Szabad Nép, 1954. július (12. évfolyam, 182-212. szám)
1954-07-20 / 201. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM ARA 60 FILLÉR KEDD, 1954 JÚLIUS 20 Mindannyiunk közös nagy ügye írta: Szobek András begyűjtési miniszter Egy-két nap, s országszerte elkezdődik a cséplés. Zsákba hull az egyéves, szorgalmas munka megérdemelt gyümölcse. A csépléssel együtt elérkezett a parasztság legfőbb demokratikus kötelességének: a gabonabeadás gyors, pontos, a cséplőgéptől való teljesítésének az ideje is. A lakosság élelmezésének megjavítása, az ország kenyerének biztosítása döntően a gabonabegyűjtés sikerén áll vagy bukik. Ettől függ nagy mértékben pártunk s kormányunk új politikájának, a nagyarányú mezőgazdaságfejlesztési programmnak a megvalósítása is. A falu dolgozó népe jól megérti ezt. Megérti, hogy a gabonabeadás és a 12 milliárdos mezőgazdaságfejlesztési programm eredményes végrehajtása között a legszorosabb összefüggés van: a gabonabeadás gyors és pontos teljesítése, az ő legfontosabb hozzájárulása ahhoz, hogy minél több traktort, műtrágyát, rézgálicát, kisgépeket gyárthassunk, ehhez külföldről nyersanyagot hozzunk be, hogy artézi kútja, bekötőútja, jól felszerelt iskolája legyen minden falunak, s hogy városon és falun is állandóan emelkedjék a nép anyagi-kulturális életszínvonala. Hogy parasztságunk egyre világosabban felismeri ezt, mi sem bizonyítja jobban, mint az induló begyűjtési verseny első, kezdeti eredményei. Vas megyében eddig közel ezer egyéni gazda, 106 termelőszövetkezet, s 40 község lépett egymással versenybe. Szolnok megyében Tiszavárkony, a megyei kongresszusi verseny legjobb községének földművesei kezdeményezték a gabonabegyűjtési versenyt. A soproni járás termelőszövetkezetei és egyéni parasztjai felhívták az ország valamennyi községét: az alkotmány napja tiszteletére indítsanak versenyt a gabonabegyűjtési tervek 100 százalékos teljesítésére. Egyúttal vállalták, hogy a szeptember 30-ig esedékes sertés-, vágómarha-, tojás-, baromfibeadási kötelezettségüket egy hónappal előbb, augusztus 30-ig teljesítik. Az idei gabonabegyűjtés sikere a dolgozó parasztság törvénytisztelete, hazafias helytállása mellett nagyban múlik a begyűjtést végző állami szervek jó munkáján is. Kormányunk az idén nemcsak új begyűjtési rendszert vezetett be, hanem új begyűjtési szervezetet is hívott létre a begyűjtési hivatalok s a községi begyűjtési megbízottak formájában. Az új szervezet a begyűjtési minisztérium irányítása mellett lehetővé teszi a gyorsabb, jobb munkát, a parasztsággal való jó kapcsolat kiépítését. A begyűjtési hivatalok és községi megbízottak működése azonban egy jottányival sem csökkenti a helyi tanácsok, a tanácselnökök felelősségét. Nagyon helytelenül járna el az a tanácselnök, aki az önálló begyűjtési hivatalok megteremtése után úgy fogná föl a dolgát, hogy most mármegszabadult, a begyűjtés sokszor nem könnyű feladatától. A helyi tanácsok és azok elnökei a törvény szerint továbbra is felelősek az egyik legnagyobb állami-gazdasági feladat: a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítéséért! A helyi tanács végrehajtó bizottsága akkor jár el helyesen, ha állandóan ellenőrzi s legalább kéthetenként elszámoltatja a begyűjtési hivatalt, végzett munkájáról. A hatékony ellenőrzés csak megkönnyíti a tanács munkáját is. A helyi tanács az állami törvényesség fő őre a faluban. Ügyelnie kell elsősorban arra, hogy maguk a begyűjtési szervek szigorúan tartsák be a törvényt. Az utóbbi hónapokban nagyon sok községben derűre-borúra kiadták az öregeknek, rokkantaknak s a katonai szolgálatot teljesítőknek járó szociális kedvezményt olyanoknak is, akiket ez nem illetett volna meg. Ezzel súlyosan megkárosították az államot. Hasonló törekvés tapasztalható nem egy helyen az elemi károk felbecsülésénél is. Az ellenség igyekszik azokat felnagyítani, s a gazdaközönséget úgy befolyásolni, hogy a tényleges kárnál nagyobb beadási engedményt csikarjon ki. Tanácsszerveink s a begyűjtési hivatalok becsüljék fel gyorsan az anyagi károkat, különösen a dunai árvíz által sújtott falvakban, s ennek megfelelően mérsékeljék a beadást, de ugyanakkor verjék vissza erélyesen a túlhajtott, alaptalan, törvénytelen követeléseket. A kongresszus keményen megbírálta a begyűjtési minisztériumot amiatt, mert a tél folyamán eltűrte, hogy a tanácsok a nemteljesítőkkel szemben semmiféle szankciót nem alkalmaztak. Ennek a liberalizmusnak nem szabad megismétlődnie, különösen most, a nagy gabonabegyűjtés idején. A nép anyagi jólétének emelkedéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az állampolgári kötelességek teljesítése, az állampolgári fegyelem megszilárdítása. A nép ellenségei, a kulákok, spekulánsok persze nem örülnek a népjólét növekedésének, szívesebben látnák a zavart a közellátásban. Ezért a beadási kötelességek halogatására biztatják a füszékenyebb termelőket, mondván, v úgyis újból elengedik majd a hátralékokat]. Persze, ebből semmi sem igaz: a hátralékot senkinek el nem engedik! Aki a kulákra hallgat, s húzza-halasztja a beadást, tehát megszegi a törvényt, kétszeresen ráfizet. Ráfizet azért, mert elesik a gyorsbeadási prémiumtól, de még inkább azért, mert megbüntetik érte. És a büntetés sohasem jó dolog. Aki az államnak járó gabonával spekulál, nem teljesíti a géptől való beadást, annak 10 százalékkal emelik fel beadási kötelezettségét, sőt helyszínen számoltatják el. Ebből is látszik — nem jó üzlet hátralékosnak lenni... A helyi tanács akkor jár el okosan és helyesen, ha a hanganyagokkal, a spekulánsokkal szemben gyorsan lefolytatja ezt az eljárást. , A falu nagy többsége, a kötelezettségeit mindig becsületesen, jól teljesítő gazdaközönsége a legnagyobb mértékben igazságosnak fogja tartani a tanács erélyes eljárását! Persze, ahol jól dolgozik a tanács, a pártszervezet, a DISZ, az MNDSZ, tehát, ahol jó a felvilágosító munka, s következésképpen hatástalan az ellenség agitációja, ott nem, vagy csak ritkán kerül sor erre az eszközre. A felvilágosító munkában ezekben a hetekben a helyi tanácsnak nélkülözhetetlen segítőtársa, valósággal jobbkeze: a begyűjtési állandó bizottság. Az állandó bizottságoknak most van igazán itt az idejük. Felvilágosító munkájuk azonban akkor lesz eredményes, ha abba nagyszámmal bevonják a jól gazdálkodó, jólteljesítő dolgozó parasztokat, főleg középparasztokat. Tehát olyanokat, akiknekvan szavuk a községben, s akik éppen emiatt olyan hangulatot képesek kialakítani: az állam iránti kötelesség teljesítése hazafiúi kötelesség, s szégyen a falura, ha valaki nem teljesíti a kormány által csökkentett idei beadást, szégyen az, ha valakinek felemelik a beadását ... Természetesen a törvényességnek két oldala van: a törvény nemcsak kötelességeket tartalmaz, hanem jogokat is. Az állandó bizottság tagjai és aktívái, a tanácstagok és népnevelők helyesen teszik, ha a törvényesség másik oldaláról is beszélnek. Arról, hogy a termelők a beadás teljesítése mellett megmaradó gabonafeleslegeiket tetszés szerint értékesíthetik a szabadpiacon — e jogokban őket senki meg nem kisebbítheti. S arról, hogy a kormányprogram eredményeként, nem utolsósorban éppen a beadási terhek csökkentése következtében, az idén jóval nagyobb gabonamennyiség jut a jól jövedelmező szabadpiacra, s ez jelentősen megjavítja a parasztság helyzetét. Az állandó bizottságok, s általában a helyi tanácsok pártszervezeteink irányításával és segítségével legyenek az országosan kibontakozó gabonabegyűjtési verseny gazdái és szervezői. Községeink, termelőszövetkezeteink, az egyéni gazdálkodók százezrei csatlakozzanak e nemes versenyhez. Parasztságunk teljes lendülettel lásson hozzá a gabonatermés gondos elcsépléséhez, s a géptől való gyors beadással mindannyiunk közös nagy ügyének — az ország kenyerének biztosításához! 1954 július 19. Az árhullám jelenleg a Budapest és Ercsi közötti Duna szakaszon elérte a legmagasabb szintet. Budapesten hétfőn délután 16 órakor a vízállás 802 centiméter. Az alsódunai szakaszon az áradás tovább tart. mohácsnál vasárnap déltől hétfő délig 34 centimétert emelkedett a vízállás. Mohácson hétfőn délután 13 órakor 879 centiméter a vízszint. A Felső-Duna Gönyűnél hétfőn óránként körülbelül egy centimétert apad. Az osztrák és a német felsődunai szakaszokon az esőzések az apadást némileg lelassították. Ez a magyar szakaszon is érezteti hatását, s ezért a védekezést változatlan erővel kell folytatni. Az Árvízvédelmi Kormánybiztosság a kiürített Szigetköz négy községére: Feketeerdő, Halászi, Magyarkimle és Horvátkimle községekre vonatkozó kiürítési rendeletet hatálytalanította. A kiürített helységekbe a lakosság visszaköltözése folyamatban van. A Szigetköz alsó csúcsánál a gátszakadásokon kitört és itt felgyülemlett árvíz emelkedése elérte a Kis-Duna vízállását. Ezért intézkedés történt, hogy egy száz Győrnél apad az ár Hétfő este 23 óra 34 perckor a győri árvízvédelmi hatóságok elvégezték a Kis- Duna balparti gátján a napok óta tervezett robbantást. A gát, amely a Szigetköz állandóan növekvő víztömegét tartotta vissza, most mintegy 20 méteres szakaszon megnyílt. A Győrt egyre jobban fenyegető árvíz lefolyása, ahogyan előre számították, megkezdődött a Kis-Dunaágon keresztül a most már egyre alacsonyabb Dunába. A veszélyeztetett területek élelmiszerellátásáért A kereskedelmi vállalatok biztosítják az árvízveszélyeztetett területek élelmiszerellátását. Hétfőn Komárom megyébe további 30 tonna zsírt, 50 tonna lisztet, 30 tonna cukrot szállított a Fűszért. méter és egy másik, kétszáz méter hosszúságú szakaszon a töltést nyissák meg. A gát megnyitásával az ár a Kis-Dunába, illetőleg a Nagy-Dunába folyik majd le, s ezzel a Szigetközben a vízszint emelkedése megszűnik. Győrrévfalu helyzetében ez bizonyos fokú könnyebbedést fog jelenteni. Esztergom védelme megszilárdult. Szalkszentmárton és Dunavecse között a minit 65-ös kilométerkövének környékén a nyári gát — átnedvesedés következtében — mintegy 30 méter szélességben átszakadt és körülbelül 1200 hold mezőgazdaságilag művelt terület került víz alá. Az elöntött területen település nincs, a termést a vízbetörés idejére majdnem teljesen betakarították. Adony határában a szalmacsárdai zsilip mellett úgynevezett jászol-gáttal védik a műutat. A közúti forgalmat itt terelőúttal bonyolítják le. Bölcske—Madocsa térségében a bölcskei szigeten és Madocsa határában a védekezés több ezer emberrel, valamint a honvédség alakulataival teljes erővel folyik. A gáterősítéseken földnyelők és dömperek is dolgoznak. A bölcskei szigeten a védelmi vonalat a víz nyomására hátrább kellett vonni. Bátán mintegy száz lakóház van veszélyeztetve, harminc lakóház aligha lesz védhető, hetven lakóházat nyúlgáttal és minden lehető eszközzel igyekeznek megvédeni Az Árvízvédelmi Kormánybiztosság a hétfői napon útnak indította a veszélyeztetett területekre a különböző minisztériumok építővállalatai, tervező és kutatóintézetei számos mérnökét, hogy segítségükkel megszilárdítsa egyes Dunaszakaszok védelmét. Szovjet katonai alakulatok, továbbá a belügyminisztérium alakulatai is jelentős mértékben kiveszik részüket a védelmi munkálatokból. Budapest térségében az árvízvédelmi munkálatok mindenütt tervszerűen haladnak előre. Buda déli részén folynak a védelmi munkák a legnagyobb lendülettel. Az albertfalvi védőtöltést a víznyomás erősen próbára teszi. A védőgát lábánál a beszivárgás erősödött. Erősen veszélyeztetett a Hárosi Falemezgyár. Az állandó utázások elkerülése és a biztonsági védőgát építése folyamatosan halad. A vasút nagytétényi töltésén lévő átszivárgások megszüntetésén a MÁV műszaki alakulatai dolgoznak. Buda északi szakaszán a munkálatok befejeződtek, itt most már csak készenléti szolgálat van. Pest északi határában a Szilas-patak mentén a megerősítés következtében az átszivárgás a minimálisra csökkent. A káposztásmegyeri vízmű gátjain keresztül erősödött a beszivárgás, ez azonban a vízmű működését nem veszélyezteti. A Váci út két legalacsonyabban fekvő szakaszának biztosítását nyúlgát építésével oldják meg. A Margitszigeten a Nagyszálló környékén folynak a megerősítési munkák az átszivárgások elszigetelésére. A Kvassay-zsilip és a Nagy-Duna találkozási pontjánál a honvédség alakulatai vasárnapról hétfőre virradó éjszaka megfeszített erővel dolgoztak az átszivárgás megelőzésén. A főváros dolgozói lelkesen veszik ki részüket továbbra is a munkából. Újabb tízezrek jelentkeznek önkéntes munkára, s ennek következtében a főváros más veszélyeztetett helyekre is tud segítséget adni. így Budapest árvédelmi szolgálata többszáz személyt irányított a fővárostól északra fekvő területekre, csak Szentendre védelmén 750 budapesti dolgozó szorgoskodik. A honvéd és szovjet katonai alakulatok, s a hatóságok vezetésével Budapest dolgozói vállvetve küzdenek azért, hogy az árvízelhárítási munkában eddig elért eredményeket tartani tudják. Lankadatlan erővel az árvíz ellen Az Árvízvédelm Kormánybiztosság jelentése Egyre több község jelenti: befejezték az aratást Az ország minden részéből érkező hírek arról szólnak, hogy igen sok helyen a végéhez közeledik az aratás, vagy már le is arattak. Különösen meggyorsult a betakarítás a legutóbbi három napon. A nyíregyházi járásban szombat estig csak négy község fejezte be az aratást. Vasárnap reggel még 900 hold gabona állt lábon a járás határában, de a tsz-tagok s a gépállomási dolgozók jól kihasználták ezt a napot is. Az újfehértói Vörös Csillag tsz-ben például hét aratógép s három kombájn látott munkához. Estig több mint 140 holdat vágtak le. Üzemi munkásaik százai, hivatalok dolgozói is segítettek a járás dolgozó parasztságának. A kótaji Lenin tsz-ben például az erdőgazdaságból 20, a földművesszövetkezetből 18 önkéntes arató vágta a rendet. A tsz-ek nagyszerű példát mutattak egymás testvéri megsegítésében is: a nagykállói járásban a szakoly Vörös Sugár tsz-ből például öt, a nagykállói Vörös Zászlóból tíz kaszás aratott a kállói Dózsában. Délután a nyíregyházi járás községei egymásután jelentették, hogy befejezték az aratást: a 900 holdon most már keresztekben áll a gabona. A megyében úgy tervezik, hogy szerdára végeznek az aratással, s ezért most átcsoportosítják a gépeket. Az elmaradt tiszalöki és csengeri járásban ma 15 aratógép és öt kombájn kezdi vágni a kijelölt területeken a gabonát. Szaporán arattak vasárnap a szolnokmegyei termelőszövetkezeti városokban is. Kisújszálláson a múlt hét végéig 3800 hold gabonát vágtak le, s vasárnap reggel mintegy ezer tsz-tag, 34 aratógép és 11 kombájn látott munkához, hogy mielőbb zsákba kerüljön a termés. A Táncsics tsz-ben 40 kaszás vágta a dőlt gabonát, s élénk verseny alakult ki az aratók közt. Vitális István DISZ-fiatal délután 3 órára már jócskán megelőzte a többieket, mert reggeltől 1400 négyszögölön vágta le a búzát. Heves megyében tízezer kézikaszás és 40 aratógép állt be a gabonatáblák végébe vasárnap reggel. A kiskörei Dózsa tsz földjén aratógép is vágta a dús kalászokat, meg 41 kasza is suhogott egész nap a búzában. Estig 74 holdat arattak le, s úgy tervezik, hogy szerdára teljesen befejezik az aratást. A megye területén ezer ipari munkás is kaszát fogott, hogy segítsen a kenyérnek való betakarításában. Az egercsehi bánya 17-tagú brigádja az egerszalóki és a demjéndi szövetkezetek földjén vágta a rendet. A megye dolgozó parasztjai az ipari munkások segítségével csaknem ötezer holdat arattak le egy nap alatt. Eredményes irikáról érkeznek hírek Baranya megyéből is. A bári Új Élet tszben befejezték a több mint háromszázholdnyi kalászos aratását. Hétfőn már teljes lendülettel hozzáláttak a behordáshoz is. A szövetkezeti tagok szorgalmát dicséri, hogy a gabonaföldeken már kikelt a másodvetésű csalamádé és a köles. Budapest védői (2. oldal) Párt és pártépítés — «Amit magunk megtehetünk, megtesszük* — A XVIII. kerületi pártaktíva értekezlete (2. oldal) Jelentés az élelmiszerellátásról (2. oldal) Tardos Tibor: Szovjet emberekkel (2. oldal) A MAI SZÁMBAN Várakozási hangulat Genfben — A «Szabad Nép* kiküldött munkatársának telefonjelentése (3. oldal) Kommunisták (3. oldal) Méray Tibor: Emberek vagyunk (3. oldal) Akiknek lelketlensége még csak növelte az osztrák népet sújtó csapást (4. oldal) Meg kell akadályozni Németország bármilyen formában történő újrafelfegyverzését . Németország Kommunista Pártja elnökségének nyilatkozata (4. oldal) Az «Életjel» című új magyar film nagy sikere (4. oldal) A DISZ-fiatalok az első sorokban Az ifjúság derekasan veszi ki a részét az árvíz elleni harcból. Győr városának DISZ- bizottsága az ifjak, leányok százait mozgósította a város védelmére. Nemcsak a gyárak fiataljai veszik ki részüket, hanem a diákok és úttörők is nagyszerűen dolgoztak. A rábcai—tinyéri híd és a Keksz- és Ostyagyár közötti szakaszon 13—14 éves úttörők fáradhatatlanul hordták a követ, töltötték a homokzsákokat. A Gyapjúfonó két ifjúmunkása, Gyöngyösi Ilona és Tillinger Teréz megszakítás nélkül két napot dolgozott a gáton, majd rövid pihenő után ismét szolgálatra jelentkezett. Komárom megyében, Esztergomnál a gátak megerősítésénél 250 fiatal dolgozik. A városi DISZ-bizottság megbízottai felkeresték a környező községeket, Csolnokot, Leányvárt, Kesztölcöt, ahol önkéntes ifjúsági brigádokat toboroztak. Vasárnap a Duna déli szakaszán, a bajai gátaknál egy darabon áttört a víz. A városi DISZ-bizottság másfél óra alatt 900 fiatalt mozgósított. A zuhogó, hömpölygő áradat a talajvízzel együtt már-már a Bajai Posztógyárat fenyegette. Jórészt a fiatalok hősies helytállásának köszönhető, hogy sikerült betömni a veszedelmes rést, s elejét venni a további átszivárgásoknak. Nagy munkát végzett a budapesti DISZ- bizottság. Fiatalok százait mozgósította a budapesti árvízvédelmi munkálatokra. Ugyanakkor budapesti díszesek százai mentek segíteni Bölcskére, Madocsára, Szentendrére, Dunabogdányra és más veszélyeztetett területekre is. tfős gépkocsivezetők Hősies munkát végeznek az árvízvédelemben részvevő gépkocsivezetők. Sok TEFU-gépkocsivezető két napon át is dolgozik váltás nélkül. A rádió útján behívott szabadságos gépkocsivezetők valamennyien szolgálattételre jelentkeztek Márkus Gyula, a budapesti 12. sz. TEFU YN 284. rendszámú gépkocsijának vezetője például Kisbarcson 60 cm magasságú vízben mentette a lakosság ingóságait. A budapesti 14. sz. TEFU-tól Rummer Jenő gépkocsivezető és három társa Győrújfalun szabad idején — pihenés helyett — gabonát mentett. Tíz kocsit raktak meg gabonával) A minisztérium autóközlekedési főigazgatóságának irányításával jelenleg körülbelül 1500 TEFU-gépkocsi áll az árvízvédelem rendelkezésére. SEGÍT az egész ország Pénz és élelmiszer az árvízkárosultaknak Röpgesítések a Ganz Vagonban (Tudósítónktól.) Napok óta féltő aggodalommal figyeli az ország azt a hősi küzdelmet, amelyet az árvíz ellen vívnak a dunamenti helységek lakói és segítségükre siető katonáink, üzemi brigádjaink. A Ganz Vagongyár dolgozói is aggódva, de harcra készen várják a híreket. Múlt szerdán kapták az első felhívást: ötven-hatvan munkáskézre van szükség. A felhívásra ötször annyian gyűltek össze, a segíteni kész emberek tömege sorakozott a gyárépület előtt. Azóta több brigád részt vesz a védelmi munkákban, gátépítésben, aratás-betakarításban. Minden műhelyben és irodában, valamennyi műszakban megszervezték a készenléti brigádokat. Előkészítették a felszerelést is, ásókat, lapátokat, talicskákat, gumicsizmát és overált, hogy szükség esetén egy percnyi késés nélkül indulhassanak. A dolgozók nemcsak a mára gondolnak. Ők is, mint az országban annyian, készséggel részt vesznek a közvetlen védelemben, de közben meghányják-vetik: mit lehetne még tenni? Hancz István, a vasöntöde fiatal technikusa pénteken reggel kimondta, ami a szívét nyomta: «gondolnunk kell azokra is, akiknek el kellett menekülniök az ár elől, el kellett hagyniuk otthonukat. Enni nekik is kell, most is, meg akkor is, ha esetleg a gabonájukat nem tudták már behordani. S ha elvonul az ár, rendbe kell hozni a rombadőlt vagy beázott otthonokat, a gazdaságokat. Igaz, államunk ad segítséget — de a kár nem csekély. Nekünk anyagilag is támogatnunk kellene a károsultakat». — Ez volt a véleménye idős Veszprémi István elvtársnak is, s Palancsek András elvtárs hamarjában összehívott pártcsoportjának szintúgy. Arról is beszélgettek, ki mennyivel járulhatna hozzá? A havi fizetés 1 százalékára gondoltak. «Meg kell ezt beszélni az egész vasöntödével» — mondta valaki, s délre már össze is hívták röpgyűlésre a részleg dolgozóit. A javaslatot mindannyian helyeselték, s közölték is a pártbizottsággal: A vasöntöde pénzzel is támogatni akarja az árvízkárosultakat. A vasöntöde röpgyűlését sorra követte a többi műhelyé, egységé is. Soha annyian nem jöttek össze az acélöntödében, mint most. Itt jelentette ki Sőregi Sándor acélolvasztót. Szívesen adjuk oda keresetünk egy részét, ami így külön-külön nem sok, de együtt már jelentős. Szívesen részt veszünk a mentési munkában is. A célra is szükség van, a tervemet is teljesíteni akarom». — Sőregi elvtárs állta a szavát. S állja a szavát a többi dolgozó is, mind, akik még aznap délután összejöttek egy-egy rövid tanácskozásra. A központi szerkesztési osztályok dolgozóinak röpgyűlésén, a vagon-, motor-, turbinaszerkesztők, s a többiek (bár előzőleg azt mondták róluk: nehézbeszédű emberek, nem fognak megszólalni), lelkesen, segítésre készen beszélték meg: ők is csatlakoznak a vasöntöde javaslatához. Felszólalt az osztályok vezetője, Varga József elvtárs, a műszaki tudományok kandidátusa is: «Beszéltem egy szemtanúval, Győr felől jött, látta végig, az ár ellen folyó küzdelmet. Elmondta: az volt az érzése, hogy egy hősi ütközet folyik, amelyben az egész hátország támogatja a harcosokat. — Ez csakugyan így van, erre büszkék lehetünk. Nagyon helyeslem, hogy most ez a «hátország» anyagilag is segíti e küzdelmet, s a küzdelem károsultjait».Délután mintegy másfélszázan gyűltek össze a nagyiroda előtt a különböző részlegekből. Polancsek András elvtárs, sztahanovista vasöntő felállt a rögtönzött emelvényre, s elmondta, mit határoztak el a vasöntödeiek. «Mi úgy gondoltuk, egy százalék körül adtunk. Ezzel az egyszeri segítséggel tán letörlünk egy könnycseppet azok arcáról, akik sokat vesztettek. Ha más üzemek is hozzájárulnak ehhez, az már jelentős segítség. S még egyről ne feledkezzünk meg. A nehézségek ellenére, ha kell, kisebb létszámmal is, de teljesítjük feladatunkat. Mi, a vasöntöde dolgozói ígérjük, hogy két százalékkal túlteljesítjük havi tervünket. Én meg azt ígérem, hogy jó minőségű munkát végzek, s negyedévi tervemet két héttel e negyedév vége előtt befejezem. — Lelkes tapssal felelnek a dolgozók, s sorra felszólalnak a részlegek küldöttei, elmondják, mit határoztak röpgyűlésükön, s mit akarnak tenni a havi tervért. Megállapodtak a gyűjtés módjában. A bizalmiak felkeresnek minden dolgozót, s elbeszélgetnek vele, mennyit akar adni az árvízkárosultaknak. Gyűlnek az aláírások a műhelyekben, az irodákban. Az üzemfenntartás dolgozói hétfőn már valamenynyien «jegyeztek», ahogy mondják. Ki egy százalékot, ki többet. Az aláírások alapján, havi fizetésükből adják oda forintjaikat a Ganz Vagongyár dolgozói. Szívesen, lelkesen adják, mint ahogy, már ma arról beszélnek, miként sietnek majd az ár elvonulta után a lakosság segítségére, hogyan segítenek az asztalosok, lakatosok és a többiek az otthonok rendbehozásában. S így dolgoznak, közös erőfeszítéssel — tervük teljesítéséért. Segíteni akarunk! Idős, nyugdíjas nénike — Jameczki néni — kevéske megtakarított pénzéből 100 forintot hozott a «Szabad Nép» szerkesztőségébe: juttassuk el mielőbb az árvízkárosultakhoz. Szkok János, a Corvin Áruház dolgozója 50 forintot küldött. «Kétszer ad, aki gyorsan ad!» — írta Farkas Ferenc Ceglédről. S azt javasolta: indítsanak gyűjtést, s ehhez ő maga 100 forinttal járul hozzá. Még felsorolni is sok volna a levelek íróit, akik mind-mind szeretettel, aggódással, segítőkészséggel írnak az árvízkárosultak sorsáról. «Én tudom, mi a vízveszély, 26 éve dolgozom bányában, nekem is volt részem három bányavízbetörésben — írta Kopcsik István Dorogról — családommal együtt segíteni akarunk. Hárman is jegyeztünk terv- és békekölcsönöket, s az idei nyereménysorsolásokból az esetleges nyereményeinket máris fölajánljuk az árvízkárosultaknak ...» Gömöri István Polgárdiból a tennivalókat is sorolja: «Honvédségünk, a szovjet katonák, üzemek dolgozói, a lakosság egyemberként állnak az ár elébe ... Az ár elvonul majd, s a kiűzött dolgozók viszszatérnek elhagyott hajlékaikba. De mit találnak ott? összedőlt házakat, sivár otthont. De nem sokáig lesz ez így. Nekünk is, akik nem állhattunk oda a szennyes áradat feltartóztatására, segítenünk kell, hogy a rombadőlt otthonok mielőbb felépüljenek, annyi anyagot, élelmet kell biztosítanunk a károsultak rendelkezésére, amennyi szükséges». S Gömöri István levele végén meg is adja a példát: «200 forinttal akarok hozzájárulni az árvízkárosultak megsegítéséhez ...» Gyöngyösről Pap Ödönné azt kérte: fogadják el háromhavi fizetésének 10 százalékát a károsultak megsegítésére, «amit én adok: egy csepp a tengerben, de azt is tudom, sok követőm lesz, mert mi egy nagy családban élünk, jóban, rosszban egyek vagyunk» — írta. Wisszfikttérnésünk jeléül... Az üzemek dolgozói gyűléseket tartanak, arról beszélnek, hogyan segíthetnének, hogyan adhatnának többet a magukéból. A Rákosi Mátyás Művek szerszámgépgyárában a «Választási» sztahanovista brigád tagjai július 26-án versenyműszakot tartanak, s egyéni keresetüket felajánlották a többgyermekes árvízkárosult családok részére. Így határoztak a tatabányai 67-es számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói, s a Nagykanizsai Erdőgazdaság 324 dolgozója is. A Vörös Csillag Nyomda dolgozói havi fizetésük 2 százalékát ajánlották fel, a Vízügyi Tervező Vállalat dolgozói pedig havi fizetésük egy százalékát. A Pest megyei Borforgalmi Vállalatnál a dolgozók egyénenként 10—40 forintot ajánlottak föl. A XVII. kerületi tanács dolgozói még gyorsabban akartak segíteni. Már a megbeszélést követő órákban 2200 forintot adtak össze, s így tettek a dolgozók a Szeszforgalmi Vállalat 3. sz. telepén is: néhány perc alatt több mint 700 forintot gyűjtöttek. «Magamról tudom: könnyebb a bajt elviselni, ha érzi az ember, hogy nincs egyedül, együttéreznek vele — írta Bankós Lajos Karcagról — én is együttérzek a károsultakkal, s száz forinttal szeretném segíteni őket». A tsz-ek adják De nemcsak pénzzel akar segíteni az ország népe a hajlékukból kiűzötteknek, hanem munkával, anyagi javakkal, terménynyel is. A barcsi Vörös Csillag tsz tagjai 50 mázsa burgonyát, 50 mázsa kukoricát, egy vagon szénát, a kastélyosdombói Felszabadulás tsz dolgozói 30 mázsa gabonát, egy hízott sertést, fél vagon szénát adnak. Ezenkívül, ha szükséges, 12 családnak biztosítanak otthont szövetkezetükben. Az újtikosi Új erő tsz tagjai 50 mázsa búzát ajánlottak fel testvéri együttérzésük kifejezéséül. Az építőipari dolgozók így is segítenek Az építőipari dolgozók körében mozgalom van kialakulóban, hogy munkával segítsék a törökrement lakóházak felépítését. A borsodi ipari tröszt budapesti dolgozói arra vállalkoztak, hogy Pest környékén újjáépítenek néhány megrongált házat. Az É. M. 31/3. Mélyépítő Vállalat munkaérdemrendes sztahanovista főművezetője, Mikulecz István nyolctagú brigádot szervezett, s vállalták, hogy szabadságuk ideje alatt megrongált házakat állítanak helyre. Hasonló vállalást tett Borbély Ferenc gyorsfalazóbrigádja is. A gyermekekért A dolgozó nép gondoskodni kíván az árvízkárosultak gyermekeiről is, hiszen tudják, a szülőkre a közeljövőben nagy feladatok hárulnak. Nagyhalászi község népe azt kérte: tegyék lehetővé, hogy 50 gyermekről gondoskodhassanak, amíg arra szükség van. Ugyanerről szólnak a Beloiannisz-gyár MNDSZ aszszonyainak kérései is: már eddig 51-en vállalták gyermekek gondozását. 80—100 gyermek gondozását vállalják a makói dolgozók is. A Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat békebizottsága azt kérte: hadd lássanak vendégül 1,5 gyermeket egyhónapi időre. «Tudom, mi az, amikor nincs otthona a gyermeknek — írta Kiss Józsefné. — Öreg vagyok, nem tudok másként segíteni, de két kislánnyal megosztanám a falatomat, s gondoznám őket, amíg felépül az otthonuk». Se szeri, se száma a leveleknek, táviratoknak, amelyekben a dolgozók arról adnak hírt, hogy gyűjtik forintjaikat, készülnek a segítő munkára, meleg családi otthont kínálnak a károsultak gyermekeinek. S a segíteniakarásról szóló levelek, táviratok áradata egyre nő. Hangverseny az árvízkárosultak javára Művésztársadalmunk is segíti az árvízkárosultakat. Az Operaház művészei vállalták, hogy fellépnek az árvízkárosultak megsegítésére rendezendő hangversenyen és fellépési tiszteletdíjukat teljes egészében felajánlják az árvízkárosultak megsegítésére. Kezdeményezésüket több más művészcsoport is követte, ■ -if* «Forintjainkkal is segítjük az árvízkárosultakat» — ígérik a dolgozók a Ganz Vagongyár egyik röpgyűlésén.