Népszabadság, 1961. augusztus (19. évfolyam, 181-207. szám)
1961-08-01 / 181. szám
2 tt a rifk atttal közös nyilatkozatába. Kwame Nkrumah elutazott hazánkból Hétfő reggel ismét felhúzták a Ferihegyi repülőtér árbócaira a magyar és a ghanai nemzeti lobogót. Háromnapos hivatalos látogatása után dr. Kwame Nkrumah és kísérete elutazott hazánkból. A vendégek búcsúztatására több ezer budapesti dolgozó gyűlt össze; megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Sík Endre külügyminiszter. Ott volt az Elnöki Tanács és a Minisztertanács több tagja, a politikai élet sok vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja, s eljöttek a Budapesten tanuló afrikai diákok képviselői is. A magasrangú külföldi vendégek tiszteletére felsorakozott díszőrség parancsnoka jelentést tett Nkrumah elnöknek, majd felcsendült a magyar és a ghanai himnusz, miközben 12 ágyú 21 össztüze búcsúztatta a ghanai államférfiakat. Nkrumah elnök Dobi István társaságában üdvözölte a tiszteletére felsorakozott díszőrséget, aztán a mikrofonhoz lépett, hogy elmondja búcsúbeszédét. Nkrumah elnök búcsúbeszédében hangoztatta, hogy értékes megbeszéléseket tartottak a magyar kormány tagjaival. Rendkívül örülök annak — mondotta —, hogy megegyeztünk, nagyköveti szinten diplomáciai képviselőket cserélünk. A ghánai államfő örömmel emlékezett vissza találkozására Kádár Jánossal. Nagyon örültem annak — mondotta —, hogy felújítottam vele a még New Yorkban, az Egyesült Nemzetek közgyűlésének 15. ülésszakán kötött ismeretséget. Nkrumah elnök befejezésül a tartós békéért, a gyarmatosítás teljes megszüntetéséért folyó közös harc szükségességéről beszélt, majd Magyarország és Ghána, az emberek és a nemzetek közötti barátság éltetésével fejezte be búcsúbeszédét. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatta a ghanai vendégeket. A magyar népek — mondotta — az őszinte barátság és szolidaritás érzése tölti el a ghanai nép, s a függetlenségükért harcoló afrikai népek iránt. A kölcsönös megértés szellemében lefolytatott tárgyalásaink újabb hozzájárulást jelentenek a ghánai és a magyar nép barátságának erősítéséhez, a két állam kapcsolatainak kiszélesítéséhez, a békés egymás mellett élés nagy eszméjének diadalra juttatásához. Engedjék meg, hogy a dolgozó magyar nép nevében szolidaritásunkról biztosítsam önöket és arról, hogy a magunk részéről továbbra is mindent megteszünk a két nép barátságának szorosabbá tételéért. Dobi István befejezésül szerencsés utat kívánt a ghanai államfőnek, további sikereket a ghanai nép felemelkedéséért és a világbéke megerősítéséért folytatott nemes munkájukban. Beszédét Nkrumah elnök, a ghanai és a magyar nép barátságának éltetésével fejezte be. Dobi István beszéde után a magyar államférfiak még egyszer meleg barátsággal kezet szorítottak Nkrumah elnökkel, majd úttörőkislányok rózsacsokrokkal kedveskedtek a ghánai vendégeknek. A búcsúztatásra összegyűlt tömeg eközben hatalmas ovációba kezdett: „Éljen Afrika!”-felkiáltásokkal; többen virágcsokrot adtak át Nkrumah elnöknek, mások megölelték, megcsókolták. Aztán még egy búcsúkézfogás következett az IL—18 mintájú gép feljárójánál. Kállai Gyula elvtárs így köszönt el Nkrumah elnöktől: „Kár, hogy ilyen rövid ideig volt nálunk!” Nkrumah elnök a repülőgép feljárójáról válaszolt. Nagy derültség közepette ezt mondotta: „Egyes nyugati politikusok számára még ez a rövid idő is elviselhetetlenül hosszúnak tűnt.” A kedves vendégek különrepülőgépe negyed 10-kor emelkedett a magasba, hogy Csehszlovákiába vigye a ghanai államférfiakat. Búcsúkézfogás a repülőtéren. (Folytatás az 1. oldalról.) Mindkét kormány egyetért abban, hogy az IKSZ sikeres tevékenységének elengedhetetlen feltétele a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítása az ENSZ-ben. Nkrumah elnök magyarországi látogatása és tárgyalásai jelentősek Budapesten, az 1961. évi A Magyar Népköztársaság részéről Dobi István s. k. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke állomását képezik a két ország és népeik közötti baráti kapcsolatok erősítésének és fejlesztésének. Dr. Kwame Nkrumah, a Ghánai Köztársaság elnöke ghánai látogatásra hívta meg Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökét, aki a meghívást elfogadta, július hó 39. napján. A Ghanai Köztársaság részéről Dr. Kwame Nkrumah s. k. a Ghanai Köztársaság elnöke Dr. Kwame Nkrumah Prágába érkezett Prága, július 31. (MTI) Dr. Kwame Nkrumah, a Ghánai Köztársaság elnöke hétfő délelőtt Budapestről Prágába érkezett. A repülőtéren Antonin Novotny, köztársasági elnök, valamint a csehszlovák kormány és a nemzetgyűlés képviselői fogadták Nkrumah elnököt és kíséretét. Antonin Novotny üdvözlő beszédében méltatta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Ghanai Köztársaság között kialakult sokoldalú együttműködést és hangsúlyozta, a csehszlovák nép nagyra értékeli Nkrumah elnöknek és a Ghanai Köztársaságnak a népek békés együttélésére irányuló politikáját, kész Ghána és a többi afrikai ország népét támogatni gazdasági építő munkájában. Dr. Kwame Nkrumah köszönő távirata Dobi Istvánhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez Elutazva Budapestről szeretném megköszönni önnek, a kormány és a párt vezetőinek, valamint Magyarország népének rövid itttartózkodásunk alatt irántunk tanúsított rendkívül nagylelkű vendégszeretetét. Meg vagyok győződve arról, hogy látogatásunk megerősíti Magyarország és Ghána kapcsolatait. További jó egészséget és boldogságot kívánok Önnek. Kwame Nkrumah Nkrumah elnök magyarországi látogatásának utolsó napja is zsúfolt programot hozott. A Ghánai Köztársaság elnöke és kísérete vasárnap délelőtt — Kiss Károly, Kristóf István és Szarka Károly külügyminiszterhelyettes társaságában — meglátogatta az inotai alumíniumkohót. * Délben érkezünk ghanai vendégeink háromnapos látogatásának utolsó állomására, Balatonaligára. Itt tölti szabadságát Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kádár elvtárs tavaly az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszakán találkozott először a ghanai államfővel, Nkrumah elnökkel. Azon a napon, amikor 13 új afrikai független állam képviselői egymás után foglalták el helyüket a közgyűlés karosszékeiben, s az emelvényen Nkrumah felejthetetlen szavakba öntötte Afrika hangját: „Követelésünk mennydörögve, zúgóceánok és hegyek, dombok és völgyek fölött. Szabadságot Afrikának! Afrika szabadságot akar! Afrikának szabadnak kell lennie!” S most, amikor megérkezik Balatonaligára a ghánai államfő, így emlékezik erre az első találkozásra Kádár János elvtárs: — Elnök úr! Újra átélem azt a napot, amikor ön nemzeti viseletében az ENSZ szónoki emelvényére lépett és szenvedélyes hangon az imperializmus főfészkében mondott vádbeszédet a gyarmattartók ellen. Addig az ön neve csak egy volt nekem a nagy szabadságharcosok közül, de ott a szónoki emelvényen többnek tűnt, óriásnak, magabiztosnak, mint aki maga mögött tudja a még elnyomott milliók rokonszenvét és véleményét. Aztán csakhamar meghitt beszélgetés alakul ki előbb az üdülő teraszán, majd a közös ebéden. Nkrumah beszél. ..Emlékszem — mondja — az amerikai ex-alelnök, Nixon úr gyakran nevezte önöket kommunista rabszolgáknak. Nos, ha abból áll a rabszolgaságuk, amit én Magyarországon láttam, akkor beállók kommunista rabszolgának.” Tawhah Adamasio, az elnöki ügyek minisztere nyomban hozzáteszi, hogy Kádár Jánost eddig csak az imperialista sajtóból ismerte. — Ők gyakran csinálnak nekem ingyen propagandát — szól közbe nevetve Kádár elvtárs. — S méghozzá milyet. Eddig önt amolyan mogorva, harcias külsejű embernek képzeltem — újságolja nevetve Adamasia —, s lám, egy nyugodt, bölcs politikussal van dolgunk. Nkrumah ezt a véleményt is kiegészíti. Elmondja, hogy itt van vele a fél kormány, jobbára olyan emberek, akik eddig valóban sok rosszat hallottak Magyarországról. Most, miután ebben az országban egyetlen roszszul öltözött, savanyú arcú emberrel sem találkoztak, teljesen megváltozott a véleményük. Ennek mintegy szimbólumaként, a fényképezőgépek lencséje elé invitálják Kádár elvtársat, hogy csoportképen is megörökítsék a mai találkozást. Kádár elvtárs pedig ebédre hívja a vendégeket. Az üdülő szakácsa igencsak elszámította magát, kettés paprikával főzte a halászlét, nem ismerve a ghanai szokásokat. Ám, a vendégek versenyre keltek a piros cseresznyepaprika fogyasztásában. .. Az ebédközbeni pohárköszöntők is végtelenül szívélyesek. Kádár elvtárs hangsúlyozza: a magyar— ghanai kapcsolatok ugyan nem tekinthetnek vissza hosszú múltra, de máris mélyek, s a mostani látogatással tovább erősödtek. A magyar nép együtt érez Ghana népével, szolidáris vele imperialistaellenes harcában, s sikereit saját sikereinek is tekinti. Erre emeli poharát. Nkrumah elnök szintén a baráti találkozások epizódjait idézi pohárköszöntőjében. Elmondja, hogy bármerre jártak, a szeretet és a tisztelet hulláma vette körül őket, s azzal, hogy ma Kádár Jánossal is találkoztak, végképp beteljesedett küldetésük. Pohárköszöntő közben Kádár elvtárs Nkrumah elnökhöz fordul: — Hallom, hogy a budapesti angol követ és a katonai attasé kivonult a fogadásról, amelyen ön szóba hozta a gyarmatosítók viselt dolgait. Még szerencsénk, hogy nem fogadásokból áll a világ. A fogadásokról ki lehet vonulni, ám a világból nem. Nkrumah egy másik diplomáciai történettel válaszol Kádár elvtársnak: — Amikor elindultam erre az útra — mondja —, az egyik amerikai diplomata megkérdezte: ezek után végtére is a kommunizmus, avagy a kapitalizmus mellett állok-e, így feleltem az érdeklődőnek: Nem az én dolgom, hogy a kapitalizmus vagy a szocializmus mellett érveljek. A történelem halad előre, s mi követjük. Ami pedig a látogatást illeti: találkozásaink során meggyőződtem róla, hogy a szabadság, az egyenlőség, az igazság és ami mindezzel együtt jár, az emberség, csakis a szocialista országokban ölt valódi testet. Ahogy telik az idő, úgy élénkül az eszmecsere. Ismét Nkrumah elnök beszél, arról, hogy a ghánai és a magyar nép hajdani szenvedései és mai törekvései között igen sok rokonvonás van. — Ügy van! — mondja Kádár elvtárs. — A mi országunk is évszázadokon át félgyarmati sorban élt, ráadásul a háború idején a német fasiszták lerombolták, kifosztották Magyarországot. — A ghánai népnek is nagy nehézségeket kell leküzdenie. Mindenekelőtt fel kell tárni országunk kincseit, adottságait, aztán jó terveket kell készítenünk. Ebben is, abban is számítunk a magyar nép segítségére. Önöknek már sok a tapasztalatuk. Szombatról vasárnapra virradóra elolvastam a „Tervgazdaság Magyarországon” című könyv angol nyelvű kiadását. Mondhatom, nagyszerű útmutatás... Búcsúznak a vendégek. Ghanai újságíróbarátunk tudósítását fogalmazza. Ez lesz a címe: „Távol a szemtől, közel a szívhez”! Valóban ezzel az érzéssel köszönnek el egymástól a ghánai és a magyar vezetők. Kőszegi Frigyes „ Távol a szemtől, közel a Dr. Kwame Nkrumah találkozása Kádár Jánossal A találkozás első percei Diplomáciai kapcsolat létesül hazánk és Ghana között A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Ghanai Köztársaság elnöke elhatározták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Ghanai Köztársaság között nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatot létesítenek. A diplomáciai kapcsolat létesítéséről szóló jegyzőkönyvet Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és dr. Kwame Nkrumah, a Ghánai Köztársaság elnöke írta alá. (MTI) 1961. augusztus 1. kedd NÉPSZABADSÁG