Szabad Nép, 1956. június (14. évfolyam, 152-181. szám)

1956-06-14 / 165. szám

ÚJ MAGYAR KÖNYVEK Somlyó György: Talizmán A régi araboknál kis képet vagy szobrocskát kaptak az életnek neki vágó fiatalok. Talizmánnak hívták ezt az ajándékot és azt hitték róla, hogy viselőjét megóvja minden ve­szedelemtől. Azóta sokat okosodott az emberiség, a sorsnak már nem en­gesztelője, hanem irányítója, paran­­csolója akar lenni. Bűvös erejű kis bálványok helyett nagy szellemek igéit hagyja örökül újabb nemzedé­keinek, műveket, melyek feltárják az élet titkait, megvilágítják az elő­revivő ösvényeket. Somlyó György legújabb verseskö­­t­ete is nagy írók és művészek arcké­peit, nagy művek tanulságait adja „talizmánként” olvasóinak. Csak né­hányat választ ki a nagy művészek közül, s nem is akar többet elmon­dani róluk, mint amennyi­ egy éremre is rávéshető. Ám az ilyen szűkszavú­ság mindig sokra kötelez. Az, hogy ráismerünk-e a verssorok mozaikjai­ból kirakott arcmásról az eredetire, fontos, de nem a legfontosabb kér­dés. Ehhez a rutin is elegendő volna. Elég megkockáztatni a „búsképű lo­vagot“, s mindjárt felködlik Don Quijote ösztövér alakja, s vele együtt valami már a mű írójából Cervantesből is; elég leírni a „pokol bugyrait”, vagy a „versek felé a kom­munizmusba ívelő lépcsőit”, hogy mindjárt Dantera, illetve Maja­kovszkijra gondoljunk. A másik fel­adat a nehéz: úgy látni és láttatni a múlt nagy művészeit, ahogy csak mi, a XX. század közepének emberei lát­hatjuk őket, hangsúlyozva azt, amivel szövetségesek, intő példák, tanulsá­gok ők a mi csatáinkban. Somlyó művész- és íróportréin is átüt a belső időszerűségnek, a lényeg ilyenfajta megragadásának igénye. Azok a költeményei a legsikerülteb­bek, s művészileg is azok eredetiek, amelyekben ez az igény fokozottan jelentkezik. Nagyon érdekes például, ahogy a Don Quijote alakjait és han­gulatait bele tudja helyezni a mi gon­dolat- és problémakörünkbe, ahogy versében a 350 éves történet mai ana­lógiává és tanulsággá is válik, vé­delmezve és bátorítva a jóra törő em­beri hitet: „Jertek, e kor kóbor lovagjai, vágjunk neki a valódi világnak! Ha vannak, kik torz ábrándokba fojt­sák,­­ mi ismerjük édes Dulcineánkat.” Hasonlóan jó arcképet lehetne még többet is idézni. Említhetnénk például a kötetnyitó Daniéhoz című verset, amely a mi nemzedékünk újfajta humanizmusának körvonalait villantja meg az Isteni színjáték sö­tét rémségeinek árnyékában, a mi optimizmusunk mélyebb és bonyolul­tabb átérzéséről ad fogalmat. Vagy említhetnénk a Bartók visszatérése című szonettet. Somlyó itt tudja leg­inkább levetkőzni az esztéta-látás­mód egyoldalúságát, amelynek han­gulatskáláján majd mindig a nosz­talgia az uralkodó elem, s amely így bizonyos egyhangúságot ad az egész kötetnek. Ebben a Bartók-versbe­n már szenvedély izzik, valóban fe­szegetve a szonett kereteit, s egy­úttal erősödve is attól, hogy a költő ennyire kötött formákba szorítja. Itt érzik leginkább, hogy a költő való­ban harcol. Ennek a harcnak a fe­szültsége frissebb, lendületesebb üte­met diktál, komoly művészi erőt ad a költeménynek. De a kötet néhány versében ott kísért még az a közhelyszerűség, ál­talánosság, amely legnagyobb vesze­delme az ilyenfajta verseknek, s amelytől a költő is — érezhetően — szabadulni akar. Két-három sornyi „tanulsághoz” az olvasónak sokszor ernyedt, közismert mozzanatokat idéző strófákon kell átvergődnie, a költő gyakran csupán arra szorítko­zik, hogy „megzenésítse”, ami amúgy is a köztudat felszínén lebeg. Szé­pen mondja József Attiláról az egyik szonett két utolsó sorában: „Mint árulást, szégyellted szenvedésed — ráborítottad hetyke köpenyed”, ám az előző tizenkét sor „a sínekre to­lató tehervonattal”, és egyéb köny­­nyen kínálkozó „hivatkozással” és jelzővel nem ragad meg bennünket, nem ad hozzá semmit ahhoz a kép­hez, ami a nagy proletárköltőről él a legtöbb olvasóban. Hasonló okból tartjuk gyengébbnek a Csokonairól és Mozartról írt szonettet is. Héra Zoltán Gyárfás Miklós: A szerep Elbeszélés egy színészről — való­ban ennyi, nem több s nem kevesebb Gyárfás új könyvének tárgya. Mű­vészírás, amelynek erénye, hogy nem markol többet, mint amennyit érdemel és megbír a téma. Egy alföldi városka fináncőrmes­terének fia egy igazságtalan apai pofon miatt otthagyja szüleit és a színtársulatnál húzódik meg. Kez­detben díszletező asztalosként dol­gozik, majd Az ember tragédiája előadásán kisebb szerephez jut. Ki­tűnően megoldja a feladatot, fel­figyel rá a vendégszereplő neves fő­városi színész, bejuttatja az akadé­miára. Amikor végez, egy ügyes da­rabgyáros fellépteti színművében, amelyet a színész nagyszerű egyéni­ségével sikerre visz. Az eredmény elkápráztatja, sikerét a jó szimatú színházi üzletemberek kiaknázzák és sorozatosan ilyen fajsúlytalan gics­­csekben szerepeltetik. Csak későn, életének delén és alkonyán döbben rá, hogy csak az igazi, magasrendű művészetért érdemes élni. Egyszer még megpróbál kitörni ebből az üz­leti gyűrűből, amikor a szegedi sza­badtéri tragédiaelőadás Lucifer sze­repére készül, de a fellépés előtt szívrohamot kap, s utána már nincs ereje s lehetősége igazi művészi szán­dékai valóraváltásához, Így is hal meg, értelmetlenül, a Városliget fái alatt, a felszabadulás, az igazi mű­vészi álmok megvalósulásának küszö­bén. Egy hatalmas művész-torzó tragé­diája ez a könyv, s nem nehéz fel­ismerni benne a felejthetetlen Csor­­tos Gyula alakját. Gyárfás biztos kézzel, szinte köny­­nyedén gombolyítja regénye fonalát, s kitűnően ábrázolja azt a végte­len emberi magányt, meghasonlást, amelybe a nagy művész jutott. Társ­talansága, emberi egyedülléte azért is tragikus, mert nemcsak emberi jelle­méből adódik, hanem művészi becsü­letessségének és igazi hivatástudatá­nak következménye. Feleségét is azért hagyja el, mert az asszony idegen mellette, csak bután isteníti művésze­tét, de az igazi művészet utáni vágy nem ébred fel benne. Talán a leg­jobban megírt, tragikus jelenet a könyvben, a művész találkozása ap­jával. Huszonkét éve nem látták egymást s most apja felkeresi őt, hogy teljesítse anyja utolsó akaratát. Fia már szeretne kibékülni vele, de a ri­deg öreg hajthatatlan, nem tudja el­feledni fia két évtizednyi konoksá­­gát. Az ilyen írások sikere a lélekábrá­­zolás hitelességétől függ. Gyárfás nem analizál különösebben, inkább kiélezett lélektani helyzeteket teremt, amelyekben a szituáció vagy a rövid párbeszéd önmagát magyarázza, örü­lünk, hogy nem vulgarizál, mivel a művész inkább ösztönös, eredeti nagy tehetség, mint intellektuális lény, ezért a politikai és társadalmi erők inkább csak a háttérben, végső motívumként jelennek meg életében. A művészetet pénzre, olcsó sikerre váltó kapitalista színház- és film­világ egész mechanizmusával, erköl­csével teszi meg­hasonlottá a hőst, aki nem képes mindezzel aktívan szem­befordulni. öntudatlan és akaratlan foglya ennek a világnak, a szerző nem csinál patetikus kesergőt belőle.­­Alakját valamilyen melankolikus végzetszerűség lengi körül. Baj azonban, hogy Gyárfás mintha úgy akarná elkerülni a lélektani re­gény vargabetűit, hogy túlságosan is hajszolja az eseményeket, szinte szán­dékosan gyorsan pergeti, nehogy unalmassá váljék. Ezért könyve né­hol súlytalanabbnak hat,, mint ami­lyen valójában. De lebilincselő stí­lusát még azoknak is méltányolniok kell, akik a szélesebb, epikusabb áb­rázolás hívei. Bokor László »OOCXXXDQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCJOOOOOOOOOOOOOOOOOOO A­lig egy éve, hogy a nagy elődök, az ekhós vándorszínészek leg­jelesebbjének, Dérynének nevét vette fel az immár ötesztendős Falu­­színház. Vezetői, színészei, rendezői egyetlen missziójuknak azt tekintik, hogy elvigyék a színházi kultúrát az ország legtávolabbi falvaiba, a kő­­szín­házaktól távol eső bányavidékekre és ipartelepekre. Hogy mennyire vonzó ez a színház, azt nemcsak a színészek élményei ta­núsítják, hanem a személyes tapasz­talat­ is. Láttuk Aszódon az Ármány és szerelem előadását. Egyhónapos szünettel másodszor játszotta itt a Faluszín­ház Schiller nagy érzelmi feszültségű drámáját. A művelődési ház nézőterét zsúfolásig megtöltötték a közeli ipari műszergyár munkásai meg parasztok, parasztasszonyok és katonák. Az előadás színvonalára mi sem jellemzőbb, mint hogy a munká­ból késve érkezők nem sajnálták a fá­radságot és állva nézték végig a csak­­nem négyórás előadást. Talán csak a ritkán látható élmény­nek, a színháznak önmagának szólt ez a lelkes érdeklődés, a sok közbe­­tapsolás és az előadásvégi vastaps? Nyilvánvalóan nemcsak ennek. Ami­kor a függöny felgördült, a viszony­lag k­is színpadon teljes illúziót keltő díszletek stílusos környezetében, kor­hű, igen dekoratív kosztümökben je­lentek meg a színészek. És a végletes schilleri figurák, végletes szenvedé­lyeikkel élőnek és igaznak hatottak a színpad és a nézőtér izgalomtól átfor­rósodott levegőjében. Tökéletes elő­adás volt ez az aszódi? Nem, akadtak gyenge pontjai is. Egy-két csupán ru­tinos színészi alakítás, különösen az epizódszerepekben és még a tehetsé­ges főhősök (Ferdinánd — Árva Já­nos, Lujza , Bege Margit) szépen ki­dolgozott átélt játékában is voltak kisebb ellankadások. De színház volt az egész, a szó nemes értelmében. Átélt játékkal, átgondolt, elmélyült rendezéssel, a valódi színház minden kellékével. Ezen az egyetlen előadá­son is megerősödhetett az a nézet, hogy a Faluszínház változatos műsor­politikájával, ma már állandó reper­toárjával, jó előadásaival öt év alatt felemelkedett a kőszínházak művészi rangjáig. Szinte a messzi ködbe vesz­nek a kezdeti napok és hónapok erő­feszítései, útkereső botorkálásai, ami­­kor m­ég esztrád-műsorokkal, akro­bata-számokkal és a tsz-ek szervezé­sére közvetlenül hatni igyekvő egy­­felvonásos, gyenge művecskékkel járták az országot. Ó­riásit fejlődött a színház, és ami talán még ennél is örvendete­­sebb, a színházzal együtt óriásit fej­lődött a közönsége is. Ma már az sem ritka eset, hogy előadás után a nézők együtt maradnak, körülveszik a színészeket, elmondják, mi tetszett, vagy mit kifogásolnak, s ezek a ki­fogások nem ritkán fejlődő ízlésről, szélesedő látókörről tanúskodnak. A felcsattanó tapsokból néha azt is ki lehet olvasni , mint legutóbb Shaw A szerelem komédiája mizserfai bá­nyásztelepi előadásán, hogy a közön­ség nemcsak az érzelmi hatásokra rezdül élénken, hanem felfigyel a mondanivaló finom árnyalataira is. S nem ritka eset az sem, hogy egy­­egy előadás után a többnyire min­den különösebb szervezés nélkül ki­alakult vitában hozzászólnak a mű­vészi megvalósítás részletkérdéseihez is. Helyesen teszi a színház, ha a kívánságokat hajlékonyan követi, s ha a műsor összeállításában is hall­gat az olyan, szinte elemi erővel meg­nyilvánuló követelményre, hogy játssza el a nagy magyar klasszikus drámát, a Bánk bánt. A színház hoz­zá is fog a jövő évadban e nagy fel­adathoz. A legutóbbi évek klasszikus előadásai, Moliere, Shaw megfelelő tolmácsolása feljogosítja a Déryné Színházat erre a nagyszabású vállal­kozásra is, hogy kis színpadon, csak a legszükségesebbre csökkentett sze­replőgárdával hozza színre nemzeti drámairodalmunk e kincsét. Kis színpadon, kevés szereplővel. Igen, ez is olyan tényező, amelyet a műsorpolitikánál, a tervezésnél figye­lembe kell venniök a színház veze­tőinek. És még sok mást is, ami a Déryné Színház különleges feladatai­ból, munkájából fakad. Például a rendezőnek a szereposztásnál arra is kell gondolnia, hogy a színháznál működő, nem kevés számú házaspár egy társulathoz, egy darabba kerül­jön, különben hosszú ideig lennének távol egymástól, hiszen hónapokat töltenek vidéken. És bár technikailag ugrásszerűen javultak is a Faluszín­ház lehetőségei, s ha már nem is kell a színészeknek, mint a hőskorban, maguknak díszletezni, egy-egy elő­adás előtt, az öltözők mégis nyüzsgő hangyabolyhoz hasonlatosak. • A színésznők maguk vasalják a ru­háikat, maguk gondoskodnak a szín­padi kellékekről, fodrász híján ma­guk fésülik parókáikat is. Mindezt jókedvűen, magától értetődő termé­szetességgel teszik, hiszen azzal tisz­tában vannak, hogy a vándorszíné­szek még a XX. századi fejlettebb technika körülményei között is, min­dig megőriznek valamit a mestersé­gük „hősi“ vonásaiból. Egyet mégis nagyon szeretnének elérni — és jo­gosan. Azt, hogy mind a nyolc, or­szágot járó társulatnak legyen saját teherautója is, hogy ne kelljen a szí­nészeknek a díszletekkel együtt mél­tóbb órával az előadás előtt a társu­lat autóbuszára szállniuk, s ne kény­szerüljenek a késő éjszakai órákban, hazatérés előtt megvárni, amíg a díszletezők szétszedik és újra felrak­ják az autóbuszra a színjáték összes kellékeit. Nemcsak a színészek nyer­nének ezzel a néhány teherautóval igen sokat, hanem az egész társulat — végső soron az előadás színvonala is. H­a vannak is még ilyen, jórészt kt­ orvosolható nehézségei a Falu­színház 130 főnyi, lelkes, fegyelmezett színészgárdájának, s a színház veze­tőinek — van egy majdnem frissnek mondható nagy örömük is. Ebben az évadban színpadot kaptak, a főváros­ban is, a Nagymező utcában. A szí­nészek fejlődéséhez nagy lehetőséget nyújt ez hiszen eddig jóformán telje­sen kívül esett a munkájuk a fővá­rosi sajtó és a hivatalos kulturális té­nyezők „látószögén“. Most tehát a nyolc társulat-részleg egy-egy jó pro­dukcióját már bemutathatják a buda­pesti közönségnek is. A Déryné Színház természetesen továbbra is elsősorban a falué, s a bá­nyavidékeké, azé az öt év alatt fel­nőtt új közönségé, amely ma már legszebb ruhájában, megilletődötten, emelkedett lélekkel, sőt egyre szom­­jasabb és nem kritikátlan érdeklődés­sel várja a Faluszí­­ház megjelenését. Ennek a küldetésnek a tartalmáról és követelményeiről a színház lelkes és odaadó munkát végző művészeti ve­zetői egy percre sem feledkezhetnek meg.­ ­ Botond Edit Faluszínház - Déryné Színház SZABAD NÉP Csak némi fejcsóválással... N­­éhány nappal ezelőtt a sajtóban apró hír jelent meg, amely tudtul adta, hogy a Népművelési Minisztérium Filmfőosztálya 16 éven aluliak számára is engedélyezte a Holnap már késő című olasz filmet. Akik látták a filmet, helyeslik ezt. Viszont csak némi fejcsóválással le­het beszélni arról az intézkedésről, amellyel előzőleg eltiltották ezt a fil­met azoktól, akikről és akiknek szól, ráütve a szigorú bélyegzőt, csak 16 éven felülieknek. A néző önkéntele­nül is arra gondol: vajon min akad­tak fenn, miért határoztak így? 14—15 éves, pubertáskorú gyere­kekről van szó, gyerekekről, akiket sem az iskolában, sem odahaza nem világosítanak fel a szerelemről, a nemi kérdésről — annál inkább fel­­ingerlik és felizgatják ébredő ösztö­neiket az erotikától fülledt rafinált filmek, ponyvaregények, folyóiratok. Már az első jelenetek világossá teszik, hogy ebből jó nem sülhet ki: a fiúk valami odúba csalják a csitri lányo­kat, majd gengszter módjára rájuk vetik magukat, hogy­­ megcsókolják őket. A film teljes körképet fest e fonák helyzet kihatásairól. Kezdve azon, hogy az alig serdülő lányka a divatos magazinokból azt tanulja, ho­gyan riszálja a derekát, folytatva azon, hogy tiszta, zsenge szerelme köznevetségül szolgál osztálytársnői­nek; egészen odáig, hogy az álszent igazgatónő pofonokkal és fenyegeté­sekkel öngyilkossági kísérletbe haj­szolja az ártatlan teremtést — végigkísérjük a magukra hagyott fiatalok kálváriájának minden stá­cióját. A Holnap már késő nem­csak felveti a problémát — két pedagógust is bemutat, akik felve­szik a harcot a vaksággal megvert szülőkkel és a klerikális nevelőkkel szemben, megértik és őszintén meg­válaszolják a gyermekek kérdéseit, védelmükbe veszik a fiatalok bim­bózó szerelmét, megmentik a halálra, gyötört lányt az életnek. A neorealiz­­mus jó hagyományaihoz híven, a film felvázolja a probléma szociális hát­terét is, éppúgy vádolja az erkölcs­telenséget terjesztő filmipart, mint az erkölcstelenséget veréssel és fe­nyítéssel büntető aszkétizmust, vallá­si farizeusságot. A kos és emberséges pedagógusok , a film alkotói: Alfred Machard a szerző és Léonide Moguy, a rende­ző. Ha művészileg nem is olyan szín­vonalas, mint társai, a Két­­krajcár reménység, az özönvíz előtt, ha megmagyarázza azt is, amit már mindenki ért — jó film a Holnap már késő. Tanulhat belőle szülő és pedagógus egyaránt, de főként és mindenekelőtt: a gyerekek tanulhat­nak belőle. Miért akadtak mégis felelős embe­rek, akik óvták a szűziesen tiszta szerelmet dicsőítő filmtől a m­ai ifjú­ságunkat? Vannak, akik nemcsak a felnőtteket nem veszik felnőttszám­ba, de a gyerekeket sem veszik gye­rekszámba; attól a szellőtől is óvják őket, amely pedig sok tízezer „meg nem értett" gyerek életét felszabadí­taná nyomasztó vívódásoktól, kéte­lyektől. Sokan nem ismerik fel, hogy a feltörő ösztönöket nem lehet elfojtani, elnyomni, sőt a figyelmet sem lehet róluk „elterelni”. Egyetlen megoldás van: a helyes útra terelni őlyet — és ez az út a tiszta szere­lem útja. A prostitúció ellen, a nemi élet sárbarántása, a durvaság és ocs­mányság ellen persze sokféle eszköz­zel kell küzdeni, de egyik legna­gyobb, leghatalmasabb szövetsége­sünk ebben a harcban éppen az a szerelem, amely valóban emberi vonzalom. A Holnap már késő nevelőereje éppen abban van, hogy valóságos apoteózisa, magasztaló költeménye az első ifjúkori szerelem­nek, hogy nemcsak riasztó tiltófát, hanem szép és felemelő távlatot ál­lít a fiatalok elé. Aki ezt a filmet el­zárja előlük bármi okból, akarva­­akaratlanul egy szintre kerül — Ve­res Péter szavával élve: — a film „piszlicsár-machiavellista" igazgató­nőjével, aki a fiatalokról csak alan­tas ösztönöket képes feltételezni, aki nem tudja és nem akarja meg­látni bennük az igazi érzelem első rügyeit. Olaszországban, egy olyan állam­­­ban, amelynek propagandáját a burzsoá profit irányítja, amelyben az egyház az iskolák gazdája és nagy tö­megek szellemi istápolója, természe­tesen nem lehet megoldani a Holnap már késő problémáját. Nálunk azon­ban minden feltétel megvan ehhez. A film és az iskola, a könyv és az új­ság a nép kezében van. Csak az kell hozzá — és ez nem kevés —, hogy merjünk őszintén közeledni ezekhez a kisemberekhez is, merjünk okos és felvilágosító szóval élni azoknak kö­rében, akiknek erre oly nagy szüksé­gük van. Rényi Péter Beszélgetés Nicole Courcelle-lal (Tudósítónktól.) A Papa, mama, ő meg én és folyta­tásának, a most bemutatott A papa, a mama, a feleségem meg én című f­ilm­nek bájos Catherine-je üdén,hamvas­szőkén ül köztünk, újságírók, fotóri­porterek társaságában, a margitszigeti szálloda halljában. Érdeklődéssel és kedves közvetlenséggel beszél szere­peiről, eddigi művészi pályafutásáról. Legkedvesebb filmszerepe? Talán éppen ez a legújabban nálunk bemu­tatott, amelyben bájos, fiatal párizsi asszonyt játszik. Már csa­k azért i­s szereti mert tipikusan francia, sajá­tosan párizsi levegője van. Hi­vatásáról, színészéletéről beszél legszívesebben, de azért egy ki­­váncsiakodó kérdésre bevallja, hogy bár filmen többgyermekes fiatal ma­mákat, sőt következő filmjében — amely a fájdalommentes szülésről szól — szülő nőt játszik, neki nincs gyerme­ke, nem ment még férjhez. Leginkább persze a jövő tervek foglalkoztatják. Amint hazaér, elkez­di a Diáklányok című film forgatá­sát, amely párizsi fiatalok lakás­­problémáiról szól. Jelentős probléma ez Párizsban? Higgadtsága szinte percek alatt eloszlik, olyan szenve­déllyel válaszol: „Nemcsak jelentős, de egyenesen kétségbeejtő. Szinte hihetetlen, hogy évekkel a háború után emberek tömegeinek ne legyen lakásuk Párizsban.“ S beszél a ké­szülő filmről, mellyel ő is szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a párizsi diákoknak szebb legyen az élete.­.! Bemutatták A papa, a mama, a feleségem meg én“ című francia filmvígjátékot Szerdán este a Színház- és Film­­művészeti Szövetség, a Fővárosi Ta­nács Mozgóképüzemi Vállalata az Uránia Filmszínházban ünnepi elő­adáson mutatta be A papa, a mama, a feleségem meg én című francia filmvígjátékot. A francia filmhét alkalmából ren­dezett díszbemutatón megjelent gazdasági, politikai és kulturális éle­tünk számos kiválósága. Részt vett a bemutatón Nicole Courcelle színész­nő , a hazánkban tartózkodó fran­cia filmművészeti küldöttség tagja, a film főszereplője. Rövidesen megkezdik a népstadion A Népstadionhoz vezető Ifjúság útján hét szoborcsoportot állítanak fel. A következő hetekben kerül he­lyére Mikus Sándor Labdarúgók, Buzi Barna Ökölvívók, ifj. Szabó Iván Népi táncosok, Antal Károly Birkózók, Makrisz Agamemnon Éneklő fiatalok, Olcsai Kiss Zoltán Ipari tanulók és Ungvári Lajos Ta­nulók című szoborcsoportja. (MTI) Yehudi Menuhin forró sikerű hangversenye az Erkel Színházban A budapesti hangversenyélet ki­emelkedő eseményére került sor szerdán este az Erkel Színházban: Yehudi Menuhin, a világhírű he­gedűművész ragadtatta el kivéte­les művészetével a színházat zsúfo­lásig töltő hallgatóságot. A koncert műsorán Mozart: D-dur Divertimen­­tója és A-dur Hegedűversenye, Beethoven: D-dur Hegedűversenye szerepelt. Az Állami Hangverseny­­zenekart Somogyi László Kossuth­­díjas kiváló művész vezényelte. Kitüntették és dicséretben részesítették az árvízvédelemben részt vett belügyminisztériumi dolgozókat A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetőleg a Minisztertanács a Belügy­minisztérium beosztottai közül, az árvízvédelemben tanúsított hősi helytállásuk és eredményes munká­juk elismeréséül 31-et Kiváló Szol­gálatért Érdeméremmel, 56-ot Szol­gálati Érdeméremmel és 2532-t a Dunai Árvízvédelemért Emlékérem­mel tüntetett ki. Ezeken kívül a belügyminiszter 375 kitüntetést ado­mányozott a Belügyminisztérium kü­lönböző szervei beosztottainak. (MTI) Az angol csapat nagy előnnyel vezet a lovasolimpia háromnapos versenyén A XVI. Nyári Olimpiai Játékok lovas­­versenyeit szerdán folytatták Stock­holmban. Ezúttal a háromnapos verseny legnehezebb számára, a tereplovaglásra került sor. Az 56 részvevő az éjjeli eső­zéstől felázott és csúszós, 34 850 méteres terepen mérkőzött meg. Csapatversenyben Anglia­ tovább nö­velte előnyét és végső győzelme már csaknem biztosra vehető. Jelentősen előre tört Svédország és Kanada együt­tese. Az egyéni versenyben a mai utolsó szám előtt a svéd Kastenman vezet a német August Lütke és a szovjet Baklis­­kin előtt. Az eddig vezető német Rothe a tereplovaglás után — mínusz 148,04 ponttal — csak 17. A háromnapos verseny állása a te­replovaglás után: egyéni: 1. Kastenman (svéd), fluster nevű lován (mínusz 46,53), 2. August Lütke (német), Trux nevű lo­ván (64,87), 3. Bakliskin (szovjet), Gui­­masz nevű lován (76,65), csapat: 1. Anglia (mínusz 331.48 pont) 2. Német­ország (445,91), 3. Kanada (532,72). Ma a háromnapos verseny utolsó szá­mára, a vadászugratásra k€erül sor. A TÜKER Vállalat felhívása A TÜKER a fogyasztók széleskörű érdeklő­désére közli, hogy a fa- és koksztüzelésű kály­­hákhoz szükséges tüzelőanyag megvásárlása ebben a fűtési idényben is az elmúlt évben bevezetett igazolási rendszer alapján törté­nik. E szerint az igazolásokat az állami ke­zelésű házak lakói a házke­zelőségektől, illet­ve a házfelügyelőktől kapják meg. (A magán­­házakban lakók a VB lakóbizottsági felelő­söktől szerezhetik be.) A TÜKER-telepi­n az ilyen igazolásokra a tűzifa és a koksz kiadása már megkezdődött. (MTI) ☆ HÍREK it­ti Befejezte munkáját a Dunabizottság XIV. ülésszaka A Dunabizottság XIV. ülésszaka szerdán befejezte tanácskozását. Az utolsó teljes ülés Sik Endre el­nökletével több fontos kérdésben hozott döntést. Többek között meg­vitatta a magyar delegáció javasla­tát a jeges árvizek elleni védelmi intézkedések egybehangolásáról. A Dunabizottság legközelebbi ülés­szakát ez év decemberében hívják össze. (MTI)★ Sik Endre, a Dunabizottság elnö­ke és Ilija Topaloski, a Dunabi­zottság titkára, a Dunabizottság XIV. ülésszaka alkalmából szerdán este fogadást adott. A fogadáson je­len voltak az ülésszakon részt vett küldöttségek vezetői és tagjai. Jelen voltak a fogadáson a Duna­bizottság munkájában részt vett or­szágok budapesti diplomáciai képvi­seleteinek vezetői és tagjai.­­ Megkezdték a pécs-vasasi Pe­tőfi-akna új kötélpályájának építé­sét. A több mint 5 millió forintos be­ruházás segítségével, korszerűbben és olcsóbban — Hosszúhetényen át — oldják majd meg a Petőfi-akna sze­nének elszállítását. — Hannibál tanár úr címmel, új magyar film forgatását kezdik meg a napokban. A film forgatókönyvét Móra Ferenc ismert Hannibál feltá­masztása című kisregényéből írták. — Nemzetközi fényképkiállítás nyílt Újvidéken, amelyen 35 ország szervezetei és fotoamatőrei vesznek részt. — Elkészült a visegrádi palotakert rekonstrukciós rajza; a palota teljes feltárása után eredeti formájában ál­lítják majd vissza a gyönyörű kert egyes részleteit.­­ Charles Braibant, a francia le­véltári csúcsszervezet vezetője, a Le­véltárak Nemzetközi Tanácsának tiszteletbeli elnöke Budapestre érke­zett az Országos Levéltár fennállásá­nak kétszázadik évfordulója alkalmán­­ól rendezett ünnepi ülésszakra. — Húszmillió forintos költséggel korszerű anyagvizsgálati laboratóriu­mot építenek a második ötéves terv éveiben a diósgyőri kohászatban. A laboratóriumban külön izotóprészle­get is létesítenek. — 38 ország vett részt a Montevi­­deóban most véget ért nemzetközi tu­dományos dokumentumfilm-fesztivá­­lon. Három szovjet filmet díszokle­véllel tüntettek ki.­­ Eddig 15 vagon mézet szállítot­tak el a Nógrád megyei földműves­szövetkezetek begyűjtési telepeiről. A hét végéig előreláthatólag további tíz vagonnal pergetnek. — Szovjet fényképkiállítás nyílt Londonban, a Királyi Fényképész Társaság székházában. — Nápolyba érkezett a „Pobjeda”, szovjet gőzhajó. A hajón több mint 4000 szovjet turista tesz európai kör­utazást. — Ötven Baranya megyei község készül a nemzetiségi hét ün­nepségeire. A vasárnap kezdődő ün­nepségsorozat június 24-én, Pécsett nagyszabású munkás-paraszt talál­kozóval zárul. — Hongkongban megnyílt a III. délkelet-ázsiai filmfesztivál. — új trópusi állatok — két négyhó­napos strucc-csirke, s egy óriáskígyó, az úgynevezett python érkeztek a buda­pesti Állatkertbe. A LISSZABON—BUDAPEST „villanyfé­nyes” labdarúgómérkőzés kezdési idő­pontja szerdán este 11 óra volt. A lap­zárta után végződött mérkőzés ismerte­tésére visszatérünk. SZERDÁN AZ OSLÓI Ullevaal-stadion­­ban a Német Szövetségi Köztársaság 3:1-re győzött a norvég labdarúgó-válo­gatott ellen. krwr-----------------­ ■Mi A MÖHOSZ versenyzőinek nagy nemzetközi műsora A Magyar Önkéntes Honvédelmi Szö­vetség versenyzői a következő hónapok­ban számos nagy nemzetközi sportese­ményen vesznek részt. Az év második felében a MÖHOSZ legjobbjai indulnak a vitorlázórepülő-világbajnokságon, az ejtőernyős-világbajnokságon. Budapesten nagyszabású terep­gyorsasági motor­kerékpárverseny lesz, amelyen külföl­diek lesznek a magyarok vetélytársai. A néphadsereg napjával kapcsolatos „pákozdi ifjúsági versenyre" is foly­nak az előkészületek a MÖHOSZ szerve­zeteiben. 1957-ben a MOHOSZ versenyzői rajthoz állnak a Szumiban (Szovjetunió) sorra kerülő nemzetközi vitorlázórepülő­versenyen, az ejtőernyősök a Kínai Nép­köztársaságba, a motorosok pedig Cseh­szlovákiába és a Német Demokratikus­­Köztársaságba látogatnak el. A nemzetközi találkozókon kívül több tömegversenyt is rendez a MOHOSZ. Újabb érdekes mérkőzések a vízilabda-bajnokságban Úszóink néhány szép eredménnyel hívták fel magukra a figyelmet az évad eddigi versenyein, s ezért is nagy ér­deklődés kíséri további szereplésüket. Most szombaton és vasárnap a margit­szigeti Sportuszodában a Bp. Dózsa ren­dez nagy­­versenyt. A két napon számos érdekes mérkőzéssel folytatódik a vízi­labda-bajnokság is. A hétvégi műsor: Szombat. A Bp. Dózsa úszóversenye, Sportuszoda. 18 órakor. Utána: Bp. Dó­zsa— Bp. Honvéd vízilabda rangadómér­­kőzés. 19. Bp. Kinizsi—Bp. Törekvés vízilabda-találkozó, 19,45. Vasárnap. A Bp. Dózsa úszóversenye, Sportuszoda. 18. Vízilabda-mérkőzések: Bp. Vasas—Bp. Vörög Lobogó, Sport­uszoda. 19. Bp. Spartacus—Egri Bástya, Budafok. 12,30. Sz.­­ Dózsa—Gh. Gheorghiu-Dej Hajógyár, Szolnok, 11:30. CSÜTÖRTÖK, 1956. JÚNIUS 14 A budapesti mozik heti műsora június 14—20-ig FRANCIA FILMHÉT, JÚNIUS 10—17-IG, A PAPA, A MAMA, A FELESÉGEM. MEG ÉN, VÖRÖS CSILLAG (Lenin krtc. 45.) f5, h7, 9; PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18.) csak délelőtt: 9. 11, n2; SZIGET (Margitsziget) 9 óra; ZUGLÓI (Angol u. 26.) 17-ig: f4, h6, 8, V. 14, h6. 18-tól csak h6. RÓZSAVÖLGYI KERTMOZI (XIV., Rózsavölgyi tér) 17-től: 9 óra. — VÖRÖS ÉS FEKETE I—II. rész: (16 éven felülieknek): CORVIN (Kisfaludy köz) prol. 4, 8. — VÖRÖS ÉS FEKETE I. rész (16 éven felülieknek kísérőműsor: Bartók Béla): SZIKRA (Lenin krt. 120.) prol. h10, 12, h3, f5, h7, 9; SZABADSÁG (Bartók Béla u. 64.) prol. csak délelőtt: flO, fl2, h2; DÓZSA (Ró­bert Károly krt. 59.) prol. 4, n7, f9; MUNKÁS (Kápolna u. 3/b) prol. f4, h6, 8. — VÖRÖS ÉS FEKETE II. rész * (16 éven felülieknek, ki­­sérőműsor: Medgyessy Ferenc): MŰVÉSZ (Lenin krt. 88.) prol. 9, 11. n2, f4, h6, 8; VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) prol. 110. fl2. f2. f4 h6, 8; UGOCSA (Ugocsa u 10.) prol 4, n7, f9. v2. — A 45-ÖS KÖRZET NEM VÁLA­SZOL (kísérőműsor: Magyar nóták, Zsebek és emberek)­; SZABADSÁG (Bartók Béla u. 64 ) 4, n7, f9; FELSZABADULÁS (Flórián tér 3.) 17- ig: f4, h6, 8; FÉNY (­Újpest) h4, 6, n9. — IDEGEN TOLLAK: KOSSUTH (Váci Út 14.) f5, h7, 9. — HOLNAP MÁR KÉSŐ: URÁNIA (Rákóczi út 21.) 4, n7, f9; MÁJUS 1 (Már­tírok útja 55.) prol, 4. n7, f9; JÓZSEF AT­TILA (Rákospalota) h6, 8, v. f4; RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ (József Attila tér 4.) 16- ig prol n6. f8. — IRÉN MENJ HAZA: TÁNCSICS (Csepel) 14, h6, 8, TÁTRA (Pest­erzsébet) 18-tól: 4, n7, f9. — PÁNCÉLOS DAN­DÁR: RÁKOSI MÁTYÁS KULTÚRHÁZ (Jó­zsef Attila tér 4.) 17-től: n6, f8, v 3, szerda szünnap: FELSZABADULÁS (Flórián tér 3.) 18- tól: f4, h6, 8. — DOLLÁRPAPA: PUS­KIN (Kossuth Lajos u. 18.) 5 hétre prol. f4, h6 8; TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) f4, h6, 8; ÚJVILÁG (Rákoskeresztúr) h6, 8, v. f4. szerda szünnap: CSILLAG (Csillaghegy) h6, 8. v f4. szerda szünnap.­­ MERÉNYLET A KIKÖTŐBEN: DUNA (Fürst Sándor u. 7.) prol f5, h7, 9; HUNYADI (Kispest) 4. n7, 19; ALKOTMÁNY (Újpest) 17-ig: f4. h6, 8. — A MATRÓZ (kísérőműsor: Karikák): TÁTRA (Pesterzsébet) 17-ig: 4. n7. f9. ÉPÍTŐK RÓ­ZSA FERENC KULTÚRHÁZA (Gorkij fasor 50.) 9 óra szerda szünnap. — A HÁ­ROM JÓBARÁT: BRIGÁD (Pestlőrinc) h6, 8. sz.. v f4. VERSENY (Pataki István tér 14.) f6, h8. v. n4 — A KIS SZÖKEVÉNY: ATTILA (Budafok, kertmozi) 17, h9. v. 4; ALKOT­MÁNY (Újpest) 18-tól: f4, h6. 8. — Magyar híradó: Sporthíradó. prof. 16-ig: Pierre bará­tom; 16-ig: Ballada lámpafénynél; 17-től: Állatkertben vagyunk; 17-től: Vidám dalok: HÍRADÓ (Lenin ,krt. 13.) Reggel 9-től este ; 11-ig folytatólag, szombaton éjjel 1 óráig. Papa, mama, ö­ meg én: ADY (Tanács krt­­. ) prol 17-ig: f4. h6. 8. KULTÚRA 1.Pest­hidegkút) 18-tól: h.6 . — Ördögi kör: ADY (Tanács krt. 3.) 18-tól: f4. h6. 8. — Párizs és tavasz (kísérőműsor: Hajnal előtt): BÁS­TYA (Lenin krt. 8.) hlO, 12, n3. f5. h7. 9. — Kis karmester: GORKIJ (Akácfa u. 4.) 14. h6. — Ali Baba (16 éven felülieknek): BETH­LEN (Bethlen Gábor tér 3.) 4. n7 f9; BEM (Mártírok útja 5/b) 3. hétre prol csak dél­előtt: 10. 12. 2. NYOMDAIPARI SZAKSZER­­VEZET KULTÚRHÁZA­ (Kölcsey u. 2.) 17-ig: n6. f8 v. 3. n6. f8. — Gábor diák: SPORT (Thököly út 56.) prof 4. n7. f9; HALADÁS (Bartók Béla u 64.) f4. h6. 8; ELŐRE (Delej u. 41.) f6. h8. v. n4; ÓBUDA (Selmeci u 14) 17- ig: 4. n7. f9; ERKEL KERTMOZI (Kosci­uszko Tádé u.) 16-án: 9 óra. Idegen utas: BEM (Mártírok útja 5 b) 4. n7. f9; VILÁG (Rákosm­ihály) 17-ig: f6. h8 v n4: HAZÁM (Váci út 150.) 18-tól: 4. n7. f9 — Csavargó (kísérőműsor: Túl a Kálvin téren): TANÁCS (Szt. István krt. 10.) 10. 12 n3. f5. h7. 9. TAVASZ (Rákospalota) h6. 8. v f4- MÁVAG VÖRÖSMARTY KULTÚRHÁZ (Delej u 51 ) 15-én. 17-én. 19-én: f7 — Királylány a fele­ségem (16 éven felülieknek) : BÁNYÁSZ (Jó­zsef krt. 63.) 17-ig prol A-terem: flO. fl2. h2. 4. n7. f9; MARX (Landler Jenő u. 39.) 18- tól: h4. 6. n9 — A kapu bezárul (16 éven felülieknek): BÁNYÁSZ (József krt 63.) 18-tól: A-terem: flO f 12. h2. 4. n7. f9 — Husz János: BÁNYÁSZ (József krt 63.) prol B-terem: f4. h6. 8; SZABADSÁG (Újpest, kerti mozi) 17-ig. h7 h9. v h5; MOM KULTÚR­­HÁZ (Csörsz u. 18.) 17-én, 20-án: 3. n6, 18. — Első szerelem (16 éven felülieknek): JÓ­ATTILA (Kálvária tér 7.) f4. h. 8; ÉLMUNKÁS (Kispest) f6. hS. v. n4 — Befe­­jezetlen elbeszélés: MIKSZÁTH (Sashalom) f5. f7. f.9. szerda szánban: PETŐFI (Nagy­tétényi 17-ig: n6 f8. v. 3: BALASSI (Pest­emre) 18-tól: f6. h8 — Mary hercegnő: HA- ZÁM (Váci út 150.) 17-h­g: 4. n7 f9: CSABA Rákoscsaba) 15—17-ig: f6. h8. v. n4: OTT­HON (Beniczky u 3—5.) 18-tól: f4. h6. 8. — Partizánlány: BALASSI (Pestemre) 15—17. ’ig: f6 h8, v n4 — Két­ út: MÁTRA (Lenin k*­t 39 ) 10. 12. 2. 4. 6. 8. — Buksi megkerül (kísérőműsor: Vaklárma): REGE (Rege u 15.) 15—17-ig: 9, S, v. 4; ÓBUDA (Selmeci u. 14.) 18-tól: 4, n7, f9; SZABADSÁG (Csáky­­liget) 18-tól: f6, h8, v. n4. — Harc a sínekért: RÁKÓCZI (Rákóczi út 68.) prol 17-ig: flO, fl2, f2, f4, h6, 8. — Déryné: RÁKÓCZI (Rá­kóczi út 68.) 18-tól: flO, fl2, f2, f4, h6, 8. — Bizalmas levél: MARX (Landler Jenő u 39.) 17- ig: h­4 6, n9. — Koncert: RÁKÓCZI (Cse­pel, kertmozi) n5, n7, f9; MÓRICZ ZSIG­MOND KULTÚRHÁZ (Jókai u. 2.) 18-tól: n6, f8. — Törvényenkívü­li lovag (16 éven felüli­eknek) : TÁTRA (Üllői út 63.) f4, h6. 8 — Öt barát (16 éven felülieknek): ZRÍNYI (Le­nin krt. 26.) prof. 17-ig: flO. fl2, h2. 4, n7. f9. — Senki nem tud semmit: NAP (Népszín­ház u. 31.) 17-ig: f4, h6. 8; ZRÍNYI (Lenin krt. 26.) 18-tól: flO. fl2, h2. 4. n7. f9. — Elsőszámú közellenség (16 éven felülieknek): OTTHON (Beniczky u 3—5.) prof. 17-ig: f4. h6. 8. — Pármai kolostor I. rész: BUDAI KERTMOZI (Bem rkp. 18.) 14—18-ig: 9 óra. — Pármai kolostor II. rész: HONVÉD (Rá­kóczi út 82.) 17-ig: fii fi. f3. f5, f7 f9; BUDAI KERTMOZI (Bem rkp. 18.) 19-én, 20-án: 9 óra: ÁRPÁD (Budafok) 18—19-én: h6. 8 — Állami áruház: HONVÉD (Rákóczi út 82.) 18-től: fi­. f1. f3, fő. f7, f9. — Apa lett a fia­m (16 éven felülieknek): IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.) f4. h6. 8. — Tiltott szerelem (16 éven felülieknek, kísérőműsor: A mi városunk): KULTÚR (Kinizsi u. 28., kertmozi) 4. n. f9: BÉKE (Rákospalota) f6. h8. v. f4. — Angyallal a hegyekben VILÁ­GOSSÁG (Pesterzsébet) h6, 8. v. f4: SZÉ­CHENYI (Pestújhely) 17-ig: h4. h6, 8 — Szakadék: VASVÁRI (Kerepesi út 44.) 17-ig: h4, h6, 8; SZABADSÁG (Rákosliget) 15—17-ig: f6. h8. v. n4 — Egymillió fontos bankjegy (kisérőműsor: Tihany): BÉKE (Mauthner Sándor u. 48.) 17-ig: 4­6. 8: FORUM (Pest­lőrinc) h6. 8, v f4; SZABADSÁG (Rákosliget) 18- tól: f6, h8. — Veszélyes vizeken: KÖL­CSEY (Kispest) 17-ig: h6. 8, v. f4 — Vízke­reszt, vagy amit akartok: ÉVA (Erzsébet kir.né út 36 b) f4. h6 8. TERV (Pestújhely) f6 h8. v. n4: ERKEL KERTMOZI (Kosciuszko Tádé u.) 20-án: 9 óra. — 2X2 néha öt. 14- én; Civil a pályán 15-én; Különös házasság 16-án; Budapesti tavasz 17-én- Ifjú szívvel 18-án; Egy pikoló világos 19-én; Gázolás 20-án: AKADÉMIA (Üllői út 101.) f4. h6, 8. — Romeo és Julia: ALKOTÁS (Alkotás’ u. 11.) f4, h6 8 — Zsongó melódiák: PETŐFI (Pongrácz u. 9.) 17-ig: f6. h8, v­­4; CORVIN (Pesterzsébet) 17-ig: h6. 8, v 14 — Az élet tanulságai: SZIGET (Csepel)­ 17-ig: f6. h8, v. f4; KULTÚRA (Pesthidegkút) 15—17-ig: h6. 8, v. h4. — Folyón túl: ÚJLAKI (Bécsi út 69.) 17-ig: 0, h6, 8 — Fiam, a tanár úr: ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) n6, f8, v. n4, csüt. szünnap. — Gróf Monte Christo II. rész: KELEN (Kelenvölgy) 17-ig: f6. h8, v. f4. — A balkezes újonc: KÁRPÁT (Csillaghegy) n6, f8, v. n4, csüt szünnap: SZIGETHY (Albert­falva) 15—17-ig: 4, 6, 8; VASVÁRI (Kerepesi Út 44.) 18-tól: h4. h6, 8 — Döntő pillanat: ÁRPÁD (Budafok) 17-ig: h6. 8, v. 14; REGE (Rege u. 15.) 18-tól: 6, 8 — Kútbaesett kérő: TÜNDÉR (­Újpest) 15—17-ig: h6. 8, v f4 - Eltűnnek a kísértetek: SZABADSÁG (Csáky­­liget) 15—17-ig: f6. h8. v 14; TEXTILESEK DALLOS IDA KULTÚRHÁZA (Fehérvári út 47.) 14-én: 17-én: f6. f8. v. 3. — Menekülés Franciaországba (16 éven felülieknek) • KOS­SUTH (Cinkota) 17-ig: f6. f8. v. f4. — Az aranyantilop: JÓKAI (Budatétény) 16—17-én: 5. n8, v. 3. BÉKE (Mauthner Sándor u. 48.) 18-tól: 4, 6­8. — Egy pikoló világos: SZA­BADSÁG (Újpest, kertmozi) 18-tól: h7. h9. —­­Gázolás: SZÉCHENYI (Pestújhely) 18-tól: h4. h6. 8. — Mágnás Miska: KÖLCSEY (Kis­pest) 18-tól: h6 . — Expressz-szerelem: NAP (Népszínház u. 31.) 18-tól: f4. h6. 8. — Taxi úr: PETŐFI (Pongrácz u. 9.) 18-tól: f6. h8. — Özönvíz előtt (16 éven felülieknek): SZI­GET (Csepel) 18-tól: f6. h8. — Én és a nagy­apám: TÜNDÉR (Újpest) 18-tól: h6, 8 — Erkel: ÚJLAKI (Bécsi út 69.) 18-tól: f4, h6, 8. — A kis Muck története: CORVIN (Pesterzsé­bet) 18-tól: h6 8. — Lammermoori Lucia: CSABA (Rákoscsaba) 18-tól: f6. h8 — Ja­nika: PETŐFI (Nagytétény) 18-tól: 16, f8. —• Volt egyszer egy király: SZIGETHY (Albert­falva) 18-tól: 4, 6. 8 — Nagy kísértés: VI­LÁG (Rákosmihály) 18-tól: f6, h8. A RÁDIO MŰSORÁBÓL CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4.35—8.00-ig: Vidáman fris­sen. — Közben: 5.00: Falurádió. —* 5.30: Épít a néphadsereg ... — 6.00: Hírek. — 6.05: Falusi híradó. — 7.00: A Szabad Nép vezér­cikke. Hírek. — 7.45: Naptár. — 8.00: Mű­sorismertetés. — 8.10: Vidám népdalok és csárdások — 8.40: Glazunov: VI. szimfónia. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 10.00: Hírek Lapszemle. — 10.10: Népek hazája — nagyvilág. . . — 10.40: Orgonaszólók. — 11.00: Válaszok a hallgatóknak — 11.15: Fúvósindulók. — 11.37: Víz Átokpusztán. Egri Lajos elbeszélése. — 12.00: Hírek. — 12.10: Régi kórusmuzsika. — 12.30: Részletek Verdi Nabucco című operájából — 13.00: Falusi híradó — 13.15: Népdalcsokor. — 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora. — 15.00: Hírek. Közérdekű közlemények. — 15.10: Liliomok Mickiewicz balladája. For­dította Szabó Lőrinc. — 15.30: Kamarazene — 16.00: Az épülő kommunizmus nagy orszá­gában. — 16.30: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.00: Hírek — 17.10: Tánczene. — ..17.40: Hartai Ferenc fuvolázik, közreműködik Hajdú István (zongora). — 18.00: Gyárigaz­gató voltam . Riportműsor — 18.15: Nép­dalok — 18.50: Külpolitikai kérdésekre vála­szolunk — 19.00­ ..Tanár úr, kérem.. Vidám műsor a diákéletről. — 19.40: Esti Híradó. — 20.00: Jóéjszakát, gyerekek! — 20.05: Közvetítés az Erkel Színházból. A Ma­gyar Állami Hangversenyzenekar ..Játszik ve­zényel Somogyi László Közreműködik Yehudi Menuhin (hegedű). — Kb. 21.00: Zenei hírek. — Kb 22.20: Hírek — 22.35: Szórakoztató zene. — 24.00: Hírek — 0.10: Kórusműsor. PETŐFI-RAMÓ: 7.00__11.57­1*: Azonos a Kossuth-rádió mű­sorával — 14.00: Részletek Mozart A csala­finta kertészlány című operájából. — 14.30: Operettrészletek. — 15.10: Egy falu — egy nóta — 15.40: A Gyermekrádió műsora. — 16.00: Országszerte — megyeszerte Lap­­szemle — 16-10: Kékzubbonyosok. Rádió­játék — 16.50: Beethoven összes vonósnégye­sei IX C-dúr vonósnégyes. — 17.35: Dalok. — 17.45: Csökkenti-e a kollektív vezetés az egyszemélyi felelősséget? Előadás. — 18.00: Vidám kórusok. — 18.30: Mit olvassunk? — 19.00: Filmzene — 19.30: Lányok, asszonyok — 19.45: Tánczene. — 20.49: A Sziléziai taká­­csok. Heine költeménye. — 21.00: A külföldi sajtó hasábjairól — 21.10: Népek táncai — 21:40: Sporthíradó. — 22:00: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara és a Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik. Vezényel Bor­bély Gyula és Kórody András. Közreműködik Mihály Ferenc (gordonka). SZIKRA Lapnyomda,­­ 9­9 * ' * * 1 IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet Jelenti: várható időjárás ma estig: változó felhőzet, több he­lyen záporeső, zivatar. Időnként élénk északi­­északnyugati szél. A hőmérséklet alakulásá­ban lényeges változás nem lesz. Legmagasabb nappali hőmérséklet ma nyugaton 22—25, keleten 26—29 fok között. A Duma vízállása szerdán reggel Budapest­nél 452 centiméter. A budapesti színházak mai műsora Operaház: Sába királynője (7­. ) , Operaház Erkel Színháza; Yehudi Menuh zenekari hangversenye. Az Állami Hangve­senyzenekart Somogyi László vezényli (8). Nemzeti Színház: Mirandolina (7) — Kató: József Színház: Sipsirica (Márkus-bérlet. sz., 7). Madách Színház: A Kreml toron­órája (7) Madách Színház Kamaraszín­háza: Vannak még kísértetek (7). — A M­ayar Néphadsereg Színháza: a pécsi Nemző Színház vendégjátéka: Kolumbusz (fél 8) József Attila Színház- Nagymama (7).* Petőfi Színház: Három szegény szabólegér (7) — Jókai Színház: Törvényen kívül [1 — Fővárosi Operettszínház: Valahol Déli ■ ~ Bla­ha Lujza Színház: Egy amerik Londonban (fél 8) — Déryné Színház (Nag­mező u. 11): Karrier (7) — Egressy Színei (Jókai u. 2), Bujócska (7). — Zeneakadémi Zambóné Littauer Mária zongora­művés tanári diplomahangversenye (fél 6) — Ba­rok-terem: Udvardy Kamarakórus hangve­senye (8).­­— A tryeri Kisfaludy Színház ven­dégjátéka az Állatkerti Szabadtéri Színp­­on. Mesél a bécsi erdő (fél 9). a pesterzs Ko*Tóth I'Toziban: Édesanyám (fél 8). vidám Színpad: Mi van a függöny m­ögöt (7). — Ki­? Színpad: Torkig vagyok a szer­lemmel (fél 8) — Állami Bábszínház: Per­mesék (fél 8). -- Fővárosi Nagycirkusz: cirkusz csillagai (4, 8). SZÁBAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, Vili Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100. *142—220! Előfizetési díj havi 12 Ft.

Next