Népszabadság, 1959. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

16 ultiul — Ára SO fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * 1959. január 18, vasárnap* A MAGYAR SZOCIALISTA M­U­N­KÁSP­ÁNT KÖZPONTI LAPJA XVII. évfolyam, 15. szám ills­/io/Vin­cus Eisenho­wer ta­lálkossitsa Washington, január 17. Nyugati hírügynökségek je­lentették, hogy Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese szom­baton délelőtt egy és háromne­gyed óra hosszat tanácskozott Eisenhower elnökkel a Fehér Házban. A tanácskozás helyi idő szerint 8 órakor kezdődött és 10 óra 45 perckor ért véget Mikojan a tanácskozás után egy begy­űlt újságíróknak kijelen­tette, hogy „nagyon hasznos esz­mecsere folyt jelentős nemzetközi problémákról”. Hangsúlyozta, hogy „nem folytatott tárgyalást az elnökkel és a külügyminiszter­rel, de a találkozó valamennyi részvevője arra a következtetésre jutott, hogy a tanácskozás hasz­nos volt”. A szovjet államférfi elmondotta, hogy átadta Eisenhowernak Hrus­csov miniszterelnök személyes üzenetét, amelyben Hruscsov az amerikai elnöknek jó egészséget kíván, és „sok sikert a két ország jobb kapcsolataihoz vezető úton”. Eisenhower köszönetet mondott az üzenetért és felkérte Mikojant, hogy tolmácsolja ,,hasonló szívé­lyes üdvözletét a szovjet minisz­terelnöknek”. Mikojan a tanácskozás után nem volt hajlandó válaszolni az újságírók további kérdéseire, és távozott a Fehér Házból. Röviddel a tanácskozás befe­jezte után James Hagerty, a Fe­hér Ház sajtófőnöke közölte, hogy a találkozón a következő kérdé­sekről volt szó: Berlin, Németor­szág, a leszerelés, a keresk­edelmi kapcsolatok kiszélesítése és a két ország közötti szabadabb személy­­forgalom. Mikojan elvtárs (jobbról a második), január 17-én a washingtoni Fehér Házban beszélget Eisenhower elnökkel (baloldalt elöl) és Dulles külügyminiszterrel (jobboldalt). Beszélgetésükön részt vett Menysikov, a Szovjetunió nagykövete (középen áll) és Llewellyn Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete (a kép bal­szélén. (AP) (Képtávírónkon érkezett.) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1958-ban A hároméves tervben kitűzött céloknak megfelelően a tervidő­szak első évére vonatkozó 1958. évi népgazdasági terv az ipari termelés szerkezeti átalakításának megkezdését és ezzel egyidejűleg az állami ipar termelésének az 1957. évi színvonalat 7 százalék­kal meghaladó növelését írta elő. A külkereskedelemben a terv kiviteli többlettel, a kivitel 22 százalékos növelésével és a beho­zatal 13 százalékos csökkentésével számolt. A terv a beruházások összegének 3 százalékos, a kiske­reskedelmi eladásnak 7,5 száza­lékos növelését írta elő. Mindezen feladatokat oly módon kellett meg­valósítani, hogy emellett az 1957- ben nagymértékben megnöveke­dett reálbérek és reáljövedelmek színvonala stabilizálódjék és a hároméves tervben a tervidőszak végére előírt 6 százalékos reál­béremelkedés elérhető legyen. 1958-ban a népgazdasági terv­ben előírt ezen főbb feladatok megvalósultak, sőt a legtöbb terü­leten a tervezettnél nagyobb mértékben valósultak meg. Az ál­lami ipar a teljes termelési ter­vét 4 százalékkal túlteljesítette, a külkereskedelmi forgalom kiviteli többlete jóval meghaladta a terv­ben előírt mértéket. A beruházá­sokra fordított összeg — a beru­házási keretek évközbeni feleme­lése folytán — 5—7 százalékkal több volt, mint amennyit a terv előírt. A kiskereskedelmi forga­lom meghaladta az előző évit, de nem érte el a tervben előirány­zott mértéket. A munkások és al­kalmazottak egy keresőre jutó reálbére — az előzetes számítá­sok szerint — az 1957. évi­ szinten mozgott, mivel azonban a foglal­koztatottság nőtt és a béreken felül 900 millió forint nyereség­­részesedést fizettek ki, a munkás- és alkalmazott családok reáljöve­1958-ban az egész ipar teljes termelése 12 százalékkal, ezen belül a szocialista iparé 11 száza­lékkal, az állami iparé 12 száza­lékkal volt több, mint 1957-ben. Az ipari termelés szerkezeti át­alakulása 1958-ban megkezdődött. Ez az átalakulás elsősorban a meglevő termelőkapacitásoknak, a tervnek megfelelő különböző mér­tékű kihasználása révén jött létre. 1958-ban az alapanyag- és ener­giatermelő ágazatok 18 százalék­kal, a gépipar 17 százalékkal, a könnyűipar 10 százalékkal, az élelmiszeripar 4 százalékkal ter­melt többet, mint 1957-ben. Az alapanyaggyártó ágazatokon belül a bányászat termelése 19 százalékkal haladta meg az 1957. évi színvonalat. A széntermelés (24 millió tonna) 14 százalékkal, a kőolajtermelés (829 000 tonna) 23 százalékkal nőtt. A villamosener­­gia-termelés 19 százalékkal volt delme több volt, mint 1957-ben. 1958-ban a népgazdaság, az egészségügy és a kulturális élet alakulását részleteiben a követke­zők jellemzik: több, mint 1957-ben. A kohászat és a vegyipar termelése 18—18 száza­lékkal nőtt. A vegyiparon belül elsősorban a gyógyszeripar, a szén­feldolgozóipar és a műtrágyagyár­tás termelése emelkedett. Az építőanyagok termelése 14 száza­lékkal haladta meg az 1957. évi színvonalat. A gépipari ágazatok közül 1958- ban nagyobb mértékben nőtt a munkaigényesebb termékeket elő­állító ágazatok termelése. A hír­adástechnikai ipar 29 százalék­kal, a műszeripar 18 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. A könnyűipar termelésének 18 százalékos növekedése mellett, a textilipar 9 százalékkal, a ruhá­zati ipar 12 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. Az egyes fontosabb iparcikkek termelése 1958-ban a következő­képpen alakult: Ipar „Mi úgy cselekszünk, hogy ne engedjük meg a háborús veszély növekedését" Mikojan sajtóértekezlete az ENSZ székházában Mint már jelentettük, Mikojan csütörtökön az ENSZ New York-i székházában sajtóértekezleten vá­laszolt az amerikai és a külföldi újságírók kérdéseire. Az aláb­biakban a TASZSZ tudósítása alapján ismertetjük a sajtóérte­kezleten elhangzott kérdéseket és válaszokat. Egy indiai újságíró megkérte Mikojant, fejtse ki véleményét egyes amerikai pesszimisták kije­lentéseiről, akik szerint a háború elkerülhetetlen. Mikojan így vá­laszolt: Nagy optimista vagyok. Hiszem, hogy az emberiség nem fog elpusztulni. S ha mindnyájan ezen fogunk fára­dozni, béke lesz. Persze, a háborús veszedelem rendkívül komoly. Fegyverkezési hajsza folyik, hidegháború van, amely bármikor melegháborúvá változhat. Ezért a hidegháború megszüntetésé­vel kell kezdeni a dolgot,­ ­ minden emberi eszközzel igye­keznünk kell, hogy teljes bizal­mat alakítsunk ki egymás iránt, vagy ha teljes bizalomról nem le­het szó, legalább olyan bizalmat teremtsünk, amely bizalom lehe­tővé tenné a békés együttélést. Nézeteltérések lehetségesek, s ez természetes is. Támadhatnak nézeteltérések népek között, va­lamint egy-egy népen belül is. Nem is az a veszélyes, ha nézet­eltérések vannak. Az a veszélyes, amikor­­ ezeket a nézeteltéréseket erőszakkal próbálják megoldani, amikor egyik fél rá akarja kény­szeríteni akaratát a másikra. Mi úgy beszélünk és úgy cse­lekszünk, hogy biztosítsuk az igazi együttélést, s ne enged­jük meg a háborús veszély nö­vekedését. Sok nehézségbe, akadályba, el­lenállásba ütközünk, de nem ad­juk fel a küzdelmet, hanem min­den erőnkkel küzdünk tovább. Az AP tudósítója megkérdezte: Mikojan nézete szerint a javasolt értekezletnek Berlin kérdésében külügyminiszteri vagy kormány­fői színvonalon kellene-e össze­ülnie. Mikojan a következő választ adta: — Amint tudja, régóta a legma­gasabb szintű értekezlet mellett foglalunk állást. Ma is ugyanez az álláspontunk. Partnereink viszont különféle ürügyekkel kitérnek az ilyen értekezlet elől: hol arról vi­táznak, hogy milyen színvonalon üljön össze az értekezlet, hol pe­dig arról, mi legyen a napirend. Hogy mi lesz, úgy gondolom, mások világosabban láthatják, mint mi. Jósolni nem akarok, de az a nézetem, hogy a tárgya­lások elől kitérni semmiképp sem lehet. Hogy meddig lehet húzni-halo­­gatni a találkozót és a tárgyalá­sokat?! Azt gondolom, az értekez­let meglesz, hogy mikor és mi­lyen formában, azt most nehéz lenne megmondani. Újabb kérdésre válaszolva Mi­kojan hangsúlyozta: A Szovjet­unió gazdaságfejlesztési tervei semmiképp sem veszélyeztetnek más népeket. „Jobban akarunk élni. S akár akarják, akár nem, min­denképpen jobban fogunk él­ni, ezért hát inkább ebben versenyezzünk. Úgy gondolom, hogy népünk életének megjavításában kivívott sikereink szolgálatot tesznek a kapitalista országok néptömegei­nek is. Ha nálunk ezután is oly gyorsan javul majd az élet, aho­gyan most javul, akkor más or­szágok munkásai is látni fogják, mi megy végbe országunkban. A tőkések pedig majd többet törőd­nek a munkásokkal. III18. évi termelés A termelés növeléséhez hozzá­választéka. A szénbányászat el­sősorban a feketeszén és a minő­­ségi barnaszén termelését növel­te. A gépiparban számos új gyárt­­­mány termelését kezdték meg. Elkészült pl. egy új automatikus vezérlésű fúrógép és marógép prototípusa. Új közlekedési esz­közök az 555-ös farmotoros autó­busz, a 6 köbméteres dumper, az 1300 tonnás Duna-tengerjáró hajó. Több új gyártmány termelését kezdte meg a híradástechnikai ipar a műszeripar és a vegyipar is. A textiliparban és a ruházati iparban jelentősen bővült a ter­melés választéka és javult a ter­­mékek minősége. jarult, hogy az egész ipar 1958- ban mintegy 60 000 dolgozóval többet foglalkoztatott, mint 1957- ben és hogy az egy munkásra ju­tó termelés az állami iparban 8 százalékkal volt több, mint az előző évben. A termelékenység a nehéziparban 12 százalékkal, a könnyűiparban és az élelmiszer­­iparban 5 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az év fo­lyamán kielégítő és egyenletes volt, a meglevő készletek bizto­sították a termelés folyamatossá­gát. 1958-ban valamelyest javult az ipari termelés minősége, techni­kai színvonala, bővült a termékek (Folytatás a 2. oldalon.) Mennyi-Az 1951. évi Az 1955. évi­ségben százalékában százalékában Villamosenergia, milliárd kWc­s­i 24,2 114 109 6,5 119 119 Kőolaj, ezer tonna......................... 829 123 52 Bauxit, ezer tonna..................... • 1­053 115 95 1627 118 100 Hengerelt acél, ezer tonna • . • • 1076 121­ Alumínium, ezer tonna . . . . • 39,5 152 101 Autóbusz, drb......................... • • 1414 144 105 3683 123 101 Csúcseszterga, drb • 1858 96 113 Motorkerékpár, ezer drb .... 55,8 159 337 Televíziós vevőkészülék, ezer drb . 37 583— Kénsav, ezer tonna......................... Nitrogén-műtrágya, ezer tonna . . 130 114 108 153 192 254 Tégla, millió drb............................. 1416 102 118 Cement, ezer tonna......................... 1302 132 111 Pamutszövet, millió négyzetméter . 218 105 94 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 25,2 106 98 Kötöttáru, tonna............................. 6867 108 136 Borcspe, millió pár.......................... 15,2 116 123 Vaj, ezer tonna . . ..................... 16,9 139 149 Hús, ezer tonna .••••(•• 157 108 122 Sör, ezer hl..................... • • • • 3067 112 130 15­­6 111 Kudarccal végződött a legújabb amerikai Atlas-rakéta kísérlet Csütörtökön este a floridai kí­sérleti támaszpontról újabb Atlas­­mintájú távirányítású rakétát lőt­tek ki. Az amerikai légierő parancs­nokságának hivatalos közleménye szerint „a csütörtökön este Cape Canaveralból (Florida) kilőtt Atlas-mintájú interkontinentális ballisztikus lövedék nem érte el az összes kísérleti célokat. A si­keres elindítás után a hajtómű­ben fellépő zavar következtében a lövedék 200 mérföldnyi utast sem tett meg.” (AFP—Reuter)

Next