Népszabadság, 1958. október (16. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-09 / 239. szám
1958. október 9. csütörtök NÉPSZABADSÁG Nyilatkozatok az izotópkonferenciáról Az izotópok alkalmazásával máris jelentős összegeket takaríthat meg a népgazdaság A magyar tudományos élet nagy érdeklődéssel kísérte azokat az előadásokat, amelyek kedden és szerdán ismertették a radioaktív izotópok hazai felhasználásának eredményeit. Az előadások tudományos értékéről, a konferencia munkájáról, az új tudományág fejlődéséről és az izotópok alkalmazásának jövőjéről Imre Lajos és Bozóky László professzor, a két ismert magkutató tudós nyilatkozott az MTI munkatársának. Imre Lajos egyetemi tanár elmondta, hogy a tudományos kutatásokon túlmenően ma már az izotópok gyakorlati alkalmazása hazánkban is számottevő, népgazdasági szempontból jelentős. A kohászat, miként a tudósok, a szakemberek beszámolójából kiderült, többhelyütt is segítségül hívja az izotópot, így például anyagvizsgálatoknál, az öntés menetének figyelemmel kísérésekor. Az olajbányászatban is hasznosítják az izotópot különböző rétegvizsgálatok alkalmával, vízmozgások megfigyelésekor. A járműiparban is segített az izotóp, például kopásvizsgálatoknál, s nagy lehetőségek kínálkoznak a műanyag gyártástechnológiában. A jövő feladata lesz kikísérletezni, hogyan hasznosíthatjuk az izotópokat az élelmiszersterilizációnál. — A kétnapos konferencia megmutatta, hogy — bár mi később láttunk a kutatáshoz, s bizonyos területeken még nem értünk utol más országokat — mégis jelentős a haladás. Ma már szép számmal akadnak olyan problémakörök, amelyekben értékes megállapításokra jutottunk, olyanokra, amelyekre nemcsak felfigyelt a külföld, hanem át is akarja venni. A konferencián felszólalt Nagyezsda Grigorjevna Bogdanova, a kuznyeci fémkutató intézet fizikai laboratóriumának vezetője. Ő is szólt arról, hogy a magyar tudósoknak jó néhány olyan tapasztalata van, amelyek a nemzetközi tudományos világban is figyelmet keltettek. S megmutatta ez a konferencia azt is, hogy ma már összegekben kifejezhetjük azt a nyereséget, amelyet az izotópok alkalmazásával megtakaríthat népgazdaságunk. Bozóky László elmondta, hogy az orvostudomány a diagnosztikában, a terápiában és az orvostudományi kutatásokban alkalmazza hasznosan az izotópokat. A mostani konferencián nyilvánvalóvá vált, hogy az utóbbi néhány hónapban sok orvostudományi intézetünk folytat ilyen irányú kutatásokat és egészen új eredményekről is számot adtak. Különösen jelentős az értekezlet abból a szempontból, hogy az Országos Atomenergia Bizottság izotóp alkalmazási szakbizottsága pontosan felmérheti, a további kutatásokhoz mire lesz szükség. Megállapíthatja, milyen új izotópokat, felszerelést és műszert kell beszerezni. Hasznos volt azért is a tanácskozás, mert sok részt vett orvos láthatta, hogy az irodalomból ismert alkalmazási módokat már egyes tudományos intézetek nálunk is sikeresen használják fel, s adott esetben mindenkinek lehetősége van az újfajta gyógyítási mód bevezetésére. A konferencia, miként a két ismert tudós nyomatékosan aláhúzta, igen hasznos munkát végzett, s várható, hogy az izotópok alkalmazása már a közeljövőben az eddiginél lényegesen szélesebb körű lesz hazánkban. (MTI) Munkásmozgalmi kiállítást remél a pécsi népfront-bizottság A pécsi népfront-bizottság tervbe vette, hogy a város tíz peremkerületében — a bányász-lakónegyedekben, a városhoz csatolt kis falvakban — műsoros népfrontesteket rendez, amelyeken ismertetik a legújabb bel- és külpolitikai eseményeket, majd a pécsi Nemzeti Színház tagjai és művészegyüttesek lépnek fel. A Hazafias Népfront pécsi városi bizottsága munkásmozgalmi kiállítást is rendez ebben a hónapban. (MTI) nek, elővásárlási jogot biztosítottak családunknak. Ó, bár ne tették volna! Ámbátor igaz, hogy ez az Ulain Cegléden csak a Hitelbankról beszélt, de én mégsem tudtam aludni az éjjel, mert hát tudod ..., érted. Rakovszky azt várta, hogy Bethlen hangja feldörög, s ő menten megsemmisül. De Bethlen cinikusan elmosolyodott. — Értem. No jó. Őszintén szólva nem is tudtam, hogy ilyen jó üzleti érzéked van, Iván. Tulajdonképpen miért nem vagy te pénzügyminiszter? Várj csak: száz részvény, kezdeti jegyzés hatezer, zárt harmincezerrel, az annyi, mint kétmillió-négyszázezer korona. Nem rossz. És most, mit parancsolsz? — Tessék, kérlek szépen — nyitotta fel a súlyos aktatáskát a belügyminiszter — a bizonyítékok: családunk negyven éve a Kereskedelmi Bank ügyfele. Teljesen érthető, hogy a bank felajánlotta nekünk ezeket a részvényeket. (Jelentkezett hát az első ingyenrészvényes nagyhal, maga a belügyminiszter!) — Ugyan, hagyd már abba — legyintett a nagyúr — ez most nem aktuális. Majd ha nagyon megszellőztetik, az más. Most hallgassunk. Ulain politikai okokból jött ki Cegléden a farbával. Ott kell a dolog nyitját keresni. Rakovszky valamelyest megnyugodva távozott. Alighogy kihúzta a lábát, Bethlen azonnal felhívta a lakását. A vonal túlsó végén a felesége, gróf Bethlen Margit jelentkezett. — Mondja, kedves, el is felejtettem kérdezni, vettünk mi valamilyen papírt az utóbbi időben? — Hogyne, István. Úgy, amint megbeszéltük. Talán három hete kaptam egy levelet Weiss Fülöptől, ajánlotta, hogy vegyek át tőlük 50 darab Dorogi Gumit. Meg is vettem. Tudja, mennyit hozott ez az 56 részvény? Maga nem fogja elhinni... — Tudom, tudom — vágott közbe a nagyúr. — Egymillió-kétszázezret hozott. — Úgy van. Dehát honnét tudja? És miért olyan ingerült? — Semmi, semmi. Kezitcsókolom, kedves. Puff neki! Szóval a miniszterelnök bűneje is ingyenrészvényes! Akik jóllehet forma szerint külön kezelik a grófnő vagyonát, dehát a konyha mégiscsak közös... Eggyel több ok, hogy Bethlen István beleszálljon az Ulain provokálta harcba. Sőt, egy erőteljes kontrával kétvállra fektesse ellenfeleit. Azonnal hivatta hát Bárczy Istvánt, bizalmasát: — Mondd csak, sikerült már megtudnod, hogy kikkel jársz egy cipőben? — fogadta legnyájasabb mosolyával Bárczyt Amely fogalmazásból világosan kitűnik, hogy Bárczy is — ingyenrészvényes. Ezt már reggel bejelentette Bethlennek. Azóta is azon fáradozott, hogy felderítse az ingyenrészvényesek névsorát. — Kérlek, kegyelmes uram, egyelőre csak annyit tudok, hogy Marinovich főkapitány 50 Dorogi Gumit vásárolt. Bethlen felkacagott: — Marinovich? No nézd, a ravasz rókát! Hát ez nemcsak kriminalista, de üzletember is? Hanem micsoda dolog az, hogy erről a főnöke, Rakovszky Iván barátunk mit sem tud? — Illetlenség hogy Marinovich nem jelentette tüstént... Apropós, kegyelmes uram, dr. Ángyán már jelentkezett nálad? — Kicsoda? — hahotázott Bethlen. — Ángyán Béla is? No lám, ez is micsoda egy sajtófőnök! Az én sajtófőnököm, nahát... Nem informált még engem. Hanem most már értem, miért nem hozták az újságok Ulain beszédének ezt a passzusát. Nyilván Ángyán állíttatta le. Okos fiú az, te. Túl-' tesz ez még Eckhardt Tiboron is." (Ángyán csak nemrég vette át aj miniszterelnökség sajtófőnöke tisztét Eckhardt Tibortól, aki at Gömbös Gyula vezérelte jobbol-dali ellenzékhez, az egységespárti disszidensekhez csatlakozott.) — Na jól van — fordította ko-I molyra a szót Bethlen, miután is- tenigazából kikacagta magát elv- barátai leleményességén — hát! akkor térjünk a tennivalókra. ! — Figyelek, kegyelmes uram. — Ezek az Ulainék néhány kel- lemetlen percet szereztek nek künk, és azt hiszem, még fognak is ezzel az ingyenrészvény-ügy-gyel. Dehát mi sem maradhatunk adósak, igaz? Kellene valami el lenakció-féle. — Pontosan erre gondoltam én is, kegyelmes uram. — Jól fog az eszed, Pista, no de hiszen érdekelt vagy ... — Ha kegyeskedel megengedni, előterjeszteném elgondolásomat. Meg kellene piszkálni őket is. Mert ugye, náluk is akad piszkálnivaló éppen elég. Úgy mondhatnám, akárhová szúrom a vasat, mindenütt fáj. Csak az a kérdés, ki vezesse az akciót és milyen formában. — Én Fábián Bélára gondoltam. Mit szólsz hozzá? Neki ezekkel a fickókkal, de különösen Usainnal elszámolni valója van. — Akkor hát én beszélnék Fábián Bélával. — Súgd a fülébe a dolgot. Inspiráld. És hát persze piszkáld ki, hogy mivel volna legjobb előrukkolni. Talán Eckhardt Tiborral kellene kezdeni, ráexponálni a dolgot. — Meglesz, kegyelmes uram. Ég meg is lett. Következő riportunk: BOTRÁNY A PARLAMENTBEN Vegyipari alapanyagok előállítása földgázból és kőolajból A világméretekben hatalmas arányokban fejlődő ipar igényeit a természetes nyersanyag-források már régóta nem tudják fedezni. Ezért több mint két évtizeddel ezelőtt széleskörű kutatás indult meg az ipar nyersanyagbázisának kiszélesítésére, új nyersanyagokat előállító ipari módszerek és eljárások bevezetésére. A szerves vegyipar termékeit korábban majdnem kizárólagosan kőszénből, kőszénkátrányból állította elő. Ez a nyersanyag azonban csak korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre. Ezért a két világháború között tudósok, kutatók és ipari szakemberek sok olyan eljárást dolgoztak ki, amelyek kőolajból és földgázból állítanak elő szerves vegyületeket. Ily módon egy egészen új iparág fejlődött ki, amelyet röviden „petrokémiai iparnak’’ neveznek. A petrokémiai ipar kőolajai már nagyon régóta használnak fel ipari célokra. Ismeretes, hogy belőle állítják elő a legfontosabb motorhajtó és kenőanyagokat. Ezeket a termékeket a nyers kőolaj alkotórészeinek szétválasztásával és finomításával lehet előállítani. Ily módon tiszta szénből és hidrogénből álló vegyületeket, ún. szénhidrogéneket kapnak. A közismert földgáz is szénhidrogénekből áll. A petrokémiai ipar módszereinek az a lényege, hogy a kémiai reakció szempontjából meglehetősen közömbösen viselkedő szénhidrogénekből anyagátalakulással járó bonyolult szintézisekkel új anyagok egész sorát állítja elő, műgumi kivételével — a hazai vegyipar fejlesztésének súlypontjait képezik. Ezeken felül még egy sor más fontos vegyipari termék állítható elő földgázból és kőolajból. A földgáz fő alkotórésze a metán. Ezt különböző eljárásokkal tiszta hidrogénné, vagy szénmoroxid és hidrogén keverékévé lehet átalakítani. Ez utóbbiból formaldehydet (a bakelit típusú műanyagok fontos alapanyaga), metilalkoholt (faszeszt), továbbá bonyolultabb eljárással műanyagipari lágyító anyagokat lehet előállítani. Nagyon fontos a metánból kiinduló acetilén-előállítás. A metánt 1200—1400 Celsius fokon megbontva acetilén keletkezik. Ebből az anyagból többek között acetont (fontos oldószer), szintetikus kaucsukot és az egyik közismertebb műanyagtípust, a PVC-t lehet előállítani. A földgáz metánon felül gyakran tartalmaz etánt és propánt is. Ezekből az alapanyagokból petrokémiai módszerekkel a polietilén néven ismert új műanyagtípus, gyapjútípusú műszál (poliakrilnitril), szintetikus mosószerek stb. állíthatók elő. A petrokémia gazdasági jelentősége A petrokémiai ipar legfontosabb gazdasági jelentőségének a nyersanyagbázis nagyarányú kiszélesítését kell megjelölni. A petrokémiai módszerek bevezetése nemcsak azt eredményezi, hogy sokkal nagyobb mennyiségben és sokkal könnyebben hozzáférhető nyersanyagokból állítunk elő már ismert anyagokat, hanem egy sor új anyag nagyüzemű gyártására csak ily módon nyílott lehetőség. Ez a magyarázata annak, hogy amíg 1925-ben a világgazdaság vegyipara csak 75 tonna vegyiterméket gyártott kőolajból és földgázból, addig 1957-ben világviszonylatban kb. 17 millió tonnára becsülhető a petrokémiai módszerekkel előállított vegyipari termékek mennyisége. A petrokémiai eljárások alkalmazásának másik nagy jelentősége a gazdaságosság. Szovjet szakértők számításai szerint, ha a nitrogénműtrágya-gyártás egyik fontos közbülső termékét, az ammóniát szén vagy koksz helyett földgázból állítják elő, a termelési költségek 40—50 százalékkal, a munkaráfordítás 30—50 százalékkal csökken, ami gyakorlatilag 40—60 százalékos önköltségcsökkentést eredményez. Gazdasági számítások adatai szerint, a petrokémiai módszerekkel feldolgozott nyersanyagok értéknövekedése a feldolgozás során százszoros is lehet. A hazai petrokémiai ipar nyersanyagforrása A petrokémiai ipar két nyersanyagra, a kőolajra és a földgázra támaszkodik. Komoly petrokémiai iparral rendelkező országok kőolaj-felhasználásuk mindössze 1,2 százalékát igénylik ahhoz, hogy a magyar vegyiparnál jóval nagyobb volumenű vegyiparokban a termelt készárumennyiség felét petrokémiai módszerekkel állítsák elő. Ez azt jelenti, hogy bár Magyarország jelenleg nyersolaj-behozatalra szorul, kőolaj-mérlegünkben nem jelentene komolyabb nehézséget, ha jelenlegi felhasználásunkból hasonló arányú mennyiségeket petrokémiai célokra fordítanánk. Hazánkban jelentős földgáztermelés csak a dél-zalai kőolajmezőkkel kapcsolatban folyik, de kutatnak gáz után az Alföldön és másutt is. Ezenkívül a RománNépköztársaság a hazánkkal kötött államközi szerződés alapján, jelentős mennyiségű földgázt bocsát rendelkezésünkre. Mindebből az állapítható meg, hogy a hazai petrokémiai ipar megteremtéséhez szükséges nyersanyagok rendelkezésre állnak. A hazai petrokémiai kutatás Nyersanyagokon felül a petrokémiai ipar kiépítéséhez számos új technológiai eljárás alkalmazása szükséges. A közelmúltban 10 éves fennállását ünneplő Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet helyes utat követett, amikor felismerve a petrokémiai ipar jelentőségét, létesítése után azonnal hozzáfogott néhány fontos petrokémiai eljárás kidolgozásához. Tízéves működése alatt az intézet az eljárások kidolgozásán kívül jelentős eredményeket ért el azok további fejlesztése terén is. Ezek közül a legjelentősebb a földgázból kiinduló acetilén-előállítás. Acetilént korábban kalciumkarbidból állítottak elő, amelyet nagy mennyiségű elektromos energia felhasználásával mészkőből és kokszból gyártanak. Magas hőfokon (1200—1400 Celsius fok) és megfelelő körülmények között metángázból is acetilén képződik. Az eljárás legnagyobb problémája a magas hőfok biztosítása. Ezt elektromos energia felhasználásával is elő lehet állítani, de ily módon az eljárás — különösen magyar viszonyok között — nem gazdaságos. A Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet kutatói más módszerhez folyamodtak. A magas hőfokot a metángáz egy részének elégetésével, oxidációjával állítják elő. Innen ered az eljárás elnevezése: részleges vagy parciális oxidáció. Ezt az eljárást László Anitál Kossuth-díjas egyetemi tanár, az intézet osztályvezetőjének vezetésével működő kutatócsoport éveken át tartó eredményes munkával dolgozta ki. A kutatók rendszeres munkával először laboratóriumi készülékeken, majd az intézet, kísérleti üzemében haladtak fokról fokra a nagyüzemi megvalósításig. Az eredeti eljárást László Antal lényegesen tökéletesítette és elméleti megalapozottságát is tovább fejlesztette. _ A nagyüzemi megvalósításra, illetve a berendezés nagyüzemi prototípusának kialakítására a román—magyar államközi megállapodás nyújtott módot. Ennek alapján létesült közös beruházás formájában a román—magyar vegyes kísérleti üzem a Bukarest melléki Buciumeniben. A részleges oxidációs üzemhez acetonüzem is kapcsolódik, amely a termelt acetilént vízgőzzel acetonná alakítja át. Ennek az eljárásnak lényegét a részleges oxidációval párhuzamosan szintén a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet munkatársai dolgozták ki Pallai Iván vezetésével. A kettős kísérleti üzem nemrég fejezte be kísérleti munkáját és a Román Népköztársaság felszabadulásiünnepén, augusztus 23-án került átadásra. A részleges oxidációval csak 7, 8 százalék acetilént tartalmazó gáz állítható elő. Több fontos vegyipari termék előállításához, mint például a PVC gyártásához tiszta acetilénre van szükség. Erre a célra szolgáló gazdaságos technológiát dolgozott ki az intézet dr. Benedek Pál egyetemi tanár, kandidátus vezetésével működő kutatócsoportja. A hiperszorpciónak nevezett új eljárás kísérleti üzemben jól bevált. Erre az eljárásra a gáztechnológia jóformán valamennyi terén nagy jövő vár. A Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet kutatóinak a technológiák kidolgozásán felül nagy érdeme, hogy megteremtették az alapjait más fontos petrokémiai kutatásoknak. A hazai nyersanyagok petrokémiai feldolgozását hazai technológiák alapján következő ötéves terveink során kívánjuk megvalósítani. Dr. Freund Mihály Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet igazgatója Milyen termékeket lehet előállítani petrokémiai módszerekkel? Földgázból és kőolajból — többek között — műtrágya, műanyagok, műszálak, szintetikus kaucsuk állítható elő, tehát mindazok az anyagok, amelyek — a 5