Népszabadság, 1965. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-15 / 113. szám
1965. május 15. szombat Válaszok munkaügTi kérdésekre KÖTELES-E A VÁLLALAT A FELMONDÁSI IDŐT FIZETNI? Föli Mihály kistarcsai olvasónkkal vállalata közölte, hogy munkaviszonyát június elsején felmondja. A felmondásról azért tájékoztatták jóval előbb, hogy időben gondoskodhasson magának új munkahelyről. Ez meg is történt. Június 1-ével alkalmazza egy másik vállalat. Ezzel kapcsolatosan kérdezi: köteles-e vállalata felmondási időt fizetni, a kilépés dátumaként milyen napot kell a munkakönyvbe írni, s végül, lehetséges-e, hogy a felmondási időre a régi és az új vállalat is fizessen munkabért? Ha a munkaviszonyt a vállalat mondja fel, köteles a dolgozót a munkaviszony megszűnésének időpontja előtt tizenöt nappal a munka végzése alól felmenteni. Ha tehát Földi Mihály június 1-én kapja kézhez a felmondást, akkor munkaviszonya június 15-én szűnik meg. Munkakönyvébe is ez a dátum kerül. Munkát azonban csak június 1-ig köteles végezni, s a felmondással egyidejűleg ezen a napon munkakönyvét is kézhez kell kapnia. A fenti rendelkezés lehetővé teszi, hogy munkakönyve kézhezvétele után azonnal, akár már másnap új vállalatánál munkába álljon. Új munkahelyén a munkába állás időpontjaként azt a napot kell bejegyezni, amelyen ténylegesen dolgozni kezdett, függetlenül attól, hogy ilyenkor a felmondási idő következtében az előző munkaviszony megszűnésének időpontja későbbi keletű. A tizenöt napi felmondási időre járó bért vállalata a munkakönyv kiadásával egyidejűleg folyósítani köteles. Új munkahelyén ettől függetlenül a munkába állás időpontjától kezdve jár a végzett munkának megfelelő bér. MIKOR KERÜLHET A MUNKAKÖNYVBE A „MUNKAVISZONY MEGSZŰNT” BEJEGYZÉS? Ismeretes, hogy az építőiparban nagyobb a munkaerővándorlás, mint egyéb helyeken. A munkakönyvbe történő bejegyzés körül sok a vita. Több építőipari vállalat dolgozói írják: tapasztalták, hogy a munkakönyvi bejegyzések akkor sem egyformák, ha a dolgozó mond fel. Az egyik társuk munkakönyvébe azt írták, „felmondás a dolgozó részéről”, a másikéba pedig azt, hogy „a munkaviszony megszűnt”. Választ kérnek: mikor kerülhet a munkakönyvbe az egyik, s mikor a másik bejegyzés? Nem véletlen, hogy erről a kérdésről sokan érdeklődnek. A két beírás között lényeges különbség van. Ha a munkakönyvbe azt írják: „felmondás a dolgozó részéről”, ez hátrányos következményekkel jár. Megszakad a munkaviszony folyamatossága, s a folyamatosságot a dolgozó csak két év után kaphatja vissza. Az ilyen dolgozó pótszabadságra két évig nem jogosult, alapszabadságot, munkaruhát csak fél év elteltével kaphat, s személyi alapbére fél évig nem lehet magasabb, mint előbb volt. Ezenkívül egy év után vehet részt vállalati üdülésben, és segélyt vagy előleget két évig csak különösen indokolt esetben kaphat. Viszont, ha munkakönyvébe azt írják: a „munkaviszony megszűnt”, amennyiben 30 napon belül újból elhelyezkedik, semmi hátrány nem éri. Mikor kerülhet a munkönyvbe az egyik s mikor a másik bejegyzés? A „felmondás a dolgozó részéről” beírást akkor kell alkalmazni, amikor a dolgozó munkaviszonyát valamilyen oknál fogva felmondja. A ,,munkaviszony megszűnt” bejegyzés viszont akkor kerülhet a munkakönyvbe, ha a dolgozó munkaviszonyát a törvényben rögzített indokok alapján kéri megszüntetni. Ilyen indokok: A dolgozót más helységbe helyezték — nem fegyelmi úton —, s új munkahelyén hat hónapig nem kap lakást. Ha házasságot kötött, vagy házastársát más helységbe helyezték, s hozzá kíván költözni. Ha női dolgozó s terhes vagy szült és emiatt akar elmenni. Ezt a jogát gyermeke három évének betöltéséig gyakorolhatja. A ,,munkaviszony megszűnt” bejegyzés kerül a munkakönyvbe akkor is, ha a dolgozó azért mond fel, mert öregségi, rokkantsági, teljes vagy résznyugdíjra, baleseti járadékra szerzett jogot, ha közép- vagy felsőfokú tanintézet nappali tagozatára vették fel, vagy ha a vállalat a társadalmi tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségét megszegte. Ez a bejegyzés kerül a munkakönyvbe akkor is, ha a dolgozó azért mondja fel állását, mert a munkaviszony fenntartása egészségét, testi épségét közvetlenül súlyosan veszélyezteti. Ezeket az indokokat hivatalos iratokkal dokumentálni kell. Tájékoztatásként megjegyezzük még, hogy a ,,munkaviszony megszűnt” bejegyzés kerül a munkakönyvbe akkor is, ha a munkaviszonyt nem a dolgozó, hanem a vállalat mondja fel, vagy a munkaviszony a próbaidő alatt szűnik meg, s végül szerződéses alkalmazottaknál akkor, ha munkakönyvüket a szerződés lejártával veszik kézhez. MILYEN MUNKAKÖRÖKBEN JÁR A KERESETKIEGÉSZÍTÉS? Tbc-s betegsége miatt egy évig könnyebb munkára javasolta az orvos Pataki János (Bp., Vili., Dankó utca 16.) kovács szakmunkást. Az üzem a kérést teljesítette, áthelyezték, de új munkahelyén fizetése kevesebb. Kéri, tájékoztassuk: vonatkozik-e rá a keresetkiegészítésről szóló rendelkezés, s jogait hogyan érvényesítheti? A meghatározott munkakörben gümőkór miatt, csökkent munkaképességű dolgozók védelméről szóló rendelet azokra a tbc-s betegekre terjed ki, akik betegségük miatt munkakörükben jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztathatók, s más munkakörbe történő áthelyezésük emiatt válik szükségessé. Azokat a munkaköröket, amelyekben a széles körű fertőzés lehetősége miatt a dolgozó nem foglalkoztatható, az Egészségügyi Minisztérium 1960. számú rendelete sorolja fel. Ilyen a csecsemők, a gyermekek ellátásával, a betegek gyógykezelésével és gondozásával kapcsolatos tevékenység, továbbá a tanintézetekben, a kozmetikai iparban, az élelmiszeriparban stb. foglalkoztatott dolgozók munkája. A fentiekben ismertetett rendelkezés alapján tehát keresetkiegészítésre az a gümőkóros beteg dolgozó jogosult, aki olyan munkakörbe van beosztva, amelyben jogszabályi tilalom folytán nem dolgozhat, és ezért helyezi át a vállalat igazgatója más munkakörbe vagy munkahelyre, és új munkakörében keresete az előbbi átlagkeresetének 80 százalékát nem éri el. Levélírónk nem olyan munkakörben dolgozott, amelyben jogszabály tiltja foglalkoztatását. Csökkent munkaképességére való tekintettel helyezték más munkakörbe, ezért a keresetkiegészítés térítéséről szóló rendelkezés ügyére nem vonatkozik. HÁNY BLÚZ LEHET BELŐLE? Nem véletlenül rajzoltunk egyforma figurákra hat blúzt. Ezzel is hangsúlyozzuk, hogy egy szabásminta szerint varrhatók meg, és anyaguktól, ötletes díszítésüktől függ, hogy a terveknek melyik változata lesz belőlük. A variálás lehetőségének bővítésére gallér-, sál- és zsabó-szabásmintát is közlünk. A blúz ujjatlan, csípőig érő, egyenes vonalú. Tetszés szerint gombolódik elöl vagy hátul, 12 centiméter hosszú, sticceléssel vagy paszpóllal eldolgozott nyílással. A szabásminta méretei: raellhőség 96 cm vállszélesség 12 cm mellmagasság 26 cm nyakbőség 34 cm A varrásszélességet szabásnál rá kell hagyni a mintára, mégpedig az oldalán 2 centimétert, vállon 1,5 centimétert, karöltőben és nyaknál 1—1 centimétert. Mivel a blúzt bekötősen és szoknyán kívül is akarjuk viselni, legjobb az alján rendes — 4 centiméteres — felhajtást hagyni. A szabásminta minden kockája 10 centiméteres négyzetnek felel meg. Az alapblúzt több változatban készíthetjük el: — A kard tőt és nyakkivágást keskeny rolnival dolgozzuk el (ehhez 2,5 centiméter széles ferdeszálú csíkot kell vágni) a minta színéből, s öv is készülhet ugyanebből az anyagból. (1. rajz.) — Csinos és változatosan használható díszítés a paszományzsinór (2. rajz), a hímzésnek ható virágos jacquardszalag vagy a több színű farkasfog. — Kerülhet gallér is a blúzra (3. rajz). A közölt gallérformát kétszer szabjuk ki, egyszer 1 centiméter, egyszer pedig 1,3 centiméter ráhagyással — ez utóbbi lesz a felsőgallér. Kisticceljük, megférceljük a szélét, majd a közepét a blúz háta közpéhez illesztve összevarrjuk. A nyakkört ferde pánt tisztázza el. A blúz elöl kis masnival záródik. A zsadó legegyszerűbb formáját közöljük itt: a csigavonalból két darabot szabunk, mert szimplán szegényes lenne. Az X-szel jelölt rész kerül a nyakkörhöz, a külső szélét elrolalzzuk vagy műhímzőnél dolgoztatjuk el. A belső szélét tetszés szerinti hosszúságúra behúzzuk és keskeny rolnival eldolgozzuk. (4. rajz.) — A blúz anyagából készült sálat mindig ferde szálba szabjuk! Úgy készül, hogy az anyagot a szaggatott vonal mentén összehajtjuk, körülgépeljük, kifordítjuk, megvasaljuk. Viselhetjük nyakban lazán megkötve (5. rajz), egy szép disztóvel masniszerűen a blúz derekára erősítve (6. rajz) vagy akár övnek is. Faragó Györgyné Soltész Nagy Anna AZ ABLAKLÁDAK NYÁRI VIRÁGAI Ablak- és erkélyládáinkat nyári virágokkal májusban kell beültetnünk. Természetesen, ha május első felében az időjárás nagyon hűvös, és a „fagyosszentek” éjszakai fagyot hozhatnak, akkor meg kell várnunk a melegebb időt, mert nyári virágaink érzékenyek a hidegre. Május második felében azonban már aggodalom nélkül beültethetjük virágládáinkat muskátlival, petúniával, begóniával vagy más gazdagon virágzó növény palántáival. A virágládák földjét cserélni kell friss, tápdús földdel, mert a régi, múlt évi tápanyagszegény földbe ültetett növények nemcsak gyengén fejlődnek, kevesebbet virágoznak, hanem idő előtt befejezik növekedésüket, leveleik megsárgulnak, a virágzásuk megszűnik. A tápanyaggal rendesen ellátott ablakvirágaink késő őszig üdén fejlődnek, gazdagon virágoznak. Ezért helyes, ha virágládáinkba beültetéskor a szokásosnál 1—2 cm-rel kevesebb földet töltünk és augusztusban pótoljuk ezt tápdús földdel, hogy a virágláda talaját már beszőtt gyökerek új tápanyaghoz jussanak. Ha szükséges — például keskenyebb, kisebb virágládák esetén —, növénytápsót is használhatunk. Ezt gondosan oldjuk fel vízben. Az előírt keverési arányt feltétlen tartsuk be, mert a tápsó töményebb oldata marja a gyökereket. A tápoldattal 8—10 naponként öntözzük, s csak a talajra öntsük, ne a növények leveleire. Ablakvirágaink rendszeres, figyelmes öntözést igényelnek, talajuk ne legyen túl vizes, de ne is száradjon ki nagyon, mert ez a levelek sárgulását okozhatja. Az öntözés mindig az egész láda talaját nedvesítse át. Nyári, forró napokon az esti órákban növényeinket meg is permetezhetjük állott vízzel. Virágládáink beültetésénél figyelembe kell vennünk az égtáji fekvést is. Virágzó növények csak napos helyre valók. A muskátli, petúnia, begónia vagy más nyári virágok északi oldalon csak gyengén vagy egyáltalán nem virágoznak. Ezeket az ablak- és erkélyládákat azonban nagyon jól felhasználhatjuk egyes szobanövényeink „nyaraltatására”. A szanszeveria például Asparagus sprengerivel váltakozva szép dísze az északi fekvésű ablaknak. Ne ültessük ki a növényeket a virágládába, hanem cserepeiket süllyesszük be a láda földjébe, így ősszel csak ki kell emelnünk, ha hűvösre fordul az idő. Szűcs Lajos FÉRFIKOZMETIKA Az ápoltság nemcsak a nő kötelessége és kiváltsága. Az ápolt nő mellett az ápolatlan férfi roppant kirívó kontraszt. Dr. Kovács László Férfikozmetika című könyve nem piperkősök útmutatója, hanem korra való tekintet nélkül szól a fiúkhoz, a felnőttekhez és az idősebb korosztályúakhoz. Megismerteti az olvasót a bőr élettanával s a férfikozmetika lényegével, a helyes tisztálkodással. Külön foglalkozik az elhízott emberek, a sportolók, a megerőltető fizikai munkát végzők és a fekvő betegek testápolásával. Hangsúlyozza a rendszeres kéz- és körömápolás fontosságát, s felhívja a figyelmet a gombás fertőzés veszélyeire. Tanácsot ad az izzadásra hajlamos és a fagyártalmaknak kitett olvasónak is. A borotválkozásról szóló fejezetben borotvakrémet ajánl az érzékeny bőrűeknek. A villanyborotvával is foglalkozik, de ezzel egy kissé röviden. Kitér a könyv a fog- és a hajápolásra. A fiatalkori bőr szépséghibáira, például szeplős és pattanásos bőr kezelésére, jó gyakorlati tanácsokat ad. Az öregedő bőrnek külön fejezetet szentel. Érdeklődésre tarthat számot az egészséges életmódról, a fiatalos külső megőrzéséről írt fejezet, valamint a fogyókúra ismertetéséről szóló rész. Hasznos kis könyvet adott ki a Medicina Könyvkiadó, ezúttal a férfiaknak. Akad azonban néhány fejezet, amely a mű tárgykörétől távol áll, akárcsak az indokolatlanul élcelődő rajzos illusztrációk, Szakolyi Edit