Népszabadság, 1959. november (17. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
1959. november 1. vasárnap NÉPSZABADSÁG Tudósítások a megyei pártértekezletekről Fejér megye : „ A párt szilárd egysége a sikerek alapja A Székesfehérvári Városi Tanács nagytermében pénteken és szombaton Fejér megye kommunistáinak 279 küldötte tartotta meg tanácskozását. A megyei pártbizottság beszámolóját Cseterki Lajos elvtárs, a pártbizottság első titkára mondotta el. Az értekezleten megjelent dr. Münnich Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Dobronaki Gyula, a Központi Bizottság tagja, élelmezésügyi miniszterhelyettes és Földes László, a Központi Bizottság tagja, a belügyminiszter első helyettese is. Ez a korábban csak a mezőgazdaságáról ismert megye ma már iparáról, a Sztálinvárosi Vasműről, a székesfehérvári nagyüzemekről és bányáiról is nevezetes. Ennek ellenére most a legtöbb szó a mezőgazdasággal, a falusi pártszervezetekkel kapcsolatban hangzott el. Ez érthető is, hiszen a tél végi, tavasz eleji hetekben a megye 105 községéből 84 termelőszövetkezeti község lett, s a mezőgazdaságnak 76 százaléka ma már a szocialista szektorhoz tartozik. A szövetkezetek az idén a tervezettnél 20—25 százalékkal nagyobb termést takarítottak be. Számottevő állami segítséggel megszilárdultak a szövetkezetek, s mindjobban megalapozzák a mezőgazdasági nagyüzemeket. A székesfehérvári Szabad Élet Tsz párttitkára, Kónya György felszólalásában elmondotta: a parasztság ha összefog, valóban megváltoztathatja a határ képét. Az ő ezerholdas szövetkezetükben az idén búzából holdanként 22 mázsát, őszi árpából 24,5 mázsát, cukorrépából 270 mázsát takarítottak be. Bátai István, a pusztaegresi Búzakalász elnöke szintén termelési sikereikről s a termelésben a gépek fontosságáról beszélt. A szövetkezeti saját gépek jelentőségét ismertette Szabó Mihály, a mezőfalvi XXI. kongresszus Tsz elnöke s a Vértesaljai Állami Gazdaság igazgatója, Rocska Mózes is. A beszámoló külön nyomatékkal hangsúlyozta: a megye kommunistáinak munkájában 32 egyik legfontosabb helyet a falu szocialista építése foglalja el. A szövetkezeti tagok nevelése, felvilágosítása, a még bennük meglevő kistulajdonosi nézetek leküzdése, az egységes szövetkezeti parasztság kialakítása, mindenekelőtt a kommunisták, a szövetkezeti pártszervezetek feladata. A politikai munka jelentőségéről, a nevelés feladatairól, a párton belüli elméleti, eszmei egység fontosságáról többen is beszéltek. Dr. Münnich Ferenc elvtárs is ezzel a kérdéssel foglalkozott. A marxizmus—leninizmus eszméinek igazságába vetett szilárd meggyőződés, a párt elvi egysége a sikerek legbiztosabb alapja — mondotta. Az ifjúság neveléséről szólt Bugyi Béláné, a móri kommunisták küldötte, Nagy Miklós, a KISZ megyei titkára s erről beszélt László József, a székesfehérvári kommunisták küldötte is. A 26 felszólaló szavai s a megyei pártbizottság beszámolója egyaránt azt mutatják, hogy Fejér megye kommunistáit nem tették elbizakodottá eddigi sikereik. Világosan látják feladataikat a pártszervezetek további erősítésében, a politikai és a gazdasági munkában is. Almási István a. A borsodi pártszervezetek csaknem 300 küldöttének megyei értekezletén részt vett Rónai Sándor elvtárs, a Politikai Bizottság tagja és Harmati Sándor elvtárs, a Központi Bizottság tagja is. A megyei pártbizottság beszámolója, amelyet Prieszol József elvtárs, első titkár mondott el, őszintén, sokrétűen elemezte a borsodi kommunisták munkáját, a megye helyzetét. Prieszol elvtárs bejelentette, hogy a kongresszusi munkaversenyben a megyében 800 brigád tízezer tagja versenyez. A megye dolgozói 920 milliós felajánlásukat már teljesítették és minden remény megvan arra, hogy jelentősen túlteljesítik. A beszámoló kiemelte: miért fejlődhetett egészségesen a pártélet és miért kísérte annyi jelentős siker a pártszervezetek munkáját. Azért, mert kikovácsolódott a párt ideológiai és cselekvésbeli egysége, következetesen érvényesült a Központi Bizottság politikai irányvonala. A kommunisták fáradhatatlanul dolgoztak azért, hogy a párt jó viszonyban, termékeny barátságban forrjon össze a dolgozó tömegekkel és meg is nyerték pártunknak a tömegek támogatását. A beszámoló a pártmunka fő feladatait a következőkben jelölte meg: a pártszervezeteknek mindent el kell követniük, hogy a második ötéves tervet megfelelő magasabb szintről kezdhessük, s ezért a kongresszusi irányelvekben megjelent feladatokat a megye ipara és mezőgazdasága minden körülmények között teljesítse. Végleg meg kell szüntetni a pártban az elméleti munka lebecsülését, az ideológiai és általános műveltségbeli továbbképzés elhanyagolását. A párt eszmei tisztaságáért is harcolva arra kell törekedni, hogy szocializmus eszméi gyorsan és mélyen behatoljanak a tömegekbe. A küldöttek elsősorban a szocialista építés meggyorsításának, a munka megjavításának lehetőségeire mutattak rá. Az elmélyült és szakszerű vita egészében azt tükrözte, hogy nagyrészt megszűnt a pártmunka és a gazdasági munka elkülönültsége. Nemeskéri János elvtárs, a Lenin Kohászati Művek párttitkára is ebben az értelemben szólt. Elmondta, hogy a diósgyőri kohászok máig 20 millió forinttal túlteljesítették kongresszusi vállalásukat, az év végéig pedig további 30 milliós túlteljesítést vállalnak. Több felszólaló megállapította, megnőtt a párt tekintélye, a munkások minden körülmények között megtartják a pártnak tett ígéretüket. Ez a magyarázata a kongresszusi versenyben elért jelentős sikereknek. Rónai Sándor elvtárs felszólalásában a megye műszaki értelmiségéhez, a mezőgazdászokhoz és a pedagógusokhoz szólt. Arra kérte őket, hogy tudásuk és tehetségük legjavával segítsék a munkásokat és a dolgozó parasztokat, hogy a kongresszusi irányelvekben megjelölt nagy feladatokat valóra válthassák. Szabó József elvtárs, a szerencsi járás pártbizottságának titkára arról számolt be, hogy ebben az évben már 460 középparaszt lépett be a járás termelőszövetkezeteibe. Az új termelőszövetkezetek igen biztatóan kezdtek munkához és már valamennyi befejezte az őszi vetést. Tóth István elvtárs, a Borsod megyei tanács elnöke a tanácsok javuló munkájáról, Demkó Imréné, a göncruszkai Szabadság Tsz párttitkára a termelőszövetkezeti pártszervezetek munkájáról, Szterankó János elvtárs, a DIMÁVAG alapszervezeti párttitkára az üzem pártellenőrzéséről, Imre József elvtárs, az edelényi járási pártbizottság titkára a bányászok között végzett pártmunkáról beszélt. Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára arról beszélt, hogy a kommunistáknak nem elég kitűzni a feladatokat, hanem elejétől végig meg kell szervezniük a végrehajtást. Az ideológiai munka javításának fontosságáról szólva megállapította, hogy sokan még „elöl töltős puskával” harcolnak az ideológiai fronton. A pártértekezlet egyhangúan hozott határozata hangsúlyozza: Borsod kommunistái a dolgozó tömegekkel együtt minden erejükkel küzdenek a kongresszusi irányelvek megvalósításáért. Horváth József Borsod megye: A pártszervezetek forrjanak össze a dolgozó tömegekkel Csongrád megye: A munkás-paraszt szövetség kölcsönösen kötelez Csongrád megye kommunistái pénteken és szombaton tartották meg pártértekezletüket a hódmezővásárhelyi Béke Szálló nagytermében. Ott volt Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja és Szirmai István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A megyei pártbizottság beszámolóját Németh Károly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára terjesztette elő, amelyet a küldöttek sokoldalúan megvitattak. A mezőgazdaságról szólva a beszámoló megállapította: a megye 63 községéből 19 termelőszövetkezeti községgé alakult és Makó szövetkezeti várossá lett. A megyében jelenleg több mint 16 ezer család 147 000 katasztrális holdon folytat nagyüzemi gazdálkodást. Az állami gazdaságokkal együtt a szocialista szektor kezén van a megye földterületének 45 százaléka. 1958-ban 100 kataszteri hold szántóra 145 ezer forint bevétel jutott, az idei terv szerint ez az öszszeg már 204 ezer forintra emelkedett és ezt előreláthatólag túl is teljesítjük. Apró Antal elvtárs felhívta a megyei párt- és állami szervek figyelmét, hogy egyes cikkek felvásárlásánál lemaradás van a tervekhez viszonyítva. Különösen a kukorica-, a hízottsertés- és a baromfifelvásárlás megy gyengén. Ha a dolgozó parasztok elvárják, hogy legyen elegendő mennyiségű kisgép, ruhaszövet és más ipari termék, akkor a munkásosztály is joggal elvárja, hogy megfelelően lássuk el hússal s egyéb mezőgazdasági termékekkel. Apró elvtárs a továbbiakban felhívta a küldöttek figyelmét: mennyire fontos, hogy a kommunisták többet legyenek az emberek között, többet foglalkozzanak a mindennapos gondjaikkal. A megyében erősödött a párt tekintélye, de van egy bizonyos befelé fordulási veszély is — állapította meg. — Helyenként ismét sok az értekezlet és sok a felesleges papírmunka. Több felszólaló kifejtette: helyesli a párt törekvését, az ügyvitel és a gazdaság irányításának további egyszerűsítését. Az utóbbi években sokat javult a megye pártszervezeteinek a munkája — hangsúlyozták többen is. De fennáll az elbizakodottság veszélye — állapította meg Rózsa István elvtárs, a Szegedi Járási Pártbizottság első titkára, Kardos János elvtárs, a makói járás küldötte, Török József elvtárs, a Szentesi Járási Pártbizottság munkatársa és mások is példákat soroltak fel az elbizakodottságból eredő hibákra. Németh Károly elvtárs zárszavában kemény szavakkal illette azokat, akik megsértik a tsz-szervezés terén az önkéntesség elvét. Ez történt például a szentesi járás egyes községeiben is. Erdei István elvtárs, megyei ügyész kifejtette, hogy a törvényesség megsértése ma már egyre ritkább. Gyakori viszont még a lélektelen ügyintézés, s a döntésektől való húzódozás. S az ilyen fajta hibák igen sokat ártanak a párt és a tömegek közötti kapcsolat további elmélyítésének. Szirmai István elvtárs az elméleti munka fontosságáról beszélt. Elméleti, politikai ismeretek nélkül nem tudunk eligazodni a bonyolult kérdésekben — mondotta. Számosan foglalkoztak a tanácsok munkájával. Többen az ipari termelés s a gépállomások problémáit tették szóvá. A hozzászólásokat kivétel nélkül áthatotta az a felelősség, amelyet a kommunistáknak a nép ügye iránt érezniök kell. Nagy András 9 3 Bács-Kiskun megye : A párt cselekvő munkára ösztönzi az értelmiséget Pénteken és szombaton a városi tanácsház dísztermében tartották meg a Bács-Kiskun megyei kommunisták küldöttei pártértekezletüket. Ott volt Orbán László elvtárs, a kulturális és tudományos osztály vezetője. Révész Géza elvtárs, vezérezredes, honvédelmi miniszter, Nyers Rezső elvtárs, a SZÖVOSZ elnöke, a Központi Bizottság tagja, Gábri Mihály elvtárs, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára beszámolójában áttekintést adott a megye gazdasági és politikai helyzetéről, a feladatokról. Bács-Kiskun megye, amely,, túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű, az ország egyik legfontosabb éléskamrája. A mezőgazdasági termékek 10 százalékát, a kenyérnek több mint 7 százalékát, a bor 41 százalékát, a kajszibaracknak 56 százalékát termeli. A termésátlagok azonban még alacsonyak. A búza, a rozs és a kukorica hozama elmarad az ország más részeinek átlaga mögött. Az állattenyésztésben is van még lemaradás. A megye szántóterületéből 420 ezer hold a futóhomok. A felszabadulás óta a futóhomok megkötését jórészt sikerült megoldani. Százezer holdon már szőlő és gyümölcs terem, de 250 ezer holdon még külterjesen gazdálkodnak. A megyében jelenleg a mezőgazdasági terület 48 százaléka tartozik a szocialista szektorba, a szántó 32 százaléka. A művelt földek több mint 17 százaléka van a termelőszövetkezetek, tsz-ek tulajdonában. Tavasszal 17 termelőszövetkezeti község alakult Hatvan új szövetkezet jött létre 7000 család több mint 8000 tagjának részvételével, mintegy 57 000 holdon. — A továbbfejlődés — állapította meg a beszámoló — a tszekben elért jó eredményektől és a meggyőző tömegpolitikai munkától függ. A megyei pártbizottság beszámolója bírálta azokat a hibás nézeteket, amelyek fékezik a tömegekkel való még szorosabb, még bensőségesebb kapcsolatok megerősödését, indokolatlanul bizalmatlanságot táplálnak. Megállapította a beszámoló, hogy az értelmiségiek között még gyakori a múltban való merengés. A párt cselekvő munkára ösztönzi az értelmiséget és a gyakorlatban azt az elvet valósítja meg, hogy a jó munka alapján alkot véleményt az emberekről. A kommunisták baráti jobbot nyújtanak a pártonkívülieknek, köztük az értelmiségieknek, magatartásukat tetteiken mérik le. A referátumot követő felszólalásokban Szabó István, a Bajai Járási Pártbizottság titkára, Kalocsai István, a félegyházi Bányászati Berendezések Gyárának igazgatója, Németh Ferencné, a Bajai Ruhaüzem dolgozója, Mészöly Gyula Kossuth-díjas, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója, Brachna János, a MESZÖV elnöke, Erdélyi János, a Bajai Erdőgazdaság igazgatója az ipari és mezőgazdasági termelésről, a tudományos munkáról és a pártkongreszszus tiszteletére folyó munkaverseny problémáiról beszéltek. Orbán László elvtárs elismeréssel beszélt arról, hogy milyen alaposan ismerik a vita részvevői az ipar és a mezőgazdaság helyzetét és problémáit. A pártonkívüliekkel való együttműködés további elmélyítéséről szólva azt mondotta: egyetlen kommunista csoport is tömegeket tud vezetni, ha céltudatosan dolgozik, ha egységes és a tömegek érdekében politizál. Törődni kell az értelmiségiekkel, különösen a falusi értelmiséggel kell sokat foglalkozni — mondotta. — Nincs helye türelmetlenségnek. Még sokan vannak olyanok, akiket nem sorolhatunk a szocialista értelmiségiek közé, de már ezek sem burzsoá értelmiségiek. Helyzetüket úgy jellemezhetnénk, hogy útban vannak a régiből az út felé. Sokan szóltak még hozzá a beszámolóhoz. A többi között Kőrös Gáspár, a Kiskőrösi Járási Pártbizottság titkára, Papp Ferenc fajszi tsz-elnök, Huba László, a kerekegyházi Dózsa Tsz elnöke, dr. Strasser László, a megyei kórház igazgatója, Aladics Péter, a garai Vörös Csillag Termelőszövetkezet párttitkára, Dallos Ferenc, a megyei tanács VB-elnöke. Felszólalt a vitában Révész Géza elvtárs, a megye országgyűlési képviselője is. Vadász Ferenc