Népszabadság, 1959. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-18 / 15. szám
16 ultiul — Ára SO fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * 1959. január 18, vasárnap* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁNT KÖZPONTI LAPJA XVII. évfolyam, 15. szám ills/io/Vincus Eisenhower találkossitsa Washington, január 17. Nyugati hírügynökségek jelentették, hogy Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese szombaton délelőtt egy és háromnegyed óra hosszat tanácskozott Eisenhower elnökkel a Fehér Házban. A tanácskozás helyi idő szerint 8 órakor kezdődött és 10 óra 45 perckor ért véget Mikojan a tanácskozás után egy begyűlt újságíróknak kijelentette, hogy „nagyon hasznos eszmecsere folyt jelentős nemzetközi problémákról”. Hangsúlyozta, hogy „nem folytatott tárgyalást az elnökkel és a külügyminiszterrel, de a találkozó valamennyi részvevője arra a következtetésre jutott, hogy a tanácskozás hasznos volt”. A szovjet államférfi elmondotta, hogy átadta Eisenhowernak Hruscsov miniszterelnök személyes üzenetét, amelyben Hruscsov az amerikai elnöknek jó egészséget kíván, és „sok sikert a két ország jobb kapcsolataihoz vezető úton”. Eisenhower köszönetet mondott az üzenetért és felkérte Mikojant, hogy tolmácsolja ,,hasonló szívélyes üdvözletét a szovjet miniszterelnöknek”. Mikojan a tanácskozás után nem volt hajlandó válaszolni az újságírók további kérdéseire, és távozott a Fehér Házból. Röviddel a tanácskozás befejezte után James Hagerty, a Fehér Ház sajtófőnöke közölte, hogy a találkozón a következő kérdésekről volt szó: Berlin, Németország, a leszerelés, a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése és a két ország közötti szabadabb személyforgalom. Mikojan elvtárs (jobbról a második), január 17-én a washingtoni Fehér Házban beszélget Eisenhower elnökkel (baloldalt elöl) és Dulles külügyminiszterrel (jobboldalt). Beszélgetésükön részt vett Menysikov, a Szovjetunió nagykövete (középen áll) és Llewellyn Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete (a kép balszélén. (AP) (Képtávírónkon érkezett.) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1958-ban A hároméves tervben kitűzött céloknak megfelelően a tervidőszak első évére vonatkozó 1958. évi népgazdasági terv az ipari termelés szerkezeti átalakításának megkezdését és ezzel egyidejűleg az állami ipar termelésének az 1957. évi színvonalat 7 százalékkal meghaladó növelését írta elő. A külkereskedelemben a terv kiviteli többlettel, a kivitel 22 százalékos növelésével és a behozatal 13 százalékos csökkentésével számolt. A terv a beruházások összegének 3 százalékos, a kiskereskedelmi eladásnak 7,5 százalékos növelését írta elő. Mindezen feladatokat oly módon kellett megvalósítani, hogy emellett az 1957- ben nagymértékben megnövekedett reálbérek és reáljövedelmek színvonala stabilizálódjék és a hároméves tervben a tervidőszak végére előírt 6 százalékos reálbéremelkedés elérhető legyen. 1958-ban a népgazdasági tervben előírt ezen főbb feladatok megvalósultak, sőt a legtöbb területen a tervezettnél nagyobb mértékben valósultak meg. Az állami ipar a teljes termelési tervét 4 százalékkal túlteljesítette, a külkereskedelmi forgalom kiviteli többlete jóval meghaladta a tervben előírt mértéket. A beruházásokra fordított összeg — a beruházási keretek évközbeni felemelése folytán — 5—7 százalékkal több volt, mint amennyit a terv előírt. A kiskereskedelmi forgalom meghaladta az előző évit, de nem érte el a tervben előirányzott mértéket. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére — az előzetes számítások szerint — az 1957. évi szinten mozgott, mivel azonban a foglalkoztatottság nőtt és a béreken felül 900 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki, a munkás- és alkalmazott családok reáljöve1958-ban az egész ipar teljes termelése 12 százalékkal, ezen belül a szocialista iparé 11 százalékkal, az állami iparé 12 százalékkal volt több, mint 1957-ben. Az ipari termelés szerkezeti átalakulása 1958-ban megkezdődött. Ez az átalakulás elsősorban a meglevő termelőkapacitásoknak, a tervnek megfelelő különböző mértékű kihasználása révén jött létre. 1958-ban az alapanyag- és energiatermelő ágazatok 18 százalékkal, a gépipar 17 százalékkal, a könnyűipar 10 százalékkal, az élelmiszeripar 4 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. Az alapanyaggyártó ágazatokon belül a bányászat termelése 19 százalékkal haladta meg az 1957. évi színvonalat. A széntermelés (24 millió tonna) 14 százalékkal, a kőolajtermelés (829 000 tonna) 23 százalékkal nőtt. A villamosenergia-termelés 19 százalékkal volt delme több volt, mint 1957-ben. 1958-ban a népgazdaság, az egészségügy és a kulturális élet alakulását részleteiben a következők jellemzik: több, mint 1957-ben. A kohászat és a vegyipar termelése 18—18 százalékkal nőtt. A vegyiparon belül elsősorban a gyógyszeripar, a szénfeldolgozóipar és a műtrágyagyártás termelése emelkedett. Az építőanyagok termelése 14 százalékkal haladta meg az 1957. évi színvonalat. A gépipari ágazatok közül 1958- ban nagyobb mértékben nőtt a munkaigényesebb termékeket előállító ágazatok termelése. A híradástechnikai ipar 29 százalékkal, a műszeripar 18 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. A könnyűipar termelésének 18 százalékos növekedése mellett, a textilipar 9 százalékkal, a ruházati ipar 12 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. Az egyes fontosabb iparcikkek termelése 1958-ban a következőképpen alakult: Ipar „Mi úgy cselekszünk, hogy ne engedjük meg a háborús veszély növekedését" Mikojan sajtóértekezlete az ENSZ székházában Mint már jelentettük, Mikojan csütörtökön az ENSZ New York-i székházában sajtóértekezleten válaszolt az amerikai és a külföldi újságírók kérdéseire. Az alábbiakban a TASZSZ tudósítása alapján ismertetjük a sajtóértekezleten elhangzott kérdéseket és válaszokat. Egy indiai újságíró megkérte Mikojant, fejtse ki véleményét egyes amerikai pesszimisták kijelentéseiről, akik szerint a háború elkerülhetetlen. Mikojan így válaszolt: Nagy optimista vagyok. Hiszem, hogy az emberiség nem fog elpusztulni. S ha mindnyájan ezen fogunk fáradozni, béke lesz. Persze, a háborús veszedelem rendkívül komoly. Fegyverkezési hajsza folyik, hidegháború van, amely bármikor melegháborúvá változhat. Ezért a hidegháború megszüntetésével kell kezdeni a dolgot, minden emberi eszközzel igyekeznünk kell, hogy teljes bizalmat alakítsunk ki egymás iránt, vagy ha teljes bizalomról nem lehet szó, legalább olyan bizalmat teremtsünk, amely bizalom lehetővé tenné a békés együttélést. Nézeteltérések lehetségesek, s ez természetes is. Támadhatnak nézeteltérések népek között, valamint egy-egy népen belül is. Nem is az a veszélyes, ha nézeteltérések vannak. Az a veszélyes, amikor ezeket a nézeteltéréseket erőszakkal próbálják megoldani, amikor egyik fél rá akarja kényszeríteni akaratát a másikra. Mi úgy beszélünk és úgy cselekszünk, hogy biztosítsuk az igazi együttélést, s ne engedjük meg a háborús veszély növekedését. Sok nehézségbe, akadályba, ellenállásba ütközünk, de nem adjuk fel a küzdelmet, hanem minden erőnkkel küzdünk tovább. Az AP tudósítója megkérdezte: Mikojan nézete szerint a javasolt értekezletnek Berlin kérdésében külügyminiszteri vagy kormányfői színvonalon kellene-e összeülnie. Mikojan a következő választ adta: — Amint tudja, régóta a legmagasabb szintű értekezlet mellett foglalunk állást. Ma is ugyanez az álláspontunk. Partnereink viszont különféle ürügyekkel kitérnek az ilyen értekezlet elől: hol arról vitáznak, hogy milyen színvonalon üljön össze az értekezlet, hol pedig arról, mi legyen a napirend. Hogy mi lesz, úgy gondolom, mások világosabban láthatják, mint mi. Jósolni nem akarok, de az a nézetem, hogy a tárgyalások elől kitérni semmiképp sem lehet. Hogy meddig lehet húzni-halogatni a találkozót és a tárgyalásokat?! Azt gondolom, az értekezlet meglesz, hogy mikor és milyen formában, azt most nehéz lenne megmondani. Újabb kérdésre válaszolva Mikojan hangsúlyozta: A Szovjetunió gazdaságfejlesztési tervei semmiképp sem veszélyeztetnek más népeket. „Jobban akarunk élni. S akár akarják, akár nem, mindenképpen jobban fogunk élni, ezért hát inkább ebben versenyezzünk. Úgy gondolom, hogy népünk életének megjavításában kivívott sikereink szolgálatot tesznek a kapitalista országok néptömegeinek is. Ha nálunk ezután is oly gyorsan javul majd az élet, ahogyan most javul, akkor más országok munkásai is látni fogják, mi megy végbe országunkban. A tőkések pedig majd többet törődnek a munkásokkal. III18. évi termelés A termelés növeléséhez hozzáválasztéka. A szénbányászat elsősorban a feketeszén és a minőségi barnaszén termelését növelte. A gépiparban számos új gyártmány termelését kezdték meg. Elkészült pl. egy új automatikus vezérlésű fúrógép és marógép prototípusa. Új közlekedési eszközök az 555-ös farmotoros autóbusz, a 6 köbméteres dumper, az 1300 tonnás Duna-tengerjáró hajó. Több új gyártmány termelését kezdte meg a híradástechnikai ipar a műszeripar és a vegyipar is. A textiliparban és a ruházati iparban jelentősen bővült a termelés választéka és javult a termékek minősége. jarult, hogy az egész ipar 1958- ban mintegy 60 000 dolgozóval többet foglalkoztatott, mint 1957- ben és hogy az egy munkásra jutó termelés az állami iparban 8 százalékkal volt több, mint az előző évben. A termelékenység a nehéziparban 12 százalékkal, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban 5 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az év folyamán kielégítő és egyenletes volt, a meglevő készletek biztosították a termelés folyamatosságát. 1958-ban valamelyest javult az ipari termelés minősége, technikai színvonala, bővült a termékek (Folytatás a 2. oldalon.) Mennyi-Az 1951. évi Az 1955. éviségben százalékában százalékában Villamosenergia, milliárd kWcsi 24,2 114 109 6,5 119 119 Kőolaj, ezer tonna......................... 829 123 52 Bauxit, ezer tonna..................... • 1053 115 95 1627 118 100 Hengerelt acél, ezer tonna • . • • 1076 121 Alumínium, ezer tonna . . . . • 39,5 152 101 Autóbusz, drb......................... • • 1414 144 105 3683 123 101 Csúcseszterga, drb • 1858 96 113 Motorkerékpár, ezer drb .... 55,8 159 337 Televíziós vevőkészülék, ezer drb . 37 583— Kénsav, ezer tonna......................... Nitrogén-műtrágya, ezer tonna . . 130 114 108 153 192 254 Tégla, millió drb............................. 1416 102 118 Cement, ezer tonna......................... 1302 132 111 Pamutszövet, millió négyzetméter . 218 105 94 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 25,2 106 98 Kötöttáru, tonna............................. 6867 108 136 Borcspe, millió pár.......................... 15,2 116 123 Vaj, ezer tonna . . ..................... 16,9 139 149 Hús, ezer tonna .••••(•• 157 108 122 Sör, ezer hl..................... • • • • 3067 112 130 156 111 Kudarccal végződött a legújabb amerikai Atlas-rakéta kísérlet Csütörtökön este a floridai kísérleti támaszpontról újabb Atlasmintájú távirányítású rakétát lőttek ki. Az amerikai légierő parancsnokságának hivatalos közleménye szerint „a csütörtökön este Cape Canaveralból (Florida) kilőtt Atlas-mintájú interkontinentális ballisztikus lövedék nem érte el az összes kísérleti célokat. A sikeres elindítás után a hajtóműben fellépő zavar következtében a lövedék 200 mérföldnyi utast sem tett meg.” (AFP—Reuter)