Népszabadság, 1962. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 271. szám

A kommunista építés alapvető feladataira kell összpontosítani a párt erőit Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságának plénumán Moszkvában, a nagy Kreml-palotában Nyikita Hruscsov hétfő délelőtt megnyitotta az SZKP Központi Bizottságának plénumát. A plénumra a központi bizottság tagjain és póttagjain, a revíziós bizottság tagjain kívül vezető párt-, tanácsi és gazdasági munkásokat is meghívtak. A plénum napirendjén az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság pártirányításának meg­javítása szerepel. Moszkva, november 19. (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára hétfőn a központi bizottság plénuma elé terjesztette megvita­tásra beszámolóját, amelynek cí­me: A Szovjetunió gazdasági életé­nek fejlődése és a népgazdaság pártirányítása. Hruscsov beszámolójában meg­állapítja: „A XXII. kongresszus óta eltelt egy év alatt igen nagy eredményeket értünk el, mind a belső­ fejlődésben, mind a nem­zetközi küzdőtéren”. A kongresz­­szus határozatai és a párt új programja jelentősen meggyorsí­tották a társadalmi fejlődést — hangsúlyozta Hruscsov, majd hoz­zátette: minden alapunk megvan annak kijelentésére, hogy ügyeink jól mennek, a párt által megvaló­sított lenini irányvonal jó gyü­mölcsöket terem. I felépítése jelenleg területi elven alapul, s így a pártszerveknek­­ egyaránt kell foglalkozniuk az­­ iparral is, a mezőgazdasággal is.­­ A gyakorlatban kezdett úgy ala­­­­kulni a dolog, hogy a pártszervek­­ kényszerűen szétforgácsolják erői­­­­ket, hol ehhez, hol ahhoz fognak.­­ Ez kampányszerűvé teszi a párt­­­­irányítást. „A vezetés kampány­­s­szerűsége annak következménye, hogy a pártszervek jelenlegi struk­túrája nincs összhangban az or­szág gazdasági fejlődésének mai feladataival” — mondotta. A Falusi viszonylatban a pártszer­vek új felépítése azt jelenti majd,­­ hogy a mezőgazdasági termelés­ben, a mezőgazdaságot kiszolgáló intézményekben és szervezetek­ben, s a mezőgazdasági nyers­anyag-feldolgozó vállalatoknál te­vékenykedő kommunisták mind egységes pártszervezetben tömö­rülnek. Ezt a pártszervezetet a mezőgazdasági termelési igazga­tóság pártbizottsága fogja irányí­­­­tani. Ami az iparvállalatok, az épít­kezések és a közlekedés pártszer­vezeteit illeti, ezek vezetése az­­ ipari termelést irányító pártbi­zottság kezében összpontosul­­ majd.” Hruscsov megállapította, a helyi­­ pártszervek szükségesnek ismer­ték el, hogy a Szovjetunióban mintegy másfél ezer termelési kol­­­­hoz-szovhoz igazgatóság működ­jék. Az igazgatóságok száma azon­ban nem tekinthető állandónak és­­ véglegesnek, minthogy a ter­­­­melés feltételeinek megváltoztatá­sával változni fog az ilyen igaz­­­­gatóságok száma és munkájuk­­ mennyisége. Magasabbak a követelmények „Pártunk, amikor irányt vett a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésére, szigo­rúan követi a nagy Lenin tanítá­sát”.­­ Az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára megálla­pította ezután, hogy a kommuniz­mus kibontakozott építésének kö­rülményei között új, magasabb követelmények vetődnek fel az ipar, az építőipar és a mezőgaz­daság irányításával szemben. „Most nem egyszerűen a gazdasá­gi munka megjavításáról van szó, hanem a népgazdaság pártirányí­tásának olyan szervezeti átépíté­séről, amely biztosítja a pártha­tározatok még sikeresebb végre­hajtását.” Hruscsov emlékeztetett azokra az átszervezésekre, amelyeket az ipar, az építőipar és a kolhoz-szov­­hoz termelés gazdasági szerveiben végrehajtottak. „A kolhoz-szovhoz termelési igazgatóságok munkája — mondotta — azt bizonyítja, hogy megtaláltuk a mezőgazdasá­gi termelés irányításának tökéle­tesebb formáját. Az ipar és az építőipar területén az újfajta ve­zetésnek már huzamosabb ta­pasztalataival rendelkezünk. Nép­­gazdasági tanácsaink több mint öt éve működnek. Az ipar sikeres fejlődése igazolja a hozott intéz­kedések helyességét. Most a népgazdaság pártirányí­tásának átszervezése kerül napi­rendre” — állapította meg Hrus­csov. A beszámoló a továbbiakban kitért a hétéves terv (1959—1965) első négy évének eredményeire. Ezzel összefüggésben Hruscsov kijelentette: a hétéves terv elő­irányzatait a legfontosabb muta­tóikban túlteljesítik. Az ipari termelés 1959—1962 kö­zött 45 százalékkal növekedett az előírt 39 százalék helyett. Ezen belül a termelési eszközök gyár­tása 51 százalékkal emelkedett 41 százalék helyett. Ezekben az években 28 milliárd rubel értékű ipari terméket gyártunk terven felül. A népgaz­daság a kijelölt feladaton túl 2,5 millió tonna nyersvasat, mint­egy 13 millió tonna acélt, 11 mil­lió tonna hengerelt árut s csak­nem 17 millió tonna olajat kap. A nehézipar elsődleges fejlesz­tése és a mezőgazdasági termelés növelése alapján fejlődik a fo­gyasztási cikkek gyártása. Ez utóbbi az előirányzott 33 száza­lékkal szemben 34 százalékkal emelkedett négy év alatt. Szövet­ből 1,3 milliárd métert, kötszö­­vött árukból 189 millió darabot, bőr lábbeliből 88 millió párt ter­meltünk terven felül. „Az ipar egészében véve jól dolgozik — jelentette ki Hruscsov —, de sokkal jobban is dolgoz­hatna.” Hruscsov kijelentette: „To­vábbra is szilárdan követ­ni fogjuk a termelőeszközök ter­melése elsődleges fejlesztésének lenini irányvonalát.” Egyben hangsúlyozta, hogy állandóan gondot kell fordítani a helyes arányokra a termelőesz­közök és a fogyasztási cikkek termelésének fejlesztésében. „Pót­lólagos intézkedéseket kell ten­nünk, hogy gyorsított ütemben fejlődjék a közszükségleti cikkek termelése” — mondotta. Megjegyezte, hogy a hétéves terv eltelt éveiben óriási mér­tékben fejlődött a beruházási építkezés, főleg az ország keleti körzeteiben. Országszerte az állami beruházások együttes ter­jedelme az 1959—1962-es időszak­ban elérte, illetőleg ez év végéig eléri majd a 107 milliárd rubelt, s csaknem 6 milliárd rubellel több lesz az előirányzottnál. Az állami beruházások évi átla­gos növekedése 11 százalék a hét­éves tervben előirányzott 8,6 szá­zalékkal szemben. Az SZKP KB első titkára adatokat ismertetett a dolgozók anyagi jólétének növekedéséről. Hruscsov kijelentette: „To­vábbra is a párt figyelmének kö­zéppontjában áll majd a nép életszínvonalának állandó emelé­se, a szovjet emberek anyagi és szellemi szükségleteinek mind teljesebb kielégítése.” A mezőgazdasági termelési igazgatóságok pozitív eredményt hoztak Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára a továbbiakban rámutatott, hogy a népgazdasági tanácsok és a kolhoz-szovhoz ter­melési igazgatóságok megalakítása pozitív eredményekkel jár. „Ugyanakkor az is világossá vá­lik — mondotta —, hogy a nép­gazdaság irányításának megjaví­tása érdekében nem korlátozód­hatunk csupán a gazdasági szer­vek átalakításába. Megérett annak szükségessége, hogy a népgazda­ság központi és helyi pártirányí­tásának szervezeti átépítésével is foglalkozzunk.” Hruscsov itt megállapította, hogy a pártszervezetek felépítésé­nek jelenleg érvényben levő terü­leti elve pozitív szerepet játszott. „A jelenlegi körülmények között azonban — amikor az ország a kommunizmus építésének idősza­kába lépett, s amikor a népgazda­ság gigászi méretű — felmérhetet­lenül fokozódott a párt szerepe az ország egész életében, különösen a gazdasági építésben. A régi szer­vezeti formák ma bizonyos érte­lemben a termelés, a párt irá­nyításának fékezőjévé válnak.” Hruscsov kijelentette: „Előreha­ladásunk üteme most főleg attól függ majd, hogy milyen hozzáér­téssel szervezzük meg a párt poli­tikai irányvonalának érvényesíté­sét. Ezért sarkalatos intézkedése­ket kell tennünk, hogy biztosítsuk a konkrétabb és tervszerűbb párt­irányítást a termelés valamennyi ágában” Megjegyezte, hogy a pártszervek A pártszervek átalakításának célja: a káderek jobb elosztása Hruscsov megjegyezte, hogy a pártszervek struktúrájának át­­­­alakításával elsősorban helyeseb­­­­ben akarják felhasználni, jobban akarják elosztani a párt kádereit. „Ha megtaláljuk a helyes szerve­zeti felépítést, módunk lesz arra, hogy a jelenlegi káderekkel terv­szerűen fejlesszük a gazdaság va­lamennyi ágát” — mondotta. Közölte, hogy a párttagság lét­száma jelenleg több mint tízmil­lió fő. Mintegy húszmillió a Komszomol tagjainak száma. A szakszervezetek 66 millió dolgozót egyesítenek. „Pártunk és a veze­tése alatt álló szervezetek óriási­­ erőt képviselnek” — hangsúlyoz­ta. Mint mondotta, az iparban, a közlekedésben és az építőiparban 3 655 000, a mezőgazdaságban pe­dig mintegy kétmillió kommu­nista dolgozik. Az ipar, a közleke­dés és az építőipar ez idő szerint 2 546 000 közép- és felsőfokú kép­zettséggel rendelkező szakembert, ezen belül 2 099 000 mérnököt és technikust, a mezőgazdaság pedig 559 000 közép- és felsőfokú kép­zettséggel rendelkező szakembert foglalkoztat. Az SZKP KB első titkára kije­lentette: „Az a feladatunk, hogy jobb szervezeti struktúrát talál­junk, amely lehetővé teszi, hogy helyesen használjuk fel a párt és a szovjetek kádereit s a tudomá­nyos és műszaki dolgozókat a gazdaság valamennyi ágában, és jobban megszervezzük munkáju­kat. Ezek az intézkedések segítsé­günkre lesznek, hogy mozgásba hozzuk, s a XXII. pártkongresz­­szuson elfogadott határozatok és kommunista építési program vég­rehajtásának szolgálatába állítsuk tartalékainkat.” Mint megjegyezte, az SZKP KB elnökségének javaslatai abból in­dulnak ki, hogy a pártszerveket a legalsó foktól a legfelsőbbig ágazati elvre kell felépíteni, biz­tosítva ezzel az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság konkrétabb pártirányítását. „Ha a termelési-ágazati elvre is épülnek majd a pártszervezetek legalulról egészen legfelülig — folytatta Hruscsov — azért egyál­talán nem szűnnek meg foglalkoz­ni a mindennapi élet, az oktatás és a kultúra kérdéseivel. Ellenke­zőleg, figyelmüket a fő dologra, a termelés kérdéseire összponto­sítva, konkrétabban foglalkozhat­nak majd a szervező és ideoló­giai nevelőmunkával is, szervesen összekötve azt az ipari és mező­­gazdasági termeléssel.” N. Sz. Hruscsov kiemelte: „Ilyenformán az átszervezés fő értelme az, hogy a párt és a pártszervek erőfeszítéseit a kom­munista építés alapvető feladatai­nak megoldására összpontosítsuk. Az új­vidéki termelési igazgató­ságok hatásköre a mezőgazdasági termelés, tekintetében jelentősen bővül. A helyi pártszervek célszerűt­lennek tartják a vidéki kerületi pártbizottságok további fenntar­tását. Helyettük — azt javasolják — meg kell alakítani a termelési kolhoz-szevhoz igazgatóságok párt­­bizottságait, amelyek megvalósít­ják a kolhozok és szovhozok, a tudományos kutatóintézetek és kulturális-művelődési­­ intézmé­nyek, egészségügyi és oktatási in­tézmények, valamint egyéb, a me­zőgazdasági termeléssel kapcso­latban levő szervezetek pártirá­nyítását. Hruscsov kijelentette: „A kol- Vhoz­szovhoz termelési igazgatósá­gok pártbizottságainak megalakí­tásával meg kell javulnia a mező­­gazdasági termelés pártirányításá­nak. A termelési igazgatóságok pártbizottságaiban dolgozó párt­munkások létszámának lényegesen alacsonyabbnak kell lennie a je­lenlegi kerületi pártszervezetek apparátusáénál.” Megjegyezte, hogy a városok­ban és a városok környékén mű­ködő ipari, közlekedési, hírközlési és építőipari vállalatok pártszer­vezeteinek vezetését ezután is a városi pártbizottságok fogják el­látni. Az újonnan alakuló mezőgazda­­sági termelési igazgatóságok terü­letén, amennyiben nincsenek ott városi pártbizottságok, a vállala­tok pártszervezeteinek vezetésére célszerű övezeti ipari termelési pártbizottságokat alakí­tani. A mezőgazdasági termelési igaz­gatóságok és ipari termelési öve­zetek pártbizottságait a jelenlegi kerületi, illetve városi pártbizott­ságok jogai illetik majd meg. A városoktól, kerületi székhe­lyektől távol eső nagy­vállalatok pártbizottságainak, amennyiben a pártszervezetnek ötszáznál több tagja van, célszerű ugyanezeket a jogokat megadni, közvetlenül alá­rendelve ezeket a pártbizottságo­kat a területi, illetőleg határterü­leti ipari pártbizottságoknak. Az SZKP KB első titkára kije­lentette: „Célszerűnek látszanak a helyi pártszervek arra vonat­kozó javaslatai, hogy a mező­­gazdasági termelési igazgatóságok területén alakítsuk át a mező­­gazdaság, ipar és építőipar párt­irányításának struktúráját. Ezek a javaslatok teljes összhangban vannak az ágazati elvvel, s a pártszervezeteknek a legalsóbb foktól a legfelsőbbig erre az elv­re kell felépülniük”. Ami az OSZSZSZK területeit és határterületeit illeti, mindenütt két területi, illetve határterületi pártbizottságot kell alakítani, amelyek közül az egyik az ipari, a másik a mezőgazdasági termelés irányítását látja el. Mindegyik te­rületen és határterületen az ipari és mezőgazdasági termelési párt­­bizottságok mellett területi, illető­leg határterületi ipari és mező­­gazdasági tanácsok alakulnak, azaz kettéválnak a területi és ha­tárterületi tanácsok és végrehajtó bizottságaik, s az egyik az ipari termelésben, a másik a mezőgaz­dasági termelésben foglalkoztatott lakosság ügyeit fogja intézni. Hruscsov megjegyezte, hogy a szövetséges köztársaságok kom­munista pártjainak továbbra is­­ egy központi bizottságuk lesz,­­ hogy biztosítva legyen a köztársa­ságban az egész gazdaság, az egész kommunista építés egységes irá­nyítása. „Az ipari és mezőgazdasági pártszervezetek irányítására — mondotta — mindegyik szövetsé­ges köztársaság kommunista párt­jának központi bizottsága két iro­dát alakít, amelyek közül az egyik az ipari termelés, a másik a me­zőgazdasági termelés irányítását fogja ellátni, a központi bizottság elnökségének vezetésével. (Azok­ban a köztársaságokban, ahol a központi bizottságnak nincs el­nöksége, célszerű lesz azt meg­alakítani.)” Mint Hruscsov rámutatott, azt javasolják, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottsága OSZSZSZK-iro­­dáján kívül meg kell alakítani az SZKP Központi Bizottságának egy másik irodáját, amely kife­jezetten az ipari termelés irányí­tásával, s egy harmadik irodáját, amely pedig a mezőgazdasági ter­melés irányításával foglalkozna az oroszországi föderáció keretein belül.­­Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára támogatta a megerősített gazdasági területek kialakítására vonatkozó javasla­tot, így az oroszországi föderá­cióban a jelenlegi 67 népgazda­sági tanács helyett mintegy 22— 24 népgazdasági tanácsot, Ukraj­nában pedig a jelenlegi 14 helyett hetet kell létrehozni. „Ahhoz, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottságának irányító sze­repe az iparban és a mezőgazda­ságban konkrétabb legyen — mondotta Hruscsov —, a közpon­ti bizottság elnöksége célszerűnek tartja, hogy a központi bizott­ságban életre hívják az ipari ter­melés irányításával, és külön a mezőgazdasági termelés irányítá­sával országos méretekben fog­lalkozó irodákat.” Hruscsov megállapította, cél­szerű, ha egy egységes szervet hoznak létre valamennyi közép­ázsiai köztársaság iparának irá­nyítására. Ugyanilyen elv szerint gondolnak a gyapottermesztés, valamint az öntözés és szívház­­építés közép-ázsiai igazgatóságai­nak létrehozására. Ugyancsak egységes szervet kell teremteni a közép-ázsiai köztársaságok ipari építkezéseinek vezetésére. A központi bizottság elnökségé­nek véleménye szerint — ezt a véleményt a közép-ázsiai köztár­saságok pártvezetői is támogat­ják — meg kell alakítani az SZKP Központi Bizottságának kö­zép-ázsiai irodáját, amely közvet­lenül a központi bizottság elnök­ségének vezetése alatt fog mű­ködni. (Folytatás a 4. oldalon.) Célszerű övezeti ipari termelési pártbizottságokat létrehozni

Next