Népszabadság, 1967. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
1967. január 1. vasárnap NÉPSZABADSÁG Óriás meteoritok nyomában nagy világeseményekről szóló hírek között szerény kis jelentés számolt be a közelmúltban újságainkban arról, hogy az ausztráliai Perth várostól mintegy 1300 kilométernyire, keletre óriási meteoritot fedeztek fel. Ez a 19 tonnás „kozmikus vendég” feltehetően a Mars és a Jupiter bolygók közötti zónából érkezett hozzánk sok százmillió kilométeres utazás után (1. ábra). A híradás azért rendkívüli, mert az ausztráliai lelet egyike a világ legnagyobb meteoritjainak. A legnagyobbat 1920-ban fedezték fel Dél-Afrikában Ez a roppant vastömb kereken 60 ezer kilogrammot nyomott. A New York-i Természetrajzi Múzeumban látható második legnagyobb vasmeteoritot Grönlandból szállították oda, ennek súlya a legújabb mérések szerint 34 tonna. A harmadik legnagyobbat pedig nemrégiben állították ki Urumcsi város főterén (2. ábra). Ez a vasmeteorit is hatalmas méretű, térfogata 3 és fél köbméter, súlya pedig 30 ezer kilogramm. Sokezer évvel ezelőtt zuhant le a Góbi-sivatag területére, onnan szállították nagy nehézségek árán Urumcsiba. 1924-ben a Francia Tudományos Akadémián bemutattak egy négy és fél kilós vasmeteoritot, amelyet egy utazó 1916-ban fedezett fel a Szahara nyugati részén. A felső-A kisbolygók övezete, ahonnan sok meteortest érkezik Földünkre (a meteorok egy másik csoportja az üstökösök fejének szétbomlásából származik). Jelmagyarázat: N: Nap. F: Föld-pálya, M: Mars-pálya, K: a kisbolygók övezete, J: Jupiter-pálya. (Mérethű ábrázolás) Mező — Ripert német kapitány — azt állította, hogy a lelőhelyen egy, legalább 40 méter magas és 100 méter hosszú fémtömeg fekszik a homokban. A fémtömb a környéken élő bennszülöttek állítása szerint „az égből érkezett” valamikor az ősidőkben. Ha ez a híradás megfelel a valóságnak, akkor a szaharai óriás meteorit a legnagyobb kozmikus test, amely egyetlen darabban, szétrobbanás nélkül becsapódott a Föld felszínére. Sajnos azonban minden eddigi igyekezet hiábavalónak bizonyult, a különleges vasmeteoritóriást mind a mai napig nem sikerült újra megtalálni... A bennszülöttek vallási okokból nem voltak hajlandók más kutatókat is elvezetni a helyszínre, s Ripert kapitány sem tudott pontos földrajzi adatokkal szolgálni. A rendkívüli lelet hírét tehát fenntartással kell fogadnunk. Sokak előtt nem teljesen tisztázott, hogy mi a különbség meteortest, meteor és meteorit között. A meteortest a világűrben — a bolygók mozgását meghatározó törvényeknek megfelelően — keringő kisebb-nagyobb kozmikus „törmelékanyag”. Ha mozgása során a Föld légkörébe kerül, s a légköri súrlódás miatt felizzik, akkor már meteor a neve. A felizzás 120— 150 kilométer magasságban kezdődik és 60—80 kilométerrel a tengerszint fölött a fény kialszik. A nagyobb meteorok itt szétrobbannak, de egyes kisebb darabjaik (ha nem „égnek” el teljesen), lezuhanhatnak a földfelszínre. Ekkor beszélünk meteoritről. A Földre hulló meteoritek mennyiségét egyesek évi 2000, mások évi 6000 tonnára becsülik. Ennek jelentős része az óceánokba, tengerekbe hull vagy a sarki jégmező-kön rakódik le. Sok régi feljegyzés ismeretes, amely meteoritok lezuhanásáról emlékezik meg. Egyiptomban számos papiruszt találtak, amely ilyen eseményekről számol be, sőt olyant is, amely az istenek segítségét kéri a „hulló csillagok”pusztítása ellen. Úgy látszik, i. u. 1290-ben különlegesen erős meteorithullás történhetett, amelyről az észak-dvinai óorosz évkönyvek egyike, a maga régies stílusában, ekként számol be: „Sok és szörnyű dörgések keltek Usztyug városa felett, úgyhogy nem is hallatszottak némelyeknek másokhoz intézett beszédei. Az Ég és Föld szinte szünettelen remegett és reszketett az isszonyú félelemtől... A sok és számtalan kő a fákat és a nagy erdőket is kitépte, felforgattattak a viskók és minden épületek ...” Nagy meteorithullások földtani nyomai — az úgynevezett „csillagsebhelyek” Földünk felületén sok helyütt találhatók. Az elnevezés nem helyes, hiszen a meteoritok nem csillagok maradványai, hanem — feltehetően — egy olyan nagy bolygó „repeszdarabjai”, amely bolygó sok százmillió évvel ezelőtt szétrobbant. Ez az égitest valószínűleg a Mars és a Jupiter pályája közötti térségekben keringett, nagyobb darabjait kisbolygók néven tartja számon a tudomány. A közelmúltban a Szovjetunióban igen részletes vizsgálatoknak vetették alá az ott található me g A Góbi-sivatagban nemrégiben talált 30 ezer kilogrammos óriás meteorit Urumcsi főterén. ÚJÉVI MEGLEPETÉS! Január 1-én este 10 órakor megnyílik a BELVÁROSI CAFÉ VARIETÉ V., Szabadsajtó út 5. MŰSOR TÁNC KITŰNŐ ÉTELEK Fellépnek: Vértes Klári Mike—Lerner duó, Németh István Pálffy Zsuzsa, Bodnár Éva , Jurida, Gálfi János Kísér: a „Belvárosi" tánczenekar Rahói Ernő vezetésével - Asztalfoglalás: 189—685 Nyitva: 22 órától 4 óráig HÉTFŐN SZÜNNAP RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALUNK SÍK(gyűrű, tárcsa, szegletes kivágás) és FIGURÁLIS (horgony gyűrű, süveg alakú és csésze alakú karmantyú) BŐRTÖMÍTÉSEK gyártását. Megrendelést felvesz: A RÁKOSPALOTAI BÖRÉS MŰANYAGFELDOLGOZÓ VÁLLALAT Áruforgalmi Osztály Budapest VII., Majakovszkij u. 35. Telefon: 226—899 KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. A háború után sok ilyen épület volt. 6. Csöndes. 9. Szűk ellentéte. 11. Tündér király a Szentivánéji álomban. 13. Kicsi, formás orr. 15 Dél-Baranyában, az Ormánságban ilyen házakat építettek régen. 18. Csodás történet. 19. Seb felületén képződik. 21. A rossz diák kapja. 26. . . . Tamás, költő újságíró a múlt század második felében. 27. Ember, állat testének elkülönülő része. 28. Város Erdélyben. 30. öngerjesztéssel működő egyenáramú generátor. Jedlik Ányos találmánya. 33. A malom része. 35. Ritka női név. 37. AT. 38. Ibsen egyik drámájának címe. 39. Bolgár fejedelem Vörösmarty egyik eposzában. FÜGGŐLEGES: 1. A Stein Aurélról szóló most megjelent könyv címe. 2. Folyam a Szovjetunióban. 3. Földalatti villamos. 4. Időmérő eszköz. 5. Közkedvelt vadászó madár. 7. LF. 8. Város a Szovjetunióban. 9. Kolumbia fővárosa. 10. Erude. 12. Nap szélei. 14. Személyes névmás. 16. A vízszintes 28-ból való 17. Ilyen perem is van. 20. Hegycsúcs a szovjet-török határon. 22. Díj, amit nem a győztes kap. 23. Francia város. 24. Időnként a föld felszínének közelében keletkezik nagyban gátolja a látást. 25. Libán van (névelővel). 28. Régi török méltóság. 29. Cipészszerszám (ékezethiány). 31. NC. 32. MIA. 34. Állóvíz. 36. Szolmizációs hang. Beküldendő, függőleges 1. megfejtése. Megfejtéseiteket mielőbb adjátok postára. Címeteket a megfejtésen és a borítékon is tüntessétek fel. Címünk: Népszabadság Gyermekrovata, Budapest, Vill., Blaha Lujza tér 1—3. A sok ezer helyes megfejtés közül sorsolással választjuk ki a nyerteseiket. Helyszűke miatt csak a jutalmazottak nevét közöljük. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A december 18-i szám keresztrejtvényének helyes megfejtése: Gulden. Korona. Líra. Márka. Krajcár. A december 18-i számunkban közölt rejtvények helyes megfejtéséért a következő pajtásokat jutalmazzuk: Bencze Imre, Mosonszentmiklós; Reichert Magdolna, Veszprém; Patvaros István, Eger; Nagy Gizella, Rábafüzes; Tóth István, Bonyhád; Horváth Ferenc, Nagyfüged; Horváth Éva, Nagykanizsa; Kurcweil Mária, Eger; Tóth István, Szentistvánbaksa; Lovászi Ildikó, Balassagyarmat; Rácz Gyula, Kiskunhalas; Farkas Évi, Szekszárdi Györgykovács Hana, Békés; Eberling László, Nagykanizsa; Schmidt István, Bátaszék; Rajna János, Mezőkövesd; Jakab Miklós, Kőszeg; Madarász András, Enying; Jávorffy Sanyi, Pásztor Andrea, Zongor András, Békefi Gyöngyi, Kovács István, Balla Edit, Szepesi Mária, Bugár Magda, Hettig Ágoston, Piroska Zoltán, Szabó Márta, Ikladi Edit, Budapest. A nyerteseknek a jutalmat postán küldjük el. teoritkrátereket, „csillagsebeket”. Az Észt Köztársasághoz tartozó Saaremaa-szigeten például hét krátert találtak, amelyek közül a legnagyobb 110 méter átmérőjű. Ezt a krátert 6—7 méteres sánc szegélyezi, belsejét pedig víz tölti ki. A többi hat kráter átmérője 15 és 25 méter között váltakozik. Némelyikük alakja elliptikus. Valószínűleg egyetlen hatalmas meteor szétrobbanása következtében keletkeztek. A meteoritkráterek kialakulása a légkörbe hatoló kozmikus test méreteitől és sebességétől függ. Ha a darabok kicsinyek és sebességük sem túlságosan nagy, akkor becsapódnak a talajba és krátereket vájnak ott. Nagyobb tömegek esetében a sziklás földfelszín anyaga részben tönikremegy, a kőzetanyag nagy területeken szóródik szét. A becsapódáskor keletkező hő megolvasztja mind a meteoritot, mind a felszíni kőzeteket. Végül, ha igen nagy test érkezik a világűrből és sebessége is nagy, a meteorit anyaga gázzá alakul és hatalmas robbanási kráter keletkezik. A nagy holdkráterek egy része — az, amely nem vulkáni eredetű — valószínűleg így jött létre. A legnagyobb ismert meteoritkráterek egyike Arizonában található, ennek mélysége csaknem 200,átmérője 1293 méter. Újabban Kanadában és Alaszkában még nagyobb meteoritkrátereket is találtak, sőt egyesek szerint néhány, 8—10 kilométer átmérőjű, kör alakú afrikai tó is meteoritbecsapódáskor keletkezett óriás kráterben alakult ki. Néhány kanadai tudós feltételezi, hogy a hatalmas Hudson-öböl is az ősidőkben becsapódott óriás meteorit által ütött sebhely lenne. Ez az elgondolás azonban még további, alaposabb vizsgálatokat igényel. Hédervári Péter 13 Ar£ JESZTIMMÉ&JUOIVSAKft! Angol és német nyelvű napilap jelenik meg hazánkban DAILY NEWS • NEUESTE NACHRICHTEN VILÁGPOLITIKA • BELFÖLDI HÍREK SPORT • TELEFOTÓK Január 11-től kezdve kapható ■iiimlm újságárusnál ELŐFIZETHETŐ — HAVI 30 FORINTÉRT — BÁRMELYIK POSTAHIVATALBAN