Népszabadság, 1959. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
2 NÉPSZABADSÁG 1959. január 1. csütörtök A Szovjetunió Kommunista Pártjának, Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának újévi üdvözlete az MSZMP-hez és a magyar néphez Hruscsov és Vorosilov elvtárs távirata Kádár elvtársnak A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának KÁDÁR JÁNOS elvtársnak Budapest Kedves Elvtársak! Az újév alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa, az egész szovjet nép legszívélyesebb üdvözletét, és a szocializmus Magyarországon való építéséhez legjobb kívánságait küldi Önöknek és az egész magyar népnek. Őszintén örülünk sikereiknek, melyeket a Magyar Népköztársaság dolgozói az 1958-as évben a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével úgy politikai, mint gazdasági téren elértek. A szovjet nép, éppúgy mint a szocialista tábor többi országának dolgozói, nagyra becsüli a magyar nép erőfeszítéseit, melyeket a szocialista tábor egységének erősödése, valamint a béke megőrzése érdekében kifejtett. A szovjet emberek mélyen meg vannak győződve arról, hogy az új év továbbra is megerősíti országaink testvéri barátságát. Kedves Elvtársak! Boldog új évet kívánunk! N. HRUSCSOV K. VOROSILOV A Német Demokratikus Köztársaság és az NSZEP vezetőinek újévi köszöntő távirata A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, KÁDÁR JÁNOS elvtársnak Budapest Kedves Elvtársak és Barátaink! Engedjék meg, hogy az újév alkalmából Önöknek és az egész magyar népnek, a Német Demokratikus Köztársaság lakossága nevében és a saját nevünkben is, a legszívélyesebb jókívánságainkat adjuk át. A magyar nép büszkén tekinthet vissza az elmúlt évre, amelyben a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével nagy sikereket ért el a népi hatalom megerősítésében. Meg vagyunk győződve arról, hogy a Magyar Népköztársaság a szocialista tábor országainak megingathatatlan egységére és testvéri együttműködésére támaszkodva, a szocialista építés terén az 1959-es évben előtte álló nagy feladatokat sikeresen oldja meg. A Német Demokratikus Köztársaság lakossága nevében eredményes, jó munkát kívánunk a magyar népnek. Engedjék meg, kedves elvtársak és barátaink, hogy jó egészséget kívánjunk Önöknek a magyar nép javára kifejtett további munkájukhoz. WILHELM PIECK a Német Demokratikus Köztársaság elnöke DR. JOHANNES DIECKMANN a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöke OTTO GROTEWOHL a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke WALTER ULBRICHT Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára Dr. Münnich Ferenc táviratban üdvözölte a szudáni miniszterelnököt Dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke a Szudáni Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött Ibrahim Abbádnak, a Szudáni Köztársaság miniszterelnökének. I !• f ■ ^ /• / • f /• / I »• «• ■ //• Dobi István újévi radiokoszonto/e Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Szilveszter éjszakáján rádióbeszédet mondott, amelyben köszöntötte népünknek az elmúlt évben végzett jó munkáját. — Szorgalmunk, népünk tehetsége, országunk gazdag adottságai, belső testvéri, emberi egyetértésünk vezesse tovább felemelkedése útján a nemzetet — mondta a többi közt —, a szocializmus csillaga felé, amely már szinte kézzelfogható közelségben ragyog előttünk. Ehhez kívánok mindannyiunknak jó munkát, friss egészséget, örömteljes boldog új esztendőt. Megmondja a százéves özvegy Herczeg Sándorné Az idén, éppen karácsonykor, pénteken ünnepelte 100. születésnapját özvegy Herczeg Sándorné, akit unokájának, az ötvenéves Kasza Jenőnének lakásán kerestünk fel Szegeden, a Somogyi Béla utca 7. számú házban. A „mama" azonnal és szívesen kezd beszélni. Látszik, hogy némi rutinja is van ebben. — Miről meséljek? A vízről? — kérdezi, de választ se várva meséli a szegedi árvíz történetét. — Fiatalasszony voltam akkor, felálltam a töltésre — völgyben volt a város. Szaladtam anyámhoz, nem hitte el, de mégis eljött velem a felsővárosi templom tornyába. Apámat másnap ágyastul vetette fel a víz. Ott üldögélt ingben-gatyában a háztetőn, míg érte nem jött Gölöncsér László, a városi főpénztárnak ladikkal... No, hiszen vízben volt része bőven Herczegnének azután is. Mert az a legény, aki feleségül kérte, parti kormányos, azaz dunai hajós volt. Hanem ez a leánykérés se volt akármilyen. — Jurcsa lelkem, mondta nekem, most gyorsan pakolj össze. Kis idő múlva visszajövök, addigra készen légy, mert viszlek magammal? Hát ahogy visszajött, nem voltam kész. Azt mondja ő, jól van, akkor itthagy. De nem hagyott, csak később ... már ötven éve özvegy vagyok. Az esküvőnk Zimonyban volt. Uszályon laktak nagyon sokáig. Az asszony elkísérte az urát Bécsbe, Romániába, Horvátországba, sőt még Konstantinápolyba is. Ezen az utóbbi úton 18 emberre négy hónapig főzött. S még ma is emlékszik erre: — Húsz lovat vitt a hajón egy kereskedő a török szultánnak. (?) A szultán hat feketét kért. De a kereskedő csak ötöt tudott szerezni, s hogy ki legyen a szám, egy szürkét befestett feketére. Csakhogy megeredt az eső, leolvadt a festék és a szultán agyonlőtte a kereskedőt. Még ki is zavarták őket a tengerre. Minden a mienk lett, ami a hajón maradt. Abból vettünk mi egy kis házat Szegeden. Száz évének minden lakcímére pontosan emlékszik. A legnagyobb szeretettel az óbudai kis lakását emlegeti, ahol akkor laktak, amikor a férje a hajógyárba került s amikor már — két kezük munkájával — vitték valamire. Onnan vitte el férjét a halál. Erről eszébe jutnak az orvosok: * — Megidéztek kétszer a tüdő- gondozóba. Beálltam a kalickába. Azt mondták, dugtam be a fejem. Bedugtam, nem láttam én sem, mit. Na jó... Ez volt másodszori is. Dehát nincs énnekem semmi, bajom. Azt mondta a doktor nagyszerű belső részem van, csak az a bajom, nem vagyok már 16 éves. ] — Szeretne annyi lenni? — kéridezem. — Nem, fiam. Nekem már elég, volt. Sokat megértem, mindent láttam. Már olvasni se tudok, , varrni, kötni se... Nem látok.1. Ha dolgozhatnék, akkor akármed-edig elélnék, de így, munka nélkül,, nem bírja az, aki egész életében dolgozott. Már háromszor meg- varrtam a halálingemet, de csak egy van, kettőt elosztottam .. . Mindenemet elosztogattam, csak, egy kis ágyam van itt a tűzhely mellett. Négy gyerekem közül csak ez az egy lány él, 74 éves.. Nyolc unokám van, kilenc déd- unokám, három ükunokám. Míg, vót valamim, inkább meglátogat?tak. Most már ritkábban. Talán félnek, hogy kérni akarok tőlük.. Pedig nem én...! ! Elfáradt a sok beszédben. Fe-J kete kendős fejét hátraejti, hirte- len tompább lesz a tekintete.S Még a füléhez hajolok hogy fel-? tegyem neki az utolsó, a hagyo- mányos kérdést: — Mi a hosszú élet titka? Mi? kell a boldogsághoz? S — A titka, fiam? Nem tudom én azt. Talán, hogy mindig dol-? gozni kell, mindig, hogy jólesséks a pihenés. Aki tervez, aki a? holnapot is számítja és reményke-dik — az a boldog, fiam, Cserhalmi Imre " NAPI KOMMENTÁRUNK AZ ÁRRENDEZÉSRŐL Mint lapunk más helyen közöljük, az év első napján az iparban és az építőiparban új termelői árak lépnek életbe, s ezzel együtt módosul néhány fogyasztási cikk ára. Az ipari termelői árak — tehát a vállalatok közötti elszámolásnál alkalmazott árak — megváltoztatása évek óta esedékes feladat. A most megváltoztatott árrendszer gyengéje volt ugyanis, hogy az alapanyagtermelő iparágak — a bányászat, a kohászat, az építőanyagipar — termékeinek árait mélyen az önköltség alatt szabta meg, s így ezeket az iparágakat együttesen több milliárd forintos állami dotációban kellett részesíteni. Az alacsony alapanyagárak eltorzították a feldolgozó ipar kalkulációit, hiszen a deficites alapanyagok felhasználásával készült termékek így kimutatott önköltsége nem tükrözte pontosan a társadalom valódi ráfordításait, hanem annak alatta maradt. A régi termelői árrendszer módosítására azért is szükség volt, mert az a népgazdaság 1950. évi termelési feltételeire és szerkezetére épült, márpedig azóta a népgazdaság szerkezetében, az ipar technikájában, a költségtényezőkben számottevő változások történtek (nőtt a termelékenység, jelentősen emelkedtek a bérek, a begyűjtés eltörlése növelte a mezőgazdasági termékek árszintjét stb.) Nem ösztönzött megfelelően a régi árrendszer az importanyagok megtakarítására sem. A vállalatoknak ugyanis nem egy esetben kifizetődőbb volt külföldről származó anyagok felhasználása, mintha belföldi anyagokkal helyettesítették volna azokat. A most életbe lépő új termelői árrendszer legfőbb sajátossága, hogy a termékek új termelői árai általában fedezik az önköltséget és a jelenleginél általában nagyobb nyereséget biztosítanak. A műszaki fejlesztés előmozdítására az árakba 0,5—8 százalékos műszaki fejlesztési járulék kerül beépítésre. Az importanyagokkal való takarékosság ösztönzésére általában jelentősen növekszenek az importanyag-árak. Az új termelői árak világosan mutatják, mibe is kerül az országnak egy-egy termék előállítása, s ezzel segítik népgazdaságunk szerkezetének javítását, s a termelés gazdaságosságának fokozására ösztönöznek. A termelői árszint változása a fogyasztókat általában nem érinti, hisz az árnövekedést az állam a fogyasztási cikkek forgalmi adójának megfelelő csökkentésével ellensúlyozza. A termelői árrendszer átalakítása a fogyasztói árak túlnyomó zömének változtatása nélkül kerül tehát bevezetésre. Néhány fogyasztási cikk árának módosítása azonban szükségessé vált. Az új termelői árak érvényesítése ugyanis egyes fogyasztási cikkeknél azt eredményezte volna, hogy a termelői árak — egyes esetekben csak néhány forinttal vagy fillérrel — magasabbak lettek volna, mint az érvényes fogyasztói árak. Az ilyen cikkeknél a változatlan ár fenntartása bonyolult állami hozzájárulást — dotációt — tenne szükségessé. Ezt elkerülendő, került sor néhány, a lakosság ellátása és fogyasztása szempontjából általában másodlagos cikk fogyasztói árának emelésére. A szükségessé vált, az évi kereskedelmi forgalom fél százalékát kitevő, mintegy 330 millió forint évi kihatású emelést azonban bőségesen ellensúlyozza a 650 millió forint évi kihatású fogyasztói árcsökkenés, s ezen belül több elsőrendű fogyasztási cikk árának mérséklése. Csak a zsír és szalonnafélék árának csökkentése például 160 millió forint megtakarítást biztosít évente, a vidéki egységes háztartási és világítási áramtarifa bevezetésével 24 millió forintot, a vendéglátóiparban végrehajtott árrendezéssel pedig 45 millió forintot takarít meg a fogyasztó közönség. Bizonyára örömmel fogadják a vásárlók a nylon holmik árának csökkentését is. A január 1-én életbelépő nyugdíjrendezésen és az alsó- és középfokú pedagógusok fizetésének emelésén, az egészségügyi dolgozók fizetésének, valamint a sokgyerekes családok családi pótlékának az év első felében sorra kerülő emelésén kívül a most végrehajtott árrendezés is tovább növeli a lakosság reáljövedelmét. A ma életbe lépő árintézkedések a népjólét emelését célzó gazdaságpolitikánk szerves részét képezik. Ezt szolgálja nemcsak a fogyasztói árszínvonal csökkentésével, hanem ezt segíti közvetve a termelői árrendezés is, hisz kihatásában elősegíti a termelőerők hatékonyabb felhasználását, a nemzeti jövedelem gyorsabb növelését, s ezzel a népjólét gyorsabb emelkedését segíti elő. A tsz-mozgalom jelentős fejlődése Szolnok megyében Sikeresen zárták az elmúlt gazdasági évet Szolnok megye termelőszövetkezetei, s ez a siker a szövetkezeti mozgalom terebélyesedésében is kifejezésre jut. 1958-ban 30 új termelőszövetkezet alakult, mintegy 6600 holdon. Ugyanakkor 16 alacsonyabb típusú társulás tért át a legmagasabb gazdálkodási formára. Szolnok megyében ezzel 224-re emelkedett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma. A tanyák vidékén ebben az évben 13 új termelőszövetkezeti csoportot hozott létre 289 parasztcsalád. (MTI) A Fémáru- és Szerszámgépgyár 1949-ben létesült, azóta nyolc kiváló konstrukciójú szerszámgépet készítettek a gyárban. Az év utolsó napjaiban készült el az ötezredik kopírberendezéssel ellátott csúcsesztergapad és hamarosan elkészül az EU—630-as univerzális esztergapad prototípusa is, amelyet a lipcsei árumintavásáron mutatnak majd be. Képünkön: az EU—630-as esztergapad.