Népszabadság, 1967. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-31 / 126. szám

1967. május 31, szerda AZ ISKOLÁKBÓL JELENTIK A tanév utolsó napjai — Hetvenezer diák termelési gyakorlaton — Tanárok továbbképző tanfolyamai Mint korábban hírt adtunk róla, az általános és a középiskolákban június 8-án mennek a tanulók utoljára iskolába az 1966—67-es tanévben; ezután már csak az ün­nepélyes évzárón keresik fel az alma matert, hogy azután szep­tember 1-ig nyári vakációjukat töltsék. Ezekben a napokban so­kan felelnek az órákon, elsősor­ban az úgynevezett kétes osztály­zatúakat szólítják fel a tanárok, hogy tisztázzák, milyen érdem­jeggyel osztályozzák egy-egy tan­tárgyból őket. Már javában folyik a készülő­dés a nyári szünidőre, amikor sok ezren veszik igénybe majd a nap­közis táborokat, ifjúsági üdülőte­lepeket. Szinte hagyományos már az is, hogy a fiatalok közül sokan — elsősorban egyetemisták és a középiskolák felső évfolyamainak tanulói a KISZ ifjúsági építőtá­borokban segédkeznek néhány he­tet a gazdasági munkában. De másfajta szünidei elfoglalt­ságuk is akad a diákoknak. Az ipari és mezőgazdasági techniku­mok több mint 25 ezer I., II. és III. osztályos tanulója a tanév be­fejezése után négyhetes nyári ter­melési gyakorlatra indul. Negy­venezer I., II. és III. évfolyamos szakközépiskolai diák ugyancsak egyhónapos szakmai gyakorlaton vesz részt, hogy gyarapítsa év közben elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteit. A szakkö­zépiskolákban most végző negye­dikesek a tanév utolsó időszaká­ban teljesítik kötelező kéthetes szakgyakorlatukat és csak ezután kezdik meg az írásbeli érettségi vizsgát. A nyári termelési gya­korlatokon részt vevő középisko­lások száma országosan megha­ladja a 70 ezret. A nyári vakáció — a pihenés mellett — a tanároknak a tovább­képzés időszaka is. Előrelátható­lag június 26-án kezdődnek és jú­lius 8-ig tartanak a pedagógusok továbbképző tanfolyamai: a két­hetes kurzusok többsége a nyelv­szakos tanárok ismereteinek fej­lesztését, nyelvtudásuk tökéletesí­tését szolgálja. A többi között Debrecenben, Miskolcon, Győrött, Gyulán, Szombathelyen lesznek idegen nyelvű tanfolyamok. Győ­rött audio­vizuális tanfolyamot szerveznek, s így ott a nyelvsza­kos pedagógusok megismerked­hetnek a korszerű nyelvoktatás, a nyelvi laboratórium eszközeivel, módszereivel. Ugyancsak nyári továbbképzésen gyarapíthatják tudásukat az általános és közép­iskolai fizikatanárok. A mate­matikatanárok továbbképzése nyári egyetem formájában törté­nik. A különböző pedagógus-to­vábbképző tanfolyamokon csak­nem másfél ezer szaktanár vesz majd részt. Rózsaliget a Keleti­főcsatorna mentén A Keleti-főcsatorna megépülté­­vel nemcsak a vidék termelési adottságai változtak, átformáló­dott a puszta arculata is. A csak­nem 100 kilométer hosszú mester­séges folyó változatos talajokat szel át, s ennek megfelelően ala­kították ki a partjait övező erdő­ket, cserjéseket is. A csatorna­­part ezekben a napokban a Hor­tobágy térségében — Hajdúnánás, Hajdúböszörmény és Hajdúszo­boszló határában — a legszebb; itt összesen mintegy 500 hektárnyi területen virágba borultak a ko­rábbi években telepített vadrózsa­bokrok. Az év végéig helyreállítják a Veszprém megyei Tanács épületét Beszámoltunk róla, hogy a múlt hét elején tűz ütött ki a Veszprém megyei tanácsházán, és elpusztí­totta az épület tetőszerkezetét. A tüzet — a vizsgálat eddigi adatai szerint — az elektromos vezeté­kekben bekövetkezett hiba okozta. A helyreállítást már a tűzesetet követő napon megkezdték, eltá­volították a megszepesedett ge­rendákat, tetőrészeket, s most az épület ideiglenes megóvásának (befedésének) munkálatai foly­nak. A tanácsházát az év végéig ere­deti formájában helyreállítják. Sa’t&fo’idiitán Életem delelőjére érve, mély önvizsgá­latot tartottam. Meg­érte. Hogyan is ala­kult ki mai egyéni­ségem? Úgy, hogy miközben szüntelenül nemesedtem és töké­letesedtem, rossz és haszontalan szokáso­kat is magamra öltöt­tem. Ha azonban erős akarattal megszaba­dulok ezektől, újjá­formálhatom szemé­lyiségemet. Döntöt­tem: még nem késő, ennek meg kell len­nie! Lássuk, hogyan is kezdődött? Féléves koromban szoptam az ujjamat. Egyéves ko­romban lehúzkodtam az asztalterítőket. Kétéves koromban mindent a számba vettem. Hároméves koromban mindunta­lan elagyabugyáltam kis társaimat, ötödik életévemtől fogva ko­nok és tudatos irigy­ség költözött belém. Hatéves koromtól kezdve nagyokat ha­zudtam hozzátarto­zóimnak. Életem nyolcadik évében lóg­tam először az isko­lából. Tizenhatodik évem­ben ragadott el az el­ső káros szenvedély: rákaptam a dohány­zásra. Tizenhét éves voltam, amikor az első öt — gimnazista — nőnek házasságot ígértem. Tizennyolca­dik születésnapom tá­ján követtem el az el­ső nagyobb szélhá­mosságot: puskáztam az érettségin, továb­bá korántsem azért iratkoztam az egye­temre, hogy tanul­jak, hanem egészen másért. Huszonöt éves ko­romban megnősül­tem. Már-már úgy tetszett, hogy jön a fordulat, mivel fele­ségem reggeltől nap­estig egyéniségemet elemezte, hogy rá­döbbentsen fogyaté­kosságaimra. De én nem értem rá ma­gammal törődni, mert a feleségem egyénisé­gét kellett újjávará­zsolnom. Harminca­dik életévemben be­léptem az iszákosok nagy családjába. Har­mincöt éves voltam, amikor ráeszméltem, hogy nekem a más feleségét kellett vol­na elvennem, mert majdnem mindegyik jobban tetszik, mint az enyém. Negyven­éves koromban rop­pant bölcsnek kezd­tem érezni magamat, elismerve ugyan, hogy isten mindent tud, de én mindent jobban tudok. Negyvenöt éves koromban rá­szoktam a kártyára, de ez a szenvedély nem kerített teljesen a hatalmába, mert fennmaradó időmet a lóverseny pályán töl­töttem, ahol csakha­mar elvettem némi fondorlattal szerzett örökségemet. Negyvenhat éves koromban alakult ki szilárd életelvem, hogy kevés munkával nagy jövedelmet kell szereznem. Ezzel ösz­­szefüggésben újabb szenvedély parázslott fel bennem: a fúrás; úgy éreztem, hogy mindenki más az én helyemen ül, aki több fizetést kap, ötvene­dik életévemben vet­tem észre, hogy meg­változott az örömhöz való viszonyom: töb­bé nem annak örül­tem, ha engem vala­mi jó ért, hanem an­nak, ha valaki más pórul járt. És most itt a for­dulópont. Ez így nem mehet tovább. Meg akarom tisztítani egyéniségemet min­den rossz szokástól és szenvedélytől. Az első lépés már megtörtént. Nem szo­pom az ujjamat. N­. J. NÉPSZABADSÁG AZ ELMUNKÁS TÉRI PIACON (Kéri Dániel felvétele.) A Csanádi turulmadár Megfejtették a világhírű nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratait Nagyszentmiklóson 1799-ben 23 darabból álló aranykin­csleletre bukkantak. A különböző alakú és formájú tálakat, korsókat, ivókür­töket, poharakat, kelyhek­et több­nyire figurális és növényi minták díszítik, ezenkívül görög betűs tö­rök szöveg és rovásírás található rajtuk. A szövegek megfejtése már régóta foglalkoztatja a tudó­sokat; 168 év alatt legalább 130 tanulmány készült az aranykincs régészeti, művészettörténeti és nyelvészeti problémáiról. A ro­vásírás többféle értelmezése miatt azonban rendszerint téves követ­keztetésekre jutottak­. Új alapokról kiindulva most dr. Csallány Dezső kandidátusnak, a Szabolcs-Szatmár megyei Mú­zeum igazgatójának, a rovásírás kiváló hazai szakértőjének sike­rült a kincslelet rovásfeliratait megfejteni. Eszerint a lelet nem dunai bolgár—török s nem is besenyő eredetű — mint eddig hitték —, hanem készíttetője és tulajdonosa a Csanád-nemzetség volt a XI—XII. században. A megállapítás helyességét bizo­nyítja a rovásírás pontos fordí­tásán kívül az is, hogy az egyes edények oldalait díszítő turulma­dár, amely karmai között egy nő­alakot tart, a Csanád-nemzetség totemszimbóluma volt. Ugyan­azon gondolat ismétlődik itt is meg, mint az ismert Álmos— Emese turulmondában; mindkét nemzetségnek közös a címer­pajzsa és eredete. Az aranykincs rovásfeliratainak megfejtéséről szóló, rendkívüli ér­deklődésre számot tartó tanul­mány rövidesen megjelenik. Sas és utasszállító gép „vetélkedője** Kamcsatka fölött egy AN—2-es szovjet utasszállító gép pilótája a magasban gyorsan közeledő feke­te pontot vett észre. Utolsó pil­lanatban lebuktatva a gépet, elke­rülte az összeütközést egy hatal­mas sassal. Alig hozta azonban egyenesbe a gépet, a sas ismét tá­madott; a pilótának merész for­dulókkal kellett kikerülnie a ma­dár sorozatos rárepüléseit. A sas végül vagy elfáradt, vagy tudomásul vette, hogy a „nagy madár” fél tőle, mert abbahagyta az ostromot és a gép bal oldalán, annak szárnya szélénél repült to­vább. A repülőtér előtt a sas a géppel együtt kezdte a leereszke­dést, majd amikor az megállt a betonon, ő is letelepedett a repü­lőtér szélén... Gigantikus szovjet vállalkozás­i hajóút az Északi-sarkon (Tudósítónktól.) Az­ általános iskolákban tanít­ják, hogy a Távol-Keletre vezető út a Földközi-tengeren és Szuezen keresztül vezet. Mindez most megváltozik: a szovjet szakembe­rek egy új, hatalmas vállalkozása lehetővé tesz majd egy olyan út­vonalat, amely 6500 kilométerrel, vagyis 13 nappal megrövidíti a hajóutat Nyugat-Európa és a Tá­vol-Kelet között. A júniusban kezdődő vállalko­zás első lépéseként szovjet jégtörő hajók törnek utat az Északi-sar­kon át. A jégtörő flotta — a Lenin atommeghajtású jégtörő vezetésé­vel — 9600 kilométernyi utat vág majd a jégmezőben. Az útvonalon többször is át kell haladniuk, mert a jég vastagsága nemritkán a há­rom métert is eléri. A mur­­manszki kikötőből induló hajó­konvojok számára csak a nyári hónapokban, júniustól novem­berig lesz hajózható az út. Az európai hajótársaságok iro­dái már megkapták a hajóút pon­tos adatait és előnyeit ismertető információt. Ma, amikor a legtöbb teherszállító hajó lényegében de­ficittel dolgozik, a szovjet kezde­ményezés — az angol Orient Lines hajótársaság vezérigazgatója sze­rint — szinte felbecsülhetetlen je­lentőségű. Japán plakát kiállítás­­Budapesten A Kulturális Kapcsolatok Inté­zete Dorottya utcai kiállítótermé­ben japán plakátkiállítás nyílt meg kedden. Az érdekes kiállítást, amely 40- féle kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi témát illusztrál, dr. Horváth Tibor, a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg. Az érdeklődők június 15-ig te­kinthetik meg a tárlatot, amely­nek viszonzásaként a közeljövő­ben Tokióban nyílik magyar gra­fikai kiállítás. Festékipari tanácskozás A Magyar Kémikusok Egyesülete lakk- és festékkollokviumot rendez a hazai festékipari fejlesztés eredmé­nyeiről és irányairól június 1 és 3 között Balatonszéplakon. Az utóbbi tizenöt év alatt több mint ötszörösére növekedett termelés, va­­lamin­t a modern technológiák, tudo­mányos vizsgálati módszerek és nyersanyagok vonalán előtérbe került műanyagok és a szerves vegyipar szintetikus anyagainak alkalmazása tette időszerűvé a tanácskozás meg­rendezését, amelyhez hasonlót hat év­vel ezelőtt tartottak utoljára. Azóta sok új gyártmányt, gyártási eljárást és felhasználási technológiát dolgoz­tak ki és vezettek be, a kutatási, fej­lesztési, gyártási, felhasználási és vizsgálati területen elért eredmények mién szükséges tehát a szakemberek tapasztalatcseréje. TAKARÉKOSSÁG A budai kiskocsmában emel­kedett már a hangulat; a prímás asztaltól asztalhoz megy, úgy húzza. Az egyik sarokban ezüstlako­dalmát ünneplő házaspár üldö­gél. Az asszony­ egy­szer csak oda­szól a férjének: — Lajoskám, hívd már ide a prímást, hallod, az én nótámat húzza a szomszéd asztalnál! A férj legyint: — Minek, drágám, hiszen át­hallatszik! (!) Főként nyugaton záporesők, zivatarok Európa területének legnagyobb részén gyengén vagy mérsé­kelten felhős, száraz, csendes az idő. Csupán az Alpok környékéről és az Alpoktól északra fekvő területről, a La Manche-csatorna és az Északi-tenger partvidé­kének néhány helyéről, valamint Európa délke­leti sarkából jelentenek borult időjárást és esőt. A hőmérséklet napi csúcsértékei általában nem térnek el néhány foknál többel az év­szaknak megfelelő átla­gos értékektől, csupán Észak-Skandináviában és Finnországban van az évszakhoz képest szokatlan meleg. Finn­országban hétfőn 22—24 fokig emelkedett a hő­mérő higanyszála és még a Jeges-tenger partvidékén is el­érte a felmelegedés a 15—18 fokot. Keddre virradóra és kedden nap­közben hazánk keleti felén derült vagy gyengén felhős, nyugati felén erősen felhős vagy borult idő volt. Kedd délutánig csak Szombathely környékén hullott kevés eső. Hajnal­ban az északkeleti megyékben 8—10, máshol 10—14 fokig csökkent, kora délutánra 21—24 fokig emelkedett a hőmérséklet. Számításunk szerint hazánkban­­ szerdán is elsősorban a Dunántúlon lesz erősebben felhős az idő és ott nagyobb az eső vagy zivatar valószí­nűsége is. Várható időjárás ma estig: Változóan felhős idő, elsősorban nyugaton záporeső, zivatar. Mérsé­kelt, időnként délkeleti, déli szél. A zivatarok idején átmeneti szélerősö­dés. A hőmérséklet alakulásában lé­nyeges változás nem lesz. Legmaga­sabb hőmérséklet 19—24 fok között. A Duna vízállása kedden Buda­pestnél 431 centiméter, a mára vár­ható vízállás 425 centiméter. 9

Next