Népszabadság, 1967. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

r— \ ^ 11 Ji P«lp*|1 *P* Szabadságot a görög nép hű fiainak! TILTAKOZÁSOK A TERRORHADJÁRAT ELLEN Újabb és újabb levelek, táviratok érkeznek szer­­kesztőségünkbe, amelyekben üzemek, termelőszövetke­zetek és magánosok tiltakoznak a görögországi terror­­hadjárat ellen. Követelik a demokratikus jogok vissza­állítását és az elhí­rcolt politikai foglyok azonnali sza­badon bocsátásat. Állítsák helyre a szabadságjogokat „Termelőszövetkezetünk tagjai a napokban tiltakozó gyűlést tartottak — írja Dékány István, az érdi Bú­zakalász Termelőszövetke­zet elnöke. — Ezen a gyű­lésen egységesen elítélték a puccs útján hatalomra ju­tott görög katonai klikk ter­rorcselekményeit, a görög hazafiak ezreinek elhurco­lását, bebörtönzését. A gyű­lés részvevői elhatározták, hogy tiltakozó táviratot küldenek a Görög Király­ság budapesti nagykövetsé­gének. A távirat szövege így hangzik: *►Mélységes ag­godalommal figyeljük a gö­rögországi eseményeket. Meggyőződésünk, hogy a csalá­­d módon hatalomra jutott katonai junta fasisz­ta módszereket honosít meg a demokrácia őshazájában, sárba tiporja a legelemibb szabadságjogokat is. Ezrével veti börtönbe a görög nép legjobb fiait, közöttük Ma­nolisz Glezoszt, az Akropo­­lisz legendás hírű hősét. A leghatározottabban követel­jük Görögországban az em­beri szabadságjogok helyre­­állítását, az ártatlanul be­börtönzött Manolisz Glezosz és társai azonnali szaba­don bocsátását!«” A módszer nagyon ismerős „Megdöbbenéssel és ag­godalommal olvasom az új­ságok hasábjain a görögor­szági eseményekkel kapcso­latos híreket — írja Szaba­dos Gábor budapesti olva­sónk. — De azt hiszem, nemcsak én vagyok így. Szerte a világon minden olyan embert felháborít, aki híve a demokráciának és gyűlöli a fasizmust. Ahogy a híradásokból kiveszem, mindenfelé nő a felháboro­dás hulláma. Az emberek­ben elevenen él még az alig két évtizeddel ezelőtti vi­lágégés megrázó élménye. Az is hasonlóan kezdődött. A módszer nagyon ismerős. Drót mögé hurcolni a leg­jobb hazafiakat, terrorin­tézkedésekkel sakkban tar­tani a népet. A haladó em­beriség ezt nem tűrheti. Összefogásra van szükség, hogy megakadályozzák Gö­rögországban a fasizmus ki­fejlődését, lefogják a hó­hér bárdot emelő kezét.” Szüntessék meg az irtóhadjáratot „A görögországi esemé­nyek bennünket, az Emer­­gé kollektíváját is megdöb­bentették — írják a Szegedi Gumigyár dolgozói. — A baloldali és haladó erőkkel szemben folytatott terror ellen tiltakozó röpgyűlésen adtunk kifejezést együttér­zésünknek. A gyár eszter­gaműhelyében röpgyűlést tartottunk, s az alábbi szö­vegű táviratot küldtük a Görög Királyság magyaror­szági nagykövetségének:­­A Szegedi Gumigyár dolgozói mélységes felháborodással vették tudomásul, hogy a görög katonai rezsim irtó­hadjáratot indított a haza­fias, demokratikus erők, köztük Manolisz Glezosz, a görög nép legendás hőse el­len. Követeljük, hogy azonnal bocsássák szabadon a görög nép szabadságáért küzdő haladó embereket, hazafiakat.«" Azonnali szabadságot a hazafiaknak Termelőszövetkezeti köz­gyűlésen csatlakoztak az országos méretű tiltakozás­hoz a csanádpalotai Törek­vés Termelőszövetkezet tag­jai is. Tiltakozó táviratot küldtek a budapesti görög követséghez, amely így hangzik: „Felháborodással tölt el bennünket a görög­­országi államcsínyt követő események híre. A demok­ratikus jogok, a görög nép szabadsága, valamint leg­jobb hazafiai ellen indít ■ tott terrorhadjárat a fasiz­mus feltámadásának veszé­lyét jelenti. Tiltakozunk a demokrácia és a haladás harcosainak letartóztatása és meghurcolása ellen. Fel­tétel nélküli és azonnali szabadságot a görög nép hű fiainak.” Milliók tiltakoznak „Tudom, hogy az én sza­vam nem esik túlságosan nagy súllyal a latba — írja Ráth Sándor budapesti ol­vasónk. — Mégis papírra vetem, mert tudom, hogy sok-sok millió ember tilta­kozó szava már messze hal­­lik. Képes hegyeket meg­mozgatni, visszakozásra késztetni a nép jogai ellen törő hatalmasokat. Erre most nagyon nagy szükség van. Görögországban olyan erők kerültek hatalomra — meggyőződésem, hogy csak ideig-óráig —, amelyek visszafelé akarják fordítani a történelem kerekét, vére­sen akarnak leszámolni a haladás, a demokrácia, a nép jogainak bátor képvi­selőivel. Hisszük, hogy ez nem fog nekik sikerülni. Millió és millió embertár­sammal együtt én is köve­telem, azonnal engedjék szabadon a görög hazafia­kat” Szociális ellátás a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyárban nagy gondot fordítanak a dolgozók szociális ellátásá­ra. Az üzemi étkeztetésre ritkán van kifogás, a fel­szolgált ételek mennyisége és minősége általában meg­felelő. Egy év alatt csaknem száznegyvenezer ebédet szolgáltak fel kedvezmé­nyes áron. A vállalatnak saját hizlaldája van, ahon­nét jelentős mennyiségű húst kap az üzemi konyha. A védő- és munkaruha­ellátásra is jelentős össze­­get fordít a vállalat. Két­évenként ez csaknem egy­negyedmillió forintot tesz ki. Szabadság-igénybevétel­re kifizetett összeg 457 ezer forint egy év alatt. Segélye­zésre 66 000, gyermeküdül­tetésre, a napközi otthon fenntartására évenként 133 ezer forintot költ a vállalat. Az említetteken kívül ta­valy a jó munkáért 118 ezer forint jutalmat kaptak a vállalat dolgozói. Horváth József a Bonyhádi Cipőgyár dolgozója Rosszul sikerült kirándulás Az Eötvös Loránd Gép­ipari Technikum 33 tanuló­ja nemrég tanulmányi ki­ránduláson vett részt Eger­ben. Szállásukat a Megyei Idegenforgalmi Hivatalon keresztül megrendeltük és ki is fizettük. Közölték ve­lünk, hogy a csoportot a Malom utcai szálláson he­lyezik el. Mint utóbb kiderült, a Megyei Idegenforgalmi Hi­vatal súlyos mulasztást kö­vetett el. A Malom utcai szállást más csoportoknak is kiadta, így a mi gyere­keink megfelelő szállás nél­kül maradtak. Hosszas utánjárással csak éjféltáj­ban kerültek fedél alá. Kü­lönböző helyeken, elhanya­golt szükségszállásokra he­lyezték el őket, ahol a leg­elemibb egészségügyi köve­telmények sem voltak biz­tosítva. A szükséges és elő­írt felügyeletet sem tudtuk betartani.­­ Úgy gondoljuk, nem len­ne érdektelen, ha az ille­tékesek megvizsgálnák a Megyei Idegenforgalmi Hi­vatal munkáját. Írtunk a Heves megyei Tanácsnak, s kértük, hogy kártérítésként a befizetett szállásdíjat fi­zessék vissza. Eddig még válaszra sem méltattak bennünket. Závodsziky Géza Budapest, az Eötvös Loránd Gépipari Technikum tanára Rudolftelep orvost kér Rudolftelep eldugott kis bányászfalu Borsod megyé­ben. Még­ közvetlen vasútál­lomása sincs. Autóbusz bo­nyolítja le az utasforgal­mat. Nagy probléma, hogy nincs állandó orvosunk. A legközelebbi orvos Szuha­­kállóban vagy Izsófalván van. Ide csak a hegyen ke­resztül lehet eljutni. A telepen három szoba­­összkomfortos, garázzsal el­látott lakás áll az orvos rendelkezésére. Az épület három éve üres. Már jó né­hány levelet írtunk a mi­nisztériumokhoz, de csak néhány sajnálkozó szó volt a válasz. Arra hivatkozta­k, hogy nincs státus. A bányában valamivel több mint ezren dolgoznak. Rengeteg a gyerek. Az is­kolának modern, egészséges napközije ,és a telepnek óvodája is van. Feltétlenül kellene állandó orvosi fel­ügyelet. Ezenkívül a bá­nyában súlyos balesetek fordulhatnak elő, s hiba, hogy a közelben nincs or­vos. Egyáltalán nem kielégítő, hogy a telepen csak heten­­két hét délelőtt van orvosi rendelés. Azt hiszem, nem szerénytelenség, ha kérjük, hogy Rudolftelep is kapjon orvost. Kiss Ferencné Rudolftelep Nincs szélvédő üveg Wartburg 1000-es típusú gépkocsimon a hátsó szél­védő ablaküveg tavaly nyá­ron összetört. Azóta a pót­lásra irányuló minden tö­rekvésem eredménytelen. Állandó kapcsolatot tartok a Wartburg-kocsik magyar­­országi képviseletével, az „Ifa-service-zel.” Másfelé is írtam már, és személye­sen is jártam a szélvédő üveg után. Mindenütt csak bizonytalan ígéretekkel vi­gasztalnak, de ablaküveget senki sem tud adni. A szükséges ablak hajlított üveg, amilyet hazai iparunk nem állít elő. Kereskedelmi szerveinknek a gyártó vál­lalattól kellene beszerezni, de úgy látszik,nem sokat törődnek ezzel. Helytelení­tem, hogy kereskedelmi szerveink a Wartburg-tu­­lajdonosok egy aránylag egyszerű alkatrészigényét ilyen közömbösen kezelik. Sipos György Szombathely, Wesselényi u. S. LEVELESNE KÖZBELÉP Panaszolták, hogy Budapesten roha­mosan csökken a zöldterület. (Mészáros András rajza.) EGY BEJELENTÉS NYOMÁN Felelősségre vonták a súlyosan hibázó üzletvezetőt Május 11-én közöltük Papp Zoltán budapesti ol­vasónk levelét, Osztozkodás cím alatt. Kifogásolta, hogy Kispesten a Vendéglátóipa­ri Vállalat egyes üzleteiben meg nem engedhető mód­szerek honosodtak meg. Több üzletben tapasztalta, hogy a felszolgáló csak ak­kor dolgozhat, ha a borra­valót megosztja az üzletve­zetővel. Állításait saját pél­dájával is bizonyította. A kerület egyik vendéglőjé­ben — ahova helyettesíteni küldték ki — az üzletveze­tő nem alkalmazta, mert nem volt hajlandó megosz­tani vele a borravalót. A vizsgálat során bebizo­nyosodott, hogy Papp Zol­tán bejelentése mindenben fedi a valóságot, kifogása jogosnak bizonyult. Külö­nösen a vállalat 1909. szá­mú üzletében harapózott el ez a módszer igen jelen­tős mértékben. Az üzem­egység vezetője, Kiss Jó­­zsefné arra vette rá a fel­szolgálókat, hogy a besze­dett borravaló felét adják át neki. Erre szólította fel Papp Zoltánt is, de miután ő nem volt hajlandó vele osztozkodni, kiadta az út­ját. Bebizonyosodott az is, hogy azok a felszolgálók, akik megosztották az üzlet­vezetővel a borravalót, nyugodtan maradhattak az üzletben. Kiss Józsefné ma­ga is elismerte, hogy a fel­szolgálókat felszólította a vendégektől kapott borra­való 50 százalékának át­adására. Cselekedetét azzal próbálta magyarázni, hogy betétdíjas göngyöleghiánya volt, melyet a felszolgálók­kal akart megfizettetni. Az üggyel foglalkozott a vállalat szakszervezeti bi­zottsága is. A tények meg­állapítása után elhatározta: az ügyet átadja a társadal­mi bíróságnak, tekintve, hogy az ügynek sok olyan tanulsága van, amelyet ér­demes az egész vállalat dol­gozói előtt megtárgyalni s megvitatni. Hasonló vád nemcsak Kiss Józsefné, hanem más üzletvezető ellen is elhang­zott. A társadalmi bíróság a tanúk sorát kihallgatta, s az egybehangzó tanúvallomá­sok alapján megállapította, hogy Kiss Józsefné valóban súlyosan hibázott. Munka nélkül akart őt meg nem il­lető jövedelemre szert tenni. Magatartása sérti a vendég­látóipari üzleti szabályza­tot. Cselekedete fegyelmi vétség. Az ügy alapos mér­legelése alapján Kiss Jó­­zsefnét méltatlannak tar­totta az üzletvezetői mun­kakör betöltésére. Javasolta a vállalat igazgatójának, hogy helyezze alacsonyabb munkakörbe. Luxemburger József üzletvezetőt kellő bi­zonyítékok hiányában a vád alól felmentette. A XVIII—XIX. kerületi Vendéglátóipari Vállalat igazgatója helyeselte a tár­sadalmi bíróság javaslatát. Szerkesztőségünkhöz inté­zett levelében nemrég meg­írta, hogy a vállalat vezető­sége egyetért a társadalmi bíróság döntésével, s máris intézkedett: Kiss Józsefné üzletvezetőt fegyelmi úton alacsonyabb munkakörbe helyezték. Úgy véljük, az ügyhöz túlságosan sok magyarázat nem szükséges. A XVIII— XIX. kerületi Vendéglátó­ipari Vállalat nagyon gyor­san és hatásosan intézke­dett. Kellő szigorral torolta meg azok vétkeit, akik meg nem engedhető módszerek­kel rontják a vállalat jó hí­rét, s a dolgozók munka­kedvét, igazságérzetét. Az intézkedést a vállalatnál egyetértéssel és megnyug­vással vették tudomásul Rácz Mihály

Next