Szabad Nép, 1954. július (12. évfolyam, 182-212. szám)
1954-07-19 / 200. szám
4 A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti aszerkesztőbizottság Kiadja a SZABADSÁG lapkiadóvállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, VIII., Blaha Lujza.tér 3. •* Tel.: *343—100 *142—220 Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, V., József nádor tér 1. Tel.: 180—850, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatal — A budapesti előfizetők ügyeit a kerületi kézbesítő, postahivatalok kezelik. Központi előfizetőszolgálat: 183—022. Előfizetési díj havi 12 Ft. * 8 I K K A Lapnyomda, t II I Moszkva, július II. (TASZSZ) A július 17-én befejeződött moszkvai szovjet-finn kereskedelmi tárgyalások során V. M. Molotov szovjet külügyminiszter és V. Kekkonen finn külügyminiszter általános kérdésekről is eszmecserét folytatott. A felek a baráti légkörben lefolyt eszmecsere során megállapították, hogy széles körre kiterjedő kölcsönös egyetértés áll fenn köztük, s az alábbi közös véleményre jutottak: A Szovjetunió kormánya és Finnország kormánya úgy véli, hogy a kialakult helyzetben fontos feladat a nemzetközi feszültség enyhítése. Mindkét kormánynak meggyőződése, hogy jelenleg parancsoló szükMoszkva, július II. (TASZSZ)A moszkvai szovjet-finn tárgyalások eredményeként július 17-én szovjet-finn áruforgalmi egyezményt írtak alá. Az 1956—1960. évre kötött áruforgalmi egyezményt szovjet részről Sz. A. Boriszov, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, finn részről V. Kekkonen külügyminiszter írta alá. Az aláírásnál jelen voltak szovjet részről — A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese és az illetékes minisztériumok más felelős munkatársai, finn részről G. Palmroth miniszter, a finn kormányküldöttség helyettes vezetője, V. Leskinen finn belügyminiszter és mások. Az egyezmény értelmében a Szovjetunió behozatala Finnországból az 1954. évre körülbelül 580 millió rubel értékű lesz majd. 1956-ban 590 millió, 1957-ben 595 millió, 1958-ban 630 millió, 1959-ben 640 millió, 1960-ban pedig 655 millió rubelre emelkedik. Az egyezménynek megfelelően a Szovjetunió kivitele Finnországba 1954-ben értékRóma, július II. (TASZSZ) Az Olasz Kommunista Párt központi vezetősége Rómában tartja ülését. A napirenden szereplő kérdés: «Akommunisták harca az olasz politika új irányzatáért a helyi pártszervezetek konferenciái legutóbbi eredményeinek megvilágításában». Giorgio Amendola, a központi vezetőség tagja beszámolójában kijelentette — amint a «L’Unita» közli — hogy az elmúlt fél év folyamán a kommunista párt valamennyi tartományi szervezete konferenciát tartott. E konferenciákat megelőzték a pártsejtek és tagozatok gyűlései, amelyeken mintegy 400.000 párttag szólalt fel. 1953 folyamán 30.000 új tag lépett be az Olasz Kommunista Pártba. Június 30-án a kommunista pártnak 3.130.095 tagja volt. Az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség taglétszáma 423.523. A reakciós választási törvény bukása és a kommunista párt választási sikere — folytatta Amendola — napirendre tűzi Azt a kérdést, hogy újabb lendületet adjunk a néptömegek nemzeti megújhodási harca Ismét Heusst választották Nyugat-Németország elnökévé Berlin, július II. (TASZSZ) Július 17-én Nyugat-Berlinben ülést tartott a «népgyűlés» (tagjai a szövetségi gyűlés és a szövetségi tanács tagjai, valamint a tartományi gyűlések képviselői), s ismét Theodor Heusst, a jelenlegi nyugatnémet elnököt választotta meg Nyugat-Németország elnökévé. A «népgyűlés» 1018 tagja közül jelen volt 987. Heussra 871 szavazatot adtak. A bonni vezető köröknek tehát ismét sikerült az elnöki tisztségbe ültetniök saját emberüket , Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének és az amerikaiak európai támadó szövetségeibe való bevonásának hívét. Hetvenöt évvel ezelőtt, ma július 19-én született Móra Ferenc, a magyar próza egyik legkiválóbb mestere. Félegyházáról, a Daru utca szegényes viskójából indult útnak a szűcsmester és a berlinerkendős kenyérsütögető asszony gyermeke. A származására és szülőföldjére büszke író egy életre szóló útravalót kapott ,a szűkebb hazától», ahol mély demokratizmust, Kossuth Lajos eszméit szívta magába. Második gimnazista volt, amikor apja szegénységi bizonyítványt kért a városi uraktól, hogy fiát beírathassa az iskolába. De jóformán szóba se álltak vele, csak enynyit mondtak neki: «Látja, Márton, nem kellett volna annyit éltetni Kossuth Lajosta. Az érzékeny fiúnak korán kijut a nélkülözésből, nehezen tudja befejezni középiskolai, majd egyetemi tanulmányait, mert közben szüleit is segítenie kell. Rövid ideig, mindössze egy évig tanároskodik Felsőlövőn, és 23 éves korában a «Szegedi Napló» munkatársa lesz. A «Szegedi Napló»-nál töltött első évek nem bővelkednek ugyan sikerekben, de az olvasóközönség, később pedig már az irodalmi élet is felfigyel nevére. Az első világháború előtti években bontakozik ki írói arculata. A lírikusnak induló Móra felhagy a Pósa Lajos-szerű versikék írásával, és bátran emeli fel szavát a háború ellen. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a «Szegedi Napló» már a tízes évek elején a háborúellenesség szócsövévé válik. Háborúellenessége talán a «Pieta» című versében csap a legmagasabbra, amelyben balladikus tömörséggel írja le a háború borzalmaiba beleőrülő Papdi Kis Verőn tragikumát. Móra nem látta ugyan egész világosan, hogy a háborúból hogyan lehetne kilábolni, de a nagy embermészárlásnak végét akarta, a háború gyors megszüntetését kívánta. A világháború befejeztével reménykedve várja az új életet, és amikor kikiáltják a köztársaságot, részt vesz a Nemzeti Tanács munkájában. Az őszirózsás forradalom hatására «Hiszek az emberben» címmel ír vezércikket a «Szegedi Napló» első oldalára. «Én tudom azt, hogy itt még lesznek földrengések és lávaömlések, és hogy minden, ami szívünknek kedves, elpusztulhat, még a saját életünk is füstté válhat a nagy tűzvészben, amelynek csóvavetői voltunk, és én mégis hívő hittel kiáltom, hogy füstön, ködön, gyászon, szenvedésen túl, látom az ígéret földjét, amelyen nálunk boldogabb nemzedék éli a mienknél emberibb életét». Azt is megfogalmazza, hogy mi jogszerűség valamennyi állam erőfeszítéseinek egyesítése a béke és a biztonság biztosítása érdekében. Csupán valamennyi állam kollektív erőfeszítése — függetlenül az egyes államok társadalmi rendjétől — biztosíthatja a népek biztonságát, mert a békéért és az új háború veszélye ellen folytatott harc összhangban van az összes országok közös érdekeivel. A Szovjetunió kormánya és Finnország kormánya, amelyek az 1948 április 6-án megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény szellemében járnak el s amelyeket az az óhaj vezérel, hogy kiben legalább 425 millió rubel lesz. 1956- ban eléri a 430 millió rubelt, 1957-ben 450 millió, 1958-ban 470 millió, 1959-ben 480 millió, 1960-ban pedig 495 millió rubel értékű lesz. A finn és a szovjet áruszállítások közötti értékkülönbözet, amely 1956—1960 között évente 160 millió rubel lesz, évi 120 millió rubel erejéig oly módon kerül kifizetésre, hogy egyezményt kötnek más országokkal, 40 millió rubelt pedig a Szovjetunió szabadon átváltható valutában utal át Finnországnak minden évben. Az egyezmény alapján a Szovjetunió Finnországból 1956—1960 között, mint előzőleg is, hajógyártási, illetve gépipari, kábelgyártási és egyéb fémfeldolgozóipari termékeket, továbbá összeszerelhető házakat, fűrészelt fát, papírfát, cellulózot, papírt, kartont és papírárukat hoz be. A Szovjetunió túlnyomórészt gabonát, cukrot, takarmányt, műtrágyát, folyékony és szilárd fűtőanyagot, fémeket, hengerelt árut, gyapotot, vegyianyagokat, prémeket, de emellett ipari berendezést, gépkocsit is szállít Finnországnak, nak. Az uralkodó osztályok mind több kísérletet tesznek arra, hogy visszavessék a munkásmozgalmat, támogatják az amerikai politikát, amelynek célja Európa népeinek széttagolása és az állandó európai háborús tűzfészek létrehozása. Egyes pártszervezetek még nem tudták megfelelően kifejezni azt a növekvő elégedetlenséget, amelyet a tömegek a jelenlegi belpolitikai ás nemzetközi helyzet miatt éreznek. Ennek az elégedetlenségnek nemcsak politikai oka van, hanem oka a gazdasági helyzet is, amely a nép többségének nem teszi lehetővé leglényegesebb és legelemibb szükségleteinek kielégítését sem. A kereszténydemokrata párt legutóbbi kongresszusán — folytatta Amendola — kiderült, hogy e párt egyszerű tagjai a szociális haladás és a reformok politikáját követelik és ellenzik a szélsőjobboldali pártokkal való szövetséget. A kommunisták feladata — mondotta Amendola — «segíteni ezeknek az áramlatoknak a kibontakozását». Július 17-én megkezdődött a vita Amendola beszámolójával kapcsolatban. — AZ AMERIKAI KÉPVISELŐHÁZ KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁGA jóváhagyta azt a programmot, amely körülbelül 1236 millió dollárt irányoz elő katonai támaszpontok és berendezések építésére az Egyesült Államokban és külföldön — jelenti a «TASZSZ». — ÁLTALÁNOS HUSZONNÉGYÓRÁS SZTRÁJKOT hirdettek Montevideo közlekedési munkásai. A városban teljesen megbénult a forgalom. A sztrájkolók munkabéremelést és munkakörülményeik megjavítását követelik — jelenti a «TASZSZ». — A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVETSÉG TITKÁRSÁGA az egész világ dolgozóinak nevében nyilatkozatot tett közö szé, amelyben tiltakozik a guatemalai tér- irorhadjárat ellen — jelenti a «TASZSZ». a tartalma az emberibb életnek: «Szabad megtenni mindent, ami nem keveseknek jó, hanem sokaknak; szabad megtenni mindent, ami nem kiváltság, hanem megváltás; szabad megtenni mindent, ami fogyasztja a boldogtalanságot és megsokasítja az örömét a világon». A forradalomból született szabadságot várja, hiszi, hogy gyökeres változásnak kell bekövetkeznie. De Móra Ferenc ott élt, ahonnét a hírhedt «szegedi gondolat» indult el mindent és mindenkit bemocskoló útjára. Megzavarja Mórát a hamis demagógia, kétségbeesik, elveszti hitét, de ez a bizonytalanság nem tart sokáig. Mindinkább feltárul előtte a fehér terror aljas, alattomos arculata, s meggyőződhetik arról is, hogy a proletárdiktatúra leverésével az ő álmai is szertefoszlottak. «Visszasírom 19 boldog napjait» — írja egy barátjához címzett levelében. A feleszmélés arra készteti, hogy merészen szembeszálljon a horthysta kurzussal, bírálja, ostorozza azt. A feleszmélés megnyilatkozása a «Hannibál feltámasztása» című regény. Hőse egy forradalmi eszméket hirdető középiskolai tanár, az «oroszbérenc», aki bátran harcol a vélemény- és gondolatszabadságért és ezért elbocsátják munkahelyéről. Az állástalan, nyomorgó tanár azonban bízik a jövőben, amikor majd olyan világ lesz, ahol nem fogják az igazság, kutatásáért «máglyára tenni az embereket». A regény kézirata «elvész», de az író nem mond le eszméinek, elveinek propagálásáról. Erre mutat az 1927-ben írt «Ének a búzamezőkről» című regénye is. A regényben hitet tesz «a lehajtottfejű, szomorú és fáradt emberek» mellett, megdöbbentő képet fest a háborúba kergetett szegényparasztok életéről, szinte halljuk az elesett kisemberek lélekbemarkoló zokogását. A parasztság nagy enciklopédiáját akarta megfesteni Móra, azt szerette volna megmutatni, hogy az elembertelenedett küzdelemben a feltörekvő kisparaszt a föld megszerzéséért és megtartásáért vívott harcában hogyan lesz e harcnak az áldozata. Hogy mégsem sikerült a parasztsors szomorú tragikumát a maga teljes egészében kibontania, annak az az oka, hogy hiányzik a regényből, mint minden nagyobb Móra-írásból e sors előidézőinek eléggé következetes bírálata, a feudalizmussal összenövő kapitalista rendszer mély és alapos kritikája. A polgári radikálishumanista világszemlélet már nem elégséges ahhoz, hogy a kort gyökeréig feltárja, s pálcát törjön felette. Nem a kapitalizmus buktatja el . Ferenceket vegyék részüket a békének és a népek biztonságának biztosításából, kijelentik, hogy minden tekintetben iparkodnak előmozdítani — az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapelveivel összhangban — a nemzetközi béke és biztonság fenntartását. A Szovjetunió kormánya és Finnország kormánya a két ország közötti baráti kapcsolatok erősítésére és továbbfejlesztésére törekedve megegyezett, hogy a Szovjetunió helsinki, Finnország pedig moszkvai követségét nagykövetséggé alakítja át. a Szovjetunió Helsinkibe, Finnország pedig Moszkvába nagykövetet nevez ki. Az «Albán Távirati Iroda» közölte az Albán Munkapárt központi bizottságának alábbi közleményét: 1954 július 12-én összeült az Albán Munkapárt központi bizottságának teljes ülése. A teljes ülés meghallgatta és megvitatta a politikai bizottság beszámolóját a párt erősítésének, a párt és az államapparátus munkája további megjavításának feladatairól. A beszámolót Enver Hodzsa tartotta. Az Albán Munkapárt központi bizottságának teljes ülése az egész párt irányelveként fogadta el Enver Hodzsa beszámolóját. A teljes ülés a főtitkári tisztséget megszüntette. Ugyanakkor Enver Hodzsát megválasztotta a központi bizottság első titkárává. A teljes ülés Manush Myftiut és Josif Pashkot, a központi bizottság titkárait felmentette tisztségük alól, tekintettel arra, hogy a kormány kebelében vezető munkakörbe kerültek. A teljes ülés helyettük Gogo Nushit és Liri Belishovát választotta meg a központi bizottság titkáraivá. A teljes ülés a párt- és állami munka erősítésével kapcsolatos más kérdéseket is megvizsgált. Az albán kormány követeli Albánia aranyának visszaadását A lapok közölték az Albán Népköztársaság párizsi követének a brüsszeli háromhhatalmi aranyelosztó bizottsághoz intézett levelét. (Az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia képviselőiből álló háromhatalmi aranyelosztó bizottságot 1946-ban a párizsi békeértekezleten alakították.) A levél kifejezésre juttatja az albán kormány jogos követelését, hogy hajtsák végre a háromhatalmi bizottság végleges döntését, amely szerint az Albán Népköztársaságnak vissza kell adni azt a majdnem 1121,5 kilogrammnyi aranyat, amit a szövetséges hatalmak, a hitleristák által 1943-ban elhurcolt albán aranyból a második világháború után Németországban megtaláltak. A levél rámutat, hogy már a bizottság említett döntésének meghozatala, óta hat év telt el, a döntést nem hajtották végre, mert az Egyesült Államok, Anglia és Franciaországkormánya jogtalanul beavatkozott a bizottság hatáskörébe. Az Albán Népköztársaság kormánya — állapítja meg a tévét a továbbiakban — ezért úgy véli, hogy ilyen körülmények között a háromhatalmi bizottság álláspontja és hallgatása, tekintettel az albán kormány jogos követeléseire és indokaira, semmivel sem igazolható és teljes ellentétben van a nemzetközi jogi elvekkel, a párizsi értekezlet döntéseivel és magának a bizottságnak jogkörével. (TASZSZ) Ezenelkednnk az illmiszerárak Jugoszláviában Amint a «Vecsernije Novoszti» című lap közli, az év első öt hónapja alatt Jugoszláviában a marhahús 14.9 százalékkal, a sertéshús 14.4 százalékkal, a birkahús 12.5 százalékkal drágult. Májusban a sertéshús 10.5 százalékkal, a marhahús 8.7 százalékkal lett drágább, mint áprilisban. Emelkedett a kenyér és a péksütemények ára is, és Mátyásokat, az Eteteket és Rózákat, hanem a magánélet megoldhatatlan kérdései. Móra hőseinek telki tusája nem vezethet el az egész megoldáshoz, ezért kénytelen a misztikumot, az elvont világba való menekvést választani. Nem véletlen, hogy ő a rendszert «misztikusnak», «megfoghatatlannak», «torkonragadhatatlannak», ködből való rettenetes «kősziklának» nevezte. A részletekben ugyan magasrendű művészi eszközökkel bírál, de az összképben már nem tud eljutni a móriczi magaslatra. Talán éppen ezért vált Móra a kisebb írások — elbeszélések, novellák, karcolatok, riportok — nagymesterévé. A 20-as évek végefelé egyremásra jelennek meg elbeszélés-novellás kötetei. Az apró miniatűrök mestere, ezekben az írásokban nő igazán nagy íróvá, a szegedi tanyavilág, a nép igazi elbeszélőjévé. A kunsági napszámosok mindennapi életét úgy elibünk teregeti, hogy a sorok között is látjuk a görnyedthátú, sírva tallózó, napi 80 fillért kereső parasztot.. A szánakozás, a részvét olykor-olykor könnyeket lop a halkszavú író szemébe, de e könnyek mögött csillogóan tükröződnek a szabad mezők szépségei, az élet végtelen szeretete. Elbeszélésein a népi nyelv egyszerűsége, finom művészete szövődik át. Nem hiába nevezte őt Móricz Zsigmond «gyöngyöket szóló és csiszolt drágaköveket hullató» írónak. Anekdotáiban, riportjaiban és leveleiben egyaránt jellegzetesen kedves, szelíd humorral találkozunk, de e humor akkor — amikor arra szükség van — csípős, megfontolt döfés. Az «Anziksz Mihálynak» című írásában megsemmisítően ír Mussoliniról, s ugyanezt a megsemmisítő gúnyt látjuk a rendszer kultúrpolitikáját leleplező, szinte vádiratként ható karcolataiban is. A Mora-életmű egyik legragyogóbb fejezete az, amit a gyerekekről írt. Ifjúsági irodalmunk máig is legszebb gyöngyszemei között van a «Dióbél királyfi», a «Kincskereső kisködmön», a «Furfangos Cintula» és a többi. Határtalan szeretettel ecseteli az egyinges kis rongyosok örömtelen életét. Állandóan emelkedő írói fejlődésének érdekes állomása legnagyobbszabású regénye, a Diocletianus koráról írt «Aranykoporsó». Már olaszországi útja alkalmával megcsodálja Itália gazdag múltját és elhatározza, hogy egy terjedelmesebb műben örökíti meg kutatásait, élményeit. Ha nem is sikerült megbirkóznia teljes mértékben a hatalmas feladattal, mégis a tudós, a régész óriási tájékozottságáról, az író jellemábrázoló készségének állandó fejlődéséről tanúskodik ez a regény. A korabeli kritika «túlmagyarázta», erőltetett következtetése Magyarok nyerték a férfi párost a sopoti teniszversenyen Sopot, július 18. (MTI) A sopoti teniszversenyen eljutottak a döntőkig. Vasárnap délelőtt a férfipáros döntőjében Jancsó—Vad párosunk 12:10, 0:6, 7:5, 6:2-re legyőzte a Jávorski—Parma csehszlovák kettőst. A vegyespárosban a csehszlovák Parma—Pozserova-per győzött. A férfi egyes döntője (Javorski—Jancsó) 7:5, 2:2 állásnál az eső miatt félbeszakadt. Jancsó az első játszmában már 5:3-ra vezetett, s hét játszmalabdája is volt, de egyiket sem tudta kihasználni. Hétfőn délelőtt befejezik a versenyt Jól szerettettek a magyar motorosok Helsinki, július 18. (MTI)A helsinki motoros klub rendezésében szombaton és vasárnap volt a finn főváros környékén a nemzetközi motorkerékpáros tereptúraverseny. A magyar színek képviseletében Csepresi, Máté, Nagy Károly és Teleki állt rajthoz. A kétnapos útvonal igen nehéz feladat elé állította az ötven részvevőt. A versenyt két kategóriában, 250 kcm-en aluli és 250 kcm-en felüli géposztályban bonyolították le. A magyarok mindannyian Csepel-gépen vettek részt a küzdelemben, s a nagy nehézségek ellenére is — a még nem végleges értékelés szerint — jó eredményt értek el: Csepregi valószínűleg hibapont nélkül, Máté pedig igen kevés hibaponttal teljesítette a feladatot, s Nagy és Teleki is befutott a célba. A finnek közül ketten végeztek hibapont nélkül. A rendezőség megdicsérte a magyar versenyzőket azért a baráti segítségnyújtásért, amelyben a verseny során részesítették a finn sportolókat akik buktak és megsérültek, vagy azokat, akiknek gépe elromlott. (MTI) Új világrekordok Moszkvából jelentik, hogy vasárnap a szovjet sportolók napján rendezett moszkvai atlétikai versenyen Nyina Otkolenko a 880 yardos női síkfutásban 2 perc 08.4 másodpercre javította a világcsúcsot A régi csúcsot Leather (Anglia) tartotta. A londoni White City-stadionban Anglia 3x880 yardos női váltója 6:46-ra javította saját 6.49 mp-es világcsúcsát. A francia női kosárlabdázók győzelemmel kezdték vendégszereplésüket A francia munkás sportszövetség (FSGT) női kosárlabdacsapata Szolnokon játszotta első magyarországi mérkőzését. Ellenfele a Szolnoki Légierők női együttese volt. A mérkőzést a francia csapat 54:44 (17:24) arányban nyerte meg. ÚJ MAGYAR KERÉKPÁROS CSÚCS. Vasárnap délután a Millenárison Szekeres II. IBp. Honvéd) 31 másodpercre javította az 500 méteres repülőrajtos rekordot (Karakas, 31.8). A SZEGEDI HALADÁS LABDARÚGÓCSAPATA vasárnap Ploestiben az ottani Piacara csapatával mérkőzött. A 12.000 néző előtt lefolyt találkozó a román labdarúgók 3:1 (2:1) arányú győzelmével végződött. A MAGYAR FŐISKOLAI LABDARÚGÓK vasárnap edzőmérkőzéseket játszottak az Előrepályán. A Vasas Izzó 2:1 (0:1)-re győzött az «FVB I.-keret» ellen, az «FVB ll.-keret» pedig 9:0 (4:0)-ra legyőzte Budapest ifjúsági válogatottját. KÜLFÖLDI DAVIS KUPA EREDMÉNYEK: Toronto: Kanada-Chile 3:2. Port of Spain (Trinidad): Egyesült Államok—Nyugat-India 5:0. Baszad (Svédország): Svédország—Belgium 1:1 (az első nap után). FŐISKOLAI VILÁGBAJNOKSÁGRA készülődő tornászok válogatóversenyét Takács és Lemhényiné nyerte. A TOTO 12 találatos szelvénye: 1. x, 1. x, 1. x, törölve, 2. 2, 2. 1, 1. 1. ket vont le az «Aranykoporsó»-ból, a vallásos miszticizmus jelképének fogta fel. A regény csak a Móra-életmű egészében érthető meg. Az író elsősorban azt akarta megmutatni ebben a művében is, hogy az élet aprónak látszó örömei, eseményei teszik széppé, boldoggá az emberek életét. Még az „Aranykoporsó»-t írja, mikor belefog a szegény parasztság nyomorba döntött életét bemutató hatalmas tablójának, a «Földhözragadt János 1932-ben» című sorozatnak a megírásához. «Engem is kiöntött az alföldi paraszt sírása nyugalmam szigetéről — írja. — A földhözragadtjánosok elébe tolakodtak az Olimposzon fényeskedőknek, jussuk volt rám szegezni beesett szemüket a beíratlan kéziratpapíromról. Közülünk való vagy, vérünk vagy, a mi eresztésünk vagy, beszélj rólunk azoknak, akik közé küldtünk. Ne cifrázd, ne szépítsd, mondj el bennünket olyanoknak, amilyenek vagyunk ebben az esztendőben». E képsorozatban csúcsosodik ki mindaz, amit Móra magába gyűjtött előző írói fejlődése során. A drámai pillanatképek szinte filmszerűen peregnek az olvasó előtt. E képek egyenként is kerek történetek, mégsem függetlenek egymástól, mert igazán csak együtt tudják érzékeltetni a Horthy-korszakbeli parasztsors tragikumát. Az apró rajzok egyetlen, hatalmas, sötéttónusú tablót alkotnak: a harmincas évek szegényparasztságának élet-halál harcát. A képsorozat alakjainak szinte pár szóval való jellemzése, a cselekmények gyors egymásutánja, röviden, tömören kidolgozott helyzetek, megrázóan reális képet festenek a tanyai és falusi kisparasztok életéről. E tárcasorozat megírásával Móra túljutott az óvatos polgári humanizmus világnézetén. Néhány esztendővel halála előtt saját maga jelölte ki helyét a magyar irodalomban. «Én utánam nem maradnak piramisok, sokat kell fúrnom-faragcsálnom. Nem vagyok nagyregiszterű orgona, kolompszó vagyok a magyar mezők felett, de a fáradt emberek ezt is szeretik hallgatni néha. Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz. De amíg az ég, meleget tud adni az egyszerű embereknek ...» «Elment és vele eltűnt a magyar Irodalomból egy eredeti, sajátlagos, meghatóan őszinte és megilletően ragyogó magyar szín» — így búcsúztatta Móricz Zsigmond. Mára valóban nem összegező egyéniség. De ma is tanulhatunk tőle:haza-, szeretetet, igazi népszeretetet, a nép életének állandó vizsgálatát, szenvedélyes kutatását, őszinteséget és nem utolsósorban stílust, művészi ábrázolókészséget. Írásai állásfoglalásra késztetnek, tiszta és igaz emberi érzésekre nevelnek. Bálám Mihály A zsédenyi Dimitrov termelőszövetkezet tagjai néhány héttel ezelőtt még gazdag embereknek érezték magukat. Meg is volt rá az okuk. A télen leszerződtek 8 hold bíborhere és 5 hold fehérhere magtermelésre. A here meg is nőtt, a szövetkezeti tagok lekaszálták, megszárították és petrencébe rakták. Úgy számítottak, szénájuk is lesz, s ezenkívül a 13 hold here magterméséért legalább 30.000—35.000 forintot kapnak. Tulajdonképpen nem is számoltak roszszul, de a számításból valahogy kihagyták a csépléit — pontosabban: a gépállomást. Tévedés ne essék: nem azt felejtették el. — BEFEJEZTE AZ ARATÁST Letenye, Tiszaörvény, a pakodi és a felsőrajki állami gazdaság. — A DZSAKARTAI NEMZETKÖZI VÁSÁRRA megérkeztek a magyar nehézipar, könnyűipar és mezőgazdaság termékei. A vásár augusztus 17-én nyílik. — PARKKÖNYVTÁR NYÍLT meg szombaton a miskolci népkertben. Az esti könyvtár díjtalanul áll a dolgozók rendelkezésére. — JÁRÁSI GYERMEKOTTHONT létesítenek Tokaj-Hegyalja egyik legszebb vidékén, a bodrogolaszi Lónyay-kastélyban. — NÉGYSZERESÉRE NŐTT A FILMSZÍNHÁZAK SZÁMA Somogyban a felszabadulás óta. — Idén még öt zalamegyei községben vezetik be a villanyt. Az első ezek közül, Szepetnek, még e hónapban villanyhoz jut. — NAGYOBB TERJEDELEMBEN, sok képpel jelenik meg ezentúl a «Termelőszövetkezet» című lap. — SZÁZ TONNA SZEGET ÉS DRÓTOT indítottak útnak a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói a gátak megerősítésére. — ARATÓBRIGÁDOT SZERVEZTEK a Mohácsi Gépgyár dolgozói, hogy meggyorsítsák az aratást a Béke tsz-nek a dunai árterület közelében levő gabonaföldjein. — ÁRDRÁGÍTÁS MIATT két év félévi börtönre ítélte a pécsi magyar bíróság Barcsi Kálmánt, a petlérdi földművesszövetkezet volt boltvezetőjét. Kovács Ferenc, a mecsekalji földművesszövetkezet volt ügyvezetője ugyancsak árdrágítás miatt nyolchónapi börtönt kapott. — SZÁZTÍZ GYERMEK részére létesített bölcsödét avattak fel vasárnap Egerben. — Háromezer pécsi és komlói dolgozó segített vasárnap a Duna mohácsi szakaszán a gátak megerősítésében. — ÚJ KULTUROTTHONT AVATOTT szombaton este a debreceni Kerekes-telep. A kultúrotthont Csokonairól nevezték el. — LOTZ KÁROLY HALÁLÁNAK ötvenedik évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum új magyar képtára (Egyetem u. 18.) kiállítást rendez, amelyet július 24-én nyitnak meg. — BECSÜLETMŰSZAKOT tartanak mától a Lenin Kohászati Művek dolgozói az alkotmány ünnepe tiszteletére. — A GAZDASÁGI VASUTAK JÁRMŰPARKJA 1954 első felében 16 motoros vontatóval és 16 személykocsival gyarapodott. — BALATONI FÉNYKÉPPÁLYÁZATOT hirdetett a veszprém megyei tanács. A 125 pályázati képet a vasárnap Balatonfüreden megnyílt kiállításon mutatják be. A Magyar-Szovjet Társaság országos vezetőségének ülése A Magyar-Szovjet Társaság országos vezetősége szombaton délelőtt kibővített ülést tartott az MSZT központi székházában. Erdei Ferenc igazságügyminiszter, a Magyar-Szovjet Társaság elnöke beszámolt a május folyamán a Szovjetunióban járt MSZT-küldöttség útjáról, majd vázolta, milyen változtatásokra van szükség a Magyar-Szovjet Társaság szervezeti munkájában. Ezután Kelen Béla, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára beszámolt az MSZT országos vezetősége 1954 január 24-i határozatának végrehajtásáról. Kiüntették a mezőgazdasg három kiváló dolgozóját A földművelésügyi miniszter Kóródi Bélát, a jegespusztai állami gazdaság igazgatóját, Rékási Endre főagronómust és Hirspold János főgénészt, akik aratási feladatukat 93 százalékban gépesítve, jó munkaszervezéssel. Két nappal a határidő előtt befejezték, a «mezőgazdaság kiváló dolgozója» kitüntetésben és egyenként 2000 forint jutalomban részesítette. KÖNYVEK SZIKRA KÖNYVKIADÓ: V. 1. Lenth Müvei, 9. kötet, 1905 június-november. Számor Lajos: A szocialista törvényességről. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ: Pákozdy Ferenc: Helytállás. (Versek.) Arnold Zweig: Verdun iskolája (Regény.) IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ: Csehov: A csinovnyik halála. (Válogatott elbeszélések.) Sport, erő, egészség. összeállította: Bély Miklós. (Csapatgárdista kiskönyvtár, 9.) MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ: öt perc fejtörés, összeállították: Uszpenszkij, Sztudencov stb. 2. kiadás. NÉPSZAVA KÖNYVKIADÓ: Makai István: Villamosság és rádió a gyakorlatban. 1—2. rész. 4. bővített kiadás. (Népszava műszaki könyvtára.) NEHÉZIPARI KÖNYVKIADÓ: Irmann: Alumíniumöntés. Szabó Ödön: A vas- és acélipar gyakorlati metallográfiája. KOSSUTH-RÁDIÓ. 9.30: Hírek. — 4.40—S.32-isz: Reggeli zene, műsor. — Közben: 5.00: Falurádió. — 0.00: A «Szabad Nép» vezércikke. - 1.00: Hírek. — 0.30: Szimfonikus zene 9.40: Mese. — 9.40: Kis muzsikusoknak. — 10.00: Hírek. Lapszemle — 10.10: Szórakoztató zene. — 10.40: Rejtett tartalékok az iparban. Előadás. — 11.00: Fúvószene. — 11.30: Elbeszélések és versek — 11.00: Hírek. Lapszemle. — 13.15: Szórakoztató zene — 13.00: Keringők. — 13.30: Balettzene. — 14.00: Hírek — 14.35: Csajkovszkij: Vonósszerenád. — 14.55: Vidám népi muzsika — 15.15: Operarészletek. — 10.00: Csinn-Bumm! — 10.40: Lengyel zenei hét. Lengyel szerzők műveiből. — 13.00: Hírek. — 11.10: Szív küldi szivneg szívesen. — 13.40: Írók a mikrofon előtt: Rideg Sándor. — 19.00: Népi együttesek műsorából. — 19.30: Hangos Újság. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 19.40: válaszok falusi hallgatók kérdéseire. — 20.00: Hírek. — 20.10: «Mesélő muzsika». — 20.30: Magyar könnyűzene. — 20.51: Móricz Zsigmond: Pacsírtaszó. — 23.00: Hírek. Sport — 33.39: Mi történt a nagyvilágban? — 33-43: Éji zene. — 34.00: Hírek. — 0.10: Vidám dalok és csárdások. FETÖFI-RÁDIft: S.M: Keringők. — 6.50: Verbunkosok és csirdlások. — 7.30: Jó reggelt, gyerekek! •— 14.00: Lengyel zenei hét. Lengyel zenekari hangverseny. — 14.51: a villain harmonikái. — 15.00: A rádió kisegyüttese Játszik — 15.4: Versek — 16.10: Szórakoztató zene 17.15: A Lengyel Népköztársaság. Előadás. — 17.30: Népi zene. 18.10: Az önköltségcsökkentés és anyagtakarékosság szerepe a népgazdaságban. Előadás — 18.30: Cincadze: II. vonósnégyes. — 19.06: Az épülő kommunizmus nagy országában — 19.30: Goldmark Károly művészete. Előadás. — 36.W: Tánczene. — 11.M: Irodalmi zenés összeállítás .— 22.M: Hazai tájak dalai, hogy a sárvári gépállomástól időben szprőmagcséplót kérjenek, hanem azt, hagyták számításon kívül, hogy a gépállomás majd nem küldi el a cséplőgépet. És most itt a baj. A here négy hete petrencében áll, a cséplőgépnek viszont se híre, se hamva. A gyakori esőzések miatt a here mag kezd kicsírázni, de a cséplőgép egyre késik. Várjon a sárvári gépállomás vezetői meddig akarnak várni? Addig, amíg minden mag kicsírázik, vagy talán még ennél is tovább, amikor már nem is cséplőgépet, hanem kaszálógépet küldhetnek majd az újhajtású here lekaszálására? — EGERBEN VENDÉGSZEREPEL * . miskolci Déryné Színház. Vasárnap a «Pygmalion»-t mutatták be a miskolci színészek. — H. SZ. KOSTOJANC, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelezőtagja, ma délután fél 6 órakor előadást tart (V., Roosevelt-tér 2.) az összehasonlító fiziológia és biokémia néhány kérdéséről. — Bányászifjúsági találkozó volt vasárnap Sajószentpéteren, a miskolci járás csaknem ezer fiatal bányászának részvételével. — ÉVENTE 10.000 CSERÉPKÁLYHÁT égetnek majd a pécsi porcelángyár új gázkamancéjéban. A gyár ugyanis 20 évi szünet után ősztől ismét gyárt cserépkályhát. — TÍZ MAGYAR FILMET mutattak be eddig a népi Kínában. A filmeknek 28 és félmillió nézőjük volt. — A KOMLÓI BÉTA-AKNA bányászat megfogadták: augusztus 20-ig letörlesztik adósságukat, és 800 tonna szenet termelnek terven felül. — NÉGY MEGYE (Veszprém, Fejér, Bars és Somogy) képzőművészeinek alkotásaiból kiállítást rendeznek Keszthelyen. — AZ UTOLSÓ TÍZ HÉT ALATT több mint százezer látogatója volt a harkányi gyógyfürdőnak. — II.I ÉTKEZDE ÉS KONYHA épül a pécsi kokszművek dolgozói számára. — HATVANÖT AUTÓBUSZT bocsátanak a főiskolai világbajnokságon részvevő külföldi sportolók rendelkezésére. — A SZOMBATHELYI ÚTTÖRŐMÁZBAN nyáron is élénk az élet a különböző (turista, varró, képzőművészeti, lakatos stb.) szakkörökben. — A «DÉRYNÉ» CÍMŰ MAGYAR FILMET nagy sikerrel játsszák Rómában. Egyszerre több londoni mozi tűzte műsorára a «Gyöngyvirágtól lombhullásig» című filmet. — számos új létesítmény nyílt meg a Balatonnál* így Bogláron szálloda* Szamoson étturam, Siófokon kart«* vendéglő« — KIÁLLÍTÁS NYÍLT Körösy Lajos festőművész alkotásaiból a Fényes Adolf-teremben. — MAGYAR NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS nyílt meg Berlinben július 15-én. — ÚJ TEJ- VÉR VAJGYÁRTÓÜZEM kezdi meg ma működését Debrecenben, a Postakert utcában. — ÜDÜLŐT KAPTAK KESZTHELYEN a nógrádi bányászok gyermekei. Az avatóünnepség vasárnap volt. — NÉGYMILLIÓ FORINT KÖLTSÉGGEL épült fel a komlói építők Zrínyi Ilona kultúrotthona, amelyet vasárnap adtak át rendeltetésének. Forgalmi akadályok az áradás miatt A közlekedés- és postaügyiminisztérium útosztálya közli: Az 1-es számú budapesti--bécsi állami út végig járható. A 151-es számú győr—mosonmagyaróvári út víz alatt van. Ugyancsak víz alatt van a 851-es mosonmagyaróvár—csornai út a 23. és 24. kilométerkő között. A szigetközi utak járhatatlanok, Gönyünél a védekezés rendben halad. A víz ma reggelig 30 centimétert apadt. Két helyen átszivárgást észleltek. Ugyancsak átszivárgás mutatkozott az 1-es számú úton, az almásfüzitői csőzsilipnél. Itt a védekezőmunkát teljes erővel folytatják. Az ercsi —adonyi szakaszon elzárták a szivárgásokat. A 2-es számú budapest—kassai út 14 — 15 kilométer közti szakaszán, közvetlenül Budapest felett, a nyúlgát erősítésén dolgoznak. A 28—29 kilométer között Sződnél 35 centiméteres víz borítja az utat. A 32-es kilométerkőnél (Vác előtt) a víz a fák koronájáig ér. Vácra a közlekedés a fót —veresegyháza— vácrátóti útvonalon bonyolódik le. A 121-es számú vác—szob — ipolyság út 2. és 3. kilométer közti szakaszán a víz 8—10 centiméter magasságban átbukik. Szobra Katalinpusztán, Nógrádverőcén, Kóspallagosy és Márianosztrán át lehet közlekedni. Ugyanezen az úton Nagymaros községnél 700 méter hoszszúságban 70 — 80 centiméter magas víz borítja az úttestet. Víz alatt van az esztergomi— bajna — szomori út Esztergom közelében lévő része is. A Szentendrei-szigeten lévő Kisoroszi községet a víz körülzárta. Paksnál az árvízkaput lezárták, és a 8-as számú budapest —pécs —barcsi út 111—112 kilométer közötti szakaszánál a töltés libához nyúlgátat építettek. Mohácsnál vasárnap reggel 840 centiméter volt a vízállás. A város alatt az Izabellaföld közelében lévő gátrészen mutatkozó erősebb szivárgások elzárásán dolgoznak. (MTI) Megjelent a „Pártépítés“ júliusi száma A «Pártépítés» új, júliusi száma a következő főbb cikkeket tartalmazza: Cservenka Ferencné: «Sokoldalúan, széles körben ismertessük a kongresszus útmutatásait». — Dózsa Tihamér: «A termelés pártellenőrzéséről». — Török Lászlót: «A gabona gyors begyűjtése a cséplőgépeknél folyó politikai munkától is függ». — Lehoczky Alfréd: «Színes, érdekes életet a DISZ-szervezetekben!» — Löffler József: «Tervszerűség az instruktori munkában». — Nagy Sándor: «A földművelésügyi minisztérium pártbizottsága tanul a kongreszszuson kapott bírálatból». A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig: erősen felhő* idő, sokfelé eső, eivatar. Mérsékelt déli, délnyugati, később megerősödő nyugati, északnyugati szél A nappali hőmérséklet csökken, . A Du»» vízállása vasárnap, július 1-án, reggel 799 centiméter A budapesti színházak mai műsora Károlyi-kert: «Állami Hangversenyzenekar «Albérlet. 1. est (*L — Kodály Kabinotthon ,Nagymező u. 11., nyitott tető). Wagner: Tristan éa Isolda (mikrohanglemez-előadás, fél 7). — Fővárosi Nagycirkusz: &. Lengyel Álmi Cirkusz vendégjátéka (4. — Fáklya Nagycirkusz előadás» az Élmunkás-téren (8). SZABAD NÉP Szovjet-finn közlemény V. M. Molotov szovjet külügyminiszter és Kekkonen finn külügyminiszter tárgyalásairól a finnországi versenyen Szovjet-finn áruforgalmi egyezményt írtak alá Moszkvában Az olasz nép új politikát követel Az Olasz Kommunista Párt központi vezetőségének ülése MÓRA FERENC ki Albán Munkapárt központi bizottságának teljes ülése Ú * * HÍREK & & Meddig várnak?..» 'Irvi A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL IDŐJÁRÁS KEDD SZABAD NÉP HÉTFŐ, 1954 JÚLIUS 1»