Szabad Nép, 1956. július (14. évfolyam, 182-212. szám)

1956-07-28 / 209. szám

4 A Szakadékot nagy tetszéssel fogadták Karlovy Varyban A filmfesztivál eredményhirdetése vasárnap lesz Karlovy Vary, július 27. A fesztivál utolsó napjai telnek, s minél inkább közeledik a záróakkord, a díjak kiosztása, annál nagyobb a várakozás, izgalom s a találgatás. A magyar küldöttség érthető izgalommal készült a Szakadék című film csütörtök esti bemutatójára. Éreztük, hogy sok forog kockán, hiszen a magyar filmművészet a legutóbbi időben nagy érdeklődést és megbecsülést vívott ki. Eddigi filmjeink jó hírünket keltették a világban, otthon nem is tudtuk teljesen felmérni, milyen elismerés övezi filmművészetünket. Csütörtök este tehát másodszor éltük át a Karlovy Vary-i fesztiválon az ilyen premierek sajátos izgalmát. Szorongva foglalta eel helyét a magyar küldöttség a díszpáholyban. Az első taps, amely a magyar film alkotóit köszöntötte, még mindig csak előlegezett bizalom volt, legalábbis mi így éreztük. A Cigánytánc című filmünket vetítették először, őszinte sikerrel. Öröm volt látnunk, hogy a Magyar Állami Népi Együttesnek milyen nagy híre, közönségtábora van már külföldön. A filmet dicsérők közül igen sokan elmondották: Pekingben, Párizsban, Londonban látták az együttes műsorát. (Ez a film most versenyen kívül került a közönség elé, mert már részt vett a cannes-i filmfesztiválon.) Azután kivilágosodott a nézőtér, s Irina Karcikova, a bájos, szép csehszlovák színésznő kalauzolásával az emelvényre lépett Darvas József népművelési miniszter, a Szalkadér írója, Ranódy László Kossuth-díjas rendező é® Bara Margit, a film női főszereplője. Ranódy néhány szóval elmondotta, hogy mi volt a célja a Szakadék alkotóinak. Majd kihunytak a fények, s megkezdődött a Szakadék vetítése. A zsúfolt nézőtérenhol a filmet, ahol a közönséget figyeltük. A feszült csendből, a figyelő, meghatott arcokból, s az előadás végén felcsattanó, őszinte tapsból úgy éreztük, sikere volt a filmnek. A küldöttek szokás szerint felálltak, a magyar küldöttség páholya felé fordulva, tapssal üdvözölték a film alkotóit. Majd a gratulációk következtek. A siker felmérése bonyolult, de percről percre egyre inkább úgy éreztük, hogy a Szakadék igazolta a várakozást, amelyet a Körhinta és az Egy pikoló világos vetítése a legutóbbi napokban keltett az új magyar film iránt. A magyar küldöttség a bemutató után fogadást adott. A baráti hangulatú találkozón több mint száz vendég jelent meg, a szovjet küldöttség tagjaitól az amerikaiig, a szocialista országokból éppen úgy, mint a nyugatiakból. Az éjszakába nyúló fogadáson alapos viták zajlottak az egyes csoportokban, s a véleményekből leszűrhettük: a Szakadékot értékes alkotásnak tartják; őszintesége és igazsága ragadta meg leginkább a nézőket. Azt éreztük, hogy az elismerő szavak és jelzők nem csupán udvarias diplomáciai megnyilvánulások, hiszen egyik-másik külföldi küldött, művész, kritikus vagy üzletember igen részletesen elemezte a filmet. Fogyatékosságait is megemlítették: az volt a vélemény, hogy a film ritmusa kissé lassú, s a befejezése vitatható. (Ez körülbelül megegyezik azzal az értékeléssel, amellyel odahaza a kritika fogadta a filmet.) Röviden néhány vélemény. Georges Sadoul: „Maguk magyarok, megint nagyon szép filmet alkottak." Pellegrini olasz rendező: „Megragadóan szép és igaz film a Szakadék. A szívemhez szólt.“’ Az itt bemutatott kitűnő finn film producere: „Úgy éreztem a vetítés alatt, mintha Finnországban játszódnék a Szakadék cselekménye. Ahogyan a film hősei egymás szemébe néztek, nekem finn emberek jutottak az eszembe, akik történetesen magyarul beszélnek." Mr. William Snyder, a New York-i Rembrandt Film igazgatója: „A cselekmény egy árnyalattal talán lassúbb a kelleténél, de rendkívül érdekes és nagyon szép film." Alexander Rákosi, a nyugat-németországi Real Filmvállalat igazgatója: „Ez a filmjük is nagyon tetszett, éppúgy, mint a Körhinta. Értékes alkotás, bátran kiállja a versenyt a fesztivál legjobb filmjeivel A mongol küldöttség meghatottan gratulált Ranódy Lászlónak. Valamennyi színész teljesítményéről elismeréssel emlékeztek meg a szakemberek. Főként Molnár Tibor, Bara Margit, Sinkovits Imre, Horváth Teri, Dayka Margit, Bihari József őszinte és igaz játékát emlegették sokan, s dicsérték a gyermekszereplők természetességét is. Ez a küldöttek, a szakmabeliek hangja; egy árnyalattal még tompítottam is a különböző dicsérő elismeréseket. Tanultunk a Körhinta esetéből. De a reményünk és a várakozásunk legalább olyan most is, mint a cannes-i fesztivál napjaiban. Reméljük, hogy várakozásunkat ezúttal siker is fogja koronázni. Vasárnap délután már tudjuk, hogy a zsűri mely filmeket ítélte a legjobbaknak a Karlovy Vary-i fesztiválon. Demeter Imre A Karlovy Vary-i Park Hotel, a filmfesztivál „főhadiszállásának" zászlókkal feldíszített homlokzata. (Fábián Ferenc felvétele) A néphadsereg V. kulturális versenyének díszbemutatói Pénteken este a Néphadsereg Központi Tiszti Háza nyári helyiségében ünnepélyesen kiosztották a magyar néphadsereg V. kulturális versenyén legjobban szerepelt hivatásos zenekarok díjait. A győztes zenekarok értékes tiszteletdíjakat kaptak. A jutalmak kiosztása után a három legjobb zenekar hangversenyt adott a Tiszti Ház nyári helyiségének szabadtéri színpadán. Vasárnap este 8 órai kezdettel rendezik a versenyen legjobban szerepelt művészeti csoportok és szólisták díszbemutatóját. Ezt a bemutatót is a Tiszti Ház nyári helyiségé- nek szabadtéri színpadán, rossz idő esetén a téli helyiségben tartják. ” SZABAD NÉP ZEMPLÉN GÉZA 1883-1956 Azt a nagy veszteséget, amely a magyar tudományt érte Zemplén Géza elhunytával, mi, tanítványai érezzük talán legmélyebben. Mi, tanítványai, a vegyészmérnökök és vegyészek százai-ezrei kerültünk talán legközelebb e világhírű, zseniális tudóshoz, e rendkívüli képességű kutatóhoz, nagytudású professzorhoz. Zemplén Géza hivatott és állandóan aktív művelője volt a maga tudományának. Őbenne hiánytalanul megtestesült az az elv, hogy csak az lehet igazán nagy professzor, egyetemi tanár, aki maga is aktív és eredményes kutató. Az ő rendkívüli egyénisége, céltudatos irányító, vezető képessége, hallatlan alkotó készsége teremtette meg és fejlesztette ki azt a tudományos iskolát, mely nemcsak neki, hanem az egész magyar kémiai tudománynak nemzetközi elismerést szerzett. Ennek az iskolának a hatása hosszú időre lefektette a magyar kémiai tudomány alapjait, és fejlődésére döntő hatású volt. A Zemplén-iskola éppen úgy, mint Zemplén Géza neve, világszerte ismert. Ezt nemcsak a tudományos szakirodalom utalásai alapján mondhatjuk, ez közvetlen módon is igen sokszor megnyilvánult. A felszabadulás után, 1947-ben meghívták az Egyesült Államokba. Egy év múlva hazajött, mert munkáját a magyar tudomány továbbfejlesztésének szolgálatába akarta állítani. A Zemplén-iskola összefog bennünket, öregebb és fiatalabb tanítványokat, régebbi és mostani munkatársakat egyaránt. Ez az iskola oltotta belénk a rendszeres, kemény munka szeretetét, egymás munkájának megbecsülését, a kollektív tudományos munka szellemét és lényegét. Tőle tanultuk meg a kutató munka technikáját, szervezését, annak minden izgalmát és szépségét, és a sikeres és eredményes kísérletek, az új megismerésének öröme mellett a sikertelen kísérletek jelentőségét és értelmét is. Láthattuk és tapasztalhattuk, hogy mit jelent a zseniális tudós problémalátása, az igazi materialista tudós célkitűzése. Hihetetlen éleslátásával ki tudta választani a „témát“, a leglényegesebb problémákat és szinte megdöbbentő biztonsággal jelölte meg a sokféle lehetőség között a megoldás útját, amin azután makacsul megmaradt az eredmény eléréséig. Ebben volt ő igazán nagy. Ez a szemlélet vezette el azokhoz az eredményekhez, amelyek örökre belekerültek a szerves kémia alapvető felismerései, tételesei és módszerei közé, mint az úgynevezett Zemplén-féle lebontás, Zemplén-féle elszappanosítás, számos növényi eredetű természetes vegyület szerkezetének felderítése és első szintézise stb. Zemplén Géza példát mutatott nekünk arra is, hogyan kell logikus gondolatmenettel megfogalmazni és leírni a tudományos tételeket és az elért eredményeket. Ez a szinte egyedülálló képessége talán csak az ő brilliáns előadásaival hasonlítható össze. ÉV nehéz lenne itt elsorolni, mi mindent adott ő nekünk és mi mindent tanultunk tőle. Tudjuk, hogy még sok-sok nagyszerű gondolata és elképzelése volt utolsó éveiben is, ami nem valósulhatott meg nehéz, súlyos betegsége miatt. De élete utolsó percéig aktív érdeklődést tanúsított a magyar szerveskémia fejlesztése, saját tanszékének felépítése iránt és utolsó éveiben írta meg nagy összefoglaló tankönyvét, amit ezzel az ajánlással látott el: „Ajánlom e könyvet volt és jelenlegi tanítványaimnak, kiknek buzgó segítsége nélkül nem érhettem volna el azokat a sikereket, melyeket elértem. Fogadják érte hálás köszönetemet.“ Mi, tanítványai tartozunk hálával és köszönettel nemcsak ezekért a sorokért, hanem mindazért a gazdag, felbecsülhetetlen örökségért, amit tőle kaptunk. A Zemplén-iskola a szakmai összetartozáson túl is sokat jelentett számunkra. Személye körül az iskola egy nagy családot is jelentett, az ő személye második otthonunkká varázsolta a műegyetemi szerveskémiai intézetet. Nemcsak a laboratóriumban tartott össze bennünket, összetartozónak éreztük magunkat vele és egymással a laboratóriumon kívül is. A nagy tudós mellett az őszinte, szókimondó, szerető szívű nagy ember is mély hatással volt ránk, aki az élet minden megnyilvánulása, a tudomány és művészet minden területe iránt bámulatos fogékonyságot és tájékozottságot mutatott. Rendkívül szerette a komoly zenét, különösen a Wagner-operákat, a költészetet, legfőképpen Adyt és Dantét. Fiatalabb korában maga is festegetett. Mindig emlékezni fogunk a sok kirándulásra, melyet vele hazánk legszebb tájaira tettünk. De igazi emberi nagysága az igazi magyar tudós hazafisága 1944-ben mutatkozott meg mindenki számára. Mikor a fasiszta nyilas kormány a Műegyetemet a többi egyetemmel együtt Németországba akarta áttelepíteni és ezt a nyilas kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere az egybegyűjtött egyetemi tanárokkal közölte, néma csend fogadta szavait. És ekkor megszólalt Zemplén Géza mélyen csengő hangja és megfontolt szava: „Mi magyar egyetemi tanárok nem megyünk. Nem hagyjuk magunkat, mint a barmokat elhurcoltatni.“ Néhány nappal később nyilas pribékek börtönbe vetették a legnagyobb magyar kémikust, felbecsülhetetlen az az örökség, amit tőle kaptunk és soha nem lelhetünk elég hálásak ezért. Most, halála után fogadjuk meg mi, tanítványai, a magyar kémikusok ezrei, hogy olyan fáradhatatlanul és önfeláldozóan műveljük ezt a tudományterületet, ahogy tőle tanultuk. Méltók akarunk lenni hozzá, hogy az általa teremtett és naggyá fejlesztett magyar szerveskémiát még jobban felvirágoztassuk. Amit tőle tanultunk, tovább adjuk a fiatal generációknak. Tanulmányozzák az ő hatalmas munkásságát, ismerjék meg eredményeit, alkotásait. Bognár Rezső akadémikus Eltemették Zemplén Géza akadémikust Pénteken délután a Farkasréti-temetőben nagy részvét mellett eltemették Zemplén Géza Kossuth-díjas akadémikus egyetemi tanárt. A temetésen megjelent Andics Erzsébet Kossuth-díjas, az MDP Központi Vezetősége tudományos és kulturális osztályának vezetője, Ács Ernő, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Távközlési Kutató Intézet igazgatója, akadémikusok, tudósok, egyetemek professzorai, hallgatói. Ligeti Lajos Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke méltatta Zemplén Géza világszerte elismert munkásságát, s a Magyar Tudományos Akadémia nevében átadta a magyar tudósok utolsó üdvözletét. Erdey László Kossuth-díjas akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia kémiai tudományok osztályának nevében. Bognár Rezső Kossuth-díjas akadémikus volt tanítványai nevében, Holló János a budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karának nevében. Fodor János Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Kémikusok Egyesületének alelnöke az egyesület nevében búcsúztatta Zemplén Gézát. (MTI) Romániai írók érkeztek hazánkba Asztalos István romániai államidíjas magyar író, a Román írószövetség vezetőségének tagja és Iosifescu Silvian irodalomkritikus, a magyar—román kulturális egyezmény alapján, a Kultúrkapcsolatok Intézetének vendégeként tanulmányútra hazánkba érkezett. Asztalos István pénteken látogatást tett a Híradó- és Dokumentumfilmgyárban, ahol megtekintette a „Kabát” című elbeszéléséből készített rövidfilmet. A filmet rövidesen bemutatják a magyar közönségnek. Augusztus elején megkezdik az 500 vagon élelmiszer tárolására méretezett miskolci hűtőház építését. A hűtőház üzembe helyezésével megjavul majd az egész északi iparvidék élelmiszerellátása. — Mólót építenek Almásfüzitőn, másfélmillió forintos beruházással. Ugyancsak megépül az idén a szőnyi móló is. — Öt fiatal operaénekes, Pásztor Lajos, Horkay György, Király Mária, Engel József és Tóth Sándor egy évi vendégszereplésre az NDK-ba utazott. SZOMBAT, 1956. JÚLIUS 28 * * HÍREK & &A vietnami katolikus küldöttség látogatása Rónai Sándornál, az országgyűlés elnökénél Élő ember a Tegnap délután nagy volt a meglepetés a Józsefvárosi teherpályaudvaron, amikor az egyik nagy lisztesládából egy élő fiatalember bújt elő. A ládára az volt írva: „Porcelánedény, bronz.” Érthető volt hát a nagy csodálkozás: a vasutasok legfeljebb azt gondolhatták, hogy az edényeken kívül bronzszobrok vannak a ládában — arról azonban álmodni sem mertek volna, hogy a szobor élő emberré változik. Nem is változott at élő emberré a szobor, hiszen Dobos Péterenkívül nem volt más a ládában. Dobos Péter ugyanis összebeszélt barátjával, Szénássy Istvánnal, és feladatta csomagban magát gyorsárúként édesapja, Dobos Károly címére, a Bács megyei Szánkra. Fogadásból — legalábbis azt állítja ő. Dobos és Szénássy nemrégen még a Szabolcs utcai Kórház műtősei voltak. De kiléptek munkahelyükről — úgy látszik, kalandra vagy-* * tak. Nos, ez a kaland nagyon hamar kudarccal végződött, mert Dobos kétszeri elájulással fűszerezett, három és félórás lábalakás után, kénytelen volt önként kibújni a belülről nyitható ládából, így hát, sokkal előbb megérkezett, mint gondolta volna — csak nem Szarikra. A Katolikus Papok Országos Békebizottságának vendégeként hazánkban tartózkodó vietnami katolikus küldöttség tagjai — Bartholomeus Tran-quang-Nghiem, Dominicus Nguyen-duy-Loc és Dominicus Phamguang-Phuoc lelkészek, továbbá Petrus Ngo-tu-Ha és Petrus Nguyen-duc- Vong, a vietnami Actio Catholica vezetőie péntek délelőtt látogatást tettek Rónai Sándornál, az országgyűlés elnökénél. A küldöttséget a látogatásra elkísérte dr. Beresztóczy Miklós protonotárius kanonok, esztergomi érseki helynök, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának elnöke, Vitányi György, az esztergomi érseki iroda igazgatója és Horváth János, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. (MTI) Hazaérkezett franciaországi útjáról az Építők táncegyüttese Csaknem kéthetes nagysikerű franciaországi vendégszerepléséről pénteken érkezett haza az Építők Központi Művészegyüttesének 28 tagú népi tánccsoportja és zenekara. Az együttes nyolc alkalommal szerepelt a francia közönség előtt. Ebből négyszer a nizzai népművészeti fesztiválon. Ezt a fesztivált 21 év óta minden évben megrendezik július 14-én, a franciák nemzeti ünnepén. Ők voltak az első magyar együttes, amely a fesztiválon részt vett. A fesztiválon több francia csoport, azonkívül görögök, albánok, bolgárok, jugoszlávok, olaszok, spanyolok stb. szerepeltek és szinte kisebb méretű világifjúsági találkozónak is beillett. Küldöttség indult Pekingbe, a nemzetközi növényvédelmi konferenciára Tegnap repülőgépen háromtagú delegáció indult Pekingbe, a nemzetközi növényvédelmi konferenciára. A küldöttség vezetője Hollósi Mihály, a Növényvédelmi Igazgatóság igazgatója. A küldöttség tagjai Ubrizsy Gábor, a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatója és Nechay Olivér, a Növényvédelmi Igazgatóság főelőadója. Ma a Népstadionban: Budapesti Vasas—Rapid KK-döntő (Tudósítónktól.) Nagy érdeklődés előzi meg a mai Középeurópai Kupa döntő mérkőzést. A jelek szerint a Népstadion — az idén először — teljesen megtelik. Százezres tömeg biztatja majd a Vasast, amely a KK eddigi mérkőzésein mutatott harcosszellemű, igen lelkes, jó játékával méltán vívta ki a magyar labdarúgás hatalmas szurkolótáborának rokonszenvét. A labdarúgás külföldi hívei is nagy figyelemmel kísérik a mérkőzést. Nemcsak az „érdekelt” Ausztriában, hanem más országokban is. A Középeurópai Kupa talán a legértékesebb európai sport trófea, amit labdarúgóklubcsapat elnyerhet. A kupát 1927- ben alapították és 1939-ig minden évben megküzdöttek érte a legjobb magyar, osztrák, olasz és csehszlovák klubcsapatok. Tizenöt évi szünet után, 1955-ben folytatták a mérkőzéssorozatot, de ekkor már jugoszláv csapatok is bekapcsolódtak a küzdelembe. Az idén tehát tizenötödször dől el, melyik csapat neve kerül a serlegre. Eddig öt ízben nyerte a kupát magyar csapat, négy ízben osztrák, háromszor csehszlovák, kétszer pedig olasz. A Budapesti Vasas csapata bizakodva, de korántsem elbizakodottan tekint a mai mérkőzés elé. A játékosok tudják, hogy a Rapid nagy játékerőt képvisel és csak akkor kerülhetnek ki győztesen a várható nagy küzdelemből, ha az első perctől az utolsóig teljes erővel, „vasasszívvel” harcolnak. A csapatban egyébként mindenki egészséges és valószínű, hogy az az együttes játszik, amely ma egy hete Bécsben lépett pályára. A bécsi Rapid tegnap, a késő délutáni órákban autóbusszal érkezett Budapestre. A játékosok bíznak abban, hogy miként két héttel ezelőtt a Vörös Lobogót, most a Vasast is le tudják győzni a Népstadionban. A csapat végleges összeállítására csak ma kerül sor.★ A Budapesti Vasas—Rapid-mérkőzés 18 órakor kezdődik. Játékvezető: Bernardi (olasz). A mérkőzés második félidejéről a Kossuth Rádió 19 órakor helyszíni közvetítést ad. ★ Érdekesnek ígérkezik a nagy mérkőzés előtt 16:15-kor kezdődő Bp. Kinizsi—Aarhus (Dánia) labdarúgómérkőzés is. A dán bajnokcsapat szeretne visszavágni a koppenhágai találkozón elszenvedett 2:1-es vereségért. A Kinizsi viszont be akarja bizonyítani, hogy múlt vasárnapi — a Vojvodina elleni — gyenge játéka csak pillanatnyi kisiklás volt. A SOPOTI NEMZETKÖZI TENISZVERSENYEN a férfi egyesben Ádám, a női egyesben Peterdi, a férfipárosban az Ádám, Sikorszky-pár az elődöntőbe jutott. A CSEPELI VASAS LABDARÚGÓ-CSAPATA Kassán a helyi Spartaktól 4:2 (2:2) arányú vereséget szenvedett. A NÉPSTADION IGAZGATÓSÁGA KÖZLI, hogy az OTSB által kiadott 2-es számú bérletsorozat október 6—7-i Magyarország— NSZK válogatott atlétikai viadalra szóló jegyei nem erre a két napra, hanem a július 28-i Eb-döntő mérkőzésre érvényesek. — Ünnepélyesen felavatták pénteken délután a honvédségtől kapott, az eddigi tiszai komp helyett épített pontonhidat a Csongrád megyei Tápé községben. — Árvíz után címmel dokumentumfilm készül Mohács-sziget újjáépítéséről. A filmet rövidesen bemutatják. — Hetven méteres dohánypajtát építettek Csongrádon — 140 000 forintos költséggel — a Vörös Csillag Tsz-ben. — Bútort is gyártanak a közeljövőben a Tatai Faárugyárban, ahol eddig csak ládát, teknőt készítettek. — Megkezdték az új tokaji Tiszalád építését. A 225 méter hosszú és 10 méter széles hídból az idén az alépítményt készítik el és kiszélesítik a feljárókat. — Utak és sorsok címmel új szovjet orvosfilm kerül a közeljövőben bemutatásra Budapesten. Felújítják a Bagdadi tolvaj című világhírű színes Korda-filmet, amely a csodálatos keleti mesevilágot idézi a néző elé. — A csehszlovákiai komarnói állami birtok igazgatósága levélben mondott köszönetet az EMAG-gyár dolgozóinak azért a közvetlen, azonnali segítségért, amelyet a Csehszlovákiában is kedvelt magyar ACD— 400-as kombájnok javításában nyújtottak. — Az IBUSZ igazgatósága közli, hogy július 30-tól kezdődően a budapesti és Pest megyei lakosoktól az alábbi helyeken vesz át kiutazási engedély és vízum iránti kérelmeket: Budapest, VI., Majakovszkij u. 112. sz. alatt (bejárat a Lövölde téri oldalon) szovjet, csehszlovák, román, bolgár, albán viszonylatban. — VI. Hársfa u. 51. sz. alatt, kizárólag csehszlovák viszonylatban. — V., Tanács körút 10. sz. alatt (félemelet), kizárólag román viszonylatban. Hivatalos idő: 8.30—15.00 óráig. Szombaton: 8.30— 11.00 óráig. A szükséges nyomtatványok ugyanitt átvehetők. A korábban beadott útlevél- és vízumügyekben felvilágosítás, valamint a halálesetek miatt soronkívüli útlevél- és vízumügyek, továbbá a csoportos kérelmek elintézése kizárólag Budapest, XIII., Bulcsu utca 19. sz. alatt történik. (MTI) — A MAHART értesíti az utazóközönséget, hogy a tassi zsilip javítása miatt a minden pénteken Ráckeve — Tass — Sztálinváros között közlekedő hajójárat további intézkedésig Tassig közlekedik. SZIKRA Lapnyomda. * ♦ * * ’ * Első tapasztalatok az Egyesült Atommagkutató Intézetben Moszkvától északra, a Volga partján van egy különös falu. Az idegen üdülőhelynek nézhetné, mert csinos utcák mentén sok kertes családi házat és aránylag kevés nagyobb méretű bérházat lát. Legfeljebb azt találja az ember „gyanúsnak“, hogy üdülőhelyhez képest igen nagy a sürgés-forgás. Sok kis családi ház és nagy épület van épülőfélben, újonnan nyíló utcák burkolata készül, pár hét alatt is szemmel láthatóan fejlődik a település. A község valóban nem üdülőhely, hanem a Nemzetközi Egyesült Atommagkutató Intézet dolgozóinak lakótelepe. Együtt született és fejlődött az intézettel, pontosabban „jogelődjével“, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának atommagkutató intézetével. A község csaknem, minden lakója — közvetlenül vagy közvetve — az intézetben folyó munkát szolgálja. Itt laknak az intézet dolgozói családjaikkal, a helybeli általános iskolában tanulnak a gyerekek, s közvetve az intézeti munkát szolgálják a postások, az üzletek elárusítói, a kis vendéglő és szálloda alkalmazottai is. Jómagam a közelmúltban néhány héten át az intézetben dolgoztam, s az alábbiakban szeretnék beszámolni tapasztalataimról. Az intézet négy nagy részre tagozódik. Lesz egy elméleti és három kísérleti osztálya, amelyek egy-egy nagy kísérleti berendezés körül épülnek ki. A kísérleti osztályok közül kettő már működik egy-egy „gyorsító berendezés“ közül a harmadik számára egy kísérleti célokat szolgáló reaktor épül, ennek a munkálatai is megkezdődtek már. Kezdjük azzal, hogy az atomfizikának nem újkeletű, de még máig sem megoldott problémája az, hogy az atommag milyen elemi részekből áll és milyen erők tartják össze. A kérdés kísérleti vizsgálata céljából nagy energiájú, atomi részecskéket (elektronokat, protonokat, neutronokat, mezonokat) állítanak elő. Azt vizsgálják, mi történik, ha ezek a részecskék különféle anyagon áthatolva, atommagokkal vagy atomi részecskékkel ütköznek; hogy változtatják meg röppályájukat, mennyi energiát veszítenek, okoznak-e valamilyen atommag-átalakulást, s ha igen, milyet és így tovább. Ezeket a különféle „kölcsönhatásokat“ számszerű adatokkal jellemezve le kell írni úgy, hogy a matematikai formába öntött elméleti elképzelések próbakövéül szolgálhassanak, vagy az eljövendő elméleti megfontolások számára támpontot nyújthassanak. Ilyen irányú munka sok intézetben folyik világszerte a fejlett tudománnyal és nagy ipari felkészültséggel rendelkező országokban. Ilyen természetű feladatokkal foglalkozik az Egyesült Atommagkutató Intézetnek már most működő két osztálya — külön-külön is jóval nagyobb mindegyik, mint a mi Központi Fizikai Kutató Intézetünk — amely a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának két kitűnően felszerelt intézetéből alakult meg. Az „öregebbik osztály büszkesége a maga nemében a világ legnagyobb gyorsító berendezése, a 660 MeV energiájú protonokat szolgáltató úgynevezett szinkrociklotron, amely — mint ez a szakembereknek is csak nemrégiben jutott tudomására — 1949 óta van üzemben. Olvasóink közül bizonyára sokan hallottak már a „ciklotron“-ról és ismerik a működési elvét is. Ez a gyorsító berendezés, amellyel a negyvenes évek elejéig a legnagyobb energia volt elérhető, csak mintegy 20 MeV energiájú protonok előállítását tette lehetővé, nagyobb energiák elérését a gyorsítás módszerének alapelve kizárta. A szemben álló akadály leküzdésére szolgáló lehetőségeket V. I. Vekszler — a „fiatalabb“ osztály igazgatója — ismerte fel. Minden szinkrociklotron és a később szóba kerülő szinkrotron is azon elvek alapján működik, amelyeket Vekszler a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának folyóiratában 1945-ben tett közzé. Az intézet szinkrociklotronjának fő része egy elektromágnes. Pólusainak átmérője 6 méter, a köztük levő 60 centiméteres légrésben 18 000 perszed a mágneses tér intenzitása. Ennek a mágneses térnek a közepén hidrogénben égő gázkisülés szolgáltatja a protonokat. A protonokat egy lassan változó frekvenciájú elektromos erőtér gyorsítja. A protonok így a mágnestér közepéről indulva egyre nagyobb sugarú körökön gyorsulva mozognak. Amikor pályájuk átmérője csaknem eléri a 6 métert, egy speciális „kihúzó” berendezés hatására a körpálya érintőjének irányában kirepülnek a gyorsítóból. Az így létrejövő protonnyalábokat használják fel különböző kísérletekre. A tulajdonképpeni kísérleti berendezéseket a gyorsítótól egy négy méter vastag betonfal választja el. A protonnyaláb e falba épített csöveken át jut a kísérleti berendezésekhez, így lehet megakadályozni, hogy a kísérleti berendezéseket érje és működésüket zavarja az a nagy energiájú és nagy intenzitású sugárzás, amely mindig fellép a gyorsítóban keletkező — de a felhasználandó nyalábbal ki nem hozott — nagy energiájú részecskék miatt. Sőt, az emberre még a kísérleti berendezések helyén is veszedelmes mértékű a sugárzás, ezért a kísérleti eszközök vezérlése egy kétméteres betonfal mögötti harmadik helyiségből, távvezérléssel történik. (Magának a gyorsítónak a működtetéséhez szükséges kapcsoló és ellenőrző berendezések egy 400 méternyire levő külön épületben vannak elhelyezve!) A kísérleti teremben tizenöt munkahely van, és a folyó vizsgálatok természete szerint több vizsgálatot lehet egyidejűleg végezni, így a gyorsító, amely hetenként átlag 100 órán át van üzemben, nagyon gazdaságosan van kihasználva. Ez a nagy energiafogyasztás miatt igen lényeges szempont. A felszerelés gazdagságát (sok tonnás elektromágnesek a protonok és egyéb részecskék energiájának vizsgálatára, különböző típusú és méretű „ködkamrák” a részecskék nyomásának vizsgálatára, különféle rendeltetésű és típusú részecske-számlálók stb.) alig lehet kellőképpen érzékeltetni. Talán mégis jellemző erre, hogy egy nagy vonalakban itthon, tehát az intézeti lehetőségek közelebbi ismerete nélkül elgondolt kísérletterven alig kellett módosítani ahhoz, hogy az intézetben rendelkezésre álló eszközök segítségével azonnal meg lehessen valósítani. Az intézet vezetőinek és állandó munkatársainak szívélyességén túl a berendezések üzembiztos működését mutatja, hogy a kényes méréseket három hét alatt sikeresen le is lehetett bonyolítani. Az intézet „fiatalabb” osztályán most folynak a végső simítások egy olyan „szinkrotron”-on, amellyel 1000 MeV energiájú protonokat lehet majd előállítani. A szinkrotron — elve ugyancsak Vekszlertől származik — nem tömör mágnessel dolgozik, mint a szinkrociklotron, hanem gyűrűalakúval. Azonos energia eléréséhez tehát kevesebb vasat kell felhasználni, így olcsóbb. Másfelől azonban a megoldandó technikai feladatok súlyosabbak, mint az előbbi berendezésnél. A protonokat például eleve nagy energián kell a gyorsítóba „belőni”, s a szóban forgó berendezés segédgyorsítója nagyobb a hazánkban eddig épített legnagyobb berendezésnél. Magában a szinkrotronban a protonok 28 méter sugarú pályán keringettek egy olyan gyűrűalakú vákuumedényben, melynek keresztmetszete 2 méter széles és 40 centiméter magas. A gyűgyalakú elektromágnes 35 000 tonna. Mint említettem, a berendezés még nincs üzemben. A most folyó munkálatokkal egyidejűleg épülnek azok a berendezések is, amelyek a tulajdonképpeni fizikai vizsgálatok mérőkészülékei lesznek. Gépek és kísérleti eszközök mellé természetesen fizikusok és mérnökök kellenek, megfelelő segéderőkkel. Az ő ötletességük és kitartó, rendszeres munkájuk hozza meg a termést, ismereteink gyarapodását. Banális dolog lenne itt most az intézetben működő munkatársak tudományos kvalitását méltatni, ennek egyetlen helyes módja az intézetben folyó munka eredményeinek szakszerű ismertetése lenne. De talán érdemes rámutatni az intézet életére jellemző néhány momentumra. Az idősebb és tapasztalt kutatók mellett igen sok itt a fiatal. Kiválogatásuknál egyetlen szempont, hogy egy-egy egyetemi évfolyam legkiválóbbjai legyenek. Ennek eredménye, hogy munkájukat rendkívül szeretik és nagy hivatástudattal dolgoznak. Tapasztalatom szerint ugyanezt lehet elmondani a műszaki segéderőkről, technikusokról és szakmunkásokról is. A munka kisebb csoportokban folyik. A kísérleti berendezések közül a nagyméretűeket vagy külső iparvállalatok vagy az intézet igen jól felszerelt központi műhelye állítja elő. Megvan azonban minden kutatócsoportnak a saját műszerészgárdája, ezek készítik a kisebb berendezéseket és ezek végzik a szerelést. Az előkészületek rendkívül alaposak. Semmiféle kísérleti munka nem kezdődik el addig, amíg a kísérlet terveit kellőképpen meg nem vizsgálják és azt az intézet vezetője jóvá nem hagyja. Minthogy igen sokféle munkához kell ugyanazt a berendezést használni, meglehetősen nagy gond a gyorsító üzemidejének a különböző kutatócsoportok közötti felosztása. Ez úgy történik, hogy minden szombatin „menetrend“ megbeszélés van. Hétről hétre pontosan kijelölik, hogy melyik kutatócsoport mikor használhatja a gyorsítót. Amikor például egy éjszaka két óra körül a kísérleteim befejezéshez közeledtek, már ott topogott Pontecorvo professzor munkatársaival, várva, hogy átvehessék a helyemet. Csak kivételes barátságból kaptam „kölcsön“ háromnegyed óra meghosszabbítást. Jóllehet a múlt év folyamán számos nagyhírű fizikai intézetet volt alkalmam meglátogatni, amikor az Egyesült Intézetben először végig vezettek és láttam a kolosszális méretű berendezéseket, a felszerelés gazdagságát, kissé szédültem. De láttam, ugyanígy voltak sokan mások is azok közül az Európa és Amerika különböző tájairól összesereglett fizikusok közül, akik részt vettek azon a nagy energiájú részecskék fizikájával foglalkozó kongresszuson, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Moszkvában rendezett. Az intézetben dolgozva azonban lassan elmúlik a kábulat és az ember józanul le tudja mérni, hogy mit jelenthet számunkra az Egyesült Intézet munkájában való részvétel. Bizonyára sok emberben felvetődik a kérdés: ha a Szovjetunióban ilyen hatalmas lehetőségek közepette folyik a munka, van-e értelme hazai erőfeszítéseinknek. Nos, a fizikában általában és az atommag-fizikában is bőségesen van olyan probléma, amelyet kellő szellemi felkészültséggel, de a vázoltaknál sokkal szerényebb eszközök segítségével is lehet vizsgálni, amelyek megoldása nemzetközi viszonylatban is számottevő eredmény lenne. Tehát hazánk gazdasági erejéhez képest itthon is érdemes, sőt kell is folytatni, és fejleszteni atomfizikai kutatásainkat és az erre való előkészítő képzést. Ez egyik feltétele annak, hogy az Egyesült Intézet munkájában is sikeresen tudjanak részt venni magyar fizikusok. Az Egyesült Intézet nagy lehetőségeket nyújt a magyar fizikusoknak, olyan lehetőségeket, amelyeket itthon, saját erőnkből nem tudnánk megteremteni ilyen körülmények között tőlünk, magyar fizikusoktól függ, vajon bele tudunk-e szólni nemzetközi elismerésre méltó módon az atommagfizika legidőszerűbb kérdéseibe is. Faragó Péter a Központi Fizikai Kutató Intézet osztályvezetője időjárás. A Meteorológiai Intézet jelenti: várható időjárás ma estig, felhőképződés, csapadék nélkül. Mérsékelt, időnként élénkebb délnyugati-nyugati szél. A meleg idő tovább tart. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 28—31 fok között lesz. A Duna vízállása péntek reggel Budapestnél 372 centiméter. A budapesti színházak mai műsora Az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpada: A bakcsiszeráji szökőkút (fél 9). — Károlyi-kert. Az Állami Hangversenyzenekart Komor Vilmos vezényli, közreműködik Devy Erlich (Párizs) .,C.-bérlet. 4 sz. (8). — Állatkerti Szabadtéri Színpad: Bob herceg (8). — Majakovszkij Színpad (Margitsziget): Tollhegyre tűzve. — Pengős regények (8). — Margitszigeti Dózsa-stadion: A Fővárosi Népi Zenekar és a Fővárosi Tánczenekar vidám műsora (fél 8). — Egressy Színpad előadása a Kulich Gyula Szabadtéri Színpadon: Bu Jócska (fél 9). — Fővárosi Nagycirkusz: A porond mesterei (4, 8). A BUDAPESTI MOZIK MATINÉMŰSORA (VASÁRNAP DE. 10 ÓRAKOR) UGOCSA: Merénylet a kikötőben — HUNYADI (Kispest): Köszív. — BRIGÁD (Pestlőrinc) : Senki nem tud semmit. — TÁTRA: Egy pikoló világos. — ÓBUDA: Hősök tavasza — AKADÉMIA: Buksi megkerül — REGE: Támadás 6.25-kor. — ALKOTÁS (fi): Déryné. — IPOLY: Örs a hegyekben — NAP: Kémek a vonaton. — SZÉCHENYI * (Pestújhely) : Bátrak arénája. — KOSSUTH (Pesterzsébet) : Csók a stadionban. — TAVASZ (Rákospalota): 2X2 néha öt. — VILÁGOSSÁG (Pesterzsébet): Kiskrajcár. — PETŐFI (Nagytétény): A cirkusz porondján. — SZIGETHY (Albertfalva): Az aranyantilop — TERV (Pestújhely): Aranyalmafácska. — ÁRPÁD (Budafok): Elefánt és az ugrókötél. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ: 4.30: Hírek. — 4.35: Zenés műsor — 5.00: Falurádió — 5.30: őrjárat ... — 6.00: Hírek. — 6.05: Falusi hiradó. — 7.00: A Szabad Néjj vezércikke. Hírek. — 8.10: Zenekari hangverseny. — 9.00: Gyermekrádió — 9.50: J. Strauss: Déli rózsák — keringő. — 10.00: Hírek. Lapszemle. — 10.10: Operarészletek. — 10.40: Népi zene. — 11.10: Emlékezés Kuncz Aladárra 11.25: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. — 12.00: Hírek. — 12.10: Operettegyvelegek — 13.00* Falusi híradó. — 13.15: Művészlemezek — 14.15: Vidám zene strandolóknak — 15.00: Hírek. Közérdekű közlemények — 15.10: Lord Augusztus helytáll. — G. B. Shaw szatirikus komédiája, rádióra alkalmazva. — 15.45: Válaszok a hallgatóknak. — 16.00: Kórusaink éltéből. 16.20: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 17.00: Hírek. — 17.15: Szív küldi szívnek szívesen — 18.00: Porció — 18.15: Népi zene — 19-09: Helyszíni köz-' vetítés a Népstadionból, a Bp. Vasas—Rapid labdarúgó KK-döntő mérkőzés II. félidejéről Beszél Szepesi György. — 20.00: Esti Híradó — 20.20: Jóestét, gyerekek! — 20.27: Mai írók Rádiószínháza. ..Dr. Bronislav Nusics komédiája. — 22.16: Hírek. — 22.31: Sporthiradó — 22.45: Tánczene. — Közben: 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIó pék dalai. — 16.00: Vidéki stúdiónk jelentkezik. 16.10: Világjárók nyomában: Offir kincse. — 16.30: Polgár Tibor: A kérők. Vígopera. 18.38: Vilem Závada költészetéről — 18.58: Tánczene. — 19.20: Külpolitikai kalauz — 19.30: Kamarazene. — 29.00: Verbunkosok, magyar nóták. — 20-45: Néhány elmés történet. — 21.00: Képeslapokról — képek nélkül. — 21.10: Operarészletek — 21.10: Händel: Vízizene — szvit. SZABAD NÉP A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a SZABADSÁG Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, Vili Blaha Lujza tér 3. Tel.: *343—100, *142—22 * Terjeszti a Posta Központi Hírlapirodája!