Népszabadság, 1968. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-29 / 75. szám
4 M KÜKET ny n OTT AT ORS TÁG GYŰ LÉS V LÉS SZAK A (Folytatás a 3. oldaról.) telkét átfogó legyen, s a paragrafusokban kevésbé járatos emberek is kiismerjék magukat benne. Több kiegészítést, módosítást is javasolt a törvénytervezethez; helyeselte például, hogy a jogszabály nem ismerése senkit sem mentesít a felelősség alól, de indítványozta, hogy tekintsék kivételnek azt az esetet, amikor a jogszabályt nem hirdették ki a szabályoknak megfelelően. Javasolta, hogy a pénzbírság legmagasabb összegét községi tanács rendelete esetén 500 forintban határozzák meg, mert a jogszabályban szereplő 200 forintos bírság a visszaesőkkel szemben nem eléggé preventívhatású. Másrészt a községi tanácsok a jövőben az eddiginél jelentősebb szabálysértési ügyekben is eljárnak majd, s ezért is indokolt a kiróható bírság összegének felemelése, a védelem szabadságát. Az új törvény alapján kialakítandó gyakorlatnak abból kell kiindulnia, hogy a szabálysértési eljárás is a hatalom adminisztratív eszköze. Akkor kell szabálysértési eljárást indítani, ha a cselekmény oly mértékben sérti érdekeinket, hogy adminisztratív felelősségre vonást igényel. Jobban kell differenciálni a felelősségre vonásban, s figyelembe kell venni, hogy konok szembenállóról vagy csupán felületes, gondatlan emberről van-e szó. Fel kell mérni, hogy az illető műveltsége, ismeretei alapján mit tud a tilalmakról, milyenek az anyagi viszonyai, mekkora az a pénzbírság, amely az elkövetőt olyan érzékenyen érinti, hogy őt és másokat is visszatartson a jogszabályok megsértésétől. Ehhez a differenciáláshoz a törvényjavaslat rendkívül széles skálát biztosít. A képviselő vitába szállt azzal a javaslattal, amelynek értelmében a jogi bizottságnak el kellene állnia a feljelentő értesítését célzó indítványtól. A szabálysértési hatóságok és az igazgatási szervek komoly érveket hangoztattak az értesítés mellett. A többi között az igazgatási szervek, amelyeknek megfelelő intézkedéseket kell tenniük, sem nélkülözhetik a feljelentőknek küldött értesítést. súlyozta, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése sürgetően megkövetelte jogrendszerünk fejlesztését is. A továbbiakban néhány kisebb módosító indítványt tett. ERDÉSZ DEZSŐ (Komárom m. 2-es választókerület) méltatta a törvényjavaslat korszerű szellemét és hangsúlyozta: különösen azt tartja jelentős eredménynek, hogy a rendeletalkotó jog mellé a községi tanácsok kezébe adja a végrehajtás fontos eszközét is. DR. RÉVAY ZOLTÁN (Győr m. 6-os sz. választókerület) is kiegészítést javasolt a kódexhez. Indítványozta, hogy a törvény mondja ki: ha nem lehet hitelt érdemlően megállapítani vállalati kötelességmegszegés esetén az elkövető személyét, az legyen felelős, akinek a munkaköréhez tartozik a kifogásolt cselekmény megakadályozása. A képviselő helytelenítette, hogy a különböző szabálysértési ügyekben hozott végzések ellen csupán az elkövető fellebbezhet, a feljelentő nem. Hangsúlyozta: a közérdek védelmében meg kellene engedni, hogy a feljelentő is fellebbezhessen és magasabb fórumon ismét felsorakoztathassa érveit. HEGYI JÁNOSNÉ (Veszprém m. 4. sz. választókerület) elismeréssel üdvözölte a törvénytervezetnek azokat az intézkedéseit, amelyek a családi élet békéjét szolgálják. Csatlakozott azoknak a képviselőtársainak a véleményéhez, akik szerint ki kellene terjeszteni a garázdaság szabálysértési alakzatát a családi körben elkövetett garázda magatartásokra is. Elmondotta, hogy a garázdaság sokkal gyakoribb családi körben, ahol a részeg férj a védtelen feleséget, édesanyát és gyermekeket tarthatja rettegésben. Indítványozta, hogy azokat, akik fiatalkorút nyilvános helyen vagy másutt szándékosan lerészegítenek, a jövőben 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtsák. Az ülésteremben. Előtérben: Istsonczi Pál, Biszku Béla és Kádár János. Az előkészítő munkában a javaslatok többségét hasznosították DR. FEKSZI ISTVÁN (Szabolcs- Szatmár m., 11. sz. választókerület) annak a véleményének adott hangot, hogy a községi tanácsoknál a szabálysértési bizottságok megalakítása a demokratizmus továbbfejlődésének irányában hat s lényegében az ülnökrendszer szélesítését jelenti. Ez biztatást ad arra, hogy megalapozott döntések születnek majd s a döntések részint nevelő, részint viszszatartó hatásúak lesznek. Indítványozta: a törvényjavaslat végrehajtási utasításába kerüljön be olyan fejezet is, amely lehetőséget teremt arra, hogy a községi szabálysértési bizottságok megváltoztathassák az általuk hozott határozatot, ha azt rövid időn belül helytelennek minősítik. Ezután DR. SZOKOLY KAROLYNfi (Somogy m., 7. sz. választókerület) az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi állandó bizottságának tagja jelentkezett szólásra. Elmondta, hogy a szabálysértésekről szóló törvénytervezetről széles körű vita zajlott a bizottságban, mielőtt az plénum elé került volna. 34 észrevétel hangzott el, amelyek közül 23 javaslat egyrészt a törvény tervezetében tükröződik, másrészt a végrehajtásról később elkészülő jogszabályban jelentkezik majd. A képviselőnő részletesen szólt a szocialista tulajdon védelmének fontosságáról. Elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt sok gondot okozott a termelőszövetkezetek közös vagyonának védelme. Ma már lényegesen javult a helyzet, azt tapasztalhatjuk, hogy a tsz-ek tagsága elmarasztalja azokat, akik megkárosítják a közös vagyont. A törvénytervezetet különösen nagy jelentőségűnek tartja azért, mert egyszerűsíti majd az ügyintézést. A megidézettek sok utazástól, munkaidő-kieséstől mentesülnek, hiszen ügyeiket a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei intézik majd. A lrve/.et ikrtiszclkö/ik!* is útlki munka A következő hozzászóló DR. NEZVAL FERENC (Zala m., 8. sz. választókerület) volt. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat kidolgozása úttörő munkának számít, mert sem a baráti, sem a kapitalista országokban nem készítettek még eddig ilyen átfogó szabálysértési kódexet. Elismerréssel méltatta a törvényjavaslatot, mondván: a szocialista de-mokratizmus követelményeinek elsősorban azzal tesz eleget, hogy a társadalom tagjainak széles körét vonja be a szabálysértési ügyek elbírálásába. Ezzel kapcsolatban szólt a törvényjavaslatnak arról a rendelkezéséről, amely lehetővé teszi a községi szabálysértési eljárásban, hogy az ügyet ne egy személy, hanem bizottság bírálja el. Ebben az esetben a bizottságban az ügyet legjobban értő és ismerő szakemberek, így például községi orvosok vagy állatorvosok is helyet kaphatnak. A képviselő befejezésül hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a demokratizmus jegyében elvként mondja ki: az ügyeket ott bírálják el, ahol az a legcélszerűbb, ahol az elkövetőt a legjobban ismerik. Éppen ezért rugalmas illetékességi szabályokat állapít meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a felelősségre vonás ne csak az elkövetés helyén, hanem az elkövető lakóhelyén vagy akár a munkahelyén is megtörténhessen. Ezután UJHELYI SÁNDORNÉ (Békés m., 3. sz. választókerület) volt a következő felszólaló. Hangoztatta, hogy meggyőződése szerint az új kódex korszerű és időálló. A jogszabály jelentős erényeként említette, hogy megengedi a szabálysértési eljárás mellőzését, megszüntetését abban az esetben, ha a fegyelmi felelősségre vonás már egymagában is megfelelően szolgálja a társadalom védelmét. Az ebédszünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a vita. DR. MÁTAY PÁL (Fejér m., 3-as választókerület) hangoztatta, hogy a törvénytervezet rendelkezései megfelelnek politikánknak, eljárásjogi intézkedései demokratikusak, biztosítják a gyorsaságot, az egyszerűséget. Patai Sz. Sándorné, Nagy Dániel és Nieszner Ferenc Csongrád megyei képviselők a Parlament folyosóján. (Kéri Dániel és Mikó László felvételei.) NÉPSZABADSÁG A sz»bnll.scri«‘››i eljárások felolzasával jogi hozzáértett igényel KRASZNAI KÁROLYNÉ (Szolnok m., 5. sz. választókerület) indítványozta: legyen a törvénynek olyan fejezete is, amely a foglalkozás körében elkövetett veszé- l lyeztetésről intézkedik. A törvény ilyen értelmű bővítésével mentesíteni lehetne az amúgy is túlságosan igénybe vett bíróságokat, elsősorban a kisebb súlyú közlekedési szabálysértési tárgyalások alól. Ezután SÜMEGI JÁNOS (Nógrád m. 5. választókerület) szólalt fel. Rámutatott, hogy a törvényjavaslat 37 szabálysértésfajtát utal a községi tanácsok jogkörébe. Ez a járási igazgatási szerveket sok munkától mentesíti, de a járásoknak továbbra is segíteniük kell a községi tanácsokat. A képviselő felvetette azt a gondolatot, nem kellene-e jogvégzett embert beállítani több község hasonló feladatainak ellátására. Az eljárás előkészítése, lefolytatása, a határozatok megszerkesztése ugyanis kötött bizonyos szabályokhoz, s ez sok munkát, hozzáértést igényel. Javaslat az alkoholelvonó káráról és a fiatalkorúakkal azemben elkövetett cselekményekről. A következő hozzászóló DR. BODOGÁN JÁNOS (Veszprém m. 10. számú választókerület) több módosítást javasolt a törvénytervezethez. Ő is szükségesnek tartja, hogy a községi tanács rendeletével megállapítható 200 forintos bírságolási maximumot 500 forintra emeljék fel. Javasolta, hogy a többi tanácsi fokozat között is jobban differenciálják a kiszabható pénzbírság felső határát. Legyen a járási, a járási jogú, városi és a fővárosi kerületi tanács által alkotandó rendeletek bírságmaximuma 1000, a megyei, a megyei jogú városi és a Fővárosi Tanácsé pedig 3000 forint. Szükségtelennek ítélte, hogy a tűzoltóság továbbra is szabálysértési hatóság legyen. Hangsúlyozta: Sok tragédiát előzhetnénk meg, ha a garázdaság és a verekedés egyértelműen szabálysértésnek minősülne a házon belüli garázdaság és a családi verekedés esetében is. Javasolta még, hogy a jogszabályban mondják ki: a családban történő veszélyes fenyegetés is szabálysértés. Indítványozta, hogy a botrányos részegség állapotában elkövetett szabálysértés miatt az eljáró szerv egyben alkoholelvonó kúrára utalásra is kezdeményezzen eljárást. Javasolta továbbá: legalább szabálysértésként legyen értékelhető, ha a fiatalkorúakat alkohollal szolgálnak ki, illetve lerészegítenek. A képviselő a törvényjavaslat kiegészítéseit tartotta szükségesnek a felelőtlen, erkölcsileg züllött szülőkkel szemben. TÓTSI SZILVESZTERNÉ (Csongrád m. 5-ös számú választókerület) hozzászólásában hang 1968. március 29. péntek Az igazságügy-tminiszter válasza a Aidában elhilangzottakra Ezután szünet következett, majd az elnöklő Vass Istvánná bejelentette, hogy a törvényjavaslathoz nem jelentkeztek többen hozzászólásra. Megadta a szót dr. Kom srom Mihály igazságügy-miniszter- nek, aki válaszolt a vitában elhangzottakra. Elismerőleg szólt arról a tényről, hogy a törvényjavaslatról, illetve a kormányrendelet tervezetéről 14 képviselő mondta el a véleményét. Valamennyien méltat-ták a törvényjavaslat jelentőségét, időszerűségét, s ez is bizonyítja, hogy az országgyűlés elé terjesztett javaslatok megfelelnek társadalmunk mai követelményeinek és remélhetőleg jól szolgálják majd jogrendszerünk további fejlődését is. A miniszter megjegyezte: Meggyőződése szerint a vitában méltán kaptak sok elismerő szót a törvényjavaslat előkészítői. Ezután a törvénytervezettel kapcsolatban elhangzott észrevételekkel, javaslatokkal foglalkosmolytatás az 5. oldalon.)