Népszabadság, 1967. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-04 / 30. szám
Ha hideg a kultúrterem, jobb, ha alkalmi ruha helyett alkalmi kompiét viselünk. A kiskabát, boleró, stóla stb. nemcsak kiegészíti, hanem melegebbé is teszi a kivágott ruhát. Különösen előnyös a kompié, ha az előadást bal követi, mert csak a kabátkát kell levenni és máris táncruhában vagyunk. 1. Erősen kivágott fekete bársonyruha és kiskabát. A ruha nyakát, illetve a nyak körül futó keskeny pántot pliszírozott tüll díszíti, ez hajlik ki gallérszerűen a kabátra. 2. Ugyancsak kivágott, váll nélküli ruha fehér jerseyből. Kiegészítője a boleró, szintén fehér, arany vagy ezüstszállal átszőtt brokát. 3. Egyszerű formájú szövetruha is lehet alkalmi viselet. Ha kétreszes, többszörösen kihasználható, rövid ujjú bársony blúzzal, gyöngyhímzésű övvel estére, kitűzővel, saját blúzával délutánra. 4. Ügyes megoldás a begombolható hosszú ruhaujj. Teljesen megváltoztatja a ruha jellegét. Táncruhából könnyen lehet komoly alkalmi öltözék, ha begomboljuk az ujjakat — és így meleg is. Soltész Nagy Anna Fáradtság ellen tornával III. Bolti eladók egész nap állnak. Nem ülhetnek le, helyükről keveset mozdulhatnak el. Lábukon állandóan ugyanaz a megterhelés van, ezért legtöbbjének idővel bokasüllyedése lesz. Azok, akik például kenyérrel vagy hentesáruval foglalkoznak, a folytonos vágómozdulatok következtében csuklójukat és alkarjukat is erősen megterhelik. A hát izmai is igénybe vannak véve, a fáradtságot előregörnyedéssel próbálják kiegyensúlyozni. Mivel az élelmiszerüzletekben hideg van, sokszor a lábuk is fázik. Egy-egy pillanatnyi szünetben rendszerint a falhoz támaszkodva próbálnak pihenni. Pedig hasznosabb volna ilyenkor kicsit járkálni, a járás ugyanis az állásnál kevésbé fárasztó. X. Bal lábbal álljanak lábujjra, majd ereszkedjenek a sarkukra úgy, hogy a lábujjakat felemelik 4—5-ször. Ugyanezt a jobb lábbal is végezzék. Ügyeljenek arra, hogy a mozgás laza legyen. 2. Bal lábukat fordítsák a külső lábélre, majd vissza. Ugyanez a jobb lábbal is elvégzendő. Ez a mozgás is laza legyen. 3. Karjaikat párosan, lazán forgassák lefelé lógatva, befelé. 4. Helyezzék testsúlyukat bal lábra és tolják ki a bal csípőjüket oldalt, majd helyezzék át a testsúlyukat a jobb lábra és ugyancsak tolják ki a jobb csípőjüket oldalt. Ezt végezzék 4—5- ször váltogatva. 5. Emelkedjenek ki csípőből és karjaikat hátrafeszítve hajoljanak kicsit hátra hátközépből, nyújtózkodó mozdulattal. G. Pálhoz támaszkodva, emeljék feel kissé a bal térdüket és lazán lóbálják térdből előre, hátra. Ugyanez a jobb lábbal is elvégzendő. Pénztárosnők szűk helyen ülnek, hátuk nincs megtámasztva, ha az ülés magas, a lábuk nehezen éri el a dobogót, illetve a padlót. Jobb kezükkel a számokat ütik be, így jobb karjuk, csuklójuk és ujjaik vannak erősen igénybe véve. Lábuk az elégtelen vérkeringés folytán elzsibbad, télen fázik. A hátizmok a gerincoszlopot állandóan egyenesen tartani nem bírják, ezért néhány óra múlva előregörbül. Munka közben csak pillanatokat tudnak felhasználni kiegyenlítő gyakorlatokra. 1. Térdből kissé felemelve rázogassák váltogatva az alsó lábszárukat. 2. Emeljék fel mindkét lábfejüket, majd azt leengedve emeljék fel sarkaikat. 3. Rázogassák a kezeiket csuklóból, majd könyökből. 4. Húzzák hátra a vállukat úgy, hogy karjaikat hátrafeszítik könyökből. 5. Hajoljanak, törzsükkel forduljanak balra, majd jobbra, oldalt (mintha a pénztárgépen néznének meg valamit.) Minden egyes gyakorlat 4—5-ször ismétlendő. Kovács Ilona, a Testnevelési Tudományos Tanács tagja A lábbelik téli gondozásáról Tél derekán vagyunk, s szép tiszta időben ilyenkor már órákon át süt a nap. E természetes fénynél sokkal jobban látni a hónapok óta viselt holmik, így a lábbeliek nem kívánatos „díszeit” is, amelyeket a sár, a hó, illetve esőlé okozott. Hasznos tehát, ha a napi tisztításon túl időnként alaposabban rendbe hozzuk. Ha szemügyre vesszük életünk e nélkülözhetetlen tartozékait, nem kis bosszankodással látjuk, hogy a sár, a hó és esőre fehér foltokat, kontúrokat hagyott cipőnkön, csizmánkon, s hiába krémezzük, e foltok nem halványodnak. Hogyan tüntethetjük el ezeket? Első és legfontosabb valamenynyi fajta lábbelinél — valódi bőr, műbőr, antilop vagy antilophatású hasított bőr — a szárítás. Az átázott, esetleg belül is átnedvesedett lábbelit a sár eltávolítása után fűtöttszoba-hőmérsékleten szárítsuk meg. Ne tegyük azonban a kályha vagy fűtőtest közvetlen közelébe, mert így hirtelen szárad, s ettől a legfinomabb bőr is megkeményedik, kérges, merev lesz! A valódi bőrből készült lábbeliken (miután a sártól, portól megtisztítottuk) langyos vizes ruhával többször átdörzsöljük — nem túl erősen! — azokat a részeket, ahol a foltok éktelenkednek, majd 15 —20 percig száradni hagyjuk. Ezután bekrémezzük, a foltok helyét kicsit vastagabban, mint a lábbeli többi részét. Újra várunk 15—20 percet és csak azután fényesítjük. Megelégedéssel láthatjuk majd, hogy cipőnk, csizmánk mentes mindenféle folttól. A műbőrből vagy másfajta műanyagból készült lábbelit krémezni nem szabad. Ezeket langyos szappanos vízzel, szivaccsal vagy ronggyal mossuk le, utána száraz, puha ruhával töröljük át, hogy fényes legyen. A gumi hócipőket, csizmákat hideg tiszta vízzel mossuk le, így megmarad szép fényük. A legtöbb gondot az antilop és a hasított bőrből készült cipők, csizmák okozzák, mert ezeken látszik legjobban a folt. Ezeket a sár eltávolítása és száradás után az e célra legalkalmasabb vékony drótszálakból készült kefével, vagy nem túl durva gyökérkefével alaposan kikeféljük. A hefé által előidézett, kifehéredett részeket langyos (nem szappanos!) vízzel átitatott ruhával dörzsöljük. Tizenöt—húsz perces száradás után, ha már eltűntek a fehér foltok, a kopottabb, már kifényesedett, úgynevezett „szalonnás” részeket durva dörzspapírral borzoljuk fel. A fekete színűeket kocsisgyertya (minden háztartási boltban fillérekért kapható) lángja fölé tartjuk. Az enyhén kormos füst visszaadja az eredeti szép fekete, bársonyos színt. Ezután célszerű nagyon puha kefével újra átkefélni, hogy a felesleges korompor leperegjen róla. A más (barna, csau, zöld) színű antilop vagy hasított bőr cipők, csizmák tisztítása ugyanígy történjék. A gyertya fölé tartás helyett azonban tiszta, hideg ecetes vízbe mártott ruhakefével keféljük át. (Az ecet élénkíti a színeket, de mivel maró hatása van, erre a célra csak vízzel vegyítve alkalmazzuk.) Az említett tisztítási módok elvégzése után lábbelink szép és tiszta lesz, ami a jólöltözöttségnek is egyik feltétele. (Rieger) az új (s/-ii) nyilíjtoronyról A házastársi pótlék, valamint az árvaellátás folyósításáról, a jogosultság megállapításához szükséges feltételekről több kérdés érkezett szerkesztőségünkbe. Valamennyi levélíró arra kér választ, hogy az új tsz-nyugdíjtörvény e tekintetben eszközölt-e változást, módosítást. Kérdezik azt is, hogy mikor korlátozhatják a nyugdíjak, a járadékok és más ellátmányok folyósítását. KIK KAPHATNAK HÁZASTÁRSI PÓTLÉKOT? Szigeti JózsefTörökszentmiklósi üzemi baleset következtében vált munkaképtelenné. Rokkantsági nyugdíjat kap. Felesége is beteges. Most úgy értesült, hogy a nyugdíjasoknak házastársi pótlék is jár. Szeretné, ha megírnánk, ki tarthat igényt erre a kedvezményre? Fekete Sándor (Bácsalmás) munkaképtelenségi járadékos ugyancsak azt kérdezi, hogy megilleti-e a házastársi pótlék. Az öregségi munkaképtelenségi járadékost 40 forint házastársi pótlék illeti meg, ha a vele együtt élő felesége rokkant vagy 65. életévét betöltötte. A házastársi pótlékot 1967. január 1-től lehet megállapítani. A jogosultak igényüket az erre a célra rendszeresített űrlapon a termelőszövetkezet útján jelenthetik be. A termelőszövetkezet az öregségi és rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékának igényléséhez szükséges nyomtatványt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (Budapest, V., Guszev u. 10.) vagy pedig az illetékes megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságtól vagy annak kirendeltségétől szerezheti be. Szigeti József és Fekete Sándor tehát, ha a fentiekből úgy látja, hogy házastársi pótlékra jogosult, forduljon a termelőszövetkezethez, hogy a házastársi pótlékra vonatkozó igényét illetékes szervekhez továbbítsa. Az új jogszabályok szerint házastársi pótlékot annak a termelőszövetkezeti öregségi és rokkantsági nyugdíjasnak a vele együtt élő házastársa (élettársa) után lehet megállapítani, akinek nyugdíja a havi ezer forintot nem éri el. E feltétel fennállása esetén is csak akkor jár a házastársi pótlék, ha a nyugdíjas házastársa rokkant vagy a 60. életévét betöltötte és nincsen havi 360 forintot meghaladó keresete, jövedelme vagy nyugdíja. A 360 forint jövedelmi határösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni a termelőszövetkezettől járó juttatásokból eredő jövedelem (jövedelemrészesedés, a háztáji gazdaságból, a földjáradékból és a haszonbérből származó jövedelem) öszszegét. A házastársi pótlék havonként 100 forint. Ha azonban a nyugdíj a havi 900 forintot meghaladja, a házastársi pótlék öszszege annyi, amennyi a nyugdíjat ezer forintra egészíti ki. MIKOR ÉS MEDDIG JÁR AZ ÁRVAELLÁTÁS? Kurucz Sándorné szentesi olvasónk az árvaellátásról megjelent jogszabályok után érdeklődik. Leánya két gyermeket nevel özvegyen, és semmiféle segítséget, nyugdíjat nem kap. Kéri, tájékoztassuk: történt-e lánya ügyében mulasztás, jogosult-e árvaellátásra? Levelében nem közölt pontos adatokat leánya ügyében, így részletes választ nem adhatunk. Úgy véljük, ha ismertetjük az ide vonatkozó jogszabályokat, könnyűszerrel elbírálhatják, jogos-e panaszuk, történt-e az ügyben mulasztás. Árvaellátást gyermekei részére az az özvegy igényelhet, akinek férje öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas volt, illetve annyi nyugdíjévet szerzett, amennyi a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges. Jogosult az árvaellátásra az is, akinek férje üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség következtében halt meg. (A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges idő: 22 éves életkor betöltése előtt 21 nyugdíjév, 22—24 éves életkorban négy, 25—29 éves életkorban hat, 30—34 éves életkorban nyolc, 35 éves életkor betöltése után tíz nyugdíjév.) Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig, közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb tizenkilencedik életévének betöltéséig jár. Ha az árva az árvaellátás folyósításának ideje alatt testi, vagy szellemi fogyatkozás miatt tartósan rokkanttá válik és eltartásra szorul, ennek az állapotnak a tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül jár. Az árvaellátásra való jogosultság szempontjából tartósan rokkantnak azt az árvát kell tekinteni, aki testi vagy szellemi fogyatkozása következtében legalább kétharmad részben csökkent munkaképességű és ez az állapot egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. Az árvaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj ötven százaléka. Annak az árvának, akinek mindkét szülője meghalt (születlen árva), az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás jár. Meghatározza a rendelkezés az árvaellátás legkisebb összegét is. Ez az összeg havi 150 forint, születlen árva esetén pedig havi 300 forint. korlátozható-e a nyugdíj FOLYÓSÍTÁSA? Kaszás László Szarvasról írja: szövetkezetükben a nyugdíjasok és járadékosok eddig tetszés szerint dolgozhattak, nem kellett attól tartaniuk, hogy nyugdíjukat a kereset miatt megvonják vagy korlátozzák. Most úgy hallották, az új nyugdíjtörvény meghatározza, hány munkanapot, illetve munkaegységet teljesíthetnek a tsz-tagok. Szeretnék, ha írnánk erről a kérdésről is a lapban, hogy tudják magukat mihez tartani. Értesülésük nem egészen pontos. Az új nyugdíjtörvény a korábban érvényben levő jogszabályokkal szemben tartalmaz ugyan bizonyos megkötéseket, ezek a megkötések azonban csak azokra vonatkoznak, akik nem fizikai munkát végeznek, továbbá azokra, akik munkaviszonyt létesítenek, vagy más kereső foglalkozást folytatnak (például iparengedélyt váltanak). Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a termelőszövetkezetben fizikai munkát végeznek, a megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjat, valamint az öregségi munkaképtelenségi járadékot függetlenül attól, hogy a termelőszövetkezetben végzett munkájuk eredményeként milyen jövedelemre tesznek szert, továbbra is korlátozás nélkül megkapják. Ha a termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezetben nem fizikai munkát végez, az említett nyugdíjat (járadékot) addig folyósítják korlátozás nélkül, amíg a nyugdíjazás utáni teljesítménye egy naptári évben a 120 munkanapot nem haladja meg. Ha a teljesítmény a 120 munkanapot meghaladja, a nyugdíj folyósítását a 121. munkanap teljesítését követő hónap első napjától a naptári év végéig szüneteltetik. Ha a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjas nem tagként dolgozik, hanem munkaviszonyt létesít, a nyugdíj folyósítását arra a hónapra szüneteltetik, amelyik hónapban keresete meghaladja az 1500 forintot. A kereset összegére való tekintet nélkül szünetel a nyugdíj folyósítása akkor, ha a nyugdíjasnak iparengedélye vagy hasznot hajtó jogosítványa van.