Népszabadság, 1961. június (19. évfolyam, 129-154. szám)
1961-06-23 / 148. szám
2 NÉPSZABADSÁG 1961. június 23. péntek Mádész János elvtárti látogatása Vácott A Dunai Cement- és Mészmű építkezésén a Nagygyűlés az Egyesült Izzó váci telepén Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön Vácra látogatott. Kádár elvtárs társaságában volt Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB ipari és közlekedési osztályának vezetője, és Horváth András, a Pest megyei Pártbizottság első titkára. A járási pártbizottság székházában Kádár elvtárs megbeszélést folytatott Keleti Ferenccel, a Pest megyei Tanács VB-elnökével, Szill Ferenccel, a Váci Járási Pártbizottság első titkárával, Galbicsek Károllyal, a városi pártbizottság első titkárával, Kiszel Jánossal, a városi tanács VB- elnökével és Dudla Károllyal, a járási tanács VB-elnökhelyettesével. A vendégek ezután a második Az igazgató méltatta a KISZ segítségét. Mint ismeretes, a KISZ központi bizottsága védnökséget vállalt az építkezés felett, s már eddig mintegy 2400 fiatal segített a munkában. A KISZ hasznosan közreműködött a nehézségek elhárításában. A tájékoztató után Kádár elvtárs is nagy elismeréssel szólt az építőkről, köztük a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájáról. Dicséretére válik az ifjúsági szövetségnek, hogy a helyszínen is segíti ezt a nagy beruházást, ugyanakkor kapcsolatba lépett a beruházásban érdekelt hazai üzemekkel és a Német Demokratikus Köztársaság ifjúsági szervezeteivel, s az így teremtett jó együttműködés lényegesen előbbre vitte a cement- és mészmű építését. Ez a beruházás szép példája a baráti országok testvéri, szocialista együttműködésének. Azt példázza, hogy nemcsak általában és elvben, hanem a szocializmus építésének mindennapi, konkrét kérdéseiben is egyek vagyunk és eredményesen segítjük egymás munkáját. A megbeszélés után a Dunai Cement- és Mészmű vezetői megmutatták Kádár elvtársnak a munkahelyeket. Útközben Tulabér József főmérnök ismertette a munkafolyamatokat. Elmondotta például, hogy a nyersmalom építésénél 480 mázsás előre gyártott elemeket használnak, s a hatalmas betonoszlopokat a helyszínen gyártják. A következő munkahelyen Trautmann Rezső miniszter megmutatta Kádár elvtársnak az új típusú zsaluzási állványzatot, amellyel jelentős mennyiségű fát pótolnak. A főmérnök beszámolt arról is, hogy hatalmas, 100 méter magas kémények épülnek. Most még jórészt az alapozásnál tartanak. A kemencékhez elektromos portalanítókat szerelnek, s a magas kémények Vác felett átemelik a füstöt. Budapestre pedig már■ nem fut el belőle. Tájékoztatták a vendégeket arról is, hogy a talajviszonyok nem a legjobbak. Ez száraz időben nem okoz különösebb nehézséget, de esős időszakban rendkívül fellazul a talaj, s így a sztálinvárosihoz hasonló nehézségeket kell legyőzniük a mélyépítőknek. A munka arányaira jellemző, hogy több mint egymillió köbméter földet mozgattak már meg az építkezésnél. Aki gyorsabban és olcsóbban épít, az lássa ennek hasznát A különböző vállalatok együttműködéséről beszélgetve Kádár János elvtárs a beruházók és a kivitelezők érdekeinek azonosságára hívta fel a figyelmet. — Úgy is mondhatnám — „egy tsz-ben” vannak, közös az érdekük: az, hogy minél előbb és minél olcsóbban végezzék el a munkát. Amikor az ember műszakiak ötéves terv egyik legnagyobb beruházásának, a Dunai Cement- és Mészműnek az építőit látogatták meg. Az építkezésnél Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Szokup Lajos építésügyi miniszterhelyettes, Pataki László, a KISZ központi bizottságának titkára, Mikó Balázs, a Dunai Cement- és Mészmű igazgatója, s az építkezés vezetői, a dolgozók képviselői üdvözölték a vendégeket. Mikó Balázs adott tájékoztatást a beruházás méreteiről, az építkezés történetéről. Elmondotta, hogy a Dunai Cement- és Mészmű — amikor teljesen elkészül — évente több mint egymillió tonna cementet, 265 000 tonna kankert, 125 000 tonna égetett meszet ad az országnak, a kőbányából pedig több mint másfélmillió tonnányi követ termelnek. hai, mérnökökkel, tervezőkkel beszélget — fűzte tovább a gondolatait Kádár elvtárs —, hallhat olyasmit: nem ártana, ha a tervezőknek, mérnököknek még több erkölcsi elismerés lenne osztályrészük. Sőt, az sem árt — szokták mondani —, ha az erkölcsi elismerés forintban is kifejezésre jut. De nézzék a dolog másik oldalát. Vállalatuk félmilliárdnyi beruházást végez. Számítsák csak ki, milyen előnyös lenne a népgazdaságnak mondjuk félszázalékos megtakarítás. S hozzáteszem, ugyanilyen előnyös kell hogy legyen az építőknek is. A műszakiaknak is világosan kell látniuk, hogy az igények állandóan növekednek. Ezek kielégítését a tervezőknek, a mérnököknek jobb tervezéssel, a határidők megtartásával, a költségek csökkentésével kell elősegíteniük. Úgy gondolom, az építőiparban egyre következetesebben kellene érvényesíteni azt az elvet, hogy aki megtartja a határidőket, az lássa ennek hasznát. Aki viszont nem, az a kárát. Mert az elmúlt években gyakran hallottunk olyasmiről, hogy az épület többe került, mint terveztük. Arról már ritkábban, hogy kevesebbe került volna a tervezettnél, úgy kell alakítani a dolgokat, hogy aki előbb és olcsóbban épít, az jobban járjon mint az a társa, aki tovább és drágábban épít. Az építők nagy felelőssége A következő munkahelyen Varró Ferenc, többszörösen kitüntetett szocialista brigádvezető tájékoztatta Kádár elvtársat eredményeikről, mire a Központi Bizottság első titkára közvetlen szavakkal beszélt a köréje gyűlt embereknek az építőipar jelentőségéről. A nemzeti jövedelem jelentős hányadát adjuk az építőipar, a maguk kezébe, hogy új gyárakat, lakásokat építsenek. A maguk felelőssége tehát igen nagy a szocialista építőmunkában. Mert az is fontos, hogy az emberek gondolkodásmódja fejlődjék, formálódjék. De nem mindegy, hogy a szocialista építés közben mit adunk az embereknek — csak tudományos magyarázatot-e, mondjuk a társadalmi haladásról, vagy pedig ezzel együtt, korszerű új gyárakat, amelyekben többet termelnek, mint korábban és új tárcásokat, amelyekben jobb életet élnek, mint hajdanában. Mert higgyék el, ez is nagyon fontos. Ebéd után Kádár elvtárs az Egyesült Izzó váci telepére, a lépcsőgyárba látogatott. A KISZ dicséretére válik... Lelkes fiataljaink gyorsabb tempót diktálnak Az Egyesült Izzó váci üzemében György Gyula, az Izzó igazgatója, Brabecz József, a váci telep vezetője, s a gyártelep dolgozóinak képviselői fogadták a vendégeket. Ismertették a váci gyártelep fejlődését, eredményeit, majd a gyár megtekintése során Szirmai Kornél főmérnök részletesen ismertette a munkafolyamatokat, a korszerű szalagokat. A gyárlátogatás után Kádár elvtárs nagygyűlésen találkozott Vác dolgozóival az Egyesült Izzó váci telepének nagycsarnokában. A nagygyűlést Galbicsek Károly, a Váci Városi Pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Kádár János beszélt időszerű békés külpolitikai kérdésekről. Méltatta a Dunai Cement- és Mészmű jelentőségét és részletesen szólt a fiatalok munkájáról. — A Dunai Cement- és Mészműnél eddig 27 000 társadalmi munkaórát dolgoztak a fiatalok. A nyári hónapokban újabb csoportok érkeznek az ország különböző részeiből az építőtáborokba, hogy segítsék meggyorsítani a munkát. A KISZ központi bizottsága, miután védnökséget vállalt a beruházás felett, nemcsak sok nehézséget hárított el, hanem a fiatalok — mondhatnám — állandóan „piszkálgatnak” bennünket, idősebbeket, hogy mi is gyorsítsuk a tempót. Azt mondogatták, hogy a kemencék a tervezettnél jóval előbb is megkezdhetik a termelést, ha szocialista lendülettel dolgozunk. Most már a minisztérium és más illetékesek is magukévá tették a fiatalok álláspontját. Nagyszerű dolog ez: lelkes fiataljaink a szocializmus eszméjétől vezérelve így diktálnak nekünk gyorsabb tempót e fontos beruházásnál. A továbbiakban rámutatott, hogy a Dunai Cement- és Mészmű építése kihat Vác fejlődésére is — majd így folytatta: — A város új arculatát azonban nemcsak ez a nagy és országosan ismert beruházás alakítja, hanem olyasféle „mellékesebb” beruházások is, mint az Egyesült Izzó váci telepe, amelyben 1958-ban kezdték a munkát, s amelyről az ország szinte alig hallott valamit. Pedig már ez a telep ezernél több dolgozót foglalkoztat és ebben az évben mintegy 120 000 televízióképcsövet gyárt. A következő években a jelenleginek két és félszeresére akarják bővíteni ezt a fiatal gyárat. A német kérdésről A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről szólva, Kádár elvtárs kitért a német békeszerződés ügyére is. — Nyugat-Németországban a militaristák újból kezdik a régi nótát fújni, megint fegyverkeznek — mondotta. — A békeszerető emberiség — amely rövid évtizedek alatt kétszer kapott keserű leckét abból, hogy mit jelent a német militarizmus — ezt már nem nézheti tétlenül. Meg kell kötni a békeszerződést mindkét német állammal. Ha ez nem megy, a szocialista világ elhatározott szándéka, hogy meg fogja kötni a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Nagyrabecsüljük és tiszteljük azokat a haladó németeket, akik a szocializmus és a béke hívei. Tiszteljük és becsüljük a Német Demokratikus Köztársaságot, amely fegyvertársunk a békéért vívott harcban, ezzel a Németországgal békeszerződést, fogunk kötni — hangsúlyozta Kádár János. Befejezésül a Központi Bizottság és a kormány nevében további sok sikert és boldogulást kívánt a váci dolgozóknak. A hosszan tartó tapssal fogadott beszéd után a nagygyűlés a városi titkár zárószavával ért véget. (MTI) Dr. Münnich Ferenc elvtárs látogatása Sárkeresztúron Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Cseterki Lajos, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, valamint a Sárbogárdi Járási Pártbizottság , és a járási tanács vezetőinek társaságában csütörtökön ellátogatott Sárkeresztúrra. A vendégeket a község vezetői fogadták. Münnich elvtárs eszmecserét folytatott a termelőszövetkezet tagjaival majd közösen megtekintették a Jóreménység Termelőszövetkezet földjeit. (MTI) Walter Ulbricht fogadta a magyar parlamenti küldöttséget Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke csütörtökön fogadta a magyar országgyűlés küldöttségét, amely Rónai Sándor vezetésével tesz látogatást az NDK-ban. A küldöttség tagjait Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke mutatta be Walter Ulbrichtnak. Az ezt követő baráti beszélgetésen érintették a német békeszerződés megkötésének, a demilitarizált, szabad Nyugat-Berlin megteremtésének és Németország semlegességének kérdését. A magyar képviselők e kérdésben teljesen egyetértettek a német vezetőkkel. Rónai Sándor hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság minden segítséget megad a Német Demokratikus Köztársaságnak politikája megvalósításához. Mindkét fél megelégedését fejezte ki a két ország baráti kapcsolatainak fejlődése felett. Walter Ulbricht megkérte Rónai Sándort: adja át szívélyes üdvözleteit és jókívánságait a magyar népnek, Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Münnich Ferenc miniszterelnöknek, Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Izlandi Köztársaság elnökének távirata Dobi Istvánhoz Asgeir Asgeirsson, az Izlandi Köztársaság elnöke táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének Izland nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. (MTI) Az angol parlamenti képviselők látogatásai Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes csütörtök délelőtt fogadta Lord Boothbyt és Sir Leslie Plummert, az angol Kelet-Nyugat kereskedelmi bizottság elnökét és alelnökét. Délután Kolos Richárd kohó- és gépipari miniszterhelyettes fogadta az angol parlamenti képviselőket. (MTI) Július 2-án lesz a III. országos úttörőtalálkozó A Magyar Úttörők Szövetsége fennállásának 15 évfordulója alkalmából július 2-án tartják Budapesten a III. országos úttörőtalálkozót. Az ünnepélyes előkészületekkel párhuzamosan tartották meg a tavaszi kulturális szemle községi, járási és megyei bemutatóit, valamint a sportversenyek selejtezőit. A kulturális és sportversenyek járási és megyei győztesei június második felében Csillebércen találkoznak, s itt tartják az országos bemutatókat. Július elsején nyílik — 20 ország pionírjaival — Csillebércen a nemzetközi úttörőtábor. A hazánkba érkezett pionírok meglátogatják a Dunai Cement- és Mészmű építkezéseit is. A most épülő József Attila-telepen nemzetközi parkot építenek; a béke és barátság jelképeként rózsaligetet ültetnek. Az ifjú vendégek 10 napot töltenek a Balaton mellett. Július 2-án, az úttörőszövetség fennállásának 15. évfordulóján az ünnepségsorozat záróakkordjaként Budapesten tartják — 15 000 gyermek részvételével — a 111. országos úttörő-találkozót. Június utolsó napjaiban az ország minden tájáról staféták indulnak a fővárosba, elhozzák az úttörőcsapatok 15 pontos vállalásairól szóló jelentéseket. A budapestiek július 1-én a főváros határában veszik át a vidékiektől a stafétabotokat. Július 2-án délelőtt a parlament előtt, a Kossuth téren lesz a díszünnepség Délután a Margitszigeten az Úttörőstadionban sportbemutatókat tartanak, a Dunán pedig viziparádét. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kulturális bemutató lesz, majd este a Halászbástyán a KISZ Központi Művészegyüttese és a legjobb úttörőegyüttesek adnak hangversenyt. (MTI) Fényképek, festmények, repülőmodellek és más kézimunkák bizonyítják az úttörőélet színességét és sokrétűségét a „Tizenöt éves az úttörőszervezet” címmel az Ernst Múzeumban rendezett kiállításon. Az itt bemutatott, sok kézügyességet és ötletességet kiváltó tárgyak száma meghaladja az ezret. Képünkön: Remekmívű kishajók úsznak a kiállítási terem medencéjében.