Népszabadság, 1957. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1957-12-18 / 298. szám

8 londoni tudósítónk telefonjelentése. Az angolok nyolcvanöt százaléka legmagasabb színtű tanácskozást akar Kelet és Nyugat között Most, amikor Párizsban a nagy NATO-tanácskozás tart, az angol jobboldali sajtó igen nagy zavar­ban van. Mutatja ezt­ az is, ahogy ezek a lapok Bulganyinnak Mac­­m­illan miniszterelnökhöz intézett levelével foglalkoznak. Először anélkül, hogy ismerték volna a le­vél egész szövegét, teljes egészé­ben elutasítottak — 48 órával ké­sőbb pedig váratlan fordulattal elkezdték magasztalni a Szovjet­unió által javasolt tárgyalás vár­ható eredményeit. A Daily Express például csütör­tökön kijelentette: „A levél része a Szovjetunió diplomáciai offenzí­­vájának, amelynek célja, hogy meghiúsítsa a Nagy-Britanniában és Európában létesítendő rakéta­bázisok tervét Szombaton ugyanez a lap már más véleménnyel volt: a levelet nem lehet nem tudomásul venni — írta — a világ népei nem akar­nak elpusztulni, s ezért jobb len­ne, ha összeülnénk az oroszokkal. A Times a Bulganyin-levelet először „diverziós tevékenység­nek” nevezte, kedd reggelre azon­ban szintén fordult egyet s azt írta, hogy „Kelet és Nyugat megállapo­dást köthet arra vonatkozóan, hogy nem helyez el nukleáris rakétabázisokat Európában a választóvonal egyik oldalán sem. Egy ilyen megállapodás szünetet eredményezhetne, amely után ta­lán új kezdet jöhetne.” A jobboldali sajtó fordulata nyilvánvalóan azt tükrözi, hogy valami hasonló történik az angol külügyminisztériumban is. Ta­lán ez egyszer a Foreign Office tudomására jutott, hogy milyen nagy az angol nép békevágya, amelynek rendkívül érdekes bi­zonyítékát közölte a News Chro­­nicle kedd reggeli számában. A lap egy közvéleménykutatás ered­ményét közölve megírja, hogy az angol emberek nem keve­sebb, mint 85 százaléka fo­gadná örömmel, ha létrejön­ne a legmagasabb szinten tar­tandó találkozó Nyugat és Ke­let között. A megkérdezettek 56 százaléká­nak az volt a véleménye, hogy a Nyugat kivonhatja csapatait Nyu­­gat-Németországból, ha a Szovjet­unió is végrehajtja ezt Kelet-Né­­metországban. A megkérdezett konzervatívpártiak 60 százaléka úgy látja, hogy lehetséges a Szov­jetunióval a békés rendezés. Ezt a hangulatot bizonyítja az a rengeteg távirat és petíció, amely főleg a szakszervezetekből, a munkáspárt helyi szervezetei­ből, a gyárakból érkezik a kor­mányhoz s amelyben angolok tö­megesen tiltakoznak a rakéta­támaszpontok és az Anglia fölött cirkáló hidrogénbombákkal meg­rakott amerikai repülőgépek miatt és kérik, hogy a kormány lehetőleg mielőbb egyezzen bele a Szovjetunióval való tárgyalások megtartásába. Ted Armitage Tartsanak népszavazást a leszerelés és az atomsemlegesség megvitatására Olaszországban — javasolja Togliatti elvtárs Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára vasár­nap, a szárd kommunisták tarto­mányi értekezletén. Cagliariban beszédet mondott, s arra az állás­pontra helyezkedett, hogy Olasz­ország atomsemlegességének kér­désébe­n népszavazás útján meg kell kérdezni az olasz népet. ..Amikor fennáll az a veszély, hogy az amerikai atomlövedélke­k támaszpontjainak felépítésével Olaszországot háborús övezetté, pusztító támadás célpontjává te­szik, mi, kommunisták, követeljük, hogy az olasz kormány nyilvánít­sa­­ki az ország atomsemlegessé­gét” — mondotta. — „Meg kell kérdezni a népet, és az a vélemé­nyünk, hogy lehet és kell is nép­szavazást tartani a leszerelés és az atomsemlegesség megvitatá­sára.” „Nincs miit csodálkoznunk azon — folytatta Togliatti —, hogy a mi álláspontunkkal szembehelyez­kedve, a fasiszták azt akarják, hogy Olaszország részt vegyen az esetleges atomháborúban. Csodál­koznunk kell viszont azon, hogy a katolikusok pártja e kérdésben megtagadja a keresztényi tanokat, amelyek semmiképpen sem arra az elvre épülnek, hogy ha békét akarsz, készülj a háborúra. Tény, hogy az olasz katolikusok pártja már megindult ezen a végzetes lejtőn, mert az egyházi hatósá­gokkal egyetértésben olyan veze­tők irányítják, akik monopolisz­­tikus kasztok antiszociális és nép­ellenes érdekei kedvéért jobbnak látják feláldozni az eredeti kato­likus szociális tanokat” Az Avantiban, az Olasz Szocia­lista Párt lapjában Pietro Nenni, a párt főtitkára cikket írt,­­ ab­ban hangsúlyozza, hogy Olasz­országnak­ és a nyugat-európai or­szágoknak pozitív választ kell ad­­niuk a Bulganyin legutóbbi üze­neteiben foglalt javaslatokra. Olaszországnak pedig csatlakoznia kell ahhoz a mozgalomhoz, amely­nek célja az atommentes európai övezet létrehozása. „A párizsi ér­tekezletnek — állapítja meg Pietro Nenni — egyetlen alapvető prob­lémát kell megoldania, a Nyugat és a Kelet közvetlen tárgyalásai­nak kérdését. Ha ezt nem teszi meg, akkor elárulja a béke ügyét” Még a XVIII. század végén egy Inohodcev nevű akadémikus föld­rajzi méréseket folytatott a kursz­­ki kormányzóság területén. Meg­állapította, hogy — valószínűleg a föld méhében rejlő fémek hatá­sára — az iránytű eltérést mutat. A cári kormány kevés figyelmet fordított Inohodcev jelentésére, s bár tett lépéseket a mágneses ki­lengés okának felderítésére, nem adta meg a geológusoknak a szük­séges anyagi támogatást. Így az­után „a kurszki mágneses anomá­lia” lassan feledésbe merült... A kurszki rejtély megoldódik 1919-ben, a polgárháború legne­hezebb évében, ezer sürgető gond közepette is, Lenin kormánybi­zottságot küldött ki a kurszki ke­rület geológiai tanulmányozására. Gubkin akadémikus, a bizottság vezetője hamarosan biztató ered­ményekről számolt be. Az évek teltek, a munka egy ideig eredmé­nyesen haladt, azonban — egy év­tizeddel Lenin halála után — a nagy költséggel járó, nem gazda­ságosnak látszó tényleges feltárás elhúzódott. 1953 után ismét elővették a „kurszki mágneses anomália’’ ügyét. Most újult erővel haladt a munka. Az 1956—57. évbe­n elké­szült összegező jelentés rendkívüli adatokat tárt fel: a kursz­ki kerü­letben 600 kilométer hosszú és 100 kilométer széles tömbben felmér­hetetlen értékű ásványkincs rejtő­zik a föld alatt. Csak a „kurszki anomália’’ egyik sarkán végzett, egyetlen kísérleti feltárás, a ja­­kovlevszki bánya 15 millió tonna elsőrendű vasércet ad. Az egész kurszki bányakincs, a legszeré­nyebb számítások szerint is több, mint amennyit az addig legna­gyobbnak vélt szovjet vasérc­medence, a krivorozsszkiji bánya­kerület adhat. S tegyük hozzá, hogy ez a hatalmas kincs a dél­oroszországi nagy vasipari kombi­nátok és a donyeci szén közelében fekszik.. . Megszűntek „a geológiai szűzföldek" Ebben az évben már meg is kezdődtek a „kurszki mágneses kilengés*’ területén a bányászati építkezések. S ez csak egy mozza­nata annak a folyamatnak, amely ma a szovjet iparfejlesztésben végbemegy. A legutóbbi három­négy évben átfogó geológiai offen­zíva zajlott le a Szovjetunióban. Az eredmények minden várako­zást felülmúlnak. A geológusok műszerei új ipari kombinátok százainak helyét jelölték ki a Szovjetunió térképén. Különösen a közép- és távol-keleti szovjet­­köztársaságok, valamint Szibéria keleti részei bizonyultak „geoló­giai szűzföldeknek“. (Egy olyan korban, amikor a Nyugat vezetői nukleáris háborúval fenyegetik a világot, az új szovjet ipari bázi­sok nagy területi széttagoltsága már önmagában is szerencsés stratégiai tényező.) Az új felfede­zések jelentősége oly nagy, hogy miattuk célszerűnek tartottak a hatodik ötéves tervben némi vál­tozásokat eszközölni és a jövőben áttérni a 7, 10 és 15 éves perspek­tivikus népgazdasági tervekre. Olyan bánya- és energiakincseket fedeztek fel, amelyek felhasználá­sa nem egy, hanem több ötéves terv beruházásait is befolyásolja. Ezeknek a nagy geológiai felfe­dezéseknek bizonyára megvolt a maguk szerepe abban is, hogy az októberi forradalom 40. évfordu­lójára megszülethetett a jelszó: „Legyőzzük Amerikát az elkövet­kező 15 év alatt az ipari összter­melésben!” Az utóbbi években feltárt nagy nyersanyag- és ener­giatartalékok a szovjet ipar fej­lődési ütemének meggyorsítására adnak lehetőséget. Olaj, szén, acél Nézzünk meg néhány fontosabb adatot az új feltárásokról. Eddig Bakut emlegették a szovjet olaj­bányászat központjának. Most óriási olajmezőket tárnak fel az Urál és a Volga között. A kije­lölt száz új lelőhely közül már hatvannyolc üzemel; több olajat adnak, mint a Baku környéki összes lelőhelyek együttvéve. Új olajmezőket tárnak fel Kazahsz­tánban, Észak-Kaukázusban, Sza­­halinban és más távoli terüle­teken.­­ Ugyanekkor Türkméniában, a Jakut és a Komi Köztársaságok­ban földgáztartalékokat fedeztek fel. Hozzávetőleges számítások szerint a következő 15 év alatt a földgáz-felhasználást 12—15-ször nagyobbra növelik. De térjünk vissza a szovjet acéltermelés perspektíváira. Nem­­rég egy Szibériában olaj után ku­tató geológuscsoport Kolpasev körzetében akkora vasérclelőhely­re bukkant, amely 20—30 milliárd tonna tartalékot rejt magában. Jelenleg a Szovjetunió rendelke­zik vasérc dolgában a világ leg­nagyobb felderített tartalékaival. E nagy tartalékok felhasználása érdekében épülnek az új, gigan­tikus szibériai és más vízierőmű­vek. A legújabb feltárások ada­tait is ide számítva, a Szovjetunió kőszéntartaléka ma 8670 milliárd tonna. Csak a Tunguzka menti bányák körül — ahol csak most kezdődött el a kitermelés — 1500 milliárd tonna kőszén várja a föld alatt, hogy napvilágra hoz­zák. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy az érctartalé­kok értékesíté­séhez a szovjet ipar rendelkezé­sére állanak a szükséges energia­tartalékok is. Vegyük figyelembe, hogy egyes ritka fémek helyszíni feldolgozásához északon már épí­tik a minimális hasadóanyag­­felhasználással működő atom­­villanytelepeket. A jakut gyémántok A legutóbbi hónapokban a szov­jet sajtó számos olyan geológiai felfedezésről is hírt adott, amelyek egy csapásra hatalmas pénzügyi és kereskedelmi gondokat vesznek le a Szovjetunió válláról. Ezek közül a jakut gyémántmező feltárása a legjelentősebb. A gyémánt külön­leges helyet foglal el az iparban. Az Egyesült Államokban például az acéltermelés és a gyémántfel­használás viszonya a következő: minden tízmillió tonna acélnak egymillió karát technikai gyémánt felhasználása felel meg. Leon Da­vis, neves közgazdász szerint, ha az Egyesült Államokat valami­lyen körülmény elvágná a mai gyémántlelőhelyektől, az ország ipari termelése rövidesen a felére csökkenne. A Szovjetuniót nem számítva, a világ ipari gyémánt­­termelésének 75 százalékát az Egyesült Államok használja fel. A föld eddig legnagyobbnak vélt gyémántlelőhelye a Belga- Kongóban van. Itt termelik ki a kapitalista világ gyémántszükség­letének 60 százalékát. Most Szov­­jet-Jakutiában akkora gyémánt­mezőt tártak fel, amelynek néme­lyik kitermelő részlege egymaga több gyémántot ad — és sokkal jobb minőségben — mint az egész Belga-Kongó. (Eddig a Szovjet­unió javarészt külföldről szerezte be drága valutáért az ipari gyé­mántot. A gyémánt hiánya nehéz­ségeket okozott a termelő appará­tus hatásos kihasználásában.) A tizenöt év­e reális határidő Sokat elmond a szovjet ipar jö­vőjéről néhány adat, amely bemu­tatja, hogyan részesedik a Szov­jetunió a világ bányakincs-tarta­­lékaiból. A föld felderített vasérc­tartalékainak 41 százalékul össz­pontosul a Szovjetunióban. Itt van a világ mangánérc-tartalékai­nak 88 százaléka, a káliumsók 54 százaléka, a foszfát nyersanyag­tartalékok egyharmada, a föld fel­derített széntartalékainak 57 szá­zaléka stb. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a szovjet tudomány kihar­colta már a kétségtelen világelső­séget az atomenergia békés cé­lokra történő felhasználásában, bátran elmondhatjuk, hogy a Szovjetunió a birtokában van mindazoknak az alapfeltételek­nek, amelyek révén megelőzheti a legfejlettebb kapitalista orszá­got, az Amerika Egyesült Államo­kat a legfőbb ipari termékek ter­melésében. Valaha az egész burzsoá világ azon gúnyolódott, hogy az elma­radt Oroszország néhány ötéves terv segítségével ipari nagyhata­lommá akar válni. A történelem azóta leszoktatta a burzsoá poli­tikusokat a gúnyolódásról. Most, amikor a Szovjetunió meghirdet­te, hogy 15 év alatt maga mögé utasítja az Egyesült Államokat az ipari termelésben, már senki nem gúnyolódott Nyugaton. Hiszen a tényeket ők is ismerik. S ezek a tények arról beszélnek, hogy az ipari versenyben is a Szovjetunióé lesz a győzelem! Szabó István A szovjet geológiai offenzíva NÉPSZABADSÁG 1957. december 18. szerda A Hold a jövendő atomkutatások támaszpontja és az űrhajók repülőtere K. Sztankovics professzor cikke egy szovjet folyóiratban Moszkva, december 17. (TASZSZ) A Szovjetunió békeharcosainak folyóirata a legutóbbi számában K. Sztankovics professzor cikkét közli, amelynek címe: A Hold­repülés lehetséges. A professzor aki tagja a Szovjet Tudományos Akadémia planétaközi közlekedé­si bizottságának, cikkében kije­lenti, hogy már a legközelebbi másfél-két esztendő múlva sor kerülhet az első Hold­repülésre, vagy el lehet jutni a Holdhoz, amelyet körül lehet majd repülni. Ha a mai ballisztikus rakéták­hoz még egy-két lépcsőt hozzá­adunk, akkor a rakéta legutolsó lépcsője körülbelül 12 000 mé­ter másodpercenkénti sebességet kaphat. Ez teljesen elegendő ah­hoz, hogy a Holdba lehessen re­pülni. Ha a Holdra mesterséges mellékbolygót küldünk fel, még ha ezt csak gyengén szereljük is fel különféle műszerekkel, de a fejrészében hatalmas erejű kor­szerű robbanóanyagokat helye­zünk el, akkor lehetőség nyílik arra, hogy a Földről megfigyeljük ennek a robbanásnak lángját. A színképelemzés segítségével képet kaphatunk arról, miből áll a Hold felülete. A professzor ezután így folytat­ja cikkét: Mielőtt a rakéta felre­pül a Holdra, valószínűleg sor ke­rül arra, hogy egyre jobban el­nyújtott elliptikus pályán futó mesterséges mellékbolygókat bo­csássunk fel, vagyis olyanokat, amelyek egyre közelebb kerülnek majd a Holdhoz. Különleges be­rendezések segítségével le lehet fényképezni a Hold felületét. Kü­lönösen érdekes lehet olyan ra­kéta felküldése, amely körülre­püli a Holdat és lefényképezi a Holdnak a Földről láthatatlan ré­szét. Igaz — jegyzi meg Sztan­kovics professzor,­­ valószínű­leg semmi csodálatos dolgot nem látunk majd rajta. A Hold nem fogadja majd va­lami túlzott vendégszeretettel az első embereket. Egyes tudósok feltevése szerint a Holdat nagy vastagságú porréteg fedi. Az em­bernek nehéz búvárruhát kell majd magára öltenie, amely kü­lönösen erős lesz, nehogy átha­toljon rajta a kozmikus por, amely állandóan bombázza a Holdat. A legvalószínűbb az, hogy az ember a Holdon terepjáró gé­pen közlekedik, amelynek jó pán­célzata lesz biztonság céljából. Kétségtelen, hogy a jövőben mi, földi lakók, remek csillagászati megfigyelő állomást létesítünk a Holdon. A Hold a jövendő atom­kutatások támaszpontja és az űrhajók repülőtere lehet. Hammarskjöld közép-keleti helyettese Az AFP jelenti: Hammars­kjöld­­nek ezentúl külön helyettese lesz a közép-keleti ügyek intézésében, Sir Humphrey Trevelyan volt kai­rói angol nagykövet személyében. Ezt a határozatot, amelyet most jelentettek be az, arab fővárosok­ban, már az ENSZ-főtitkár leg­utóbbi közép-keleti útja óta vár­ták. (MTI) Úr nyugatnémet fegyverkezési program hatszoros költséggel A DPA jelentése szerint Mel­­k­es, a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettese egy dort­­mundi gyűlésen azzal vádolta meg a nyugatnémet­­kormányt, hogy szándékosan titkolja a közvéle­mény előtt azt a tényt, hogy a NATO-tanácskozáson határozatot hoznak atomtöltésű rakéták kilö­vésére szolgáló támaszpontok lé­tesítéséről. A párt elnökhelyettese követel­te a kormánytól, tájékoztassa a közvéleményt a fegyverkezés fi­nanszírozásáról. Mellies szerint minden olyan állítás ellenére, hogy Nyugat-Németország évi fegyverkezési kiadásai nem halad­ják meg a kilencmilliárd márkát, ma már beismerik, hogy a legkö­zelebbi években körülbelül 50 mil­liárd márkára lesz szükség erre a célra.

Next