Népszabadság, 1968. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

4 M KÜKET ny n OTT AT O­R­S TÁG G­YŰ LÉ­S V LÉ­S SZAK A (Folytatás a 3. oldaról.) telkét átfogó legyen, s a paragra­fusokban kevésbé járatos embe­rek is kiismerjék magukat benne. Több kiegészítést, módosítást is javasolt a törvénytervezethez; he­lyeselte például, hogy a jogszabály nem ismerése senkit sem mente­sít a felelősség alól, de indítvá­nyozta, hogy tekintsék kivételnek azt az esetet, a­mikor a jogszabályt nem hirdették ki a szabályoknak megfelelően. Javasolta, hogy a pénzbírság legmagasabb összegét községi tanács rendelete esetén 500 forintban határozzák meg, mert a jogszabályban szereplő 200 forintos bírság a visszaesőkkel szemben nem­ eléggé preventív­­hatású. Másrészt a községi taná­csok a jövőben az eddiginél je­lentősebb szabálysértési ügyekben is eljárnak majd, s ezért is in­dokolt a kiróható bírság összegé­nek felemelése, a védelem szabadságát. Az új tör­vény alapján kialakítandó gya­korlatnak abból kell kiindulnia, hogy a szabálysértési eljárás is a hatalom adminisztratív eszköze. Akkor kell szabálysértési eljárást indítani, ha a cselekmény oly mértékben sérti érdekeinket, hogy adminisztratív felelősségre vonást igényel. Jobban kell differenciál­ni a felelősségre vonásban, s fi­gyelembe kell venni, hogy konok szembenállóról vagy csupán felü­letes, gondatlan emberről van-e szó. Fel kell mérni, hogy az illető műveltsége, ismeretei alapján mit tud a tilalmakról, milyenek az anyagi viszonyai, mekkora az a pénzbírság, amely az elkövetőt olyan érzékenyen érinti, hogy őt és másokat is visszatartson a jog­szabályok megsértésétől. Ehhez a differenciáláshoz a törvényjavas­lat rendkívül széles skálát bizto­sít. A képviselő vitába szállt azzal a javaslattal, amelynek értelmé­ben a jogi bizottságnak el kellene állnia a feljelentő értesítését célzó indítványtól. A szabálysértési ha­tóságok és az igazgatási szervek komoly érveket hangoztattak az értesítés mellett. A többi között az igazgatási szervek, amelyek­nek megfelelő intézkedéseket kell tenniük, sem nélkülözhetik a fel­jelentőknek küldött értesítést. súlyozta, hogy az új gazdasági me­chanizmus bevezetése sürgetően megkövetelte jogrendszerünk fej­lesztését is. A továbbiakban né­hány kisebb módosító indítványt tett. ERDÉSZ DEZSŐ (Komárom m. 2-es választókerület) méltatta a törvényjavaslat korszerű szelle­mét és hangsúlyozta: különösen azt tartja jelentős eredménynek, hogy a rendeletalkotó jog mellé a községi tanácsok kezébe adja a végrehajtás fontos eszközét is. DR. RÉVAY ZOLTÁN (Győr m. 6-os sz. választókerület) is ki­egészítést javasolt a kódexhez. Indítványozta, hogy a törvény mondja ki: ha nem lehet hitelt érdemlően megállapítani vállalati kötelességmegszegés esetén az elkövető személyét, az legyen fele­lős, akinek a munk­aköréhez tar­tozik a kifogásolt cselekmény megakadályozása. A képviselő helytelenítette, hogy a különböző szabálysértési ügyekben hozott végzések ellen csupán az elkövető fellebbezhet, a feljelentő nem. Hangsúlyozta: a közérdek védel­mében meg kellene engedni, hogy a feljelentő is fellebbezhessen és magasabb fórumon ismét felsora­koztathassa érveit. HEGYI JÁNOSNÉ (Veszprém m. 4. sz. választókerület) elisme­réssel üdvözölte a törvényterve­zetnek azokat az intézkedéseit, amelyek a családi élet békéjét szolgálják. Csatlakozott azoknak a képviselőtársainak a véleményé­hez, akik szerint ki kellene ter­jeszteni a garázdaság szabálysér­tési alakzatát a családi körben el­követett garázda magatartásokra is. Elmondotta, hogy a garázdaság sokkal gyakoribb családi körben, ahol a részeg férj a védtelen fele­séget, édesanyát és gyermekeket tarthatja rettegésben. Indítvá­nyozta, hogy azokat, akik fiatal­korút nyilvános helyen vagy má­sutt szándékosan lerészegí­tenek, a jövőben 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtsák. Az ülésteremben. Előtérben: Istsonczi Pál, Biszku Béla és Kádár János. Az előkészítő munkában a javaslatok többségét hasznosították DR. FEKSZI ISTVÁN (Szabolcs- Szatmár m., 11. sz. választókerü­let) annak a véleményének adott hangot, hogy a községi tanácsok­nál a szabálysértési bizottságok megalakítása a demokratizmus továbbfejlődésének irányában hat s lényegében az ülnökrendszer szélesítését jelenti. Ez biztatást ad arra, hogy megalapozott dön­tések születnek majd s a dönté­sek részint nevelő, részint visz­­szatartó hatásúak lesznek. Indít­ványozta: a törvényjavaslat vég­rehajtási utasításába kerüljön be olyan fejezet is, amely lehetősé­get teremt arra, hogy a községi szabálysértési bizottságok meg­változtathassák az általuk hozott határozatot, ha azt rövid időn be­lül helytelennek minősítik. Ezután DR. SZOKOLY KA­­ROL­YNfi (Somogy m., 7. sz. vá­lasztókerület) az országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi ál­landó bizottságának tagja jelent­kezett szólásra. Elmondta, hogy a szabálysértésekről szóló tör­vénytervezetről széles körű vita zajlott a bizottságban, mielőtt az plénum elé került volna. 34 ész­revétel hangzott el, amelyek kö­zül 23 javaslat egyrészt a törvény tervezetében tükröződik, másrészt a végrehajtásról később elkészü­lő jogszabályban jelentkezik majd. A képviselőnő részletesen szólt a szocialista tulajdon védelmének fontosságáról. Elmondta, hogy né­hány évvel ezelőtt sok gondot okozott a termelőszövetkezetek közös vagyonának védelme. Ma már lényegesen javult a helyzet, azt tapasztalhatjuk, hogy a tsz-ek tagsága elmarasztalja azokat, akik megkárosítják a közös vagyont. A törvénytervezetet különösen nagy jelentőségűnek tartja azért, mert egyszerűsíti majd az ügyintézést. A megidézettek sok utazástól, munkaidő-kieséstől mentesülnek, hiszen ügyeiket a községi taná­csok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei intézik majd. A l­rve/.et ikrtiszclkö/ik­!* is útl­­k­i munka A következő hozzászóló DR. NEZVAL FERENC (Zala m., 8. sz. választókerület) volt. Hangsú­lyozta, hogy a törvényjavaslat ki­dolgozása úttörő munkának szá­mít, mert sem a baráti, sem a kapitalista­ országokban nem ké­szítettek még eddig ilyen átfogó szabálysértési kódexet. Elismer­­­réssel méltatta a törvényjavasla­­­­tot, mondván: a szocialista de-­­­mokratizmus követelményeinek­­ elsősorban azzal tesz eleget, hogy a társadalom tagjainak széles kö­rét vonja be a szabálysértési ügyek elbírálásába. Ezzel kap­csolatban szólt a törvényjavaslat­nak arról a rendelkezéséről, amely lehetővé teszi a községi szabály­sértési eljárásban, hogy az ügyet ne egy személy, hanem bizottság bírálja el. Ebben az esetben a bi­zottságban az ügyet legjobban ér­tő és ismerő szakemberek, így pél­dául községi orvosok vagy állator­vosok is helyet kaphatnak. A kép­viselő befejezésül hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a demok­ratizmus jegyében elvként mond­ja ki: az ügyeket ott bírálják el, ahol az a legcélszerűbb, ahol az elkövetőt a legjobban ismerik. Éppen ezért rugalmas illetékessé­gi szabályokat állapít meg, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a fe­lelősségre vonás ne csak az elkö­vetés helyén, hanem az elkövető lakóhelyén vagy akár a munkahe­lyén is megtörténhessen. Ezután UJHELYI SÁNDORNÉ (Békés m., 3. sz. választókerület) volt a következő felszólaló. Han­goztatta, hogy meggyőződése sze­rint az új kódex korszerű és idő­álló. A jogszabály jelentős eré­nyeként említette, hogy megenge­di a szabálysértési eljárás mel­lőzését, megszüntetését abban az esetben, ha a fegyelmi felelősségre vonás már egymagában is meg­felelően szolgálja a társadalom védelmét. Az ebédszünet után dr. Beresz­­tóczy Miklós elnökletével folyta­tódott a vita. DR. MÁTAY PÁL (Fejér m., 3-as választókerület) hangoztatta, hogy a törvényterve­zet rendelkezései megfelelnek po­litikánknak, eljárásjogi intézke­dései demokratikusak, biztosítják a gyorsaságot, az egyszerűséget. Patai Sz. Sándorné, Nagy Dániel és Nieszner Ferenc Csongrád megyei képviselők a Parlament folyosóján. (Kéri Dániel és Mikó László felvételei.) NÉPSZABADSÁG A sz»bnll.scri«‘››i eljárások felolz­asával jogi hozzáértett igényel KRASZNAI KÁROLYNÉ (Szol­nok m., 5. sz. választókerület) in­­­­dítványozta: legyen a törvénynek­­ olyan fejezete is, amely a foglal­­­­kozás körében elkövetett veszé- l lyeztetésről intézkedik. A törvény­­ ilyen értelmű bővítésével mente­­­­síteni lehetne az amúgy is túlsá­gosan igénybe vett bíróságokat, el­sősorban a kisebb súlyú közleke­dési szabálysértési tárgyalások alól. Ezután SÜMEGI JÁNOS (Nóg­­rád m. 5. választókerület) szólalt fel. Rámutatott, hogy a törvény­javaslat 37 szabálysértésfajtát utal a községi tanácsok jogkörébe. Ez a járási igazgatási szerveket sok munkától mentesíti, de a járások­nak továbbra is segíteniük kell a községi tanácsokat. A képviselő felvetette azt a gondolatot, nem kellene-e jogvégzett embert be­állítani több község hasonló fel­adatainak ellátására. Az eljárás előkészítése, lefolytatása, a hatá­rozatok megszerkesztése ugyanis kötött bizonyos szabályokhoz, s ez sok munkát, hozzáértést igényel. Javaslat az alkoh­olelvon­ó káráról és a fiatalkorúakkal azemben elkövetett cselekményekről. A következő hozzászóló DR. BODOGÁN JÁNOS (Veszprém m. 10. számú választókerület) több módosítást javasolt a törvényter­vezethez. Ő is szükségesnek tart­ja, hogy a községi tanács rendele­tével megállapítható 200 forintos bírságolási maximumot 500 forint­ra emeljék fel. Javasolta, hogy a többi tanácsi fokozat között is jobban differenciálják a kiszab­ható pénzbírság felső határát. Le­gyen a járási, a járási jogú, városi és a fővárosi kerületi tanács által alkotandó rendeletek bírságmaxi­muma 1000, a megyei, a megyei jogú városi és a Fővárosi Taná­csé pedig 3000 forint. Szükségte­lennek ítélte, hogy a tűzoltóság továbbra is szabálysértési hatóság legyen. Hangsúlyozta: Sok tragédiát előzhetnénk meg, ha a garázdaság és a verekedés egyértelműen sza­bálysértésnek minősülne a házon belüli garázdaság és a családi ve­rekedés esetében is. Javasolta még, hogy a jogszabályban mond­ják ki: a családban történő ve­szélyes fenyegetés is szabálysértés. Indítványozta, hogy a botrányos részegség állapotában elkövetett szabálysértés miatt az eljáró szerv egyben alkoholelvonó kúrára uta­lásra is kezdeményezzen eljárást. Javasolta továbbá: legalább sza­bálysértésként legyen értékelhető, ha a fiatalkorúakat alkohollal szolgálnak ki, illetve lerészegíte­nek. A képviselő a törvényjavas­lat kiegészítéseit tartotta szüksé­gesnek a felelőtlen, erkölcsileg züllött szülőkkel szemben. TÓTSI SZILVESZTERNÉ (Csongrád m. 5-ös számú választó­kerület) hozzászólásában hang­ 1968. március 29. péntek Az igazságü­gy-tm­iniszter válasza a Aidában elhilangzottakra Ezután szünet következett, majd az elnöklő Vass Istvánná bejelen­tette, hogy a törvényjavaslathoz nem jelentkeztek többen hozzá­­­­szólásra. Megadta a szót dr. Kom s­rom Mihály igazságügy-miniszter-­­ nek, aki válaszolt a vitában el­­­­hangzottakra. Elismerőleg szólt arról a tény­­­­ről, hogy a törvényjavaslatról, il­­l­­et­ve a kormányrendelet terveze­­t­­éről 14 képviselő mondta el a vé­­­­leményét. Valamennyien méltat-­­­ták a törvényjavaslat jelentőségét, időszerűségét, s ez is bizonyítja, hogy az országgyűlés elé terjesz­tett javaslatok megfelelnek társa­dalmunk mai követelményeinek és remélhetőleg jól szolgálják majd jogrendszerünk további fej­lődését is. A miniszter megjegyez­te: Meggyőződése szerint a vitá­ban méltán kaptak sok elismerő szót a törvényjavaslat előkészítői. Ezután a törvény­tervezettel kapcsolatban elhangzott észrevé­telekkel, javaslatokkal foglalko­s­molytatás az 5. oldalon.)

Next