Népszabadság, 1968. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: KO fillér NÉPSZABADSÁG 1968. október 1, kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVI. évfolyam, 230. szám MAI SZÁMUNKBAN: Tímár Mátyás: A reform útján (3. oldal.) Indonézia: 1965-1968 (4. oldal.) 1918: Negyvenen kezdték Máté György riportsorozata (6. oldal.) Kérdőjelek a filmek útján (7. oldal.) A lottó jutalomsorsolás gyorslistája (9. oldal.) Világcsalás Megtörtént hát az évszázad egyik legotrombább világcsalása: az athéni „fekete ezredesek” meg merték rendezni vasárnap a nép­szavazásnak csúfolt komédiát, hogy ezzel alkotmányt adjanak — ó, dehogy is Görögországnak — önmaguknak! Ugyan miért is ne merték volna. Akik hadihajókkal és nemzetközi befolyással mögöt­tük álltak az 1967. április 21-i puccs idején, hogy ezzel megszi­lárdítsák a NATO délkelet-európai helyzetét, akik azóta is védik, vállalják, vagy akárcsak „semle­gességükkel” fenntartják a kapi­talista világnak ezt a botránykö­vét, azok most, ebben a legújabb szégyenben is mellettük állnak. Ez az „új alkotmány” nem is annyira a juntának kellett — (ez­után is csak úgy fog kormányozni, ahogy tud: letartóztatásokkal, val­latólegényekkel, gumibotokkal és katonás rendeletekkel) —, hanem inkább a külföldi támogatóknak volt rá szükségük, hogy a kénye­sebb gyomrú NATO-partnerekkel, főleg a sértett északnyugat-euró­pai monarchiákkal, s a fintorgó londoni és bostoni liberálisokkal könnyebben elfogadtassák az ez­redesek diktatúráját. Lámm, most már „alkotmány” biztosítja, hogy a parlamentnek ne is legyen tör­vényhozási hatalma, s hogy a kor­mány csak „felfelé”, az ezredesek klikkjének feleljen. Most már megfelel „a törvény” betűjének, hogy a 300 tagú képviselőházból 140 személy újraválasz­thatatlan — éppen azok, akiktől Papadopu­­loszéknak okuk van tartani —, s ezentúl nem puccsisták vésztör­vényszéke, hanem finom, civilizált „alkotmánybíróság” dönthet ar­ról, hogy kinek s mit szabad vagy nem szabad görög földön tennie. Ugyan ki veszi komolyan a csaknem 95 százalékos „igenlő” végeredményt egy olyan népsza­vazáson, amelyen rendőri megtor­lás ellenében kötelező a részvétel, s a szavazópolgárok számozott lis­ta szerint járulnak az urnák elé. Aki egy kicsit is figyelemmel kísérte ennek a félelmetes rend­szernek a 17 hónapos múltját, megérti, miit vállalt csaknem min­den negyedik választópolgár a tüntető távolmaradással. Papado­­puloszék tudják — megannyi jel mutatja, hogy előre tudták —, va­lójában mennyit ér a többiek, a megfélemlített sokaság részvétele. Hiszen már jóval a „népszavazás” előtt bejelentették: tovább halo­gatják a tavaly beígért parlamenti választást. De hát miért is remélték volna, hogy az országon belül bármit is megoldanak ezzel a vezényszóra végrehajtott aktussal, amely ilyen­formán csak növelte a semmibe vett tömegek megaláztatásait. A szigorú rendőri intézkedésekkel persze az országban elejét vehet­ték minden komolyabb megmoz­dulásnak. De micsoda keserűség tört fel — a tehetetlen düh kese­rűsége — a Nyugat-Európa nagy­városaiban vasárnap felvonuló mintegy 300 000 görögből, akik azt kiáltották a bonni s a düsseldorfit utcákon: „Miért engeditek!” Az ifjú stockholmi és koppenhágai tüntetők ilyen feliratot vittek: „Szégyen!” Azonban a nyugati vi­lág hatalmasai kommunistaelle­nes „rendet”, erős NATO-bázist akarnak Görögországban, s mit számít e „magasabb érdekek” ár­nyékában a görögök megcsúfolt önbecsülése, vagy akár a polgári eszmények látványos kudarcai Szabó L. István Izrael feltételeket szab az ENSZ-megfigyelőknek Az izraeli kormány vasárnap ülést tartott, amelynek végén be­jelentették, hogy Izrael csak ab­ban az esetben hajlandó engedé­lyezni ENSZ-megfigyelők számá­ra a megszállt területeken élő ara­bok helyzetének tanulmányozá­sát, ha az arab államokban élő zsidókra is kiterjesztik a vizsgá­latot. Mint ismeretes, a Biztonsági Ta­nács pénteken úgy határozott, hogy megfigyelőket küld az izraeli megszállás alatt levő területekre, mert az arab országok arabelle­nes atrocitásokkal vádolják a megszállókat. Mint az AP rámutat, izraeli kor­mánykörökben most arra számí­tanak, hogy a világszervezet az iz­raeli elutasító magatartás láttán végül nem küld megfigyelőket a megszállt területekre, s így tulaj­donképpen nem is lesz szükség a beutazás megtagadására. Abba Ebán izraeli külügymi­niszter vasárnap Londonból New Yorkba érkezett, hogy részt ve­gyen az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán. A nyugati hírügynökségek értesülései szerint Abba Eban új „béketervet” kíván majd kifejteni, amelynek lényege azonban to­vábbra is az, hogy Izrael a tavaly elfoglalt területek egy részét be akarja kebelezni. A terv kiszivárgott részletei sze­rint az izraeli erőket visszavon­nák a Sinai-félszigetről, amelyet fegyvermentes övezetté alakíta­nának, valamint az elfoglalt jor­dániai területek nagy részéről, azonban Izrael továbbra is meg­tartja a gázai övezetet és az el­foglalt szíriai magaslatokat. Ezen­kívül a megszállt jordániai terü­letek egy­ részén közös, arab—iz­raeli közigazgatás alatt álló, „üt­köző övezetet” hoznának létre, amely Jeruzsálemtől délre Betle­hemen és Hebronon, északra pe­dig Ramallah városán át húzódna. A terv lényeges előírása, hogy Izrael közvetlenül akar tárgyalni az arab országokkal, s az elfog­lalt területek nagy részének át­adása fejében követeli magának a Szuezi-csatorna használatának jo­gát és Izrael teljes elismerését Ezek mind olyan követelések, amelyeket korábban az arab or­szágok elutasítottak. Az izraeli tervet egyébként még hivatalosan nem ismertették, csupán a nyugati hírügynökségek körvonalazzák. Lezajlott a görögországi „népszavazás" Görögországban vasárnap tar­tották meg a népszavazást a kato­nai junta által előterjesztett al­kotmánytervezetről. A hétfő reg­gelig beérkezett adatok szerint a szavazásra kötelezetteknek körül­belül 23 százaléka nem jelent meg az urnáknál, annak ellenére, hogy szigorú büntetéseket helyeztek ki­látásba a távolmaradóknak. A 6 508 894 szavazati joggal rendelkező állampolgár közül 5 042 545-en járultak az urnák elé. Közülük 4 633 602-en szavaz­tak igennel, 390 470-en nemmel, míg 18 473 szavazat érvénytelen volt, így az urnák elé járultak 92,2 százaléka megszavazta az új alkotmányt. Miller brit munkáspárti képvi­selő, az Európa Tanács tagja, aki jelenleg Athénban tartózkodik, újságíróknak kijelentette, hogy a népszavazás eredményét nem le­het reálisnak tekinteni, azok, akik „igen”-nel szavaztak, ezt vagy fé­lelemből vagy tudatlanságból tet­ték. A Nyugat-Németországban dol­gozó görögök vasárnap tüntető felvonulásokat tartottak Bonnban és Düsseldorfban, Koppenhágában és Stockholm­ban fiatal tüntetők vonultak az amerikai nagykövetségek, illetve a görög idegenforgalmi irodák elé, s szónokaik elítélték az athéni junta politikáját. Koppenhágában az amerikai nagykövetség előtt elégedetlenségüknek adtak kifeje­zést amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok támogatja a jelenlegi athéni rendszert. (AFP) Elutazott a magyar küldöttség az ENSZ ülésszakára Péter János külügyminiszter vezetésével hétfőn elutazott New Yorkba az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakára a magyar küldöttség. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Szilágyi Béla és dr. Házi Vencel külügyminiszter­helyettesek, és a Külügyminisz­térium több vezető munkatársa. Péter János elutazása előtti nyilatkozatában elmondta: — Azzal a gondolattal utazom a közgyűlésre, hogy a földkerek­ség nagyon összezsugorodott. Bu­dapestről ugyanis 9 óra 10 perc­kor indulunk, s New Yorkba ér­kezünk helyi idő szerint délután fél 4 körül, magyar idő szerint este 10 órakor; ez mutatja, hogy mennyire összezsugorodott a vi­lág. Viszont ennek nagy politikai jelentősége is van, mert bármi történik a világ bármely sarkán, az, ha jelentős esemény, tulaj­donképpen kihat az egész nem­zetközi helyzetre, a világ minden más tájára. Nem lehet azt mon­dani, hogy nagyon egyszerű nem­zetközi viszonyok között indulok erre a közgyűlésre, és azt sem, hogy nagyon egyszerű nemzetkö­zi viszonyok között kezdődött el az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének mostani közgyűlése. De jól megalapozott reményem, hogy sokkal jobb hírekkel jövök vis­­­sza az ENSZ közgyűléséről, mint amilyen hírekkel erre a közgyű­lésre indulok. Az a feladata en­nek a közgyűlésnek, hogy javítsa a nemzetközi viszonyokat. Új amerikai támadás a demilitarizált övezetben A szabadságharcosok rajtaütései Saigon és Da Nang körzetében Több mint 6000 amerikai kato­na vadászgépek, harckocsik és a tüzérség támogatásával hétfőn újabb támadási hullámot indított a demilitarizált övezetben — je­lenti a UPI amerikai hírügynök­­ség.Az utóbbi hetekben ez a har­madik ilyen akció. Ismét szolgálatra vezényelte az amerikai hadvezetőség a New Jerseyt, az amerikai haditengeré­szet 56 000 tonnás hadihajóját, amelyet annak idején a koreai há­borúban is felhasználtak. A hadi­hajó 16 hüvelykes ágyúi hétfőn a demilitarizált övezet északi részét támadták. A VDK külügyminisztériuma hétfőn nyilatkozatot adott ki, til­takozásul amiatt, hogy a Dél- Vietnamban állomásozó amerikai haderők újabb agresszív akciókat követtek el a demilitarizált öve­zetben. Ezek az amerikai cselek­mények — mutat rá a nyilatkozat — súlyosan sértik az 1954-es genfi egyezményeket és kihívást jelen­tenek a világ közvéleménye ellen. Nyugati hírügynökségek egybe­hangzó jelentése szer­int heves harcok voltak hétfőn Quang Nam tartományban a Da Hangtól mint­egy 50 kilométerre fekvő ameri­kai tábor környékén. A szabad­ságharcosok szombaton támadták meg a különleges erők Thuong Duc-i táborát és a hozzá csatlako­zó öt előretolt állást. Kettőt az ál­lások közül elfoglaltak és onnan zúdítottak fergeteges erejű tüzér­ségi támadást a táborra. Az AFP Da Nang­ i különtudósítója meg­jegyzi, hogy ezzel az akcióval a tartományban új front jött létre. A DNFF reguláris hadseregé­nek tüzérsége szombat éjjel ismét meglepetésszerűen rakétatáma­dást hajtott végre Saigon katonai, rendőri és más stratégiai fontos­ságú objektumai ellen. A rakétá­kat a fővárostól körülbelül 10 ki­lométernyire délkeletre fekvő mo­csaras vidékről lőtték ki. A sza­badságharcosok tüzérségi tevé­kenységének másik súlypontja Da Nang térsége volt Clark Clifford amerikai­­ had­ügyminiszter vasárnap az NBC televízióban kijelentette, hogy jö­vő év júliusáig nem lehet a Viet­namban tartózkodó amerikai csa­patok akár csak egy ré­szének hazatérésére is számítani. Erőteljesen hangsúlyozta, hogy ez idő szerint semmiféle kivonást nem terveznek. (AFP, UPI) Megnyílt a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság ülése A kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozását elő­készítő bizottság szeptember 30-án, hétfőn Budapesten meg­kezdte munkáját Az előkészítő bizottság ülésén részt vevő pártok képviselői tudo­másul vették a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak jelentését a nemzetközi ta­nácskozás előkészítésének eddigi munkálatairól, majd megkezdték a napirenden szereplő kérdések tárgyalását.* Az előkészítő bizottság ülésére Budapestre érkezett az Ausztrá­liai Kommunista Párt, Auszt­ria Kommunista Pártja, a Nyu­gat-berlini Német Szocialista Egységpárt, San Marino Kom­munista Pártja és a Spanyol Kommunista Párt küldöttsége. Ugyancsak Budapestre érkezett az Algéria Szocialista Élcsapat Pártja, a Brazil Kommunista Párt, a Dél-afrikai Kommunista Párt, a Felszabadulás és a Szocializmus Pártja (Marokkó), a Haiti Népi Egység Pártja, a Réunioni Kom­munista Párt és a Tunéziai Kom­munista Párt küldöttsége. A demokrata párti konvenció idején lezajlott tüntetésekhez ha­sonló méretű háborúellenes demonstráció volt szombatom Chi­cagóban.

Next