Népszabadság, 1968. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: KO fillér NÉPSZABADSÁG 1968. október 1, kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVI. évfolyam, 230. szám MAI SZÁMUNKBAN: Tímár Mátyás: A reform útján (3. oldal.) Indonézia: 1965-1968 (4. oldal.) 1918: Negyvenen kezdték Máté György riportsorozata (6. oldal.) Kérdőjelek a filmek útján (7. oldal.) A lottó jutalomsorsolás gyorslistája (9. oldal.) Világcsalás Megtörtént hát az évszázad egyik legotrombább világcsalása: az athéni „fekete ezredesek” meg merték rendezni vasárnap a népszavazásnak csúfolt komédiát, hogy ezzel alkotmányt adjanak — ó, dehogy is Görögországnak — önmaguknak! Ugyan miért is ne merték volna. Akik hadihajókkal és nemzetközi befolyással mögöttük álltak az 1967. április 21-i puccs idején, hogy ezzel megszilárdítsák a NATO délkelet-európai helyzetét, akik azóta is védik, vállalják, vagy akárcsak „semlegességükkel” fenntartják a kapitalista világnak ezt a botránykövét, azok most, ebben a legújabb szégyenben is mellettük állnak. Ez az „új alkotmány” nem is annyira a juntának kellett — (ezután is csak úgy fog kormányozni, ahogy tud: letartóztatásokkal, vallatólegényekkel, gumibotokkal és katonás rendeletekkel) —, hanem inkább a külföldi támogatóknak volt rá szükségük, hogy a kényesebb gyomrú NATO-partnerekkel, főleg a sértett északnyugat-európai monarchiákkal, s a fintorgó londoni és bostoni liberálisokkal könnyebben elfogadtassák az ezredesek diktatúráját. Lámm, most már „alkotmány” biztosítja, hogy a parlamentnek ne is legyen törvényhozási hatalma, s hogy a kormány csak „felfelé”, az ezredesek klikkjének feleljen. Most már megfelel „a törvény” betűjének, hogy a 300 tagú képviselőházból 140 személy újraválaszthatatlan — éppen azok, akiktől Papadopuloszéknak okuk van tartani —, s ezentúl nem puccsisták vésztörvényszéke, hanem finom, civilizált „alkotmánybíróság” dönthet arról, hogy kinek s mit szabad vagy nem szabad görög földön tennie. Ugyan ki veszi komolyan a csaknem 95 százalékos „igenlő” végeredményt egy olyan népszavazáson, amelyen rendőri megtorlás ellenében kötelező a részvétel, s a szavazópolgárok számozott lista szerint járulnak az urnák elé. Aki egy kicsit is figyelemmel kísérte ennek a félelmetes rendszernek a 17 hónapos múltját, megérti, miit vállalt csaknem minden negyedik választópolgár a tüntető távolmaradással. Papadopuloszék tudják — megannyi jel mutatja, hogy előre tudták —, valójában mennyit ér a többiek, a megfélemlített sokaság részvétele. Hiszen már jóval a „népszavazás” előtt bejelentették: tovább halogatják a tavaly beígért parlamenti választást. De hát miért is remélték volna, hogy az országon belül bármit is megoldanak ezzel a vezényszóra végrehajtott aktussal, amely ilyenformán csak növelte a semmibe vett tömegek megaláztatásait. A szigorú rendőri intézkedésekkel persze az országban elejét vehették minden komolyabb megmozdulásnak. De micsoda keserűség tört fel — a tehetetlen düh keserűsége — a Nyugat-Európa nagyvárosaiban vasárnap felvonuló mintegy 300 000 görögből, akik azt kiáltották a bonni s a düsseldorfit utcákon: „Miért engeditek!” Az ifjú stockholmi és koppenhágai tüntetők ilyen feliratot vittek: „Szégyen!” Azonban a nyugati világ hatalmasai kommunistaellenes „rendet”, erős NATO-bázist akarnak Görögországban, s mit számít e „magasabb érdekek” árnyékában a görögök megcsúfolt önbecsülése, vagy akár a polgári eszmények látványos kudarcai Szabó L. István Izrael feltételeket szab az ENSZ-megfigyelőknek Az izraeli kormány vasárnap ülést tartott, amelynek végén bejelentették, hogy Izrael csak abban az esetben hajlandó engedélyezni ENSZ-megfigyelők számára a megszállt területeken élő arabok helyzetének tanulmányozását, ha az arab államokban élő zsidókra is kiterjesztik a vizsgálatot. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács pénteken úgy határozott, hogy megfigyelőket küld az izraeli megszállás alatt levő területekre, mert az arab országok arabellenes atrocitásokkal vádolják a megszállókat. Mint az AP rámutat, izraeli kormánykörökben most arra számítanak, hogy a világszervezet az izraeli elutasító magatartás láttán végül nem küld megfigyelőket a megszállt területekre, s így tulajdonképpen nem is lesz szükség a beutazás megtagadására. Abba Ebán izraeli külügyminiszter vasárnap Londonból New Yorkba érkezett, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. A nyugati hírügynökségek értesülései szerint Abba Eban új „béketervet” kíván majd kifejteni, amelynek lényege azonban továbbra is az, hogy Izrael a tavaly elfoglalt területek egy részét be akarja kebelezni. A terv kiszivárgott részletei szerint az izraeli erőket visszavonnák a Sinai-félszigetről, amelyet fegyvermentes övezetté alakítanának, valamint az elfoglalt jordániai területek nagy részéről, azonban Izrael továbbra is megtartja a gázai övezetet és az elfoglalt szíriai magaslatokat. Ezenkívül a megszállt jordániai területek egy részén közös, arab—izraeli közigazgatás alatt álló, „ütköző övezetet” hoznának létre, amely Jeruzsálemtől délre Betlehemen és Hebronon, északra pedig Ramallah városán át húzódna. A terv lényeges előírása, hogy Izrael közvetlenül akar tárgyalni az arab országokkal, s az elfoglalt területek nagy részének átadása fejében követeli magának a Szuezi-csatorna használatának jogát és Izrael teljes elismerését Ezek mind olyan követelések, amelyeket korábban az arab országok elutasítottak. Az izraeli tervet egyébként még hivatalosan nem ismertették, csupán a nyugati hírügynökségek körvonalazzák. Lezajlott a görögországi „népszavazás" Görögországban vasárnap tartották meg a népszavazást a katonai junta által előterjesztett alkotmánytervezetről. A hétfő reggelig beérkezett adatok szerint a szavazásra kötelezetteknek körülbelül 23 százaléka nem jelent meg az urnáknál, annak ellenére, hogy szigorú büntetéseket helyeztek kilátásba a távolmaradóknak. A 6 508 894 szavazati joggal rendelkező állampolgár közül 5 042 545-en járultak az urnák elé. Közülük 4 633 602-en szavaztak igennel, 390 470-en nemmel, míg 18 473 szavazat érvénytelen volt, így az urnák elé járultak 92,2 százaléka megszavazta az új alkotmányt. Miller brit munkáspárti képviselő, az Európa Tanács tagja, aki jelenleg Athénban tartózkodik, újságíróknak kijelentette, hogy a népszavazás eredményét nem lehet reálisnak tekinteni, azok, akik „igen”-nel szavaztak, ezt vagy félelemből vagy tudatlanságból tették. A Nyugat-Németországban dolgozó görögök vasárnap tüntető felvonulásokat tartottak Bonnban és Düsseldorfban, Koppenhágában és Stockholmban fiatal tüntetők vonultak az amerikai nagykövetségek, illetve a görög idegenforgalmi irodák elé, s szónokaik elítélték az athéni junta politikáját. Koppenhágában az amerikai nagykövetség előtt elégedetlenségüknek adtak kifejezést amiatt, hogy az Egyesült Államok támogatja a jelenlegi athéni rendszert. (AFP) Elutazott a magyar küldöttség az ENSZ ülésszakára Péter János külügyminiszter vezetésével hétfőn elutazott New Yorkba az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakára a magyar küldöttség. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Szilágyi Béla és dr. Házi Vencel külügyminiszterhelyettesek, és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Péter János elutazása előtti nyilatkozatában elmondta: — Azzal a gondolattal utazom a közgyűlésre, hogy a földkerekség nagyon összezsugorodott. Budapestről ugyanis 9 óra 10 perckor indulunk, s New Yorkba érkezünk helyi idő szerint délután fél 4 körül, magyar idő szerint este 10 órakor; ez mutatja, hogy mennyire összezsugorodott a világ. Viszont ennek nagy politikai jelentősége is van, mert bármi történik a világ bármely sarkán, az, ha jelentős esemény, tulajdonképpen kihat az egész nemzetközi helyzetre, a világ minden más tájára. Nem lehet azt mondani, hogy nagyon egyszerű nemzetközi viszonyok között indulok erre a közgyűlésre, és azt sem, hogy nagyon egyszerű nemzetközi viszonyok között kezdődött el az Egyesült Nemzetek Szervezetének mostani közgyűlése. De jól megalapozott reményem, hogy sokkal jobb hírekkel jövök vissza az ENSZ közgyűléséről, mint amilyen hírekkel erre a közgyűlésre indulok. Az a feladata ennek a közgyűlésnek, hogy javítsa a nemzetközi viszonyokat. Új amerikai támadás a demilitarizált övezetben A szabadságharcosok rajtaütései Saigon és Da Nang körzetében Több mint 6000 amerikai katona vadászgépek, harckocsik és a tüzérség támogatásával hétfőn újabb támadási hullámot indított a demilitarizált övezetben — jelenti a UPI amerikai hírügynökség.Az utóbbi hetekben ez a harmadik ilyen akció. Ismét szolgálatra vezényelte az amerikai hadvezetőség a New Jerseyt, az amerikai haditengerészet 56 000 tonnás hadihajóját, amelyet annak idején a koreai háborúban is felhasználtak. A hadihajó 16 hüvelykes ágyúi hétfőn a demilitarizált övezet északi részét támadták. A VDK külügyminisztériuma hétfőn nyilatkozatot adott ki, tiltakozásul amiatt, hogy a Dél- Vietnamban állomásozó amerikai haderők újabb agresszív akciókat követtek el a demilitarizált övezetben. Ezek az amerikai cselekmények — mutat rá a nyilatkozat — súlyosan sértik az 1954-es genfi egyezményeket és kihívást jelentenek a világ közvéleménye ellen. Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint heves harcok voltak hétfőn Quang Nam tartományban a Da Hangtól mintegy 50 kilométerre fekvő amerikai tábor környékén. A szabadságharcosok szombaton támadták meg a különleges erők Thuong Duc-i táborát és a hozzá csatlakozó öt előretolt állást. Kettőt az állások közül elfoglaltak és onnan zúdítottak fergeteges erejű tüzérségi támadást a táborra. Az AFP Da Nang i különtudósítója megjegyzi, hogy ezzel az akcióval a tartományban új front jött létre. A DNFF reguláris hadseregének tüzérsége szombat éjjel ismét meglepetésszerűen rakétatámadást hajtott végre Saigon katonai, rendőri és más stratégiai fontosságú objektumai ellen. A rakétákat a fővárostól körülbelül 10 kilométernyire délkeletre fekvő mocsaras vidékről lőtték ki. A szabadságharcosok tüzérségi tevékenységének másik súlypontja Da Nang térsége volt Clark Clifford amerikai hadügyminiszter vasárnap az NBC televízióban kijelentette, hogy jövő év júliusáig nem lehet a Vietnamban tartózkodó amerikai csapatok akár csak egy részének hazatérésére is számítani. Erőteljesen hangsúlyozta, hogy ez idő szerint semmiféle kivonást nem terveznek. (AFP, UPI) Megnyílt a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság ülése A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság szeptember 30-án, hétfőn Budapesten megkezdte munkáját Az előkészítő bizottság ülésén részt vevő pártok képviselői tudomásul vették a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának jelentését a nemzetközi tanácskozás előkészítésének eddigi munkálatairól, majd megkezdték a napirenden szereplő kérdések tárgyalását.* Az előkészítő bizottság ülésére Budapestre érkezett az Ausztráliai Kommunista Párt, Ausztria Kommunista Pártja, a Nyugat-berlini Német Szocialista Egységpárt, San Marino Kommunista Pártja és a Spanyol Kommunista Párt küldöttsége. Ugyancsak Budapestre érkezett az Algéria Szocialista Élcsapat Pártja, a Brazil Kommunista Párt, a Dél-afrikai Kommunista Párt, a Felszabadulás és a Szocializmus Pártja (Marokkó), a Haiti Népi Egység Pártja, a Réunioni Kommunista Párt és a Tunéziai Kommunista Párt küldöttsége. A demokrata párti konvenció idején lezajlott tüntetésekhez hasonló méretű háborúellenes demonstráció volt szombatom Chicagóban.