Népszabadság, 1962. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 271. szám
A kommunista építés alapvető feladataira kell összpontosítani a párt erőit Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságának plénumán Moszkvában, a nagy Kreml-palotában Nyikita Hruscsov hétfő délelőtt megnyitotta az SZKP Központi Bizottságának plénumát. A plénumra a központi bizottság tagjain és póttagjain, a revíziós bizottság tagjain kívül vezető párt-, tanácsi és gazdasági munkásokat is meghívtak. A plénum napirendjén az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság pártirányításának megjavítása szerepel. Moszkva, november 19. (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a központi bizottság plénuma elé terjesztette megvitatásra beszámolóját, amelynek címe: A Szovjetunió gazdasági életének fejlődése és a népgazdaság pártirányítása. Hruscsov beszámolójában megállapítja: „A XXII. kongresszus óta eltelt egy év alatt igen nagy eredményeket értünk el, mind a belső fejlődésben, mind a nemzetközi küzdőtéren”. A kongreszszus határozatai és a párt új programja jelentősen meggyorsították a társadalmi fejlődést — hangsúlyozta Hruscsov, majd hozzátette: minden alapunk megvan annak kijelentésére, hogy ügyeink jól mennek, a párt által megvalósított lenini irányvonal jó gyümölcsöket terem. I felépítése jelenleg területi elven alapul, s így a pártszerveknek egyaránt kell foglalkozniuk az iparral is, a mezőgazdasággal is. A gyakorlatban kezdett úgy alakulni a dolog, hogy a pártszervek kényszerűen szétforgácsolják erőiket, hol ehhez, hol ahhoz fognak. Ez kampányszerűvé teszi a pártirányítást. „A vezetés kampánysszerűsége annak következménye, hogy a pártszervek jelenlegi struktúrája nincs összhangban az ország gazdasági fejlődésének mai feladataival” — mondotta. A Falusi viszonylatban a pártszervek új felépítése azt jelenti majd, hogy a mezőgazdasági termelésben, a mezőgazdaságot kiszolgáló intézményekben és szervezetekben, s a mezőgazdasági nyersanyag-feldolgozó vállalatoknál tevékenykedő kommunisták mind egységes pártszervezetben tömörülnek. Ezt a pártszervezetet a mezőgazdasági termelési igazgatóság pártbizottsága fogja irányítani. Ami az iparvállalatok, az építkezések és a közlekedés pártszervezeteit illeti, ezek vezetése az ipari termelést irányító pártbizottság kezében összpontosul majd.” Hruscsov megállapította, a helyi pártszervek szükségesnek ismerték el, hogy a Szovjetunióban mintegy másfél ezer termelési kolhoz-szovhoz igazgatóság működjék. Az igazgatóságok száma azonban nem tekinthető állandónak és véglegesnek, minthogy a termelés feltételeinek megváltoztatásával változni fog az ilyen igazgatóságok száma és munkájuk mennyisége. Magasabbak a követelmények „Pártunk, amikor irányt vett a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésére, szigorúan követi a nagy Lenin tanítását”. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította ezután, hogy a kommunizmus kibontakozott építésének körülményei között új, magasabb követelmények vetődnek fel az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság irányításával szemben. „Most nem egyszerűen a gazdasági munka megjavításáról van szó, hanem a népgazdaság pártirányításának olyan szervezeti átépítéséről, amely biztosítja a párthatározatok még sikeresebb végrehajtását.” Hruscsov emlékeztetett azokra az átszervezésekre, amelyeket az ipar, az építőipar és a kolhoz-szovhoz termelés gazdasági szerveiben végrehajtottak. „A kolhoz-szovhoz termelési igazgatóságok munkája — mondotta — azt bizonyítja, hogy megtaláltuk a mezőgazdasági termelés irányításának tökéletesebb formáját. Az ipar és az építőipar területén az újfajta vezetésnek már huzamosabb tapasztalataival rendelkezünk. Népgazdasági tanácsaink több mint öt éve működnek. Az ipar sikeres fejlődése igazolja a hozott intézkedések helyességét. Most a népgazdaság pártirányításának átszervezése kerül napirendre” — állapította meg Hruscsov. A beszámoló a továbbiakban kitért a hétéves terv (1959—1965) első négy évének eredményeire. Ezzel összefüggésben Hruscsov kijelentette: a hétéves terv előirányzatait a legfontosabb mutatóikban túlteljesítik. Az ipari termelés 1959—1962 között 45 százalékkal növekedett az előírt 39 százalék helyett. Ezen belül a termelési eszközök gyártása 51 százalékkal emelkedett 41 százalék helyett. Ezekben az években 28 milliárd rubel értékű ipari terméket gyártunk terven felül. A népgazdaság a kijelölt feladaton túl 2,5 millió tonna nyersvasat, mintegy 13 millió tonna acélt, 11 millió tonna hengerelt árut s csaknem 17 millió tonna olajat kap. A nehézipar elsődleges fejlesztése és a mezőgazdasági termelés növelése alapján fejlődik a fogyasztási cikkek gyártása. Ez utóbbi az előirányzott 33 százalékkal szemben 34 százalékkal emelkedett négy év alatt. Szövetből 1,3 milliárd métert, kötszövött árukból 189 millió darabot, bőr lábbeliből 88 millió párt termeltünk terven felül. „Az ipar egészében véve jól dolgozik — jelentette ki Hruscsov —, de sokkal jobban is dolgozhatna.” Hruscsov kijelentette: „Továbbra is szilárdan követni fogjuk a termelőeszközök termelése elsődleges fejlesztésének lenini irányvonalát.” Egyben hangsúlyozta, hogy állandóan gondot kell fordítani a helyes arányokra a termelőeszközök és a fogyasztási cikkek termelésének fejlesztésében. „Pótlólagos intézkedéseket kell tennünk, hogy gyorsított ütemben fejlődjék a közszükségleti cikkek termelése” — mondotta. Megjegyezte, hogy a hétéves terv eltelt éveiben óriási mértékben fejlődött a beruházási építkezés, főleg az ország keleti körzeteiben. Országszerte az állami beruházások együttes terjedelme az 1959—1962-es időszakban elérte, illetőleg ez év végéig eléri majd a 107 milliárd rubelt, s csaknem 6 milliárd rubellel több lesz az előirányzottnál. Az állami beruházások évi átlagos növekedése 11 százalék a hétéves tervben előirányzott 8,6 százalékkal szemben. Az SZKP KB első titkára adatokat ismertetett a dolgozók anyagi jólétének növekedéséről. Hruscsov kijelentette: „Továbbra is a párt figyelmének középpontjában áll majd a nép életszínvonalának állandó emelése, a szovjet emberek anyagi és szellemi szükségleteinek mind teljesebb kielégítése.” A mezőgazdasági termelési igazgatóságok pozitív eredményt hoztak Az SZKP Központi Bizottságának első titkára a továbbiakban rámutatott, hogy a népgazdasági tanácsok és a kolhoz-szovhoz termelési igazgatóságok megalakítása pozitív eredményekkel jár. „Ugyanakkor az is világossá válik — mondotta —, hogy a népgazdaság irányításának megjavítása érdekében nem korlátozódhatunk csupán a gazdasági szervek átalakításába. Megérett annak szükségessége, hogy a népgazdaság központi és helyi pártirányításának szervezeti átépítésével is foglalkozzunk.” Hruscsov itt megállapította, hogy a pártszervezetek felépítésének jelenleg érvényben levő területi elve pozitív szerepet játszott. „A jelenlegi körülmények között azonban — amikor az ország a kommunizmus építésének időszakába lépett, s amikor a népgazdaság gigászi méretű — felmérhetetlenül fokozódott a párt szerepe az ország egész életében, különösen a gazdasági építésben. A régi szervezeti formák ma bizonyos értelemben a termelés, a párt irányításának fékezőjévé válnak.” Hruscsov kijelentette: „Előrehaladásunk üteme most főleg attól függ majd, hogy milyen hozzáértéssel szervezzük meg a párt politikai irányvonalának érvényesítését. Ezért sarkalatos intézkedéseket kell tennünk, hogy biztosítsuk a konkrétabb és tervszerűbb pártirányítást a termelés valamennyi ágában” Megjegyezte, hogy a pártszervek A pártszervek átalakításának célja: a káderek jobb elosztása Hruscsov megjegyezte, hogy a pártszervek struktúrájának átalakításával elsősorban helyesebben akarják felhasználni, jobban akarják elosztani a párt kádereit. „Ha megtaláljuk a helyes szervezeti felépítést, módunk lesz arra, hogy a jelenlegi káderekkel tervszerűen fejlesszük a gazdaság valamennyi ágát” — mondotta. Közölte, hogy a párttagság létszáma jelenleg több mint tízmillió fő. Mintegy húszmillió a Komszomol tagjainak száma. A szakszervezetek 66 millió dolgozót egyesítenek. „Pártunk és a vezetése alatt álló szervezetek óriási erőt képviselnek” — hangsúlyozta. Mint mondotta, az iparban, a közlekedésben és az építőiparban 3 655 000, a mezőgazdaságban pedig mintegy kétmillió kommunista dolgozik. Az ipar, a közlekedés és az építőipar ez idő szerint 2 546 000 közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező szakembert, ezen belül 2 099 000 mérnököt és technikust, a mezőgazdaság pedig 559 000 közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező szakembert foglalkoztat. Az SZKP KB első titkára kijelentette: „Az a feladatunk, hogy jobb szervezeti struktúrát találjunk, amely lehetővé teszi, hogy helyesen használjuk fel a párt és a szovjetek kádereit s a tudományos és műszaki dolgozókat a gazdaság valamennyi ágában, és jobban megszervezzük munkájukat. Ezek az intézkedések segítségünkre lesznek, hogy mozgásba hozzuk, s a XXII. pártkongreszszuson elfogadott határozatok és kommunista építési program végrehajtásának szolgálatába állítsuk tartalékainkat.” Mint megjegyezte, az SZKP KB elnökségének javaslatai abból indulnak ki, hogy a pártszerveket a legalsó foktól a legfelsőbbig ágazati elvre kell felépíteni, biztosítva ezzel az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság konkrétabb pártirányítását. „Ha a termelési-ágazati elvre is épülnek majd a pártszervezetek legalulról egészen legfelülig — folytatta Hruscsov — azért egyáltalán nem szűnnek meg foglalkozni a mindennapi élet, az oktatás és a kultúra kérdéseivel. Ellenkezőleg, figyelmüket a fő dologra, a termelés kérdéseire összpontosítva, konkrétabban foglalkozhatnak majd a szervező és ideológiai nevelőmunkával is, szervesen összekötve azt az ipari és mezőgazdasági termeléssel.” N. Sz. Hruscsov kiemelte: „Ilyenformán az átszervezés fő értelme az, hogy a párt és a pártszervek erőfeszítéseit a kommunista építés alapvető feladatainak megoldására összpontosítsuk. Az újvidéki termelési igazgatóságok hatásköre a mezőgazdasági termelés, tekintetében jelentősen bővül. A helyi pártszervek célszerűtlennek tartják a vidéki kerületi pártbizottságok további fenntartását. Helyettük — azt javasolják — meg kell alakítani a termelési kolhoz-szevhoz igazgatóságok pártbizottságait, amelyek megvalósítják a kolhozok és szovhozok, a tudományos kutatóintézetek és kulturális-művelődési intézmények, egészségügyi és oktatási intézmények, valamint egyéb, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban levő szervezetek pártirányítását. Hruscsov kijelentette: „A kol- Vhozszovhoz termelési igazgatóságok pártbizottságainak megalakításával meg kell javulnia a mezőgazdasági termelés pártirányításának. A termelési igazgatóságok pártbizottságaiban dolgozó pártmunkások létszámának lényegesen alacsonyabbnak kell lennie a jelenlegi kerületi pártszervezetek apparátusáénál.” Megjegyezte, hogy a városokban és a városok környékén működő ipari, közlekedési, hírközlési és építőipari vállalatok pártszervezeteinek vezetését ezután is a városi pártbizottságok fogják ellátni. Az újonnan alakuló mezőgazdasági termelési igazgatóságok területén, amennyiben nincsenek ott városi pártbizottságok, a vállalatok pártszervezeteinek vezetésére célszerű övezeti ipari termelési pártbizottságokat alakítani. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok és ipari termelési övezetek pártbizottságait a jelenlegi kerületi, illetve városi pártbizottságok jogai illetik majd meg. A városoktól, kerületi székhelyektől távol eső nagyvállalatok pártbizottságainak, amennyiben a pártszervezetnek ötszáznál több tagja van, célszerű ugyanezeket a jogokat megadni, közvetlenül alárendelve ezeket a pártbizottságokat a területi, illetőleg határterületi ipari pártbizottságoknak. Az SZKP KB első titkára kijelentette: „Célszerűnek látszanak a helyi pártszervek arra vonatkozó javaslatai, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságok területén alakítsuk át a mezőgazdaság, ipar és építőipar pártirányításának struktúráját. Ezek a javaslatok teljes összhangban vannak az ágazati elvvel, s a pártszervezeteknek a legalsóbb foktól a legfelsőbbig erre az elvre kell felépülniük”. Ami az OSZSZSZK területeit és határterületeit illeti, mindenütt két területi, illetve határterületi pártbizottságot kell alakítani, amelyek közül az egyik az ipari, a másik a mezőgazdasági termelés irányítását látja el. Mindegyik területen és határterületen az ipari és mezőgazdasági termelési pártbizottságok mellett területi, illetőleg határterületi ipari és mezőgazdasági tanácsok alakulnak, azaz kettéválnak a területi és határterületi tanácsok és végrehajtó bizottságaik, s az egyik az ipari termelésben, a másik a mezőgazdasági termelésben foglalkoztatott lakosság ügyeit fogja intézni. Hruscsov megjegyezte, hogy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak továbbra is egy központi bizottságuk lesz, hogy biztosítva legyen a köztársaságban az egész gazdaság, az egész kommunista építés egységes irányítása. „Az ipari és mezőgazdasági pártszervezetek irányítására — mondotta — mindegyik szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága két irodát alakít, amelyek közül az egyik az ipari termelés, a másik a mezőgazdasági termelés irányítását fogja ellátni, a központi bizottság elnökségének vezetésével. (Azokban a köztársaságokban, ahol a központi bizottságnak nincs elnöksége, célszerű lesz azt megalakítani.)” Mint Hruscsov rámutatott, azt javasolják, hogy az SZKP Központi Bizottsága OSZSZSZK-irodáján kívül meg kell alakítani az SZKP Központi Bizottságának egy másik irodáját, amely kifejezetten az ipari termelés irányításával, s egy harmadik irodáját, amely pedig a mezőgazdasági termelés irányításával foglalkozna az oroszországi föderáció keretein belül.Az SZKP Központi Bizottságának első titkára támogatta a megerősített gazdasági területek kialakítására vonatkozó javaslatot, így az oroszországi föderációban a jelenlegi 67 népgazdasági tanács helyett mintegy 22— 24 népgazdasági tanácsot, Ukrajnában pedig a jelenlegi 14 helyett hetet kell létrehozni. „Ahhoz, hogy az SZKP Központi Bizottságának irányító szerepe az iparban és a mezőgazdaságban konkrétabb legyen — mondotta Hruscsov —, a központi bizottság elnöksége célszerűnek tartja, hogy a központi bizottságban életre hívják az ipari termelés irányításával, és külön a mezőgazdasági termelés irányításával országos méretekben foglalkozó irodákat.” Hruscsov megállapította, célszerű, ha egy egységes szervet hoznak létre valamennyi középázsiai köztársaság iparának irányítására. Ugyanilyen elv szerint gondolnak a gyapottermesztés, valamint az öntözés és szívházépítés közép-ázsiai igazgatóságainak létrehozására. Ugyancsak egységes szervet kell teremteni a közép-ázsiai köztársaságok ipari építkezéseinek vezetésére. A központi bizottság elnökségének véleménye szerint — ezt a véleményt a közép-ázsiai köztársaságok pártvezetői is támogatják — meg kell alakítani az SZKP Központi Bizottságának közép-ázsiai irodáját, amely közvetlenül a központi bizottság elnökségének vezetése alatt fog működni. (Folytatás a 4. oldalon.) Célszerű övezeti ipari termelési pártbizottságokat létrehozni