Népszabadság, 1957. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1957-12-18 / 298. szám

8 londoni tudósítónk telefonjelentése. Az angolok nyolcvanöt százaléka legmagasabb színtű tanácskozást akar Kelet és Nyugat között Most, amikor Párizsban a nagy NATO-tanácskozás tart, az angol jobboldali sajtó igen nagy zavarban van. Mutatja ezt az is, ahogy ezek a lapok Bulganyinnak Macmillan miniszterelnökhöz intézett levelével foglalkoznak. Először anélkül, hogy ismerték volna a levél egész szövegét, teljes egészében elutasítottak — 48 órával később pedig váratlan fordulattal elkezdték magasztalni a Szovjetunió által javasolt tárgyalás várható eredményeit. A Daily Express például csütörtökön kijelentette: „A levél része a Szovjetunió diplomáciai offenzívájának, amelynek célja, hogy meghiúsítsa a Nagy-Britanniában és Európában létesítendő rakétabázisok tervét Szombaton ugyanez a lap már más véleménnyel volt: a levelet nem lehet nem tudomásul venni — írta — a világ népei nem akarnak elpusztulni, s ezért jobb lenne, ha összeülnénk az oroszokkal. A Times a Bulganyin-levelet először „diverziós tevékenységnek” nevezte, kedd reggelre azonban szintén fordult egyet s azt írta, hogy „Kelet és Nyugat megállapodást köthet arra vonatkozóan, hogy nem helyez el nukleáris rakétabázisokat Európában a választóvonal egyik oldalán sem. Egy ilyen megállapodás szünetet eredményezhetne, amely után talán új kezdet jöhetne.” A jobboldali sajtó fordulata nyilvánvalóan azt tükrözi, hogy valami hasonló történik az angol külügyminisztériumban is. Talán ez egyszer a Foreign Office tudomására jutott, hogy milyen nagy az angol nép békevágya, amelynek rendkívül érdekes bizonyítékát közölte a News Chronicle kedd reggeli számában. A lap egy közvéleménykutatás eredményét közölve megírja, hogy az angol emberek nem kevesebb, mint 85 százaléka fogadná örömmel, ha létrejönne a legmagasabb szinten tartandó találkozó Nyugat és Kelet között. A megkérdezettek 56 százalékának az volt a véleménye, hogy a Nyugat kivonhatja csapatait Nyugat-Németországból, ha a Szovjetunió is végrehajtja ezt Kelet-Németországban. A megkérdezett konzervatívpártiak 60 százaléka úgy látja, hogy lehetséges a Szovjetunióval a békés rendezés. Ezt a hangulatot bizonyítja az a rengeteg távirat és petíció, amely főleg a szakszervezetekből, a munkáspárt helyi szervezeteiből, a gyárakból érkezik a kormányhoz s amelyben angolok tömegesen tiltakoznak a rakétatámaszpontok és az Anglia fölött cirkáló hidrogénbombákkal megrakott amerikai repülőgépek miatt és kérik, hogy a kormány lehetőleg mielőbb egyezzen bele a Szovjetunióval való tárgyalások megtartásába. Ted Armitage Tartsanak népszavazást a leszerelés és az atomsemlegesség megvitatására Olaszországban — javasolja Togliatti elvtárs Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára vasárnap, a szárd kommunisták tartományi értekezletén. Cagliariban beszédet mondott, s arra az álláspontra helyezkedett, hogy Olaszország atomsemlegességének kérdésében népszavazás útján meg kell kérdezni az olasz népet. ..Amikor fennáll az a veszély, hogy az amerikai atomlövedélkek támaszpontjainak felépítésével Olaszországot háborús övezetté, pusztító támadás célpontjává teszik, mi, kommunisták, követeljük, hogy az olasz kormány nyilvánítsaki az ország atomsemlegességét” — mondotta. — „Meg kell kérdezni a népet, és az a véleményünk, hogy lehet és kell is népszavazást tartani a leszerelés és az atomsemlegesség megvitatására.” „Nincs miit csodálkoznunk azon — folytatta Togliatti —, hogy a mi álláspontunkkal szembehelyezkedve, a fasiszták azt akarják, hogy Olaszország részt vegyen az esetleges atomháborúban. Csodálkoznunk kell viszont azon, hogy a katolikusok pártja e kérdésben megtagadja a keresztényi tanokat, amelyek semmiképpen sem arra az elvre épülnek, hogy ha békét akarsz, készülj a háborúra. Tény, hogy az olasz katolikusok pártja már megindult ezen a végzetes lejtőn, mert az egyházi hatóságokkal egyetértésben olyan vezetők irányítják, akik monopolisztikus kasztok antiszociális és népellenes érdekei kedvéért jobbnak látják feláldozni az eredeti katolikus szociális tanokat” Az Avantiban, az Olasz Szocialista Párt lapjában Pietro Nenni, a párt főtitkára cikket írt, abban hangsúlyozza, hogy Olaszországnak és a nyugat-európai országoknak pozitív választ kell adniuk a Bulganyin legutóbbi üzeneteiben foglalt javaslatokra. Olaszországnak pedig csatlakoznia kell ahhoz a mozgalomhoz, amelynek célja az atommentes európai övezet létrehozása. „A párizsi értekezletnek — állapítja meg Pietro Nenni — egyetlen alapvető problémát kell megoldania, a Nyugat és a Kelet közvetlen tárgyalásainak kérdését. Ha ezt nem teszi meg, akkor elárulja a béke ügyét” Még a XVIII. század végén egy Inohodcev nevű akadémikus földrajzi méréseket folytatott a kurszki kormányzóság területén. Megállapította, hogy — valószínűleg a föld méhében rejlő fémek hatására — az iránytű eltérést mutat. A cári kormány kevés figyelmet fordított Inohodcev jelentésére, s bár tett lépéseket a mágneses kilengés okának felderítésére, nem adta meg a geológusoknak a szükséges anyagi támogatást. Így azután „a kurszki mágneses anomália” lassan feledésbe merült... A kurszki rejtély megoldódik 1919-ben, a polgárháború legnehezebb évében, ezer sürgető gond közepette is, Lenin kormánybizottságot küldött ki a kurszki kerület geológiai tanulmányozására. Gubkin akadémikus, a bizottság vezetője hamarosan biztató eredményekről számolt be. Az évek teltek, a munka egy ideig eredményesen haladt, azonban — egy évtizeddel Lenin halála után — a nagy költséggel járó, nem gazdaságosnak látszó tényleges feltárás elhúzódott. 1953 után ismét elővették a „kurszki mágneses anomália’’ ügyét. Most újult erővel haladt a munka. Az 1956—57. évben elkészült összegező jelentés rendkívüli adatokat tárt fel: a kurszki kerületben 600 kilométer hosszú és 100 kilométer széles tömbben felmérhetetlen értékű ásványkincs rejtőzik a föld alatt. Csak a „kurszki anomália’’ egyik sarkán végzett, egyetlen kísérleti feltárás, a jakovlevszki bánya 15 millió tonna elsőrendű vasércet ad. Az egész kurszki bányakincs, a legszerényebb számítások szerint is több, mint amennyit az addig legnagyobbnak vélt szovjet vasércmedence, a krivorozsszkiji bányakerület adhat. S tegyük hozzá, hogy ez a hatalmas kincs a déloroszországi nagy vasipari kombinátok és a donyeci szén közelében fekszik.. . Megszűntek „a geológiai szűzföldek" Ebben az évben már meg is kezdődtek a „kurszki mágneses kilengés*’ területén a bányászati építkezések. S ez csak egy mozzanata annak a folyamatnak, amely ma a szovjet iparfejlesztésben végbemegy. A legutóbbi háromnégy évben átfogó geológiai offenzíva zajlott le a Szovjetunióban. Az eredmények minden várakozást felülmúlnak. A geológusok műszerei új ipari kombinátok százainak helyét jelölték ki a Szovjetunió térképén. Különösen a közép- és távol-keleti szovjetköztársaságok, valamint Szibéria keleti részei bizonyultak „geológiai szűzföldeknek“. (Egy olyan korban, amikor a Nyugat vezetői nukleáris háborúval fenyegetik a világot, az új szovjet ipari bázisok nagy területi széttagoltsága már önmagában is szerencsés stratégiai tényező.) Az új felfedezések jelentősége oly nagy, hogy miattuk célszerűnek tartottak a hatodik ötéves tervben némi változásokat eszközölni és a jövőben áttérni a 7, 10 és 15 éves perspektivikus népgazdasági tervekre. Olyan bánya- és energiakincseket fedeztek fel, amelyek felhasználása nem egy, hanem több ötéves terv beruházásait is befolyásolja. Ezeknek a nagy geológiai felfedezéseknek bizonyára megvolt a maguk szerepe abban is, hogy az októberi forradalom 40. évfordulójára megszülethetett a jelszó: „Legyőzzük Amerikát az elkövetkező 15 év alatt az ipari össztermelésben!” Az utóbbi években feltárt nagy nyersanyag- és energiatartalékok a szovjet ipar fejlődési ütemének meggyorsítására adnak lehetőséget. Olaj, szén, acél Nézzünk meg néhány fontosabb adatot az új feltárásokról. Eddig Bakut emlegették a szovjet olajbányászat központjának. Most óriási olajmezőket tárnak fel az Urál és a Volga között. A kijelölt száz új lelőhely közül már hatvannyolc üzemel; több olajat adnak, mint a Baku környéki összes lelőhelyek együttvéve. Új olajmezőket tárnak fel Kazahsztánban, Észak-Kaukázusban, Szahalinban és más távoli területeken. Ugyanekkor Türkméniában, a Jakut és a Komi Köztársaságokban földgáztartalékokat fedeztek fel. Hozzávetőleges számítások szerint a következő 15 év alatt a földgáz-felhasználást 12—15-ször nagyobbra növelik. De térjünk vissza a szovjet acéltermelés perspektíváira. Nemrég egy Szibériában olaj után kutató geológuscsoport Kolpasev körzetében akkora vasérclelőhelyre bukkant, amely 20—30 milliárd tonna tartalékot rejt magában. Jelenleg a Szovjetunió rendelkezik vasérc dolgában a világ legnagyobb felderített tartalékaival. E nagy tartalékok felhasználása érdekében épülnek az új, gigantikus szibériai és más vízierőművek. A legújabb feltárások adatait is ide számítva, a Szovjetunió kőszéntartaléka ma 8670 milliárd tonna. Csak a Tunguzka menti bányák körül — ahol csak most kezdődött el a kitermelés — 1500 milliárd tonna kőszén várja a föld alatt, hogy napvilágra hozzák. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy az érctartalékok értékesítéséhez a szovjet ipar rendelkezésére állanak a szükséges energiatartalékok is. Vegyük figyelembe, hogy egyes ritka fémek helyszíni feldolgozásához északon már építik a minimális hasadóanyagfelhasználással működő atomvillanytelepeket. A jakut gyémántok A legutóbbi hónapokban a szovjet sajtó számos olyan geológiai felfedezésről is hírt adott, amelyek egy csapásra hatalmas pénzügyi és kereskedelmi gondokat vesznek le a Szovjetunió válláról. Ezek közül a jakut gyémántmező feltárása a legjelentősebb. A gyémánt különleges helyet foglal el az iparban. Az Egyesült Államokban például az acéltermelés és a gyémántfelhasználás viszonya a következő: minden tízmillió tonna acélnak egymillió karát technikai gyémánt felhasználása felel meg. Leon Davis, neves közgazdász szerint, ha az Egyesült Államokat valamilyen körülmény elvágná a mai gyémántlelőhelyektől, az ország ipari termelése rövidesen a felére csökkenne. A Szovjetuniót nem számítva, a világ ipari gyémánttermelésének 75 százalékát az Egyesült Államok használja fel. A föld eddig legnagyobbnak vélt gyémántlelőhelye a Belga- Kongóban van. Itt termelik ki a kapitalista világ gyémántszükségletének 60 százalékát. Most Szovjet-Jakutiában akkora gyémántmezőt tártak fel, amelynek némelyik kitermelő részlege egymaga több gyémántot ad — és sokkal jobb minőségben — mint az egész Belga-Kongó. (Eddig a Szovjetunió javarészt külföldről szerezte be drága valutáért az ipari gyémántot. A gyémánt hiánya nehézségeket okozott a termelő apparátus hatásos kihasználásában.) A tizenöt éve reális határidő Sokat elmond a szovjet ipar jövőjéről néhány adat, amely bemutatja, hogyan részesedik a Szovjetunió a világ bányakincs-tartalékaiból. A föld felderített vasérctartalékainak 41 százalékul összpontosul a Szovjetunióban. Itt van a világ mangánérc-tartalékainak 88 százaléka, a káliumsók 54 százaléka, a foszfát nyersanyagtartalékok egyharmada, a föld felderített széntartalékainak 57 százaléka stb. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a szovjet tudomány kiharcolta már a kétségtelen világelsőséget az atomenergia békés célokra történő felhasználásában, bátran elmondhatjuk, hogy a Szovjetunió a birtokában van mindazoknak az alapfeltételeknek, amelyek révén megelőzheti a legfejlettebb kapitalista országot, az Amerika Egyesült Államokat a legfőbb ipari termékek termelésében. Valaha az egész burzsoá világ azon gúnyolódott, hogy az elmaradt Oroszország néhány ötéves terv segítségével ipari nagyhatalommá akar válni. A történelem azóta leszoktatta a burzsoá politikusokat a gúnyolódásról. Most, amikor a Szovjetunió meghirdette, hogy 15 év alatt maga mögé utasítja az Egyesült Államokat az ipari termelésben, már senki nem gúnyolódott Nyugaton. Hiszen a tényeket ők is ismerik. S ezek a tények arról beszélnek, hogy az ipari versenyben is a Szovjetunióé lesz a győzelem! Szabó István A szovjet geológiai offenzíva NÉPSZABADSÁG 1957. december 18. szerda A Hold a jövendő atomkutatások támaszpontja és az űrhajók repülőtere K. Sztankovics professzor cikke egy szovjet folyóiratban Moszkva, december 17. (TASZSZ) A Szovjetunió békeharcosainak folyóirata a legutóbbi számában K. Sztankovics professzor cikkét közli, amelynek címe: A Holdrepülés lehetséges. A professzor aki tagja a Szovjet Tudományos Akadémia planétaközi közlekedési bizottságának, cikkében kijelenti, hogy már a legközelebbi másfél-két esztendő múlva sor kerülhet az első Holdrepülésre, vagy el lehet jutni a Holdhoz, amelyet körül lehet majd repülni. Ha a mai ballisztikus rakétákhoz még egy-két lépcsőt hozzáadunk, akkor a rakéta legutolsó lépcsője körülbelül 12 000 méter másodpercenkénti sebességet kaphat. Ez teljesen elegendő ahhoz, hogy a Holdba lehessen repülni. Ha a Holdra mesterséges mellékbolygót küldünk fel, még ha ezt csak gyengén szereljük is fel különféle műszerekkel, de a fejrészében hatalmas erejű korszerű robbanóanyagokat helyezünk el, akkor lehetőség nyílik arra, hogy a Földről megfigyeljük ennek a robbanásnak lángját. A színképelemzés segítségével képet kaphatunk arról, miből áll a Hold felülete. A professzor ezután így folytatja cikkét: Mielőtt a rakéta felrepül a Holdra, valószínűleg sor kerül arra, hogy egyre jobban elnyújtott elliptikus pályán futó mesterséges mellékbolygókat bocsássunk fel, vagyis olyanokat, amelyek egyre közelebb kerülnek majd a Holdhoz. Különleges berendezések segítségével le lehet fényképezni a Hold felületét. Különösen érdekes lehet olyan rakéta felküldése, amely körülrepüli a Holdat és lefényképezi a Holdnak a Földről láthatatlan részét. Igaz — jegyzi meg Sztankovics professzor, valószínűleg semmi csodálatos dolgot nem látunk majd rajta. A Hold nem fogadja majd valami túlzott vendégszeretettel az első embereket. Egyes tudósok feltevése szerint a Holdat nagy vastagságú porréteg fedi. Az embernek nehéz búvárruhát kell majd magára öltenie, amely különösen erős lesz, nehogy áthatoljon rajta a kozmikus por, amely állandóan bombázza a Holdat. A legvalószínűbb az, hogy az ember a Holdon terepjáró gépen közlekedik, amelynek jó páncélzata lesz biztonság céljából. Kétségtelen, hogy a jövőben mi, földi lakók, remek csillagászati megfigyelő állomást létesítünk a Holdon. A Hold a jövendő atomkutatások támaszpontja és az űrhajók repülőtere lehet. Hammarskjöld közép-keleti helyettese Az AFP jelenti: Hammarskjöldnek ezentúl külön helyettese lesz a közép-keleti ügyek intézésében, Sir Humphrey Trevelyan volt kairói angol nagykövet személyében. Ezt a határozatot, amelyet most jelentettek be az, arab fővárosokban, már az ENSZ-főtitkár legutóbbi közép-keleti útja óta várták. (MTI) Úr nyugatnémet fegyverkezési program hatszoros költséggel A DPA jelentése szerint Melkes, a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettese egy dortmundi gyűlésen azzal vádolta meg a nyugatnémetkormányt, hogy szándékosan titkolja a közvélemény előtt azt a tényt, hogy a NATO-tanácskozáson határozatot hoznak atomtöltésű rakéták kilövésére szolgáló támaszpontok létesítéséről. A párt elnökhelyettese követelte a kormánytól, tájékoztassa a közvéleményt a fegyverkezés finanszírozásáról. Mellies szerint minden olyan állítás ellenére, hogy Nyugat-Németország évi fegyverkezési kiadásai nem haladják meg a kilencmilliárd márkát, ma már beismerik, hogy a legközelebbi években körülbelül 50 milliárd márkára lesz szükség erre a célra.