Népszabadság, 1957. július (2. évfolyam, 154-179. szám)

1957-07-02 / 154. szám

2 NÉPSZABADSÁG 1957. Július 2. kedd Hol tapaszt­al pazarlas­t? ^NEPSZABADSAG Tatlosiks a sserhossivsvg levclciben Egy honapig gyujtottu­k a fo­­rintokat a Nepszabadsag takare­­kossagi szamldjara. 32 millio fo­­rintig jutottunk el. Pedig szere­­nyen szamoltunk. Azokat a javas­­latokat, eszreveteleket, amelyek­­nel az osszeg meghatarozasa bo­­nyolult, vagy csak nagyon hozza­­vetoleges lett volna, nem is vet­­tü­k a szamlahoz. Az eset legkiillenbozobb teru­le­­ten szembetuno pazarlasokat tet­­tek szova levelezoink is. Ki ro­­viden, egyszeru levelezolapon, ki pedig hosszu, tobb oldalas level­­ben szamolt be tapasztalatairol. Mindenki igyekezett megmutatni, hol pazarolnak, hol folyik el a penz feleslegesen. Az alabbi kis bsszeellitas is bizonyitja, hogy a munkasok es alkalmazottak mi­­lyen felelossegerzettel neznek ko­­ru­l munkahelyü­kbn es az orszag­­ban. A miniszteriumok s mas ira­­nyito szervek azonban hallgatnak. Vajon miert? Hiszen ki mas le­­hetne a takarekossag legjobb gazdaja, ha nem a vezeto szer­vek? Az ő feladatuk, hogy meg­­valositsak, elterjesszek a jobb­­nal­ jobb javaslatokat. Nem sza­­bad veszendobe menni egyetlen helyt allo eszrevetelnek sem. Az alabbiakban a takarékossá­­gi számlahoz erkezett levelekbol igyekszü­nk osszefoglalot adni. Azokat a javaslatokat is kozze­­tesszü­k, amelyeknél nehéz kimu­­tatni a megtakarítos összeget, de úgy gondoljuk, erdemes velü­k foglalkozni, mert hasznot hoznak nepgazdasagunknak. Azokat a ja­vaslatokat pedig, amelyeket most nem kezlü­nk, eljuttattuk illetekes szervekhez, hogy gondoskodjanak a javaslat megvalositdsdrol, illet­­ve a pazarlas megszu­nteteserol. Mozdony a garazsban Nagy osszeg vesz karba a ku­ldn­­bozo esszenisitesek, ujitasok meg­­valositasanak elhuzddasa miatt. Errol ir sok levelardnk. KISS KA­­ROLY, a komloi szenbanya moz­­donyvezetoje peldiaul a kovetikezd­­ket kozli: Ujitasaval a dieselmozdonyok­­nal nagymennyisikju ga­zolajat le­hetne megtakaritani, s a mozdo­­nyok kevesbe sze­nn­yeznik a bainya tevegdjet. Egy mozdorvyt mar­it is alafeitottak, de az ja­­nuar óta ott ill a garazsban. A pec­si banyarendeszet pedig nem megy ki a helyszinre az ujitist megn­azni, hogy engedelyezhesse. Pedig csak Komlon evente 300 hectoliter gazolajat lehetne az ujitis bevezetesevel megtakarita­­ni. Nagy jelentosege van annak a megta­karitasi lehetosegnek is, amelyrol NASZALYI LASZLO vegyeszmernek, a Hotechnikai Kutato Intezet tudomanyos osz­­talyanak vezetoje szamol be. Meg­­írja, hogy intezetukben kíserleteztek a biogaz eloallitasaval. Enne­k alap- Jan elk^szu­lt egy beo­endez&s is, amely a Budapest I­pari Vash­on I. aijat nyert. A berendezes elo­­nye, hogy a mezogazdasdgi sze r­­ves- es hulladekanyagokbol gazt 61 lit elo arTflku­l, hogy energlit haszn^lna fel. Ori5si osszeget ta­­karithatn^rjk rr.«g, ha a biogdz eloallitasat szeleskorber­ bevezet­­n­ik. Olyan sok papirunk­ van ? CSIKOS TIBOR, a Fuzerradva­­nyi Altalanos Gyogyiskola igaz­­gatoja szerint az ugynevezett iskolai osztalynap­­lo egyszerusitesevel nagymennyi­­segu papirt lehetne megtakarita­­ni. Az also es fel­so tagozat osz­­talynaploja egyforma. Az also­­tagozatos­­­sztalyo­kban azonban a haladasi resznel talalhato mulasz­­tasi rubrikakat nem kell ikitolte­­ni. Ez a resz a lapnak tobb, mint egynegyedet teszi k ki. Szerinte ez a resz teljesen felesleges enn­yi­­vel kisebbre keszi­thetnek az osz­­talynaplot. Sok mazsa r papirt je­­lentene. A papírta­kareikossagra esszeru javaslatot terjeszt elo NAGY P. IST­VAN is, amikor a kovetkezo­­ket irja: A motor-­os gepkocsi-tulajdono­­sotk ugy jutna­k benzinhe­z, hogy Igazololap alapjin a tanacsnal benzinutalvanyt kapnak. Ezt az utalvanyt aztart bevaltjuk a pos­­tan, ahol jegyet adna­k helyette, amire a benzinikutkeze­lo kiszol­­galtatja a benzint. Mi«­rt nem le­­het a tanacs altal kiadott utal­vanyt ervenyesiteni a postán, s a befizetes utan­ arra­­kiadni a ben­­zint?. .. Sok nyomdai munka­­idot es p­apirt lehetne megta­kari­­tani. Ila mar a­­ervr­cs is rossz Nem egyszer mar a tervezesnel kezdodik a pazarlas. Csak kesobb jonnek ra, hogy rosszul tervez­­tek, amikor a hiba helyrehozasa mar sokba keru­l. Ez tortent a Ko­­banyai Vas- es Acélontodeben is. Itt, mint UDVARDI GYORGY irja, 1953 ota All­eciv korszeru mas­­fdh­ormas fvkemence. Valamit „el­­terveztek” rajta, s ezre­t a ske­­mencét nem vette a villalat. Evek ota tart a vita: mi legyen a kemencevel? Az a mAsfélmillio forint, amibe a kemence berult, negy ev alatt meg semmi hasznot nem hozott a nepgazdasSgnak. Ime egy masfajta eszrevetel a tervezesrol. A level iroja GUZDI FERENC. On is szeretnem, ha szep, ren­­dezett, egyenes utcak lennenek fovárosunkban. De tapasztalatom szerint ezt nagyon osszerutlenul csi­teljak. Tobb helyen a hizakat lebontottuk, mindenfele utca­­vagy virosrendezesi cel nelki­l. Meg kell nearni csldaul a II. ke­­ru­letben a Horvath utc6t, vagy a Kac&a utc^.t. Az ilyen „rendezes” csak a pazartest 6s a la^dshi^nyt ndveli. Ha nem csarran, rsrpprn SZATMARI ANTAL a szom­­szedsagukban levo TEFU pazar­­lasat teszi szova. Telj idoben ea«5sz 6j fel j^ratj6k a telepen a motorokat, hogy be ne fagyjanak. Ezzel mennyi üzemanyag megy veszendobe? Nehez kiszamitani. Az azonban bizonyos, hogy melegvizes feltöl­­tessel, vagy forrasztolámpaval olcsobb lenne­­a motorok reggeli felmelegitese, beinditasa, seres üvegek, dobozok... Nagyon sok leveliro megemliti, hogy helyes lenne, ha feleleveni­­tenek azt a regi szokast: t­res uvegeket, dobozokat, tubusokat, gyogyszeres tegelyeket gyu­jtoges­­su­k ossze, s valamilyen formaban ujra hasznaljuk fel. MANYAI LAJOS nevelo irja: Padlisomon 10 darab elhasz­­nalt anod- os futotelep hever. M^it tdbbszdr felkin^ltam nem is eladAsra, hanem csak terites n6l­­­ ku­li atv6telre. De a hulladeik­­gyujtd villalat nem fogadta el. Pecsin hacsak a telepekben levo cinkhengerek darabjat 10 filter ortekure becsuljok, akkor is 8 fo­rint 40-et er egy-egy elhasznalt anootelep. BIHARI MOR ü­vegek, dobozok, BIHAR JOZSEF a cipokremes do­bozok, SZ.ALMAJER GYULA a filmorsok osszegyujtesere tesz ja­vaslatot. Masok a muanyagbol­­ke­­szu­lt, gyogyszertarakban kiuru­lt dobozok gyujteset ajanljak. Nem veletlen az, hogy ilyen sokan te­­szik ezt szova. Erdemes lenne eze­­ken a javaslatokon elgondolkozni. A kenyer mellett egyik legfonto­­sabb elelmiszerlink a burgonya. FEKETE GYORGY a kovetkezo­­ket irja: Az ov 8 honapjaban tobb mint egymillio f kiló burgonya m­egy töntsre, mert szorlitasa, teretesa rossz, de a felhasznailasa, illetve hejtalanit^sa is korszerutlen. Van­­nak ikorszeru m­egold^sok a bur­gonya t^rol&sara, hejtalanit^sara, azo­kat kellene inkaibb alkalmazni. Ha csaik egy kicsit is jobban ta­­r­arekosikodn6nk a burgony&val, nagyo­bb gondot forditanank a t6­ rotesara, szillitasdra, feldolgoz^­­sara, egy 4­v alatt egy 8 — 10 ezer lakosu kozs6g e­vi burgonya­­szu4­s6gletet ta­karithatnatnak meg. Mindenki tudja, hogy a szallitas, az aru ide-oda valo kocsikaztatasa sor­ ba keri­l. REZSNYAK AND­­RAS, a nogradi Beke Tsz elndike is leir erre egy peldat. Nemrdg 5000 darab tegtet vasa­­roltun­k a TuZEP-tol. Eppen egy vagonra valot. Szerintumk az le­tt volna celszeru es olcso ha ez­t a tegtet a to I­unk egy kilometerre levo állomason rakji­k ti ki, s on­­net szi­llitjuk haza. Nem így tor­­tent. El­vittek a 11 ki­lo­meter­re le­vo TUZEP-tel­epre, s neikt­nk on­­nan kell elhozni. ... f l .... ■'I....... i i 1„, -.1 rl » ..aprwHa^*’ Amikor orvoshoz megyü­nk fo­­gat huzatni, vagy csindltatni, nem gondolunk arra, hogy egy injek­­cio beadasanal is tortenhet pazar- Ids. DR. GAL ERZSEBET fog­­orvos, mint szakember maskent velekedik. Azt tapasztalom, hogy a nove­­rek teljesen megtöltik a fecsken­­dot, vagyis harom köbcentit hasz­­nilnak el az erzestelenitdbol, holott csupart ket köbcentit kelle­­ne. Sziz injekciónál már 50 fo­rint lenne a megtakaritás. Ha azt sz£moljuk, hogy az országban naponta tobb ezer injekciot hasz­­nalnak el, a fCIflsiegesen elpaza­­rolt erzestelenite­sra bizony mar nem eppen kis osszeg. Az ettermek es vendeglato u­ze­­mek rezsikoltseget csokkentene DR. FORRO LAJOS javaslata. Azt ajanlja, hogy a sSr&s- is borospohar,ak aid te­­gyenek kis papirmasi­ alatetet, s akkor joval tovabb tisztan ma­­radnak az abroszoik, tisztitasuk­­hoz kevesebb mososzer kell, es az abroszok elettartama is na­gyobb lesz. Lehetne meg tovabb idezni a leveleket, hiszen az elmult egy ho­nap alatt sok-sok tucat level erkezett hozzánk jobbnal jobb javasla­­tokkal. Meg tovabb lehetne szamolni az ezreseket, sot, milliokat is. De ugy gondoljuk, az eddig kozolt javaslatok es levelek is meggyozoen­ bizonyitjak, mennyire szü­kseges kor­­ineznunk hazunk talan, hol tud­­nank a fillereket, forintokat megfogni. Takarekossagi szamlankat most lezarjuk. Sok hozzaszolast kap­­tunk. De f­iztos, hogy a pazarlassal talalkozo lakossagnak csak egy picike kis töredeke irta meg tapasztalatait. Meglatogattunk egy-ket falut es fizemet. De hany es hany ezer falu es iizem van meg az or­­szagban, ahol hasonloan ki lehetne mutatni az elkótyavetyett tizezre­­ket. A mi 32 millio forintunk — bar nagy osszeg — megis csak el­­enyeszo kis resze annak a hatalmas penzmennyisegnek, amit hazank­­ban esszeru minnkaval, gondos figyelemmel, lelkiismeretesseggel meg lehetne takaritani. A Nepszabadsag hasabjain — most már mas formaban — tovabb­­ra is foglalkozni fogunk a takarekossaggal es a — pazarlassal. Remel­­ju­k, mielobb hirt adhatunk arrol, mi lett az egy holnapig vezetett ta­karekossagi szamla eredmenye, s hogyan valositottak meg olvasdink javaslatait. Addig is kerjü­k, tovabbra is irjak meg, hol tapasztalnak pazarlást. Orszagszerte keszi­lodnek­ a nemzetkozi szovetkezeti napra Julius elso vasárnapjan a szo­­vetkezok orszagszerte megü­nnep­­lik a nemzetkozi szovetkezeti na­­pot. A Hajdu-Bihar megyei szovet­­kezetek Debrecenben egesz na­­pos innepsegre keszülodnek. A veszpremi szakszervezeti szekhaz nagytermeben a földmu­vesszovet­­kezeti, a termeloszovetkezeti es a kisipari termeloszovetkezetek dol­­gozoi nagygyulest rendeznek, s utana a sü­megi 30 tagu szalonze­­nekar szorakoztatja a megjelen­­teket. Papdn ötezer-hatezer szö­vetkezeti tag reszvetelere szami­­tanak. Miskolcon a nepkertben kiallitas nyilik a magyar szovet­­kezetek fejlodeserol. A szovetkezeti napi ü­nnepsegek alkalmábol mindenutt fellepnek a földmuvesszovetkezeti es a kis­ipari termeloszovetkezeti muvesz­­egyu­ttesek. Palyazati felhivas a Budapesti Partbizottsag Marxizm­us-Leninizmus Esti Egyetemere A Budapesti Partbizottsag fel­­veteli palyázatot hirdet a Mar­­xizmus—Leninizmus Esti­ Egyete­­me 1957—1958-as tanevere. Az egyetem celja, hogy ertelmi­­segi dolgozok (tudomanyos kuta­­tok, orvosok, mernokok, jogaszok, irok, mu­veszek, pedagogusok stb.) part-, allami es tomegszervezeti funkcionariusok, vezeto propa­­gandistak szervezett marxista— leninista oktatasat egyetemi szin­­vonalon biztositsa. A tanulmanyi ido 3 iv. A hall­­gatok a tanfolyam elso eveben dialektikus es tortenelmi mate­­rializmust, a masodik evben po­­litikai gazdasagtant, a harmadik evben a nemzetkozi es a magyar munkasmozgalom tortenetet ta­­nulmanyozzak. A tantargyakbol minden felevben vizsgat tesznek. A tanulmanyi eredmenyekrol, il­letve az egyetem elvegzeserol bi­­zonyitvanyt kapnak. A tanev oktober 1-tol julius 15-ig tart. Hetenkent egyszer meg­­hatarozott napon delutan fel 6— 9 oraig kotott foglalkozas (elo­­adds, osztalyfoglalkozas) van, amelyen a reszvetel kotelezo. A tandij egy evre 150 Ft. Az egyetemre valo felvetel fel­­tetele: altalaban egyetemi-fois­­kolai vegzettseg, kiveteles esetek­­ben megfelelo szakmai es politi­­kai tapasztalat. Az egyetemre pártonkivü­liek is kerhetik felve­­telü­ket. Nem kerheti felvetelet, aki mas egyetem stb. hallgatoja, illetoleg mas egyetemre, tanfolyamra je­­lentkezett, tovabbá, akinek mun­­kahelye, lakasa nem Budapesten van. A palyazatot a Budapesti Part­bizottsag Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetemere (VI., Ben­­czur utca 33.) kell bekü­ldeni, augusztus 1-ig. A palyazat az egyetemen besze­­rezheto kerddiv alapjan tortenik. Mellekelni kell: 1. reszletes on­­eletrajzot, 2. a partszervezet ajan­­lasat, 3. a vallalat, intezmeny iga­­zolasat jelenlegi munkakorerol. Palyazatot azoknak is be kell nyujtaniok, akik az elso vagy ma­­sodik evfolyamot elvegeztek, ille­­toleg a mult ev szeptembereben az elso evfolyamot elkezdtek. BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSAG Az elelmezesugyi min­iszter rendelete a vagosertes es vagdmarha aranak, valam­int a szerzodeses sertes- es szarvasm­arhakizlalas felteteleinek mrgal­apilasarol Az elelmezesu­gyi miniszter a foldmuvelesu­gyi miniszterrel es a penzu­gyminiszterrel, valamint az Orszagos Arhivatal elnökevel egyetertve az alabbiakban szaba­­lyozta a sertes- es szarvasmar­ha­­hizlalas felteteleit, valamint a va­­gosertes es vagdmar­ha arat: A serteshizlalasi szerzodesek koteset az 1957. evi julius 1. nap­­javal meg kell kezdeni. A szerzo­­dessel lekotott bizottserteseket legk­orabban az 1957. evi oktober ho 1. napjatol, ezt kovetoen a szerzodeskotestol szdmitott kot honap utan, legkesobb az 1958. dvi szeptember 30. napjaig kell atadni. A szerzodessel lekotott minden bizottsertes utan a szerzodeskoteskor mezogaz­­dasagi termeloszovetkezetnek 600 forint, termeloszovetkeze­­ti csoportnak, alapszaballyal mukodo egyszeru termeloi tarsulasnak, egyeni termelo­­nek ds sertestartonak 400 fo­rint kamatmentes hizlalasi eloleget kell folyositani. A szerzodeses bizottsertes ara a kovetkezo: 90-tol 125 kilogram­­mig hus- es husjellegu sertes 15 forint, 126 kildtol 165 kiloig 16— 17 forint, 165 kildn felt­li hizott­sertes ara 18 forint kilogrammon­­kent. 90—105 kildig a baconsertes ara 16 forint kilonkint. Egy gazdasagban egy tetelben hizlalt, * egyontetu serteseknek ugyanabban az idoben torteno at­­adasa eseten a szerzodok reszere ugynevezett farkasitasi felarat kell kifizetni. A szerzodeses serte­­sek atadasara tarsulni nem sza­­bad. A szerzodeses marhahizlalas kereteben 1957. julius 1-en, bika­­es tinohizlalast, tovabba tiszohiz­­lalast, november 1-vel pedig fel-' nott marhahizlalast kell megindi­­tani. A szerzodessel lekotott allatok utan darabonkent 300—1000 forint kamatmentes hizlalasi eloleget kell folyositani. A szerzodessel lekotott allatok dtveteli ara a kovetkezo: bika es tino 400-tol 550 kildig 16—10 fo­rint, 550 kilo felett 17—13 forint, a hizlalt tiszok ara: 350—450 kild­ig 13—9 forint, 450 kilon felü­l 14—11 forint, a felnott hizottmar­­hak ara: okor, tino 14—9 forint, tehen, tisza, bika 13—8,50 forint. A mezogazdasagi termeloszo­­vetkezetek részere az 1957. évi julius 1. napjátol mind a szerzo­­deses hizlalas kereteben, mind az allami szabadfelvasarlas soran egy tételben atadott szavasmar­­hak utan mennyisegi felarat kell fizetni. A foldmuvelesu­gyi miniszter rendelete a tenyeszszarvasmarha-arak megallapitasarol A f&ldmuvelesugyi miniszter az ^lelmezdsOgyi miniszterrel a penz­­u­gyminiszterrel, tovabba az Orsza­gos Arhivatal elnokeve­l egyetert6s^ ben az utebbiakban illacitotta meg a tenyesz­szarvasmarhak ^rot. A to­zskfinyvezett tenyeszbi­ka ki­logram­mon 15ront 35—19 forint a te­­herp, vagy vcmhes uszo 18 — 15 fo­rint, a te­nyeszerett uiszo 16—14 fo­rint. A nem torzsfkon­yvezett te­hen es vcmhes uiszo ara 15—13,50 forint, a tenyeszterett uiszo ara pedig 13—11,50 forint kilogrammomkant. A tenyesztesi szerzodesre nevelt teny6szbik£ik, vem­hes iiszok es a tenyeszerelt iiszok elvetelelor a fent meghatarozott araikon felu­l meg 10 sz&zateikos szerzodeses feterat is ike 1t fizetni. A rendelethez csatolt melle­klet reszletesen foglalkozi­k a tenyeszeila­­teik besorolasának minosegi feltetel­­eivel. Az elelmezesu­gyi miniszter rendelete a szarvasmarha es a borju levagasanak szabalyozasarol Az elelmezesu­gyi miniszter a penzu­gyminiszterrel egyetertes­­ben rendelettel szabalyozta a szarvasmarha es borju vagasara sdt. A rendelet ertelmeben szarvasmarha es a borju vagasara vonatkozo vagasi engedelyt csak mezogazdasagi termeldszovetkeze­­tek, egyenileg gazdalkodok es szarvasmarha-tartassal foglalkozo mas szemielyek reszere, sajat te­­nyesztesu, vagy neveldsu­­llatra es csak ikisemleges alkalomra (peldaul eskiivo), vagy nagyobb mezogazdasagi munkalatok (ara­­tos, cseples stb.) alkalmaval sza­­bad kiadni. Szarvasmarhat es borjiit ma­­ganfogyasztas celjara levagni csak a husipari vallalatoik vagd­­hidjan, a kozsegi (varosi, varosi keru­leti) tanacs altal fenntartott kozvagdhidon, a foldmuvesszovet­­kezetek altal fenntartott, hatosa­­gilag engedelyezett vagohidon es mds allami szervek vagy kisipa­­rosok altal fenntartott hatosa­­gilag engedelyezett maganvagohi­­don lehet. A levagott allat beret a Nyersborbegyujto es Keszletezd Vallalatnak, vagy a Mellektermek es Hulladekgyujto Vállalatnak kell eladni

Next