Népszabadság, 1958. június (16. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-04 / 131. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * Ára 60 fillér 1938. június 4. szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVI. évfolyam, 131. szára 1958. június 4. szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XVI. évfolyam, 131. szára Ára 60 miér KÉSZÜL A SÖR A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett 103 éves Kőbá­nyai Sör- és Malátagyár most a nagy szezonban teljes kapacitás­sal dolgozik. A gyár termelése 1938-hoz viszonyítva csaknem kilencszeresére emelkedett. A fogyasztók igényeit azonban ez sem elégíti ki teljesen. A vállalat növeli a termelést, javítja a sör minőségét. A nagy beruházások során legutóbb korszerűsítették és kibővítették az erjesztőt és az ászokpincét. Az ászokpince-szakaszban a sör utóerjedését ellenőrzik. Éjjel-nappal szállítják a hordósört. Előadás a hároméves tervről az MSZMP Politikai Akadémiáján Az MSZMP Központi Bizottsá­gának Politikai Akadémiája ke­retében június 9-én, hétfőn dél­után fél 8 órai kezdettel a Nép­hadsereg Központi Tiszti Házában Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tart előadást Gazdaságpolitikánk néhány kérdése és a hároméves terv címmel. ­ Hogyan tehetjük olcsóbbá termékeinket ? Négy miniszter nyilatkozata a takarékos gazdálkodásról A dolgozók jólétének egyik leg­főbb forrása: a mind olcsóbb ter­melés. Négy miniszter tájékozta­tást adott arról: milyen eszközök­kel takarékoskodhatnak a kohó- és gépipar, a nehézipar, az építő­ipar és a könnyűipar dolgozói. Csergő János kohó- és gépipari miniszter: Az önköltségcsökkentés fontos eszköze a helyes anyaggazdálkodás . Gyártmányaink önköltségének alakulása elsősorban attól függ, mennyi anyagot sikerül megtaka­rítani. A kohó- és gépipari gyárt­mányok önköltségének ugyanis több mint a felét az anyagkölt­ség teszi ki. A takarékosabb anyaggazdálkodás módja a kohó- és gépipar vállalatainál a szabvá­nyok és az anyagnormák érvénye­sítése, a raktározás problémáinak megoldása, az importanyagok fel­­használásának csökkentése. A kohó- és gépiparban fel­használt anyagnak nagy része kül­földről származik, ezért az ipar­igazgatóságok vezetői olyan ja­vaslatokat dolgoznak ki, amelyek korlátozzák az importanyagok fel­­használását. Vállalatainknál ösz­­szeállítjuk a főbb külföldi eredetű anyagok jegyzékét és megvizsgál­juk, hogy ezek közül mely cikke­ket gyárthatnánk itthon, vagy he­lyettesíthetnénk hazai anyaggal. A Kohó- és Gépipari Miniszté­rium kollégiuma május 13-i és­ 27-i ülésén egész sor olyan hatá­rozatot hozott, amely segíti az anyagtakarékosságot.­­ Többek között irányelveket dolgozunk ki az anyaggazdálkodási szervek mű­­ködésével kapcsolatban, amely az­ anyagnormák készítésére és a meglevő normák felülvizsgálatára is kiterjed. Különös gondot fordí­tunk az importanyag-gazdálko­dásra, az érvényben levő szabvá­nyok megtartására. Iítás született az autóiparban, a tömegcikk-iparban; a szerszám­gépipar több mint kétmillió forint értékű szén-, illetve energiameg­takarítással számolt el. Az új technológiák kidolgozása is további eredményeket ígér. Vaskohászatunk olyan anyagokat igyekszik előállítani, amelyek — a külföldieket helyettesítve — alkal­masak csavarok és rugók gyártá­sára Az Esztergomi Fémszerel­­vényáru-gyárban előkészületek folynak a Vasipari Kutató Intézet­ben kidolgozott, igen gazdaságos bronz homoköntés bevezetésére. Színesfém-öntödéinkben jó ered­ményekkel biztat a héjformázás alkalmazása. El akarjuk érni, hogy a dol­gozókat anyagi érdekeik is helyes gazdálkodásra, takarékosságra ösztönözzék. Ez év elején új terv- és prémiumrendszert honosítot­tunk meg. Czottner Sándor nehézipari miniszter: Olcsóbb szenet és energiát adunk a népgazdaságnak . A szén termelésének mennyi­sége jó ideje kielégítő, de a szén igen drága. Ezért már tavaly meg­kezdtük a szén termelési költségek csökkentését. Az idén tovább folytattuk az erőfeszítést — nem eredménytelenül. A múlt év má­sodik feléhez képest 1958 első ne­gyedében 1,8 százalékkal, tonnán­ként 3,64 forinttal csökkent a széntermelés költsége, a tervhez viszonyítva pedig 1,1 százalékkal termeltünk olcsóbban. Az ásványbányászati vállalatok nagy többsége, az ércbányászat valamennyi vállalata szintén csökkenő költséggel termelt s a villamosenergiaipar és a vegyipar költségszínvonala ugyancsak ked­vezően alakult. Egyik fő törekvésünk, hogy ja­vítsuk a fejtésekből termelt szén arányát, mert ez 10—30 százalék­kal olcsóbb, mint az elővárásoké. A fejtési rendszerek közül a front­fejtésről mindinkább a termelé­kenyebb kamrafe­jtésre helyezzük a súlyt, mert az is jelentősen csök­kenti a szén önköltségét. A fel­színi műszakaránnyal szemben to­vább javítjuk a produktív föld alatti műszakarányt. A bányászat ez évben 410 millió forinttal csökkenti befejezetlen beruházási állományát, ezenkívül ipari beruházásaiból újabban még 50 millió forint megtakarítását vállalta. Javaslatot dolgoztunk ki elosztó fatelep felállítására a zá­honyi vasútállomáson, ahol a bá­nyafa nagy része bejön az ország­ba. Itt mód nyílik a túl vastag bá­nyafa kiválogatására, lekergelésé­­re, az alkalmas méretű fának a bányákba, az alkalmatlan méretű­nek a feldolgozó üzemekbe irányí­tására. Ezzel évi 300 000 dollár ér­tékű importot teszünk felesleges­sé. Reméljük, hogy tervünk vég­hezvitelében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium segít, ben­nünket. Még néhány kiragadott taka­rékossági terv: a villamosenergia­ágazat 72 000 tonna normál fűtő­­értékű szenet szándékozik megta­karítani, az anyagimportból pedig gondos felülvizsgálat alapján je­lentős devizamennyiséget szaba­dít fel a népgazdaságnak. Csök­kentjük az előirányzott villamos­­energia-importot is, amire a je­lenlegi szénellátottság lehetőséget ad. Ez szintén számottevő deviza­­forint-megtakarítást jelent. A vegyipar jobb importgazdálkodás, sál 1,4 millió devizaforintot tart itthon, a gyógyszeripar az anti­biotikumok kihozatalának növelé­sével 2,4 milliós megtakarítást tervezett. Trautmann Rezső építésügyi miniszter: Új árrendszert dolgozunk ki az építőiparban és a tervezésben . Az első negyedév, amelynek nagy része a téli időszakra esik, nem alkalmas arra, hogy mérjük vele a kedvezőbb időjáráshoz kö­tött építő, és építőanyagipar év­elejei munkáját. Az idei első ne­gyedévre ez fokozottan vonatko­zik, hiszen a március is szokatla­nul zord volt és április első nap­jait szintén rossz idő jellemezte. Hozzájárult a kedvezőtlen körül­ményekhez a Tervhivatal enge­délyéhez kötött új munkák meg­kezdésének elhúzódása. Az első negyedév örvendetes jelensége­ként mégis megemlíthetem, hogy a termelékenység nem csök­­kent, hanem nőtt. (Folytatás a 2. oldalon.) Szombaton és vasárnap lesz az V. magyar békekongresszus Az V. magyar békekongresszus június 7-én, szombaton délután 9 órakor kezdi meg az Országház kongresszusi termében kétnapos ta­nácskozását. A beszámolót Darvas József, az Országos Béketanács el­nöke mondja. A kongresszuson számos külföldi békemozgalom kül­döttséggel képviselteti magát. (MTI) A meleg mérséklődik, kiadósabb esők ígérkeznek A több mint egy hónapja tartó nagy meleg és rendkívül száraz idő súlyos próbára teszi a mező­gazdaságot: az ország egyes vidé­kei egész májusban nem kaptak esőt. A legutóbbi napok rekkenő me­lege, tűző napsütése után kedden párafüggöny mögé húzódott a nap. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán ezzel kapcsolatban igen biztatóan nyi­latkoztak a szakemberek. Elmond­­ták, hogy a szubtrópusi és óceáni légtömegek különböző irányú áramlása nyugatról, több lépcsős zivatarfrontot indított el. Az első szakasz gyenge volt, szórványo­san hozott néhány zivatart; a kö­vetkező frontszakaszok megérke­zése nyomán — valószínűleg már szerdán — kiadósabb esők is vár­hatók, elsősorban a tavaszi szá­razságtól legtöbbet szenvedett Dunántúlon. A hőmérséklet ugyancsak csiütt ken. (MTI)

Next