Népszabadság, 1961. június (19. évfolyam, 129-154. szám)

1961-06-22 / 147. szám

Két új sportág: a cselgáncs és a röplabda a tokiói olimpián Megmaradt a labdarúgás, a kajak-kenu és az öttusa is • Összesen 20 sportág a programban l­efejezte munkáját a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongressszu­sa Két fontos kérdésről tárgyalt a Nemzetközi Olimpiai­ Bizottság szerdán, a kongresszus befejező napján. Az első k­érdésben hamar megegyezésre jutottak, az ama­tőrszabály új megfogalmazásában. Eszerint az számít amatőr sportolónak, akinek olyan fizetett elfoglalt­sága van, amely biztosítja je­lenlegi és jövőbeni megélheté­sét. A szabályzat pontos és végleges kidolgozására albizottság alakul­, ez három hónap alatt dolgozza ki a részleteket és a jövő évi ülés elé terjeszti. A kongresszus ezután tért át a leglényegesebb napirendi pontra, a tokiói nyári játékok műsorának megállapítására. A japánok, mint ismeretes, kérték a röplabda és a cselgáncs felvételét — esetleg más sportágak rovására. A kongresz­­szuson az európai és a dél-ameri­kai országok síkraszálltak a ka­jak-kenu és az öttusa mellett, amelyet sokan töröltetni akartak az olimpiai játékok programjából. A javaslatokat szavazásra bocsá­tották, s a kongresszus úgy dön­tött, hogy a tokiói játékokon meg­marad a római olimpián szerepelt 18 sportág, köztük a sokat tá­madott labdarúgás is, s ehhez hozzájön még a röplabda és a cselgáncs. Így tehát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által már régebben el­ismert 22 olimpiai sportág közül a következőkben küzdhetnek majd a versenyzők Tokióban az első helyért és a helyezésekért: Ökölvívás, kosárlabda, labda­rúgás, kerékpár, gyeplabda, atlé­tika, kajak-kenu, öttusa, csel­gáncs, evezés, birkózás, súlyeme­lés, lövészet, vívás, úszás-műug­rás, vízilabda, vitorlázás, lovag­lás, torna, röplabda. Az olimpiai sportágak közül csak az íjászat és a kézilabda nem kerül programba. A kongresszus ezzel befejezte munkáját. Avery Brundage elnök megelégedését fejezte ki a nemzeti olimpiai bizottsá­gok és a nemzetközi szövetsé­gek jó munkájáért, s javas­lataikért, amelyekkel meg­könnyítették a tárgyalásokat. Az afrikai országokkal kapcsolat­ban kijelentette: a NOB állás­pontja az, hogy semmiféle faji megkülönböztetésre nem gondol. Brundage kitért még arra, hogy az NDK sportolóival semmi ne­hézség nem volt eddig, a bizott­ság magatartása mindig kitűnő. „Egyedül a szabályzatok némely pontjával nem értettünk egyet, ezt kértük átalakítani, hogy az­után véglegesen teljes jogú tag­nak elismerhessük” — mondotta. A NOB legközelebbi ülését 1962- ben Moszkvában tartja. „Nagyüzem" az úszósportban Kétezer versenyző a csapatbajnokság rajtjánál — Most már valóban „nagy­üzem” van a mi versenyágaink­ban is — vélekedett Maróti La­jos, a Magyar Úszó Szövetség fő­titkára a vízisportok kedvencei­nek műsoráról. — Érdekes úszó­­versenyek, vízilabda-rangadók, hazai és nemzetközi erőpróbák most már egymást követik. A hét végén számos vidéki vá­rosban, Egerben, Pécsett, Miskol­con, Győrött, Szegeden és Szolno­kon bonyolítják le az országos úszó-csapatbajnokság első fordu­lóját. Ebben 70 szakosztály csak­nem 2000 úszója vesz részt, s rajthoz állnak a legjobbak is. Az első osztályú versenyzők két vidéki városban: Egerben és Pé­csett versenyeznek. A vízilabda-baj­nokságban a ki­lencedik forduló kerül sorra. Ki­emelkedik a bajnokság szempont­jából fontos FTC—Szolnoki Dózsa és az Egri Dózsa—Újpesti Dózsa rangadó. A hónap végén a férfiúszók, va­lamint a vízilabda- és az utánpót­­lás-válogatott Jugoszláviában ven­dégszerepel. A július 29-én Belg­­rádban sorra kerülő­ uszodaavató versenyen Dobay, Csikány, Kiss és Kunsági indul, majd sor kerül a Magyarország—Jugoszlávia A- válogatott és utánpótlás-mérkő­zésbe. Július 1-én az úszók és az A-csapat Bozovóban vendégszere­pel, az utánpótlás-együttes pedig egy másik vidéki városban. Július 1-én és 2-án Pozsonyban ugyancsak nemzetközi úszóver­senyt bonyolítanak le. Ezen nyolc magyar női versenyző — Mada­rász, Takács, Boros, Dávid, Frank, Korányi, Egervári és Temesvári — indul. Az év egyik legjelentősebb úszó­­erőpróbája július 11-én és 12-én San Remóban lesz. A férfi- és női válogatott Olaszország legjobbjaival mé­ri össze tudását. A verseny keretében a két ország férfi-műugróválogatottja is talál­kozik. Bukarestbe utaznak az öttusázók, Prágába az atléták­­ Szombaton kezdődik Bukarest­ben a hagyományos román nem­zetközi öttusabajnokság. Az erő­próbán ebben az évben Magyar­­országot fiatalokból álló együttes képviseli. A román fővárosban Fáklyazóna, Török Ottó és Sár­falvi indul. A legjobb öttusázók a július 1—­5 között Szófiában, illetve Hallé­ban sorra kerülő nemzetközi via­dalon indulnak. Az előbbin Bal­­czó, Szabó, Szaniszló és Mujzer,­ utóbbin pedig Németh, Nagy, Tö­rök dr. és Földi vesz részt. A magyar bajnokságot július 22-től bonyolítják le, s ezt köve­tően jelölik ki az augusztus 19— 23 között Moszkvában sorra ke­rülő világbajnokságra a magyar válogatottat.* A Prágában szombaton és va­sárnap sorra kerülő hagyományos Rosiczki-emlékversenyre a ma­­gyar atléták — Simon (3000 m-es akadály), Parsch (800 és 1500 m), Iharos (5000 vagy 10 000 m), Ka­vicsai (távol), Szécsényi (diszkosz) is Miskei (rúd) — ma utaznak el. Nagy ör­öm a magyar röplabdázók és cselgáncsozók körében A két új olimpiai sportág, a röplabda és a cselgáncs műsorra tűzése nagy örömet váltott ki a magyar sportolók körében. Hegyi Mátyás, a Magyar Röplabda Szö­vetség főtitkára elmondta, hogy ez a fiatal, de az egész világon na­gyon népszerű sportág régen várt erre az elismerésre. „A döntés nagy feladatot ró sportágunkra és olyan eredményeket akarunk el­érni, amelyekkel kiérdemelhetjük a tokiói részvételt — mondta. — Addig is megfelelő versenyekben nem lesz hiány, az idén Prágá­ban részt vehetünk a három kon­tinens tornáján, jövőre Moszkvá­ban a világbajnokságon, majd 1963-ban valószínűleg Budapesten kerül sor a röplabda olimpiai fő­próbájára, az Európa-bajnokság­­ra." A cselgáncsozók is nagy megelé­gedéssel fogadták a NOB határo­zatát. A legjobb magyar sporto­lók az idén már másodízben részt vettek az Európa-bajnokságon, s határozott fejlődésről adtak szá­mot. E nálunk fiatal sportág kép­viselőinek azonban még sokat kell tanulniuk és főként arra volna szükség — ha ebben a sportágban is részt akarunk venni az olim­pián —, hogy az egyesületek az eddiginél sokkal jobban feli­arol­­ják a cselgáncsot. Mindenekelőtt sok új szakosztályra van szükség, mert jelentkező akad éppen elég... A Jég revü vidéken Az idei 145. előadásával zárja az első félévet Budapesten vasár­nap este a Magyar Jégrevü. " Július elejétől szeptemberig Sopronban, Győrött, Mosonma­gyaróváron, Szombathelyen, Za­laegerszegen, Nagykanizsán, Ka­posvárott, Pécsett és Székesfehér­várott lépünk majd a közönség elé — mondja Krajcsovics István igazgató. — Ősszel Csehszlovákiá­ba és Lengyelországba utazik a társulat, sőt, szó van egy szovjet meghívásról is, Kijevbe, valamint Grúziába. Megkezdődött soron következő új műsorunk előkészítése is. Mun­kaközösségünk tagjai július vé­géig elkészítik műsor- és koreog­ráfiaterveiket, majd megkezdőd­nek a próbák. Úgy tervezzük, hogy kétfajta műsort is összeállí­tunk, mégpedig egy kimondottan magyaros jellegűt, elsősorban a külföld részére és egy minden eddiginél gazdagabb revüt. MEGÉRKEZETT Moszkvába az ar­gentin labdarúgó-válogatott. Az ar­gentin együttes szombaton a Szovjet­unió csapatával mérkőzik. Ez a mér­kőzés lesz az első hivatalos találko­zó a két ország labdarúgói között. T Új női ejtőernyős-világcsúcs Bukaresti jelentés szerint An­gela Nastase román ejtőernyősnő új világcsúcs-eredményt állított fel: ezerméteres magasságban hagyta el a repülőgépet és a kije­lölt kör középpontjától csak 1,725 méterre tért el. Ezzel megjavítot­ta honfitársnőjének, Elena Ba­­caoanunak 2,585 méteres régi vi­lágrekordját! Az új rekord mind­össze néhány perccel később szü­letett, mint Bacaoanué. Több száz sportoló vetélkedése a nyomdászok János-ünnepélyén A Nyomda-, a Papíripar­ és a Sajtó Dolgozóinak Szakszer­vezete vasárnap rendezi meg hagyományos János-ünnepélyét a népligeti Petőfi-sporttele­­pen. A műsor reggel fél 9-kor kezdődik és a sportesemé­nyek egész sorát öleli fel. Több száz részvevő atlétikában, kézilabdában, kosár- és röplabdá­ban méri össze erejét, de lesz íjászverseny is. Délután négy órától bonyolítják le a Nyomdászok—Művészek öregfiú labdarúgó-mérkőzést, majd nemzetközi kerékpáros sa­lakpálya-versenyre kerül sor, amelyet tornabemutató követ. NÉPSZABADSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Előfizetési díj egy hóta 14.— Ft Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon 343—100, 142—220. Terjeszti a Posta Központi Hírlap Iroda, Bp., V., József nádor tér 1. Telefon: 180—830. Szikra Lapnyomda ♦ » ♦ * • Versenyre készülnek a négyesfogatok A híres aacheni nemzetközi lovasversenyekre ismét meghívták a világhírű magyar négyesfogatokat. Az idei 25., jubileumi ver­senyre benevezett három fogat a komáromi méntelepen tartott kéthetes edzést s ezután indul a Német Szövetségi Köztársaságba. Képünkön: A Gyöngyösi Állami Méntelep lipicai négyesfogata, amely a tavalyi versenyen a legeredményesebben szerepelt. (Lajos György felvétele / MTI Fotó.) \XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXX\XXXXXV\XXXXVV>XXXXXXX\X>>A>X>XX\XXXXV>XXXX\X>XXXVvX\XXXXXXXX>NXXXXXXXNa« Az üzemágfelelős FELTŰNŐEN SZÉP a Ceglédi Földművesszövetkezeti Áruház műanyag kirakata. Van ott min­den, ami érdekli a háziasszonyo­kat. Szebbnél szebb tálcák, kistá­nyérok, salátaszedő villák, tojás­tartók, szappantartók, s ki tudná felsorolni, hogy hány meg hány féle hasznos konyhafelszerelési tárgy kínálgatja magát. A szövetkezet vezetői nagysza­bású műanyagvásárra készülőd­nek. Már korábban összeírták, mi­lyen műanyagtárgyak érdeklik az asszonyokat, s ennek alapján ren­delték meg a keresett cikkeket. A ceglédi földművesszövetke­zet boltjaiban már korábban is rendeztek hasonló vásárokat. A vásárok és bemutatók lelkes szer­vezője Ungvári Imréné, a szövet­kezet kiskereskedelmi üzemágfe­­lelőse. — Nem ment mindig ilyen si­mán a vásárok rendezése, mint most — tűnődik Ungváriné. — A szövetkezet vezetői eleinte ide­genkedtek tőle. Minek ez a nagy felhajtás? ,— kérdezték. Ha vala­kinek szüksége van valamire, úgyis megveszi. A valóság rájuk cáfolt. SOKKAL LÜKTETŐBB AZ ÉLET a szövetkezetben, mint né­hány évvel ezelőtt volt. Ebben nagy szerepe van Ungvár­inénak. Fiatal asszony. Alig harminc esz­tendős. Fáradhatatlan. Sokan még akkor fordulnak a másik ol­dalukra, amikor ő már hajnalban a piacra, s a város különböző pontjain levő boltokba igyekszik. — Megszerettem ezt a szak­mát — mondja. — Érdekes, sok­oldalú tennivaló vár itt az em­­­­berre. Pedig nem születtem ke­reskedőnek. Fiatal lány korában elhatározta, hogy énekesnő lesz. Tanult is szorgalmasan. De az apja kerese­téből nem futotta erre, hiszen szüleinek rajta kívül még négy gyermekről kellett gondoskod­niuk, így hát abbahagyta az ének­tanulást, s elment kisegítőnek a tejboltba. Ügyes, rátermett kis­lány volt. Nemsokára megbízták a tej­bolt vezetésével. Pár év múlva pedig egy nagyobb fűszer­üzletbe került vezetőnek. Nem sokkal később a szövetkezeti bol­tok ellenőrének nevezték ki. Minden poszton derekasan megállta a helyét Ellenőrnek is jól bevált. Mégis, egy napon hi­vatták az igazgatóságra. Első pil­lanatban megijedt. Azt hitte, va­lami baj van, valami hibát köve­tett el, s most felelősségre von­ják. Néhány kerülgető szó után az igazgató nekiszegezte a kérdést: elvállalja-e a kiskereskedelmi üzemág vezetését? — Persze, csak ideiglenesen — tette hozzá vigasz­talásul, amikor látta, hogy Ung­­várinénak elfehéredik az arca. Hiábavalónak bizonyult min­den szó. Ungváriné nem tudott olyan érveket felsorakoztatni, amit könnyűszerrel meg ne cáfolt volna az igazgató. Nem telt bele egy félóra, Ungváriné úgy jött ki az irodából, mint a szövetkezet újdonsült kiskereskedelmi üzem­ág felelőse. NEM KÖNNYŰ FELADAT ez ott, ahol úgy szét vannak szórva az üzletek, mint a ceglédi tanya­világban. Harminc üzlet ellátásá­ról, ellenőrzéséről kell gondoskod­ni. Ha valahol valami baj van, kit lehet érte elővenni, ha nem az üzemágfelelőst? S bizony az első időkben voltak kisebb-nagyobb zökkenők. A szövetkezet vezetői­nek a kiskereskedelmi hálózaton volt a szeme. Innét vártak ered­ményt, bevételt, hasznot. De eddig valahol mindig elfolyt a pénz. Ungváriné sokat törte a fejét: mit lehetne tenni? Az 1959. évi passzív mérleg még inkább gon­dolkodásra késztette. A dolgozók közül innen is, onnan is elégedet­len hangok jöttek az elmaradt nyereségrészesedés miatt. Szervezetlen volt az áruszállí­tás, sok az áruleírás. A teherautó egyik nap egy hordó petróleum­mal, másnap néhány zsák rézgá­­liccal vagy egyéb áruval zötyögött ki 7—8 kilométer távolságra az üzletekbe. A felesleges kilométe­rek ették a pénzt, növelték a szö­vetkezet önköltségét. Vagy ha va­lami eltörött, megromlott vagy tönkrement az üzletekben, azt egyszerűen leírták a boltok szám­lájáról, s növelték vele a szövet­kezet veszteségét. Eluralkodott az „úgyis leírják” hangulat Először is megszervezték az áruk rendszeres, csoportos szállí­tását, megszüntették az üres jára­tokat. Majd szinte egyenként kel­lett meggyőzni a bolti dolgozókat, hogy ha helyesen, szakszerűen bánnak az áruval, abból nekik közvetlenül is hasznuk származik. Tavaly felére csökkent a leírás a szövetkezet boltjaiban. MINDEZEK EREDMÉNYE­KÉNT 1960-ban a szövetkezet a tervezettnél 325 ezer forinttal magasabb jövedelmet ért el, s az év végén 8 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést osz­tottak a dolgozóknak. Minden idényre jól felkészül­nek. S valahogyan érződik az asz­­szonyi gondoskodás. A befőzések­hez két vagon cukor áll készen a raktárakban. Nincs gond télen a sertésvágásoknál: mindig előra beszerzik a rizst és az egyéb fű­szert. Most egyik legfontosabb feladat az aratásra való előkészület. Gon­doskodtak róla, hogy üveg le­gyen, amelyben kiszállítják a hű­sítő italt az aratóknak. A tsz-ek igényei alapján háziboltokat szer­veznek. Kiadják a csomagolt és palackozott árut a tsz által meg­bízott személynek, aki az üzletek rendes nyitvatartási idejétől füg­getlenül, állandóan árusít. Meg­rendelték a húsipari vállalatnál az aratási szalonnát, s gondoskod­tak róla, hogy a sörkészlet na­gyobbik részét az aratók kapják meg. Most épül egy új zöldség-gyü­mölcs szaküzlet a városban. Ung­váriné Budapestre is elment, hogy tapasztalatokat gyűjtsön az üzlet felépítéséhez, berendezéséhez. Olyan szép, ízléses lesz a bolt, hogy díszére válik majd a vá­rosnak. Perge Irén

Next