Szabad Nép, 1955. augusztus (13. évfolyam, 211-240. szám)

1955-08-25 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1953. AUGUSZTUS 25 Gazdaságosabb kereskedelemmel a lakosság jó ellátásáért A belkereskedelem 1955 első felé­ben — ha viszonylag kismértékben is — a tervben előírtnál több költ­séggel dolgozott. A kereskedelem 1954-ben, igen helyesen, a legfonto­sabb feladatának azt tekintette, hogy minél több árut biztosítson a lakos­ságnak, bővítse az árualapot, s meg­szüntesse az úgynevezett hiánycikke­ket. Részben a kereskedelem jó mun­kája révén az áruellátás sokat ja­vult, s panasz ma már szinte csak a sertéshús-ellátásra van. Az idén te­hát — a fogyasztási cikkek gyártásá­nak növekedése következtében — több időt fordíthatott a­­kereskede­lem a gazdaságosság kérdésére: mi­ként bonyolítsa le minél zavartala­nabbá, s ugyanakkor kisebb költség­gel az áru eladását. Az első félév eredménye azonban azt mutatja, hogy — bár a tavalyinál kisebb költ­séggel dolgozott — még mindig nem foglalkozott elég alaposan a ke­reskedelem a gazdaságossággal. Pedig helyes gazdálkodás esetén terven fe­lül is csökkenthetné költségeit. A még kiaknázatlan tartalékok feltárásával, felhasználásával, jobb eredményeket érhet el a kereskedelem, teljesítheti, sőt túl is teljesítheti költségcsökken­tési tervét. A Belkereskedelmi Minisztérium­ban sokszor hivatkoznak arra: túl­ságosan sok árut kaptak terven felül az ipartól, ezek raktározása, kamat­költsége sokba került. Ez igaz. Gyak­ran azonban a felesleges rendelések, az áru pontatlan elosztása okozta, hogy egyes raktárakba túlságosan sok áru került hosszabb időre. így került a Kelet-Borsod megyei Nép­bolt 91. üzletébe 900 000 darab hor­dószegecs, s a Balatonkörnyéki Kis­kereskedelmi Vállalatnál emiatt volt hárommillió forintnyi készletnöveke­dés, s ugyanakkor több fontos áru­cikk hiányzik üzleteiből. A boltveze­tők és az eladók legyenek alapos is­merői a lakosság igényeinek. A szük­ségletek gondos felmérése alapján rendeljenek, s törekedjenek arra, hogy a felsőbb kereskedelmi szervek vegyék figyelembe igényeiket. A tervszerűtlen készletnövekedés nem javítja, hanem rontja a lakosság el­látását. Egyes kereskedelmi vállala­tok felesleges készletei miatt másutt hiány keletkezhet. Az elfekvő áruk egy része veszít minőségéből, aminek ismét csak a vevő látja kárát. A megfontolt rendelésnek, áruel­osztásnak nemcsak költségcsökkenés a velejárója, hanem a fogyasztók jobb ellátása is, hiszen a vásárló ha­marabb, kényelmesebben jut a kí­vánt áruhoz. Ha az egyes költségeket túllépjük, éppen olyan kiadásokra nem marad elegendő anyagi eszköz, amelyek a kényelmesebb, gyorsabb kiszolgálást, a higiénikusabb árukeze­lést, az üzlet csinosítását és a vásárló közönség más, közvetlen érdekeit hi­vatottak biztosítani. A gazdaságos kereskedelem és a fogyasztók jó ellátása tehát nem két különálló kérdés — a kettő szorosan összefügg. A kereskedelem félévi költségtervének nem teljesítéséhez a többi között hozzájárult az is, hogy még nem mindenütt szervezett és gyors az áruszállítás. Például a Kecskeméti Vas- és Gépgyárban ké­szített fürdőkádat, kályhát előbb Budapestre szállítják, s innen kapja vissza a Kecskeméti Vas- és Műszaki Vállalat. A szállítási költség így gya­rapodik, ugyanakkor a vevő később jut az áruhoz. Különösen nagy sze­repe van a szervezett, gyors­ szállí­tásnak a zöldségnél, gyümölcsnél. Itt is sok lehetőség van arra, hogy szer­vezettebb, tehát olcsóbb szállítással frissebb gyümölcs kerüljön a vevő asztalára. A kereskedelmi dolgozók nagy többsége gondos gazda módjára bánik a rábízott nagy értékekkel. Nemcsak a minél nagyobb forgalom jó lebo­nyolítása a szívügyük, hanem a rak­táron levő árukészlet, a drága beren­dezés megóvása is. Sok oda nem való, felelőtlen elem tevékenykedik a ke­reskedelem terén, akiknek „munká­ja“ okozza a társadalmi tulajdon rongálását, a nagyobb leltárhiányo­kat, a fogyóeszközök pocsékolását, a költségek növekedését. A kereske­delmi dolgozók, s a kereskedelem ve­zető funkcionáriusai legyenek ébe­rebbek, ne tűrjék, hogy boltvezető maradhasson, felelős beosztásban dolgozhassák tovább az, aki sem­mibe veszi a társadalmi tu­lajdon védelmét, aki pocsékol, akinél sorozatosan tapasztalható leltárhiány. Nincs helye semmiféle liberalizmus­nak. A liberalizmus például azt ered­ményezte, hogy egy vállalatnál, ahol öt alkalommal is tapasztaltak leltár­hiányt , nem kevesebb, mint 85 000 forintra szökhetett az fel. (A Sztálin­­városi Közétkeztetési Vállalat fű­szer­raktárának vezetőjénél.) Igen sok lehetőség van a gazdasá­gosabb munka megteremtésére, a költségek csökkentésére. Az áru gondosabb csomagolása, raktározá­sa, a szállodák, éttermek tisz­tántartásával a berendezés megóvása, az épülő üzleteknél a felesleges pa­zarlás megszüntetése , mind, mind hozzájárulhat a költségek csökkenté­séhez, a költségterv teljesítéséhez. A­­kereskedelem vezetői, az igaz­gatóságok, vállalatok irányítói, a ta­nácsok kereskedelmi osztályai foglal­kozzanak többet a­­kereskedelem gazdaságosságával, a költségek alaku­lásával. Sokan közülük nem érdek­lődnek e fontos kérdés iránt. Keve­set, vagy éppenséggel semmit sem tesznek a hibák kijavítására. Pedig, hogy milyen nagyok a lehetőségek a költségek csökkentésére, azt mutatja az is, hogy milyen nagy a különbség, az eltérés az egyes vállalatok költ­séggazdálkodása között. A Fejér me­gyei Vendéglátóipari Vállalat az át­lagosnál 17 százalékkal nagyobb költséggel dolgozik, a Váci Vendég­látóipari Vállalat, pedig az átlagosnál 14 százalékkal kisebb költséggel. A Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat költsége 39 százalékkal magasabb, mint a Pécsi Kiskereskedelmi Válla­laté. A rosszul dolgozó vállalatok gazdálkodásának alapos elemzésével, munkájuk rendszeres segítésével, az élenjáró vállalatok tapasztalatainak átadásával teljesítheti, sőt túlteljesít­heti a kereskedelem a költségtervét. S nem kevésbé fontos, hogy a vállalatokon belül az egyes boltok, éttermek, az úgynevezett „kisebb egységek“ is harcoljanak a költségek csökkentéséért. De ezeknek vezetői, alkalmazottai többnyire nem is is­merik a saját, szőkébb munkaterü­letük költségének alakulását, mert vállalati központjuk nem beszéli meg velük a helyes gazdálkodással járó feladatokat, nem vizsgálja meg költséggazdálkodásukat. Több válla­lat (például a Nyíregyházi Vendég­látóipari Vállalat) egyszerűen nem teljesítette ezt az egyébként kötele­­zőleg vállalt ígéretét. Ezek a vállalat­­vezetők elfelejtkeznek arról, hogy a „kisebb egységek“ egyszerű dolgozói tehetnek a legtöbbet a költségek csökkentéséért, a pontos árurende­lés megteremtéséért, éberségükkel leleplezhetik a pazarlókat, s azokat, akik gondatlanul bánnak a drága ér­tékekkel. A kereskedelem vezetői támasz­kodjanak jobban a kereskedelmi párt- és szakszervezet munkájára, segítségére. A boltvezetői megbeszé­léseken, a termelési értekezleteken vitassák meg a kereskedelmi dolgo­zók a költségek alakulását, határoz­zák meg egy-egy bolt, vendég­látóipari üzem feladatát. A keres­kedelmi dolgozók lelkesen csatla­koztak a 20 budapesti üzem felaján­lásához, s vállalták a költségek csök­kentését is. Munkaversenyükben — az áruforgalom jó lebonyolításán, az udvarias kiszolgáláson kívül — sze­repeljen fontos versenypontként: mennyiben járultak hozzá a gon­dos árurendelés kialakításához, a leltárhiányok csökkentéséhez, a fe­lesleges kiadások megszüntetéséhez, tehát­ vállalatuk gazdaságos munká­jához. Nem kétséges: a kereskedelmi dolgozók tízezrei lelkesen vesznek majd részt ebben a vetélkedésben, s harcolni fognak a költségterv teljesí­téséért, túlteljesítéséért, hiszen szív­ügyük népgazdaságunk gyarapítása, a lakosság, a vásárlók jó ellátása. r\4T\J Hajdú megye erősen megközelítette Szolnokot a gabonabegyűjtésben A Begyűjtési Minisztérium je­lenti: Az utóbbi napokban a kedvező időjárás következtében lényegesen meggyorsult a behordás, főleg a cséplés, s­ ez jelentősen megjavította a begyűjtési eredményeket. Főleg azokban a megyékben végeztek jó munkát, ahol szinte minden percet kihasználnak az elmaradás meg­szüntetésére, ahol a cséplőgépek zö­me az alkotmány ünnepén s az utá­na következő vasárnapon is dolgo­zott. Erősen fokozódott a gabonabe­gyűjtés üteme a második helyen álló Hajdú megyében, amelyet a legutóbbi értékeléskor még 8,4 százalék választott el az első he­lyen álló Szolnok megyétől, míg most csak 1,7 százalék. R­eives, ha Szolnok megye minden járása követi a kunhegyesi járás példáját: ez a járás augusztus 24-én gabonabeadási kötelezettségét 100 százalékra teljesítette. Hajdú me­gyének viszont erősen meg kell ja­vítania begyűjtési munkáját az ál­lat és állati termékek begyűjtésé­ben, mivel ebben a lemaradók kö­zött van. F­igyelemre méltó Heves megye előretörése is: a 17. helyről a 12. helyre jött fel, Baranya viszont a 14. helyről a 17-re csúszott vissza. E­gyre több azoknak a városoknak, községeknek, tsz-eknek a száma, ame­lyek hiánytalanul teljesítik gabona­beadási kötelezettségüket, így az utóbbi napokban Gyöngyösoroszi, Vác, Visegrád és még számos község tett eleget gabonabeadási kötelezett­ségének. De sok község szintén kö­zel jár a száz százalékhoz. Kisköre például 95,5, Cegléd városa 95, Alkér 92 százalék körül áll a teljesítéssel. A gyorsabb cséplés következtében a begyűjtőhelyeken is növekszik a forgalom. Igen fontos biztosítani a zavartalan átvételt, hogy a dolgozó parasztok ne sokat várakozzanak a begyűjtőhelyek előtt. A Begyűjtési Minisztérium érté­kelése szerint a gabonabegyűjtési versenyben a megyék sorrendje a következő: 1. Szolnok, 2. Hajdú, 3. Bács, 4. Békés, 5. Pest, 6. Fejér, 7. Komárom, 8. Szabolcs, 9. Csongrád, 10. Somogy, 11. Győr, 12. Heves, 13. Vas, 14. Nóg­­rád, 15. Veszprém, 16. Tolna, 17. Ba­ranya, 18. Zala, 19. Borsod megye. Új iskolák, tantermek, diákotthonok, modern szertárak várják a tanuló ifjúságot 298 új tanteremmel bővülnek iskoláink . Több mint 1000 új pedagógus kezdi meg munkáját Budapesten az 1955—1906-os tanévben E­gy hét múlva elkezdődik az új tanév. Megnyitják kapuikat az isko­lák, benépesülnek a diákotthonok, is­mét elkezdődik a tanítás. A fővárosban öt új általános iskola és hét új gim­názium kezdi meg működését. 189 000 általános iskolai és 36 000 középisko­lai tanuló elhelyezésére elegendők az új tantermek, s négy új gyermek­­otthon létesült. Igen sok épületet ta­taroztak. Sajnos, nem egy helyen még ma is dolgoznak a kőművesek, s lázas munka folyik, hogy elsejére készen álljanak az iskolák. A fővárosi általános iskolákban 890-nel, a gim­náziumokban pedig 119-cel gyarapo­dott idén a pedagógusok száma. Igen sok iskolában bővült a szertárak fel­szerelése, s új, szemléltető eszközök teszik majd eredményesebbé a mun­kát. Több mint egymillió-háromszáz­ezer forintot fordított erre a főváros, s mintegy négymillió forintot költött az új iskolai bútorokra. Veszprém megyében több új ál­talános iskolában kezdik meg a ta­nítást szeptemberben. Az újonnan épült iskolák közül legnagyobb a veszprémi és a tapolcai nyolctantermes iskola. Több iskola teljesen vagy részben társa­dalmi munkával, helyi erőforrások felhasználásával készült el. Ma már kétszer annyi tanterem várja Veszp­rém megyében a 6—14 éves gyerme­keket, mint a felszabadulás előtt. Az új iskolák és tantermek építésén kí­vül nagy gondot fordítottak Veszp­rém megyében a meglevő épületek tatarozására, felújítására is. A megyei tanács erre a célra ötmillió forintot költött. A­z utóbbi öt évben Borsod megyében csaknem húsz iskola épült. Idén is már négy községben avattak új iskolaépületet, s most, a tanév kezdete előtt ismét hét általános is­kola készült el. Új iskolát kapott többi között Tiszakarád község. A négytantermes, korszerű fizikai, ko­rai és biológiai szertárral felsze­relt iskola építésénél és berendezé­sénél lelkes munkát végeztek a szü­lői munkaközösség tagjai. Új isko­lában kezdik meg a tanulást a gyer­mekek Bánhorvát bányászközség­ben is. Elkészült Kazincbarcikán egy kéttantermes iskola, s ezzel együtt az új városban szeptember­ben már az ötödik általános iskola kezdi meg működését. Hajdú-Bihar megyében 2800 gyer­mek fogadására készültek fel a diák­otthonok. Hajdúszoboszlón szeptem­ber 1-én nyílik meg a Tiszántúl első óvodai gyermekotthona. Háromtól hat éves korig ötven gyermek kap helyet ebben a bentlakásos gyermek­­otthonban. Tégláson, az egykori grófi kastélyban rendeznek be nevelőott­hont százhúsz általános iskolás ré­szére. Az új otthon októberben nyí­lik meg. A Fejér megyeiek érdeklődéssel várják, milyen lesz a székesfe­hérvári úttörőház, a sárbogárdi 80 férőhelyes diákotthon, a pusz­taszabolcsi új, nyolctantermes ál­talános iskola. Szabolcs megyé­ben a Nyíregyházi Gyógypedagó­giai Intézet 120 férőhelyes új épület­tel bővült, s korszerűbbek­ lettek a meglevő épületek is. Szabolcs megyé­ben 14 községben nyílik új általános iskola, s a Veszprém megyei Tapol­cán 60 férőhelyes középiskolai diák­otthon áll majd a tanulók rendelke­zésére. A­z eddigi adatok szerint idén szep­temberben 238 általános iskolai, 60 középiskolai tanteremmel bővülnek iskoláink. Az óvodákban 800, a kö­zépiskolai diákotthonokban 240, a gyógypedagógiai intézetekben 160, a gyermekotthonokban 240-nel több fiatalnak jut majd hely, mint tavaly.­­ A budapesti Miskolci utcai Általános Iskola épületére új emeletet húztak. (Kéri Dániel felvétele) K­edden több mint 250 részvevő­vel ünnepélyesen megnyílt a falusi munkára jelentkezett párt-, állami és gazdasági funkcionáriusok első csoportjának szakmai tanfolyama. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének első titkára, Ács Lajos elv­társ, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, Matolcsi János elvtárs, a Központi Vezetőség titkára, Erdei Ferenc elv­társ, földművelésügyi miniszter, Pogácsás György elvtárs, az állami gazdaságok minisztere, Mező Imre elvtárs, a Budapesti Pártbizottság titkára. A tanfolyam hallgatói hosz­­szantartó, lelkes tapssal köszöntöt­ték a párt és a kormány megjelent képviselőit. A tanfolyamot Erdei Ferenc elv­­társ, földművelésügyi miniszter nyitotta meg. — Ez az első alkalom — mondotta Erdei elvtárs — amikor a mezőgaz­daságba küldött elvtársak részére olyan tanfolyamot rendezünk, ahol felkészülhetnek új munkaterületük legfontosabb tudnivalóira. Természe­tesen tudjuk, hogy a kéthónapos tan­folyam nem elegendő arra, hogy az összes alapvető ismereteket — ame­lyek között sok bonyolult kérdés van — teljesen elsajátítsák. De azt a célt tűztük ki, hogy azokat az alapvető tudnivalókat, amelyek jövendő mun­kahelyükön szükségesek, feltétlenül tisztán lássák és megtanulják, s ezek, valamint az eddigi pártmunkában, gazdasági szervezői munkában szerzett tapasztalataik alapján képesek legye­nek gyorsan megtanulni mindazt, amire új munkahelyükön szükségük van. E­zután — a hallgatók hosszantartó tapsa közepette — Rákosi Mátyás elvtárs emelkedett szólásra. V ♦ Tapasztalt, művelt kommunistákkal a mezőgazdaság továb Megnyílt a falusi munkára jelentkezett pártmunkások első szakmai tanfolyama Határozott intézkedésekkel, jobb agitációval gyorsítják a gabona­begyűjtést Csongrádban (2. old.) A Csehszlovák Köztársaság kor­mányának határozata a cseh­szlovák hadsereg létszámának csökkentéséről (3. oldal) Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása K­edves elvtársak! Amióta 1953 jú­niusában pártunk Központi Vezető­sége napirendre tűzte a mezőgazda­ság fejlesztését, szakadatlanul igye­keztünk erősíteni a falusi munkát, s különösen a falu szocialista átépíté­sét. Munkánknak új lendületet adott, hogy tapasztalt, kipróbált pártmun­kásokat, jó, friss erőket küldtünk fa­lura, tavaly ezret, s az idei év első felében több száz elvtársat. Központi Vezetőségünk ez év június 6-i hatá­rozata alapján még további ezerkét­­száz elvtársat küldünk az idén falusi munkára, mégpedig politikailag szi­lárd, a vezetésben és a szervezés­ben jártas, művelt, tapasztalt és fej­lődőképes elvtársakat. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezzel újabb lö­kést adunk annak a fejlődésnek, amely elsősorban a szocialista szek­torban máris mutatkozik. Ismeretes, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok terméshozama ország­szerte meghaladja nemcsak az átla­gos paraszti, hanem a középparaszti terméseredményeket is. A júniusi határozatot követően, a párt hívó szavára sok százan je­lentkeztek falusi munkára, az üze­mek, a hivatalok, az állami intéz­mények dogozói közül, mérnökök, technikusok, mezőgazdászok, párt­munkások. Az elvtársak, akik az első ilyen mezőgazdasági szaktanfolyam hallgatói, mintegy élcsapatát képezik ennek az ezerkétszázas csoportnak. Miután a szocialista építés menete az alföldi, a gabonatermő megyékben a legerőteljesebb elsősorban ezeket a megyéket akarjuk az elvtársak se­gítségével megerősíteni. Ahhoz, hogy a szövetkezetekben, az állami gazda­ságokban és a gépállomásokon to­vább javuljon a vezetés, természete­sen nagytudású igazgatókra, főmér­nökökre, főagronómusokra, főköny­velőkre, pártmunkásokra van szük­ség. E kéthónapos szaktanfolyam persze csak az alapismereteket ad­hatja meg; a tudás javát, lényegét a helyszínen, munka közben kell el­sajátítani. De az eddigi tapasztalatok alapján meg vagyunk győződve róla, hogy ez sikerülni fog, különösen ak­kor, ha az elvtársak önként vállalt új munkájukat élethivatásuknak te­kintik, s teljes erejüket, teljes tudá­sukat a mezőgazdaság szocialista szektorának további gyors fejleszté­sére fordítják. A népjólét emeléséért Ez a munka a legszorosabban összefügg a nép életszínvonalá­nak növelésével. A népjólét eme­lése parancsolóan megköveteli a mezőgazdaság nagy arányú fej­lesztését, a szocialista mezőgazda­sági szektor fejlesztését csakúgy, mint a magángazdaságok támoga­tását. Szeretném felhívni a figyel­met arra, hogy pártunk változat­lanul központi kérdésnek tartja a dolgozók életszínvonalának és jólétének további emelését. Mivel ennek alapja csak a szocialista ipar, s ezen belül a nehézipar lehet, pártunk erőteljesen hangsúlyozza a szocialista iparosítás fejlesztésének fontosságát. Csak a többet és olcsób­ban, jobb minőségben termelő ipar, valamint a fejlődő mezőgazdaság tudja biztosítani, hogy a dolgozó nép anyagi jóléte állandóan növekedjék. Ipari és mezőgazdasági beruházá­saink ezt a célt szolgálják, és ezt fokozódó mértékben el is érik. A tanfolyam hallgatói, a falusi mezőgazdasági munkára önként je­lentkezett elvtársak legyenek tuda­tában feladatuk fontosságának, je­lentőségének. Legyenek meggyőződ­ve arról is, hogy pártunk mindenkor teljes erejével támogatja őket, segít­ségükre lesz, hogy áldozatos munká­jukat siker koronázza. Már most gon­doskodunk arról, hogy mind az ál­lami, mind a pártszervek megfelelő munka- és életkörülményeket bizto­sítsanak az elvtársaknak. Kommunista példa m­utatással Eddigi tapasztalataink azt mu­tatják, hogy az önként falura ment elvtársak zöme jól megállta a he­lyét, megfelelt a várakozásoknak. Különösen fontos, hogy elvtársaink munkaterületükön elsajátították a megkívánt szakmai tudást és meg tudták honosítani az annyira szük­séges kommunista helytállást és szilárdságot, szervezettséget, fegyel­met, kommunista munkastílust, amely eddig — sajnos — egyes he­lyeken hiányzott mezőgazdaságunk szocialista szektorában. Pártunk­ a jó tapasztalatok alapján elhatároz­ta, hogy az elkövetkező esztendők­ben is küld elvtársakat Budapest­ről, a megyei központokból, az ipari üzemekből falura, a mezőgazdasági termelés és a falu szocialista át­építésének fejlesztésére. Ezért kívánatos, hogy továbbra is a lehető legnagyobb számban önként jelentkezzenek olyan lel­kes, párthű kommunisták, akik odaadó munkájukkal, példamuta­tásukkal a mezőgazdaság külön­böző területein előrelendítik a szocialista átszervezést, a terme­lés növelését, s ezzel népünk jó­létének emelkedését. K­érem e szaktanfolyam hallga­tóit — mondotta befejezésül Rákosi elvtárs —, hogy a rendelkezésükre álló időt a lehető leggyümölcsözőb­ben használják fel és az itt szerzett tudást dolgozó népünk üdvére minél előbb és minél nagyobb sikerrel ér­tékesítsék. Még egyszer sok sikert, jó eredményt kívánok ennek az úttörő munkát végző szaktanfolyamnak. (Hosszantartó nagy taps.) E­zután Ágoston András elvtárs a hallgatók nevében megköszönte a párt előlegezett bizalmát és ígéretet tett arra, hogy a tanfolyamon és az­után a gyakorlati munkában is meg­állják a helyüket. A megnyitó után Rákosi elvtárs, a párt és a kormány megjelent képvi­selői hosszasan elbeszélgettek a fa­lusi munkára jelentkezett elvtársak­­kal. A MAI SZAMBAN A német munkásszervezetek kezdjenek tárgyalásokat a jö­vendő demokratikus Németor­szág rendjéről . Németország Kommunista Pártjának javas­latai Németország békés és de­mokratikus egyesítésére (3. oldal) Egyiptom több millió font érték­ben rendelt Magyarországtól közlekedési felszereléseket —» Fathi Radvan egyiptomi közle­kedésügyi miniszter nyilatko­zata a Szabad Népnek (4. oldal) Gyárfás Miklós: (4. oldal) Szőlőkeresztelő _________ Számos brigád és csapat sorakozik fel a legjobbak közé a bán­yászn­api versenyben A bányásznapra készülődve, leg­több aknában nagyszerű termelési győzelmek születnek. Olyan csapatok is 100 százalékon felül termelnek, amelyek még nemrégiben nem érték el az előirányzatot. Sokhelyütt bát­ran alkalmazzák az élenjáró techni­kát, s ennek köszönhetik nagyszerű teljesítményeiket. Eddig ,,ismeretlen" pécsiek és komlóiak A Pécsi Szénbányászati Trösztnél és a Komlói Szénbányászati Tröszt­nél sok olyan brigád hallatja hírét a bányásznapi versenyben, amelyik az előző hetekben még az elmaradás­sal küszködött. Pécsbányán Podolák Mátyás csapata a múlt hónapban csak 93 százalékra teljesítette ter­vét, augusztusban azonban eddig már 104 százalékot ért el. A pécsbányai Schneider János csapata a hónap el­ső tíz napjában elért 101 százalékkal szemben a második harmadban 112 százalékkal büszkélkedhet. A komlói Kossuth-bányán ugyan­csak bányász­őrséget kezdeményez­tek. Bátai Károly DISZ-frontbrigád­­ja terven felül háromszáz csille sze­net ajánlott fel. A brigád a hónap elején még elmaradt tervének teljesítésében, de amint ígérte — augusztus 10- től már minden műszakban tíz csille szenet termel előirányza­tán felül. brigád nemcsak pótolta elmaradá­sát, hanem azóta 194 csille szenet ter­melt terven felül. Szükség is van erre a jó munkára, mert a komlói Kossuth-bánya frontbrigádjai csak így tudják pótolni azt a kiesést, amit a II-es üzemben keletkezett tűz oko­zott estei brigádja az egész tatai szén­medence legjobb brigádja címet vi­seli. Az augusztusban elért 158 szá­zalékos átlagával augusztus 1-től 24-ig esedékes havi tervén felül kétezer csille szenet küldött fel­színre. A­z akna többi frontbrigádja 19 túlteljesítette tervét és ennek ered­ménye: a júliusi 97,7 százalékos át­laggal szemben augusztusban, szer­dán reggelig 105 százalék fölött tel­jesítette tervét az akna. A bányász­napi versenyben — szeptember 3-ig — összesen 2300 tonna szenet adnak terven felül. Somoskői Lajos csapata A nógrádi szénmedence salgói ak­nájában Somoskői Lajos csa­pata július első harmadában még a 96 százalékot sem érte el. Tizenhárom, tonna szén volt a brigád adóssága. Elhatározták, hogy ezt is törlesztik, és a harmadik negyedév végére vál­lalt háromszáz tonna szenet is fel­színre küldik a bányásznapig. Segít­ségül hívták a műszaki vezetőket, akik aztán ellátták őket üres csillé­vel, fával és egyéb anyaggal. A mun­kahelyen váltanak, kihasználják a füstrevárás idejét is. A csapat már július második harmadában pótolta elmaradását, és a hónap végéig ötven tonna szenet termelt terven felül a­ugusztusban újult erővel láttak munkához, és a szénmedence legjobb brigádjai közé sorakoztak fel. Az utóbbi napokban már 160 százalékon felüli teljesítménnyel dolgoztak, és szerdán útnak indították a 180-ik tonna terven felüli szenet. Most bá­nyászőrséget tartanak, hogy felaján­lásukat az utolsó mázsáig felszínre küldhessék. A szuhakállói bányaüzemben A szuhakállói üzem szinte az év elejétől egyenletesen teljesíti a ter­vét. A bányásznap tiszteletére tett felajánlás teljesítéséért nemcsak a ré­gi, nagyhírű brigádok — Ondó Jó­zsef, Kovács József és mások — har­colnak kiemelkedő, 140—150 százalé­kos átlagteljesítménnyel, hanem a nemrégiben még gyengébben teljesí­tők is. Nagy Géza csapata egy eszten­deje dolgozik a bányában, de a bri­gád teljesítménye eddig nem emelke­­dett az átlag fölé. A csapat most meg­­fogadta: naponta terven felül három csille szenet küld felszínre és állja is szavát. Ugyancsak a legjobb tíz csa­pat közé küzdötte fel magát Molnár József csapata. A m A A legjobb öntöde és a legjobb ko­vácsüzem címért folyó országos ver­seny júliusi eredményeit értékelte a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszer­vezete, valamint a Kohászati Dolgo­zók Szakszervezete. A harmadik ne­gyedév első hónapjának termelési adatai alapján az alábbi üzemek ve­zetnek a versenyben: A­z öntödék közül a LENIN KO­HÁSZATI MŰVEK ACÉLÖNTÖDÉ­JÉNEK kollektívája július havi tel­jes termelési tervét 105,2 százalékra teljesítette, 100 százalékos program­szerűséggel. Selejtjét a tavalyihoz vi­szonyítva 11,5 százalékkal, az öntvé­nyek önköltségét pedig 9,9 százalék­kal csökkentette. Az egy főre, egy napra eső termelési érték tervét 109,7 százalékra teljesítette az üzem. Jól dolgoztak a WILHELM PIECK VAGON- ÉS GÉPGYÁR acélöntödé­jének dolgozói is. Júliusi teljes ter­melési tervüket 105,5 százalékra tel­jesítették, 100 százalékos program­szerűséggel. Az öntödei selejtet a ta­valyihoz viszonyítva 66,1 százalékkal, az öntvények önköltségét pedig 6,3 százalékkal csökkentették. Az egy főre, egy napra eső termelési érték tervét­­ 107,1 százalékra teljesítették Az ÓBUDAI HAJÓGYÁR kollektí­vája is jó eredményeket könyvelhet el: július havi teljes termelési ter­vüket 103,5 százalékra teljesítették 98 százalékos programszerűséggel. Az öntödei selejtet a tavalyihoz viszo­nyítva 8,5 százalékra, az öntödei ol­vasztó koksz felhasználását pedig 3,8 százalékkal csökkentették. Az egy főre, egy napra eső termelési érték­­­érvét 104,8 százalékra teljesítették. Jó eredményt értek el a SZEGEDI VASÖNTÖDE és­­ a SOROKSÁRI VASÖNTÖDE dolgozói is. A kovácsüzemek közül a DIMÁVAG GÉPGYÁR KOVÁCSÜZEMÉNEK dolgozói júliusi teljes termelési ter­vüket 119,3 százalékban teljesítették, 95,4 százalékos programszerűséggel. Az egy főre, egy napra eső terme­lési érték tervét 111 százalékra tel­jesítette az üzem és a baleseteket a tavalyihoz képest 28 százalékkal csökkentette. A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK KOVÁCSOLÓGYÁRA tel­jes termelési tervét 110,8 százalékra teljesítette, 98,7 százalékos program­szerűséggel. Az egy főre, egy napra eső termelési érték tervét 112 száza­lékra teljesítette, s az üzemi balese­tek számát az előző évhez viszonyítva 11,5 százalékkal csökkentette. Az RM KOVÁCSOLÓGYÁRA júliusi teljes termelési tervét 107,6 százalék­ra, az egy főre, egy napra eső terme­lési érték tervét pedig 107 százalékra teljesítette. Ki vezet az öntödék és a kovácsüzemek versenyében? Szeptember 6 akna: 105 százalék A­z év első felében, de még július­ban is az elmaradó aknaüzemek közt emlegették az oroszlányi Szeptem­ber 6 akna bányászait. Hosszú ideig tartott, amíg a geológiai okok miatt bekövetkezett omlásokat, töréseket rendbehozták. A bányásznapi szén­csata idejére már kijavították a vá­gatokat, jól előkészítették a fronto­kat, és az azelőtti három front he­lyett augusztusban négy frontról ontják a szenet az akna híres front­brigádjai. Az új, negyedik 140 méte­res, hazafelé haladó fronton szinte minden üzemzavar nélkül megy a termelés. A bányalakatosok mintegy kétharmadával csökkentették a gép­hibákat. Knábel János sztahanovista front­ Olcsóbbodik a gyümölcs és a zöldség Az idén — bár szokatlanul hideg és esős volt az időjárás — meglehe­tősen jó a gyümölcs- és zöldségter­més. Ennek következtében egyre növekszik a felhozatal is: naponta 10 vagon alma, paprika és paradi­csom, 5 vagon szilva, 4 vagon körte, 4—5 vagon őszibarack, valamint 2—3 vagon zöldbab és kelkáposzta, 6—10 vagon főzőtök, 6 vagon ve­gyes­ zöldség és mintegy 50 000 cső tejeskukorica érkezik a fővárosba. A­z egyre bőségesebb felhozatal le­hetővé teszi az árak folyamatos csökkenését. Különösen jelentős az őszibarack árának esése. Az idei re­kordtermés és a jól szervezett be­gyűjtés eredményeképpen tegnap például körülbelül 25 százalékkal ol­csóbbodott (7 forintba kerül) a leg­kiválóbb minőségű őszibarack, de szép és kelendő a 3,50 forintos is. Tovább olcsóbbodnak a többi zöld­ségfélék és gyümölcsök is. A felho­zatal növekedésével a karfiol és a zöldbab ára előreláthatólag 20—25 százalékkal, a zöldpaprikáé 25—30 százalékkal, a paradicsomé 15—20 szá­zalékkal csökken. Ugyancsak csökken a közeljövőben a szőlő ára is. (Ma már hat forintért lehet kapni első­osztályú szőlőt.) A dinnye­szezon a jövő hét elején kezdődik. Dinnyéből m­ég csak 30—40 vagonnal érkezik naponta Buda­pestre, mégis már csak egy forint k­iója. A jövő hét elején azonban, amikor már eléri a 100 vagont is a felhozatal, további 30—40 százalékos árcsökkenés várható, tehát 60—70 fillér lesz majd a dinnye kilója. T­ehát, ha a vidéki beszerzők jól végzik munkájukat és az áruelosztók gyorsan továbbítják az árut, további árcsökkenések várhatók és jóval ol­csóbb lesz a zöldség és a gyümölcs, mint Tavaly volt.

Next