Szabad Nép, 1956. július (14. évfolyam, 182-212. szám)
1956-07-21 / 202. szám
A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL t t szár évvel ezelőtt nagy veszedelem fenyegette hazánkat. A török hatalom, sorra legyűrve kis-ázsiai s délkelet-európai elenfeleit, nyugat felé terjeszkedett. Útja Magyarországon keresztül vezetett. Az út első állomása Belgrád (vagy mint az akkori magyarok mondták: Nándorfehérvár) erődítménye volt. Ezt a várat a magyar királyok a XV. század elején szerezték meg a szerb fejedelmektől. Vagy száz évig a védelem kulcspontjának tekintették a törökökkel szemben. Erős várnak számított akkoriban, de a hódítók szemében, akik földig rombolták Konstantinápoly falait, legfeljebb apró akadálynak tűnhetett. 1456 júniusának végén, júliusának elején a kitűnően felszerelt, nagy létszámú török haderő elárasztotta a várhoz vezető földházat a Duna és a Száva közt. Hadihajók kísérték, amelyek elzárták a vízi utat is. Belgrádba lélek sem juthatott. Külső segítség híján a vár védői a halállal néztek farkasszemet. Magyarországot feudális anarchia pusztította. Király, urak, püspökök sanyargatták a népet, s vigyázták egymást is sanda szemmel. A veszedelem hírére kiszöktek az országból vagy elhúzódtak távoli váraikba. Az ország vezetői közül az egy Hunyadi János, a török ellen vívott régi nagy harcok hőse készült méltón az ellenség fogadására. Követték hívei, korábbi csatákon próbált harcosok, kik most öszszegyűltek vezérük oldalán, hogy a kegyetlen küzdelemben vele győzzenek vagy együtt vesszenek. Kiváló sereg volt ez, de elenyészett az ellenfél tömegei mellett. Délkelet-Európa népei az előző években vállvetve küzdöttek a hódítók ellen. De most legtöbbjük leverve, egymástól is elszigetelve, nem tudta erejét kifejteni. Az albánok fegyverkeztek, s jelentős török erőket vontak magukra. Ezzel segítették Magyarországot. De közvetlen segítséget, bár akartak, nem tudtak hozni. Török roppant erejével szemben tömegek mozgósítására lett volna szükség. Mint végső veszély esetében szokták, a szomszéd országok legtöbbjében keresztes háborút hirdettek. Az egyszerű emberekben volt is hajlandóság fegyverrel segíteni társaikat. Németországban, Itáliában számottevő csapatok gyülekeztek. De többségük nem jutott el céljáig. Nem kaptak fegyvert," irányítót, katonai vezetőt. Olykor, ha mégis elindultak, s elértek a veszélyeztetett várig, vitézül vettek részt védelmében. Kortársak emelték ki a bécsi diákok, a lengyel felkelők hősiességét. De végül is nagyon kevesen voltak. Magyarországon is meghirdették a keresztes háborút. Ám a szónoklatokkal megbízott térítőpap, Kapisztrán János, eleinte fontosabbnak vélte az eretnekek, s a görögkeletiek átkeresztelését. A török elleni toborzás vontatottan ment. Utóbb meg azért torpant meg, mert a nép (mint egykorú, egyházi forrás írja) nem értette Kapisztrán olasz nyelvű beszédeit. De értette a tényeket. Tudta, hogy a török hadsereg elpusztítással fenyegeti viskóit, elhurcolással szegényes javait, rabsággal őt magát. Veszélybe dönti, elveszi azt a keveset te, amit a haza a feudális viszonyok közt jelenthetett. A nép védeni akarta ezt a keveset is. Csapatostul áramlott a vár felé, a veszély közelébe. S mire a török hadsereg támadása kibontakozott, ott állt vele szemben a hazáját védelmező nép harci ereje. Rosszul felszerelt, katonailag iskolázatlan emberek gyülekeztek itt. Egy erősségük volt az elszánás, hogy megvédik övéiket az ellenségtől. Megvédik a hazát. „Tódulva jönnek, mint a hóvihar“ — mondta Szilágyi Mihály, akkor Nándorfehérvár főkapitánya. „Nem volt ott egy úr, egy nemes sem, csak a köznép a városokból és a falvakból“ — tudósít egy kortársi leírás. „Kevés fegyvert láthattál volna köztük“ — így a másik — „Kardjuk volt, fütykösük, parittyájuk, mint a pásztoroknak.. Mint a mondában, Dávid szállt szembe Góliáttal. ”míg a keresztesek gyülekeztek, a ■iTX török ágyúk lerombolták a külső várfalakat. A várban és a hozzátartozó városban pestis, éhínség pusztított. A védők kirohanásokkal próbálták megzavarni az ellenséget. Hiába. Már csak a végső küzdelemre készülődtek. Segítség kellett a várba. De hogy jusson oda? A török minden utat elzárt. Csak az ostromgyűrűn lehetett átjutni. A felkelők átjutottak. Nem volt hajóhaduk, méltó a törökéhez. A Dunán kereskedésre használt dereglyéket alakítottak át hadi módra s nekimentek az ellenség gályáinak. Saját hajóikon támogatták őket Belgrád szerb polgárai, vízi hadakozásban gyakorlott hajósok, akikről így írt egy Kapisztrán környezetébe tartozó térítőpap: „görögkeleti szakadárok, de a törökök kérlelhetetlen ellenségei, akiktől azok jobban félnek, mint másoktól“. A felkelők július 14-én, ötórás küzdelemben szétverték, megfutamították, részben megsemmisítették az ostromlók hajóraját. Megnyitották az utat, behatoltak a szorongatott várba. Hunyadi ettő fogva ott-tartózkodott, mindig a legveszélyesebb pontokon, szavával és példájával lelkesítve fegyvertársait. A törökök folytatták az ostromot. S egy héttel a vízicsata után elérkezettnek vélték az időt a döntő roham megindítására. Július 21-én a nagy haderő felsorakozott. Úgy álltak fel a csapatok, hogy egymást váltva, pihent erővel támadhassák az ágyúzástól lerontott falakat. A romokon megesküdtek a védők, hogy meghalnak, de nem hátrálnak. Véres harc kezdődött, s tartott a következő nap reggeléig. A törökök ismételt rohamokkal áttörték a külső vár védővonalát. Többször visszavetették őket, végül elérték a belső várat. Harcosaik a kaput, a falakat ostromolták. Zászlótartóik megmászták a tornyokat, egynek majdnem sikerült kitűznie a győzelem jelét. Dugovics Titusz ragadta el, Hunyadi régi vitéze. Nem bírt a török zászlótartóval, magával sodorta le, a mélybe. Meghalt, de nem engedte kitűzni az ellenség lobogóját. Nem halt hiába. Hősi tettével lelket öntött fázadó társaiba. Hunyadi harcosainak, a keresztes népfelkelők java erőinek ismételt ellentámadása visszavetette az ellenséget. A rohamozók kiszorultak a várból, túl a lerombolt külső erődítéseken, egészen a nem messze felállított ostromágyúkig. A védők nem üldözték őket. Ujjongva ünnepelték a szabadulást, az életet, hisz a rohamot visszaverték. De tudták, hogy még nem győztek. Az ellenség nem tört meg s még mindig igen nagy túlerőben van. Felvirradt a nap, július 22-én, csütörtökön. Hunyadi újabb támadástól tartott és készültséget rendelt. A török alkalmasint akart támadni, de nem maradt ideje. A felkelők megelőzték. Előbb egyenként, aztán csapatosan kihúzódtak a várból és elindultak egyenest neki az ellenség táborának. Csatlakoztak tartalékaik is, akik addig a Száva partján várakoztak. Rohamuk szétszórta a törökök ázsiai csapatait. Ekkor a szultán serege javával fogta hátba őket. Két tűz közé kerültek. De kitört a várból Hunyadi, elfoglalta a török ágyúit. S most a szultán került két tűz közé. Nem bírva anyomást, visszavonult. A nap folyamán többször újította rohamait, megpróbálta visszafoglalni elvesztett ostromszereit. Ám a felkelők szilárdan helytálltak, a török nem jutott elfoglalt ágyúihoz. A csatatér a felkelők kezén maradt. Nagy győzelmet arattak, de győzelmük teljes nagyságát akkor — kimerülten a harctól, a virrasztástól, az ostrom fáradalmaitól — senki, maga Hunyadi sem tudta felmérni. A felkelők tönkretették az elfoglalt ágyúkat s éjjelre visszavonultak a megmentett várba. Várták a reggelt, hogy az erőviszonyokat jobban felmérve, pihenten újíthassák a harcot. De reggelre kelve nem volt ellenség Belgrád alatt. Az ostromlók oly súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy nem merték megvárni az új harcot jelentő másnapot. Sebesültjeiket öszszeszedve, hadiszereik jó részét hátrahagyva, elvonultak az éjszaka védelme alatt. Vonulásuk utóbb pánikszerű meneküléssé fajult. Mondják, a szultán, Hódító Mohamed átkozódott futó hada láttán. Állítólag méreggel akart életének véget vetni. Végül beérte azzal, hogy valahol Szófia táján összeszedte a roncsokat, melyek világverőnek szánt seregéből megmaradtak. A győzelem híre bejárta Európát. „Sohasem volt ilyen török sereg, de ilyen vereség sem“ — továbbították híveinket a nürnbergiek. „Soha a törököket így meg nem verték, és a végromláshoz soha közelebb nem voltak, mint ezen ütközet után“ — hangzik egy helyszíni jelentésekből levont következtetés. Sokan hitték, elérkezett az idő, amikor nemcsak megállítják, hanem visszavetik a hódítókat, akik immár száz esztendeje fenyegették Európa békéjét. De a nagy tervekből nem lett semmi. A keresztesek üldözni akarták az ellenséget, de táborukat feloszlatták. Az országon végigvonuló járvány elragadta a katonák egy részét, köztük a vezért, Hunyadit is. Az urak közt ismét elkezdődtek a harcok a hatalomért. A külhatalmak sem adtak számottevő segítséget. Ilyen körülmények közt kárba veszett a szomszéd országok népeinek igyekezete is, hogy felkelésükkel adjanak segítséget a hadjárat folytatásához. [e a nándorfehérvári diadal még így, kihasználatlanul is óriási jelentőségű volt népünk, s a hódítókkal szemben függetlenségükért, haladásukért küzdő népek életében. Meggyengítette a támadókat, enyhítette nyomásukat a szomszéd országokra. Két emberöltőig elvette a kedvüket, hogy ismét megkíséreljék Magyarország meghódítását. Két emberöltőt nyert meg hazánk, népünk független fejlődésének. Két emberöltővel később Nándorfehérvár elesett. Nem volt több Hunyadi, nem voltak népfelkelők, hogy védelmezzék. A magyar nemesség 1514-ben vérbefojtotta a sorsuk jobbításáért, és egyben a külellenséggel szemben felkelő magyarországi parasztok háborúját. Ezután egyenes úton következett Mohács, függetlenségünk évszázados sírja. De a győzelem világló tanulsága élt sötét korok súlyos századaiban is. Tettekre, bátorságra, hősies helytállásra buzdította az utódokat. Azt hirdette, nem veszhet el az az ország, amelyet népe véd. Ma azt hirdeti: becsüld a szabadságot. Tiszteld azok emlékét, akik valaha életüket adták a jövendőért. Elekes Lajos Dugovics Titusz Wagner Sándor festménye SZABAD NÉP Az ördög szépsége (Francia/—olasz film) Gérard Philipe első filmjei közül való ez a filmalkotás; méltó társaként szerepel a robusztus színészi erejű Michel Simon. Kettejük pompásan harmonizáló és élénk kontraszthatásokra épülő játékában érzékletesen bontakozik ki egy új, modern Faust-legenda. Faust, a klasszikus irodalmi hagyomány e nagy alakja, az örök emberi elégedetlenség, a nagyratörés megtestesítője. A film szerzőinek (a forgatókönyvet René Clair és Armand Salacrou írták, a rendezés René Clair műve) nem volt könnyű dolguk, amikor azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy — megőrizve a legendás formanyelvet — Faustból egy modern, a mai idők humanizmusának és antihumanizmusának harcát kifejező alakot formáljanak. A környezet félig legendai-históriai, félig modern, XX. századi. Bár Faust egy középkori német kisfejedelem egyetemének professzora — boszorkánykonyhája mégsem közönséges alkimista műhely, hanem modern gépekkel felszerelt kutatóintézet. Faust, a modern tudomány erőinek megtestesítője, szimbolikus kifejezője. E kettős környezetből lép elénk az ötvenéves születésnapját ünneplő Faust, bánatosan és elégedetlenül, nagy és mély belső nyugtalansággal: nem élt igazán, nem élvezte a szerelmet, nem volt ifjúsága. Ebben a lelkiállapotban kísérti meg az ördög: Lucifer „másodrangú beosztottja“, Mefisztofelész. Megcsillantja előtte „az ördög szépségeit“, a gyönyört, az ifjúságot, majd, egyre lázasabb ütemben, egyre ellenállhatatlanabb csábítóerővel a pénzt, az aranyat, a gazdagságot, s mindenek tetőfokán a hatalmat, zsarnoki mindenhatóságot szívek és életek felett. A rendezés drámai ütemben, Faust sorsfordulatait élesen és eredeti szituációkban ábrázolva viszi el a nézőt a végkifejletig. A cselekmény középpontjában a megfiatalodott Faust s az idős Faust testi alakjába öltözött Mefisztotelész párharca áll. Meglepő, a lélektani jellemzést szolgáló helyzetek egész sorában ütköznek össze. E jelenetek gyakran feszült, elmélyült pillanatokat teremtenek a nézőtéren. Egyben azonban a fesztelen humor, a könnyedség, a jóízű szellemeskedés légáramlatai is keresztül lengenek rajtuk. Ezek a változatos cselekményt pontosan időzített jókedvvel fűszerezik ugyan, de fel is hígítják az eredeti Faustlegenda mély tragikumát. Faust végül mégis rádöbben, hogy a gyönyör és pénzvágy, a hatalom utáni kapaszkodás, „az ördög szépségei", embertelenségbe taszítják az embert. S ekkor szembefordul Mefisztotelésszel: segíti az igazi szerelem, s a megcsalt és lázadó nép, s így harca végül is sikeres lesz: az ördög elbukik, lángba és füstbe merül. A filmet megalkotó művészek felemelő, humanisztikus kicsengéssel zárják a művet, kimondva, hogy az emberi akaraton, az ember emberi vonásain meg kell törnie a gonosz, embertelen erőknek. Ennek az optimizmusnak gyökereit a film megalkotása idején, 1949-ben az egész világon meginduló békemozgalomban kell keresnünk, amely a haladó polgári művészekben is megerősítette azt a tudatot, hogy az emberiség képes erőt venni a gonosz ösztönökön, az ördögi őrültségeken. Gérard Philipe és Michel Simon játéka mélyen, átgondoltan kapcsolódik össze. Gérard Philipe egyszerű eszközökkel emeli ki az ifjú Faust önmagára ébredését, naiv életszeretetét, s a benne kavargó démoni erők játékát. Michel Simon ördöge: mélyen emberi. Az a naturalisztikusan robusztus, élvvággyal és cinizmussal teli életstílus, amelyet színészi játékával kifejez, vaskos realizmussal telíti a film legendás , képzeletbeli atmoszféráját. Kisfalvi József Szeptember 2-án nyílik a második miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás Miskolc Város Tanácsa szeptember 2-án rendezi meg a miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást. Eddig a borsodi képzőművészeken kívül 126 neves festőművészt és szobrászt kértek fel, hogy alkotását állítsa ki. MA BÉCSBEN: Rapid—Bp. Vasas Közép-európai Kupa-döntő első mérkőzése (Kiküldött tudósítónk telefonjelentése.) Bécs, július 20. Csütörtökön megérkezett a Bp. Vasas Bécsbe. Az osztrák fővárosban nagy érdeklődés előzi meg a szombat délutáni Rapid—Vasas mérkőzést. A bécsi lapok szinte egyöntetűen Rapid győzelmet jósolnak. Legtöbbjük arra a következtetésre jut, hogy a Rapid soha ilyen közel nem állt a Közép-európai Kupa megnyeréséhez, mint most, s azt reméli, hogy már Bécsben olyan győzelmet arat a Rapid, amellyel biztosítja a Kupa megnyerését. Az újságok találgatják a Vasas taktikáját is. Szinte minden lap azt írja, hogy a Vasas-együttes 7—8 emberrel fog védekezni. Majd meglátjuk ... Az osztrák együttes befejezte a felkészülést, már több edzést nem tart a mérkőzésig. A Rapid összeállítása a következő: Gartner ■— Halla, Dienst, Gobbie — Höldl, Giesser — Körner I., Mészáros, Hanappi, Körner II., Bertalan. A Vasas pénteken délután könnyű edzést tartott a Práterben. Az edzésen Csordás és Raduly is részt vett. Raduly játéka már biztos. Csordás is úgy látszik, már egészséges, játékára számíthatunk, így a Bp. Vasas a Partizán elleni győztes csapatával lép szombaton pályára: Kamarás — Kárpáti, Kontha, Teleki — Szilágyi II., Berendi — Raduly, Csordás, Szilágyi I., Bundzsák, Lelenka, (Sárosi). A Vasas hangulata bizakodó, a fiúk nagyon készülnek. Tudják, nagyon nehéz lesz a mai mérkőzés. A Rapid Bécsben a legnépszerűbb klubcsapat és a közönség biztatása a Práterben bizony nem lebecsülendő. Mindenesetre szeretnének jó eredményt elérni és jó játékkal meghálálni a magyar sportszerető közönség bizalmát. Reméljük, így is lesz. Szamosi Károly Ma a Millonarison : a SZOT és az FSGT kerékpárosainak versenye A magyar sport mai nagy eseménye, a Bp. Vasas.a Rapid labdarúgó-mérkőzés, a Középeurópai Kupa döntőjének első része Bécsben játszódik le, de azért a hét végén itthon is lesznek igen érdekes sportesemények. Ezek közül elsősorban a Népszavakupáért folyó kerékpárosversenyt említjük meg, amely ma este 7 órakor lesz a Millenárison, a legjobb magyar szakszervezeti kerékpárosversenyzők és a francia munkás sportszövetség (FSGT) csapatának részvételével. Válogatott mérkőzést vívnak súlyemelőink Ausztria csapatával a Sportcsarnokban, este fél 7 órakor. A Balatonon folytatják a nemzetközi vitorlázóversenyt. Ma kezdődik meg a nagy tömegversenyek, sportünnepélyek hétvégi sorozata. A Bástya Sportegyesület délután 3 órai kezdettel népligeti pályáján rendezi sportünnepélyét, a Spartacus Sportegyesület IV. országos szpartakiádja pedig Pécsett kezdődik ugyancsak 3 órakor. A SALZBURGI USZODA avató, ünnepségével kapcsolatban megrendezésre kerülő nemzetközi úszóversenyen magyar sportolók is rajthoz állnak. Hat magyar úszó — Áts, Kádas, Dömötör, Gyergyák M., Temes és Sebő A. — pénteken délelőtt utazott el Salzburgba. / — Tábor, tábor, itt Vasvári, itt Vasvári. Fontos közleményem van.. . A Vasvári-tábor távírásza megvárja, amíg a parancsnokság rádiósa haátról, Mohácsról nyugtázza a vécit, majd folytatja: — A tegnapi napon a DISZ Központi Vezetőségének vándorzászlóját brigádvezetők tanácsa a 6. brigádnak ítélte oda. A brigádvezető neve... no komám, most jól nyisd ki füled ... Min Kjong Dzsun, betűzöm ... Délután fél háromra jár az idő az újmohácsi Vasvári-táborban. A fiúk csak nemrég jöttek haza a munkából, most ebédelnek. Egyesek behúzódnak a tábor közepén álló terebélyes úrfa alá, s ott igyekeznek minél előbb elpusztítani a rántott pontyot. A szálkák persze nagyban akadályozzák a gyors evést, de aki előbb végez, annak előbb jut repeta. (S bár a koszt gazán bőséges, a 17—18 éves gyomrok számára a repeta mégiscsak repeta marad.) Rayman Jancsi, a darusbrigád vezetője (akit táborszerte Szőrösnek becéznek), csajkájával kezében, körbe-körbe jár az asztalok között és lépten-nyomon bölcs mondásokkal fűszerezi az ebédet. Az 5. brigád tagjai már be is fejezték az étkezést és behúzódnak pihenni a sátrukba. Alaposan elfáradtak — bár ezt a világért sem vallanák be —, ma négyen 50 köbméter homokot termeltek ki és raktak vontatóra. A parancsnokság sátra előtti asztalnál gyülekeznek a brigádvezetői megbeszélés részvevői. A Vasvári-tábor fiataljai — a Komárom megyei középiskolák III. és IV. osztályos tanulói, valamint most érettségizett növendékei — majd két héttel ezelőtt érkeztek hajóval Mohács-szigetre. Tizennégy napig maradnak itt, s ezalatt részt vesznek az árvíz sújtotta Újmohács község újjáépítésében. Május eleje óta ez már az ötödik váltás. Dolgoztak itt egyetemisták, ifjúmunkások, MTH-sok, persze nemcsak a Vasváriban, hanem a Zalkában, a Dózsában, s a többi Mohács-szigeti DISZ-táborban is. De térjünk csak vissza Min Kjong Dzsuához, az Esztergomi Szerszámgépipari Technikum III. osztályos tanulójához. Ő az első hozzászóló a brigádvezetői értekezleten, mert siet Brigádja megígérte Sugár Józsefnek akinek a házát építik most, hogy délután is folytatja a munkát. Dzsua tiltakozik a vándorzászló ellen: — Ne adják ki a zászlót minden nap, csak a két hét után. Mi nem : zászlóért, a dicsőségért jöttünk ide hanem azért, hogy dolgozzunk. Fekete táborparancsnok elvtárs igyekszik lebeszélni a koreai fiút erről a túlzott szerénységről, de eredménytelenül. Végül is Dzsun felállt: a koreai—magyar vegyesbrigád élén indul vissza az építkezéshez. Délelőtt fejezték be a szoba-konyhás ház alapozását, most kezdik a téglafal felhúzását. Egy kőműves dolgozik itt, a fiúk keverik, hordjál a maltert, adogatják a téglákat. Méghozzá igen gyorsan. — Olyan jóba vagyok a fiúkkal mintha már sok-sok éve együtt dolgoznánk — mondja a kőműves. De sok beszédre nincs idő. Az öreg mester bizonyára megszokta a kőművesmunkában eltöltött évtizedek során, hogy ő nógassa a segédmunkásokat. Itt azonban megfordul a világ rendje. A kistermetű, izmos koreai gyerekek olyan sebesen adogatják a téglákat, hogy az öreg is kénytelen átvenni tőlük ezt a szokatlanul gyors munkatempót. ★ Tizenöt féle sházterv közül választhatnak az építkezni szándékozói Nem is igen látni egymás mellett két egyforma házat. Egyszobás, kétszobás, kisverandás, nagytornácos — mind, mind különböző. De ha néhány hónap múlva valaki ellátogat Újmohácsra, egy dolgot minden házon felfedezhet. Kis porcelántáblát, amely hirdeti: „Építették a Vasváritábor diszistái. 1956.“ S aki a jövő nyáron látogat el Újmoácsra, talán még a volt építők közül is talál itt néhányat. Sokan azok közül, akiknek segítettek a bajban, akiknek a házát építették, meghívták őket a jövő szünidőre nyaralni.★ Néhány szó a fegyelemről. Ha e tábor belső életét figyeli az ember nem sokat lát belőle. Nincsenek vigyázzállásban beadott jelentések, s olyan fiú is akad, aki a reggeli ébresztő után még tíz percig is lustáskodik a tábori ágyon. Egyszer sem láttam, hogy a táborparancsnok vagy a nevelők „irányították“ volna a fiúkat. Legalábbis olyan értelemben, hogy elindították volna őket a munkába, vagy ott rájuk szóltak volna, hogy ne lustálkodjanak. Bizonyos, hogy ha bajok lennének a munkafegyelem körül, abba már beleszólna a táborparancsnok. De amikor a fiúk a munkanap végeztével, ebéd után még gyakran visszatérnek az építkezésre (pedig szabad idejük van: fürdés, horgászás, futbal várja őket), amikor az utasítás ellenére maguk emelgetik a 240 kilós betonelemeket, akkor a nevelők arra kénytelenek vigyázni, hogy a fiata építők túl ne erőltessék magukat. Mint mondottam, a fegyelem külső jelét, a fegyelmezést nem lehet felfedezni. Ami itt hat, az az önként vállalt, a brigádok kollektívája által diktált öntudatos fegyelem. Nem is csoda, hiszen valamennyien önként jöttek ide.★ Amikor elindultam Mohács-szigetre, hogy a fiatal építőkről írjak, valami ilyesfajta cím motoszkált az agyamban: „Ifjú hősök“. Amikor megérkeztem a Vasváritáborba, találtam 94 tizenhét—tizennyolc éves fiút, akik szabad idejükben élték a „srácok“ mindennapos életét: futballoztak, játszottak, egymást ugratták. Megkérdeztem három esztergomi fiút, Komora Miklóst, Rayman Jánost, Salamon Tamást (mindhárman most érettségiztek, orvosnak, illetve vegyészmérnöknek készülnek, ha felveszik őket az egyetemre), miért is jöttek ide? Nagyon buta kérdés volt, nem is lehetett volna rá mással válaszolni, mint frázissal, vagy azzal, amit ők feleltek: — Hát... hallottuk, hogy Mohácsszigeten szükség van építőkre. Mi is jelentkeztünk a DISZ felhívására. Kérdeztem, hogy nagy agitáció előzte-e meg a jelentkezést. — Á, semmiféle rábeszélés nem volt. Ha csak egy kicsit is agitáltuk volna a fiúkat, legalább még egyszer ennyien jöttek volna el az iskolából. (Mellékesen szólva, ez nem is lett volna baj. A rábeszélés még nem kényszer.) Egyszóval, hallották, hogy szükség van rájuk, hát jöttek. Ez egész természetesnek tűnik számukra. Nem tartják magukat hősöknek. A szó ünnepi értelmében nem is azok. Mohács-sziget önkéntes építői átlagos középiskolás fiatalok, vagy mondjuk, valamivel jobbak az átlagosnál. S éppen ez a nagyszerű. Kulcsár István „Átlagos középiskolás fiatalok 44 Jegyzetek és gondolatok az újmohácsi DISZ-építőtáborból A RÁDIO MŰSORÁBÓL SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ: 4-30: Hírek. — 4.35: Zenés műsor — 5.00: Falurádió. — 5.30: őrjárat ... — 6.00: Hírek. — 6.05: Falusi híradó. — 7.00: a Szabad Nép vezércikke. Hírek. — 8.10: Reggeli hangverseny. — 9.00: Gyermekrádió. — 9.40: Id. és ifj. Johann Strauss műveiből. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 10.10: Balettrészletek. — 10.40: Népi zene — 11.00: Tollal a hátramozdítók ellen. — 11.15: a Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. — 12.00: Hírek. — 12.10: Operettek. — 13-00: Falusi híradó. — 13.15: Művészlemezek — 14-15: Könnyűzene. — 15.00: Hírek. — 15.10: Chopinzongoraművek. — 15.45: Válaszok a hallgatóknak. — 16.00: Kórusok. — 16-20: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 17-00: Hírek — 17.15: Tánczene. — Közben: A búza mezőkről jelentjük ... — 18.00: Porció — 18.15: Szív küldi szívnek szívesen — 19.00: Esti Híradó. — 19.25: Közvetítés Bécsből, a Rapid—Bp. Vasas KK-döntő labdarúgómérkőzésről. — 20-27: A francia postakocsi. Zenés rádiójáték. — 21.44: Sporthíradó — 22.00: Hírek. — 22.15: Tánc éjfélig. — 24.00: Hírek. — 0.10: Csárdások. PETŐFI-RÁDIÓ— 14.00: A Harsányi-együttes énekel. — 14.10: Wagner, Lohengrin. Operaismertetés — 15-10: Fotoamatőrök öt perce — 15.15: Népek dalai. — 16.00: Országszerte — megyeszerte. — 16.10: Zenés hétvége. — 17.25: Meteorológia és mezőgazdaság. — 17.45: Muszorgszkij leveleiből. Előadás. — 18-20: A halkszavú költő. Tóth Árpád útja a forradalomig. — 18.40: Legújabb lengyel tánclemezeinkből. — 19.20: Külpolitikai kalauz. — 19.30: Liszt-művek. — 20.00: Magyar történelmi dalok és népdalok. — 20.30: Hűség. Részlet Dobrice Csoszka regényéből. — 2100: Lapszemle. — 21.10: Operarészletek. — 22:00: Zenekari hangverseny. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, néhány helyen záporeső, zivatar. Időnként élénk szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma nyugaton 22—25, keleten 24—27 fok között. A Duna vízállása péntek reggel Budapestnél 379 centiméter. SZOMBAT, 1956. JÚLIUS 7. titi HÍREK titi Kallódó hírek A Dunántúli Napló egyik számában kis cikk jelent meg a minap a pécsi Orvostudományi Egyetem újításairól. A cikket nyilván sokan elolvasták Pécsett, a megyében is — a közlekedésről, a tszfejlesztésről, a begyűjtési verseny állásáról közölt tudósítások mellett. Elolvasták, és elfelejtették vagy megjegyezték a cikk adatait — annyi azonban bizonyos, hogy a pécsi orvosi kutató munka szép eredményei nem kaptak országos visszhangot, nem írtunk cikkeket arról, milyen kitűnő kutatóorvosaink vannak egy vidéki városban! Bocsánat az erős kifejezésért, de szégyenünk az, hogy nem hozunk az ország tudomására olyan jelentős tudományos eredményeket, mint például dr. Nógrády György ,,Polytrop-táptalaj” elnevezésű újítása, amelynek segítségével a bélfertőzéses megbetegedéseknél 15 óra alattki tudják mutatni a kórokozó baktériumot. Nem értesült az ország arról sem, hogy dr. Nádai Péter és dr. Ludván Sándor fontos műszert konstruáltak a nagy kiterjedésű bőrátültetések végzéséhez, s hogy Brand doktor találmánya a hályogoperációt könnyíti meg. Ezeknek a tudományos eredményeknek egyike-másika már nemcsak Magyarországon terjedt el, hanem — például Nógrády dr. újítása — Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Romániában, Izraelben, sőt Ausztráliában is. Mi hallgattunk ezekről a szakmai eredményekről, amelyek nemcsak az orvosi munnkát könnyítik meg, hanem országunk hírét-nevét is emelik a világon. Nyilvánvaló, hogy ez nem csupán a sajtó hibája, hanem az illetékes — adott esetben egészségügyi — szerveké is, amelyek nem adnak megfelelő tájékoztatást területük eredményeiről. De hibás a hírszolgáltatás is. Illetékes hírközlő szervek „résen vannak“ minden sporteseménynél, lapjaink nemcsak az NB I., hanem az NB II. eredményeit isközlik. S ez rendjén van. Ha valahol újjáépítenek egy cukrászdát, vagy italboltot, műkedvelők előadnak egy operettet, arról is hírt ad a sajtó. S még ez sem hiba. De sajátos szemérmesség mutatkozik híradásainkban akkor, ha kitűnő tudósaink eredményeiről van szó. S ez már súlyos hiba. Szakítsunk ezzel a helytelen gyakorlattal, nemcsak a tudomány, hanem az ország érdekében is. Nagy Károly Meghalt Kabay József író Babay József író pénteken 58 éves korában elhunyt. Darabjait külföldön is sikerrel hozták színre. Tizennyolc regénye jelent meg, kilenc színdarabját mutatta be a Nemzeti Színház. Élete utolsó órájáig dolgozott. A Petőfi Színház számára a Toldi-trilógiából egy hősi játék megformálására készült, de csak az első felvonásig jutott el. Temetéséről később történik gondoskodás. (MTI) — Új bauxitbánya feltárásának előkészületeit kezdik meg a nyáron Iszkaszentgyörgyön. A tervek szerint négy év múlva kezdik meg a termelést. — Szobrot állítanak az idén a Tudományos Akadémia martonvásári mezőgazdasági kutatóintézetének parkjában Cserháti Sándornak és Baross Lászlónak, a magyar növénytermesztés kiválóságainak. — Két hatalmas távcsövet kaptak a leningrádi amatőr csillagászok — egyetemi hallgatók, ifjúmunkások, pedagógusok —, hogy azok segítségével figyelhessék a szeptember elején Föld-közelbe kerülő Marsot. — Csók István festőművészről nevezik el a Fejér megyei Sáregresen épülő népművelési otthont, amelynek avatóünnepségét augusztus 20-ra tervezik. — Elhalasztották a fővárosi tanács ülését. Budapest Főváros Tanácsának végrehajtó bizottsága közli, hogy a július 23-ra, hétfőre összehívott fővárosi tanácsülést későbbi időpontban tartják meg. — Dr. Rudolf Moucka csehszlovák természettudós a Kultúrkapcsolatok Intézetének vendégeként, a magyar természetvédelem tanulmányozására hazánkba érkezett. — Útnak indították a Miskolci Üveggyárból az első üvegcsempe-szállítmányt. Az üzem a hónap végéig még mintegy 100 000 üvegcsempét és falborító lapot állít elő. — Az északi sarkkörön túl fekvő Dickson-szigetre utazik egyhónapos nyári tanulmányútra a moszkvai iskolások egy csoportja — az Ifjú Sarkkutatók és Tengerészek Klubjának tagjai. A homoktalajok javításának elősegítésére a Minisztertanács az édes csillagfürt vetőmag árát mázsánként 640 forintról 400-ra, a keserű csillagfürt vetőmagét pedig 420- ról 300 forintra csökkentette. — Keskenyfilm készült Komlóról. A filmet pénteken délután ünnepélyesen mutatták be a komlói Május 1. Művelődési Otthonban. — A szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiája 1944-ig című kötet a napokban jelent meg a Művelt Nép Könyvkiadó kiadásában. Az érdekes és fontos munkát Kozocsa Sándor és Radó György szerkesztette. A gazdag bibliográfiai munka tartalmazza a különböző, emigrációban megjelenő magyar lapok és folyóiratok szovjet irodalomra vonatkozó cikkeit is. A 700 oldalas kiadvány fontos forrása lesz a tudományos kutatásnak. Magyarország és Románia között az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt az utasforgalom. A bukaresti gyors túlzsúfoltságának enyhítése végett keddtől kezdve a MÁV új gyorsvonatjáratot indít Budapest— Tövis között, közvetlen kocsikkal Marosvásárhelyig. — Magyar bányász műszaki küldöttség járt Belgiumban és a Német Szövetségi Köztársaságban. A küldöttség elsősorban a nagy mélységű bányák hűtését tanulmányozta és megismerkedett a bányagázlecsapolási módszerekkel. — A fővárosi tanács kereskedelmi osztályának meghívására Budapestre érkezett a zsolnai kerületi tanács küldöttsége. A csehszlovák delegátusok a fontosabb budapesti kereskedelmi és ipari vállalatok munkáját tanulmányozzák. — Lawrence Olivier két Shakespeare-dráma — a Machbeth és a Lear király — megfilmesítésére készül. — 1500 külföldi látogató tekintette meg eddig a hónap elején a Mezőgazdasági Múzeumban megnyílt agancskiálltást; sokan megcsodálják a kiállításon látható jelenlegi világrekordért, a 12,5 kiló súlyú gyönyörű bakócai agancsot. Filmtárakat létesít a Népművelési Minisztérium a megyei és járási székhelyeken. A művelődési otthonok mellett működő filmtárak dokumentum-, népszerű tudományos és oktató filmeket kölcsönöznek a társadalmi szerveknek, intézményeknek, vállalatoknak és szövetkezeteknek. — A Magyar Néphadsereg Színháza közli, hogy az 1956—57-es évadra megrendelt bérleteket július 23-tól, hétfőtől adja ki. A bér* * letek átvehetők a színház szervezési irodájában (XIII., Pannónia u. 8.) szombat és vasárnap kivételével, mindennap 12 órától 18 óráig. Ezzel egyidőben további bérletek még korlátolt számban vásárolhatók. BÍRÓSÁGI HÍREK — Nikulasin Ferenc 1953 január óta a 43. sz. Vas. és Edényboltot vezette. 1955 decemberében több mint 114 000 forint leltárhiánya keletkezett. Ebből az összegből — mint kiderült — 40 000 forintot elsikkasztott. A napi pénzkivételnél meghamisította a blokkokat, az eladásnál magasabb egységárakat számolt el. A Fővárosi Bíróság 4 év és 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte és kötelezte 40 000 forint megtérítésére. Egy rendőrszakaszvezető igazoltatni akarta Balázs János 19 éves szügyi lakost, mire a fiatalember megütötte a szakaszvezetőt. A balassagyarmati járásbíróság 20 százalékos bércsökkentéssel, egyévi javító-nevelő munkára ítélte Balázs Jánost. Egy hadipuskát, 95 töltényt és négy kézigránátot rejtegetett padlásán Rostás Mihály gyulai lakos. A gyulai járásbíróság 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A BUDAPESTI MOZIK MATINÉMŰSORA VASÁRNAP DE. 10 ÓRAKOR UGOCSA- Puccini. — BRIGÁD (Pestlőrinc): Színes kisfilmek. — HALADÁS: Vízkereszt, vagy amit akartok. — TÁTRA: Örs a hegyekben. — ÓBUDA: Nevess velünk. — REGE: Én és a nagyapám. — AKADÉMIA: Kémek a vonaton. — ALKOTÁS (fél 10): Senki nem tud semmit — IPOLY: Civil a pályán. — NAP: A balkezes újonc. — KOSSUTH ( Pesterzsébet) : Bátor emberek. — SZÉCHENYI (Pestújhely): Beszterce ostroma. — TAVASZ (Rákospalota): Vasöklü Bogdán. — VILÁGOSSÁG (Pesterzsébet)- Jégmezők lovagja. — PETŐFI (Nagytétény): Aranyalmafácska. — ÁRPÁD (Budafok): Ma este minden véget ér. — SZIGETHY (Albertfalva) : Twist Olivér. — TERV (Pestújhely): Zűrzavar a cirkuszban. SZIKRA Lapnyomda • * * • '• A budapesti színházak mai műsora Az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpada: Aida (8). — Károlyi-kert. Az Állami Hangversenyzenekart Kertész István vezényli, közreműködik Sebők György (,,CD-bérlet, 3. sz., 8). — Állatkerti Szabadtéri Színpad: Bob herceg (fél 9 . —Majakovszkij Színpad (Margitsziget) : Tollhegyre tűzve, avagy Aki írja, marja! — Pengős regények (8). — Vörösmarty Színpad (Margitsziget) : Nagymama (negyed 9). — Egressy Színpad előadása a Városmajori Szabadtéri Színpadon: Csip-csip móka (fél 9). — Építők Rózsa Ferenc Kultúrháza Park Színpad (Sztálin tér 16.) Vidám nyári esték (I bérlet, 8). — Fővárosi Nagycirkusz: a porond mesterei (4, 8). SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központj la Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállala Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, Vj Blaha Lujza tér 3. Tpl.: *343—100, *142—: Terjeszti a Posta Központi Hírlapíród]