Népszabadság, 1962. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-25 / 71. szám
IILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . V-*- * 16 oldal - Ara 8A fillér 962. március 23. vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XX. évfolyam, 71. szám Önkéntes eriték Pécsett tavaly elhatározták, hogy szobrot emelnek a társadalmi munkának. Megörökítik azok emlékét, akik ugyan nem hajtottak végre világra szóló tetteket, akiknek neve nem kerül majd be a történelemkönyvekbe, alkotásaik sem évezredeknek szólnak, hiszen nem tettek többet mint igyekeztek kulturált körülményeket teremteni lakóhelyükön. Szóval Pécsett szobor őrzi majd emléküket, másutt lakóhelyük díszpolgárai lesznek. Helyenként oklevéllel, plakettel fejezik fel a város, a község háláját azoknak, akik önzetlenül munkálkodtak a közért. Sokszor szorít ma még minket a cipő. Több kellene életünk szépítésére, mint amennyivel rendelkezünk. Sokszor csak a ház felépítésére telik, de a parkosításra már nem. A kocsiút szilárd burkolata is elkészül, de a járda megcsinálására nem tudja közpénzből. Az utca fásításához csemetét biztosít az állam, de a fát mások ültetik el. Ők ültetik, a társadalmi munkások, akiknek szívügyük lakóhelyük ápoltsága, kulturáltsága, szépsége. Sokoldalú, hasznos, segítséget nyújtanak a társadalmi munkások a városok és a községek fejlesztéséhez. Mint a Minisztertanács legutóbbi ülésén megállapította, tavaly az ország lakossága csaknem kétszázmillió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a községfejlesztési tervek megvalósításához. Egynegyedével többet végeztek önként vállalt munkájukkal a falvak és a városok lakói, az eredetileg tervezettnél. Új járdák, közkutak, iskolai tantermek, törpevízművek, fürdődé, művelődési házak épültek az ország minden részében a községfejlesztési beruházásból, az önkéntes közreműködőik seregének részvételével. A tavalyi jó tapasztalatok alapján a helyi tanácsok az idén is joggal számíthatnak a lakosság segítségére, a közérdekű beruházások megvalósításában. Az eddigi adatok szerint az idén a közösségi munka önkéntesei 150 millió forintnyi munkával járulnak hozzá a községfejlesztési tervek mielőbbi megvalósításához. S mi készül ebből a hatalmas öszszegből? A Hazafias Népfront felhívására például a mezőkövesdi és a mezőcsáti járás termelőszövetkezetei , összefegtták, hogy megszabadítsák földjeiket az évente megújuló, súlyos károkat okozó belvizektől. Azóta hét község termelőszövetkezetei csatlakoztak a közös vállalkozáshoz és így három-négy éven keresztül öt-hat ezer termelőszövetkezeti paraszt tevékenykedik társadalmi munkában, hogy megtetézve az állam segítségét, ezer katasztrális hold új szántóterületet nyerjenek és 700 holdas halastavat létesítsenek. Pezsgő társadalmi munkára számítanak a fővárosban is. A Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának keretében működő operatív bizottság hangolja össze és irányítja a társadalmi segítséget. A dolgozokat a szakszervezetek budapesti tanácsának elnöksége-, valamint a KISZ budapesti bizottsága mozgósítja erre. S mit fognak elvégezni a fővárosiak? A Vár helyreállításánál, ahogy az idő megengedi, naponta 110—210 önkéntes dolgozó segítségére számítanak. A Népliget rendezésénél az eredetileg napi 00 főre tervezett munkáslétszámot a környékbeli vasasüzemek kérésére 120-ra kellett feiemelni, ami volt a jelentkező. így április 15 és október 15 között a Népliget szépítésén a tervezettnél háromezerrel több társadalmi munkás szorgoskodik majd. Sok a tennivaló. Gondosan mérlegelni kell a lehetőségeket, s számba kell venni mindenütt az erőket. Ott is, ahol erre még nem gondoltak, de a lehetőségek adva vannak. Kommunista polgármesterek jártak Franciaországból a napokban hazánkban. Sokfelé megfordultak. Meglátogattak új lakótelepeket, gyárakat. Csepelen megismerkedtek az új lakóházakkal. Tetszettek. De amikor meglátták a ragyogó épületekre árnyékot vető, elhanyagolt környezetet, bizony nem nagyon lelkesedtek, őszintén ki is fejezték nemtetszésüket, hangsúlyozva, hogy kis hibáról van szó, ami nem változtat azon az általános jó benyomáson, melyet hazánkban szereztek. Igaz ugyan, hogy minden hasonlat sántít, de azért ennek a példának van egy nagyon megszívlelendő tanulsága. Valaki vagy valakik elfeledkeztek arról — s ez nemcsak Csepelen van így néha —, hogy saját erejükre támaszkodva oldjanak meg egy olyan feladatot, amire esetleg nem futotta a nagy közösség — az ország — erejéből, de győzné a házak körüli rendteremtést a kisebb kollektíva, csak valakinek kezdeményeznie kellene. És ez nagyon fontos. A tanácstagnak, a népfrontbizottságnak, a KISZ-nek, a nőtanácsnak vagy a lakóbizottságnak kellene erre gondolnia. Mert az országos pezsgéshez hasonlóan nyilván ott is felbuzogna a társadalmi munka bővizű forrása, ha utat nyitnának erejének. A társadalmi munka nem lehet öncél. Jól meg kell gondolni, mihez kérik az önként többet vállalók segítségét. Az ember a jól végzett munka után szeret gyönyörködni abban, amit csinált. Ha azt látja, hogy feleslegesen fáradt, elszedvetlenedik. Mert aki társadalmi munkát vállal, az nem a statisztikát akarja szépíteni, hanem hatni, alkotni, gyarapítani akar. Ezt sohasem szabad szem elől téveszteni. Százötvenmillió forint, nagy summa ez, sok minden elvégzését teszi lehetővé. De talán nem is ez a legszebb, hanem az ember változása, formálódása, évtizedek, évszázadok alatt beidegződlen megszokások megsemmisülése. ,,az én házam — az én váram” hazug, zárkózottságot eszményítő elvének szétrombyolása. A kerítés ma már nem választja el egymástól ez embereket. Egy-egy községnek, háztömbnek, kerületnek, de akár az egész fővárosnak közösek a gondjai, örömei. S közösek a tervei is. A város, a falu szépítése nemcsak a hivatalok gondja, hanem mindannyiunké. Ezért sereglenek tízezrek a jó idő beálltával falun a belvízlevezetéshez, a járdaépítéshez, a művelődési ház falainak felhúzásához, a fővárosban , a Várba, a Népligetbe, Lágymányosra, hogy amit lehet, a terven felül önkéntesen vállalt munkával végezzenek el. Ebben az önként vállalt, ingyenes munkában a jövő tükröződik, a nem is nagyon távoli jövő, amikor már nem lesz kivétel a közösségért végzett társadalmi munka, hanem általános szabály, amely öszszefogja az egyes emberek erejét, a közös erőfeszítések megvalósításáé Kukás Sándor Algériában megkezdték az OAS-bandák gócpontjainak átkutatását Harckocsioszlopok és páncélos egységek Algír utcáin Izzó hangulatú munkásgyűlések Párizsban Párizs, március4. (MTI) Algírban a pénteken kirobbant harcok szombaton is folytatódtak. A francia hadsereg továbbra is szorosan körülzárva tartja Bab-el-Oued városnegyedet, az OAS terrorista bandáinak fellegvárát. A kijárási tilalom továbbra is érvényben van. A hadsereg felszólította a negyed lakóit, tartsák magukat távol az ablakoktól is. Hivatalos francia jelentések arról számolnak be, hogy pénteken az OAS-szal vívott harcban a katonaság 12 halottat és 74 seesület vesztett. A polgári lakosság vesztesége 3 halott és 150 sebesült. A jelentés megállapítja, hogy a sebesültek túlnyomó többségét nem tudják kórházba szállítani, mert a terroristák még a mentőkocsikat is tűz alá veszik. A városnegyed utcáit üvegcserép és törmelék borítja. Többfelé kiégett gépkocsikat lehet látni. Egy nap alatt 22 merénylet A szombatra virradó éjszaka harckocsioszlopok és páncélos egységek vonultak fel Algír város utcáin. Egész éjjel géppuskák ropogtak a városban. Péntek este Joxe francia államminiszter rádióbeszédben szólította fel az algériaiakat és az Algériábanélő franciákat, hogy tegyék magukévá az eyiani megállapodást és működjenek együtt a hatóságokkal, hogy meg-akadályozzák a további vérontást. Éjfélkor Vitális Cros algíri rend- tőrprefektus intézett rádiófelhívást a Bab-el-Oued városnegyediben lakó európaiakhoz, és felszólította őket, hogy hagyják abba a harcot. A UPI jelentése szerint Oranban viszonylag nyugodt volt a helyzet a legutóbbi utcai harcok után. Az OAS terrorosztagai pénteken 23 merényletet követtek el Algéria területén, köztük 16-ot Algír városában. A merényleteknek 15 arab esett áldozatául. Más terrorista csoportok egy algériai bankot fosztottak ki, és több millió frankot raboltak. Ugyancsak merényletet követtek el a nyugat-algériai Szidi-Bel- Abbesben és Constantine-ban, ahol több plasztikbombát robbantottak. Jelentések szerint az OAS terrorcsapatai által megtámadott francia sorkatolinák az utóbbi 24 órában kiléptek eddigi, kizárólag védekező álláspontjukból, és megkezdték az európai negyed bérházaiban az OAS tűzfészkeinek átkutatását. Rabatból érkező hírek arról tanúskodnak, hogy az FLN vezetői feszült figyelemmel kísérik az algériai eseményeket. Az algériai kormány sajtószolgálata nyilatkozatában elismerését fejezi ki a francia sorkatonáknak és hangoztatja, hogy a katonák és az algériai lakosság barátságának megnyilvánuló jelei alapjai lehetnek egy tényleges szövetségnek. Az FVN együttműködési készséget mutatja egyébként az, hogy a szervezet algíri képviselői pénteken közölték a francia főkormányzósággal, készek megvédeni az arab és vegyes városrészek európai lakosait az OAS terroristái ellen. Francia részről eddig nem válaszoltak az FLN javaslatára, s semmi jele nincs annak, hogyaz FLN Algériában állomásozó csapatait bevonják az OAS elleni harcba. Az új algériai főkormányzó, Christian Fouchet és helyettese, Bernard Tricot szombaton érkezett meg Algírba, a főkormányzóság székhelyére. A francia kormány máris megszegte az eviani egyezményt Az algíri OAS-terroristák lázadásának hírére a francia, munkások pénteken és szombaton több üzemben megszakították a munkát és izzó hangulatú gyűléseken követelték a kormány határozott fellépését a fasiszta zendülők ellen. A Renault-gyár 3000 dolgozója nyilatkozatában halálbüntetést követol az OAS-gyilkosokra és a plasztikmerénylőkre. A francia kormány azonban mindeddig figyelmen kívül hágta a munkásság követeléseit. A pénteki minisztertanácson hozott amnesztia rendelete az algériai foglyok szabadon bocsátásával (Folytatás a 2. oldalon.) GŐZKAZÁN BÁNYÁKNAK Bányák melegek ellátására új típusú, óránként 10 tonna teljesítményű gőzkazánokat készítenek a Láng Gépgyár kazánműhelyében. (Wormser Antal felvétele.)