Szabad Nép, 1956. március (14. évfolyam, 61-91. szám)

1956-03-16 / 76. szám

­ Malenkov elvtárs Londonba érkezett London, március 16. (Tudósítónk telefonjelentése.) Csütörtökön délután G. M. Malen­kov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a Szovjet­ünk­ villamoserőműveinek miniszte­re — a szovjet energiaküldöttség élén megérkezett Londonba. Malenkov elvtársat a repülőtéren Aubrey Jones üzemanyag- és ener­giagazdálkodási miniszter, Malik szovjet nagykövet, valamint Lord Citrine, az angol villamoserőművek központi hatóságának elnöke üdvö­zölte. Aubrey Jones üdvözlésére vála­szolva Malenkov elvtárs kijelentette: reméli, hogy látogatása hozzájárul majd a Nagy-Britannia és a Szovjet­unió közötti üzleti kapcsolatok ki­­szélesítéséhez. Köszönetet mondott a meleg fogadtatásért és kérte, tolmá­csolják a brit népnek legjobb kíván­ságait Nagy-Britannia gazdaságának fejlesztéséhez. A szovjet delegáció három hétig marad Nagy-Britanniában. Peter Fryer A román helyi néptanácsok választásainak eredménye Bukarest, március 15. (Agerpres) Vasárnap tartották meg Rom­ániá­­ban a tartományi, városi, kerületi és falusi néptanácsok küldötteinek vá­lasztását. A választások eredményei a kö­vetkezők: A tartományi néptanácsok válasz­tásain a választói névjegyzékben sze­replő 10 392 668 választó közül 10 262 302 személy, vagyis a szava­zásra jogosultak 98,75 százaléka sza­vazott. A Népi Demokratikus Arcvo­nal jelöltjeire szavazott 10 164 226 választó, vagyis 99,05 százalék. A Népi Demokratikus Arcvonal jelölt­jei ellen 75 071 szavazatot adtak le (0,73 százalék). Az érvénytelen sza­vazatok száma 23 005 (0,22 százalék). Bukarest főváros 923 984 választó­jogosultja közül 909 931 szavazott, a jogosultak 98,48 százaléka. A Népi Demokratikus Arcvonal jelöltjei a le­adott szavazatok 98,22 százalékát kapták. Az arcvonal jelöltjei ellen szavazott 12 226 választó (1,34 száza­lék). Négyezertizenkilenc szavazat volt érvénytelen (0,04 százalék). Valamennyi néptanács megválasz­tott küldötteinek száma 137 508. A megválasztott küldöttek valamen­­­nyien a Népi Demokratikus Arcvo­nal jelöltjei voltak. Olasz rendőrsortűz a tüntető munkanélküliekre Két földmunkást megöltek Róma, március 15. (Tudósítónk telefonjelentése.) Barletta dél-olaszországi városká­ban a rendőrség rátámadt a tüntető munkanélküliekre, s megölt két föld­munkást: Giuseppe Spadarot és Giu­seppe di Coratot. A tragikus inci­dens áldozatai között a két halotton kívül még hat súlyos sebesült is van, köztük egy nő — mindannyiu­­kat rendőrgolyók érték. Számos könnyebb sérülés is történt. Kilenc rendőr ugyancsak megsebesült, mi­dőn a sortűz után kövekkel hajigál­­ták meg őket. A tüntetésen mintegy négyezer nő és munkanélküli vett részt, akiknek helyzetét a­­hosszú és kegyetlen tél okozta munkanélküliség rendkívül súlyossá tette. A tüntetők a késő délelőtti órákban gyűltek össze a Vatikán égisze alatt működő segély­bizottság helyisége előtt, s követel­ték, hogy azonnal osszák ki a szer­vezet raktáraiban heverő élelmiszer­készleteket, s a segélyek kiosztását minden politikai megkülönböztetés nélkül végezzék. A rendőrség ekkor közbelépett, majd tüzet nyitott. A véres incidens, mely kevéssel az­után történt, hogy Calabriában a rendőrség meggyilkolta Rocco Tira­­sole földmunkást, országszerte mély­séges felháborodást keltett. A balol­dali pártok már szerdán este erélye­sen tiltakozta­k mind a képviselőház­ban, mind a szenátusban, a CGIL, az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt pedig azonnal el­küldték küldöttségeiket Barlettába. A CGIL felhívására pénteken egész Pugliában általános sztrájkot tarta­nak, s rövidebb munkabeszüntetések, tiltakozó gyűlések lesznek Olaszor­szág más vidékein is a városokban és a falvakban egyaránt. Italo Guglielmini Négy év óta állandóan csökken az amerikai farmerek jövedelme A New York Times jelentése sze­rint az Egyesült Államok földműve­lésügyi minisztériuma közölte, hogy az amerikai farmerek jövedelme 1955-ben az előző évhez viszonyítva, további 1 044 000 000 dollárral csök­­­kent. A lap rámutat, hogy az amerikai farmerek jövedelme már négy egy­mást követő évben csökkent. 1951-ben összjövedelmük még 14 802 000 000 dollár volt, tavaly pedig már csak 10 770 000 000 dollár. Az olasz képviselőház jóváhagyta a választási törvény módosítását Róma, március 15. (MTI) Az olasz képviselőház szerdán jóváhagyta a törvényhozási választá­sokról szóló, új törvény fő cikkelyét, amely az 1948. évi választási tör­vényt az arányosság elvének érvé­nyesülése javára módosítja. A kormány saját javaslatai felett felvetette a bizalom kérdését. A kép­viselőház a középpártok 280 szavaza­tával, a jobboldal 47 szavazatával szemben bizalmat adott a kormány­nak. A Szovjetunió megállapodott Indiával egy nagy acélmű építésében Delhi, március 15. (TASZSZ) Az indiai kormány jóváhagyta a bhilai kohászati üzem építésének Szovjet szakemberek által elkészített tervét. Ezt az építkezést a Szovjet­unióval együttműködve hajtják vég­re. A tavaly augusztus—szeptember­ben Szovjetunióban járt indiai ko­hászküldöttség tárgyalásainak és a Delhiben folyt tárgyalásoknak ered­ményeként az előterjesztett terv sze­rint az üzemnek három nyersvas­gyártó kohója lesz. Az acélt hat mar­tinkemencében gyártják majd. A nagy durvahengersor tíztonnás acél­bugákat tud majd hengerelni. Az üzem a 300 000 tonna nyersvason kí­vül évente egymillió tonna tömb­acélt gyárt. Ebből körülbelül 770 000 tonna hengereltárut készítenek. Az üzem olyan tervezésű lesz, hogy a jövőben termelési kapacitását 2 500 000 tonna tömbacélra lehet majd növel­ni. A SZOVJET FILM ÜNNEPE Az élet tanulsága Mai tárgyú filmdráma A filmszalag utolsó méterei pereg­nek: Szergej Romasko mérnök re­­ménye vesztetten áll kis szobájában, szemének egykor tüzes csillogását homályba vonja az elkeseredés közö­nye, úgy hallgatja asszonyának vi­gasztaló, bíztató szavait: „Elölről kell kezdened az életet...“ Romasko a szovjet emberek széles, egyenes útján indult el. Egymás­után arat új, meg új sikereket: mér­nök, majd főmérnök lesz az egyik nagy építkezésen, meghódítja egy szép diáklány, Natasa szívét, az ott­hagyja a főiskolát és a felesége lesz. Romaskót tisztelik, becsülik tu­dásáért, odaadó, eredményes munká­jáért. És-hal az építkezésért. „Nincs ennél szebb hivatás a világon!“ — mondja. Egyszóval: Romasko talpig becsületes ember. Szereti és szívvel­­lélekkel szolgálja népét, hazáját — legalábbis neki ez a meggyőződése. Kezdetben, amikor odahaza látjuk az asztal mellett, amint unottan vá­­laszolgat felesége kérdéseire, s fölé­nyes nemtörődömséggel rúgja fel a gyermeknevelés elemi szabályait — még mi is beérjük egy rosszalló fej­­csóválással. De a következő jelenet már mélyen elgondolkoztat. Nyári vasárnap délelőtt, az építkezés mun­kásai családostól kirándulásra gyü­lekeznek. Türelmetlenül várják a teherautókat, amelyeken majd a kö­zeli erdő hűvösébe jutnak. Romasko megígérte, jönniök kell. Jönnek is, de építőanyaggal megrakva, s meg­állás nélkül robognak el a felüdü­lésre vágyó férfiak, asszonyok, gyer­mekek dermedt sorfala előtt... Ezután Romasko mérnök szo­báját látjuk: műszaki vezetők ülik körül az asztalra terített terv­rajzot, javában tart az értekez­let. Az egyik mérnök bátor­talanul megjegyzi, hogy vasárnap van, a vitát halasszák másnapra. Romasko letorkolja: „Volna szíve várni vele holnapig?” ■■. Az aszta­lon rég kihűlt a feketekávé, az est leszállt, de ők még tárgyalnak, szá­mukra megszűnt most a világ. Ez a jelenet J. Rajzman mesteri rende­zésében már kételyeket ébreszt a né­zőben: vajon valóban a helyes úton, a párt útján jár-e Romasko. A kételyeket azonban a film nem érleli bizonyossággá. Legalábbis nem a maga sajátos nyelvén. Romasko életmódjáról, az emberekkel szemben odahaza és munkahelyén tanúsított magatartásáról — ahelyett, hogy ezt az említett vasárnap eseményeihez hasonlóan meggyőző képek sora szemléltetné — csupán egyes szerep­lők szavai adnak számot. Szavakból tudjuk meg, hogy Szergej volta­képpen nem él családi életet, fe­leségét nem embernek, csak amolyan játékszernek tekinti, hogy­­keresztül­­néz ki az embereken, gorombán, ride­gen bánik munkatársaival. Jellemére csak saját kijelentéseiből következ­tethetünk: „Én nem fogócskát ját­szom, én a kommunizmust építem!“ — hirdeti gőgösen. Tudja jól, hogy az emberek nem szeretik. „Szeretnék, nem szeretnék ... egyszerűen nevet­séges! ... Tanácsra, bírálatra nem tart igényt: „Elég nekem a saját eszem is .. Az önteltség talpnyalók karjaiba sodorja Romaskót. úgy hozzászokik arra a tömjénszaghoz — mint később a filmben is megállapítják róla — hogy már csak arrafelé fordítja fe­jét, ám enről ezt az illatot érzi. Felet­tesének barátsága persze mindennél fontosabb számára ... Mindez azon­ban a film dramaturgiai gyengesége folytán nem tűnik eléggé indokolt­nak: nem látjuk, mi tette ezt az em­bert ilyenné. Nem ismertük meg azo­kat a körülményeket, melyek követ­keztében Romasko mindjobban eltá­volodik családjától is, a dolgozók kö­zösségétől is, egyszersmind a párt ügyétől is, amelyet szolgálni kívánt, s amelynek éppen legszentebb cél­ját, az em­bert tévesztette szem elől. Romasko mérnök felett a társada­lom mond ítéletet. Elfordul tőle az asszony, aki férje mellett felesleges­nek érzi önmagát, értelmetlenül üres­nek a család életét. Elfordulnak mun­katársai, akiket megalázó gőggel uta­sít rendre, mihelyt egyetlen szóval is bírálni merészelik. Romaskót levált­ják állásából, súlyos hibáiért megbé­­lyegzi a Pravda. A párt kizárja tag­jai sorából , de nem hagyja magá­ra: lehetőséget nyújt neki arra, hogy alacsonyabb munkakörben te­gye jóvá, amit népe ellen vétett. Fe­lesége most, a bajban, újra mellette áll, segíti, hogy elölről kezdhesse az életet, gazdagabban egy nagy tanul­sággal: „...az embertelenséget, a durva, zsarnoki magatartást még a legnemesebb célok sem igazolhat­ják ..­­. Gabrilovics, a forgatókönyv író­ja az éset sűrűjéből ragadta ki film­jének konfliktusát: a becsületes, ha­zájáért, a szocializmus ügyéért min­den áldozatra kész kommunista ta­lálkozik és ütközik meg Romasko lelkében a mértéktelenül önhitt és embertelenül rideg zsarnokkal. Kár, hogy ezt a konfliktust nem fejti ki elég szemléletesen, elég meggyő­zően. A film dramaturgiai egysége sem szenvedne szükségtelen törést, ha Natasa és Szergej megismerkedé­sének és szerelmének történetét nem különálló és kissé elnyújtott előjá­tékként, hanem a tulajdonképpeni cselekménybe ágyazva, filmszerű visszaemlékezések révén elevenítené fel. Sz. Uruszevszkij operatőr felvé­telein az építkezés képe festői szép­ségű tájjá, szemet gyönyörködtető panorámává finomul. Igor Pere­­verzev színészi munkáját különösen bonyolulttá teszi az a körül­mény, hogy Romaskóban nem elv­telen, önző karrieristát, hanem olyan embert kell formálnia, aki a párt jelölte úton szeretne haladni, s­­ mert ezt az utat teljes szélességé­ben még maga sem látja — szilárdan hiszi, hogy valóban azon is halad. Nem a kitűnően játszó művész hibá­ja, hanem az íróé és a rendezőé, hogy a mérnök alakját nem sikerül egészen élővé, hitelessé tennie. A fő konfliktussal szoros párhuzamban, mintegy annak közvetlen vetülete­­ként érlelődik Natasa lelkében is az összeütközés, egyrészről az őszinte szerelem, másrészről az embertelen­séggel szemben érzett határtalan gyű­lölet között. Valentyina Kalinyina mély átérzéssel rajzolja meg a fiatal­­asszony megkapóan szép és oltha­­tatlanul erős szerelmét férje iránt, 1920 nyarára a volt orosz birodalom közép-ázsiai részében is győzött a forradalom. A parasztoknak adták a földesurak, a bájok földjeit, tevéiket, jószágukat szétosztották a nincstele­nek között, a nők arcáról lekerült a fátyol, a parandzsa. Csak egy helyen uralkodott még a régi rend, Buhará­­ban. Kevélyen ült drágakövekkel ki­rakott trónján Szejd-Mir Alim kán, Buhara emirje, körötte alantasai — vezírek, kémek, szolgák — és paran­­csolói — angol—amerikai kémek, a nyugati hatalmak kormányainak szolgái — akik teljes biztonságban érezték magukat a toronymagas vár­falak, erődítmények árnyékában. Pedig Taskent­ben, Közép-Ázsia másik nagyvárosában már ott állott a vöröshadsereg, amelyben oroszok, üzbégek, tadzsikok harcoltak Frunze és Kujbisev parancsnoksága alatt az elnyomott népek felszabadításáért. A régi és az új, a feudalizmus és a szo­cializmus erői közti összecsapás el­kerülhetetlen volt. Ebben a történelmi helyzetben kezdődik Az emirátus bukása. Ezt a történelmi helyzetet, a nagy esemé­nyeket, fordulatokat a film alkotói a néptömegek sorsának, életének ábrá­zolásán keresztül mutatják meg. Megrázó jelenetben ismerkedünk meg egy Buhara környéki kis falu lakóinak életével. Az emir katonái­nak fegyveres támogatásával rabol­egyben mélységes undorát attól az életformától, amelyet Szergej terem­tett önmagának és a körülötte élők­nek. Natasa legjobb pajtásait, az örökvidám, csupaszív Baját és a re­ménytelenül szerelmes, kedvesen ko­moly Kosztyát ellenállhatatlanul szí­vünkbe lopja Aroszjeva és Kulikov egyszerűségében is egyéni, emlékeze­tes alakítása. Az epizódszereplők kö­zül is­­többen nyújtanak kiváló szí­nészi teljesítményt. A szinkron ma­gyar művészei, elsősorban Ladányi Ferenc és Gombos Katalin sikerrel tolmácsolják a film mondanivalóját, hangulatát. Berényi György ják meg adó címén a község gazdag­jai a földhözragadt parasztokat. Úri tized, egyházi dézsma, az emirt illető adó, s végül a földesúrnak járó adós­ság — ezt követelik az egyik paraszt­tól. A teljes nyomortól és pusztulás­tól csak akkor menekülhet meg, ha szépséges leányát, Ojgult hozzáadja a gazdag és erőszakos Eszenbajhoz. Van ebben a jelenetben valami, ami az Ezeregyéjszaka, s Naszreddin Hodzsa világára emlékezteti a nézőt. Ilyen gonosz, meséből kiragadott szín­­folt, s az Ezeregyéjszakát idéző kép Buhara ezernyi mecsetje, minaretje, börtöne, az emír pazarul berendezett palotája is. Ha nem állna telefon az asztalon, s nem látnánk Germaine-t, a párizsi kurtizánt, az emir kedvenc feleségét, meg a környezetükben nyüzsgő­­nyugati ügynököket, szinte el­­is felejthetnénk, hogy az újkorban vagyunk. Az erőt, a dinamikát, a mát Frunze táborában, a proletárforradalom tá­borában látjuk. Itt is vannak üzbé­gek, türkmének. De mennyire mások, mint az emír­ és vezírei! Serali, a fia­tal kommunista felszólal egy tanács­kozáson, ősei nyelvén, a keleti népek ékes, képletes nyelvén szól. De beszé­dének magva: Lenin, Buhara felsza­badítása, az orosz elvtársak segítsége. S a következő képen Seralit már szülőfalujában látjuk. Földijeit ta­nítja. Jegyesét, Ojgult — az ábc-re, a kizsákmányolt parasztokat — Lenin igazságára. S mikor menekülnie kell az emír bosszúja elől, a párt utasítá­sára egyenesen Buharába megy. Fel­veszi a kapcsolatot a városi szegény­séggel. Dzsafarral, a kováccsal, a bu­­harai illegális pártszervezettel. Fel­kelést készítenek elő. S egy napon a buharai hűbéri emirátus két tűz közé kerül. Miköz­ben a város szegényei maguk készí­tette fegyverekkel, ócska puskákkal törnek az elnyomókra, a város falai alatt megjelenik Frunze hadserege. Néhány napi kétségbeesett védeke­zés után az emir külföldi barátai élén fejvesztetten menekül Buhará­­ból. A város legmagasabb tornyára felröppen a vörös zászló .. . A történelmi film legtöbb erényét megvillantja V. Krepsz, a forgató­könyv írója, s V. Bászov és L. Fas­­zijev, a két rendező. Hű korkép, drámai feszültség, ragyogó csata­jelenetek, kitűnő színészi alakítások — mindezt megtalálhatjuk Az emi­rátus bukásában. Sz. Gyivanov, az urgencsi színház művésze egyszerűségével, játékának melegségével szinte felejthetetlenné teszi Seralinak, az öntudatra ébredt fiatal üzbég kommunistának alakját. Mihail Frunze lángoló forradalmár, tapasztalt hadvezér, egyszerre, hatá­rozott és gyöngéd, katonáinak tanító­ja, apja és barátja, így ábrázolja őt — hűen a történelemhez — J.Szam­oj­­lov. Sokkal homályosabb, kevésbé feltárt marad a néző előtt Frunze harcostársának, Valérjen Kujbisev­­nek alakja. Nem az őt játszó V. Krasznopolszkij hibája ez. A forgató­­könyv ad szájába sokszor üresen hangzó szavakat. A film többi hibája — a nyugati ügynökök leegyszerűsí­tett ábrázolása, egyes jelenetek el­­nyújtása, az emír környezetének túl­zásba vitt burleszkbeállítása — a forgatókönyvíró és a rendezők közös számláját terheli. Ezek a fogyatékosságok — ha nem is jelentéktelenek — mégis csak el­törpülnek a film egésze, pozitív olda­lai mellett. Az emirátus bukása nem tartozik a szovjet filmgyártás legna­gyobb alkotásai közé, de érdekes, iz­­galomas tanulságos és szórakoztató élményt nyújt a nézőnek. Kulcsár István Az emirátus bukása Színes történelmi film SZABAD NÉP Országszerte lelkes ünnepségeken emlékeztek meg március A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa és budapesti bizottsága, vala­mint a DISZ Központi Vezetősége és budapesti bizottsága csütörtökön dél­előtt ifjúsági ünnepséget rendezett a Múzeum-kertben. Az ünnepségre több mint tízezer budapesti fiatal jött el, hogy megemlékezzék az 1848- as szabadságharc hőseiről. A Nemzeti Múzeum lépcsőjén fel­állított díszemelvényen helyet foglalt Szakay József, a DISZ Központi Ve­zetőségének első titkára, K. M. Szi­­monov, a Szovjet Írók Szövetsége Ve­zetőségének titkára, a magyar—szov­jet barátság hónapja alkalmából ha­zánkban tartózkodó szovjet kulturá­lis küldöttség vezetője, valamint A. P. Mareszjev, a Szovjetunió hőse, a Szovjet Békebizottság tagja. Az ünnepség kezdetén a II. Rákó­czi Ferenc katonai középiskola nö­vendékei dobpergés közben felsora­koztak a díszemelvény körül, a zene­kar a Himnuszt játszotta. Az ünnep­séget Kovács Antal, a DISZ buda­pesti bizottságának első titkára nyi­totta meg, majd Bicskei Tibor, a Ma­gyar Néphadsereg Színházának tagja elszavalta Petőfi Nemzeti dal című versét. Ezután Molnár János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára mondott ünnepi beszédet. — Száznyolc évvel ezelőtt, 1848. március 15-én a pesti nép a nagysze­rű márciusi fiatalokkal az élen­ ma­gasra emelte a magyar szabadság zászlaját — mondotta többi között. — Ezen a napon a hős márciusi if­júság, a pesti nép itt, a Nemzeti Mú­zeum kertjében mondta el Petőfivel együtt, ország-világ előtt, az egész magyar nép akaratát, elszántságát kifejező esküjét: „Rabok tovább nem leszünk!“ Népünk és ifjúságunk legjobbjai a népszabadság, a jogegyenlőség meg­valósulásáért indultak akkor harcba. E vágyak a­ mi korunkban váltak valóra. Pártunk vezetésével mi építettük fel először azt az országot, ahol törvény biztosítja mindenkinek egyforma jogát. Mire kötelez minket, mai fiatalokat a márciusi ifjúság, s a párt által ne­velt kommunista fiatalok élete? Min­denekelőtt arra, hogy úgy szeressük hazánkat, ahogyan ők szerették, legyünk mindig olyan hűek dol­gozó népünkhöz, mint ők voltak, legyünk olyan katonái a népek testvérisége és összefogása, eszmé­jének, mint ők voltak. Szeressük és legyünk hű­e­k ahhoz a párthoz, amely vezetett és vezet ben­nünket a­ boldog jövő felé. Ezután nagy taps közben A. P. Mareszjev, a Szovjetunió hőse üdvö­zölte a magyar—szovjet barátság hó­napján részvevő szovjet kulturális küldöttség nevében az ünnepség részvevőit. Lelkes taps fogadta K. M. Szimonov, a szovjet kulturális kül­döttség vezetőjének felszólalását is. Az ünnepség alatt motoros staféták futottak be a Kossuth-mauzóleumtól, a kommunista mártírok sírjáról, az 1919-es lánchídi csata, valamint az 1930 szeptemberi munkástüntetés színhelyéről, továbbá a Petőfi-szobor­­tól és a Gellért téri szovjet hősi emlékműtől, s megkoszorúzták a múzeum falán levő Petőfi-emléktáb­­lát. Az ifjúsági ünnepség a DIVSZ- induló és a Rákóczi-induló hangjai­val ért véget. Koszorúzási ü­nnepség a­­Petőfi-szobornál Az 1848—49-es szabadságharc hő­seinek emlékére csütörtökön délelőtt koszorúzási ünnepséget tartottak a Petőfi-szobornál. Az ünnepségen megjelent­ a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének, a Nép­ Köztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak több tagja. A szobor előtt díszszázad sorakozott fel, majd a Himnusz hangjai után elhelyezték a koszorúkat a szobor talapzatára. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége nevében Köböl Jó­zsef és Harustyák József, a Központi Vezetőség tagjai, az Elnöki Tanács nevében Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a Minisztertanács ne­vében Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és bu­dapesti bizottsága részéről Harrer Ferenc, az Országos Tanács alelnöke helyezett el­ koszorút. A Budapesti Pártbizottság részéről Non György, a Magyar Dolgozók Pártig Központi Vezetőségének tagja és Mező Imre, a Budapesti Pártbizottság tiitkára, Budapest Főváros Tanácsa nevében Rostás István, a végrehajtó bizott­ság elnökhelyettese, a DISZ Köz­ponti Vezetősége és budapesti bizott­sága nevében Szakali József, a DISZ Központi Vezetőségének első titká­ra és Kovács Antal, a DISZ buda­pesti bizottságának első titkára he­lyezte el a megemlékezés virágait. A magyar néphadsereg nevében Hídvégi Ferenc vezérőrnagy koszo­­rúzta meg a szobrot. (MTI) Március 15-i ü­nnepségek vidéken Csütörtökön országszerte megem­lékeztek az 1848-as eseményekről, a márciusi forradalom évfordulójáról. Pécsett a DISZ és a Hazafias Nép­front rendezett ünnepi nagygyűlést, amely után az üzemek, intézmények, diákok képviselői megkoszorúzták Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobrát. Miskolcon több mint tízezer fiatal vonult fel a Petőfi- és a Kossuth­­szobornál rendezett ünnepségre. Di­ósgyőrött a vasgyárban tartottak megemlékezést. Nagyszabású ünnepségeket ren­deztek még Komlón, Gyulán, Szege­den, Szentesen, Salgótarjánban, Szombathelyen, Debrecenben s az ország szinte minden városában és községében. Valamennyi iskolában, minden nagyobb üzemben megemlé­keztek 1848. március 15-ről. (Kéri Dániel felvétele) Az ötvenöt tartálykocsi elkészítéséért! Egy fontos exportgyártmány sorsa a Ganz Vagon- és Gépgyárban A Ganz Vagon- és Gépgyárnak az első negyedévi tervben a többi között kilencven vasúti tartálykocsit kell elkészítenie exportra. A tartály­­kocsik nagyobb részét — 55 darabot — különböző nehézségek miatt már­ciusban kell elkészíteniök. Eddig csak 16 kocsi készült el, s a hátralevő 39 kocsi határidőre való elkészítéséért lázas munka folyik a vagongyárban. A siker azonban nemcsak tőlük függ. 27 tartálykocsihoz ugyanis még a mai napig sem érkeztek meg a vasúti kerékpárok a DIMÁVAG gépgyárból, 31 kocsihoz pedig a 36-os rugók. (A kerékpárok ügyében a Lenin Kohászati Művek is „bűnös”, mert nem szál­lította idejében a DIMÁVAG-nak a szükséges tengelyeket.) A DIMÁVAG késedelmes szállítása eddig még nem okozott nagyobb zavart, mert voltak különböző közbülső szerelő és egyéb munkák. Tegnap még kilenc forgóváz szereléséhez szükséges kerékpárral rendelkeztek, s ez éppen egynapi mun­kaellátottságot biztosított. De ma már nem folytathatják a forgóvázak sze­relését, pedig újabb tizet kellene elkészíteniök. A kerékpárhiány ráadásul megakasztja a további munkafolyamatokat is. Ahhoz, hogy a tartálykocsik határidőre elkészüljenek, a hátralevő időben naponta 16 vasúti kerékpárnak kell beérkeznie. A Telefongyár 15 tartálykocsihoz szükséges fékberendezéssel adósa a vagongyárnak. A berendezéseket — kormányszelepeket és légtartályokat — a Telefongyárnak már februárban kellett volna szállítania. A Darugyár 20 tartály szállításával késedelmeskedik, s állandóan ha­táridő-módosítást kér. A legújabb ígéret szerint 22-én készítik el az utolsó három tartályt. Elképzelhető, milyen „hajrát kell kivágni" majd a vagon­gyárnak ahhoz, hogy a kocsik fék- és vízpróbája 26-ig megtörténhessen. Természetesen nemcsak a kooperáló vállalatok hátráltatják a tartály­­kocsik határidőre való elkészítését, hanem különböző belső hibák, késedel­mek is. Az alvázak építési ütemét például nyolc nappal hátráltatta az acél­öntőde, mert selejtesen öntötte az egyik fontos alkatrész-sorozatot. A hónap hátralevő napjaiban tájékoztatjuk majd olvasóinkat, hogyan haladnak a tartálykocsik építésével, hogyan pótolják eddigi mulasztásaikat a DIMÁVAG, a Telefongyár, a Darugyár és a Ganz Vagongyár dolgozói. ■fr ☆H ÍREK & # Hilda­pestre rrkc/fll J. J. I.abr­ilnvic«. J. J. Gabrilovics — a szovjet film ünnepe alkalmából hazánkban tar­tózkodó szovjet filmművészeti kül­döttség tagjaként — csütörtökön Bu­dapestre érkezett. Fogadáséra a feri­hegyi repülőtéren megjelent kultu­rális életünk több képviselője. Jevgenyij Joszifovics Gabrilovics forgatókönyvíró, a többszörös Sztálin-díjas, a Pilótaszerelem című vígjáték, az Ethel Voinich Bögöly című regényéből írt Vihar Itália fe­lett című történelmi, valamint a Hajnal a Nyemen felett és Az élet tanulsága című filmek forgatóköny­veinek írója. — Március 15. alkalmából, csü­­­törtökön délben a Nemzeti Múzeum­ban kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogyan harcolt a magyar ifjúság né­pünk legjobbjainak oldalán a hala­dásért, hazánk szabadságáért. — A szovjet film ünnepének meg­nyitóját az ország számos helységé­ben csütörtökön rendezték meg, Pécsett, a Petőfi Filmszínházban ez alkalommal a Befejezetlen elbeszélés című filmet vetítették. Ezenkívül hetven baranyai filmszínházban ren­deztek ünnepséget. Vas megyében több mint nyolcvan moziban tartot­ták meg csütörtökön az ünnepi meg­nyitót. — Kinevezték a sorsolási bizottsá­got a Negyedik Békekölcsön vasár­nap Nagykőrösön sorra kerülő negye­dik sorsolására. A bizottság tagjai ezúttal is a legkiválóbb dolgozók kö­réből kerülnek ki. A sorsolási kere­keket holnap szállítják a helyszínre. — 160 vagon zöldség- és gyümölcs­­konzervet hoznak forgalomba a bu­dapesti élelmiszerboltok. A háziasz­­szonyok ezzel pótolni tudják a meg­késett tavasz miatt nem kapható primőrárukat. — Átadták rendeltetésének Mis­kolcon az Avas Szállót. A több mint százéves miskolci volt Kossuth Szál­lót csaknem egymillió forintos be­ruházással korszerűsítették. — Termelőszövetkezeti községgé alakult a Vas megyei Püspökmolnári és Egyházashetye község. — Érdekes kísérleteket végeznek a Pannónia Szőrmeárugyárban. Kíná­ból úgynevezett pámi szőrmefélesé­get kap az üzem. Most dolgozzák ki az új technológiai eljárást, hogy eb­ből a cikkből bundát készíthessenek. — Vasárnap is nyitva tart hatvan budapesti ruházati szaküzlet a hús­vét előtti vasárnapokon. — Búcsú Bierut elvtárstól címmel a Kossuth­ rádió pénteken este 20.10 óra­kor műsort közvetít. Szovjet vendégeink csütörtöki látogatásai V. P. Masztyerova, mezőgazdász, a Moszkva területi szovjet mező­­gazdasági igazgatóságának osztályve­zetője csütörtökön a Felsőbabád­ Ál­lami Gazdaságot látogatta meg. Be­járta a gazdaságot és különösen a sertéstenyésztést, a tehenészetet és a borjúnevelést tanulmányozta. I. D. Leonov, a leningrádi Sz. M. Kirov Gépgyártó és Kohászati Üzem marósa tegnap ismételten fel­kereste a MÁVAG dolgozóit. Ez al­kalommal a kiváló szovjet marós gyakorlatilag is bemutatta munka­­módszerét a MÁVAG dolgozóinak. Ny. G. Turcsinyak, a leningrádi Kirov Kulturális Palota igazgatója, a Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Ál­lami Gazdaságba látogatott el, ahol a szovjet vendéget a gazdaság vezetői részletesen tájékoztatták az ország legnagyobb gazdaságában folyó kul­turális életről. Ny. G. Turcsinyak ér­deklődéssel tanulmányozta a népmű­velési otthon szakköreinek tevékeny­ségét. A. P. Mareszjev találkozása a magyar repülősökkel A magyar—szovjet barátság hó­napja alkalmából Magyarországon tartózkodó A. P. Mareszjevet, a Szovjetunió hősét, a Szovjet Békebi­­zottság tagját csütörtökön a magyar sportrepülők látták vendégül. A legendás hírű szovjet pilótának és a MOHOSZ tagjainak találko­zójára az Újvárosháza közgyűlési termében került sor. PÉNTEK, 1956. MÁRCIUS 16 Budapest áruellátásáról és az április 4-i előkészületekről tárgyalt a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága Budapest Főváros Tanácsának vég­rehajtó bizottsága csütörtöki ülésén foglalkozott Budapest áruellátásával. Megállapította, hogy a főváros téli felkészülése a tavalyinál lényegesen jobb volt. Több és jobb minőségű áru került forgalomba, bővült a választék. A végrehajtó bizottság megtár­gyalta a felszabadulási évforduló elő­készületeit. Április 4-ét díszkivilágí­tással és fellobogózott házakkal, ut­cákkal köszönti a főváros. Reggel 7 és 8 óra között a főbb útvonalakon ze­nés ébresztő lesz. Délelőtt 11 órakor a nagyobb tereken térzenét rendez­nek. Délután valamennyi kerületben megrendezik a Kilián György kultu­rális seregszemle döntőjét. Ezenkívül a fiatalok nagy tömege vesz részt az immár hagyományossá vált „Felsza­badulási váltófutás“-ban és az Erkel Színházban délelőtt sorra kerülő dísz­tornán. ­ A gyermekbénulásról tart előadást Steiner Béla főorvos, vasárnap délelőtt 11 órakor az Uránia moziban, előadás után vetítettképes bemutatót tartanak. I II . JÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti: vár­ható időjárás ma estig: változó felhőzet. Néhány helyen esetleg gyenge havazás, vagy havaseső. Mérsékelt északi szél. Vár­ható legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 2—mínusz 7 Legmagasabb nappali hőmér­séklet pénteken plusz 3—plusz 6 fok között. A Duna vízállása csütörtökön reggel Bu­dapestnél 465 centiméter. A fűtés alapjául szolgáló Várható közép­­hőmérséklet pénteken 0 áprter 4 fok között. ■ : A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL­­■ PÉNTEK KOSSU­TH-RÁDIÓ: ■ 4.30—8.00-ig: Zenés műsor. — Közben: ■5.00: Hírek. — 5.30: Az orvos beszél ... — ■6.00: Hírek. — 0.30: Falurádió — 7.00: A ■Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 8.10: Albán, 5 bolgár jugoszláv népzene. — 9.00: Közös dol­­­gainkról írta Tamás Aladár. — 9.10: Opera- S részletek — 10.00: Hírek — 10.10: Óvodások­­ műsora. — 10.28: A Gyermekrádió műsora. — S 10.40: Hangszerszólók — 9.10: Lányok, as­- Sszonyok . . . — 11.25: Szovjet tájak dalai. — S 12.00: Hírek — 12.10: Népi zene. — 12.00: ■ Falusi híradó — 13.15: Tánczene. — 14.15: ■ Úttörő-híradó — 14-35: Operarészletek­­■ 15.10: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 15.50: Könnyűzene — 16.10: 171 barázdát szánt az ■nice Részlet Solohov regényének II. kötete­iig] V rész — 16.10: Gyermekkórusok mu­­■sorából — 17.00: Hírek.­­ 17.10: Jó mim­ikáért — szép muzsikát! — 18.00: Riport — 218.15: Szív küldi . . — 18.55: Kommentár. • _ 10.00: Válaszok külpolitikai kérdésekre. .___ 10.10: Tánczene — 19.52: Jóéjszakát. 5 gyerekek! — 20.00: Esti Híradó. — 20.70: S­trauss-est. — 20.55: Írók a mikrofon előtt. 5Képes Géza — 21.05: Sporthíradó — 21.25: ■ Szovjet művészek Liszt-hangversenye. — Köze­k­ben: 22.00: Hírek. — 22.15: Tíz perc kül­■ politika — 22.25: A hangverseny közvetítése­inek folytatása — 23.00: Egy humorista nap­­■lóia. — 23.10: Magyar nóták — 23.32: Bar­­■tók: II szonáta — 24.00: Hírek. — 0.10: S Verbunkosok PETŐFI-RÁDIÓ:­­ 7.00—11.57-ig: Azonos a Kossuth-rádió mü­■ sorával. — 11.00: Szórakoztató muzsika ■ 15.00: Zenekari hangverseny. — 16.10: Nedbal ■ operettjeiből — 16.40: Orosz nyelvtanfolyam. ■ — 17.00: Osztrák és svájci népzene. — 17.30: ■Az épülő kommunizmus natív országában. — ■18.00: Fülep Tamás zongorázik Galsay Ervin­­ énekel. —­ 18.30: Miért lehetséges a békés­­ egymás mellett élés. Konzultáció. — 18.50:­­ A Lengyel Állami Népi Együttes hangver­­­­senye — 19.25: Válaszok a hallgatóknak — ! 19.40: Tavasz a fővárosban Daljáték — ! 21.10: Hétmérföldes léle­kel — 21.30:­ ­ A munka dalai — 21.40: Filmdalok — í 22.00: Tánczene. m ■ Az argentin követ elutazott Budapestről Emilio de Matteis rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, az Ar­gentin Köztársaság magyarországi követe március 15-én, csütörtökön elutazott Budapestről. A követ bú­csúztatására a pályaudvaron megje­lent Csatorday Károly, a Külügymi­nisztérium protokollosztályának he­lyettes vezetője, valamint az argen­tin követség tagjai Mario A. Pepe ideiglenes ügyvivő vezetésével. A budapesti színházak mai műsora Operaház: A köpeny, Gianni Schicchi iI.­­bérlet 6. sz., 7). — Az Operaház Erkel Szín­háza: Hunyadi László (7). — Nemzeti Szín­ház: III. Richard (tél 7). — Katona József Színház: A titkárnő (7). — Madách Színház: Szeptember (M. K. XIII-as bérlet, 7). Madách Színház Kamaraszínháza: Vannak még kísértetek (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Szent Johanna (7). — József Attila Színház: A kalóz (7). — Petőfi Színház: Három szegény szabólegény (3). — Jókai Színház: A tanítónő (7). — Fővárosi Operett­színház: Csárdáskirálynő (7). — Bla,ha Lujza Színház: Tékozló fiatalok (7). — Déryné Színház (Nagymező u. 11.): A szerelem ko­médiája (7) — Egressy Gábor Színpad (Jó­kai u. 2.): Vándordiák (7). — Zeneakadémia: MÁV Szimfonikusok XII. bérleti estje, vezé­nyel Lukács Miklós (8). — Vidám Színpad: •Csak egy evőkanállal (7). — Kis Színpad: ■ Bukfenc (fél 81. — Budapest Varieté: Fele­kis tréfa (8). — Kamara Varieté: Mindent ! ■helyen (6. fél 9). — Állami Bábszínház: ■ Andersen-mesék (3. 5). Szigorúan bizalmas ■ fél 81. — Fővárosi Nagycirkusz: Nincs elő­dadás. SZIKRA Lapnyomda. : * * * * * SZABADMÉD ■ A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja ■ Szerkeszti a szerkesztő bizottság ■ Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat S Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. , Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100. *142—220. ■ Terjeszti a Posta Központi Hirlapirodája, ■■ 1 _ — M

Next