Népszabadság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ 16 oldal — Ara 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1958. január 1. szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA III. évfolyam, 1. szára BOLDOG ÚJ CSITÖNDŐT! Boldog új évet! — a hagyományos családi, baráti, emberi jókívánsággal köszöntjük olvasóinkat. Erőt, egészséget, bátorságot és sok sikert a nehézségek leküzdésében, az alkotó munkában, új vívmányok elérésében. Új győzelmeket, békét, boldogságot kívánunk minden elvtársunknak, egész népünknek, s minden barátunknak szerte a világon. Boldog új évet! — így köszöntöttük egy esztendővel ezelőtt is az újat, 1957-et. Akkor is reménykedve néztünk a 365 nap elé, akkor is hittük, hogy az elkövetkező hetek, hónapok alatt előremegy az egész ország, erősödik a szocialista hatalom. Hittünk és harcoltunk, mert bíztunk a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek, kisemberek élniakarásában, alkotó erejében, biztosak voltunk pártunk, a kommunisták erejében, vezetőképességében, ügyünk igazában. S mégis, akkori legszebb reményeink sem terjedtek odáig, ameddig az 1957- es esztendő valósága elvitt bennünket. Felhős volt még 1957 újév napjának ege. Megírtuk, hogy úrrá leszünk a nagy nehézségeken, de a kép, amelyet szépítés nélkül festettünk, komor volt, munkanélküliséggel, az energiahiány miatt ideiglenesen leállított üzemekkel, ellátási nehézségekkel, s csak nagyon nehezen, talán el sem hárítható infláció veszélyével kellett számolnunk. S nem áltattuk magunkat, olvasóinkat azt illetően sem, hogy a társaláírói, politikai konszolidáció, az ellenforradalmi zavarkeltés leküzdése is hosszú időt követelhet, s talán nem futja belőle az 1957- es esztendőből. S nem is volt könnyű a múlt esztendő. De a ma egy éve reálisnak, sőt sokak szemében még kissé túl rózsásnak tűnő jóslatokat az élet, a valóság korrigálta: gazdasági és politikai, társadalmi talpraállásunk is az ellenforradalom után jóval gyorabb, mondhatnók viharosabbolt, mint arra akár itthon, akár külföldön barátaink, s még inkább honi és külföldi ellenségeink számítottak volna. Az elmúlt esztendőben hatalmas, az idő méhében gigantikussá érlelődött erők mozdultak meg a világon, s ezek az erők mellettünk, érettünk is tevékenykedtek. Tavaly ilyenkor is tudtuk, hogy a szocialista világrendszer, félén a Szovjetunióval, erőtől duzzad, s a világméretű versenyben az övé lesz a győzelem. Ez az erőfölény 1957-ben olyan mindert kétségetsöprő valóságban jelentkezik, mint amilyen a tudomány és technika, az emberi tehetség, akarat és meggyőződés nagyszerű vívmánya, a Földünk körül keringő és messzire ragyogó két szocialista csillag. Tavaly ilyenkor is tudtuk, hogy a szocialista tábor ereje, a világ kommunista és szocialista erőinek testvéri szolidaritása hegyedet képes megmozgatni. De ki adta, hogy az 1956-os esztendő nagy megrázkódtatásai, s különösen a magyarországi ellenforradalom hatása ennyire megedzi, összekovácsolja és meghatványozza a világ szocialista erőit, s önfeláldozó testvéri szolidaritásuk kiapadhatatlan erőforrás lesz. Tavaly ilyenkor is tudtuk, vallottuk, hogy a magyar nép túlnyomó nagy többsége tudatosan vagy ösztönösen, véglegesen és megváltoztathatatlanul a forradalom, a szocializmus oldalára állt, s elveti az ellenforradalmat, a kapitalizmust. Ennek az elhatározásának már 1957-ben, az ellenforradalom leverését követő első hónapokban is beszédes bizonyítékát adta a munkában, társadalmi és politikai aktivitásban, a sebek begyógyításában és az újat alkotásban. Mindezért hozott sokkal többet, szebbet és jobbat az 1957-es esztendő, mint amit tavaly újévkor hinni és remélni mertünk volna. Ma, az új esztendő küszöbén, 1958 kezdetén újra boldog új évet kívánunk egymásnak. S ha a tények azt mutatják, hogy tavaly ilyenkor egy kicsit nyomottan, röghöztapadtan, a valóságos erőket és lehetőségeket alábecsülve mértük fel az induló új esztendő perspektíváit, akkor ma elsősorban attól kell óvnunk magunkat, hogy sikereink és vágyaink az elkövetkezendő esztendő útjának felvázolásában ne repítsenek bennünket az irrealitások, az álmok világába. Sikerekben gazdag, boldog új esztendőre számítunk. Hisszük, hogy 1958. hároméves tervünk első esztendeje sok új alkotással, anyagi javakkal gazdagít bennünket, és biztosítani fogja, hogy az 1957- ben barátaink segítségével felemelt életszínvonalunkat saját erőnkből fogjuk továbbra is tartani. Hogy ha még szorosabban összefogunk, erősek, szilárdak és következetesek leszünk, 1958 a béke megszilárdításának éve és országunk további fejlődésének éve lesz. Bizakodva ünnepeljük tehát az új esztendő első napját. Reménnyel telve tekintünk a jövőbe. De az új esztendő nagy lehetőségeinek és szép reményeinek képe nem szédít meg bennünket. Lehetőség és remény magától sohasem válik valósággá. A lehetőségeket és a reményeket nekünk magunknak kell beváltanunk. 1958 boldoggá, gazdaggá tételének záloga a mi munkánk, tevékenységünk, segítőkészségünk. 1957 újév napján, azon a felhős és sok tekintetben szomorú hajnalon is, így hittük ezt, s így van ez most 1958 újév napján, ezen a sokkal derűsebb, biztató hajnalon is. Szilveszter éjjelén a családra, barátainkra, a hazára, a testvéri népekre, az emberi haladás feltartóztathatatlan ügyére emeltük poharunkat. Az új esztendőben, az annyi szép reménnyel biztató 1958- ban e nagy célokért, ügyekért és eszmékért fogunk élni és tevékenykedni. S akkor boldog esztendőnk lesz. Boldog új esztendőt elvtársak, boldog új évet kedves mindnyájunknak! Az Országos Béketanács lajjévi köszöntője Az Országos Béketanács újévi köszöntőjében méltatja a béke íróinek 1957-ben elért sikereit, majd ezeket mondja: „Minden újév új reménységforrása. A magyar békemozgalm ezt a minden jóakaratú hazánkfiában élő reménységet kívánja tartalommal megtölteni. Ebben a munkában kéri a jóakaratú magyar emberek érdeklődését és támogatását. Legyen 1958 a béke további megerősödésének éve, az emberiség nyugodt életének hajnala, a világűr meghódításának korszakában az emberi boldogság virradata.” ttom ISTVATV ELVTARS: Népünk szilárdan elhatározta, hogy támogatja kormánya politikáját és minden nép harcát a tartós békéért Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a következő rádióbeszéddel köszöntötte az új esztendő alkalmával a magyar népet: Kedves barátaim! Elvtársak! Magyarország dolgozó népe! Szívből üdvözlöm önöket a most beköszöntő új esztendő alkalmából. A búcsúzó 1957-es esztendő nagy fontosságú volt hazánk jövő fejlődését, egész népünk életét illetően. Mindannyian élénken emlékszünk még, hogy egy esztendővel ezelőtt milyen nehéz politikai és gazdasági helyzetben köszöntött ránk az új év. Súlyos gondok emésztettek bennünket az ellenforradalom által okozott károk és a termelési kiesés miatt. Erőfeszítéseinket az év elején a termelés beindítására és népgazdaságunk helyreállítására kellett összpontosítanunk. Súlyos volt a helyzet és elmondhatom, hogy mikor a fegyveres harcok véget értek, sok embert bizonytalanság gyötört, hogyansikerül megbirkóznunk a károkkal és az előttünk álló feladatokkal? Meg kell mondanom, egymagunkban képtelenek lettünk volna rá. De tudtuk — és ez a tudat erőt adott munkánkhoz —, hogy a becsületes magyar dolgozók akarata és a Szovjetunió, az egész szocialista tábor segítsége, lehetővé teszi számunkra a gazdasági katasztrófa elkerülését. Mégis számolnunk kellett a munkanélküliség, az infláció fenyegető veszélyével, és az elkerülhetetlenül velejáró nélkülözéssel. Bár számítottunk népünk szorgalmára, igyekezetére, ettől a veszedelemtől mégis félnünk kellett. Egész dolgozó népünk erőfeszítéseit, a munkások, bányászok, állami gazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti és egyéni parasztok és értelmiségi dolgozóink szorgalmas termelő-, alkotó munkáját dicséri, hogy a gazdasági bajok nem következtek be. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány történelmi érdeme, hogy eredményesen szervezte és vezette népünk erőit a nehéz és bonyolult feladatok megoldásában. De az új, 1958-as esztendőbe lépve, nemcsak a sikerekre kell gondolnunk, hanem azokra a tennivalókra is, amelyeket a még meg nem oldott feladatok és a szocialista építés folyamata állít elénk. Erőink megsokszorozására, több termelésre, az önköltség csökkentésére, takarékosságra van szükség ahhoz, hogy teljesen eltakarítsuk az ellenforradalom nyomait, tovább fejlesszük népgazdaságunkat az iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Szélesítsük a népjólét növelését szolgáló árutermelést, emeljük a munka termelékenységét, növeljük népünk kulturális és anyagi jólétét. E tennivalók sikeres megoldásának alapját az elmúlt évben leraktuk, további sikereink biztosítékát pedig dolgos népünk szorgalmas munkája nyújtja. Továbbhaladásunk alapvető feltétele a béke biztosítása. Egyes nyugati imperialista körök, nem számolva a népek béketörekvéseivel és azzal az erővel, melyet a Szovjetunióval együtt harcoló, egész szocialista tábor képvisel, 1956 őszén a békés Egyiptom megtámadásával és a magyarországi ellenforradalom kirobbantásával veszélybe sodorták a béke ügyét. A béke hívei azonban erősebbeknek bizonyultak. A Szovjetunió és a többi békeszerető ország rendíthetetlen békepolitikájának eredménye, hogy az elmúlt esztendő a békeszerető emberiség, benne a mi népünk, asszonyaink, leányaink, gyermekeink szerencséjére és örömére, a béke esztendeje volt. Hazánk az elmúlt 1957-es esztendő folyamán az ellenforradalomban érdekelt nyugati kapitalista vezető körök támadásainak középpontjában állt. A történelemben példátlanul álló rágalomhadjárat folyt ellenünk. A forradalmi munkás-paraszt kormány, amely erős kézzel vetett véget az ellenforradalom próbálkozásainak, visszaverte a rágalmakat. Külpolitikájában is minden lépésével a béke ügyét szolgálta, és azt fogja szolgálni a jövőben is. Népünk szilárd elhatározottsága, hogy támogatja kormánya ilyen irányú politikáját és minden nép harcát, a tartós béke biztosításáért. A magyar nép tudatában van annak, hogy egy szörnyű, tömegpusztító háború megakadályozása, a tartós béke kivívása megköveteli népünk és az egész emberiség éberségét és lankadatlan harcát a békéért. Kedves barátaim! Kívánom, hogy legyen az új, 1958. esztendő népünk számára a szocialista gazdasági és kulturális építés még nagyobb eredményeinek, hazánk béketörekvései újabb sikereinek esztendeje. Még egyszer szívélyesen köszöntök minden magyar dolgozót, munkást, parasztot, értelmiségit, nőt és fiatalt az újév ünnepén. Teljes szívből kívánok mindannyiuknak jó egészséget, sok sikert a munkában, tanulásban, s a nép érdekét szolgáló minden tevékenységükben. Boldog új esztendőt! Kormányhatározat a Mongol Népköztársaság földrengés sújtotta lakosságának megsegítéséről A magyar forradalmi munkás- paraszt kormány a Mongol Nép-Kköztársaságban pusztított földreng gés következtében kárt szenvedett ( lakosság megsegítésére 100 000 forint értékű gyógyszert, orvosi műszert és állategészségügyi felsze- relést adományozott. (MTI) " Megújították a magyar-finn árucsereforgalmi megállapodást 1957. december 31-én levélváltás útján, változtatás nélkül további egy évre, 1958. december 31-ig meghosszabbították a magyar— finn árucsereforgalmi megállapodást. A megállapodás alapján A Ma-gyarország többek között hengerelt árukat, gépeket, elektromos cikkeket, alumínium félkészgyárt- mányokat, motorkerékpárokat, textilárukat, gyógyszereket és vegyszereket, továbbá mezőgaz- dasági cikkeket (rizs, hagyma, paprika, gyümölcs, szeszesitalok stb.) szállít Finnországnak, ahonnan Magyarország különböző fa- féleségeket (bányafa, papírfa és fűrészáru), továbbá cellulózt, különböző papírárukat, bútorlapokát és farostlemezt, valamint gé- peket stb. vásárol. IMTI1 (Kéri Dániel felvétele)