Szabad Nép, 1955. április (13. évfolyam, 90-119. szám)

1955-04-01 / 90. szám

PÉNTEK, SMS, ÁPRILIS 1 ■Ú’a Washington, március 31. (TASZSZ) A United Press hírügynökség je­lentése szerint Eisenhower elnök március 30-i sajtóértekezletén újság­írók kérdésére válaszolva ismét rá­mutatott, hogy hajlandó részt venni négyhatalmi értekezleten. Az elnök azonban hozzáfűzte, hogy sok veszély rejlik Churchill miniszterelnöknek abban a javaslatában, amely indítvá­nyozza napirend nélküli találkozó összehívását. Az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó bármilyen alapon találkozni a Szov­jetunióval és más hatalmaikkal, ha ez a találkozó nem folyik le olyan kö­rülmények között, amelyek azt a be­nyomást keltenék, hogy az ameri­kaiak feladják elveiket. Az elnök megelégedését fejezte ki a párizsi egyezmények olasz és fran­cia parlamenti ratifikálása fölött.­ ­■ Eisenhower kijelentette: hajlandó részt venni négyhatalmi értekezleten Bizontalan időre elnapolták a zsákutcába jutott karlsruhei pert Berlin, március 31. (MTI) A karlsruhei alkotmánybíróság szerdán este bizonytalan időre el­napolta a Németország Kommunista Pártja ellen folytatott terrorper to­vábbi tárgyalását. Ez a határozat a bíróság tanácstalanságát és zavarát tükrözi. A boszorkányper váratlan elnapolása arról tanúskodik, hogy a kommunista párt képviselőinek a tár­gyaláson előadott világos és követ­kezetes érvei teljesen megdöntik a bonni kormány kommunistaellenes „bizonyítékait". Szerdán Német­ország Kommunista Pártjának a nemzeti újraegyesítési kormány ala­kítására vonatkozó politikai akciói álltak a tárgyalás előterében. Walter Fisch, Németország Kommunista Pártja vezetőségének tagja, a szerdai tárgyaláson kijelentette, hogy a né­met nemzeti újraegyesítési kormány­nak első feladata az Adenauer-kor­­mány által aláírt párizsi szerződések hatálytalanítása lenne, miután ez a német kérdés békés megoldásának döntő előfeltétele. Az Adenauer-féle terrorbíróság a szerdai tárgyaláson tehetetlenségében újabb jogtipró döntést hozott, am­eny­­nyiben tíz percre korlátozta Német­ország Kommunista Pártja képviselő­je felszólalásának időtartamát, míg a bonni kormány megbízottjá­nak beszédidejét nem határozta meg. Szociáldemokrata vezetők és iparbárók együttműködése a „Német Külpolitikai Társaságban" Berlin, március 31. (MTI) A bonni parlament biztonsági (va­lójában hadügyi) bizottságának nyolc tagja, közöttük három szociáldemok­rata képviselő, hétfőn többhetes láto­gatásra az Amerikai Egyesült Álla­mokba utazik. A küldöttség a Lon­donban tartózkodó Blankhoz hason­lóan a nyugatnémet zsoldoshadsereg tervbe vett felállításával kapcsolat­ban katonai jellegű tanulmány­utat tesz. A küldöttség tagjai között van Manteuffel volt náci tá­bornok, a Szabad Demokrata Párt ka­tonai szakértője is. A küldöttséget kedden Conant, amerikai főbiztos fo­gadta és tájékoztatta feladatáról. A Német Szociáldemokrata Párt szélsőjobboldali szárnyát alkotó, úgy­nevezett bonni frakció körében ugyan­akkor egyre gyakrabban hangoztat­ják, hogy a szociáldemokrata párt­nak „a nyugatnémet hadsereg demok­ratikus szellemének biztosítása érde­kében" be­­kell kapcsolódnia a had­erő felállítását célzó előkészítő mun­kálatokba. Bonnban a ruhrvidéki iparbárók kezdeményezésére megnyílt a „Né­met Külpolitikai Társaság", amelynek hivatalosan meghirdetett célja , ■ „a kormány és az ellenzék kü­­­­­ö­zös külpolitikájának létrehozása“. A bizottság elnökévé Henlét, a hír­hedt Klötikner-­konszern vezérigazga­tóját, elnökökké Lütkens szociálde­­mokrata képviselőt és Fritz Berget, a nyugatnémet gyáriparosok szövetsé­gének elnökét választották. Az elnök­ségben többek között Carlo Schmid, a Német Szociáldemokrata Párt ve­zetőségi tagja, és Ales náci tábornagy foglal helyet. A bizottság tagjai kö­zött van Adenauer és Ollenhauer, a szociáldemokrata párt elnöke is. Az Associated Press amerikai hírügynök­ség nem titkolja, hogy a „Német Kül­politikai Társaság“ fenntartásának költségeit a nyugatnémet nehézipar adományaiból fedezik. A Neues Deutschland rámutat arra, hogy a szociáldemokrata párt vezetői­nek mostani magatartása nem egyeztethető össze a pártnak a párizsi szerződéseket elutasító parlamenti állásfoglalásával, és Adenauer háborús politikájának közvetlen támogatását jelenti. / Az ENSZ leszerelési albizottságának ülése London, március 31. (TASZSZ) Az ENSZ leszerelési albizottsága március 30-án J. A. Maliknak, a Szovjetunió képviselője helyettesé­nek, a Szovjetunió angliai nagyköve­tének elnökletével rendes ülést tax­­­tott. A következő ülést március 31-re tűzték ki. / Amerikai mesterkedések a dél-vietnami polgárháború hátterében / Ham­oi, március 31. (Távirati jelen­tésünk.) Tegnapelőtt éjjel a dél-vietnami polgárháború Szaigon belvárosára is átterjedt. Éjfélkor Ngo Dinh Diem diktátor palotájára irányított néhány ágyúlövés volt a jeladás a szaigoni utcai harcra, amely egész éjszaka tartott. Tizenöt perccel a jeladás után Binh Xuyen csapatai (Binh Xuyen az egyik a három feudális szekta közül, amelyek most fegyveresen szállnak szembe Diem kormányával) megtá­madták a rendőrség épületét és rög­tön utána Diem „nemzeti hadsere­gének“ parancsnokságát. Mindkettő a Gallieni körúton van, Szaigon köz­pontja közelében. A legutolsó jelen­tések szerint a támadások nem jár­tak sikerrel, de ez csak a harc kez­dete volt. Másutt Szaigonban és ikervárosá­ban, Gholonban egész éjjel szólt a­­ gépfegyver. Binh Xuyen nehézágyút, nehéz- és­ könnyű­ gépfegyvert használt, de spe­ciális ejtőernyős osztagokkal és tank­egységekkel visszaverték. Már korábban a nap folyamán a Hoa Hao-szektából való négy minisz­ter és a Kao Daj-szektából való négy miniszter kilépett a dél-vietnami kor­mányból. A szekták február végén egységes frontot alakítottak és azt követelték, hogy Diem amerikai báb­kormánya helyébe a „nemzeti egy­ség“ kormányát állítsák. A szekták hadseregei már korán reggel körülvették Szaigont, s elvág­ták a városba vezető összes utakat, vasúti és vízi útvonalat. A polgár­­háború valószínűleg soká fog tartani és bármi lesz a vége, a lakosság fogja megszenvedni. Ők az áldozatai a francia és amerikai imperialisták harcának, s a szektákat vezető feu­dális parancsnokok és a félőrült zsar­nok közt dúló harcnak, amelynek egyetlen célja a kiváltságok és a hatalom megszerzése a dél-vietnami nép további kizsákmányolására. A március 30-án kitört polgár­­háború közvetlen oka az, hogy az amerikaiak megkísérelték, hogy Dél-Vietnamot egycsapásra a fasizmusba vigyék át. Ezt akarta Collins tábornok, Eisen­hower speciális küldötte. Collins azt követelte, számolják fel a feudális parancsnokokat, hogy Diemet mint egyetlen diktátort tehesse meg fő uralkodónak. A feudális urak azon­ban ellenálltak. Elhatározták, hogy harcolni fognak. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az amerikai militaristák hasznot akarnak húzni az általuk provokált polgárháborúból. Ki akarják használni, mint rég várt alkalmat, a fegyveres inter­vencióra Vietnamban. Az amerikai hírügynökségek meséket találnak ki, melyek szerint „Viet­­minh“-haderők harcolnak a feudális szektákkal. Azt akarják bizonygatni, hogy a polgárháború „kommunista felforgatás“. Ezen a címen ugyanis a SEATO (a délkelet-ázsiai agresz­­szív tömb) országai közvetlen fegyve­res beavatkozást kérhetnek. Néhány napja amerikai lökhajtásos bombázók vonultak el Vietnam felett a Mekong folyó mentén és tengerész-egységek gyülekeztek a közeli Sziámi öbölben. A The New York Times március 28-i számának vezércikke azt követelte, hogy Amerika „találjon módot Diem helyzetének megerősítésére". Collins tegnap sürgős különmegbeszélést tar­tott Diemmel és Ely francia főpa­rancsnokkal. A világ közvéleményé­nek rendkívül ébernek kell lennie, s nem szabad megengednie, hogy az amerikaiak a zavarosban halásszanak Dél-Vietnamban. A szekták azért érezték magukat elég erősnek ahhoz, hogy Diem ellen támadjanak, mert ezt a zsarnokot az egész nép gyűlöli és megveti. A szek­ták azelőtt együttműködtek a japá­nokkal a franciák ellen, a franciákkal az ellenálló erők ellen, és tűrték a nép vad sanyargatását. De mivel Diem és amerikabarát politikájával szemben nagyon erős a gyűlölet, a szekták vezetői arra számítanak, hogy a nép esetleg támogatja őket az ame­rikai bábminiszterelnök elleni harc­ban. Willfred Burchett A dél-vietnami miniszterelnök megállapodása a kaodajista szektával Ngo Dinh Diem dél-vietnami mi­niszterelnök megbontotta a kormá­nyával szembenálló három szekta egységfrontját. Megállapodott, az úgy­nevezett kaodajista szekta katonai vezetőivel, hogy a szekta fegyveres erőit beolvasztják a dél-vietnami kor­mány hadseregébe. Az AFP szerint a kaodajista hadseregnek 25 000 fegy­verese van. (MTI) Európa dolgozóinak összefogására van szükség a kollektív biztonság megteremtéséért Összehívták az európai dolgozók és szakszervezetek képviselőinek értekezletét Moszkva, március 31. (TASZSZ) Közleményt adtak ki az európai dolgozók és szakszervezetek képvise­lői értekezletének összehívásáról és az előkészítő bizottság felhívásáról. — Franciaország, Nyugat-Német­­ország, a Német Demokratikus Köz­társaság, Olaszország, Lengyelország és Csehszlovákia ipari munkásainak és szakszervezeteinek képviselői nem­rég értekezletet tartottak Berlinben — mondja a közlemény. — Az érte­kezlet részvevői egyhangúlag támo­gatták egész sor francia vállalat szakszervezeti bizottságának arra vo­natkozó kezdeményezését, hogy hívják össze az európai dolgozók és szakszervezetek képviselőinek értekezletét Nyugat-Németország újrafelfegyverzése és a párizsi egyezmények végrehajtása ellen. A lipcsei vállalatok dolgozóinak javaslatára elhatározták, hogy az ér­tekezletet Lipcsében tartják meg, 1955. április 22-től 24-ig. Az értekez­let előkészítésére előkészítő bizottsá­got választottak, amelynek székhelye Lipcse. Az értekezlet előkészítő bizottságának felhívása­ t­ előkészítő bizottság felhívással idult az európai dolgozókhoz és alszervezetekhez, amelyben ki­melt. A béke erői az egész földkerek­,­ségen sok javaslatot tesznek a nemzet­közi feszültség tárgyalások útján való enyhítése érdekében. Másfelől azonban a háborús gyújtogatók a pá­rizsi egyezmények ratifikáltatását erőltetik, ami fokozná a háborús ve­szélyt, és elzárná a tárgyalásoknak ma még nyitva álló útját. A háborús gyúj­togatók elsősorban a német militaris­tákra támaszkodnak, akik már kétszer robbantottak ki világháborút és óriási szenvedéseket zúdítottak az emberiségre. Most az a szándékuk, hogy újból felfegyverzik a militaris­tákat Nyugat-Németországban. Az sem kétséges, hogy egy újabb hábo­rúban a tömegpusztító eszközöket használnak, a hidrogénbomba pedig egyaránt veszedelmes mindenkire, akármilyen politikai meggyőződést vall. — Európa dolgozó férfiai és asz­­szonyai. Ugyanaz a veszély fenyeget valamennyiünket. A háborús kiadá­­sok mindannyiunkra teherként nehe­zednek. Csak a fegyvergyárosok húz­nak hasznot a háborúból. Van azonban olyan erő, amely el tudja hárítani a veszélyt. Ez­ vala­mennyi ország dolgozóinak egyesült ereje. Ez: Európa dolgozóinak ereje. Ila összefogunk, leg­yőzhetetlenek vagyunk. Ezért fogjunk össze és harcoljunk. Csakis il­y módon épít­hetjük ki a kollektív biztonság, a leszerelés, a katonai költségve­tések csökkentése felé vezető utat. Csakis ily módon biztosíthatjuk a gazdasági és társadalmi élet bé­kés fejlődését. Ha a dolgozók hatalmas és legyőzhe­tetlen ereje határozottan és tömörül­­ten a béke ügyének szolgálatában áll, ez megnyitja a kilátásokat minden­ki jóléte felé. .Abban a meggyőződésben, hogy a­ ti törekvéseiteknek adunk kifeje­zést, elhatároztuk, hogy 1955. április 22—24-én megtartjuk Lipcsében a különböző irányzatú európai dolgo­zók és szakszervezetek képviselőinek értekezletét a német militarizmus talpraállítása ellen, a munkások élet­viszonyainak és jogainak megvédése érdekében, a jólét, a népek barátsá­ga és a béke érdekében. Népszerűsítsétek mindenütt ezt a felhívást, tegyetek előkészületeket a vállalatokban és a szakszervezetek­ben az értekezletre. Válasszátok meg küldötteiteket,semmit sem ér, legyőzhetetlenekA széthúzás összefogunk, Ha va­gyunk. Legyen a lipcsei értekezlet együttes erőfeszítéseink alapján fon­tos lépés Európa békéjének és boldog jövőjének útján — fejeződik be a fel­hívás. Több és olcsóbb tehergépkocsit készít a prágai Klement Gottwald Autógyár . Néhány hónappal ezelőtt a prágai Klem­ent Gottwald Autógyár vezetői fontos tanácskozásra gyűltek össze. Az 1935-ös tervről volt szó. Az igaz­gató röviden így foglalta össze a fel­adatokat: „Egynegyedével többet kell termelnünk, mint tavaly, és minden kocsit 1000 koronával olcsóbban­­kell gyártanunk!" Túl nagy feladat? Első hallásra a feladat túlságosan nagynak tűnt. Mérnökök, energetiku­sok, tervezők kételkedve csóválták a fejüket. Volt, aki kereken megmond­ta: „Ezt nem tudjuk megvalósítani." Mások ezzel kezdték felszólalásukat: „Talán, ha több emberünk volna ...“ S mégis: senki sem intézett petí­ciót az ipari főigazgatósághoz, nem siránkoztak és nem könyörögtek a terv enyhítéséért. Az üzem vezető­ségében dolgozó kommunisták a pártszervezethez fordultak, s az üze­mi pártbizottság rendkívüli taggyű­lést hívott egybe. Egyetlen napirend­je: Az 1955-ös évi terv megvalósí­tása. A taggyűlés határozatot hozott: „Ha mozgósítjuk a tartalékokat és lehetőséget adunk minden dolgozó­nak, hogy hozzászóljon a tervhez , teljesítjük a pártunk és kormányunk által számunkra előirányzott felada­tokat." A határozat részletezi a teen­dőket: a kommunisták az üzemi ve­zetőségben, a munkarészlegeken és a műhelyekben felülvizsgálják a­ gépek kihasználását és az új munkamód­szerek bevezetésének lehetőségeit. A kommunisták a szakszervezetben, az ifjúsági szövetségben és a többi tö­megszervezetben vitaestéket, gyűlé­seket, és termelési megbeszéléseket rendeznek. A kommunisták, szakszer­vezeti funkcionáriusok, műszakiak és mesterek kérdéssel — jobban mond­va: felhívással — fordulnak minden egyes dolgozóhoz: „Mit akarsz tenni te azért, hogy a köztársaság több autót kapjon?" Több fej - több ész A Klement Gottwald Autógyárban öttonnás tehergépkocsikat gyártanak. „Nagyszerű kocsik ezek“ — mondo­gatják a gépkocsivezetők. Megy az mindenütt: úton, nem­ úton, szántó­földeken, mocsaras területen, lejtős hegyoldalakon vagy derékig érő pa­takokban, ahol a víz­i vezetőfülke szélét nyaldossa — fut, mint az óra­mutató. Ez korántsem jelenti azt, hogy a gépeken már semmit sem lehet vál­toztatni. Ellenkezőleg, még nagyon sokat lehet és kell rajtuk javítani. És éppen ez volt a célja az üzemi dolgo­zók tanácskozásainak. Az üzemi gyű­léseken, mint a folyó medrébe igyek­vő patakok , gyűltek össze a mun­kások, műszakiak és mérnökök újító javaslatai, s alkalmazásuk nyomán tovább csökkent a kocsi súlya,­­amely már különben is alacsonyabb az euró­pai átlagnál), könnyebb a kocsiveze­tés, tartósabbak az erősen igénybe­vett alkatrészek. A javaslatok előse­gítették a termelés fokozását és csök­kentették a gyártási költségeket. Miloslav Klatil munkaérdemrend­del kitüntetett dolgozó annak a komplexbrigádnak a vezetője, amely felülvizsgálja, hogyan és hol lelhet az acéllemezzel és a termelési idővel takarékoskodni. Már értek el szép eredményeket. Csupán tavaly 138 tonna lemezt és­­ 13 300 normaórát takarítottak meg. Hogy mivel? „Ap­róságokkal.“ Ilyen „apró" újításaik voltak az idén is. Januárban a bri­gád „feltérképezte“, hogyan lehet a leggazdaságosabban kiszabni a fék­burkot­ a lemezekből. „Ha a mi raj­zunk szerint szabják ki a lemezek­ből a fékburkot, sok anyagot takarí­tunk meg“ — mondták. A szakembe­rek megvizsgálták a javaslatot és ki­számították,­­hogy az évente 14 000 kilogramm lemezmegtakarítást ered­ményez. Kláu­l elvtárs brigádja vál­lalta, hogy 1955 végéig újabb eljárást dolgoz ki, amellyel 100 tonna karos­­szérialemezt takarít meg. Egy másik komplex brigád a Gott­­waldiak nevet viseli. A brigádban különböző munkarészlegeken és kü­lönböző fajta munkát végző embe­rek dolgoznak: Brusky fémköszörűs, Chorvát marós, Jelinek műhelyve­zető, Bezocska technikás és mások. Tanulmányozzák és alkalmazzák gé­peiken a szovjet sztahanovisták mun­­kamódszereit, elterjesztik ezeket a módszereket a műhely munkásai és mesterei között. Az utóbbi időben a több gépre való áttérés megszervezé­sén fáradoznak. Polivka marós volt az első, aki egy gép helyett három esztergapadon kezdett dolgozni egy­szerre, s ezzel nemcsak a munka ter­melékenységét növelte, hanem a ke­resetét is, óránként 4,20 koronával. Ma már az üzem más műhelyeiben is terjed a többgépes mozgalom. A régi mondás azt tartja: „Több fej — több ész." íme, mennyi értékes ötlet született a Klement Gottwald Autógyárban. A motorszekrény al­katrészeit rendszerint különböző gé­peken munkálják meg. Gacec eszter­gályos és Prud­a műhelyvezető együtt törték a fejüket, hogy több műveletet összevonjanak. Tavaly ennek ered­ményeként csaknem 30 000 koronát takarítottak meg. Vagy vegyük a kész kocsik lakkozását. Ezt azelőtt a sza­badban végezték, ahol a munka mi­nőségét és a felhasznált lakk meny­­nyiségét károsan befolyásolták az időjárás és egyéb körülmények. Ma­­recsek tervező felhasználta Rylich és Vlaspira munkások javaslatait, s a szerelőcsarnokban a munkaszalagon egy vízelvonó-berendezéssel ellátott permetezőfülkét állított össze. Ma a kocsik lakkozása a fülkében sokkal kényelmesebb és darabonként 83 ko­ronával olcsóbb is. Koukola mester műhelyében dol­gozik Grünfeldová köszörűs. Azelőtt hivatalnoknő volt, de annyira meg­szerette új munkáját, hogy ma már hallani sem akar az irodáról. Grün­­feldovának nagy gondot okozott a selejt. 3,9 százalék nem kétségbeej­­tően s­ik , de ennyi se legyen. Meg­beszélte a dolgot munkatársaival, bri­gádot szerveztek és közösen indítot­tak harcot a selejt ellen. Felülvizs­gálták a gépeket, a megmunkált da­rabokat és az egész brigád munka­­módszerét. Egyes kérdésekben a mű­szaki ellenőrzéstől kértek tanácsot, és ünnepélyesen kötelezettséget vállal­tak a selejt csökkentésére. Ma már nyolc ilyen brigád dolgozik az üzem­ben, versenyeznek a gyári védjegy becsületéért. A selejt csökkentésével 115 800 koronát takarítanak meg az üzemek. A dolgozó nép, a munkásosztály kezdeményezése, vállalkozószelleme kiapadhatatlanul gazdag. Ha ezt az erőt helyesen használják ki , a le­­küzdhetetlennek látszó akadályokkal is meg tudnak birkózni. Ez az erő biztosítja a sikert a prágai Klement Gottwald Autógyárban is. Rod Jonef SZABAD NÉP -----------­Kefauver szenátor az Egyesült Államok agresszív politikája ellen Washington, március 31. (TASZSZ) Kefauver demokrata párti szenátor az Egyesült Államok szenátusában beszédet mondott és felhívta az Egye­sült Államok kormányát, hagyja ob­­a a háború propagálását és töreked­jék tárgyalásokra a Szovjetunióval. Azoknak, akik háború előkészí­tésével és szervezésével foglal­koznak — mondotta Kefauver — A,tudniok kell, hogy az amerikai nép többsége ellenük van. Amerika, bármilyen harciasnak igye­kezzenek is egyes vezetői beállítani. t­eljes egészében békés ország". Ke­­auver rámutatott: ideje lenne, hogy az Egyesült Államok vezetői már a békéről is beszéljenek és „háttérbe szorítsák Dulles külügyminiszter har­ciasságát". Fasiszta jellegű törvényjavaslat a francia parlament előtt Párizs, március 31. (MTI) A francia nemzetgyűlés szerdán este kezdte meg annak a törvény­­javaslatnak a tárgyalását, amely bi­zonyos esetekben lehetővé teszi a szükségállapot kimondását. A kor­mánytöbbség részéről hangsúlyozzák, hogy a törvényjavaslat lényegében csak Algírra vonatkozik, baloldali körökben azonban rámutatnak, hogy hatása sokkal szélesebb körű lenne. Raymond Guyot kommunista kép­viselő, miután azt indítványozta, hogy a törvényjavaslat ne szerepel­jen a napirenden, hangsúlyozta, hogy valóságos agresszióról van szó az al­gíri néppel szemben. A törvényjavaslat egyúttal a franciaországi szabadságjogok tényleges elnyomását is előké­szíti a Pétain-rendszer szellemé­ben. Ez a fasiszta szellemű tör­vény a párizsi szerződések ratifi­kálásának és a német militaristák felfegyverzésének kiegészítése. A nemzetgyűlés 400 szavazattal 102 ellenében, a szocialisták tartózkodá­sával, elutasította Raymond Guyot indítványát. A vitát folytatják. Befejeződtek Scelba és Martino washingtoni tárgyalásai Szerdán véget értek Washingtonban azok a tárgyalások, amelyek több na­pon keresztül tartottak Scelba olasz miniszterelnök és Martino külügymi­niszter, valamint az amerikai kor­mány vezetői között. Szerda este hi­vatalos közleményt bocsátottak ki a tárgyalások eredményéről. A közlemény reményét fejezi ki, hogy „sikerül majd megtalálni a szovjet­ kormány részvételével tartan­dó valóban termékeny értekezlet alapját", de hozzáfűzi, hogy ilyen tár­gyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi érdekelt ország ratifi­kálta a párizsi egyezményeket. A közlemény általánosságokban mozgó állításokat tartalmaz arról, hogy­ az olasz és az amerikai k­ormány „e­rő­­feszítéseket folytat" a fegyverzet­­kor­látozása érdekében. A Biztonsági Tanács egyhangú döntéssel Izraelre hárította a felelősséget a gázai incidensért A. A. Szoboljev beszéde a közel-keleti feszültség okairól A Biztonsági Tanács folytatja Egyiptom Izrael ellen emelt panaszá­nak megtárgyalását. Köztudomású, hs hogy február 28-án Izrael támadást indított Gáza térségében az egyiptomi­­fegyveres erők ellen. A támadás kö­vetkeztében az izraeli csapatok egy szivattyútelepet elpusztítottak és szá­mottevő anyagi kárt okoztak az egyiptomi hatóságoknak. A támadás során 37 egyiptomi életét vesztette. A Biztonsági Tanács ülésén Fran­ciaország, Anglia, az Egyesült Álla­mok a szóbanforgó kérdéssel kap­csolatban két határozati javaslatot terjesztett elő. Az egyik javaslat in­dítványozza, hogy ítéljék el Izraelt a támadás miatt. A másik határozati javaslat felszólítja a két ország kor­mányát, működjék együtt az ENSZ Palesztinat megfigyelő bizottságával a biztonság fenntartására irányuló in­tézkedések hozatalában. Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok küldöttei az első határozati javaslat előterjesztése során mondott beszédükben megbélyegezték az iz­raeli fegyveres erők eljárását és ezért Izraelre hárították a felelőssé­get. Egyben kifejezték azt a vélemé­nyüket, hogy nemcsak Izrael, hanem Egyiptom is felelős a két ország kö­zött kialakult helyzetért. Az ülésen felszólalt A. A. Szobol­jev, a Szovjetunió képviselője is. A szovjet küldött kijelentette, hogy az Incidensről készült különféle jelen­tések áttanulmányozása alapján vi­lágosan megállapítható Izrael felelős­sége. Hangsúlyozta, hogy az izraeli fegyveres erők ilyen el­járása az ENSZ alapokmányának súlyos megsértését jelenti és fo­kozza a feszültséget ebben a tér­ségben. De Szoboljev rámutatott arra is, hogy a Biztonsági Tanácsnak figye­lembe kell vennie azt a tényt, hogy az e térségben kialakult feszültség bizonyos államok közel- és közép­keleti politikájának következménye. A Biztonsági Tanács a szavazásnál egyhangúlag elfogadta a három or­szág által beterjesztett első határo­zati javaslatot. A második határozati javaslat tár­gyalása során, Újzéland és Törökor­szág képviselője után, felszólalt A. A. Szoboljev. Felszólalásában az egyip­­tom—izraeli demarkációs vonal men­tén kialakult feszültség okairól be­szélt. Kifejtette, hogy a feszültség egyik fő oka egyes államok katonai tömbök összetákolására irányuló kö­zel-keleti politikája. A Biztonsági Tanács tagjainak saj­tójelentésekből tudniok kell — mon­dotta Szoboljev —, hogy nemrégiben nagy török csapatösszevonások tör­téntek a török—szíriai határon. Tö­rökországnak ez az eljárása közvet­len összefüggésben van azokkal a török kísérletekkel, hogy Szíriát erő­szakkal bevonják a török—iraki szer­ződésbe. Törökország semmibe veszi Szíriának azt a természetes jogát, hogy független államként nemzeti ér­dekeinek megfelelő politikát folytas­son. Nyilvánvaló — mondotta a továb­biakban a szovjet küldött — hogy Törökország nem gyakorolhatna ilyen nyomást az arab országok­ra, ha a háta mögött nem buzdíta­nák őt erre bizonyos hatalmak. Szoboljev hangsúlyozta, hogy a közel- és­­közép-keleti feszültség eny­hítésének fő feltétele a­­katonai töm­bök megteremtésére és az említett térségben levő országok közötti el­lenség­eskedések szítására irányuló politika feladása. Befejezésül a Szov­jetunió képviselője kijelentette, hogy támogatja a második határozati ja­vaslatot. Törökország képviselője azzal az ürüggyel próbálta félbeszakítani a szovjet küldött beszédét, hogy az nem vonatkozik a szóbanforgó kérdés lé­nyegére. Manővere azonban csütörtö­köt mondott. Beszédében még cáfol­ni sem próbálta a Szovjetunió kép­viselője által felsorolt tényeket. A második határozati javaslatot ez­­után a Biztonsági Tanács egyönte­tűen elfogadta. Ezzel az ülés véget ért. (TASZSZ) — A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE K. M. Szokolovot, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa mellett működő állami építésügyi bizottság elnökét felmen­tette tisztsége alól, s a bizottság el­nökévé V. A. Kucserenkót, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökhe­lyettesét nevezte ki. (TASZSZ) — A FRANCIA NEMZET­GYŰLÉS 323 szavazattal 264 ellenében elvetet­te a Saarvidékre vonatkozó inter­pellációkat, azzal az indokolással, hogy ez a kérdés egyáltalában nem időszerű és a kormány nem hajlandó a tárgyalások újrakezdésére. — MEGKEZDTE MUNKÁJÁT az Olasz Szocialista Párt XXXI. kong­resszusa. Az ülésen Pietro Nenni, a párt főtitkára megtartotta beszámoló­ját. A kongresszuson kommunista küldöttek is részt vesznek. (MTI) — A BONNI PARLAMENT eluta­sította a Német Szociáldemokrata Párt képviselői csoportjának javasla­tát, hogy a kormány kezdjen új tár­gyalásokat a francia kormánnyal a Saarvidék kérdésének igazságos megoldására. Kijelölték a nemzetközi feszültség enyhítéséről tárgyaló ázsiai konferencián részvevő szovjet küldöttséget Moszkva, március 31. (TASZSZ) Április elején Delhiben ül össze a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdéseivel foglalkozó ázsiai konfe­rencia. A konferencián előrelátható­lag tizenhárom ázsiai állam képvisel­teti magát, többek között a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, India, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság, Japán, Indonézia, Burma. A Szovjetunióban alakult előkészí­tő bizottság elhatározta, hogy Nyiko­­laj Tyihonov író vezetésével küldött­séget indít útnak Delhibe. A küldött­ség tagjai a következők: Alekszandr Kornejcsuk, Vanda Vaszilevszkaja és Ilja Erenburg írók, Mihail Nyesztye­­rov, a Szovjetunió Kereskedelmi Ka­marája elnökségének elnöke, Jevge­­nyij Zsukov, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának levele?*»tagja, Anatolij Szofronov, az Ogonyok című folyóirat főszerkesztője, Nailia Baza­nova professzor (Kazahsztán), Mirzo Turszun-zade költő (Tádzsikisztán), Veli Muhatov zeneszerző (Turkmé­­nia), Isa Ahunbajev, a Kirgiz SZSZK Tudományos Akadémiájának elnöke, Dzsura Hadzsajev, az üzbekisztáni köztársasági szakszervezeti tanács el­nöke, Ziautdin Babahanov, a közép­ázsiai és kazahsztáni muzulmánok vallási főhatósága elnökségének tag­ja, Hakim Omarov, a szemipala­­tyinszki mecset főpapja, Leonyid Ma­­karcsenkov, a Szovjet Békebizottság felelős titkárának helyettese.­­ A szovjet küldöttség nagyobbik része csütörtökön elutazott Moszkvából Delhibe. A kínai népi önkéntesek Koreából hazainduló újabb hat hadosztályának ünnepélyes búcsúztatása A kínai népi önkéntesek Koreából hazainduló hat hadosztályának bú­csúztatására kedden nagygyűlést ren­deztek a phenjani Moranbong-szín­­házban. A nagygyűlésen több mint 700 koreai vezető személyiség jelent meg, élén Kim Du Bonnal, a koreai legfelső nemzetgyűlés elnökségének elnökével. Hong Jung Hi, a nagygyűlést ren­dező Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a kínai népi ön­kéntesek, akik vállvetve harcoltak a koreai néphadsereggel a Is közös ellen­ség ellen, életre-halálra szóló barát­ságra léptek a koreai néppel. A kínai népi önkéntesek távozó egységeinek nevében Csen Fang-jen tábornok mondott köszönetet a ko­reai népnek, hangsúlyozva, hogy a kínai népi önkéntesek újabb hat had­osztályának hazatérése a kínai nép arra irányuló őszinte kívánságának bizonyítéka, hogy a koreai kérdés békésen rendeződjék. Újabb incidensek az egyiptomi—izraeli és az izraeli—jordániai határon New York, március 31. (TASZSZ) A United Press gázai tudósítójának jelentése szerint március 30-án fegyverszüneti vonal közelében iz­raeli csapatok­ megöltek egy egyip­tomi katonát. A lövöldözés 90 per­cig tartott. A tudósító az egyiptomi hadsereg képviselőire hivatkozva rámutat, hogy egy izraeli őrszem 200 méterre behatolt az egyiptomi övezetbe. Egyiptom panaszt tett a vegyes fegyverszüneti bizottságnál. Mint a United Press jelenti, hiva­talos jordániai személyek közölték, hogy izraeli fegyveres erők március 30-án aknavetőkkel lőttek egy jor­dániai határmenti falut. a Erőmű a kárpát-ukrajnai hegyekben A Kárpátok legtávolabbi zugában is ismerik és tisztelettel emlegetik Alexej Borkanyuk nevét. Alexej Borkanyuk kommunista, a favágó fia, kivívta a nép rajongó sze­­retetét, de a cseh és a magyar reak­ciós urak gyűlölték őt. A 30-as évek­ben 79 000 szavazattal beválasztották képviselőnek a burzsoá parlamentbe. Első prágai beszédében szülőföldjé­nek égető problémáiról beszélt, s szólt a többi között a két kárpát­ukrajnai folyó — a Tereblja és a Rika — vízienergiájának kihasználásáról is, a villamosítás tervéről, amelynek megvalósítása átformálná Kárpát- Ukrajna egész életét és gazdaságát. A parlamentben Alexej Borkanyuk többször is felemelte szavát a kárpát­ukrajnai villamoserőmű érdekében. De hiába: a burzsoá parlament nem támogatta szenvedélyes felszólalásait. Kitört a háború. A hitleri hordák elfoglalták Csehszlovákiát. Alexej Borkanyuk, a harcos partizán egy budapesti börtönben lelte halálát. Sö­tét éjszaka borult a Kárpátok or­maira. A szovjet hadsereg leverte a fasisz­tákat. Kárpát-Ukrajna népe egye­sült Ukrajnával. És ma a Terebl­ja és a Rika folyón befejezéshez köze­ledik annak a vízierőműnek az építé­se, amelyért 20 esztendővel ezelőtt a csehszlovák parlamentben hiába ha­dakozott Alexej Borkanyuk, a nép hű fia. ... Két hegy között húzódik Vil­­lány falu, csodálatosan szép, de zord itt a természet. A tiszta levegő szinte áttetsző, a hegyekben évszázados bükkfák és fenyők zöldelnek. Villány a Tereblja folyó közelé­ben fekszik. A tajtékzó, féktelen fo­lyót ma már valamennyire megsze­lídítették, hatalmas betongát szeli át két kilométernyire a falutól. A tuta­­josok számára tutajleeresztő nyíláso­kat hagytak a gáton, hogy zavartala­nul folytathassák a faúsztatást. A terebljai gát csupán egyik része az épülő vízierőműnek. Maga az erő­mű a Rika folyón van, amely a Te­­rebljával párhuzamosan folyik. A Tereblja medre több mint 200 mé­terrel magasabb a Rika medrénél. Ez a természet adta magasságkülönb­ség adta azt a gondolatot a terve­zőknek, hogy a Tereblján képződött tó vizét egy földalatti folyosón — cső­vezetéken — vezessék a Rí­kába. A víz esésének ereje hozza mozgásba a turbina csavarszárnyait. A sajátságos terepviszonyok egy sor nehézséget okoztak az építőknek. A kárpát-ukrajnai vízierőmű lényegé­ben univerzális építkezés, ahol megta­láljuk a vízépítés gyakorlatában is­mert valamennyi műszaki létesít­ményt: a Tereblját óriási betongát szeli át; a hegyszoros jobboldali lej­tőjén épül a Rikába torkolló alagút; felette a víztároló, ahonnan a víz az alagútba kerül; az alagút végén egy kiegyenlítő épül, amely a csőve­zetéket megvédi a vízlökésektől; a ki­­torkolásnál áll a tolózárak épülete, s végül 400 méterre innen maga az erőmű. Több mint ezer méter magas az építkezés két csomópontját egymástól elválasztó bovcarszki hegygerinc Nyáron is nehéz rajta áthaladni, té­len pedig úgyszólván lehetetlen. Ezért a téli hónapokban a két cso­mópont között Huszton keresztül te­remtenek összeköttetést. A hegyge­rincet megkerülve, 84 kilométeres utat kell megtenni az építkezés egyik részlegétől a másikig. Az alagútnál különösen nehéz dolguk volt az építőknek. A geoló­giai viszonyok itt nagyon kedvezőtle­nek, hatalmas vízbetörésekkel kel­lett megküzdeni. Ennek ellenére a munka gyorsan haladt, a két irányból vájt alagút építői már ta­lálkoztak — elkészült a többszáz mé­teres alagút. Rövidesen átzúdul rajta a Tereblja vize. Az építkezésen a legbonyolultabb gépeknél is volt pásztorok és sze­gényparasztok dolgoznak, akiknek nem is olyan rég még csak homályos elképzelésük volt egy szocialista üzem életéről. Mihail Mihajlovics ü­leg a hava­sokban. Dulovo községben született. Annak idején egész Európát megjár­ta, hogy megélhetést találjon. Fran­cia bortermelőknek, lengyel földbir­tokosoknak, belga és angol gyárosok­nak dolgozott. Szegény emberként utazott el hazájából, s szegény em­berként tért vissza a Verhovinára. Iljko 1949-ben került a vízierőmű építkezésére. Brigádvezető lett, több mint 10 földijét tanította meg a vá­járszakmára. Családja ma jólétben él. Leánya most végzi a tízosztályos iskolát, és egyetemre akar menni. Mihail Brinzei — Iljko egyik ta­nítványa — pásztor volt. Jelenleg a vájárbrigád vezetője, a vájármunka ciklikus megszervezésének egyik kez­deményezője volt. Érdemes végiglapozni a vízmű „Dicsőségkönyvét“: Kárpát-Ukrajna népének megváltozott életéről olvas­hatunk benne. Mihail Szuszik, volt szegény paraszt — ma a gátépítés legjobb betonmunkása. Molnár Mi­hály kopasnyovói ács — brigádvezető a famegmunkáló kombinátban. Sztye­­pan Gerbej volt pásztor a kőműves­brigád vezetője. A kárpát-ukrajnai vízmű építői versenyben állnak a sztálingrádi víz­mű építőivel. Gyakran kicserélik ta­pasztalataikat. A sztálingrádiak akik védnökséget vállaltak építőtársaik fe­lett, nagy segítséget nyújtanak szak­képzett káderek nevelésében. A ver­­hovinaiaknak egy nagyobb csoportja nemrég tért vissza Sztálingrádból. Anna Dudásuk, Olena­ Plesinyec, Va­­lentyina Rosszoha és Kökörcsényi Krisztina ezen a vidéken eddig isme­retlen szakmát tanultak meg Sztálin­grádban: a zsilipkezelést. Ezekben a napokban az építkezé­sen pezseg a munka. Érződik az üte­mén, hogy nemsokára áramot ad az új vízierőmű! Augusztusban befejező­dik az alagút betonozása. Augusztus végén a volt Villány község helyén megkezdődik a víztároló elárasztása. A falut természetesen elköltöztették. Szeptemberben végleg befejeződnek a szerelési munkák, s októberben megindulhat az áramszolgáltatás. Ősszel a Szovjetunió működő ener­getikai üzemei közé besorolják az ország legnyugatibb erőművét , a kárpát-ukrajnai vízierőművet. (A Trud ciklus nyomán.)

Next