Szabad Nép, 1956. augusztus (14. évfolyam, 213-242. szám)

1956-08-01 / 213. szám

SZERDA, 19SS. AUGUSZTUS 1 (Folytatás a 2. oldalról)és megvalósítását, s ezzel együtt az egész világ békéjének és valamennyi ország biztonságának megvalósítását. 1953. július 4-én az országgyűlés megválasztotta a legfőbb ügyészt, megindította a Magyar Népköztársaság alkotmányában lefektetett alapelvek szerint az új ügyészi szervezet működését. Az új, lenini elvek szerint létrehozott ügyészi szervezet a szocialista törvényesség legfőbb őre. Felügyel arra, hogy a minisztériumok és az összes állami és egyéb szervek, az állampolgárok megtartsák a törvényeket. Az ügyész felügyel arra, hogy a nyomozóhatóságok eljárásaikban a törvényes előírásokat betartsák és tárjanak fel minden bűncselekményt. Az ügyész vádképviseleti jogán túl őrködni köteles a bíróságok ítélkezésének törvényessége felett. Felügyel arra is, hogy a büntetések végrehajtása a törvény szabta módon történjék. A törvény szerint az ügyész tanácskozási joggal részt vesz az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a megyei, járási, városi tanácsok, valamint a végrehajtó bizottságok ülésein, részt vesz a törvények és rendeletek megalkotásában. Az ügyésznek törvényeinkben biztosított joga, hogy megtámadjon minden törvénysértő rendeletet, utasítást, intézkedést. Ilyen széles joggal felruházott ügyészséget csak a szocialista állam ismer. A burzsoá állam, ahol napirenden van a törvények kijátszása, nem tűr meg ilyen intézményt. A-Három évre visszatekintve, megállapíthatjuk, hogy az új ügyészi szervezet tevékenyen közreműködött a törvényesség megszilárdításában. 1953-ban megszűntek az internálótáborok. Az ügyészi szervezet részt vett az internáltak ügyeinek felülvizsgálásában. Ezek az intézkedések 4184 személyt érintettek. Egyidejűleg megszűnt a rendőri bíráskodás is. Az ügyészség közreműködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyelmi rendeletet maradéktalanul végrehajtsák. A közkegyelmi rendelet végrehajtásával több mint 23 000 személy került szabadlábra. 1953 júliusa óta számos új jogalkotás fejlesztette tovább szocialista jogrendszerünket, államapparátusunkat és annak demokratizmusát. Külön ki kívánom itt emelni az 1954. évi I. tv-t, amely biztosítja az állampolgárok panaszjogát mindenkivel és minden intézménnyel szemben. Kötelezően előírja a panaszok alapos Az ügyészi szervezet az állampolgárok lakásügyi, munkaügyi és más jogainak védelmében komoly erőt fordít a panaszok intézésének állandó javítására. A három esztendő alatt az ügyészi szervezethez 77 083 panasszal fordultak. Ezek között — persze — sok a vélt sérelem. A panaszoknak legnagyobb része a lakásüggyel kapcsolatos, de jelentékeny a munkaügyi panaszok száma is. A munkatörvény megsértése leggyakrabban a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos. A dolgozók sok esetben panaszolják, hogy ügyükben a törvényt megsértve intézkednek. Nem egy esetben az is előfordul, hogy nőkkel, sőt terhes anyákkal szemben élnek vissza a törvénnyel. Találkozunk olyan esetekkel, amikor a dolgozót azért helyezik át vagy bocsátják el, mert felfedi és bejelenti a vállalatnál észlelt hibát vagy viszszaélést. Ilyen esetben a törvénysértően fellépő vezetők mindent megtesznek hogy hibát találjanak a dolgozó magatartásában, aki mint mondani szokták. ..minden lében kanál, és túladnak rajta. Az ügyészi munka egyik hiányossága, hogy csak ritkán vonjuk felelősségre a hatalmukkal í ay visszaélő vezetőket. Ezért arra utasítottuk az ügyészi szervezetet, hogy a dolgozók jogait ne csak azzal védje, hogy hatályon kívül helyezteti a törvénysértő határozatot, de hasson oda, hogy a dolgozót ért kárt jóvá is tegyék és a sértett teljes elégtételt kapjon. Fegyelmi ügyekben nehezíti a törvényesség maradéktalan érvényesülését az is hogy azt szinte kizárólag csak az ügyészi szervek kísérik figyelemmel. Vizsgálataink során azt tapasztaljuk, hogy a felettes gazdasági szervek ezt a kérdést sok helyen semmibe veszik. Különösen áll ez a munka a fegyelem kérdéseire, mindenekelőtt a Alkotmányunk 49. paragrafusa kimondja, hogy aMagyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. A polgárok bármely hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségük szerint a törvény szigorúan bünteti.“ A törvény előtti tényleges egyenlőség alapja országunkban az, hogy a döntő termelőeszközök a nép tulajdonában vannak, hogy hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály van hatalmon Elmondhatjuk, hogy a nőte egyenjogiságát biztosító törvényi rendelkezések megszegésével szinte alig találkozunk. Ugyanígy ténylegesen érvényesül a vallásszabadság is, ami annyit jelent, hogy mindenki szabad nemzetközi feszültség csökkentése, s az általános béke és biztonság megszilárdítása az alapja annak, hogy népünk még magabiztosabban folytathassa békés építőmunkáját megkormányunk a legfőbb ügyészt az országgyűlésnek, a nép által választott legfőbb államhatalmi szervnek rendeli alá, így az országgyűlés a legfőbb ügyész és a neki alárendelt szervezet útján a törvényesség felett hathatós ellenőrzést gyakorol. Tisztelt képviselő elvtársak! Engedjék meg, hogy eleget tegyek alkotmányunkban előírt kötelességemnek és beszámoljak az ügyészi szervezet munkájáról, kivizsgálását és büntetni rendeli azokat, akik a panaszban foglalt bírálatot elfojtják vagy éppen megtorolják. Az 1954. évi II. tv. létrehozta az egységes bírói szervezetet, a X. törvény a tanácsok működését és választását fejlesztette tovább. Ez eredmények ellenére megállapítható, hogy törvényalkotásunk előtt méghatalmas feladatok állanak. Pártunk Központi Vezetősége most azt a feladatot állítja elénk, hogy megteremtsük „a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átfogó törvények, jogszabályok rendszerét“. A Központi Vezetőség ,határozata komoly, segítséget nyújt szocialista jogrendszerünk teljes kiépítéséhez. Felhív bennünket arra, hogy alaposabban és mind a jogászok, mind a széles közvélemény bevonásával végezzük el azoknak a jogszabályoknak a megszerkesztését, melyek szocialista jogrendszerünkből hiányoznak, felelőtlenül okozott selejtkárok megtérítésére. Találkoztunk például a MÁVAG-ban olyan határozattal,a mely megalkuvó a hibákkal szemben, például az 1100 forintos selejtkárt okozó dolgozót mindössze 15 forint kár megtérítésére kötelezték. Az ügyészi szervezet mellett ezen a téren lényegesen többet kell tenniük a minisztériumoknak és ezek különböző szerveinek is. Az ügyészi szervezet a KV határozatának megfelelően a szakszervezetekkel karöltve a továbbiakban még nagyobb figyelmet szentel annak, hogy az üzemen belül is szigorúan megtartsák a szocialista törvényességet. Az ügyészségnek a jövőben a szakszervezetekkel karöltve sokkal határozottabban kell fellépnie a munkavédelmi előírások megszegőivel, a balesetek felelőseivel szemben. Általános törvényességi felügyeleti munkánk fontos feladata a termelőszövetkezetek védelme, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének támogatása s ezzel együtt a már működő termelőszövetkezetek segítése. Az ügyészi felügyelet megállapította, hogy termelőszövetkezeteink egyikénél-másikánál nem fordítanak kellő figyelmet jogaik érvényesítésére. Nem törődnek eléggé azzal sem, hogy a termelőszövetkezetet ért kár az utolsó fillérig megtérüljön. A termelőszövetkezetek fejlesztésének alapelve a szövetkezés önkéntessége. Ennek megsértése súlyos törvénysértés, amely ellen az ügyészség köteles fellépni. Az önkéntesség nyílt megsértése ma már ritkábban fordul elő. De még találkozunk félrevezető ígérgetésekkel a belépni szándékozó parasztoknak jogaira és kötelességeire vonatkozóan, elsősorban Vas, Somogy és Zala megyében, dén vallhatja vallásos vagy ateista meggyőződését. Törvényeink maradéktalanul biztosítják a minden magyar állampolgárt megillető jogokon túl, az ország területén élő minden nemzetiség számára az anyanyelven való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét. E jogok gyakorlati érvényesítését akadályozták a múltban főleg a délszláv nemzetiségiekkel szemben elkövetett törvénysértések. Ezek nagy részét kormányzatunk már orvosolta, illetve orvoslásuk folyamatban van. Az ügyészi szervezet e vonatkozásban is teljesíteni fogja kötelességét. Az állampolgárok jogainak védelme a szocialista törvényesség egyik oldala. A törvényesség másik oldala, hogy az állampolgárok is eleget újhodott szocialista hazánk felvirágoztatására. Az országgyűlés a beterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután került sor a következő napirendi pontra, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolójára, tegyenek minden törvényes kötelezettségüknek. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy tovább erősödjék és szitisztelt országgyűlés! Alkotmányunk szerint: „A legfőbb ügyész gondoskodik arról, hogy a Magyar Népköztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető mindennemű cselekmény következetesen üldöztessék”. Az az éles harc, amelyben népi demokratikus állami és társadalmi rendünk kialakult, az ellenséges erők elszánt és veszedelmes támadásainak visszaverését követelte meg. Közvetlenül a felszabadulás után gyökeresen új bűnüldözési és igazságszolgáltatási szervekre volt szükség. A politikai rendészeti szervek, népügyészségek és népbíróságok leleplezték és megbüntették a háborús és népellenes bűnöket elkövető fasiszta gonosztevőket, gyilkosokat. A népügyészi és népbírósági szervek megfelelő felelősségrevonást alkalmaztak az ellenforradalmi bűntettesekkel szemben is. 1948 után azonban a feszült nemzetközi helyzetben nálunk károsan hatott az a téves nézet, hogy az osztályharc állandóan és minden területen élesedik. Kialakult a kritikát elfojtó személyi kultusz és ezzel együtt a bizalmatlanság légköre, amelynek rossz hatását csak fokozta az államvédelmi szerveknek különleges helyzete. Ebben a légkörben az államvédelmi hatóság irányítói, vezetői és tisztjei közül sokan visszaéltek hatalmukkal, a megfelelő ellenőrzés hiányával s erkölcsi és fizikai kényszert alkalmazva egy sor esetben hamis és koholt bizonyítékokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csikartak ki, ezzel a szocialista törvényességet a legdurvábban megsértették. Lehetővé tette a törvénysértéseket az is, hogy sem az ügyészség, sem más szervezet nem gyakorolt ellenőrzést az államvédelmi szervek tevékenysége fölött, hiszen az ügyészi szervezetet ezzel a feladattal csak 1953-ban bízták meg. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata megkövetelte a szocialista törvényesség megszilárdítását, az elkövetett törvénysértések kivizsgálását és jóvátételét. Ezután került sor az államvédelmi szervek munkájának felülvizsgálatára. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvédelmi vezetők bűnös tevékenységére. A katonai bíróság 1953 decemberében hozott ítéletében megállapította — idézem —: ״ Péter Gábor és társai vezető beosztásukkal járó hivatali hatalmukkal visszaélve, egyrészt az államvédelmi munkában súlyosan törvénytelen módszereket honosítottak meg, ezáltal tudatosan népellenes irányban ferdítették el az állam büntetőpolitikáját, másrészt mérhetetlen személyes igényeik kielégítése érdekében éveken keresztül óriási mértékben fosztogatták és pazarolták a társadalmi tulajdont.’‘ Ezután megkezdődött azoknak az ügyeknek felülvizsgálata, amelyekben az elítélt volt államvédelmi vezetők irányították az eljárást. A bonyolult, nehéz, súlyos törvénysértések és bűncselekmények feltárását eredményező vizsgálathosszú ideig tartott. A felülvizsgálat nem ment könnyen, lassan indult, vontatottanhaladt. Az utóbbi időben azonban a vizsgálat meggyorsult és ma már a végére értünk. A vizsgálatok alapján beigazolást nyert, hogy elvtársaink, akiket a törvénytelen perekben elítéltek, nem voltak árulók, kémek, kártevők. De beigazolást nyert az is, milyen rendkívüli súlyos károkhoz vezet a szocialista törvényesség megszegése az ügyészi szervezet hiánya. A pártunk javaslatára megszervezett ügyészség nagy szerepet kapott az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatában. Az alaptalanul elítéltek ügyük felülvizsgálatának befejezése után, sokan már a vizsgálat alatt is szabadlábra kerültek. A Legfelsőbb Bíróság eddig 149 elítélt ügyében hozott döntést, ennek során 124 elítéltet minden vádpont alól jogerősen felmentett, 15 személy ügyében marasztaló ítéletet hozott, 10 személy bűnösségét kisebb súlyú bűncselekményben állapította meg, és ennek megfelelően lényegesen enyhébb büntetést szabott ki. Bejelenthetem, hogy azok is szabadlábon vannak, akiket a Legfelsőbb Bíróság elítélt, mert már korábban letöltötték a kiszabott büntetést, illetve egyéni kegyelmet kaptak. A felülvizsgálat folyamán még 156 személy került szabadlábra részben kegyelemmel, részben büntetés félbeszakítással. A Legfelsőbb Bíróság perújítás-eljárásban olyanok ügyében ishozott felmentő ítéletet, akiket annak idején a koholt vádak alapján halálra ítéltek és kivégeztek. Felmentette a bíróság minden vádpont alól Rajk László, Szőnyi Tibor Szalai András, Szebenyi Endre, Pálfi György, Sólyom László elvtársakat és másokat, forduljon a munka-, a begyűjtési és az adózási fegyelem. Megköveteli minden állampolgártól a hatósági személyek megbecsülését, és felelősségteljes munkájuk segítését. Ők jóvátehetetlenül áldozataivá váltak a törvénysértéseknek. Ez nem jelenti azt,hogy nincsenek velük szemben kötelezettségeink. Kivégzett elvtársaink rehabilitálásán túlmenően intézkedéseket tettünk és teszünk hozzátartozóik erkölcsi és anyagi támogatására. Mintegy 300 alaptalanul elítélt szabadult ki a börtönökből a felülvizsgálat folyamán. Túlnyomó többségüket koholt vádak alapján tartóztatták le és ítélték el a ״ Rajk-ügyben“, a ״ Kádár-ügyben׳‘, a ״ Sólyom-ügyben“, a ״ volt szociáldemokraták ügyében“, a ״ volt jugoszláv emigránsok ügyében‘‘ és más ügyekben. Túlnyomó többségük pártunk tagja volt, amikor letartóztatták őket, sőt nem egy, mint köztudomású, évtizedes munkásmozgalmi múltra tekinthet vissza. Feladatunk továbbra is gondoskodni arról, hogy az ártatlanul elítéltek hosszú évek szenvedése után, erkölcsi és anyagi segítség biztosítása mellett, foglalják el az őket megillető helyet társadalmunkban. Pártunk és állami szerveink anyagi vonatkozásban is sokat segítettek eddig is a rehabilitáltakon, de szükség van arra, hogy kártalanításukat a törvény előírta módon rendezzük. Erre az igazságügyminiszter megtette a szükséges intézkedéseket. Intézkedés történt, hogy a rehabilitáltakat munkába helyezzék, részükre lakást biztosítsanak, a betegeket orvosi kezelésben, gyógyüdültetésben részesítsék, az idősebbeknek megfelelő nyugdíjat folyósítsanak. Intézkedés történt arra is, hogy a rehabilitáltak munkaügyi jogfolytonosságát elismerjék, kitüntetéseiket visszakapják stb. Az ügyészi szervezet feladata, hogy minden erővel segítse az államvédelmi szervek munkáját. Az a munka, amelyet az újraszervezett és megerősített államvédelmi szervek végeznek, igen nagy jelentőségű és rendkívül felelősségteljes. Ebben a munkájában segíti és támogatja egész népünk az államvédelmi szervek dolgozóit. Világosan kell látnunk, hogy a háborús uszítók elszenvedett kudarcaik ellenére sem tették le a fegyvert. Még hatályban van az Amerikai Egyesült Államok 1951. október 10-i törvénye, amely évi 100 millió dollárt irányoz elő a békeszerető államok elleni aknamunkára és kémkedésre. Ezt az összeget a legutóbb 25 millióval felemelték. Az ilyen szennyes feladatra azonban egyre kevesebb a jelentkező. De még mindig akadnak olyan elvetemült elemek, akik semmit sem taTisztelt országgyűlés! A Központi Vezetőség határozata megerősíti büntetőpolitikánknak az utóbbi időben már kialakított helyes gyakorlatát, amikor arra szólítja fel bűnüldöző szerveinket, ügyészeinket, túráinkat, hogy államunk biztonságát és a törvényes rendet sértő súlyosabb bűncselekmények ellen összpontosítsák erejüket. A megtévedt dolgozók jelentéktelenebb bűncselekményeivel szemben elsősorban társadalmi úton, nevelő jellegű intézkedésekkel kell eljárni. Ennek az irányelvnek valóra váltásával elérjük, hogy a súlyos bűncselekményeket eredményesebben fogjuk felderíteni és elhárítani, többek között azért is, mert megszabadítjuk igazságügyi szerveinket az aprócseprő ügyek tömegétől. Bűnüldözésünk egyik legfontosabb feladata, a nép vagyona ellen vétők felelősségre vonatása. Nemcsak azért, mert szocialista gazdálkodási rendünk a társadalmi tulajdonra épül, hanem azért is, mert a legtöbb bűncselekmény népgazdaságunkat sérti. Ennek egyik fő oka a szokásos bűnözők bűncselekményei mellett a hatalmát vesztett osztályellenség kártevése. A bűnözők kihasználják a gazdasági szervezeteinkben elharapózott bürokráciát, a felületes ellenőrzést és fosztogatják, lopják, sikkasztják a nép vagyonát. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények elkövetőinek megfelelő üldözése, felelősségrevonása fontos állami feladat. De ennél nem kevésbé fontos, hogy a gazdasági vezetők, dolgozóink több figyelmet fordítsanak a népvagyonnak nemcsak szorgos A bűnözés okainak vizsgálata során a rendőriés ügyészi szervek egyaránt sok tapasztalatra tettek szert ahhoz, hogy követeljék az alkoholizmus romboló jelenségei elleni általános küzdelem megerősítését. Gyakorlati munkánk során sokszor láttunk eseteket, amikor főleg a rufin és pálinka mértéktelen fogyasztása, nemcsak az egészséget rombolja, de bűncselekményekre is vezet. A kapitalista tárAz ügyészséghez érkezett panaszok azt mutatják, hogy nemcsak azoknak van joguk rehabilitációra, akiket a bíróságok alaptalanul elítéltek. A törvénytelen perekkel egyidejűleg a bizalmatlanság egészségtelen légkörében sok elvtársat, becsületes dolgozót alaptalanul internáltak, bocsátottak el felelős funkciókból, illetve munkahelyükről. Anélkül, hogy a munkájukat jól végző mai vezetőket, beosztottakat leváltanánk, indokolt a korábban alaptalanul leváltottakat olyan munkakörbe állítani, amit képesítésüknél fogva elláthatnak. Az ártatlanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálata azt bizonyítja, hogy népi demokratikus rendszerünknek van ereje ahhoz, hogy a visszaéléseket, a törvénysértéseket felfedje, hogy érvényt szerezzen a szocialista törvényességnek, hogy helyrehozza az elkövetett hibákat. Rendszerünk erejét bizonyítja az is, hogy nem állunk meg az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatánál. Ennél tovább megyünk. Szabadlábra helyezzük nemcsak azokat, akiket ártatlanul elítéltek, de azokat is, akikre valóban elkövetett bűncselekményeikért a múltban túl súlyos büntetéseket szabtak ki. Rendszerünk megszilárdulása lehetővé teszi, hogy kegyelmet gyakoroljunk, és az igazságosan kiszabott büntetés letöltése előtt helyezzünk szabadlábra olyanokat is, akiket a háború utáni években háborús és népellenes bűntettekért és más politikai bűncselekményekért ítéltek el a bíróságok. Ezeknek az ügyét egyénileg bíráljuk el. Nem gyakorolunk kegyelmet olyanok esetében, akiknek kiszabadulása népünkre, államunkra veszélyt jelentene. Az igazságügyminiszter, a belügyminiszter és a legfőbb ügyész együttesen döntenek abban, hogy kit kell szabadlábra helyezni. Ez a munka folyamatban van. Eddig 1400-nál több személyt helyeztettünk így szabadlábra. Megvizsgáltuk annak a 250 elítéltnek az ügyét is, akiket háborús bűntettekért a szovjet bíróságok ítéltek el, és akiket a szovjet hatóságok átadtak a magyar szerveknek. Az új ügyészi szervezet álandó felügyeletet gyakorol az államvédelmi szervek munkája felett. A hároméves tapasztalat azt igazolja, hogy az államvédelmi szervek munkájában gyökeres változás történt, a szocialista törvényesség itt is megszilárdult. Az ügyészi felügyelet során észlelt minden törvénysértés miatt pedig felelősségrevonás történik. Ez alatt az idő alatt 54 államvédelmi nyomozóval szemben kezdeményezett az ügyész fegyelmi eljárást, míg a súlyosabb törvénysértések miatt 13 személyt katonai bíróság elé állítottnultak, mint például Sulyánszki Jenő és 14 társa, akik volt ludovikás tisztjelöitekből, hadapródokból rekrutálódtak s fegyvereket gyűjtöttek a magyar nép ellen. Az ítélet kiütötte kezükből a fegyvert és lesújtott rájuk. Az utasszállító repülőgépünk ellen elkövetett gyalázatos merénylet is fokozott éberségre int bennünket. Ez az alávaló gaztett és annak feldicsérése az imperialista sajtó részéről újból felhívja figyelmünket arra hogy ellenségeink nem válogatásak. Gonosztevőkkel szövetkeznek, csakhogy árthassanak országunknak, népünknek, mely végképp kiszabadult karmaikból. Államvédelmi szerveinknek, de nemcsak nekik, minden igaz hazafinak résen kell lennie. Fokozottabb éberséggel, elszántsággal kell küzdeni, hogy ártalmatlanná tegyék azokat, akik hazánk, népünk törvényeink ellen fordulnak, megteremtésére, de gondos megőrzésére, kezelésére is. Jó egynéhány ügy tanulsága alapján megragadom az alkalmat, hogy innen is kérőszóval forduljak a vállalatok igazgatóihoz, földművesszövetkezeteink tagjaihoz, főleg a szövetkezeti ellenőrző bizottságok tagjaihoz, hogy még jobban vigyázzanak a felügyeletük alatt álló népvagyonra. Rendőrségünk áldozatos helytállása és munkája komoly eredményeket mutat fel a polgárok személye ellen intézett erőszakos támadások, emberölések, rablások elleni harcban. Teljes felelősséggel és örömmel számolhatok be az országgyűlés előtt arról, hogy az ilyen bűncselekmények száma lényegesen kisebb a felszabadulás előtti hasonló cselekményeknél, így állampolgáraink hasoníithatatlanul biztonságosabb körülmények között élhetnek és dolgozhatnak, mint azelőtt. Az államrend elleni izgatások száma is csökkent. Világosan elkülönítjük azokat, akik bírálattal feltárják a megmutatkozó hibákat, segítik ezeknek kijavítását azoktól, akiknek a gyűlöleten kívül semmi közük a demokráciához, s izgató, gyűlölködő kijelentésekkel tesznek kísérletet, hogy zavart keltsenek, akadályozzák építőmunkánkat. Az ilyen rosszhiszemű, ellenséges elemeket természetesen bíróság elé állítjuk. Nyilvánvaló az is, hogy nálunk nem lehet szabadsága azoknak, akik a dolgozók érdekei ellen akarják azt felhasználni, akik pártunk, államunk, intézményeink ellen izgatnak, akik a sovinizmust, antiszemitizmust és más burzsoá-reakciós nézeteket terjesztenek.sadalom egyik legalávalóbb maradványa az, a prostitúciót megszüntettük. De főleg nagyvárosainkban még előfordul a titkos prostitúció. A társadalom szervezett erőinek kell odahatniok, hogy több gondoskodással, az ilyen jelenségeket megszüntessük. Aháromévi felügyeleti munka tapasztalatai azt ■mutatják, hogy rendőri és ügyészi szerveink nyomozati munkája egyre javul. Egyre több figyelmet szentelnek rendőreink a tudományos módszerek alkalmazásának, és komoly sikereket érnek el. Az ilyen módszerek azonban még nem általánosak,még nincsen kriminalisztikai intézetünk sem, és sok még általában a tennivaló a bűnüldözés színvonalának emelésére. Rendőreink évről évre képzettebbek, tapasztaltabbak, és ennek eredménye, hogy egyre jobban becsülik őket dolgozóink. Ezért csökken a hatósági közegek, elsősorban rendőrök sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények száma is. Az ilyen eseteket a bíróságok nem mindig bírálják el kellő szigorral. Hozzá kell tenni azonban, hogy néha, főleg a még tapasztalatlanabb rendőrök fellépésében is akad hiba amikor fellépésük vagy nem eléggé határozott vagy éppen túlzott és kiváltója lesz egyes személyek meggondolatlan magatartásának. Az ilyen jelenségek ellen is fellépünk. Habár egyre kisebb számban, de vannak még olyan panaszok, hogy a rendőrségen egyes beosztottak durva törvénysértéssel erőszakot alkalmaztak előállítottakkal szemben. Az ügyészi felügyelet kötelessége minden ilyen esetet a legalaposabban kivizsgálni és a magukról megfeledkezett személyek ellen eljárni. Katonai bíróságaink ilyen esetekben megfelelő szigorral torolják meg a törvénysértéseket. Jelentős mértékben javult az előzetes letartóztatás elrendelésének gyakorlata. A múlt év hasonló időszakához képest az előzetes letartóztatottak száma több mint a felére csökkent. (Múlt év július 1. napján 3681 előzetes letartóztatott volt, folyó év július 1. napján pedig 1493.) De nem vagyunk elégedettek. Sokszor alapos indok nélkül foganatosítanak előzetes letartóztatást, amit sablonosan a szökés veszélyével indokolnak. A felderítés meghiúsításának megakadályozására elrendelt letartóztatásokat akkor is fenntartják, mikor már nem lehet szó a felderítés meghiúsításáról. Ezeket a túlzásokat a személyes szabadságjogok fokozottabb védelmében minélhamarabb meg kell szüntetnünk. Ügyészeink külön figyelmet fordítanak a fiatalkorúak, a 12—18 évesek bűncselekményeire. Ittis javulás tapasztalható. Egy év leforgása alatt a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma 30 százalékkal csökkent. Azok a legtöbbször kisjelentőségű és éretlenségből, kalandvágyból elkövetett cselekmények, amelyeket a fiatalkorúak elkövetnek, majdnem kizárólag nevelőintézkedéseket követelnek meg s elsőre.Az ügyészi szervezetet a bíróság munkájának törvényessége tekintetében is felügyeleti׳ jog illeti. Bíróságaink nem olyan bíróságok, amelyek — mint Lenin mondotta — ״ ténylegesen a kizsákmányolok kérlelhetetlen és kifinomult eszközei voltak, amelyek mutatni kívánták a rend védelmét, de ténylegesen a pénzeszsák érdekeit védték”. Bíróságaink a munkásosztály és szövetségese, a dolgozó parasztság hatalmát, állami, társadalmi és gazdasági rendjét védik. A burzsoázia szószólói — érthető okokból — élesen támadják bíróságainkat, a nép bíróságait és azzal vádolják, hogy az ilyen bíróságok nem az igazságot keresik. Mi visszautasítjuk az ilyen rágalmakat. Szocialista bíróságaink függetlenek és kizárólag csak a törvénynek vannak alárendelve. A szocialista bíróságok a nép bíróságai és senkit sem ítélnek el pusztán osztályhelyzete miatt. Az osztályellenség, ha nem vét törvényeink ellen és eleget tesz az állam iránti kötelességeinek, nem kerülhet bíróság elé. Bíráskodásunk mélyen demokratikus jellege viszont megköveteli, hogy az ügy elbírálásánál mindenkor figyelembe vegyük azokat a körülményeket, amelyek arra mutatnak, hogy a bűntettes ártó szándéka éppen osztályhelyzetéből, a dolgozók társadalmi rendjének gyűlöletéből fakad. Bíróságainknak eszerint kell mindenkor törvényeinket alkalmazni. ítélkezési gyakorlatunkat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy bíróságaink ítéleteiben általában érvényre jut dolgozó népünknek törvényeinkben kifejezett akarata. Világosan rá kell mutatnunk arra is, hogy bíróságaink nem mindenkor tartottak lépést társadalmunk fejlődésével. Pártunk Politikai Bizottságának 1955 novemberi határozata megállapította, hogy túl sok olyan, alapjában véve rendesen dolgozó embert ítéltek el a törvény kereteinek merev felfogásával börtönbüntetésre, akikkel szemben nem börtönt, hanem más — elsősorban nevelő jellegű, a szocialista humanizmus szellemének megfelelőbb intézkedéseket kellett volna alkalmazni. Ennek okait megtalálhatjuk azokban a hibákban, amelyeket a Központi Vezetőség júliusi ülése feltárt, és abban a merev tájékoztatási rendszerben, amely bíróságainkat ilyen útra irányította. Komolymulasztást követtünk el mi, ügyészek is. Ezekre a hibákra nem hívtuk fel bíróságaink figyelmét, ellenkezőleg, sokszor szektás tárgyalási fellépéseinkkel, fellebbezési óvásokkal szorgalmazói voltunk aránytalanul súlyos ítéleteknek. A Politikai Bizottság 1955 novemberi határozata alapján felülvizsgáltuk a közönséges bűncselekményekre meghozott ítéleteket. Javaslatunkra 390 elítélt kegyelmetkapott, míg 1500 személyt, ügyük felülvizsgálása után feltételesen szabadlábra helyeztettünk. Azoknak az ítéleteit is felülvizsgáltuk, akiket még nem hívtak be börtönbüntetésük megkezdésére. Ennek során több mint 12 001 személy börtönbüntetését nevelő jellegű büntetésre változtattuk. Felülvizsgáló munkánkat tovább folytatjuk. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenkit kibocsáttassunk börtörseinkből, akikkel szemben ez azzy kötelességünk, hogy minél szélesebb körben megelőzzük az ilyen eseteket. Ezen a téren már sok helyen jól működnek az ifjúságvédelmi bizottságok, amelyek számon tartják a fiatalokat, a késői órákban hazaküldik őket, vigyáznak, hogy züllött elemek közé ne kerüljenek stb. A megelőzés legfontosabb követelménye a 14—16 éves fiatalok munkába állítása. A vállalatok nagy része kitér az ilyen korú, de főleg a börtönből, javítóintézetből szabaduló fiatalok alkalmazása elől. Jellemző annak a 16 éves fiúnak az esete, aki személyi igazolványát azért hamisította meg, hogy idősebbnek tűnjék fel, mert fiatal kora miatt nem alkalmazták. Hazánkban éppen úgy, mint a többi szocialista államban, a társadalmi erők növekedésével a bűnö-zés erősen csökken. Elég például arra utalni, hogy az 1932. évben 310 482 személy ellen indítottak eljárást, viszont az 1855. évben 172 749 ellen. Ez a csökkenés, ami több mint 45 százalékos, világosan mutatja társadalmi rendünk erősségét. A büntetőeljárás alá vontak száma még sokkal kevesebb lenne, ha maga az ügyészi szervezet nem követett volna el a múltban számos hibát. Sok esetben formális szemléletből kiindulva apró-cseprő ügyekben is bíróság elé állított dolgozókat. Ennek egyik oka volt, hogy törvényeink a legutóbbi időkig nem adtak lehetőséget arra, hogy a jelentéktelen ügyek társadalmi úton, a bíróság mellőzésével kerüljenek elbírálásra. E hiányosság kiküszöbölésére a Minisztertanács és a SZOT komoly intézkedéseket tett Módosításra került a Munka Törvénykönyve. A vállalatok, intézmények vezetőinek fegyelmi jogköre kiszélesült. Ezek az intézkedések lényegesen ,hozzájárulnak a törvényesség megszilárdulásához, a bíróságok elé kerülő ügyek csökkenéséhez. Az eredmények máris mutatkoznak. A vádlottak száma fokozatosan és erőteljesen csökken. Ez év második negyedévében a vádlottak száma 549 volt, míg az előbbi év azonos időszakában 32 535. Azáltal, hogy megszűnnek azok a bírósági ügyek, amelyekben — mint mondják — ágyúval lőtték a verebet, meggyorsul és időszerűbb lesz a bíróságok munkája is. Ugyanakkor a bűnüldöző szervek figyelme fokozott erővel fordulhat mindenekelőtt a nagy kárt okozó szövevényes bűncselekmények felderítésére. Ezek az intézkedések tehát alkalmasak arra, hogy tovább javítsák a bűnügyi felderítés munkáját is, legszigorúbb intézkedés nem feltétlenül szükséges. Éppen társadalmunk fejlődése, népi demokratikus rendünk megerősödése teszik lehetővé a korábbi börtönbüntetések végrehajtásának felfüggesztését. Bizonyos, hogy ezek az intézkedések e megtévedt dolgozókra jó hatással lesznek. Reméljük, hogy korábbi életmódjuk megváltoztatásával elkerülik a rájuk kiszabott bűn■izetés végrehajtását. Fejlődésünk nagy eredményeinek, közbiztonságunk jelentős megszilárdulásának arra kell irányítania bíróságainkat, hogy állandóan figyelemmel kísérjék életünk igényeit és a törvény keretén belül ne mechanikusan alkalmazzák a törvény rendelkezéseit, hanem átgondoltan és minden bíróság elé kerülő személy tekintetében egyéniesítve. Ezen az úton meg kell javulnia népi ülnökeink tevékenységének, akik egyenjogú tórákként ítélkeznek a hivatásos tórákkal. A bíróságok tanácsainak minden bíróság elé állított személy ügyében gondosan kell vizsgálniuk az ügy összes körülményeit. A múltban sok esetben a puszta beismerés túlzott jelentőséget nyert. A beismerés azonban egy bizonyíték csupán, amelyet a bíróság mint minden más bizonyítékot, a perben felmerült minden adatot összefüggésükben szabadon mérlegel. Büntető perrendtartásunk kifejezetten ki is mondja, hogy „a terhelt beismerése egymagában egyéb bizonyítási eszközök alkalmazását feleslegessé nem teszi“. Az igazság kiderítésében nagy jelentősége van a védelemnek, a védelem szabadságának. A védelemhez való jog érdemben illet meg minden bíróság elé állított személyt. Meg kell állapítanunk, hogy sokszor nem vettük kellőleg figyelembe a szocialista igazságszolgáltatás eme alapvető követelményét. A védői jogok korlátozása törvénysértés és hátrányára van az igazságszolgáltatásnak. Ezt felismerve, az igazságügyminiszter, a belügy- és honvédelmi miniszter és a legfőbb ügyész közös utasítása megszabja azokat a törvényi feltételeket, amelyek a védők jogait biztosítják azokban az ügyekben is, ahol az államtitok és a közerkölcs érdekében a törvény kivételesen zárt tárgyalást enged meg. Az igazságszolgáltatás törvényességének nagy fontosságú biztosítéka a tárgyalás nyilvánossága és az így is érvényesülő társadalmi ellenőrzés. Ezzel a lehetőséggel sem éltünk még teljes mértékben. A társadalom ellenőrzésének valódi kiszélesedését és hatékonyságát akkor fogjuk biztosítani, amikor — s hozzáteszem, minél hamarabb — megvalósítjuk a bíráknak a választását és a bírák rendszeres beszámolóit választóik előtt, ahogy azt alkotmányunk és a Központ. Vezetőségünk legutóbbi határozata megköveteli. Tisztelt Országgyűlés! A bíróságok által kiszabott börtönbüntetések végrehajtásában az ügyészi felügyelet hároméves tapasztalatai alapján ugyancsak fejlődésről adhatok számot. Megalkotásra került a Büntetésvégrehajtási Szabályzat, amely hatályon kívül helyezte azokat a burzsoá börtönszabályokat. (Folytatás a 4. oldalon) AZ ORSZÁGGYŰLÉS KEDDI ÜLÉSE |Tgyés£ségiia1I4 ébereit érkudik, hogy mindest állami szerv és minden állampolgár betartsa a törvényeket Non György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója A dolgozók jogainak védelmében A* álampolgárok teljesíts ék kötelező((ségeiket Az *ij ügyészi szervezet a szociális(» (örvényesség fontos biztosítéka Népi demokratikus rendszerünknek van ereje ahhoz, hogy a (örvénysértéseket felfedje és helyrehozza az elkövetett hibákat Erősítsük államvédelmünket Védelmezzük a társadalmi tulajdont Csökkent a bűnözések száma Z Bíróságaink függetlenek , törvényeinket alkalmazva a dolgozók, érdekeit védik SZABAD NÉP