Népszabadság, 1959. március (17. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-24 / 70. szám

‘fi®ro)i€áf/ít­é­s­re enni[­d A Meteorológiai Intézet jelenti... Az Időjárásjelentés ma már nem jóslás, hanem tudományos módszerekkel összegyűjtött adatok alapján készített előrejelzés. Az időjárás a teljes légkör­ben lejátszódó folyamatok eredménye, ezért sokféle adat egyidejű ismereté­re van szükség. Ha hazánk területére vonatkozó megbízható előrejelzést aka­runk kapni, legalább egész Európa összes észlelési adataira kell támaszkodni, de két-három napnál hosszabb időre érvényes előrejelzésnek elkészítéséhez az egész Földet magába foglaló adatszolgáltatásra van szükség. Ettől ma még na­gyon messze vagyunk, hiszen a Föld felületén elhelyezett megfigyelő állo­mások sűrűsége nem megfelelő. A gyéren lakott területek és az óceánok fe­letti állapot megfigyelésére igen kevés állomás van. A nemzetközi geofizikai év egyik fő feladata éppen az volt, hogy átmeneti időre (másfél évre) külön­féle, alkalmasnak ítélt helyekre megfigyelő állomásokat telepítsen annak vizsgálatára, lehet-e az így kibővített világhálózattal eredményes előrejelző­­szolgálatot szervezni. Már eddig is mutatkozó eredmények alapján egyelőre egy évvel hosszabbították meg az együttműködést. A másfél éves időtartamra telepített kisegítő megfigyelő állomások tehát tovább folytatják munkájukat. Nincs kizárva, hogy ez a rendszer véglegessé válik. 85 százalékos eredmény A budapesti Országos Meteoro­lógiai Intézet előrejelző osztálya 36—48 órás előrejelzéseket ad, amelyek körülbelül 85 százalék­ban — tehát húsz eset közül tizen­kétszer — helyesnek bizonyulnak. Az intézet adatgyűjtése túlnyúlik Európa határain: minden ország­nak önálló meteorológiai szolgá­lata van, ezek egységes világ­­rendszert alkotnak; adatgyűjté­sük és adatszolgáltatási rendsze­rük az egész világon ugyanaz. Észleléseiket egymás rendelkező­sére bocsátják: minden meteoro­lógiai intézet megkapja az összes többi intézet összegyűjtött ada­tait. A hazai megfigyelő állomások óránként, illetve háromóránként jelentik a budapesti központnak megfigyelt adataikat (légnyomás, hőmérséklet, légnedvesség, szél­irány és szélerősség, helyi időjá­rás, felhőviszonyok stb.). A meteorológusnyelv A megfigyelő állomások és inté­zetek nemzetközi adatszolgáltatá­sának nincsenek nyelvi nehézsé­gei, mert számjegyekből nemzet­közi meteorológusnyelvet alkot­tak. Ezen a számnyelven írt me­teorológiai jelentés így fest: 1207 12840 83202 96656 09210 7732 09705 70309 Ebből a többek között, megtud­juk, hogy a jelentést a 12. kör­zet (Magyarország) 840. számú ál­lomásán (Budapesten) állították össze. Ott az ég teljesen borult (8). A számjegyes távirat adatait így raj­zolják be az időjárási térképbe, a megfigyelő állomás helye körül. A pontozással ábrázolt jeleket piros tus­sal írják be, északnyugati szél fúj, a hőmér­séklet 10 fok, erősen esik az eső és az utolsó 12 óra alatt 3 mil­liméter csapadék hullott. A hazai időjárás 48 órás előre­jelzéséhez Európán messze túl­nyúló terület minden állomá­sának jelentésére szükség van. Ez a számjegyes jelentésekből elkészíthető. Ennek az óriási munkának jelentékeny részét azonban készen kapjuk, _ a berajzolt és kiértékelésre előké­szített térképeket megtáviratoz­zák. Az intézet képtávíró felvevő­gépe kész térképet szolgáltat, eze­ket a részlettérképeket az itt elő­készített nagy térképbe csak be­le kell másolni. A helyi időjárást például száz különféle típussal jellemzik, s ezek közül bármelyik közlésére elegendő két számjegy. (Erősen esik az eső: 65.) Az egyes megfigyelő állomások számjegyes táviratait a posta előnyben részesíti, hogy minél ha­marabb a központba juthassanak. Ott az adatok térképre kerülnek: külön, kiképzett rajzolók írják be a megfelelő helyre, az ősi képírás­hoz hasonló egyezményes jelzése­ket. Ilyen felvétel napot­a hatszor készül az egész országról. A be­gyűjtött adatokat szalagra is lyukasztják és az intézet telex­szobájában levő géptávírók a vi­lág minden érdekelt állomásával közlik a részletes magyarországi időjárási helyzetet. Azok az álta­luk begyűjtött adatokat hasonló módon közlik Budapesttel. A tá­gas helyiségben sok távírógép za­katol: mindegyik adatokat közöl vagy vesz fel, önműködően jegy­zik fel hosszú papírtekercsekre a számjegyes nyelven megírt jelen­téseket. Nagy gonddal összehangolt — Európa határain túlterjedő — egységes rendszer képe bontako­zik így ki előttünk. Rendkívül fon­tos, hogy minden adat időben ér­kezzék be, mert késés esetén ki­marad: ebben az élére állított rendszerben nincs mód későn ér­kező adatok utólagos beiktatásá­ra. Késedelem esetén az adatgyűj­tésben „lyuk" keletkezik, ami az egész nemzetközi munkaközösség fáradozásának értékét csökkenti, az előrejelzés ilyen hiba miatt már eleve csorbát kap. Mindez azonban csak a talaj­szint adatainak összegyűjtését je­lenti, s ez pedig távolról sem ele­gendő. Ezenkívül mérik a felső légrétegek adatait, mert a légi­forgalom biztonsága érdekében az útvonalakat gyakran, a napi időjárási viszonyoknak megfele­lően kell módosítani. Két repülő­tér között nem az egyenes mindig a legbiztonságosabb és a legrövi­debb idő alatt megtehető út. A légáramlatok között a repülőgép­nek éppen úgy „hajóznia” kell, mint a hajónak a tengeren. A magaslégköri szélviszonyokat „pilotozzák”: hidrogéngázzal töl­tött ismert emelkedési sebességű ballonokat bocsátanak fel. Ennél eredményesebb a rádiószondázás. (Mind a pilotozás, mind a rádió­szondázás módját előző cikkünk­ben ismertettük.) A pilotozás és rádiószondázás adatait ugyancsak térképre raj­zolják és így nemcsak a légóceán fenekének adatai állanak rendel­kezésünkre, hanem a légréteg kü­lönböző magasságú metszeteinek adatai is. A repülőforgalom szá­mára szükséges adatokat az idő­járás előrejelző­ szolgálat is hasz­nosítja. Távolabbi kilátások... A hivatalos időjárás-jelentések olykor hosszabb időre adnak elő­rejelzést. A táv-előrejelző szolgá­lat nálunk is megkezdte működé­sét, előrejelzéseit — ha az idő­járás alakulása ezt megengedi — az egész északi félgömb összesí­tett adatfelvétele alapján készíti el. A rádióban gyakran hallhat­juk az időjárás-jelentés végén: Távolabbi kilátások... Az állandó alkalmi ügyfelek A Meteorológiai Intézet előrejelző osztályának állandó „törzsvendégei” ■z országos árvízvédelem, a baleset­védelmi szervezet, a Fővárosi Köztisz­tasági Vállalat, a Fővárosi Villamos Vasút, a villamosenergia-elátást Irá­nyító országos központ és az Orvosi Prognózis Szolgálat. Nem rendszeres, hanem időszakos érdeklődőit a Ma­gyar Államvasutak, az építkezési vál­lalatok, a sportlétesítmények, az ex­port vállalatok (nyáron a romlandó áruk szállíthatósága miatt, télen a fagy érzékeny áruk érdekében). Ezen­kívül sok hívás érkezik a Meteoroló­giai Intézethez magánosok részéről is: a Meteorológiai Intézet munkáját oly­kor arra is felhasználják, hogy el­döntsék, milyen ruhát vegyenek fel a délutáni találkozóra. De van olyan eset is, amikor a bíróság a Meteoro­­lógai Intézet visszakeresett időjárás­­adatai alapján dönti el, igazat mon­dott-e egy tanú. Mindezeken felül, az életünket és életkörülményeinket meghatározó időjárásra vonatkozó közlései gazdasági viszonyainkat is erősen érintik: például az aratásidő­ben 48 órával előrejelzett esőzés ren­geteg értéket menthet meg. Képtávírón „utaznak” az időjárás-térképek 10/ 0 9 092 96 V®-05­ T 7,3 A Meteorológiai Intézet telex-szobájának egy részlete. Ezek a gépek adják és veszik az időjárás kialakulásáról összegyűjtött adatokat. A képtávíró segítségével a Meteorológiai Intézet a na­gyobb központoktól az adatszolgáltatást térképes formá­ban kapja meg. A mezőgazdaság és a meteorológia A mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek már régen rájöttek arra, hogy az eredményes mun­kához szükséges az időjárás ala­kulásának ismerete, és ismerniük kell annak a helynek éghajlatát, ahol a termeléssel foglalkoznak. Tudniok kellene, hogy valamely fontosabb mezőgazdasági munka elvégzése folyamán milyen lesz az idő. A várható időjárás isme­rete azonban még nem elegendő, a hosszabb időre elkészített ter­vek sikeres megoldásához azt is kellene tudniok, hogy a kérdéses helyen például melyik hónapban szokott sok eső esni, aszályosak-e a nyarak, mikor jelentkeznek a késő tavaszi vagy a koraőszi fa­gyok, mikorra várható a hótakaró vagy annak eltűnése stb. A mezőgazdaságban dolgozókat azonban nemcsak az időjárás vár­ható alakulása és az éghajlat ér­dekli. Tudni szeretnék azt is, hogy bizonyos időjárási károk el­len lehet-e védekezni, s ha lehet, hogyan? Bizonyos gombabetegsé­gek, rovar-, vagy más állatkárte­vők tömeges jelentkezése milyen összefüggést mutat az időjárás alakulásával? Ilyen és még sok hasonló kérdés teremtette meg a mezőgazdasági és a meteorológiai tudomány szoros együttműködé­sét, s ebből alakult ki az aránylag fiatal agrometeorológia. Az agro­­meteorológus feladata az adat­gyűjtés, a kísérletek beállítása, s a megfigyelési anyagból és a kí­sérletek eredményeiből a követ­keztetések levonása. Az időjárás és az éghajlat befo­lyásolására — az egész légtér rop­pant erőivel összehasonlítva — az emberi eszközök roppant szegé­nyesek. Célravezetőbb az időjárás szeszélyeiből adódó hátrányok ki­védésének módjait kutatni és a talajközeli légtér megfigyelésével foglalkozni, amelyben a növények élete folyik le. A kis térség — a mikroklimatikus térség — időjárá­sa a környezeti hatások (talajvi­szonyok, lejtés, erdők, vizek kö­zelsége stb.) következtében erősen eltérhet a nagy térség időjárásá­tól, egészen kis területegységeken belül a mezőgazdasági termelés szempontjából döntő jelentőségű különbségek tapasztalhatók. Az ilyen kisebb területeken arány­lag egyszerű agrotechnikai eljárá­sokkal sok lehetőség nyílik a me­teorológiai viszonyok befolyásolá­sára, a talaj­élet és a növényi élet igényeinek megfelelőbb kialakítá­sára, így a mikroklimatikus vi­szonyok megismerése és a hozzá­juk való alkalmazkodás már egy­magában is sok előnyt jelent a mezőgazdaság számára. Vadnövények mint meteorológiai műszerek A vadnövények kis területen belül sem egy időben virágoznak. Minthogy ezek a növények köz­vetlenül a talaj közelében élnek, a mikroklimatikus viszonyok fej­lődésükre igen nagy hatással van­nak, különösen áll ez tavasszal, amikor a talaj közvetlen köze­lében igen nagy hőmérsék­leti, légnedvességi és talajhő­mérsékleti különbségek alakulnak ki. Ezekből a tapasztalatokból alakult ki a fenológia tudománya, amely a növény évenkénti visz­­szatérő-megismétlődő tevékenysé­gének (például rügyezés, virág­zás növekedés mértéke stb.) idő­beli pontos megfigyelésen alap­szik. Ezeknek a jelenségeknek és az időjárási elemeknek összeha­sonlítása igen sok eredménnyel biztat. A martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet területén, az Or­szágos Meteorológiai Intézet irá­nyítása alatt alakult meg az or­szág első agrometeorológiai kuta­tóállomása. Ennek munkáját né­hány kiragadott példával szem­léltetjük. Mikroklimatikus terepfelm­érések Az eltérő talajösszetétel, vala­mint a felszíni alakulat különbö­zősége következtében a talaj fel­színi kisugárzásában, hőmérsék­letében­­és nedvességtartalmában egy gazdaságon belül is számotte­vő különbségek lehetnek. Az ilyen különbségek ismerete na­gyon fontos a mezőgazdasági ter­melésnél a kutatóintézetekben és a kísérleti gazdaságokban a kü­lönböző kísérleti parcellák kije­lölésénél, a kísérleti eredmények elbírálásánál, a hőigényes növé­nyek — például a kukorica — ve­tésidejének megválasztásánál stb. A mikroklimatikus terepfelmé­résnél vizsgálják a talajfelszín le­­hűlési viszonyait. A gazdaság több pontján a talaj feletti öt cen­timéteres magasságban és a fel­szín alatt 2, 5, 10 és 20 centiméter mélységben mérik a hőmérsékle­tet, s legalább 50 centiméter mélységig talajnedvességi méré­seket is végeznek. A kapott ada­tokat egybevetik a központi mé­rőállomás — például a helyi me­teorológiai megfigyelő állomás — hasonló adataival Néhány évi rendszeres megfigyelés adataiból a mikroklíma elég jól megismer­hető, ez például a fagyveszély el­leni védekezés szempontjából fon­tos. A talaj nedvessége, a tapaszta­lás szerint, a felső talajréteg meg­­lazításával megőrizhető. Ma már tudjuk, hogy ezzel nem annyira a talaj hajszálcsövességének szer­kezetét változtatjuk meg — mint régebben hitték —, hanem a talaj belső párolgásának lehető­ségét korlátozzuk. Nagyon fontos tudni, hogy talajfajtánként me­lyik az a legelőnyösebb megmun­kálási mód, amellyel a talaj ned­vességét vissza lehet tartani (a tárcsa, a borona, az eke stb. hatá­sainak tisztázása). A talaj hő- és vízgazdálkodása — egy kísérlet tanúsága szerint — a felszínre borított vékony ré­teggel eredményesen irányítható. Néhány milliméter vastag pely­varéteg vagy alumíniumlemez alatt a leghűvösebb és a legnedvesebb a talaj. A kom­­poszttal fedett talaj viszont a leg­melegebb. Ennek ellenére a su­gárzást erősen visszaverő alumí­niumréteg a növények fejlődését számottevő mértékben meggyor­sítja. A melegfront. Az előrenyomuló meleg légtömegek ha­tárának fele. Veszteglő front. Hideg és meleg levegő egyforma erő­vel ütközik egymásba. Az ilyen helyen mindig igen sok csapadék hull. A folyók erősen megduzzadnak, ár­vízveszély léphet fel. A vastag sima vonalak azonos légnyomású helyeket összekötő „izobár”­­vonalak. Ahol ezek sűrűn fekszenek egymás mellett, ott igen erős szél­vihar tombol. Az „A” alacsony légnyomású, az „M” magas légnyomású területeket jelent. Az „mM” tengeri eredetű légtömeg, az „mAM” pedig tengeri eredetű, sarkvidékről származó hideg légtömeg. A térképről leol­vasható, hogy nyugat felől viharos erejű szél érkezik felénk. Közép- Magyarország felett alacsony légnyomású a levegő, és a hideg- meg a me­legfront felettünk vesztegel, erősen csapadékos — jelen esetben havas — idővel kell számolni. Mindez be is következett. A géptávbran érkezett számjegyes jelentések és a képtávbran vett tér­képes adatok alapján a Meteorológiai Intézet a fenti térképet álította össze 1958. január 5-én reggel. Ebből előre látták, hogy a viharos erejű szél hazánkat eléri és a nap folyamán ereje fokozódik és számolni kell hóviharokkal. Ez be is következett, Budapesten is viharos erejű szél so­dorta a havat, a villamosközlekedés sok helyen leáll. Az előrenyomuló hideg légtömeg határa. (Hidegfront)

Next