Szabad Nép, 1954. július (12. évfolyam, 182-212. szám)

1954-07-19 / 200. szám

4 A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a­­szerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, VIII., Blaha Lujza.tér 3. •* Tel.: *343—100 *142—220 Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor­ tér 1. Tel.: 180—850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal — A budapesti előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő, postahivatalok kezelik. Központi előfizetőszolgálat: 183—022. Előfizetési díj havi 12 Ft. * 8 I K K A Lapnyomda, t­­ II I Moszkva, július II. (TASZSZ) A július 17-én befejeződött moszkvai szovjet-finn kereskedelmi tárgyalások során V. M. Molotov szovjet külügyminiszter és V. Kekkonen finn külügyminiszter általá­nos kérdésekről is eszmecserét folytatott. A felek a baráti légkörben lefolyt eszme­csere során megállapították, hogy széles körre kiterjedő kölcsönös egyetértés áll fenn köztük, s az alábbi közös véleményre jutottak: A Szovjetunió kormánya és Finnország kormánya úgy véli, hogy a kialakult hely­zetben fontos feladat a nemzetközi feszült­ség enyhítése. Mindkét kormánynak meg­győződése, hogy jelenleg parancsoló szük­Moszkva, július II. (TASZSZ)A moszkvai szovjet-finn tárgyalások eredményeként július 17-én szovjet-finn áruforgalmi egyezményt írtak alá. Az 1956—1960. évre kötött áruforgalmi egyez­ményt szovjet részről Sz. A. Boriszov, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, finn részről V. Kekkonen külügyminiszter írta alá. Az aláírásnál jelen voltak szovjet rész­ről — A. I. Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyettese, A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminiszte­rének első helyettese és az illetékes minisz­tériumok más felelős munkatársai, finn részről­­ G. Palmroth miniszter, a finn kormányküldöttség helyettes vezetője, V. Leskinen finn belügyminiszter és mások. Az egyezmény értelmében a Szovjetunió behozatala Finnországból az 1954. évre kö­rülbelül 580 millió rubel értékű lesz majd. 1956-ban 590 millió, 1957-ben 595 millió, 1958-ban 630 millió, 1959-ben 640 millió, 1960-ban pedig 655 millió rubelre emelke­dik. Az egyezménynek megfelelően a Szovjet­unió kivitele Finnországba 1954-ben érték­Róma, július II. (TASZSZ) Az Olasz Kommunista Párt központi ve­zetősége Rómában tartja ülését. A napi­renden szereplő kérdés: «A­­kommunisták harca az olasz politika új irányzatáért a helyi pártszervezetek konferenciái legutób­bi eredményeinek megvilágításában». Giorgio Amendola, a központi vezetőség tagja beszámolójában kijelentette — amint a «L’Unita» közli — hogy az elmúlt fél év folyamán a kommunista párt valamennyi tartományi szervezete konferenciát tartott. E konferenciákat megelőzték a pártsejtek és tagozatok gyűlései, amelyeken mintegy 400.000 párttag szólalt fel. 1953 folyamán 30.000 új tag lépett be az Olasz Kommunista Pártba. Június 30-án a kommunista pártnak 3.130.095 tagja volt. Az Olasz Kommunista Ifjú­sági Szövetség taglétszáma 423.523. A reakciós választási törvény bukása és a kommunista párt választási sikere — folytatta Amendola — napirendre tűzi Azt a kérdést, hogy újabb lendületet adjunk­ a néptömegek nemzeti megújhodási harca­ Ismét Heusst választották Nyugat-Németország elnökévé Berlin, július II. (TASZSZ) Július 17-én Nyugat-Berlinben ülést tar­tott a «népgyűlés» (tagjai a szövetségi gyű­lés és a szövetségi tanács tagjai, valamint a tartományi gyűlések képviselői), s ismét Theodor Heusst, a jelenlegi nyugatnémet elnököt választotta meg Nyugat-Németor­­szág elnökévé. A «népgyűlés» 1018 tagja közül jelen volt 987. Heussra 871 szavazatot adtak. A bonni vezető köröknek tehát ismét sikerült az elnöki tisztségbe ültetniök sa­ját emberüket , Nyugat-Németország új­­rafelfegyverzésének és az amerikaiak euró­pai támadó szövetségeibe való bevonásának hívét. Hetvenöt évvel ezelőtt, ma július 19-én született Móra Ferenc, a magyar próza egyik legkiválóbb mestere. Félegy­házáról, a Daru­ utca szegényes viskójából indult útnak a szűcsmester és a berliner­­kendős kenyérsütögető asszony gyermeke. A származására és szülőföldjére büszke író egy életre szóló útravalót kapott ,a szűkebb hazától», ahol mély demokratiz­must, Kossuth Lajos eszméit szívta ma­gába. Második gimnazista volt, amikor apja szegénységi bizonyítványt kért a városi uraktól, hogy fiát beírathassa az iskolába. De jóformán szóba se álltak vele, csak eny­­nyit mondtak neki: «Látja, Márton, nem kellett volna annyit éltetni Kossuth Lajosta. Az érzékeny fiúnak korán ki­jut a nélkülözésből, nehezen tudja be­fejezni középiskolai, majd egyetemi ta­nulmányait, mert közben szüleit is segítenie kell. Rövid ideig, mindössze egy évig ta­­nároskodik Felsőlövőn, és 23 éves korában a «Szegedi Napló» munkatársa lesz. A «Szegedi Napló»-nál töltött első évek nem bővelkednek ugyan sikerekben, de az ol­vasóközönség, később pedig már az irodal­mi élet is felfigyel nevére. Az első világháború előtti években bon­takozik ki írói arculata. A lírikusnak in­duló Móra felhagy a Pósa Lajos-szerű ver­sikék írásával, és bátran emeli fel szavát a háború ellen. Nagyrészt neki köszön­hető, hogy a «Szegedi Napló» már a tízes évek elején a háborúellenesség szócsövévé válik. Háborúellenessége talán a «Pieta» című versében csap a legmagasabbra, amelyben balladikus tömörséggel írja le a háború borzalmaiba beleőrülő Papdi Kis Verőn tragikumát. Móra nem látta ugyan egész világosan, hogy a háborúból hogyan lehetne kilábolni, de a nagy em­bermészárlásnak végét akarta, a háború gyors megszüntetését kívánta. A világháború befejeztével reménykedve várja az új életet, és amikor kikiáltják a köztársaságot, részt vesz a Nemzeti Tanács munkájában. Az őszirózsás forradalom ha­tására «Hiszek az emberben» címmel ír vezércikket a «Szegedi Napló» első olda­lára. «Én tudom azt, hogy itt még lesznek földrengések és lávaömlések, és hogy min­den, ami szívünknek kedves, elpusztulhat, még a saját életünk is füstté válhat a nagy tűzvészben, amelynek csóvavetői voltunk, és én mégis hívő hittel kiáltom, hogy füs­tön, ködön, gyászon, szenvedésen túl, lá­tom az ígéret földjét, amelyen nálunk bol­dogabb nemzedék éli a mienknél embe­ribb életét». Azt is megfogalmazza, hogy mi jogszerűség valamennyi állam erőfeszítései­nek egyesítése a béke és a biztonság bizto­sítása érdekében. Csupán valamennyi állam kollektív erőfeszítése — függetlenül az egyes államok társadalmi rendjétől — biz­tosíthatja a népek biztonságát, mert a bé­kéért és az új háború veszélye ellen foly­tatott harc összhangban van az összes or­szágok közös érdekeivel. A Szovjetunió kormánya és Finnor­szág kormánya, amelyek az 1948 ápri­lis 6-án megkötött barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény szellemében járnak el s amelyeket az az óhaj vezérel, hogy ki­ben legalább 425 millió rubel lesz. 1956- ban eléri a 430 millió rubelt, 1957-ben 450 millió, 1958-ban 470 millió, 1959-ben 480 millió, 1960-ban pedig 495 millió rubel ér­tékű lesz. A finn és a szovjet áruszállítások kö­zötti értékkülönbözet, amely 1956—1960 között évente 160 millió rubel lesz, évi 120 millió rubel erejéig oly módon kerül ki­fizetésre, hogy egyezményt kötnek más or­szágokkal, 40 millió rubelt pedig a Szov­jetunió szabadon átváltható valutában utal át Finnországnak minden évben. Az egyezmény alapján a Szovjetunió Finnországból 1956—1960 között, mint elő­zőleg is, hajógyártási, illetve gépipari, ká­belgyártási és egyéb fémfeldolgozóipari termékeket, továbbá összeszerelhető háza­kat, fűrészelt fát, papírfát, cellulózot, pa­pírt, kartont és papírárukat hoz be. A Szovjetunió túlnyomórészt gabonát, cukrot, takarmányt, műtrágyát, folyékony és szilárd fűtőanyagot, fémeket, hengerelt árut, gyapotot, vegyianyagokat­, prémeket, de emellett ipari berendezést, gépkocsit is szállít Finnországnak, nak. Az uralkodó osztályok mind több kí­sérletet tesznek arra, hogy visszavessék a munkásmozgalmat, támogatják az amerikai politikát, amelynek célja Európa népeinek széttagolása és az állandó európai hábo­rús tűzfészek létrehozása. Egyes pártszer­vezetek még nem tudták megfelelően kife­jezni azt a növekvő elégedetlenséget, ame­lyet a tömegek a jelenlegi belpolitikai ás nemzetközi helyzet miatt éreznek. Ennek az elégedetlenségnek nemcsak politikai oka van, hanem oka a gazdasági helyzet is, amely a nép többségének nem teszi lehe­tővé leglényegesebb és legelemibb szük­ségleteinek kielégítését sem. A kereszténydemokrata párt legutóbbi kongresszusán — folytatta Amendola — ki­derült, hogy e párt egyszerű tagjai a szo­ciális haladás és a reformok politikáját kö­vetelik és ellenzik a szélsőjobboldali pár­tokkal való szövetséget. A kommunisták feladata — mondotta Amendola — «segí­teni ezeknek az áramlatoknak a kibontako­zását». Július 17-én megkezdődött a vita Amen­dola beszámolójával kapcsolatban. — AZ AMERIKAI KÉPVISELŐHÁZ KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁGA jóvá­hagyta azt a programmot, amely körülbelül 1236 millió dollárt irányoz elő katonai tá­maszpontok és berendezések építésére az Egyesült Államokban és külföldön — je­lenti a «TASZSZ». — ÁLTALÁNOS HUSZONNÉGYÓRÁS SZTRÁJKOT hirdettek Montevideo közle­kedési munkásai. A városban teljesen meg­bénult a forgalom. A sztrájkolók munka­béremelést és munkakörülményeik megja­vítását követelik — jelenti a «TASZSZ». — A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖ­VETSÉG TITKÁRSÁGA az egész világ­­ dolgozóinak nevében nyilatkozatot tett közö s­­­zé, amelyben tiltakozik a guatemalai tér- i­rorhadjárat ellen — jelenti a «TASZSZ».­­ a tartalma az emberibb életnek: «Szabad megtenni mindent, ami nem keveseknek jó, hanem sokaknak; szabad megtenni mindent, ami nem kiváltság, hanem meg­váltás; szabad megtenni mindent, ami fo­gyasztja a boldogtalanságot és megsoka­­sítja az örömét a világon». A forradalom­ból született szabadságot várja, hiszi, hogy gyökeres változásnak kell bekövetkeznie. De Móra Ferenc ott élt, ahonnét a hír­hedt «szegedi gondolat» indult el mindent és mindenkit bemocskoló útjára. Megza­varja Mórát a hamis demagógia, kétségbe­esik, elveszti hitét, de ez a bizonytalanság nem tart sokáig. Mindinkább feltárul előtte a fehér terror aljas, alattomos arculata, s meggyőződhetik arról is, hogy a proletár­­diktatúra leverésével az ő álmai is szerte­foszlottak. «Visszasírom 19 boldog napjait» — írja egy barátjához címzett levelében. A feleszmélés arra készteti, hogy merészen szembeszálljon a horthysta kurzussal, bí­rálja, ostorozza azt. A feleszmélés megnyilatkozása a «Han­nibál feltámasztása» című regény. Hőse egy forradalmi eszméket hirdető középis­kolai tanár, az «oroszbérenc», aki bátran harcol a vélemény- és gondolatszabadságért és ezért elbocsátják munkahelyéről. Az ál­lástalan, nyomorgó tanár azonban bízik a jövőben, amikor majd olyan világ lesz, ahol nem fogják az igazság, kutatásáért «máglyára tenni az embereket». A regény kézirata «elvész», de az író nem mond le eszméinek, elveinek propagálásáról. Erre mutat az 1927-ben írt «Ének a búzamezők­ről» című regénye is. A regényben hitet tesz «a lehajtottfejű, szomorú és fáradt emberek» mellett, megdöbbentő képet fest a háborúba kergetett szegényparasztok életéről, szinte halljuk az elesett kisemberek lélekbemar­koló zokogását. A parasztság nagy enci­klopédiáját akarta megfesteni Móra, azt szerette volna megmutatni, hogy az el­­embertelenedett küzdelemben a feltörekvő kisparaszt a föld megszerzéséért és megtar­tásáért vívott harcában hogyan lesz e harcnak az áldozata. Hogy mégsem sikerült a parasztsors szo­morú tragikumát a maga teljes egészében kibontania, annak az az oka, hogy hiány­zik a regényből, mint minden nagyobb Móra-írásból e sors előidézőinek eléggé következetes bírálata, a feudalizmussal összenövő kapitalista rendszer mély és alapos kritikája. A polgári radikális­­humanista világszemlélet már nem elégséges ahhoz, hogy a kort gyökeréig feltárja, s pálcát törjön felette. Nem a kapitalizmus buktatja el . Ferenceket vegyék részüket a békének és a népek biztonságának biztosításából, kijelentik, hogy minden tekintetben iparkodnak előmozdítani — az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapelveivel összhangban — a nemzetközi béke és biztonság fenn­tartását. A Szovjetunió kormánya és Finnország kormánya a két ország közötti baráti kap­csolatok erősítésére és továbbfejlesztésére törekedve megegyezett, hogy a Szovjetunió helsinki, Finnország pedig moszkvai követ­ségét nagykövetséggé alakítja át.­­ a Szov­jetunió Helsinkibe, Finnország pedig Moszkvába nagykövetet nevez ki. Az «Albán Távirati Iroda» közölte az Al­bán Munkapárt központi bizottságának alábbi közleményét: 1954 július 12-én összeült az Albán Munkapárt központi bizottságának teljes ülése. A teljes ülés meghallgatta és meg­vitatta a politikai bizottság beszámolóját a párt erősítésének, a párt és az állam­­apparátus munkája további megjavításá­nak feladatairól. A beszámolót Enver Hodzsa tartotta. Az Albán Munkapárt központi bizottsá­gának teljes ülése az egész párt irányelve­ként fogadta el Enver Hodzsa beszámoló­ját. A teljes ülés a főtitkári tisztséget meg­szüntette. Ugyanakkor Enver Hodzsát meg­választotta a központi bizottság első titká­rává. A teljes ülés Manush Myftiut és Josif Pashkot, a központi bizottság titkárait fel­mentette tisztségük alól, tekintettel arra, hogy a kormány kebelében vezető munka­körbe kerültek. A teljes ülés helyettük Gogo Nushit és Liri Belishovát választotta meg a köz­ponti bizottság titkáraivá. A teljes ülés a párt- és állami munka erősítésével kapcsolatos más kérdéseket is megvizsgált. Az albán kormány követeli Albánia aranyának visszaadását A lapok közölték az Albán Népköztársa­ság párizsi követének a brüsszeli háromhha­­talmi aranyelosztó bizottsághoz intézett levelét. (Az Egyesült Államok, Franciaor­szág és Anglia képviselőiből álló három­­hatalmi aranyelosztó bizottságot 1946-ban a párizsi békeértekezleten alakították.) A levél kifejezésre juttatja az albán kormány jogos követelését, hogy hajtsák végre a há­­romhatalmi bizottság végleges döntését, amely szerint az Albán Népköztársaságnak vissza kell adni azt a majdnem 1121,5 kilo­­grammnyi aranyat, amit a szövetséges ha­talmak, a hitleristák által 1943-ban elhur­­colt albán aranyból a második világháború után Németországban megtaláltak. A levél rámutat, hogy már a bizottság említett dön­tésének meghozatala, óta hat év telt el, a döntést nem hajtották végre, mert az Egye­sült Államok, Anglia és Franciaország­­kor­mánya jogtalanul beavatkozott a bizottság hatáskörébe. Az Albán Népköztársaság kormánya — állapítja meg a tévét a továbbiakban — ezért úgy véli, hogy ilyen körülmények kö­zött a háromhatalmi bizottság álláspontja és hallgatása, tekintettel az albán kormány jogos követeléseire és indokaira, semmivel sem igazolható és teljes ellentétben van a nemzetközi jogi elvekkel, a párizsi értekez­let döntéseivel és magának a bizottságnak jogkörével. (TASZSZ) Ezenelkednnk az il­lmiszerárak Jugoszláviában Amint a «Vecsernije Novoszti» című lap közli, az év első öt hónapja alatt Jugoszlá­viában a marhahús 14.9 százalékkal, a ser­téshús 14.4 százalékkal, a birkah­ús 12.5 szá­zalékkal drágult. Májusban a sertéshús 10.5 százalékkal, a marhahús 8.7 százalékkal lett drágább, mint áprilisban. Emelkedett a ke­nyér és a péksütemények ára is, és Mátyásokat, az Eteteket és Rózákat, hanem a magánélet megoldhatatlan kérdé­sei. Móra hőseinek telki tusája nem vezet­het el az egész megoldáshoz, ezért kényte­len a misztikumot, az elvont világba való menekvést választani. Nem véletlen, hogy ő a rendszert «misztikusnak», «megfogha­­tatlannak», «torkonragadhatatlannak», köd­ből való rettenetes «kősziklának» nevezte. A részletekben ugyan magasrendű művészi eszközökkel bírál, de az összképben már nem tud eljutni a móriczi magaslatra. Ta­lán éppen ezért vált Móra a kisebb írások — elbeszélések, novellák, karcolatok, ripor­tok — nagymesterévé. A 20-as évek végefelé egyremásra jelen­nek meg elbeszélés-novellás kötetei. Az apró miniatűrök mestere, ezekben az írá­sokban nő igazán nagy íróvá, a szegedi ta­­nyavilág, a nép igazi elbeszélőjévé. A kun­sági napszámosok mindennapi életét úgy elibünk teregeti, hogy a sorok között is látjuk a görnyedthátú, sírva tallózó, napi 80 fillért kereső parasztot.. A szánakozás, a részvét olykor-olykor könnyeket lop a halkszavú író szemébe, de e könnyek mö­gött csillogóan tükröződnek a szabad me­zők szépségei, az élet végtelen szeretete. Elbeszélésein a népi nyelv egyszerűsége, finom művészete szövődik át. Nem hiába nevezte őt Móricz Zsigmond «gyöngyöket szóló és csiszolt drágaköveket hullató» írónak. Anekdotáiban, riportjaiban és leve­leiben egyaránt jellegzetesen kedves, sze­líd humorral találkozunk, de e humor ak­kor — amikor arra szükség van — csípős, megfontolt döfés. Az «Anziksz Mihály­nak» című írásában megsemmisítően ír Mussoliniról, s ugyanezt a megsemmisítő gúnyt látjuk a rendszer kultúrpolitikáját leleplező, szinte vádiratként ható karcola­­taiban is. A Mora-életmű egyik legragyogóbb fejezete az, amit a gyerekekről írt. Ifjúsá­gi irodalmunk máig is legszebb gyöngysze­mei között van a «Dióbél királyfi», a «Kincskereső kisködmön», a «Furfangos Cintula» és a többi. Határtalan szeretettel ecseteli az egyinges kis rongyosok örömte­­len életét. Állandóan emelkedő írói fejlődésének ér­dekes állomása legnagyobbszabású regénye, a Diocletianus koráról írt «Aranykoporsó». Már olaszországi útja alkalmával megcso­dálja Itália gazdag múltját és elhatározza, hogy egy terjedelmesebb műben örökíti meg kutatásait, élményeit. Ha nem is si­került megbirkóznia teljes mértékben a ha­talmas feladattal, mégis a tudós, a régész óriási tájékozottságáról, az író jellemábrá­­zoló készségének állandó fejlődéséről ta­núskodik ez a regény.­ A korabeli kritika «túlmagyarázta», erőltetett következtetése­ Magyarok nyerték a férfi párost a sopoti teniszversenyen Sopot, július 18. (MTI) A sopoti teniszversenyen eljutottak a döntőkig. Vasárnap délelőtt a férfipáros döntőjében Jancsó—Vad­ párosunk 12:10, 0:6, 7:5, 6:2-re legyőzte a Jávor­ski—Parma csehszlovák kettőst. A vegyespárosban a csehszlovák Parma—Pozserova-per győzött. A férfi egyes döntője (Javorski—Jancsó) 7:5, 2:2 állásnál az eső miatt félbeszakadt. Jancsó az első játszmában már 5:3-ra ve­zetett, s hét játszmalabdája is volt, de egyi­ket sem tudta kihasználni. Hétfőn délelőtt befejezik a versenyt Jól szerettettek a magyar motorosok Helsinki, július 18. (MTI)A helsinki motoros klub rendezésében szombaton és vasárnap volt a finn főváros környékén a nemzetközi motorkerékpáros tereptúraverseny. A magyar színek képvi­seletében Csepresi, Máté, Nagy Károly és Teleki állt rajthoz. A kétnapos útvonal igen nehéz feladat elé állította az ötven részvevőt. A versenyt két kategóriában, 250 kcm-en aluli és 250 kcm-en felüli géposztályban bo­nyolították le. A magyarok mindannyian Csepel-gépen vettek részt a küzdelemben, s a nagy nehézségek ellenére is — a még nem végleges értékelés szerint — jó ered­ményt értek el: Csepregi valószínűleg hiba­pont nélkül, Máté pedig igen kevés hiba­ponttal teljesítette a feladatot, s Nagy és Teleki is befutott a célba. A finnek közül ketten végeztek hibapont nélkül. A rendezőség megdicsérte a magyar ver­senyzőket azért a baráti segítségnyújtásért, amelyben a verseny során részesítették a finn sportolókat akik buktak és megsérül­tek, vagy azokat, akiknek gépe elromlott. (MTI) Új világrekordok Moszkvából jelentik, hogy vasárnap a szovjet sportolók napján rendezett moszk­vai atlétikai versenyen Nyina Otkolenko a 880 yardos női síkfutásban 2 perc 08.4 má­sodpercre javította a világcsúcsot A régi csúcsot Leather (Anglia) tartotta. A londoni White City-stadionban Anglia 3x880 yardos női váltója 6:46-ra javította saját 6.49 mp-es világcsúcsát. A francia női kosárlabdázók győzelemmel kezdték vendégszereplésüket A francia munkás sportszövetség (FSGT) női kosárlabdacsa­pata Szolnokon játszotta első magyarországi mérkőzését. Ellenfele a Szolnoki Légierők női együttese volt. A mérkőzést a francia csapat 54:44 (17:24) arányban nyerte meg. ÚJ MAGYAR KERÉKPÁROS CSÚCS. Vasárnap délután a Millenárison Szekeres II. IBp. Hon­véd) 31 másodpercre javította az 500 méteres repülőrajtos rekordot (Karakas, 31.8). A SZEGEDI HALADÁS LABDARÚGÓCSAPATA vasárnap Ploestiben az ottani Piacara csapatá­val mérkőzött. A 12.000 néző előtt lefolyt talál­kozó a román labdarúgók 3:1 (2:1) arányú győzelmével végződött. A MAGYAR FŐISKOLAI LABDARÚGÓK va­sárnap edzőmérkőzéseket játszottak az Előre­­pályán. A Vasas Izzó 2:1 (0:1)-re győzött az «FVB I.-keret» ellen, az «FVB ll.-keret» pedig 9:0 (4:0)-ra legyőzte Budapest ifjúsági váloga­tottját. KÜLFÖLDI DAVIS KUPA EREDMÉNYEK: Toronto: Kanada-­Chile 3:2. Port of Spain (Trinidad): Egyesült Államok—Nyugat-India 5:0. Baszad (Svédország): Svédország—Belgium 1:1 (az első nap után).­­ FŐISKOLAI VILÁGBAJNOKSÁGRA készü­lődő tornászok válogatóversenyét Takács és Lemhényiné nyerte. A TOTO 12 találatos szelvénye: 1. x, 1. x, 1. x, törölve, 2. 2, 2. 1, 1. 1. ket vont le az «Aranykoporsó»-ból, a vallá­sos miszticizmus jelképének fogta fel. A re­gény csak a Móra-életmű egészében ért­hető meg. Az író elsősorban azt akarta megmutatni ebben a művében is, hogy az élet aprónak látszó örömei, eseményei te­szik széppé, boldoggá az emberek életét. Még az „Aranykoporsó»-t írja, mikor belefog a szegény parasztság nyomorba dön­tött életét bemutató hatalmas tablójának, a «Földhözragadt János 1932-ben» című so­rozatnak a megírásához. «Engem is kiön­tött az alföldi paraszt sírása nyugalmam szigetéről — írja. — A földhözragadt­­jánosok elébe tolakodtak az Olimposzon fényeskedőknek, jussuk volt rám szegezni beesett szemüket a beíratlan kéziratpapí­romról. Közülünk való vagy, vérünk vagy, a mi eresztésünk vagy, beszélj rólunk azok­nak, akik közé küldtünk. Ne cifrázd, ne szépítsd, mondj el bennünket olyanoknak, amilyenek vagyunk ebben az esztendőben». E képsorozatban csúcsosodik ki mindaz, amit Móra magába gyűjtött előző írói fej­lődése során. A drámai pillanatképek szin­te filmszerűen peregnek az olvasó előtt. E képek egyenként is kerek történetek, mégsem függetlenek egymástól, mert iga­zán csak együtt tudják érzékeltetni a Horthy-korszakbeli parasztsors tragikumát. Az apró rajzok egyetlen, hatalmas, sötét­tónusú tablót alkotnak: a harmincas évek szegényparasztságának élet-halál harcát. A képsorozat alakjainak szinte pár szóval való jellemzése, a cselekmények gyors egymás­utánja, röviden, tömören kidolgozott hely­zetek, megrázóan reális képet festenek a tanyai és falusi kisparasztok életéről. E tárcasorozat megírásával Móra túljutott az óvatos polgári humanizmus világnézetén. Néhány esztendővel halála előtt saját maga jelölte ki helyét a magyar irodalomban. «Én utánam nem maradnak piramisok, so­kat kell fúrnom-faragcsálnom. Nem va­gyok nagyregiszterű orgona, kolompszó va­gyok a magyar mezők felett, de a fáradt emberek ezt is szeretik hallgatni néha. Nem vagyok csillag, csak­ rőzsetűz. De amíg az ég, meleget tud adni az egyszerű em­bereknek ...» «Elment és vele eltűnt a magyar Iro­dalomból egy eredeti, sajátlagos, megha­tóan őszinte és megilletően ragyogó ma­gyar szín» — így búcsúztatta Móricz Zsig­mond. Mára valóban nem összegező egyé­niség. De ma is tanulhatunk tőle:­­haza-, szeretetet, igazi népszeretetet, a nép életé­nek állandó vizsgálatát, szenvedélyes ku­tatását, őszinteséget és nem utolsósorban stílust, művészi ábrázolókészséget. Írásai állásfoglalásra késztetnek, tiszta és igaz emberi érzésekre nevelnek. Bálám Mihály A zsédenyi Dimitrov termelőszövetkezet tagjai néhány héttel ezelőtt még gazdag embereknek érezték magukat. Meg is volt rá az okuk. A télen leszerződtek 8 hold bíborhere és 5 hold fehérhere magterme­lésre. A here meg is nőtt, a szövetkezeti tagok lekaszálták, megszárították és pet­­rencébe rakták. Úgy számítottak, szénájuk is lesz, s ezenkívül a 13 hold here magter­méséért legalább 30.000—35.000 forintot kapnak. Tulajdonképpen nem is számoltak rosz­­szul, de a számításból valahogy kihagytá­k a csépléit — pontosabban: a gépállomást. Tévedés ne essék: nem azt felejtették el. — BEFEJEZTE AZ ARATÁST Letenye, Tiszaörvény, a pakodi és a felsőrajki ál­lami gazdaság. — A DZSAKARTAI NEMZETKÖZI VÁSÁRRA megérkeztek a magyar nehézipar, könnyűipar és mezőgazdaság termékei. A vásár augusztus 17-én nyílik. — PARKKÖNYVTÁR NYÍLT meg szombaton a miskolci népkertben. Az esti könyvtár díj­talanul áll a dolgozók rendelkezésére. — JÁRÁSI GYERMEKOTTHONT léte­sítenek Tokaj-Hegyalja egyik legszebb vi­dékén, a bodrogolaszi Lónyay-kastélyban. — NÉGYSZERESÉRE NŐTT A FILMSZÍNHÁ­ZAK SZÁMA Somogyban a felszabadulás óta. — Idén még öt zalamegyei községben ve­zetik be a villanyt. Az első ezek közül, Szepetnek, még e hónapban villanyhoz jut. — NAGYOBB TERJEDELEMBEN, sok képpel jelenik meg ezentúl a «Termelőszövetkezet» című­ lap. — SZÁZ TONNA SZEGET ÉS DRÓTOT indítottak útnak a Salgótarjáni Acéláru­gyár dolgozói a gátak megerősítésére. — ARATÓBRIGÁDOT SZERVEZTEK a Mohácsi Gépgyár dolgozói, hogy meggyor­sítsák az aratást a Béke tsz-nek a dunai árterület közelében levő gabonaföldjein. — ÁRDRÁGÍTÁS MIATT két év félévi bör­­tönre ítélte a pécsi magyar bíróság Barcsi Kálmánt, a petlérdi földművesszövetkezet volt boltvezetőjét. Kovács Ferenc, a mecsekalji földművesszövetkezet volt ügyvezetője ugyan­csak árdrágítás miatt nyolchónapi börtönt ka­pott. — SZÁZTÍZ GYERMEK részére létesített böl­csödét avattak fel vasárnap Egerben. — Háromezer pécsi és komlói dolgozó segített vasárnap a Duna mohácsi szaka­szán a gátak megerősítésében. — ÚJ KULTUROTTHONT AVATOTT szomba­ton este a debreceni Kerekes-telep. A kultúr­­otthont Csokonairól nevezték el. — LOTZ KÁROLY HALÁLÁNAK ötvenedik évfordulója alkalmából a Szépművészeti Mú­zeum új magyar képtára (Egyetem­ u. 18.) ki­állítást rendez, amelyet július 24-én nyitnak meg. — BECSÜLETMŰSZAKOT tartanak mától a Lenin Kohászati Művek dolgozói az alkotmány ünnepe tiszteletére. — A GAZDASÁGI VASUTAK JÁRMŰPARKJA 1954 első felében 16 motoros vontatóval és 16 személykocsival gyarapodott. — BALATONI FÉNYKÉPPÁLYÁZA­TOT hirdetett a veszprém megyei tanács. A 125 pályázati képet a vasárnap Balaton­­füreden megnyílt kiállításon mutatják be. A Magyar-Szovjet Társaság országos vezetőségének ülése A Magyar-Szovjet Társaság országos ve­zetősége szombaton délelőtt kibővített ülést tartott az MSZT központi székházában. Erdei Ferenc igazságügyminiszter, a Ma­gyar-Szovjet Társaság elnöke beszámolt a május folyamán a Szovjetunióban járt MSZT-küldöttség útjáról, majd vázolta, milyen változtatásokra van szükség a Ma­gyar-Szovjet Társaság szervezeti munká­jában. Ezután Kelen Béla, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára beszámolt az MSZT or­szágos vezetősége 1954 január 24-i határo­zatának végrehajtásáról. Kiüntették a mező­gazdasg három kiváló dolgozóját A földművelésügyi miniszter Kóródi Bé­lát, a jegespusztai állami gazdaság igazga­tóját, Rékási Endre főagronómust és Hirs­­pold János főgénészt, akik aratási felada­tukat 93 százalékban gépesítve, jó munka­­szervezéssel. Két nappal a határidő előtt befejezték, a «mezőgazdaság kiváló dolgo­zója» kitüntetésben és egyenként 2000 fo­rint jutalomban részesítette.­ ­ KÖNYVEK SZIKRA KÖNYVKIADÓ: V. 1. Lenth Müvei, 9. kötet, 1905 június-novem­ber. Számor Lajos: A szocialista törvényességről. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ: Pákozdy Ferenc: Helytállás. (Versek.) Arnold Zweig: Verdun iskolája (Regény.) IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ: Csehov: A csinovnyik halála. (Válogatott el­beszélések.) Sport, erő, egészség. összeállította: Bély Mik­lós. (Csapatgárdista kiskönyvtár, 9.) MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ: öt perc fejtörés, összeállították: Uszpenszkij,­­ Sztudencov stb. 2. kiadás. NÉPSZAVA KÖNYVKIADÓ: Makai István: Villamosság és rádió a gyakorlat­ban. 1—2. rész. 4. bővített kiadás. (Népszava műszaki könyvtára.) NEHÉZIPARI KÖNYVKIADÓ: Irmann: Alumíniumöntés. Szabó Ödön: A vas- és acélipar gyakorlati metallográfiája. KOSSUTH-RÁDIÓ. 9.30: Hírek. — 4.40—S.32-isz: Reggeli zene, műsor. — Közben: 5.00: Falurádió. — 0.00: A «Szabad Nép» vezércikke. - 1.00: Hírek. — 0.30: Szimfonikus zene 9.40: Me­se. — 9.40: Kis muzsikusoknak. — 10.00: Hírek. Lapszemle — 10.10: Szórakoztató zene. — 10.40: Rejtett tartalékok az iparban. Előadás. — 11.00: Fúvószene. — 11.30: Elbeszélések és versek — 11.00: Hírek. Lapszemle. — 13.15: Szórakoztató zene — 13.00: Keringők. — 13.30: Balettzene. — 14.00: Hírek — 14.35: Csajkovszkij: Vonósszerenád. — 14.55: Vidám népi muzsika — 15.15: Operarészletek. — 10.00: Csinn-Bumm! — 10.40: Lengyel zenei hét. Lengyel szerzők műveiből. — 13.00: Hírek. — 11.10: Szív küldi szivneg szívesen. — 13.40: Írók a mikro­fon előtt: Rideg Sándor. — 19.00: Népi együttesek műsorából. — 19.30: Hangos Újság. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 19.40: válaszok falusi hallgatók kérdéseire. — 20.00: Hírek. — 20.10: «Mesélő mu­zsika». — 20.30: Magyar könnyűzene. — 20.51: Móricz Zsigmond: Pacsírtaszó. — 23.00: Hírek. Sport — 3­3.39: Mi történt a nagyvilágban? — 33-43: Éji zene. — 34.00: Hírek. — 0.10: Vidám dalok és csárdások. FETÖFI-RÁDIft: S.M: Keringők. — 6.50: Verbunkosok és csirdlások. — 7.30: Jó reggelt, gyerekek! •— 14.00: Lengyel zenei hét. Lengyel zenekari hangverseny. — 14.51:­­ a vi­llain harmonikái. — 15.00: A rádió kisegyüttese Ját­szik — 15.4­­: Versek — 16.10: Szórakoztató zene 17.15: A Lengyel Népköztársaság. Előadás. — 17.30: Népi zene. 18.10: Az önköltségcsökkentés és anyagtakarékosság szerepe a népgazdaságban. Elő­adás — 18.30: Cincadze: II. vonósnégyes. —­ 19.06: Az épülő kommunizmus nagy országában — 19.30: Goldmark Károly művészete. Előadás. — 36.W: Tánc­­zene. — 11.M: Irodalmi zenés összeállítás .— 22.M: Hazai tájak dalai, hogy a sárvári gépállomástól időben szprő­­magcséplót kérjenek, hanem azt,­ hagyták számításon kívül, hogy a gépállomás majd nem küldi el a cséplőgépet. És most itt a baj. A here négy hete pet­­rencében áll, a cséplőgépnek viszont se híre, se hamva. A gyakori esőzések miatt a he­re mag kezd kicsírázni, de a cséplőgép egy­re késik. Várjon a sárvári gépállomás vezetői med­dig akarnak várni? Addig, amíg minden mag kicsírázik, vagy talán még ennél is tovább, amikor már nem is cséplőgépet, hanem­­ kaszálógépet küldhetnek majd az újhajtású here lekaszálására? — EGERBEN VENDÉGSZEREPEL * . miskolci Déryné Színház. Vasárnap a «Pygmalion»-t mu­tatták be a miskolci színészek. — H. SZ. KOSTOJANC, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelezőtagja, ma délután fél 6 órakor előadást tart (V., Roosevelt-tér 2.) az összehasonlító fizioló­gia és biokémia néhány kérdéséről. — Bányászifjúsági találkozó volt vasár­nap Sajószentpéteren, a miskolci járás csaknem ezer fiatal bányászának részvéte­lével. — ÉVENTE 10.000 CSERÉPKÁLYHÁT éget­nek majd a pécsi porcelángyár új gázkaman­­céjéban. A gyár ugyanis 20 évi szünet után ősztől ismét gyárt cserépkályhát. — TÍZ MAGYAR FILMET mutattak be eddig a népi Kínában. A filmeknek 28 és félmillió nézőjük volt. — A KOMLÓI BÉTA-AKNA bányászat megfogadták: augusztus 20-ig letörlesztik adósságukat, és 800 tonna szenet termelnek terven felül. — NÉGY MEGYE (Veszprém, Fejér, Bars és Somogy) képzőművészeinek alkotásaiból kiál­lítást rendeznek Keszthelyen. — AZ UTOLSÓ TÍZ HÉT ALATT több mint százezer látogatója volt a harkányi gyógyfür­­dőnak. — II.I ÉTKEZDE ÉS KONYHA épül a pécsi kokszművek dolgozói számára. — HATVANÖT AUTÓBUSZT bocsáta­nak a főiskolai világbajnokságon részvevő külföldi sportolók rendelkezésére. — A SZOMBATHELYI ÚTTÖRŐMÁZBAN nyá­ron is élénk az élet a különböző (turista, var­ró, képzőművészeti, lakatos stb.) szakkörök­ben. — A «DÉRYNÉ» CÍMŰ MAGYAR FIL­MET nagy sikerrel játsszák Rómában. Egy­szerre több londoni mozi tűzte műsorára a «Gyöngyvirágtól lombhullásig» című fil­met. — számos új létesítmény nyílt meg a Balatonnál* így Bogláron szálloda* Szamoson étturam, Siófokon kart«* vendéglő« — KIÁLLÍTÁS NYÍLT Körösy Lajos festőmű­vész alkotásaiból a Fényes Adolf-teremben. — MAGYAR NÉPMŰVÉSZETI KIÁL­LÍTÁS nyílt meg Berlinben július 15-én. — ÚJ TEJ- VÉR VAJGYÁRTÓÜZEM kezdi meg ma működését Debrecenben, a Postakert­ utcá­ban. — ÜDÜLŐT KAPTAK KESZTHELYEN a nógrádi bányászok gyermekei. Az avató­ünnepség vasárnap volt. — NÉGYMILLIÓ FORINT KÖLTSÉGGEL épült fel a komlói építők Zrínyi Ilona­ kultúrotthona, amelyet vasárnap adtak át rendeltetésének. Forgalmi akadályok az áradás miatt A közlekedés- és postaügyi­­minisztérium útosztálya közli: Az 1-es számú budapesti--bécsi állami út végig járható. A 151-es számú győr—moson­magyaróvári út víz alatt van. Ugyancsak víz alatt van a 851-es mosonmagyaróvár—csornai út a 23. és 24. kilométerkő között. A sziget­közi utak járhatatlanok, Gönyünél a védekezés rendben halad. A víz ma reggelig 30 centi­métert apadt. Két helyen átszivárgást észleltek. Ugyancsak átszivárgás mutatkozott az 1-es számú úton, az almásfüzitői csőzsilipnél. Itt a védekezőmunkát teljes erővel folytatják. Az ercsi —­adonyi szakaszon elzárták a szivárgá­sokat. A 2-es számú buda­pest—kassai út 14 — 15 kilométer közti szakaszán, közvetlenül Bu­dapest felett, a nyúlgát erősítésén dolgoznak. A 28—29 kilométer között Sződnél 35 centi­­méteres víz borítja az utat. A 32-es kilométer­kőnél (Vác előtt) a víz a fák koronájáig ér. Vácra a közlekedés a fót —veresegyháza— vác­­rátóti útvonalon bonyolódik le. A 121-es számú vác—szob — ipolyság­ út 2. és 3. kilométer közti szakaszán a víz 8—10 centiméter magasságban átbukik. Szobra Ka­­talinpusztán, Nógrádverőcén, Kóspallagosy és Márianosztrán át lehet közlekedni. Ugyanezen az úton Nagymaros községnél 700 méter hosz­­szúságban 70 — 80 centiméter magas víz borít­ja az úttestet. Víz alatt van az esztergomi— bajna — szomori út Esztergom közelében lévő része is. A Szentendrei-szigeten lévő Kisoroszi községet a víz körülzárta. Paksnál az árvízkaput lezárták, és a 8-a­s számú budapest —pécs —barcsi út 111—112 kilométer közötti szakaszánál a töltés libához nyúlgátat építettek. Mohácsnál vasárnap reggel 840 centiméter volt a vízállás. A város alatt az Izabellaföld közelében lévő gátrészen mutatkozó erősebb szivárgások elzárásán dolgoznak. (MTI) Megjelent a „Pártépítés“ júliusi száma A «Pártépítés» új, júliusi száma a kö­vetkező főbb cikkeket tartalmazza: Cservenka Ferencné: «Sokoldalúan, szé­les körben ismertessük a kongresszus út­mutatásait». — Dózsa Tihamér: «A terme­lés pártellenőrzéséről». — Török Lászlót: «A gabona gyors begyűjtése a cséplőgépek­nél folyó politikai munkától is függ». — Lehoczky Alfréd: «Színes, érdekes életet a DISZ-szervezetekben!» — Löffler József: «Tervszerűség az instruktori munkában». — Nagy Sándor: «A földművelésügyi mi­nisztérium pártbizottsága tanul a kongresz­­szuson kapott bírálatból». A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: erősen felhő* idő, sokfelé eső, eivatar. Mérsékelt déli, délnyugati, később megerősödő nyu­gati, északnyugati szél A nappali hőmérséklet csök­ken, . A Du»» vízállása vasárnap, július 1­-án, reggel 799 centiméter A budapesti színházak mai műsora Károlyi-kert: «Állami Hangversenyzenekar «Al­bérlet. 1. est (*L — Kodály Kab­inotthon ,Nagy­­mező­ u. 11., nyitott tető). Wagner: Tristan éa Isolda (mikrohanglemez-előadás, fél 7). — Fővá­rosi Nagycirkusz: &. Lengyel Ál­mi Cirkusz vendég­játéka (4. — Fáklya Nagycirkusz előadás» az Élmunkás-téren (8). SZABAD NÉP Szovjet-finn közlemény V. M. Molotov szovjet külügyminiszter és Kekkonen finn külügyminiszter tárgyalásairól a finnországi versenyen Szovjet-finn áruforgalmi egyezményt írtak alá Moszkvában Az olasz nép új politikát követel Az Olasz Kommunista Párt központi vezetőségének ülése MÓRA FERENC ki Albán Munkapárt központi bizottságának teljes ülése Ú * * HÍREK & & Meddig várnak?..» 'Irvi A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL IDŐJÁRÁS KEDD SZABAD NÉP HÉTFŐ, 1954 JÚLIUS 1»

Next