Szabad Nép, 1956. május (14. évfolyam, 122-151. szám)
1956-05-13 / 133. szám
*1 ■ K. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK KÖZPONTI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM ARA 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1956. MÁJUS 13 Az alkotó lenini pártdemokráciáról Egy orosz narodnyik még a kilencvenes években ravaszkodva tette fel a kérdést az orosz marxistáknak: „Vajon melyik művében fejtette ki Marx a maga materialista történetfelfogását?” Lenin felelt neki: melyik művében nem fejtette ki?” Ha valaki ma feltenné a kérdést, vajon hol, milyen művében fejtette ki Lenin a proletármozgalom s a szocialista államépítés demokratizmusáról alkotott nézeteit — mi is bátran felelhetnénk: melyik művében nem tette ezt? Demokratikus felfogása egész életművéből, elméleti és politikai tanításából, szervezeti munkájából s emberi magatartásából egyaránt kiviláglik. Ma, amikor a nemzetközi munkásmozgalom új nagy sikereit a személyi kultusz, az egyszemélyi vezetés leküzdésével vívja ki, van valami jelképes abban, hogy Lenin már forradalmi működésének kezdetén megsemmisítő csapásokat mért a hőskultuszra, mely szerint a társadalom előrehaladása egyes csodatevő hősök tetteitől függ. A tömegekbe, s a kapitalizmus viszonyai között mindenekelőtt a munkásosztály alkotó erejébe, mozgalmába vetett hit és tudományos meggyőződés az alapja annak, hogy Lenin a demokratizmust, a centralizmussal együtt a munkásosztály forradalmi pártja megdönthetetlen szervezeti alapelvének tekintette. Érthető is. Ha a történelem formálói a dolgozó tömegek, akkor a történelmi folyamatot meggyorsítani csak olyan párt képes, amelyik összeforr a dolgozó tömegekkel és befolyást gyakorol magatartásukra, vezeti harcukat. Még a cárizmus nehéz éveiben is hangsúlyozta Lenin: „Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártnak demokratikus szervezete van. Ez azt jelenti, hogy a párt valamennyi ügyét közvetlenül vagy képviselet útján a párt valamennyi tagja intézi, mégpedig kivétel nélkül valamennyi, egyenlő jogokkal; emellett a párt valamennyi szervét választják, mindegyik beszámolási kötelezettséggel tartozik és leváltható.” A bolsevikok győzelmeinek egyik forrása éppen az volt, hogy ezeket a demokratikus elveket mélységesen komolyan vették. A párt belső demokratizmusa segítette a bolsevik pártot abban, hogy mélyen megértse a tömegek vágyait, s ezekből harci célokat kovácsolva mozgósítsa a tömegeket önnön jobb sorsuk kialakítására. Mindenekelőtt ez a demokratizmus volt az alapja a párttagok öntudata állandó fejlődésének, a párton belüli vasfegyelem megszilárdításának. Elsősorban ez alakította ki a párt sorainak egységét, s hallatlan rugalmasságát, amellyel az új és újabb helyzetekben helyt tudott állni. Ez a lenini demokratizmus biztosította a dolgozó tömegekkel való mély és bizalomteli kapcsolatát, s ezzel világtörténelmi győzelmeit. Ismeretes az is, hogy a harmincas évek közepe táján az SZKP életében eluralkodott a marxizmus a leninizmus szellemétől idegen személyi kultusz. Ennek elterjedése súlyos károkat okozott a nemzetközi munkásmozgalomban, a mi pártunkban is. Következményeként meglassúbbodott a pártnak, mint öntevékeny szervezetnek egészséges fejlődése. Egyik levélírónk, Lovas Márton elvtárs, régi, tapasztalt pártmunkás, így jellemezte a kialakult állapotokat: „A pártszervezetekben nem vitatkoztak, a pártvezetőség általában nem volt kíváncsi a tagság véleményére, s a tisztázatlan kérdésekkel kapcsolatban önálló tájékozódás helyett egyszerűen utasításokat vártak. Amíg a vezető szervek nem foglaltak állást, addig még nem lehetett vitatkozni. Ha aztán megjött a döntés , akkor már nem lehetett vitatkozni.” Ily módon a vezetésnek nem volt módja arra, hogy a kommunisták százezreinek tapasztalatait felhasználja a határozatok kialakításánál és azoknak a gyakorlati munkában való ellenőrzése során. 1953 júniusában a Központi Vezetőség határozata mélyrehatóan elemezte a párt helyzetét, felfedte a fogyatékosságok okait, és megmutatta a pártdemokratizmus kibontakozásához vezető utat. A III. kongresszus ezt erősítette és a lenini követelményeknek megfelelő szervezeti szabályzatot fogadott el. A személyi kultusz ellen a kollektív vezetésért folyó harcban bizonyos előrehaladást is elértünk. Mégis, akár a párt helyzetét, akár a XX. kongresszus szellemét és állásfoglalásait tanulmányozzuk, világos, hogy tennivalóink java még előttünk áll. A mi pártunk 1953 óta a pártdemokratizmus gyakorlati megvalósítása terén nem haladt következetesen előre. Az 1953-as júniusi határozatok jobboldali elferdítése, másrészt szektariánus szűkkeblűség fékezte. A Központi Vezetőség idei március 12—13-i ülésének határozatában a Szovjetuniónak a két kongresszus közötti sikereinek mozgatóiról szólván a következőket írja: „A Központi Vezetőség mélyen egyetért azzal, hogy e sikerek forrása a pártélet lenini normáinak helyreállítása, a személyi kultusz leküzdése, a kollektív vezetés megteremtése, amely a gazdasági, a politikai és a kulturális élet minden területén szabadon kifejleszti a párt és az egész szovjet nép korlátlan alkotó erőit.” Ezt a mi szervezeteink egyértelműen programként kell hogy felfogják. Felhívásnak pártunk demokratizmusának határozott fejlesztésére. Vannak már biztató jelek. A XX. kongresszuson előtérbe került lenini eszmék rendkívül mély hatást gyakorolnak a funkcionáriusok, az aktivisták, a párttagság, sőt a pártonkívüliek széles tömegeire. Az elmúlt hetek pártértekezletei és taggyűlései bizonyítják: a párttagság nyíltabban és bátrabban foglal állást minden kérdésben. Érdeklődik és feleletet kér. Kezd kifejlődni a bátor bírálat, fejlődik a harc a személyi kultusz és az egyszemélyi vezetés maradványai ellen. Ez a fejlődés azonban nem megy simán. Azok a fékek, amelyek eddig gátolták az előrehaladást, egy csapásra nem tűnnek el. Az utóbbi időben tartott aktívákon és taggyűléseken is tapasztalhattunk egyrészt zavaros és túlzó, másrészt szűkkeblű, szektás megnyilvánulásokat. Előrejutni a pártdemokratizmus fejlesztése terén csak ezek ellen a káros torzítások elleni eszmei harcban lehet. De ez a harc maga is elsősorban demokratikusan, a demokratikus fórumokon, a taggyűléseken, az aktívákon, a választott pártszervek ülésein folyjék, így növekszik a párttagság öntudata, ítélőképessége, aktivitása. Ezt annál is inkább érdemes hangsúlyozni, mert a múlt években, különösen a jobboldali elhajlás elleni szükséges ideológiai és politikai küzdelem során, igen sokszor előfordult, hogy egyes területeken mértéktelenül megszaporodtak a meggyőzés nélküli adminisztratív intézkedések. Nyilvánvaló, hogy a párt nem nyithat kaput a marxizmus-leninizmustól idegen eszmei és politikai behatásoknak. Az ilyen veszély elleni harcban azonban az egyoldalú szervezeti intézkedések hatástalanok, sőt gyakran károsak. Ha csak a pártfegyelemre hivatkozunk, ha ezt a fegyelmet csupán adminisztratív intézkedésekkel igyekszünk biztosítani, akkor kivész a kezdeményezés, a kommunisták elkezdenek túl óvatosan dolgozni, felülről várják az utasításokat és csak a megfelelő direktívák kézhezvétele után cselekszenek. Mindennek éppen a párt alkotó tevékenysége szenvedi a kárát. Fel kell lépni a demokratizmus öncélú értelmezése ellen is. Vegyük például a párton belüli vitákat. A pártdemokrácia elképzelhetetlen a nézeteltérések tisztázása, viták nélkül. De hát vajon a vita a párt célja? Szó se róla. A vita csak arra szolgál, hogy erősítse a párt eszmei-politikai egységét, segítse tisztázni az előrehaladás útját. A pártdemokrácia, a vita, a bírálat és önbírálat külön-külön is, együtt is a cselekvést, a pártnak a tömegeket vezető hivatását szolgálja. Közösen cselekedni, vezetni központosított szervezet nélkül, anélkül, hogy a párttagok és a pártszervezetek fegyelmezetten végre ne hajtanák az önmaguk által s a választott vezető szervek által hozott határozatokat — nem lehet. A mi pártunkban a határozatokat, a felsőbb szervek döntéseit végre kell hajtani az egész tagságnak, akkor is, „ha ezekkel egyes párttagok, tagjelöltek vagy pártszervek, illetve pártszervezetek nem értenek egyet” (az MDP szervezeti szabályzatából). Ilyenformán valósul meg pártunkban a vita szabadsága és a cselekvés egysége. Egységes cselekvés nélkül nem létezik forradalmi munkáspárt. Centralizmus és fegyelem nélkül nincs egységes cselekvés. Ezek is részei és nem jelentéktelen részei a pártélet lenini normáinak. Pártéletünk és tegyük hozzá: közéletünk demokratizmusának fogyatékosságait kutatva nem feledkezhetünk meg arról, hogy ez történelmi jelenség. A Baranya megyei pártaktíván a minap helyesen mutattak rá arra, hogy „a Horthy-rendben, a nagybirtokosok, a bankárok, a nagykapitalisták rendszerében a magyar népnek nem volt alkalma demokratikus tapasztalatokat szerezni“. Ez természetesen kihat a mi tömegpártunkra is. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a személyi kultusz és következményei hosszú ideig fékezték ezeknek a demokratikus tapasztalatoknak megszerzését — teljes nagyságában áll előttünk a feladat. Mi következik abból, hogy itt történelmi jelenséggel van dolgunk? Először az, hogy egy csapásra, valamiféle „demokra- i tikus rohammal“ nem lehet meg-t oldani. Másodszor az, hogy har-r cunknak az antidemokratikus ten- denciák ellen következetesnek, | ingadozást nem tűrőnek kell len- * ni. A baloldali szektariánizmust,* meg kell fosztani „munkás“ nim- ♦ buszától. Le kell leplezni a „bal- oldali“ frázisok mögött megbúvó „kommunista“ gőgöt, hatalmas-1 kodást, igen gyakran önzést, kar- ♦ rierizmust. Minden funkcioná- riusnak meg kell értenie, hogy a* demokratizmus útjában álló szék- tariánizmus semmivel sem rokon- szenvesebb, mint a jobboldali opportunizmus. Osztálygyökere mindkettőnek kispolgári. Tennivalóink harmadik csoportja: tanítanunk kell a demokratizmust. A pártélet minden mozzanatát kritikailag értékelnünk kell és a szervezeti szabályzat adta demokratikus lehetőségeket demokratikus gyakorlattá kell változtatni. Egyes budapesti üzemi szervezetekben például nem nyugodtak bele abba, hogy a taggyűléseken sokan „az idő előrehaladottságára való tekintettel“ nem jutottak szóhoz. Kihirdették, hogy az utóbb írásban előadott észrevételeket is csatolják a jegyzőkönyvhöz, az alkalmas javaslatokat megvalósítják, de a legközelebbi taggyűlésen mindegyikre visszatérnek. Ez is egy lépés a demokratizmus kiteljesítéséhez. De még sok lépésre van szükség. Gyakori például, hogy a taggyűléseken, pártbizottsági üléseken az előterjesztett határozati javaslatokat utóbb nem módosítják a vita alapján. Még gyakoribb, hogy az értekezlet után fiókba kerülnek, s a vezetőség nem veszi figyelembe további munkája során. Vagy nézzük a vezetők kiválasztásának módszerét. A vezetőségeket újjáválasztó taggyűléseken igen kevés volt a vita a jelöltekről. (Még kevesebb a küldöttek közül, noha azok választják a magasabb sportszerveket.) A párt szilárdan és határozottan a pártdemokrácia fejlesztésének útjára lépett. A vezetőknek, a pártszervezetek, a pártbizottságok vezetőinek kommunista kötelességük, hogy meggyorsítsák a pártdemokrácia kibontakozásának folyamatát. Személyes példájukkal, vezetési módszereikkel sokat tehetnek, kell is tenniök ennek érdekében. A pártmunkások mutassanak példát az oktató demokratizmusra, amelyben közvetve vagy közvetlenül, de mindenképpen nagy országépítő céljaink megvalósítását szolgálja a szabad vita, a bírálat és önbírálat fejlesztése. A vezetőknek minden helyzetben alaposan el kell gondolkodniuk azon, hogy az adott feladatok megvalósításában hogyan vehetnék segítségül a pártaktíva minél szélesebb rétegeinek tapasztalatait. Ebben is gyakorlati példát mutatott Lenin. A III. kongresszust megelőző időben például a bolsevik „Vperjod“ című lap kérdések egész sorát intézte a párttagsághoz. „Majd — írta a lapban Lenin — a szerkesztőség összesíti és átadja ezeket a válaszokat a kongresszusnak úgy, hogy mindegyik küldött rengeteg elvtárs kollektív tapasztalatát használhatja fel.“ Emlékeztetni kell arra is, hogy Lenin, aki elvi kérdésekben soha nem ismert megalkuvást, nem erőszakolta rá nézeteit munkatársaira, mindig a meggyőzéssel élt, türelmesen elmagyarázta véleményét a többieknek. Az egész pártmunkában meg lehet és meg is kell valósítani a meggyőzés egyedül helyes lenini módszerét. A türelmes meggyőzés és az alkotó, tevékeny munka lenini módszere önálló harcosokat nevel. Ilyen emberek kellenek a pártba. A párt a szocializmus felépítésének roppant feladatát csak öntevékeny, elevenen gondolkodó és harcosan cselekvő szervezetekkel képes megoldani. A pártdemokrácia fejlesztéséért vívott harc során mindig azt az alapvető elvet kell szem előtt tartani, hogy a párton belüli demokrácia nem öncél, hanem egyik nélkülözhetetlen és nagyszerű eszköze annak, hogy a kommunisták energiája és aktivitása a legteljesebben kibontakozhassék. A pártdemokratizmus fejlődése mély hatással lesz egész társadalmunk, közéletünk szellemére. A demokratizmus kisugárzik pártunkból, áthatja egész társadalmunkat és megsokszorozza a vezető erő kapcsolatát a nép millióival. Ez azzal az eredménnyel fog járni, hogy második ötéves tervünket, amely biztosítja a népjólét további növelését, minden eddiginél kedvezőbb körülmények között hajthatjuk végre: a tömegek alkotó erejének minden eddiginél hatalmasabb arányú kibontakozásának alapján. ►*♦♦♦♦♦♦♦♦••»♦♦♦*♦♦♦*♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦. Üzemének büszkesége Bálint Ilona dobozszabász a Budapesti Konzervgyárban. Fiatal kora ellenére ő a legjobb munkás a dobozüzemben. Teljesítménye állandóan 170 százalék körül van, munkája csaknem sem sejtmentes. Kiváló munkafegyelme, elvtársi segítőkészsége miatt méltán tartják őt követendő példának dolgozótársai. Többszörös sztahanovista, s ez év februárjában a Munka Érdemérem kormánykitüntetéssel jutalmazták. Ma új nemzetközi légi járat indul A Deutsche Lufthansa menetrendszerűen új repülőjáratot indít Berlin—Prága—Budapest—Szófia, illetőleg Berlin—Prága—Budapest—Bukarest útvonalon. Az első járat ma érkezik Budapestre. Kiosztották a Budapesti Pártbizottság vándorzászlóit Az év első negyedében végzett jó munkájukért kitüntették a legjobb termelési eredményt elért kerületeket. Az ipari kerületek közötti versenyben a IX. kerület, a külső kerületek versenyében a XXII. kerület, a belső kerületek közt folyó versenyben pedig az I. kerület nyerte el a Budapesti Pártbizottság vándorzászlaját. Háromszáz ipari tanuló az idén A Munkaerőtartalékok Hivatala — az idén első ízben — megszervezte az ipari tanulók külföldi nyaralását. Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában és a Német Demokratikus Köztársaságban 300 ipari tanuló tölt 15 napot; ugyanezekből az országokból 300 külföldi fiatal érkezik kéthetes üdülésre hazánkba. Megnyílt a könnyűipari dolgozók újítókiállítása A Városliget Kossuth-pavilonjában nyílt meg szombaton délben a bőr-, a cipő-, a szőrme-, a nyomda- és a papíripar újítóinak kiállítása. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter nyitotta meg a kiállítást. Elmondotta, hogy az elmúlt évben 50 0an újítást nyújtottak be, melyekből 24 000-et be is vezettek. Az 1956 első negyedében benyújtott 14 500 újításból eddig 5400-at vezettek be, amelyeknek utókalkulált gazdasági eredménye egy évben 22 millió 750 ezer forint. Kisfaludi Stróbl Zsigmond műveinek kiállítása Ogyesszában Május 11-én a nyugati és keleti művészet múzeumában megnyílt Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuthdíjas magyar szobrászművész műveinek kiállítása. | (Tudósítónktól.) | Pártunk és kormányunk elhatározná, hogy a második ötéves tervben i .megépítjük az első atomreaktort. . |Szovjet barátaink készségesen fel- is ajánlották támogatásukat és sajátterveik alapján megépítik az atom- I reaktort. Ők készítik a különleges berendezéseket is, amelyeket a helyszínre szállítanak, itt szerelik össze ,és nekünk csak a kész, üzembehelye- szett reaktort kell átvenni. Az épületet — ahol az atommáglyát és a t reaktor különböző laboratóriumait helyezik el — a magyar építőipar ♦ készíti. Az első magyar atomreak♦ torban a tervek szerint 1957 végére, vagy 1958 elejére már izotópokat tudnak előállítani, amelyekkel teljes egészében fedezika hazai szükségletet. Az itt végzett ♦ további kutatásoknak különösennagy szerepük lesz a hazánkban később épülő atomerőművek létesítése ♦ szempontjából. Az új atomreaktorbanelőállított rövid felezésű izotópokkal J pedig soha nem látott lehetőségeket ♦ biztosítanak a tudományos kutatás számára. ♦ Hazánk első reaktora kutató jelle-gű lesz. A Szovjetunióban szakkájdereket képeznek ki az atomreaktor ♦ számára. A dúsított uránérccel működő reaktor kizárólag békés jellegű és nem is használható háborús célokra. A reaktort úgy építik meg, ahogy gépezetében nem állhat elő olyan hiba, amely atombombaszerű ♦ robbanást idézne elő és a környezet -♦ re káros lenne. A megépülő reaktorban dolgozók egészségére a legmesszebbmenően vigyáznak. Állandó orvosi felügyelet őrködik egészségük felett és munkaidejük csak hat óra lesz. Minden munkát, ahol esetleg veszély állhatna elő, távvezérléssel végeznek. Ha sugárzásveszélyes munkafolyamat következik, akkor nemcsak az atommáglya közelében, de még a csarnokban sem tartózkodhat senki. A magyar atomreaktort már nemcsak tervezik, de hozzá is láttak a kivitelezéshez a Szabadságihegyen. Megtörtént az épületek helyének kijelölése, mér építik a környező utakat, és megkezdték az építkezésihez a felvonulási munkákat. Az épületek terveit szovjet dokumentációk alapján készítették. A tervezők és kivitelezők a legszorosabb együttműködésben dolgoznak, és úgy készítik a terveket, hogy azok a kivitelező vállalat számára gazdaságosak és gyorsan megvalósíthatók legyenek. A reaktor egyébként egy laboratóriumi épületből és csarnokból áll. A laboratóriumot vasbetonvázra építik. Itt kapnak helyet más kísérleti helyiségek is. A csarnokrész vasszerkezetű lesz. A különleges szerkezeti megoldások célja az, hogy a reaktor falait minél előbb „tető alá“ hozzák, és így biztosíthassák a zavartalan téli munka lehetőségeit. A tervek szerint a jövő tavasszal már megkezdődnek az első szerelési munkálatok. Az igen szép külsejű épület három emelet magas lesz és nyerstégla burkolatot kap. Az építkezés dolgozóira igen nagy feladatok várnak. Nemcsak gyorsan kell dolgozniok, hanem olyan munkát kell végezniök, amilyent hazánkban még sohase végeztek. Minden épületszerkezetet külön kell megtervezni, hiszen ilyen épületre nem alkalmazható semmiféle típusépületszerkezeti megoldás. Az épületelemeket a kivitelező vállalat előgyártó telepén készítik el, innen szállítják a helyszínre, ahol már lényegében csak össze kell szerelni azokat. Folynak a kísérletek az Építéstudományi Intézetben is, ahol most dolgozzák ki az építkezés tudományos technológiáját. Különösen nagy feladat a sugárzásvédelmet szolgáló úgynevezett nehéz beton előállítása, amelyet közvetlenül a máglya köré kell beépíteni. De nemcsak az építőiparra, hanem a többi iparágra is, így elsősorban a gépgyártó iparra hárulnak jelentős feladatok az atommáglya felépítésében. Különösen a műszeriparnak kell kitenni magáért, mert a reaktor segédüzemeiben több hazai alkatrészt, elsősorban műszereket építenek be. Az építkezés színhelyén jelenleg még az előkészületi munkáik folynak, de néhány nap múlva már az építők munkájának zajától lesz hangos a környék. Május végére elkezdik az alapozásukat is. Két év múlva már működni fog hazánk első atomreaktora. Épül hazánk első atomreaktora i ♦♦ A Politikai Bizottság tagjai budapesti üzemekben A napokban a Politikai Bizottság több tagja ellátogatott budapesti üzemekbe, ahol beszélgettek a dolgozókkal az aktuális politikai kérdésekről és válaszoltak kérdéseikre. Gerő Ernő elvtárs a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár, Ács Lajos elvtárs a Vörös Csillag Traktorgyár, Szalai Béla elvtárs a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár dolgozóit látogatta meg. Az ötezredik magyar kombájn Szombaton ünnepség keretében emlékeztek meg a budapesti EMAG-ban arról, hogy a gyár dolgozói elkészítették az ötezredik magyar kombájnt. Az EMAG-ban 1950-ben még csak öt kombájnt készítettek, ebben az évben viszont már 1800 kombájnt gyártanak. A képen: Kővári János, a gyár igazgatója köszönetet mond a munkásoknak. Megnyílt a Mozart-emlékkiállítás Szombaton délben a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeumban ünnepélyesen megnyitották a Mozart születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítást. A megnyitó ünnepségen megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, továbbá társadalmi és kulturális életünk számos képviselője, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek számos tagja. Kadossa Pál Kossuth-díjas zeneszerző üdvözölte a megjelenteket, majd Fasang Árpád, a Népművelési Minisztérium zenei főosztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Ezután dr. Walther Peinsipp, az Osztrák Köztársaság magyarországi rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere mondott beszédet. Jól fejlődnek az őszi gabonavetések Az őszi gabonafélék a szokatlanul hideg télvégi időjárás ellenére is megfelelően teleltek. Az őszi gabonavetések — szükségszerű tavaszi ápolási, hengerezési, fogasolási — munkáit kellő időben elvégezték, amelynek kedvező hatása a gabonavetéseken jól látható. Az utóbbi meleg és csapadékos napok hatására a gabonanövények fejlődése erőteljesen megindult és általában az elmúlt év hasonló időszakában elért fejlettségi állapotnál tart, sőt egyes vidékeken meghaladta azt. A tavaszi gabonafélék vetését a szokásosnál későbben kezdhették meg. A termelők azonban jól kihasználták a vetésre alkalmas időt. A tavaszi árpa és zab vetését néhány nap alatt befejezték. Megállapítható, hogy a tavaszi gabonavetések fejlettsége az elmúlt évinél jobb. A következő napokban az egyik legfontosabb növényápolási munka, a gabonafélék vegyszeres gyomirtásának elvégzése. A termelőszövetkezetek egy része a vegyszeres gyomirtás előnyét még nem értékeli kellő mértékben. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek még nem kötöttek szerződést vegyszeres gyomirtásra és gabonavetéseik gyomosodása a vegyszeres gyomirtást szükségessé teszi, gyomirtási igényüket közöljék a növényvédőállomással, hogy az a munkát mihamarabb elvégezhesse. A vegyszeres gyomirtás segítségével a gyenge minőségű vetéseken is kielégítő termésátlag érhető el. A kukoricavetés befejezéshez közeledik. A korábbi vetésű területeken a növényzet legnagyobb része már kikelt. A cukorrépa általában egyenletesen kel és jól fejlődik. Darabolását csaknem mindenütt elvégezték, egyes helyeken már az egyelést végzik. Néhány nap múlva a szénabetakarítás is megkezdődik. Azokon a lucernatáblákon azonban, amelyeken a második kaszálásból terveznek magfogást, ajánlatos mielőbb megkezdeni a betakarítást. A növényápolási és a szénabetakarítási munkát úgy kell összehangolni, hogy mindkét fontos feladatot a legkedvezőbb időben, jó minőségben maradéktalanul lehessen teljesíteni. 1» §1 • 2 ' ' : HI AW, & ifi ii ■ i Szépen fejlődnek az őszi vetések. Az indiai magyar követ látogatása Nehru miniszterelnöknél D. Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke ebéden látta vendégül dr. Kós Péter Új-Delhi-i magyar követet, hazautazása alkalmából. A magyar követ elbúcsúzott a miniszterelnöktől és köszönetet mondott az indiai kormány sokoldalú támogatásáért, amelyben Új-Delhi-i működése alatt része volt. (MTI) Nagy sikerrel szerepel St-Etienne-ben a debreceni népi együttes St-Etienne-ben a város rendezésében megkezdődött a nemzetközi ifjúsági fesztivál. A fesztiválon a debreceni ifjúsági népi együttes a többi népi csoportokkal együtt szerepelt először az Eden Színházban, majd másnap a téli sportcsarnokban 12 000 néző előtt. A magyar népi együttes a hortobágyi csikóstáncokkal nagy sikert aratott. A közönség tomboló tapssal jutalmazta a műsorszámot. Másnap a zuhogó eső ellenére a városháza előtti szabadtéri színpad körül ötezer ember szorongott. Nagy sikere volt a Liszt-rapszódiának, amelyet a népi zenekar adott elő. A ceyloni kormány megszünteti a kasztrendszert ■ Új-Delhi, május 12. (Tanjug) Az Indinfo colomibói jelentése szerint a ceyloni kormány törvényrendelet útján hamarosan megszünteti a kasztrendszert és büntetést helyez kilátásba a törvényrendelet megsértéséért. Ez az intézkedés óriási jelentőségű társadalmi reformot jelent majd, mert a kasztrendszer Ceylonban mély gyökeret vert. A különböző vallások hívei között még mindig igen szigorú kasztrendszer uralkodik. Ahol 16,9 liter tej az átlag... A Baranya megyei erzsébeti Béke Tsz-ben egy évvel ezelőtt kevés tejet adtak a tehenek, az istállóátlag mindössze 3,2 liter volt. Keveselték ezt a tsz vezetői is és magyarázatképpen az akkori tavaszi takarmányhiányra hivatkoztak. Felismerték azonban azt, hogy a tejet semmiféle „magyarázat“ nem helyettesítheti. Ezért a 21 közös tehenet lelkiismeretes, hozzáértő dolgozókra bízták. Idejében gondoskodtak elegendő, megfelelő takarmányról: nagy mennyiségű répaszeletet tároltak, másodvetésű kukoricából silót készítettek és a pécsi sörgyártól sörtörkölyt vásároltak. Az új tehenészek, Mucsi István és Varga Mihály rendet teremtettek az istállóban, az állatokat tisztántartották és mindig meghatározott időpontban etettek és fejtek. Az eredmény nem is maradt el: az idén tavasszal, április közepén 15,9 liter, most pedig már 16,9 liter az istállóátlag. Az erzsébeti Béke Tsz tagjai megértették, hogy mennyire jövedelmező a szarvasmarha-tenyésztés. El is határozták, hogy tovább fejlesztik a közös tehenészetet. Aratás után hozzákezdenek egy 50 férőhelyes istálló építéséhez és jövőre megkétszerezik a tehénállományt. ‘ "* *• * k. A.*./-kAoi (Bereth Ferenc felvétele MTI Foto) Visszaérkezett a Koreai Munkapárt III. kongresszusáról az MDP küldöttsége A Magyar Dolgozók Pártja küldöttsége, amely részt vett a Koreai Munkapárt III. kongresszusán , szombaton este repülőgéppel visszaérkezett Budapestre. A küldöttség vezetője, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, a küldöttség tagja, Köböl József, a Központi Vezetőség tagja, a Központi Vezetőség párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. (MTI) Hazaérkezett Mohács-szigetről az ifjú építők első csoportja Szombaton délelőtt indultak haza Mohácsról az árvíz sújtotta sziget első ifjú építői, akik május 4-e óta hat építőtáborban dolgoztak. A Mohács-sziget újjáépítéséért dolgozó első nyolcszáz ifjú nagyszerű munkát végzett. A budapesti, pécsi, debreceni, miskolci, szegedi, soproni, egri, veszprémi, szolnoki egyetemisták és főiskolások mind derekasan helytálltak.