Népszabadság, 1959. október (17. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
SZEMELVÉNYEK A HAZAI SAJTÓBÓL A prototípustól a sorozatfippírtásis. Ma még túl hosszú idő telik el, amíg a prototípus nyomán megindulhat a sorozatgyártás, bár az idő konkrét előnyt vagy hátrányt jelenthet, hiszen, a piacon igen fontos az új cikk újdonságértéke. Például a Műszeripari Kutató Intézetben készített mintadarabokból az ipar átlag 1 és fél—2, nem ritkán 3 esztendő múltán kezdi a sorozatgyártást. A Ganz Árnmérő Gyárban például már a múlt év tavaszán elkészült a C—2 fogyasztásmérő és egy új típusú kapcsolóóra prototípusa. A fogyasztásmérő sorozatgyártását egy és negyedévvel később, 1959 harmadik negyedében kellett volna elkezdeni, a kapcsolóóráét pedig az év végéig kell a terv szerintindítani, ám még kétséges, hogy ez sikerül-e. Ilyen körülmények között az új cikkek — még haegyébként minőségileg kitűnőek is — sokszor már elavultan, ■ bizony a konkurrenciától „legyőzve” kerülnek a piacra! (Figyelő, október 27.) „Mit jelent az, hogy ,, bankok ” ? A Váci út 61. alatti általános fiúiskola VIII/A osztályában végzett közvéleménykutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, mit tudnak az angyalföldi munkások gyermekei néhány olyan fogalomról, amely apáik életének gyakori megkeserítője volt. Az osztály 35 tanulója a feltett kérdésekre írásban válaszolt. Hármuknak fogalmuk sincs róla: mit jelent az, hogy „bankár"? A többség csak olyasmit tudott erről mondani, mint Kiss Jóska (apja mérlegműszerész): „Gazdag ember, akinek sok pénze van.” Terjék Antal (apja szintén műszerész) hozzáfűzte: „Jól élt, régen beleszólt az ország ügyeibe.” Egy másik gyerek szerint: „Az embereket zsarolta.” Szabó Laci (apja kőműves) adta a legtalálóbb választ: „Ez a szó tőkést jelent. Sok pénze van, az elnyomó társadalomban él, ma már megdöntötték a hatalmát.” (Népszava, október 29.) I V'zt'I m kuhétre, elma rétét vélreírni a mírkedvelőknél A Népművelési Intézet adatai szerint a műkedvelő színjátszóknál az 1958—59-es szezonban a legelterjedtebb műfaj a kabaré volt, 1000 előadásban. A műsoron gyakran silány művek is szerepeltek. A legjobb az arány Heves megyében, itt az előadásoknak csak 10 százaléka volt kabaré ... A kabaré után a vígjáték örvendett a legnagyobb népszerűségnek. Ha a legtöbbször játszott vígjátékok néha túl könnyűek is, mégsem olyan rossz az arány a vígjátékoknál, mint a kabarénál, mert Moliére, Jókai és más klaszszikus írók művei is színpadot találtak ... A dráma, a színmű csupán töredéke volt az előadásoknak. De itt a témaválasztás már jónak bizonyult. Sokszor játszották Dobozy Imre Szélvihar, Sándor Kálmán A harag napja, Jókai Az aranyember című művét, sőt bemutatták az optimista tragédiát is. Nógrádban egyetlen olyan darab sem futott, amely a munkásosztály életével foglalkozna! A legnagyobb a fejlődés az operetteknél, s a népszínműveket is lassan felváltják a jó színdarabok. (Falusi Vasárnap, 1959. 43. sz.) Új, minősített növényfajtáink Több mint száz új hazai növényfajta került az idén az Országos Növényfajtanemesítő Tanács elé. Ezekből 48-at minősítettek, azokat a fajtákat, amelyek az eddigieknél magasabb termőképességűek, jobb minőségűek és gépesített nagyüzemi termelésre inkább alkalmasak, így például a Kalocsai E-15-ös és két szegedi, nem csípős paprika, amelyek a maguk vidékén a nem csípős fajták között a legbővebben termők. Az idén kapott minősítést az első hazai nemesítésű heterózis paradicsom, a K—42 és a K-törpe keresztezéséből Kecskeméten előállított hibrid. Importcsökkenést tesz lehetővé az SB Morfiumak, amely az eddigi fajtáknál jóval nagyobb arányban tartalmaz morfiumot... Az első hazai nemesítésű korai hibrid kukorica, a Martonvásári 40-es, bővebben terem az összes eddigi korai fajtáknál, s versenyképes a legjobb külföldi hibridekkel ... Az óvári takarmánykáposzta 50 százalékkal több termést ad a forgalomban levő fajtáknál. (Szabad Föld, 1959. 44. sz.) A lelkéshédynet Lakásviszonyaink sok tekintetben még nem kielégítőek, bár e téren is számottevő a fejlődés — különösen, ha figyelembe vesszük a múlt lakásviszonyait és azt, hogy a háború alatt a lakások mintegy 74 százaléka megsérült. ... Lakbér címén a tőkés háztulajdonos zsebébe vándorol a munkás fizetésének 20—30 százaléka, esetenként még ennél is nagyobb része. Magyarországon a lakbér alig teszi ki az átlagkeresetek 5—8 százalékát, és még a tatarozásokat sem fedezi.. . .. . 1957-ben 51 313, 1958-ban 41 733 lakást építettünk, évente több mint kétszer annyit, mint a háború előtti tíz év átlagában. A lakások egyharmada kizárólag állami erőforrásból épült... Az utóbbi években jelentősen fellendült a magán-lakásépítkezés is. 1959 első felében 12 680 építtető mintegy 450 millió forint kölcsönt kapott az államtól. A napokban készült el a tervezet arra, hogy 15 év alatt egymillió lakást építünk és ezzel lényegében megoldjuk a lakáskérdést. (Pártélet, 1959 október.) I’o If«t békész, égi mni fénjlé'félé».évről Az államosítás idején a szocialista kereskedelem kialakult üzlethálózatot vett át, a kapitalista kereskedelem hálózatát. Erre általában az volt a jellemző, hogy a kisebb városokban vagy akár Budapesten a munkáslakta kerületekben alig voltak üzletek, a belvárosban viszont túl sok volt... 1952 óta a szocialista kiskereskedelem 5700 bolttal bővült. Ebben az időszakban a vidéki városokban 30—35, a községekben 40—42 százalékkal növekedett a boltok száma. 1952-ben a fővárosban 233, vidéken 512 lakosra jutott egy bolt. 1957-ben Budapesten 280, vidéken 373 lakosra jutott egy bolt. A hús- és hentesáru-boltok száma 1952-től 1957-ig 1690-ről 2991-re, a készruha-boltok száma 296-ról 431-re, a könyvesboltoké 196-ról 306-ra emelkedett. ... Még rengeteg a tennivaló a szocialista üzlethálózat kialakításában, korszerűvé tételében. Az utóbbi években a forgalom növekedése túlnőtt az üzlethálózat növekedésén ... A hálózat számszerű fejlesztésével együtt a kereskedelmi szervek egyik fontos feladata lesz a szakosítás tökéletesítése ... (Belpolitikai Szemle, 1959 október.) Milyen lessze új Royal Sséillér ? Az újjáépítés során az eredetileg négyemeletes középrészre még egy emelet került, így az eredeti 300 szoba helyett 366 szoba épült a következő felosztásban: 1 ágyas fürdőszobás 19 1 ágyas mosdófülkés 7 7 ágyas fürdőszobás 204 7 ágyas mosdófülkés 35 7 szobás lakosztály 18 S szobás lakosztály5 A szobák falai derűs, világos, színes tapétaburkolást, a padlós — a lakosztályokat kivéve — parkettaborítást kapnak. A szobákból nyílnak a beépített szekrények... A bútorok alapanyaga dió-, cseresznye-, jávor-, kőris- és tölgyfa, természetes színében dörzsölve... Minden szobában telefon és az éjjeli szekrénybe beépített rádió, a lakosztályokban televízió van. (Vendéglátás, 1959. október.) NÉPSZABADSÁG Mangándúsítási kísérletek a Péti Nitrogénművekben A Péti Nitrogénművek laboratóriumában Baross Józsefné vegyészmérnök irányításával nagyjelentőségű kísérletekhez kezdtek. A vegyészek elhatározták, hogy a kongresszus tiszteletére megoldják az úrkúti mangánérc dúsítását. Új elgondolás szerint az érc dúsítását nem külön erre a célra készített, drága vegyianyaggal oldják meg, hanem a savgyárakban keletkező melléktermék, az úgynevezett nitrozus gáz hasznosításával. A Péti Nitrogénművek savgyárából a kísérleti berendezésekhez vezették az eddig felhasználatlanul távozó gázok egy részét, hogy részletesen megfigyelhessék az illanóanyagban levő vegyszerek és az érc egymásra gyakorolt hatását. Megállapították, hogy elképzelésük helyes: a megfelelően irányított vegyi folyamat végén dúsított mangán keletkezik. A nagy jelentőségű kísérletek újabb szakaszában a laboratóriumi tapasztalatok alapján a gyakorlatban is megvalósítják a dúsítást. (MTI) Egy év alatt ötszáz bejelentéssel foglalkoztak az orvos-etikai bizottságok (Tudósítónktól.) Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetében értékelték az egy évvel ezelőtt létesített orvos-etikai bizottságok munkáját. Az értekezleten részt vett az országban működő 27 etikai bizottság elnöke és titkára is. Hogyan értékelik az etikai bizottságok eddigi működését? Erről beszélgettünk, dr. Darabos Pál elvtárssal, a szakszervezet orvostitkárával. Az egyéves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a bizottságok ellátják feladatukat, elégtételt szolgáltatnak a jogos ügyekben hozzájuk fordulóknak. Több esetben etikai vétségért a bizottságok állásfoglalása alapján súlyos fegyelmi ítéletet is kiszabtak, de ezek a bizottságok teljes erejükkel és súlyukkal meg is védik az orvosokat, az indokolatlan támadások, vádaskodások ellen. Egy év alatt a betegek panaszára országosan 500 ügyet tárgyaltak le az orvos-etikai bizottságok, több esetben hoztak olyan határozatot, amelynek alapján orvosok visszafizettek jogtalan honoráriumot, belátták a beteggel szemben tanúsított helytelen magatartásukat és minden, az etikát sértő tevékenységüket. Az orvos-etikai bizottságok működése nyomán ma már mind kevesebb az anyagi természetű bejelentés és nagymértékben lecsökkentek a kirívó esetek. A Heves megyei orvosok körében sokan beszélnek még arról az esetről, amikor az egyik községi orvos SZTK-Betegtől jogtalanul honoráriumot követelt, s agresszíven is viselkedett betegével. Az etikai bizottság javaslata alapján az illetőt alacsonyabb beosztású munkakörbe helyezték. Egy másik orvos SZTK-biztosított nyaraló gyermekétől kért jogtalanul honoráriumot, amit azután a bizottság javaslatára visszafizetett. Különösen értékes az orvos-etikai bizottságok nevelő munkája, amikor beszélgetések hosszú során át a kisebb etikai vétséget elkövetett orvosokat a helyes útra vezetik és később is figyelemmel kísérik működésüket. Mi ezt az eljárást tekintjük az orvos-etikai bizottságok legfőbb jövendő feladatának. Feladatunk még elérni, hogy az orvos-etikai bizottságok a jövőben nagyobb segítséget kapjanak a helyi szervektől és eredményesebben végezhessék munkájukat. Az orvos-etikai bizottságok egyéves működése bebizonyította, hogy létrehozásuk helyes volt, betöltik feladataikat, eredményesen dolgoznak. A szakszervezet vezetősége az etikai bizottságokban működő 250 orvosnak eddigi jó munkájáért legteljesebb elismerését és köszönetét, tolmácsolta — fejezte be nyilatkozatát dr. Darabos Pál. Nagy sikert arattakrüsszelben az Orion díj készülékei A tavalyi brüsszeli világkiállításon az Orion rádiókészülékei nagydíjat kaptak. Az idén október 3-tól 17-ig a világkiállítás egyik megmaradt nagy pavilonjában nemzetközi rádió- és televíziókiállítást rendeztek Brüsszelben, amelyen a magyar rádióipart — 20 készülékével — ismét az Orion képviselte. A kiállításról visszaérkezett magyar szakemberek elmondották, hogy a világ legnagyobb rádiócégei mellett igen nagy érdeklődést keltett a magyar kiállítás, s különösen sokan nézték elismeréssel az Orion nyomtatott áramkörös új televíziós készülékeit, valamint a legújabb rádiókészülékeket. Az Orion 603-as televíziós készüléke és 612-es, új típusú rádiója. Szilveszterre magyar bort Európa csaknem valamennyi országába, ezenkívül néhány közép-amerikai és közel-keleti országba, az Egyesült Államokba és Japánba is eljutnak a magyar hegyvidékeken termett borok. Különösen karácsony és újév táján keresettek s az ünnepeket megelőző hónapokban nagy a forgalom az exportáló MONIMPEX vállalatnál. Az ünnep előtt külföldön forgalomba kerülő magyar italáruk szállítása már megkezdődött. Főleg palackozott bort rendeltek, ezenkívül szállítunk külföldre, hordós bort, magyar pezsgőt és habzóbort is. (MTI) MESTERISKOLA Pomsár János, Kiss Albert, Győrffy Lajos fiatal építészmérnökök nyerték Kőbánya városrendezési tervpályázatának II. díját. A terv elkészítése nem volt könnyű feladat, hiszen a törvényszerű építészeti, gazdaságossági és közlekedési szempontok összehangolásával kellett megoldaniuk a Zalka Máté tér átrendezését és a Körösi Csoma Sándor út vonalvezetését. Korszerűsíteniük kellett a Pataki István teret, ahová pártházat színházat, mozit, klubot, iskolát és óvodát terveztek. Kőbánya központjának rendezése távoli cél. De az óbudai kísérleti lakótelep felépítését már megkezdték. A sokak számára érdekes építkezést szintén Kiss Albert és Pomsár János díjnyertes tervei alapján vezetik majd. Veszprém város központjának kialakításában is figyelemre méltó eredményt értek el. Puskás Tamás építészmérnök Sopronban, egy zártkörű pályázaton szerzett értékes díjat, ezenkívül az olcsó, modern bútorok tervpályázatán neki ítélték a III. díjat. Egy másik fiatal mérnök, Iványi László Gyöngyösön ért el szép sikert. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy az utóbbi időben fiatal mérnökeink egymás után érik el sikereiket. A városháza épületében székel a BUVÁTI. Ennél az intézménynél dolgoznak az imént felsorolt fiatal építészmérnökök és éppen itt működik az Építésügyi Minisztérium, valamint az Építőművészek Szövetsége által létrehozott egyik mesteriskola, amelynek ők is tagjai. Mesteriskola ... Már e két szóban is benne van a siker egyik titka. A magyar építészek, Ybl Miklós nyomdokain jártak, amikor nem is olyan régen — e külföldön már széles körben elterjedt formát nálunk is meghonosították. A félreértés eloszlatása végett rögtön megjegyezzük, hogy a mesteriskola nem egyszerű mérnöktovábbképzést jelent és még csak nem is mesterképző iskola. A mesteriskola egészen más valami. Húsz fiatal építészmérnököt vettek fel az iskolába — a LAKÓTERV-től, a BUVÁTI-tól és az IPARTERV-től — szigorú pályázat alapján. A mesteriskola elsősorban arra nyújt nagy lehetőséget, hogy átlagon felüli képességű fiatal építőművészek jobban szóhoz jussanak, egyéniségüket szabadabban kifejezhessék. Nem lobogóhajú titánokról van szó, hanem komoly, szerény, tehetségükben gazdag, az új, a korszerű iránt fogékony fiatal emberekről, akik a fáradhatatlan és tiszteletreméltó Weichinger Károly egyetemi tanár védnöksége alatt szorgalmasan gyakorolják és alkalmazzák mindazt, amire egy építészmérnöknek szüksége van. A gyakorlati tervező munkán kívül többek között marxista építészszemléletet, a modern építészet történetét, a legmodernebb technológiát, s a társművészeteket tanulják. (Csak zárójelben: nem ártana, nagyobb ipari városainkban is létesítenének a budapestihez hasonló mesteriskolát.) Az iskola részvevői előtt arra is nyílik lehetőség, hogy külföldön tanulmányutat tegyenek. De hazánk műemlékekben gazdag városait is gyakran felkeresik. Hogyan látják a mesteriskola ifjú tervezői a jövő építészetének hazai távlatait? Egyöntetűen azt kívánják és fáradoznak is érte, hogy olcsóbb legyen nálunk az építkezés. De ez nemcsak tőlük és elsősorban nem az építészektől tervezőktől függ. A kutatóintézetek hasznos eredményeit gyorsabban kellene az építőanyagipar számára átadni és azon nyomban megvalósítani. A hazánkban található új, olcsó építőanyagokat is hamarabb kellene felhasználni.’ Békés Attila