Népszabadság, 1956. november (1. évfolyam, 1-21. szám)

1956-11-02 / 1. szám

Forradalmi karhatalmi bizottság alakult győztes forradalmunk vívmányainak védelmére A forradalmi karhatalmi bizott­ság és a budapesti karhatalmi pa­rancsnokság közleménye: A győzelmes nemzeti demokra­tikus forradalom harcaiban részt vett fegyveres alakulatok, az alakuló üzemi őrségek, a honvédség és a rendőrség képviselőiből megalakult a forradalmi karhatalmi bizottság abból a célból, hogy összehangolja a karhatalmi erők működését győzel­mes nemzeti demokratikus forra­dalmunk vívmányainak védelme ér­dekében. E bizottság az általános titkos választásokkal létrehozandó új kormány hivatalba lépéséig műkö­dik. 1956. október 31-én a nem honvéd­ségi és nem rendőrségi fegyveres alakulatok képviselői elhatározták, hogy nemzetünk új, a honvédséggel és rendőrséggel egyenjogú nemzet­őrségévé egyesülnek. A honvédség és a rendőrség tagjain kívül csakis a nemzetőrség tagjai jogosultak fegy­verviselésre. A nemzetőrök az 1848-as dicső forradalom és szabad­ságharc hős nemzetőrségének utódai. Ezen hős elődök dicsőségéhez most győzelmes nemzeti demokratikus forradalmunk hőstetteit csatolták, és kivívták ezzel nemzetünk és a világ közvéleményének tiszteletét. A nem­zetőrség alakulatai és tagjai minden erővel különítsék el magukat a szór­ványosan fellépő rendzavarcéltól. E cél elérésére a mai napon szá­mukra külön nemzetőrségi fegyver­­­viselési igazolványokat adunk ki, a mai naptól a nemzetőrök a nemzetőr­ség jel­vén­yét viselik és fokozatosan a honvédség rendfokozataival azonos nemzetőr-rendfokozatokat nyernek el. A nemzetőrz zászlóaljak a dicső elő­dök, az 1848-as nemzetőrségek csapat­­zászlóival azonos csapatzászlókat kap­nak, amelyekre ünnepélyesen feles-­­­küsznek. Felhívom a nemzetőr-alakulatokat,­­ hogy igazolványaikért, jelvényeikért, működési felhatalmazásukért és min­­­­dennemű más támogatásukért for­­­­duljanak a forradalmi karhatalmi bi­zottság operatív bizottságához. A Honvédelmi Minisztériumot és az il­letékes belügyi szerveket felkértem, hogy a honvédségnek és a rendőrség­nek a győzelmes nemzeti demokra­tikus forradalom vívmányai mellett kitartó személyeit a személyazonos­sági igazolványhoz csatolt betétlapok­kal lássák el, hogy ezzel elkülöníthe­tők legyenek a forradalom ellenségei­től, valamint a fegyveres testületek egyenruhájában esetleg rejtőző go­nosztevők­től. Nemzetőr, honvéd, rendőr bajtár­sak! Erősítsétek harckészültségeteket szent hazánk és dicsőséges nemzeti demokratikus forradalmunk vívmá­nyainak védelmére, a forradalmi rend teljes megszilárdítására. Fe­gyelmezett magatartásotokkal öreg­bítsétek az eddig is kivívott tekinté­lyeteket. A forradalmi karhatalmi bizottság és a budapesti karhatalmi parancs­nokság nevében Király Béla vezérőrnagy. . I HÍREK A BUDAPESTI ÜZEMEKRŐL A munkástanácsoktól szerzett in­­formációink szerint az üzemekben egységesen állást foglalnak amellett, hogy a szovjet csapatokat haladék­talanul vonják ki az országból. Emi­att ugyanis több helyen megszakad­tak a termelés újbóli megindítását célzó előkészítő munkák. Mivel termelés nem folyik, az ide­iglenesen megválasztott munkástaná­­csok legfontosabb tennivalójuknak az üzemek megvédését, továbbá a se­­bek gyógyítását tartják — segíteni élelemmel, pénzzel, építési anyaggal, "mindennel, amivel csak lehetséges. Az Ikara­sagyár munkástanácsa ma ismét egységesen követelte, hogy haladéktalanul von­ják m­ud a szovjet csapatokat Ma­gyarországról. Követelték a varsói szerződés azonnali felmondását, s azoknak a személyeknek az eltávolí­tását a kormányból, akik az elmúlt években valamilyen formában kompromittálták magukat Követe­lik a különböző kereskedelmi szer­ződések felülvizsgálását, amelyek igen nagymértékben érintik az Ika­­rus-gyárat is. Segítik a kerület lakosságának el­látását élelemmel. Több gépkocsit biztosítottak szállítás céljaira. A Fogaskerékgyárban a munkástanács részletes programot dolgozott ki a vállalat legfontosabb tennivalóira, ők is szolidárisak a töb­­­­bi üzemmel a sztrájk folytatásában, de ezt az időt felhasználják a termelő­kapacitás alapos felmérésére. Meg­vizsgálják többek között az egyes gyártmányok készültségi fokát, s azt, hogy milyen anyagokra, mennyi mun­káskézre lesz szükség a term­el­és meg­kezdésekor, s mit kell gyártani ah­hoz, hogy­ a vállalat pénzügyi helyze­­­­tét stabilizálják. A Fogaskerékgyárban is megszer­­­­vezték a dolgozókról való gondosko­­­­dást. A sérült lakások helyreállítását társadalmi munkában végzik el Már­­ eddig is sok önkéntes vállalkozó­­ akadt. Most az új bérezéssel kapcso­­­­latos javaslaton dolgozik a munkás­­tanács. Igazságos, emberséges bére­zést akarnak bevezetni, azt akarják, hogy 900—1000 forintnál kevesebbet többé senki ne keressen — a segéd­munkásokat is beleértve. Újpesten ma temették nemzeti forradalmunk hősi halottait. Ott vol­tak az Egyesült Ezzó munkástanácsának képviselői is és koszorút helyeztek el a hősök sírjá­ra. Azokat az elesetteket, akik az üzemben dolgoztak, a gyár saját halottainak tekinti és gondoskodik eltemettetésükről. A sebesültek és hozzátartozók segélyezéséről gon­doskodnak. Az üvegolvasztó kemencéket a sztrájk kezdete óta ugyanazon a hőfokon tartják. Erre azért van szükség, mert ha a kemencék lehűl­nének, öt hónapon keresztül semmi­féle üvegárut nem termelhetne a gyár. Ennek a veszélynek nem sza­bad kitenni az amúgy is súlyos gaz­dasági helyzetben levő országunkat. A csokonyavisontai tanács 20 má­zsa burgonyával és 10 mázsa liszttel segítette az üzemet, az izzógyáriak pedig viszonzásul 1200 darab izzó­lámpát küldtek Csokonyavisontára. A munkástanács azon van, hogy újabb lisztmennyiséget szerezzen, s a gy­ár minden rászorultjának juttasson be­lőle. " A forradalmi karhatalmi bizottság közleménye A forradalmi karhatalmi bizottság­tól kapott értesülés szerint csütör­tökre virradó éjszaka általában csend volt a fővárosban. Néhány he­lyen történt csak rendzavarás, eze­ken a helyeken azonban a karhatal­mi szervek azonnal közbeléptek. El­fogtak egy 4 tagú csoportot, amely kórházakat fosztogatott. Az V. kerü­letben elfogták a néhány hónappal ezelőtti Izabella utcai rablógyilkos­ság elkövetőjét. Ugyancsak letartóz­tattak egy személyt a XIII. kerület­ben, aki a Pozsonyi út 42. számú házban hamis igazolvánnyal behatolt egy lakásba. Újpesten fosztogató banda került kézre. A forradalmi karhatalmi bizottság továbbra is megakadályoz minden rendbontást, garázdálkodást Folyik a felderítés megszervezése, a terü­leti zászlóalj szervezése, szervezik az épületek biztonságának védelmét, a közlekedési gócpontok, a legfonto­sabb objektumok ellenőrzését, s álta­lános igazoltatást vezetnek be. A­­ karhatalom tagjai minden gyanús egyént igazoltatnak. Fegyvert csak­­ az viselhet, akinek erre hivatalos­­ engedélye van. (MTI) Ismét megkezdik a tüzelőárusítást — egyelőre csak kis tételekben A Belkereskedelmi Minisztérium a TÜZÉP Igazgatóságának ideiglenes forradalmi bizottsága értesíti a la­kosságot, hogy az összes budapesti tüzelőanyag-telepeken és az állami, valamint magán-kiskereskedésekben vásárlónként egy mázsa tüzelőanya­got adnak ki. Az egy mázsa tüzelő­anyag a készlettől függően szénben, fában, kokszban vagy brikettben vá­sárolható. A TÜKER-telepek utasí­tást kaptak arra, hogy a magánkis-­­ kereskedők részére fuvartételben szolgáltassanak ki tüzelőanyagot. Egyidejűleg felkéri a magán-kiske­reskedőket, hogy a zavartalan tüze­­lőellátás érdekében egymázsás téte­lekben árusítsanak. A forradalmi bizottság felkéri a tüzelőanyag-szállítási vállalat vala­mennyi dolgozóját, hasson oda, hogy a kórházak, csecsemőotthonok, a la­kosság részére a szükséges tüzelő­anyag-szállítást biztosítsa. i f­mttgyár mezőgazdasági szakemberek kiáltványa A Mezőgazdasági Szakemberek Országos Szövetsége nyolcévi kény­szerű hallgatás után 1956 október 29-én megalakította forradalmi bi­zottságát, amely ülésén az alábbiakat határozta el: 1. Teljes együttérzéssel üdvözöljük a dicsőséges nemzeti forradalmat, s az abban részt vevő agrárifjúságot. 2. Mezőgazdasági termelésünk, egész mezőgazdasági életünk megúj­hodása nemzeti létünk alapvető fel­tétele, ezért hívunk minden mező­­gazdasági szakembert, sorakozzék fel a ránk váró nagy feladatok mi­előbbi végrehajtására. Hazánk sorsa azon áll vagy bukik, hogy a kisgaz­dák, a termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok szakszerű gazdál­kodást folytassanak. 3. Mezőgazdasági termelésünk za­vartalanságának biztosítására azon­nal meg kell szüntetni az önállóan gazdálkodó parasztság zaklatását. Kormánynyilatkozattal kell biztosí­tani a parasztság gazdálkodásának teljes szabadságát és a földtulajdon­hoz való jogát. Adózását felül kell vizsgálni és ugyanazokhoz az elő­nyökhöz juttatni, mint a termelőszö­vetkezeteket. 4. A parasztság részére önálló ér­dekképviseletet, minden faluban gaz­dakört kell létesíteni. Sürgősen meg kell szervezni a falu fiai részére az alsófokú mezőgazdasági szakoktatást. 5. A legsürgősebben felül kell vizsgálni a termelőszövetkezetek gazdálkodását, a rosszul működő termelőszövetkezetek feloszlatását le­hetővé kell tenni, valamint módot adni a termelőszövetkezetekből való kiválásra. Új termelőszövetkezetek létesítését csak helyi kezdeménye­zésre, önkéntes belépéssel szabad en­­gedélyezni. 6. Az idegen munkaterületeken foglalkoztatott mezőgazdasági szak­embereket sürgősen vissza kell irá­nyítani a mezőgazdaságba. A mező­­gazdasági élet egész területén mind az állami gazdaságokban, mind a mezőgazdasági közigazgatásban az irányító munkaköröket képzett szak­emberekre kell bízni. 7. A mezőgazdaságban állandó jel­leggel foglalkoztatottakat helyhez kell kötni, lakás és egyéb szociális igényük kielégítésével. 8. Az állami gazdaságokban na­gyobb szakmai szabadságot kell biz­tosítani. A tervgazdálkodás jelenlegi sematikus módját felül kell vizsgálni­­ a helyi viszonyoknak megfelelően és azt tájegységek szerint megszervezni. 9. Az ipari mintára készült bonyo­lult és a mezőgazdasági munkát gát­ló normarendszerű bérezést sürgő­sen el kell törölni, helyébe az igaz­ságosabb és bevált szakmány-idő­­bért kell állítani. 10. Követeljük az összes politikai perek, köztük az 1948-as koholt vá­dakra épített földművelésügyi mi­nisztériumi per felülvizsgálását, a teljes rehabilitációt. Nem tűrhető tovább, hogy a magyar föld kontár­­ kezekben politikai előítéletekből rablógazdálkodás áldozata legyen. Ezért azonnali tettekre, cselekvésre van szükség. Az áremelkedés ellen A rend helyreálltával egyre in­kább az élelmiszer-, a tüzelő-, a legszükségesebb iparcikkekkel való ellátás okoz gondot a családoknak, asszonyoknak. Azt kívánják: legyen rend, induljon meg a termelés, a munka, közlekedjenek a vonatok, szállítsanak lisztet, burgonyát, főze­lékfélét Budapestre és a többi vá­rosokba, szenet az elektromos cent­­ráléknak, üzemeknek és háztartá­soknak. Szembe kell nézni azzal, hogyha csökken a felhozatal — és erre már a piacokon, vásárcsarno­kokban fenyegető jelek mutatnak —, akkor ugrásszerűen emelkednek az árak és néhány nap alatt elfogy az a pénz, amit az üzemekben, hi­vatalokban a napokban vettek fel a dolgozók. Az egyik piacon a felhá­borodott háziasszonyok felborítot­ták a pultot, mert a tojás darabjá­ért 5 forintot kértek. Jogos a felhá­borodás, de egyetlen gramm élel­miszert sem szabad ma megsemmi­síteni. A közellátási kormánybizott­ság mindent elkövet a felhozatal növelésére, de ehhez arra van szük­ség, hogy rendes kerékvágásba te­relődjék a szállítás és mindenütt meginduljon a munka. Ugyanakkor minden munkás és munkásasszony őrködjék éberen azon, hogy a meg­levő élelmiszer ne jusson felvásár­lók, spekulánsok, árdrágítók kezé­be. Ezzel is segítsék a harcot az ár­emelkedés ellen. Hogy jövőre is legyen kenyerünk Hálánk megújhodásának, nemzeti lé­tünk kiteljesedésének, a magyar sza­badság kivirágzásának ünnepi nap­jain együtt dobog az ország népének szíve azokkal a hős fiatalokkal, mun­­kásokkal, katonákkal, akik fegyver­rel a kézben formálják a demokra­tikus, független Magyarország új rendjét. Milliók figyelme, aggódása kísérte a felkelés végső kimenetelét. A mozgalom nemes ügye diadalmas harcban győzedelmeskedett. Annak a hatalmas méretű népfel­kelésnek, amelyet csodálattal szem­lélt a világ nagyobbik része, most öltenek testet az eredményei. A gyá­rak ténylegesen a munkásosztály ke­zébe kerültek, s többé nem a bürok­ratikus államapparátus irány­ítja a munkások megkérdezése, s gyakran akarata ellenére is a munkát. A munkástanács, a munkásság irányít. A földművelő igazi gazdája lett föld­jének. Olyan biztonságosan termel­het, fejlesztheti gazdaságát — akár szövetkezetről, akár egyéni gazda­ságról van szó — mint az utóbbi években még soha. Az egész paraszt­ság vágya teljesült akkor, amikor a kormány kimondotta: eltörli a köte­lező beadás rendszerét. Ez az intéz­kedés talán a legnagyobb akadályt hárította el a termelési kedv magas­ra növése elől. Az erőszakos tsz­­fejlesztés, a tagosításoktól való ret­tegés, a paraszt örökös zaklatása egyszer s mindenkorra a rosszemlé­kű múlté. Mi volt a Rákosi-féle önkény leg­nagyobb bűne, amit a falu népe, a magyar mezőgazdaság ellen elköve­tett? A módosabb gazdák üldözésétől a padlás lesöpréséig százával lehet­ne sorolni a bűnöket. A legnagyobb talán azonban mégis az volt, hogy a földjéért verejtékező paraszttal szinte megutáltatta a földet. Azokkal az emberekkel, akik kakasszótól napnyugtáig, forró napon és hideg esőben is színes­ lélekkel dolgoztak. S a szót, mely a kiáltó igazságtalan­ságot hangoztatta, egy szűkkörű, a mezőgazdasághoz nem értő, a falu népét nem ismerő klikk kegyetlenül megtorolta. A szót is, nem hogy a tettvágyat vagy a tettet. A mostani napokban, órákban, amikor a nemzeti önállóság és füg­getlenség hősei születtek és szület­nek a magyar földön, túlságosan is hétköznapinak tűnik a termelésről, a földművelésről beszélni. Mégis kell beszélni róla; a parancsoló szük­ségesség írja ezt elő. Hazánk népe jö­vőre is várja falvainkból a kenyeret. A kenyeret, melynek becsülete a harc napjaiban oly nagyra nőtt százez­rek, milliók előtt. A paraszt azt mondja a búzára: élet. Milyen mély­séges igazság ez! Akinek az október 23 utáni első napokban világosbar­nára sült, ropogós kenyér került a kezébe, milyen örömmel vitte haza családjának?! Falvainkban a sok égető társadalmi probléma vitatása mellett most a jövő esztendei ke­nyérről is szó van. Igen, a jövő esz­tendei kenyérről, melyet a vetéssel alapozhatunk meg. Eddig nem volt érdemes kenyér­­gabonát termeszteni, hisz potom pénzért kellett elvesztegetni. Hiába voltak a drákói intézkedések, a pa­rasztság akkor sem teljesítette az előírt „vetéskötelezettséget". Most meglesz a búza ára, hisz nincs többé beszolgáltatás. Érdemes tehát a ve­tés utolsó szakaszában földbe tenni a magot, mert jó jövedelmet ad a munka, s az ország népének jövőre nagyobb darab kenyér jut. A hazafias szocialista értelmiség szerepéről Történelmi napokat élünk át. A főváros és az ország népének demokratikus felkelése széttörte azo­kat a gátakat, amelyeket a sztáliniz­mus emelt a Rákosi—Gerő-féle ön­kény segítségével. Vérben születik meg a demokratikus és független Magyarország, százak és ezrek élete pecsételte meg a nép akaratát: elég volt az önkényből, a hazugságból, az embertelenségből — szabadon, iga­zul, emberi és magyar módra aka­runk élni. Amikor áttekinteni igyekszünk a még nehezen áttekinthető eseménye­ket, ne feledkezzünk meg a múltról, arról az útról, amely a nemzeti és a demokratikus célok eléréséhez veze­tett. Mi, magyar szocialisták, akik megtagadjuk a sztálini önkényt, akik szembefordultunk a Rákosi—Gerő­­féle terrorral, akik a tiszta és alkotó leninizmus szilárd hívei vagyunk, el­mondhatjuk: a magyar haladó, szo­cialista értelmiségnek történelmi sze­repe volt a nemzeti demokratikus felkelés ideológiai előkészítésében. Közismert, hogy a magyar írók évek óta kemény helytállással bizo­nyították, hogy nem alkusznak a gyűlölt Rákosi-önkénnyel, hogy fe­nyegetések, büntetések, kizárások, lapbetiltások, az erkölcsi és anyagi terror legkülönfélébb eszközei sem vehették rá arra a magyar írók ja­vát, hogy fejet hajtsanak a szabad­ság sárbatiprói előtt. A magyar írók példája nem ma­radt követők nélkül. Velük együtt álltak ki a sztálinista zsar­nokság ellen a haladó, szocialista magyar újságírók legjobbjai. Cik­keikkel hangos hangot adtak a ma­gyar munkás, paraszt és értelmiség keserveinek, hallatták hangjukat, amíg és amikor csak tehették. Elle­nük is megindult a terror gőzhen­gere. Elbocsátások, fegyelmi bünteté­sek, letartóztatások és letartóztatás­sal való fenyegetések sem törhették meg erejüket. Hiába bocsátottak el a pártsajtótól is bátortollú újságírókat, néhány talpnyalótól eltekintve nem akadt tollforgató Magyarországon, aki vállalta volna a sztálini—rákosi­­féle önkény szolgálatát. Nem akadt tollforgató Magyarországon, aki — miután rádöbbent az Igazságra —— méltatlan lett volna a walesi bárdok hagyományához. I­­rókkal, újságírókkal karöltve haladtak a magyar művészek, akik szavalóesteken, színielőadáso­­kon, a film vásznán hirdették gyak­ran az allegorikus beszéd erejével a s­zép igazságát. A kommunista párt­­i munkások legjobbjai csatlakoztak ehhez a harchoz. Történelmi jelen­tőségű volt a pártfőiskolások több­napos gyűlése, amelyen nyíltan szem­­­­befordultak a még hatalmon levő Rákosival, követelve távozását. Nagy szerepet játszott az esemé­­­­nyek előkészítésében a Petőfi Kör, a­­ fiatal magyar értelmiség szabad szer- i vezete, amely ellen, az emlékezetes­­ újságíróvita után, hajtóvadászatot indított a szektás párt vezetőség, de amelynek hangját már nem lehetett elnyomni.­­ N­a eljön a nyugalom ideje, lesz­­ alkalmunk arra, hogy pontról pontra­­ feltárjuk ennek a hatalmas előké­szítő harcnak részleteit. Ma még csak a tényt állapítjuk meg, és szí­vünk teljes melegével köszön­tjük azt a haladó, szocialista magyar értelmi­­s­­éget amely márciust csinált az or­­­­das télben. Újjáválasztják a nem megfelelő szakszervezeti bizottságokat­ A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége felhívja az üze­mek, intézmények dolgozóit, hogy ott, ahol az üzemi bizottságok, szak­­szervezeti bizottságok összetétele, munkája nem volt megfelelő és a dolgozók többsége ezek tevékenysé­gével nem ért egyet, haladéktalanul tűzzenek ki új választást. A válasz­tás demokratikusan és titkosan tör­ténjék. Az újonnan megválasztott üzemi bizottságok, szakszervezeti bi­zottságok elnökei azonnal vegyék fel a kapcsolatot az illetékes szakszerve­zeti központtal, illetve területi bi­zottságaival s kezdjék meg a mun­kát.

Next