Népszabadság, 1961. június (19. évfolyam, 129-154. szám)

1961-06-23 / 148. szám

2 NÉPSZABADSÁG 1961. június 23. péntek Mádész­ János elvtárti látogatása Vácott A Dunai Cement- és Mészmű építkezésén a Nagygyűlés az Egyesült Izzó váci telepén Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára csütörtökön Vácra látogatott. Kádár elvtárs társaságában volt Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a KB ipari és közleke­dési osztályának vezetője, és Hor­váth András, a Pest megyei Párt­­bizottság első titkára. A járási pártbizottság székhá­zában Kádár elvtárs megbeszélést folytatott Keleti Ferenccel, a Pest megyei Tanács VB-elnökével, Szill Ferenccel, a Váci Járási Pártbizottság első titkárával, Gal­­bicsek Károllyal, a városi párt­­bizottság első titkárával, Ki­szel Jánossal, a városi tanács VB- elnökével és Dudla Károllyal, a járási tanács VB-elnökhelyettesé­­vel. A vendégek ezután a második Az igazgató méltatta a KISZ segítségét. Mint ismeretes, a KISZ központi bizottsága védnök­séget vállalt az építkezés felett, s már eddig mintegy 2400 fiatal se­gített a munkában. A KISZ hasz­nosan közreműködött a nehézsé­gek elhárításában. A tájékoztató után Kádár elv­társ is nagy elismeréssel szólt az építőkről, köztük a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájáról.­­ Dicséretére válik az ifjúsági szövetségnek, hogy a helyszínen is segíti ezt a nagy beruházást, ugyanakkor kapcsolatba lépett a beruházásban érdekelt hazai üze­mekkel és a Német Demokratikus Köztársaság ifjúsági szervezetei­vel, s az így teremtett jó együtt­működés lényegesen előbbre vit­te a cement- és mészmű építését. Ez a beruházás szép példája a baráti országok testvéri, szo­cialista együttműködésének. Azt példázza, hogy nemcsak álta­lában és elvben, hanem a szocia­lizmus építésének mindennapi, konkrét kérdéseiben is egyek va­gyunk és eredményesen segítjük egymás munkáját. A megbeszélés után a Dunai Cement- és Mészmű vezetői meg­mutatták Kádár elvtársnak a munkahelyeket. Útközben Tulabér József főmérnök ismertette a munkafolyamatokat. Elmondotta például, hogy a nyersmalom épí­tésénél 480 mázsás előre gyártott elemeket használnak, s a hatalmas betonoszlopokat a helyszínen gyártják. A következő munkahe­lyen Trautmann Rezső miniszter megmutatta Kádár elvtársnak az új típusú zsaluzási állványzatot, amellyel jelentős mennyiségű fát pótolnak. A főmérnök beszámolt arról is, hogy hatalmas, 100 méter magas kémények épülnek. Most még jó­részt az alapozásnál tartanak. A kemencékhez elektromos portala­­nítókat szerelnek, s a magas ké­mények Vác felett átemelik a füs­töt. Budapestre pedig már■ nem fut el belőle. Tájékoztatták a vendégeket ar­ról is, hogy a talajviszonyok nem a legjobbak. Ez száraz időben nem okoz különösebb nehézséget, de esős időszakban rendkívül fellazul a talaj, s így a sztálinvárosihoz hasonló nehézségeket kell legyőz­niük a mélyépítőknek. A munka arányaira jellemző, hogy több mint egymillió köbméter földet mozgattak már meg az építkezés­nél. Aki gyorsabban és olcsóbban épít, az lássa ennek hasznát A különböző vállalatok együtt­működéséről beszélgetve Kádár János elvtárs a beruházók és a kivitelezők érdekeinek azonossá­gára hívta fel a figyelmet. — Úgy is mondhatnám — „egy tsz-ben” vannak, közös az érde­kük: az, hogy minél előbb és mi­nél olcsóbban végezzék el a mun­kát. Amikor az ember műszakiak­ ötéves terv egyik legnagyobb be­ruházásának, a Dunai Cement- és Mészműnek az építőit látogatták meg. Az építkezésnél Traut­­mann Rezső építésügyi mi­niszter, Szokup Lajos építés­ügyi miniszterhelyettes, Pataki László, a KISZ központi bizottsá­gának titkára, Mik­ó Balázs, a Du­nai Cement- és Mészmű igazga­tója, s az építkezés vezetői, a dol­gozók képviselői üdvözölték a ven­dégeket. Mikó Balázs adott tájé­koztatást a beruházás méreteiről, az építkezés történetéről. Elmon­dotta, hogy a Dunai Cement- és Mészmű — amikor teljesen elké­szül — évente több mint egy­millió tonna­­ cementet, 265 000 tonna kankert, 125 000 tonna ége­tett meszet ad az országnak, a kőbányából pedig több mint másfélmillió tonnányi követ ter­melnek. hai, mérnökökkel, tervezőkkel be­szélget — fűzte tovább a gondo­latait Kádár elvtárs —, hallhat olyasmit: nem ártana, ha a ter­vezőknek, mérnököknek még több erkölcsi elismerés lenne osztály­részük. Sőt, az sem árt — szokták mondani —, ha az erkölcsi elis­merés forintban is kifejezésre jut. De nézzék a dolog másik oldalát. Vállalatuk félmilliárdnyi beruhá­zást végez. Számítsák csak ki, mi­lyen előnyös lenne a népgazdaság­nak mondjuk félszázalékos meg­takarítás. S hozzáteszem, ugyan­ilyen előnyös kell hogy legyen az építőknek is. A műszakiaknak is világosan kell látniuk, hogy az igények állandóan növekednek. Ezek kielégítését a tervezőknek, a mérnököknek jobb tervezéssel, a határidők megtartásával, a költ­ségek csökkentésével kell elősegí­teniük. Úgy gondolom, az építőiparban egyre követ­kezetesebben kellene érvénye­síteni azt az elvet, hogy aki megtartja a határidőket, az lássa ennek hasznát. Aki viszont nem, az a kárát. Mert az elmúlt években gyakran hallot­tunk olyasmiről, hogy az épület többe került, mint terveztük. Ar­ról már ritkábban, hogy keveseb­be került volna a tervezettnél, úgy kell alakítani a dolgok­at, hogy aki előbb és olcsóbban épít, az jobban járjon mint az a társa, aki tovább és drágábban épít. Az építők nagy felelőssége A következő munkahelyen Varró Ferenc, többszörösen kitün­tetett szocialista brigádvezető tá­jékoztatta Kádár elvtársat ered­ményeikről, mire a Központi Bi­zottság első titkára közvetlen szavakkal beszélt a köréje gyűlt embereknek az építőipar jelentő­ségéről. A nemzeti jövedelem je­lentős hányadát adjuk az épí­tőipar, a maguk kezébe, hogy új gyárakat, lakásokat építse­nek. A maguk felelőssége te­hát igen nagy a szocialista építőmunkában. Mert az is fontos, hogy az embe­rek gondolkodásmódja fejlődjék, formálódjék. De nem mindegy, hogy a szocialista építés közben mit adunk az embereknek — csak tudományos magyarázatot-e, mondjuk a társadalmi haladásról, vagy pedig ezzel együtt, korsze­rű új gyárakat, amelyekben töb­bet termelnek, mint korábban és új tárcásokat, amelyekben jobb életet élnek, mint hajdanában. Mert higgyék el, ez is nagyon fontos. Ebéd után Kádár elvtárs az Egyesült Izzó váci telepére, a lépcsőgyárba látogatott. A KISZ dicséretére válik... Lelkes fiataljaink gyorsabb tempót diktálnak Az Egyesült Izzó váci üzemé­ben György Gyula, az Izzó igaz­gatója, Brabecz József, a váci te­lep vezetője, s a gyártelep dolgo­zóinak képviselői fogadták a ven­dégeket. Ismertették a váci gyár­telep fejlődését, eredményeit, majd a gyár megtekintése során Szirmai Kornél főmérnök részle­tesen ismertette a munkafolyama­tokat, a korszerű szalagokat. A gyárlátogatás után Kádár elvtárs nagygyűlésen találkozott Vác dolgozóival az Egyesült Izzó váci telepének nagycsarnokában. A nagygyűlést Galbicsek Ká­roly, a Váci Városi Pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Kádár János beszélt időszerű bék­és külpolitikai kérdésekről. Mél­tatta a Dunai Cement- és Mész­mű jelentőségét és részletesen szólt a fiatalok munkájáról. — A Dunai Cement- és Mész­­műnél eddig 27 000 társadalmi munkaórát dolgoztak a fiatalok. A nyári hónapokban újabb csoportok érkeznek az ország különböző részeiből az építő­táborokba, hogy segítsék meg­gyorsítani a munkát. A KISZ központi bizottsága, mi­után védnökséget vállalt a beru­házás felett, nemcsak sok nehéz­séget hárított el, hanem a fiatalok — mondhatnám — állandóan „piszkálgatnak” bennünket, idő­sebbeket, hogy mi is gyorsítsuk a tempót. Azt mondogatták, hogy a kemencék a tervezettnél jóval előbb is megkezdhetik a terme­lést, ha szocialista lendülettel dol­gozunk. Most már a minisztérium és más illetékesek is magukévá tették a fiatalok álláspontját. Nagyszerű dolog ez: lelkes fia­taljaink a szocializmus eszméjé­től vezérelve így diktálnak ne­künk gyorsabb tempót e fontos beruházásnál. A továbbiakban rámutatott, hogy a Dunai Cement- és Mészmű építése kihat Vác fejlődésére is — majd így folytatta: — A város új arculatát azonban nemcsak ez­­ a nagy és országosan ismert be­ruházás alakítja, hanem olyas­féle „mellékesebb” beruházások is, mint az Egyesült Izzó váci telepe, amelyben 1958-ban kezdték a munkát, s amelyről az ország szinte alig hallott valamit. Pedig már ez a telep ezernél több dolgo­zót foglalkoztat és ebben az év­ben mintegy 120 000 televízió­­képcsövet gyárt. A következő években a jelenleginek két­ és félszeresére akarják bővíteni ezt a fiatal gyárat. A német kérdésről A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről szólva, Kádár elvtárs kitért a német békeszerződés ügyére is. — Nyugat-Németországban a militaristák újból kezdik a régi nótát fújni, megint fegyverkeznek — mondotta. — A békeszerető emberiség — amely rövid évtize­dek alatt kétszer kapott keserű leckét abból, hogy mit jelent a német militarizmus — ezt már nem nézheti tétlenül. Meg kell kötni a békeszerződést mindkét német állammal. Ha ez nem megy, a szocialista világ elhatá­rozott szándéka, hogy meg fogja kötni a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Nagyrabecsüljük és tiszteljük azo­kat a haladó németeket, akik a szocializmus és a béke hívei. Tisz­teljük és becsüljük a Német De­mokratikus Köztársaságot, amely fegyvertársunk a békéért vívott harcban, ezzel a Németországgal békeszerződést, fogunk kötni — hangsúlyozta Kádár János. Befejezésül a Központi Bizottság és a kor­mány nevében további sok sikert és boldogulást kívánt a váci dolgozóknak. A hosszan tartó tapssal fogadott beszéd után a nagygyűlés a városi titkár zárószavával ért véget. (MTI) Dr. Münnich Ferenc elvtárs látogatása Sárkeresztúron Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Cseterki Lajos, az MSZMP Fejér megyei Bizottságá­nak első titkára, valamint a Sár­bogárdi Járási Pártbizottság , és a járási tanács vezetőinek társa­ságában csütörtökön ellátogatott Sárkeresztúrra. A vendégeket a község vezetői fogadták. Münnich elvtárs eszmecserét folytatott a termelőszövetkezet tagjaival majd közösen megtekin­tették a Jóreménység Termelő­­szövetkezet földjeit. (MTI) Walter Ulbricht fogadta a magyar parlamenti küldöttséget Walter Ulbricht, a Német De­mokratikus Köztársaság Államta­nácsának elnöke csütörtökön fo­gadta a magyar országgyűlés kül­döttségét, amely Rónai Sándor vezetésével tesz látogatást az NDK-ban. A küldöttség tagjait Johannes Dieckmann, a népi ka­mara elnöke mutatta be Walter Ulbrichtnak. Az ezt követő baráti beszélge­tésen érintették a német békeszer­ződés megkötésének, a demilitari­­zált, szabad Nyugat-Berlin meg­teremtésének és Németország semlegességének kérdését. A ma­gyar képviselők e kérdésben tel­jesen egyetértettek a német ve­zetőkkel. Rónai Sándor hangsú­lyozta, hogy a Magyar Népköztár­saság minden segítséget megad a Német Demokratikus Köztársa­ságnak politikája megvalósításá­hoz. Mindkét fél megelégedését fejezte ki a két ország baráti kap­csolatainak fejlődése felett. Walter Ulbricht megkérte Rónai Sándort: adja át szívélyes üdvöz­leteit és jókívánságait a magyar népnek, Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Münnich Ferenc mi­niszterelnöknek, Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Izlandi Köztársaság elnökének távirata Dobi Istvánhoz Asgeir Asgeirsson, az Izlandi Köztársaság elnöke táviratban mondott köszönetet Dobi István­nak, az Elnöki Tanács elnökének Izland nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. (MTI) Az angol parlamenti képviselők látogatásai Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes csütörtök dél­előtt fogadta Lord Boothbyt és Sir Leslie Plummert, az angol Kelet-Nyugat kereskedelmi bi­zottság elnökét és alelnökét. Délután Kolos Richárd kohó- és gépipari miniszterhelyettes fogad­ta az angol parlamenti képviselő­ket. (MTI) Július 2-án lesz a III. országos úttörő­találkozó A Magyar Úttörők Szövetsége fennállásának 15 évfordulója al­kalmából július 2-án tartják Bu­dapesten a III. országos úttörő­találkozót. Az ünnepélyes előkészületekkel párhuzamosan tartották meg a tavaszi kulturális szemle községi, járási és megyei bemutatóit, va­lamint a sportversenyek selejte­zőit. A kulturális és sportverse­nyek járási és megyei győztesei június második felében Csillebér­cen találkoznak, s itt tartják az országos bemutatókat. Július elsején nyílik — 20 or­szág pionírjaival — Csillebércen a nemzetközi úttörőtábor. A ha­zánkba érkezett pionírok meglá­togatják a Dunai Cement- és Mészmű építkezéseit is. A most épülő József Attila-telepen nem­zetközi parkot építenek; a béke és barátság jelképeként rózsa­ligetet ültetnek. Az ifjú vendégek­ 10 napot töltenek a Balaton mel­lett. Július 2-án, az úttörőszövetség fennállásának 15. évfordulóján az ünnepségsorozat záróakkordja­ként Budapesten tartják — 15 000 gyermek részvételével — a 111. országos úttörő-találkozót. Június utolsó napjaiban az ország min­den tájáról staféták indulnak a fővárosba, elhozzák az úttörő­­csapatok 15 pontos vállalásairól szóló jelentéseket. A budapestiek július 1-én a főváros határában veszik át a vidékiektől a staféta­botokat. Július 2-án délelőtt a parlament előtt, a Kossuth téren lesz a díszünnepség Délután a Margitszigeten az Úttörőstadion­­ban sportbemutatókat tartanak, a Dunán pedig viziparádét. A Mar­gitszigeti Szabadtéri Színpadon kulturális bemutató lesz, majd este a Halászbástyán a KISZ Központi Művészegyüttese és a legjobb úttörőegyüttesek adnak hangversenyt. (MTI) Fényképek, festmények, repülőmodellek és más kézimunkák bi­zonyítják az úttörőélet színességét és sokrétűségét a „Tizenöt éves az úttörőszervezet” címmel az Ernst Múzeumban rendezett kiállításon. Az itt bemutatott, sok kézügyességet és ötletességet kiváltó tárgyak száma meghaladja az ezret. Képünkön: Remek­mívű kishajók úsznak a kiállítási terem medencéjében.

Next