Népszabadság, 1959. március (17. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-24 / 70. szám
‘fi®ro)i€áf/ítésre enni[d A Meteorológiai Intézet jelenti... Az Időjárásjelentés ma már nem jóslás, hanem tudományos módszerekkel összegyűjtött adatok alapján készített előrejelzés. Az időjárás a teljes légkörben lejátszódó folyamatok eredménye, ezért sokféle adat egyidejű ismeretére van szükség. Ha hazánk területére vonatkozó megbízható előrejelzést akarunk kapni, legalább egész Európa összes észlelési adataira kell támaszkodni, de két-három napnál hosszabb időre érvényes előrejelzésnek elkészítéséhez az egész Földet magába foglaló adatszolgáltatásra van szükség. Ettől ma még nagyon messze vagyunk, hiszen a Föld felületén elhelyezett megfigyelő állomások sűrűsége nem megfelelő. A gyéren lakott területek és az óceánok feletti állapot megfigyelésére igen kevés állomás van. A nemzetközi geofizikai év egyik fő feladata éppen az volt, hogy átmeneti időre (másfél évre) különféle, alkalmasnak ítélt helyekre megfigyelő állomásokat telepítsen annak vizsgálatára, lehet-e az így kibővített világhálózattal eredményes előrejelzőszolgálatot szervezni. Már eddig is mutatkozó eredmények alapján egyelőre egy évvel hosszabbították meg az együttműködést. A másfél éves időtartamra telepített kisegítő megfigyelő állomások tehát tovább folytatják munkájukat. Nincs kizárva, hogy ez a rendszer véglegessé válik. 85 százalékos eredmény A budapesti Országos Meteorológiai Intézet előrejelző osztálya 36—48 órás előrejelzéseket ad, amelyek körülbelül 85 százalékban — tehát húsz eset közül tizenkétszer — helyesnek bizonyulnak. Az intézet adatgyűjtése túlnyúlik Európa határain: minden országnak önálló meteorológiai szolgálata van, ezek egységes világrendszert alkotnak; adatgyűjtésük és adatszolgáltatási rendszerük az egész világon ugyanaz. Észleléseiket egymás rendelkezősére bocsátják: minden meteorológiai intézet megkapja az összes többi intézet összegyűjtött adatait. A hazai megfigyelő állomások óránként, illetve háromóránként jelentik a budapesti központnak megfigyelt adataikat (légnyomás, hőmérséklet, légnedvesség, szélirány és szélerősség, helyi időjárás, felhőviszonyok stb.). A meteorológusnyelv A megfigyelő állomások és intézetek nemzetközi adatszolgáltatásának nincsenek nyelvi nehézségei, mert számjegyekből nemzetközi meteorológusnyelvet alkottak. Ezen a számnyelven írt meteorológiai jelentés így fest: 1207 12840 83202 96656 09210 7732 09705 70309 Ebből a többek között, megtudjuk, hogy a jelentést a 12. körzet (Magyarország) 840. számú állomásán (Budapesten) állították össze. Ott az ég teljesen borult (8). A számjegyes távirat adatait így rajzolják be az időjárási térképbe, a megfigyelő állomás helye körül. A pontozással ábrázolt jeleket piros tussal írják be, északnyugati szél fúj, a hőmérséklet 10 fok, erősen esik az eső és az utolsó 12 óra alatt 3 milliméter csapadék hullott. A hazai időjárás 48 órás előrejelzéséhez Európán messze túlnyúló terület minden állomásának jelentésére szükség van. Ez a számjegyes jelentésekből elkészíthető. Ennek az óriási munkának jelentékeny részét azonban készen kapjuk, _ a berajzolt és kiértékelésre előkészített térképeket megtáviratozzák. Az intézet képtávíró felvevőgépe kész térképet szolgáltat, ezeket a részlettérképeket az itt előkészített nagy térképbe csak bele kell másolni. A helyi időjárást például száz különféle típussal jellemzik, s ezek közül bármelyik közlésére elegendő két számjegy. (Erősen esik az eső: 65.) Az egyes megfigyelő állomások számjegyes táviratait a posta előnyben részesíti, hogy minél hamarabb a központba juthassanak. Ott az adatok térképre kerülnek: külön, kiképzett rajzolók írják be a megfelelő helyre, az ősi képíráshoz hasonló egyezményes jelzéseket. Ilyen felvétel napota hatszor készül az egész országról. A begyűjtött adatokat szalagra is lyukasztják és az intézet telexszobájában levő géptávírók a világ minden érdekelt állomásával közlik a részletes magyarországi időjárási helyzetet. Azok az általuk begyűjtött adatokat hasonló módon közlik Budapesttel. A tágas helyiségben sok távírógép zakatol: mindegyik adatokat közöl vagy vesz fel, önműködően jegyzik fel hosszú papírtekercsekre a számjegyes nyelven megírt jelentéseket. Nagy gonddal összehangolt — Európa határain túlterjedő — egységes rendszer képe bontakozik így ki előttünk. Rendkívül fontos, hogy minden adat időben érkezzék be, mert késés esetén kimarad: ebben az élére állított rendszerben nincs mód későn érkező adatok utólagos beiktatására. Késedelem esetén az adatgyűjtésben „lyuk" keletkezik, ami az egész nemzetközi munkaközösség fáradozásának értékét csökkenti, az előrejelzés ilyen hiba miatt már eleve csorbát kap. Mindez azonban csak a talajszint adatainak összegyűjtését jelenti, s ez pedig távolról sem elegendő. Ezenkívül mérik a felső légrétegek adatait, mert a légiforgalom biztonsága érdekében az útvonalakat gyakran, a napi időjárási viszonyoknak megfelelően kell módosítani. Két repülőtér között nem az egyenes mindig a legbiztonságosabb és a legrövidebb idő alatt megtehető út. A légáramlatok között a repülőgépnek éppen úgy „hajóznia” kell, mint a hajónak a tengeren. A magaslégköri szélviszonyokat „pilotozzák”: hidrogéngázzal töltött ismert emelkedési sebességű ballonokat bocsátanak fel. Ennél eredményesebb a rádiószondázás. (Mind a pilotozás, mind a rádiószondázás módját előző cikkünkben ismertettük.) A pilotozás és rádiószondázás adatait ugyancsak térképre rajzolják és így nemcsak a légóceán fenekének adatai állanak rendelkezésünkre, hanem a légréteg különböző magasságú metszeteinek adatai is. A repülőforgalom számára szükséges adatokat az időjárás előrejelző szolgálat is hasznosítja. Távolabbi kilátások... A hivatalos időjárás-jelentések olykor hosszabb időre adnak előrejelzést. A táv-előrejelző szolgálat nálunk is megkezdte működését, előrejelzéseit — ha az időjárás alakulása ezt megengedi — az egész északi félgömb összesített adatfelvétele alapján készíti el. A rádióban gyakran hallhatjuk az időjárás-jelentés végén: Távolabbi kilátások... Az állandó alkalmi ügyfelek A Meteorológiai Intézet előrejelző osztályának állandó „törzsvendégei” ■z országos árvízvédelem, a balesetvédelmi szervezet, a Fővárosi Köztisztasági Vállalat, a Fővárosi Villamos Vasút, a villamosenergia-elátást Irányító országos központ és az Orvosi Prognózis Szolgálat. Nem rendszeres, hanem időszakos érdeklődőit a Magyar Államvasutak, az építkezési vállalatok, a sportlétesítmények, az export vállalatok (nyáron a romlandó áruk szállíthatósága miatt, télen a fagy érzékeny áruk érdekében). Ezenkívül sok hívás érkezik a Meteorológiai Intézethez magánosok részéről is: a Meteorológiai Intézet munkáját olykor arra is felhasználják, hogy eldöntsék, milyen ruhát vegyenek fel a délutáni találkozóra. De van olyan eset is, amikor a bíróság a Meteorológai Intézet visszakeresett időjárásadatai alapján dönti el, igazat mondott-e egy tanú. Mindezeken felül, az életünket és életkörülményeinket meghatározó időjárásra vonatkozó közlései gazdasági viszonyainkat is erősen érintik: például az aratásidőben 48 órával előrejelzett esőzés rengeteg értéket menthet meg. Képtávírón „utaznak” az időjárás-térképek 10/ 0 9 092 96 V®-05 T 7,3 A Meteorológiai Intézet telex-szobájának egy részlete. Ezek a gépek adják és veszik az időjárás kialakulásáról összegyűjtött adatokat. A képtávíró segítségével a Meteorológiai Intézet a nagyobb központoktól az adatszolgáltatást térképes formában kapja meg. A mezőgazdaság és a meteorológia A mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek már régen rájöttek arra, hogy az eredményes munkához szükséges az időjárás alakulásának ismerete, és ismerniük kell annak a helynek éghajlatát, ahol a termeléssel foglalkoznak. Tudniok kellene, hogy valamely fontosabb mezőgazdasági munka elvégzése folyamán milyen lesz az idő. A várható időjárás ismerete azonban még nem elegendő, a hosszabb időre elkészített tervek sikeres megoldásához azt is kellene tudniok, hogy a kérdéses helyen például melyik hónapban szokott sok eső esni, aszályosak-e a nyarak, mikor jelentkeznek a késő tavaszi vagy a koraőszi fagyok, mikorra várható a hótakaró vagy annak eltűnése stb. A mezőgazdaságban dolgozókat azonban nemcsak az időjárás várható alakulása és az éghajlat érdekli. Tudni szeretnék azt is, hogy bizonyos időjárási károk ellen lehet-e védekezni, s ha lehet, hogyan? Bizonyos gombabetegségek, rovar-, vagy más állatkártevők tömeges jelentkezése milyen összefüggést mutat az időjárás alakulásával? Ilyen és még sok hasonló kérdés teremtette meg a mezőgazdasági és a meteorológiai tudomány szoros együttműködését, s ebből alakult ki az aránylag fiatal agrometeorológia. Az agrometeorológus feladata az adatgyűjtés, a kísérletek beállítása, s a megfigyelési anyagból és a kísérletek eredményeiből a következtetések levonása. Az időjárás és az éghajlat befolyásolására — az egész légtér roppant erőivel összehasonlítva — az emberi eszközök roppant szegényesek. Célravezetőbb az időjárás szeszélyeiből adódó hátrányok kivédésének módjait kutatni és a talajközeli légtér megfigyelésével foglalkozni, amelyben a növények élete folyik le. A kis térség — a mikroklimatikus térség — időjárása a környezeti hatások (talajviszonyok, lejtés, erdők, vizek közelsége stb.) következtében erősen eltérhet a nagy térség időjárásától, egészen kis területegységeken belül a mezőgazdasági termelés szempontjából döntő jelentőségű különbségek tapasztalhatók. Az ilyen kisebb területeken aránylag egyszerű agrotechnikai eljárásokkal sok lehetőség nyílik a meteorológiai viszonyok befolyásolására, a talajélet és a növényi élet igényeinek megfelelőbb kialakítására, így a mikroklimatikus viszonyok megismerése és a hozzájuk való alkalmazkodás már egymagában is sok előnyt jelent a mezőgazdaság számára. Vadnövények mint meteorológiai műszerek A vadnövények kis területen belül sem egy időben virágoznak. Minthogy ezek a növények közvetlenül a talaj közelében élnek, a mikroklimatikus viszonyok fejlődésükre igen nagy hatással vannak, különösen áll ez tavasszal, amikor a talaj közvetlen közelében igen nagy hőmérsékleti, légnedvességi és talajhőmérsékleti különbségek alakulnak ki. Ezekből a tapasztalatokból alakult ki a fenológia tudománya, amely a növény évenkénti viszszatérő-megismétlődő tevékenységének (például rügyezés, virágzás növekedés mértéke stb.) időbeli pontos megfigyelésen alapszik. Ezeknek a jelenségeknek és az időjárási elemeknek összehasonlítása igen sok eredménnyel biztat. A martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet területén, az Országos Meteorológiai Intézet irányítása alatt alakult meg az ország első agrometeorológiai kutatóállomása. Ennek munkáját néhány kiragadott példával szemléltetjük. Mikroklimatikus terepfelmérések Az eltérő talajösszetétel, valamint a felszíni alakulat különbözősége következtében a talaj felszíni kisugárzásában, hőmérsékletébenés nedvességtartalmában egy gazdaságon belül is számottevő különbségek lehetnek. Az ilyen különbségek ismerete nagyon fontos a mezőgazdasági termelésnél a kutatóintézetekben és a kísérleti gazdaságokban a különböző kísérleti parcellák kijelölésénél, a kísérleti eredmények elbírálásánál, a hőigényes növények — például a kukorica — vetésidejének megválasztásánál stb. A mikroklimatikus terepfelmérésnél vizsgálják a talajfelszín lehűlési viszonyait. A gazdaság több pontján a talaj feletti öt centiméteres magasságban és a felszín alatt 2, 5, 10 és 20 centiméter mélységben mérik a hőmérsékletet, s legalább 50 centiméter mélységig talajnedvességi méréseket is végeznek. A kapott adatokat egybevetik a központi mérőállomás — például a helyi meteorológiai megfigyelő állomás — hasonló adataival Néhány évi rendszeres megfigyelés adataiból a mikroklíma elég jól megismerhető, ez például a fagyveszély elleni védekezés szempontjából fontos. A talaj nedvessége, a tapasztalás szerint, a felső talajréteg meglazításával megőrizhető. Ma már tudjuk, hogy ezzel nem annyira a talaj hajszálcsövességének szerkezetét változtatjuk meg — mint régebben hitték —, hanem a talaj belső párolgásának lehetőségét korlátozzuk. Nagyon fontos tudni, hogy talajfajtánként melyik az a legelőnyösebb megmunkálási mód, amellyel a talaj nedvességét vissza lehet tartani (a tárcsa, a borona, az eke stb. hatásainak tisztázása). A talaj hő- és vízgazdálkodása — egy kísérlet tanúsága szerint — a felszínre borított vékony réteggel eredményesen irányítható. Néhány milliméter vastag pelyvaréteg vagy alumíniumlemez alatt a leghűvösebb és a legnedvesebb a talaj. A komposzttal fedett talaj viszont a legmelegebb. Ennek ellenére a sugárzást erősen visszaverő alumíniumréteg a növények fejlődését számottevő mértékben meggyorsítja. A melegfront. Az előrenyomuló meleg légtömegek határának fele. Veszteglő front. Hideg és meleg levegő egyforma erővel ütközik egymásba. Az ilyen helyen mindig igen sok csapadék hull. A folyók erősen megduzzadnak, árvízveszély léphet fel. A vastag sima vonalak azonos légnyomású helyeket összekötő „izobár”vonalak. Ahol ezek sűrűn fekszenek egymás mellett, ott igen erős szélvihar tombol. Az „A” alacsony légnyomású, az „M” magas légnyomású területeket jelent. Az „mM” tengeri eredetű légtömeg, az „mAM” pedig tengeri eredetű, sarkvidékről származó hideg légtömeg. A térképről leolvasható, hogy nyugat felől viharos erejű szél érkezik felénk. Közép- Magyarország felett alacsony légnyomású a levegő, és a hideg- meg a melegfront felettünk vesztegel, erősen csapadékos — jelen esetben havas — idővel kell számolni. Mindez be is következett. A géptávbran érkezett számjegyes jelentések és a képtávbran vett térképes adatok alapján a Meteorológiai Intézet a fenti térképet álította össze 1958. január 5-én reggel. Ebből előre látták, hogy a viharos erejű szél hazánkat eléri és a nap folyamán ereje fokozódik és számolni kell hóviharokkal. Ez be is következett, Budapesten is viharos erejű szél sodorta a havat, a villamosközlekedés sok helyen leáll. Az előrenyomuló hideg légtömeg határa. (Hidegfront)