MTI) Dr. Donald Soper, az angol metodista egyház vezetője csütörtökön felhívást intézett a világ minden részében élő keresztényekhez, szólítsák fel kormányukat «az atom- és a hidrogénfegyverek teljes betiltására». Loper nyilatkozatában utalt arra, hogy az atom- és a hidrogénbomba veszélyezteti az emberiség jövőjét, s hogy «felelős államférfiak kötelessége ezt az új... tényt azonnal a legkomolyabban megfontolni». Peking, március 26. (Új-Kína.) Mint a Csang Kai-sek-klikk hírügynökségének jelentéséből kitűnik, azokat a kínai népi önkénteseket, akiket az amerikaiak január végén elhurcoltak Koreából és Tajvanra szállítottak, a Kuomintang titkos ügynökei arra kényszerítették, hogy március 23-án írják alá jelentkezésüket a Csang Kaj-sek banditák hadseregébe. Ez a befejező lépése annak az amerikai tervnek, hogy ágyútöltelékké változtassanak 14.000 elrabolt kínai hadifoglyot. A Csang Kai-sek- bandával szoros kapcsolatban álló «PANA» Phenjan, március 26. (Új-Kína) A «Koreai Központi Távirati Iroda» szerdai kommentárjában megállapítja, hogy a délkoreai csapatok új hadosztályainak felszerelésére jogtalanul Koreába szállított amerikai fegyverkészletek célja a hsziamanista hadsereg helyzetének katonai megerősítése.Az amerikai fél a fegyverszüneti egyezmény megszegésével, leszerelt - és tartalékalkatrészek címén állandóan nagy mennyiPárizs, március 26. (MTI) Az indokínai francia főparancsnokság közli, hogy francia repülőgépek szerdán 50.000 liter gyújtóanyagot tartalmazó napalmbombákat dobtak le a Dien Bien Phu körzetében lévő falvakra és művelés alatt álló földekre, s ezzel nagy területen kiterjedt tüzeket idéztek elő. Francia sajtójelentések szerint az indokínai légihaderő ezen új taktikája voltaképpen arra irányul, hogy a «felperzselt föld» módszerét alkalmazza, tekintet nélkül pontosabban meghatározott hadműveleti célokra. A lapjelentések hozzáfűzik, hogy az amerikai kormány külön htározottan ki kell vívnunk a fegyverzet jelentős csökkentését. Aligha sikerül azonban ezt tennünk, ha most Németországnak megengedjük, hogy a két tábor egyikének részvevőjeként újrafelfegyverkezzék. Ha Németország újrafelfegyverzése olyan formában kezdődik, hogy úgy látszik, mintha Oroszország ellen irányulna, Németország és Európa békés egyesítése lehetetlenné válik és lehetetlenné válik a német békeszerződés megkötése általában. Lehetetlen lesz megkötni az osztrák békeszerződést. A megszálló csapatok helyükön maradnak, örökkétartóvá válik a hidegháború és felbukkan egy még súlyosabb helyzet veszélye. Politikánkat feltétlenül olyan irányba kell vezetnünk, hogy véget vessünk az ilyen helyzetnek. Berlin és Genf új kezdetet jelent. Ezzel kapcsolatban felszólítom kormányunkat és a többi nyugati kormányt, hogy behatóan tanulmányozzon minden lehetőséget s az adott pillanatban ne tegyen semilyen jóvátehetetlen lépést». Bell kijelentette, hogy a berlini tanácskozás idején meglátogatta a magyarországi protestáns egyházakat és általános béketörekvést tapasztalt. A Nyugat — mondta — komoly hibát követne el, ha semmibe venné Kelet-Európa lakosságának béketörekvését. A szónok a továbbiakban kijelentette, hogy az Egyesült Államok a világ különböző részein kétszáz támaszponttal rendelkezik, amerikai katonák pedig az Egyesült Államok határain kívül negyvenkilenc országban állomásoznak. Mint Bell rámutatott, a «The New York Times» olyan térképet közölt, amely viszszatükrözi az Északatlanti Szövetség részvevőinek abból a célból tett intézkedéseit, hogy támaszpontokkal vegyék körül a Szovjetunió határait. «Nem kell csodálkozni — mondta Bell — hogy az orosz vezetők ilyen térképet szemlélve azt a következtetést vonják le, hogy mindez Európa egységének megbontására és agresszív koalíció megteremtésére irányul. Az a benyomásom, hogy a tárgyilagos megfigyelő beismeri: az oroszoknak komoly okuk van így gondolkozni. Ezután lord Beveridge szólalt fel. Kijelentette, hogy véleménye szerint a szovjet vezetők békés rendezés útján a békére törekszenek. Ezt a következtetést — mint mondotta — a berlini tanácskozás okmányainak tanulmányozása alapján vonta le. «Mindenekelőtt kívánatosnak tartom — hangzik Loper nyilatkozata — hogy a keresztény egyház egységesen beszéljen az emberiség történetének e kritikus percében ... Minden felelős tényezőnek azonnal el kellene fogadnia az atom- és a hidrogénfegyver eltiltását és megsemmisítését célzó javaslatot, jöjjön az bármely oldalról. Felhívom a keresztényeket, követeljék mindenütt kormányaiktól, hogy ezeket a fegyvereket véglegesen tiltsák be, hírügynökség január 29-én közölte, hogy a hadifoglyokat amerikai támogatással és felszereléssel külön hadosztályba szervezik. A Kuomintang-gengszterek e célból Tajvan északi részén három gyűjtőtáborban helyezték el a hadifoglyokat, érintetlenül meghagyva azokat a terrorista szervezeteket, amelyeket az amerikai hadifogolytáborokban létesítettek a hadifoglyok üldözésére. Ezekben a gyűjtőtáborokban arra kényszerítették a hadifoglyokat, hogy «átnevelésnek» és katonai kiképzésnek vessék alá magukat légy, erősítésnek minősülő hadianyagot szállított Koreába — teszi hozzá a kommentár — és még csak jelentést sem tett erről a katonai fegyverszüneti bizottságnak és a semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelő bizottságnak. Az amerikai fél ezenkívül arra biztatta a hszinmanista bandát, hogy ismét az «északra menetelésről» és Korea «egyesítéséről» üvöltözzék. Jegesen felszerelt «Dakota»-bombázókat küldött e célból Indokínába. Természetesen a napalmbombákat is Amerikából szállították. Hírügynökségi jelentések szerint a néphadsereg egyre szorosabbra vonja az ostromgyűrűt Dien Bien Phu körül és teljesen elszigetelte a déli védelmi övezet támaszpontjait utánpótlásuktól. A franciák már csak légiúton kaphatnak lőszert és élelmiszert. Minthogy pedig a két repülőtér állandó ágyú tűz alatt áll, az utánpótlást ejtő- ernyővel kell ledobni. Tizenkét sportág érdekes eseményei a mai és holnapi sportműsorban A hétvégi sportműsor igen gazdag. Tizenkét sportág versenyzői lépnek pályára bajnoki mérkőzéseken vagy fontos versenyeken. Ma kezdődik meg a labdarúgóbajnokság negyedik fordulója: Csepelen délután fél 4 órakor a Csepeli Vasas és a Szombathelyi Lokomotív csap össze a bajnoki pontokért Ugyancsak ma délután 3 órakor folytatják az országos kosárlabdabajnokság küzdelmeit (Sportcsarnok), a Sportcsarnok melletti szabadtéri pályákon pedig reggel fél 9 órától besötétedésig röplabdacsapatok mérkőznek az országos bajnokságba való jutásért. Vasárnap is elsősorban a labdarúgás felé irányul a figyelem. Két mérkőzés a fővárosban lesz, mégpedig délelőtt a Bp. Vörös Lobogó—Salgótarjáni Bányász, délután pedig a Bp. Kinizsi—Diósgyőri Vasas találkozó. A futballszurkolók kíváncsian várják, hogyan szerepel majd a bajnokságban rosszul rajtolt Bp. Vörös Lobogó, s hogyan végződik az idén előretört Kinizsi és Diósgyőr mérkőzése. Ezenkívül Győrött (Győr—Vasas Izzó), Sztálinvárosban (Sztálin Vasmű Építők—Bp. Dózsa), Dorogon (Dorog—Bp. Vasas) és Szegeden (Sz. Haladás—Bp. Honvéd) lesznek labdarúgómérkőzések. Folytatják a kosárlabda és a röplabda bajnoki mérkőzéseket, valamint más sportágak versenyeit. Hosszú és nehéz útvonalon bonyolítják le Budapest motorkerékpáros- és autós-túrabajnokságát. A vívók a miskolci Gerevich-emlékversenyen és a Budapesti Honvéd párbajtőrversenyén küzdenek. Korcsnoj nyerte a bukaresti nemzetközi sakkversenyt Kluger ötödik Bukarest, március 26. (MTI) A bukaresti TV. nemzetközi sakkverseny utolsó fordulójának függőjátszmáit pénteken délelőtt befejezték. Ezzel befejeződtek a küzdelmek. A nemzetközi sakkverseny a fiatal szovjet sakkozók nagy sikerével végződött. Az erős mezőnyben igen értékes Kluger helyezése: 1. Korcsnoj (szovjet) 13 pont, 2. Nyezsmetnyinov (szovjet) 12.5, 3—4. Holmov (szovjet) és Filip (csehszlovák) 11, 5. Kluger (magyar) 10.5, 6—7. Furman (szovjet) és Pachman (csehszlovák) 10, 8 ..Kelly (belga) 9.5, 9. Stahlberg (svéd) 9, 10 Traianescu (román) 8.5, 11. Sándor (magyar) 8, 12—14. Szabó I. (román), Sliwa (lengyel) és Balanel (román) 7.5. 15. Wade (újzélandi) 6.5. 16. Ciocaltea (román) 6, 17—18. Paoli (olasz) és Voiculescu (román) 3—3 pont. (MTI) ______________________ A szovjet sakkozók nagy győzelme Argentina csapata ellen Moszkva, március 26. (TASZSZ) A Buenos Airesben megrendezett argentin—a szovjet nemzetközi sakkverseny utolsó — negyedik — fordulóját március 24-én bonyolították le. A Szovjetunió és Argentína sakkcsapata közötti baráti verseny a szovjet sakkozók 20.5:11.5 arányú győzelmével ért véget. A «L’HUMANITÉ» NEMZETKÖZI MEZEI FUTÓVERSENYÉN résztvett magyar szakszervezeti sportküldöttség pénteken reggel visszaérkezett Budapestre. _________________ IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig- felhőátvonulások, több helyen záporeső, zivatar Élénkülő déli, délnyugati, majd nyugatiészaknyugati szél. Az éjszakai lehűlés keleten kissé erősödik, a nappali felmelegedés nyugaton gyengül keleten kissé még fokozódik. .. A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhőmérséklet ma 4 fok felett lesz. A Duna vízállása pénteken reggel Budapestnél 269 centiméter. Szerdán a hajnali órákban az ország északkeleti megyéiben fagypont alá süllyedt a talajmenti hőmérséklet s a talajtól másfél méter magasságig mínusz 1,mínusz 4 fokot mértek. Borsodnádasdon mínusz 3, Miskolcon mínusz 6 fokra süllyedt a hőmérséklet. Csütörtök hajnalban azonban már csak a Tiszántúl este két helyén volt gyengébb talajmenti fagy. A legközelebbi 24 órában újabb éjszakai fagy nem várható. A vetésekben a szerda hajnali talajmenti fagy nem okozott nagyobb károkat. (MTI) A budapesti színházak mai műsora Operaház: Bálik bán (7). — Az Operaház Erkel Színháza: Denevér (5. bérlet, 6 sz., 7). — Nemzeti Színház: Vihar (Bajza- és Megyeri-bérlet, 7). — Katona József Színház: Volpone (7). — Madách Színház: Egy magyar nyár (V. bérlet, 7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Szellemesek (7). — Fővárosi Operettszínház: Luxemburg grófja (7). — Ifjúsági Színház: A kőszívű ember fiai (7).— Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Mátyás király Debrecenben (4). — Zeneakadémia: Szvjatoszlav Richter zongoraestje az ifjúság részére (fél 5). A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese énekkarának hangversenye (8). A Népművészeti Intézet I. kórushangversenye elhalasztva április 10-re. 7.* Fővárosi Víg Színház: Szombat délután (7). — Fővárosi Kis Színpad: Tréfa az egész (7). — Állami Faluszínház (Madách-tér): Ki a hibás? — Vidám Színpad: Nem a tükörgörbe (7). — Déryné Színpad: Nincs előadás. — Állami Bábszínház: A csuka parancsára (5). A három testőr (fél 8) — Kamara Varieté: Öltözik a hivatal (fél 7, fél 9). — Budapest Varieté (VIII., Kálvária-tér 6.) : Gyüjtsd a humort (fél 6, 8). A BUDAPESTI MOZIK VASÁRNAPI MATINÉMŰSORA (D. E. 10 ÓRAKOR): SZABADSÁG (8 órakor): Úri muri. — ZUGLÓI: Fiúk, lányok, kutyák. — FÉNY: Nincs béke az olajfák alatt. — SPORT: Teli Vilmos. — UGOCSA: Bajazzók. — ÓBUDA: Gőgös hercegnő — TINÓDI: Makszimka. — RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ: Elefánt és az ugrókötél — HALADÁS: Elefánt és az ugrókötél. — PARTIZÁN: Szép ifjúság. — VASVÁRI: Figaro házassága. — RÁKÓCZI (Csepel): Aranyalmafácska.- MIKSZÁTH (Sashalom): A vitorlás titka. — KOSSUTH (P.erzsébet): Makszimka — ÁRPÁD (Soroksár) : Találkozás az Elbán. — JÓKAI (R.-hegy): Ifjú szívvel — SZIGETHY (Albertfalva): Szeleburdi tapsifüles. — KOSSUTH (Cinkota): Hamupipőke — KELÉN (Kelenvölgy): Csak élek. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL vasárnap KOSSUTH-RÁDIÓ: 6.00—8.00-ig: Reggeli zenés műsor. — Közben: 6.45: A «Szabad Nép» vezércikke — 8.00: Hírek. Lapszemle. — 8.15: Egy falu — egy nóta. — 9.00: Zenés fejtörő. — 10.10: Csilicsala csodái. Hangjáték. — 11.00: Épülő szép hazánk — 12.00: Hírek Lapszemle. — 13.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 12.45: A magyar rádió szimfonikus zenekara játszik — 13.55: Händel: Ária. — 14.15: Az Állami Népi Együttes Énekkarának műsora. — 14.43: Mendelssohn- Scherzo. — 14.«: Egy hét a külpolitikában. E1S— 15 ®*' SzMidi szívnek szívesen — 15.5«: Kilátó. A rádió világirodalmi folyóirata - 16.40: II. fi HdölHelyszíni közvetítés labdarúgómérkőzésekről. ~ Mascagni: «Parasztbecsület» c. «ni' ~ VoY* Kincses Kalendárium -18.40: 1 ÓéSí- Hirik, ?port ~ 19,5: Tánczene - Irodalmi műsor. - Toscanán Arcképcsarnokművésze Előadás - «M® 2 1 1 Zenekar Totohirek - 33.00- Hirek K,Ufaim , P SP°rtJa' 32 1»- u- Hirek Külföldi lapszemle — Tánczene - ^.Off: HireV"Senyterme‘b 81- “S 3-M! PETŐFI-RÁDIÓ: 8-00: Vidám harmonikaszólók — 9.00: Falurádió. 9-30: Miska bácsi lemezesládája. — 10.10: Szórakoztató zene. — 11.00: Keleti muzsika. — 11.30: Népdalok és táncok. — 12.30: Az elbeszélés mesterei Móra Ferenc műveiből. — 13.00: Részletek Kacsóh Pongrácz műveiből. — 14.00: Művészlemezek. — 15.00: Tudományos fejtörő. — 15.20: Népdalok és táncok — 16.00: Operarészletek — 16.40: Tündér Ilona: Mesejáték. — 17.20: így láttak Caragiale szatírái. — 17.40: Zenekari hangverseny. — 18.35: Backhaus zongorázik. — 18.55: Beethoven: A távoli kedveshez — dalciklus — 19.10: Az épülő kommunizmus nagy országában — 19.40: A «Tartós békéért, népi demokráciáért!» c. lap ismertetése — 19.55: Tánczene. — 20.40: Magyar művészek Muszorgszkij műveiből adnak elő. — 21.30: Szórakoztató zene. — 22.15: A Fővárosi Népi Zenekar játszik. SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100. *143—220. Az angol metodista egyház vezetőjének felhívása az atom- és a hidrogénfegyver betiltására A Kuomintang hadseregbe kényszerítik a volt kínai hadifoglyokat Amerikai fegyverszállítmányok Dél-Koreának Amerikai napalmbombák az indokínai harcokban VIETNAMBAN Az amerikai repülőgépekkel együtt már amerikai pilóták is részt vesznek az indokínai népek ellen folyó gyarmati háborúban, a francia intervenciós hadsereg oldalán . Uraim, itt súlyos félreértés van! Én nem francia pilóta vagyok, hanem békés amerikai turista! (L. Brodata karikatúrája aKrokogy III.ban)