Népszabadság, 1967. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-13 / 216. szám

1987. szeptember 13. szerda NÉPSZABADSÁG Több mint 100 000 távirat a Máriáknak A „hivatalos” Mária-napot szep­tember 12-én tartják, de mert 8-án is ezt a nevet tünteti fel a naptár, a Máriák ünneplése a múlt hét végétől tart. A Központi Távíró Hivatal for­galma napok óta kétszerese a szokásosnak; hétfőn 46 000, ked­den 60 000 üdvözlő táviratot kéz­besítettek a Máriáknak. A Virágért üzleteiben is a Má­riákat köszöntő csokrokból a múlt heti Mária nap óta kereken fél­millió forintos virágforgalmat bo­nyolítottak le a boltok. A szovjet tudomány és technika 50 éve A kétszázezredik Kedd délután lépett be a szov­jet tudományos kiállítás kapu­ján a 200 ezre­dik látogató, Zöldi György gépésztechni­kus, az Elzett­­gyár üzemve­zetője. A bejá­ratnál a kiállí­tás szovjet ve­zetősége várta és zenélő szput­­nyikmodellel, valamint vod­­kás dobozzal fogadta. — Még soha nem volt sze­rencsém sem a lottón, sem a totón — mond­ta mosolyogva a gépésztechnikus —, de a 02 sorozatú — az egyéni belépőknek szóló — 73 100. számú jegy meg­hozta az én szerencsémet is. Szak­mailag a kiállításon főként a 10 000 atmoszféra nyomással mű­ködő, kemény forgácsoló szerszá­mokat gyártó gép érdekel, mint­hogy az Elzettben jól hasznosít­hatnánk. De van hobbim is: ama­tőr űrkutató vagyok, ezért is na­gyon érdekel az űrpavilon kiállí­tása. Zöldi Györgyöt a kiállítás igaz­gatója vendégül látta. Az építőipari diplomadíj­­pályázat eredményhirdetése A Technika Házában kedd délután hirdették ki az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület és a Magyar Építő­művészek Szövetsége diplomadíj-pá­lyázatának eredményét. A pályázatra 11 építész és általános mérnök nyúj­totta be diplomamunkáját. Az ünnepi eredményhirdetés alkalmával vette át az első díjat — a külföldi utazásra szóló utalványt —■ Gócz Éva, Kapy Jenő, Kaszab Ákos és Kovácsi Béla. öt fiatal mérnök kapta meg a pályá­zat második díját, 1000—1000 forintot, két diplomamunka szerzője pedig di­cséretben részesült. A 11 díjnyertes és megdicsért­ pá­lyamunkából kiállítást rendeztek, amelyet szeptember 15-ig naponta dél­előtt 10 órától délután 5 óráig tekint­hetnek meg az érdeklődők a Technika Háza klubhelyiségében. Mit csinál az állategészségügyi szolgálat? 1200 körzeti, 350 üzemi állatorvos, 350 élelmiszer-higiénikus Megyei állategészségügyi állomások épülnek (Tudósítónktól.) A korszerű, gazdaságos állat­tenyésztés, -hizlalás egyik nélkü­lözhetetlen feltétele az állategész­ségügyi követelmények betartása. A több száz, sőt több ezer állatot számláló mezőgazdasági nagyüze­mek állategészségügyi védelme csak tervszerű, körültekintő és a szigorú előírásokat mindig tiszte­letben tartó munkával lehetséges. Ezért került sor az állategészség­ügyi szolgálat továbbfejlesztésére, amiről dr. Kádár Tibor, a MÉM állategészségügyi főosztályának vezetője az alábbi tájékoztatást adta: — Hazánkban az állategészség­ügyi szolgálat a mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt is figyelemre méltó munkát végzett. A felszabadulás utáni években visszaszorított, illetve teljesen felszámolt több olyan betegséget, amely alapjaiban veszélyeztette az állattenyésztést. Megszüntette például a lovak tenyészbénaságát, a fertőző sertésbénulást, az em­berre is rendkívül vesztyes lép­­fenét. Visszaszorította, a legutób­bi években pedig felszámolta a sok százmilliós kárt okozó ba­romfipestist és sertéspestist. A gümőkór és a brucellózis együttes kártétele — közegészség­­ügyi ártalmas hatásait nem szá­mítva —, még néhány évvel ez­előtt is meghaladta az évi egy­­milliárd forintot. 1963 óta, állami támogatással, tervszerű munka folyik ezeknek a betegségeknek a felszámolása érdekében. Vannak egyéb állatbetegségek is, amelye­ket részint a szükségszerű takar­mányimport, s az évről évre nö­vekvő turistaforgalom következ­­tében is könnyen behurcolhatnak és elterjeszthetnek. Az állategész­ségügyi szolgálat továbbfejleszté­sénél arra törekszünk, hogy a le­hető legjobban megoldjuk a meg­növekedett feladatokat. Igazgatá­si, hatósági intézkedésekkel, eljá­rásokkal védelmezzük az össztár­sadalmi érdekeket, megelőzzük a fertőző, járványos betegségeket, illetve gátat vetünk terjedésük­nek. Az állategészségügyi szolgálat a községekig, gazdaságokig kiépí­tett, egységes hatósági és üzemi állatorvosi hálózattal dolgozik. A legnagyobb gazdaságokban már kereken 350, a gazdaság által al­kalmazott állatorvos dolgozik. Az állategészségügyi igazgatási fel­adatokat községi szinten mintegy 1200 körzeti állatorvos végzi. Mű­ködési területükön ők látják el a szakmájukba vágó tennivalókat az állatorvost nem alkalmazó nagyüzemeikben és háztáji gazda­ságokban is. A körzeti és üzemi állatorvosok munkáját járáson­ként a járási főállatorvosok fog­ják össze és ellenőrzik, a megyei főállatorvos irányításával. Az általános igazgatási és gyó­gyászati munkákon kívül el kell látni speciális szakképzettséget igénylő feladatokat is. Több mint 350 élelmiszer-higiénikus állator­vos végzi a vágóhidakon a hús­vizsgálatot, ellenőrzi az állati ter­mékeket, húskészítményeket, tej­termékeket az üzemekben, az üz­letekben és a piacokon. Külön szakállatorvosi hálózat vizsgálja a határállomásokon a behozatal­ra, vagy kivitelre kerülő állatok egészségi állapotát. Július elseje óta egy-egy megye területén működő valamennyi ál­latorvos a megyénként szervezett állategészségügyi állomáshoz tar­tozik. 1970 végéig a megyeszékhe­lyeken felépül a megyei állat­egészségügyi állomások központi létesítménye, amely specialistái­val, a laboratóriumi és kórház­részlegével, fertőtlenítő géppark­jával hatékony támogatást nyújt majd az állattartó gazdaságok­nak s a megye állatorvosainak. MEGKEZDŐDÖTT A BÉLYEGPER Rendkívüli érdeklődés az inkriminált sorozat iránt Több százezer bélyeggyűjtő van az országban, s ezek nagy több­sége érdeklődéssel kísérte azt a készülő bélyegpert, amelyről már korábban hírt adtunk. Kedden a Fővárosi Bíróságon elkezdődött a Hudetz—Nagy szerzői jogbitor­­lási ügy tárgyalása. Hudetz József, az Agrártudományi Egyetem fotólaboratóriuma vezetőjé­nek nemrégen néhány jól sikerült kutyafotóját a Képzőművészeti Alap levelezőlapként forgalomba hozta. Fel­tüntették, hogy a fényképek Hudetz­­től erednek. A fotós nyáron arról ér­tesült, hogy a Posta „kutyasort” ho­zott forgalomba. Hudetz ezt követően pert indított, mert, mint beadványá­ban írta, „megdöbbenéssel állapítot­tam meg, hogy a hét darabból álló sorozat három értéke (az egy-, a két- és a négyforintos címlet) teljesen azo­nos az általam készített és forgalom­ba hozott képekkel, a tervezőként szereplő Nagy Zoltán grafikus csu­pán annyit adott hozzá, hogy a bélye­geken a saját nevét feltüntette”. Kér­te, hogy a bíróság kötelezze a Filaté­ 1ia Vállalatot a kutyasorozat zárolá­sára; a Magyar Postát tiltsák el a so­rozat forgalombahozatalától. Nagy Zoltánt a jogbitorlásért bírságolják meg, és a bélyegeken az ő nevét tüntessék fel. Hudetz ügyvédje a be­adványhoz mellékelte fényképes bizo­nyítékait. A kutyafotókhoz csatolta a bélyegek levelezőlap nagyságúra ké­szített fotókópiáit. A tanácsvezető bíró a világos­ság felé tartotta az egymásra he­lyezett fotókópiát és a fényképet, és megállapította: az egybevágó­ság minden kétséget kizáróan fennáll. Nagy Zoltán védője ezt kétségbe vonta. Indítványában előadta, hogy fajtiszta állatokat (vizsla, puli és pumi), másképp, mint a bélyegen láthatók, nem lehet ábrázolni, s kijelentette, a bélyegen, illetve a fotón levő ku­tyák hátgerincvonala (!) eltér egymástól. A másik alperes, a Magyar Posta jogi képviselője elmondta, hogy a bélyegek 90 százaléka már forgalomban van. Miután nyilvá­nosságra került a Hudetz—Nagy­per ténye, rendkívüli módon megnőtt a bélyeg iránti kereslet. Megemlítette azt is, hogy a bé­lyegekért tetemes nyomdaköltsé­get fizettek, s nem lehet köve­telni, hogy valamennyi bélyegen — amennyiben a felperesnek iga­za lenne is — a Hudetz nevet tün­tessék fel. Az első napi tárgyaláson Nagy Zoltán képviselője még elmondta, hogy védence a kutyasorozatot önálló, új alkotásnak tekinti. Amikor megbízást kapott a soro­zat elkészítésére, a Magyar Eb­tenyésztők Országos Egyesületé­nél fotóanyagot kapott, hogy el­készíthesse munkáját. Ezen — szerintük — nem volt feltüntet­ve, hogy a fényképek Hudetztől erednek. A bíróság ezután részletes szak­értői bizonyítást rendelt el, majd a tárgyalásit szeptember végéig el­napolta. Sz. F. „A Szovjet Tudomány és Technika 50 éve" CÍMŰ JUBILEUMI KIÁLLÍTÁS PAVILONJAI MINDEN NAP 10—19-IG TARTANAK NYITVA. A kiállítás területén este 9 óráig szabadtéri filmvetítés, büfék várják a látogatókat. Belépőjegy ára: 3,— Ft Ifjúsági és honvédségi csoportos látogatás esetén kedvezményes belépőjegy: 1,5 Ft A kiállításon műszaki könyvkiállítás és vásár, népszerű tudományos filmek folyamatos vetítése. Ne mulassza el megtekinteni a szovjet tudomány és technika 50 éves fejlődését reprezentáló kiállítást a Városligetben! CSOPORTOS LÁTOGATÁSOK BEJELENTÉSE, JEGYELŐVÉTEL A 221—021 TELEFONSZÁMON. Világszínvonal A belvárosi Ofotért-üzlet kirakata előtt egy szerény tábla késztetett megállásra. Dicséretes takarékos­sággal öltözködő hölgyek nagyított fényképei között megbújva arról tu­dósított ez a bizonyos tábla, hogy felvételeimet világszínvonalon dol­gozzák ki. Bevallom, első gondola­tom az volt, hogy közönyösen to­vábbmegyek. Ofotért-bolt, kidol­gozzák a felvételeket, mi más a dol­guk. Csak nehezen fogtam fel — szégyellem is utólag —hogy Itt nem akárhogyan dolgozzák ki az én felvételeimet, hanem világszínvona­lon. Úgy képzelem el a dolgot, hogy a laborban dolgozóknak minden mun­kakezdés előtt át kell ugraniuk egy magasra tett lécet,­­amelyen magya­ros díszítőelemekkel körítve ez a felírás áll: „Világszínvonal**. Aki leveri a lécet, az mehet más közön­séges Ofotért-boltba laborálni, aki viszont átviszi, az maradhat. A si­kerrel próbálkozók megkapják az én amatőr filmjeimet és melléje egy sámlit. "Ez utóbbi szemre egészen közönséges sámli, azzal a lényeges különbséggel, hogy tetejére színes betűkkel ráfestettek egy szót: „vi­lágszínvonal**. A többi már említésre sem méltó. A laboránsok munkához látnak, elő­hívnak, nagyítanak, szárítanak, vágnak, és ki merné kétségbe vonni, hogy világszínvonalon dolgoznak? (A.) Magyar siker a gmundeni fesztiválon Az osztrák lapok szerint a gmundeni dalfesztivál legna­gyobb meglepetését a magyar énekesgárda szerezte. Az egyik lap Koncz Zsuzsát nevezi a nem­zetközi fesztivál „koronázatlan győztesének”, aki „négy unalmas nap után igazi sikert aratott”. A lap tudósítója szerint Konicz Zsu­zsát október 10-re ismét meg­hívták Bécsbe, hogy tárgyaláso­kat kezdjenek vele egy tv-mű­­sor ügyében. Dicsérik a lapok Zalatnay Sa­roltát is. Mindkettőjük fesztiváli szereplését nagy sikernek mond­ják. Rendőrkézre került betörő (Tudósítónktól.) Egy szorgalmas, de kissé ideges, kapkodó betörő ügyében fejezte be a vizsgálatot a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Varga Miklós 29 éves büntetett előéletű bádogos, néhány héttel ezelőtt besurrant Zuglóban, a Lő­csei utca egy lakásába, s magá­hoz vett négy, összesen 22 ezer forintot tartalmazó betétkönyvet, valamint 900 forint készpénzt. Szerencséje vollt, mert a betét­könyvek bemutatóra szóltak. Az egyik XIV. kerületi OTP-fi­ókban tíz és fél ezer forintot fel is vett, majd továbbállt. Néhány nappal később végre­hajtotta második akcióját is; ez­úttal a XX. kerületi Kossuth La­jos utca egyik lakásában kutatott pénz után; talált egy 15 ezer fo­rintos betétkönyvet és 2500 forin­tot Zsebrevágta a zsákmányt és elindult, hogy értékesítse a betét­könyvet. Közben elbizonytalano­dott, és ideges lett: a rendőrségtől való félelmében széttépte a taka­rékkönyvet. Végül megbánta, és aprólékos munkával összeragasz­totta a papírdarabkákat. Elment az egyik XX. kerületi OTP-fiók­­ba, de nem váltotta ki a betétet, mert a toldozott-foldozott köny­vecske láttán a tisztviselő sze­mélyazonossági igazolványt kért. Ekkor Varga kétségbeesetten át­­villamosozott abba a zuglói taka­rékpénztárba, ahol korábbi tol­vaj­lásáb­ól származó betétkönyvé­vel egyszer már szerencsével járt. Ott aztán kiderült, hogy jogosan tartott a rendőrségtől, mert mi­közben be akarta váltani a taka­rékkönyvet, elcsípték, a tisztvise­lők már megkapták a rendőrség körözési felhívását. Varga Miklóst a rendőrség elő­zetes letartóztatásba helyezte. A hűvös idő tovább tart Európa nagy részének időjárását a több hul­lámban még mindig ér­kező és helyét csak las­sú mozgással változtató hűvös, óceáni szárma­zású légtömegek álta­lában erősen felhőssé, helyenként esőssé, zi­vatarossá teszik. A hő­mérséklet Nyugat-Eu­­rópában és Közép-Euró­­pa nagy részén alacso­nyabb az évszaknak megfelelőnél. A legma­gasabb nappali értékek Londonban ugyan csak 2, Párizsban 3, de Ber­linben már 5, Budapes­ten­­5, Münchenben pe­dig 10 fokkal maradnak el az utóbbi évek átla­gától. Az éjszakák vi­szont aránylag enyhék. A hajnali órákban, ami­kor a hőmérséklet a legalacsonyabb, csak Franciaország középső és keleti részein, a Benelux-állam­ok­ban és a Német Szövetségi Köztársa­ságban süllyedt 5—10 fok közötti szintre, máshol általában 10 fok fe­lett maradt; alacsonyabb volt 10 fok­nál a Skandináv-félszigeten is, azon­ban az északi tájakon ez nem rend­kívüli. Lényeges változást egyelőre nem várhatunk. Országunk időjárása a hű­vös levegő lassú, keleti irányú moz­gásával van kapcsolatban: néhány órán át tartó esők, a keleti ország­részben, ahol kedd déle­lőtt még volt kevés melegebb levegő, egy-két he­lyen gyenge zivatar keletkezése és a keleti—nyugati országrészek közötti hőmérséklet-különbség kiegyenlítődé­se. Várható időjárás ma estig: Felhős, hűvös idő, többfelé esővel, egy-két helyen zivatarral. Mérsékelt, időnként élénk északnyugati, északi szél, reggeli párásság, néhány helyen köd. Várható legmagasabb hőmérsék­let 15—20 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete kedden Siófoknál 17 fok volt. A Duna vízállása kedden Buda­pestnél 282 centiméter, a mára vár­ható vízállás 280 centimétere 9

Next