Népszabadság, 1969. augusztus (27. évfolyam, 177-202. szám)
1969-08-16 / 190. szám
10 horgászat_____ Dunai horgászkalauz A nemrég kiadott Balatoni horgászkalauz után új könyvnek örülhetünk: az üzletekbe került a Dunai horgászkalauz is, Antos Zoltán, Berényi János és Vigh József könyve. A szép kiállítású kötet első részében a Dunáról adnak a szerzők érdekes, olvasmányos ismereteket. Szó van itt legnagyobb folyónk geológiai múltjáról, halvilágának érdekes emlékeiről, a vízjárásról, a mai élővilágról. A második rész a dunai halakról és horgászatuk módszereiről szól. Sok hasznos, fontos dolgot tudhatnak meg ezekből a fejezetekből is, de a könyv igazi érdekességét, újdonságát a harmadik rész nyújtja. Napjainkban mind több horgásznak van módja arra, hogy autóba, motorra vagy vonatra üljön, és ismeretlen, számára új horgászvizeket keressen fel. Az újdonság, a váratlan lehetőségek varázsa minden horgászt vonz. Csakhogy az ismeretlen vízen nagyon nehéz tájékozódni: hol, hogyan és milyen hal fogható. Ezekben a kérdésekben nyújt kitűnő eligazítást a Dunai horgászkalauz harmadik része. E fejezetek öszszeállításában a szerzők több — a helyi sajátosságokat jól ismerő — Duna menti horgászvezető tapasztalatait is hasznosították, s mindezt kiválóan rendszerezve nyújtják át az olvasónak. Megtudhatjuk a könyvből, hogy melyik vízszakasz kinek a kezelésében van, hol váltható napijegy, hol van horgásztanya vagy más szálláslehetőség, hogyan közelíthető meg a vízszakasz. És ami nem kevésbé hasznos, ott a pontos név és cím: kinél lehet helyben is érdeklődni a horgászatról és egyéb kapcsolódó problémákról. Ezután következik a helyszín leírása. Itt, a könyv végén található rendkívül részletes térképvázlatokra hivatkoznak a szerzők. A vázlatokon minden valamirevaló kanyar, sarkantyú, gát és egyéb horgászhely számot kapott, a szövegrészben pedig ott vannak a részletes tudnivalók: milyen a part, milyen a meder, melyik horgászhelyen, mikor, milyen halra érdemes horgászni. Térképen és szövegben bemutatják a szerzők az egész magyar Duna-szakasz, valamint a hozzá kapcsolódó soroksári Duna-ág, a Sió, a Rába, az Ipoly, a Dráva és a Mura minden fontosabb horgászhelyét. Ilyen aprólékos, pontos — valóban horgászkalauzként szolgáló — leírást eddig nem kaptunk a Dunáról. A kötet a Sport Könyvkiadónál jelent meg. .. bélyeggyűjtés Öttusa-világbajnokság A Budapesten megrendezésre kerülő öttusa-világbajnokság alkalmából a Posta szeptember 21-én 12 forint névértékű, hat bélyegből álló sort bocsát ki.ményeket, mert a bélyeg 129 éves történetében arra még nem volt példa, hogy egy állam visszatért volna a bélyeg előtti állapotokhoz. Újdonságok Ausztria: külföldi osztrákok éve, 3,50 s. — Ceylon: rizsaratást és térképet ábrázoló bélyegpár. — Dánia: Martin Andersen Nexe emlékére 80 o. — Fülöp-szigetek: harc a tuberkulózis ellen, négy feláras bélyeg. — Hollandia: 25 éves a Benelux államok, 25 é. Értékesítés Tudvalevő, hogy a bélyeggyűjtő szövetség összejövetelein szigorúan tilos a bélyeg adás-vétele és csak a csere megengedett. Ezért gyakori, hogy a gyűjtők kávéházakban, sőt az utcán, valóságos kis nyilvános börzét alakítva, adják-veszik a filléres, néha értékesebb bélyegeiket. Az áldatlan helyzet megszüntetésére illetékes filatéliai szervek arra gondolnak, hogy Budapesten megfelelő reprezentatív helyiséget keresnek, ahol a filatelisták klubszerű öszszejövetel keretében egymásnak eladhatják felesleges bélyegeiket, illetve vásárlással kiegészíthetik gyűjteményüket. Ez a megoldás azért is mutatkozik előnyösnek, mert a kereslet-kínálat törvénye alapján a gyűjtők reális értékhez juthatnak és nincsenek kiszolgáltatva spekulánsoknak. . Kínában megszűnik a bélyeg ? Külföldi sajtójelentések szerint úgy látszik, Kínában megszüntették a bélyeg intézményét. Két feltűnő jelenség mutat erre. Az egyik, hogy április 18-án a bélyegexportot lebonyolító pekingi Chína Philatelic Co. nevű vállalat körlevélben közölte ügyfeleivel: tevékenységét beszüntette és a már előre kifizetett megrendelések összegét visszaküldi. A másik tünet: hónapok óta a leveleken nincs bélyeg, hanem csak TP (Taxe pereue, illeték leróva) szövegű bélyegzés. Filatéliai körökben érdeklődéssel várják a fejle- NÉPSZABADSÁG 1969. augusztus 16. szombat sakk A III. Debreceni Nemzetközi Sakkfesztivál előjátéka volt a vegyes mesterverseny, amelynek győztese, a Bp. Honvéd fiatal mestere, Nagy Ervin, a kiírás értelmében jogot nyert arra, hogy a jövő évi nemzetközi versenyen induljon. Vállalkozó szellemű, ötletes játékára jellemző a következő játszma. szicíliai védelem E.—dr. Korpás A. Debrecen, 1969. 1. e4 cS 2. Hc3, He6 3. Hf3, g6 4. d4. cd. (Lépéscserével a megnyitás átmegy a divatos Sárkány-változatba.) 5. Hd4, Fg 6. Fe3, Hfb 7. Hb3 (Eltérés a jelenleg leggyakoribb 7. Fc4, 0—0 8. Fb3, dC 9. f3. Fd7 10. Vd2 stb. változattól. Világos lépése éppúgy d5 ellen irányul, mint 7. Fc4) 7. —. 0 8. Fe7, db 9. f4, bfc (Számításba jön 9. —, Fe6, tovább folytatva a küzdelmet a d6 pontért. Pl. 10. Ff3, Ha5, 11. —, Hc4 fenyegetéssel. Egy másik gondolat 9. —, a5 és ha 10. a4, akkor Hb4 válik lehetségessé.) 10. g41? Fb7 11. g6, Hd7 12. h4. He5 13. Ff3, Hb4 14. h5, Hb3: 15. ab. Vc7 16. Vd2, Bfc8 17. hg, hg: 18. 0—0—0. b5 (Világos elsőnek jutott nyílt vonalhoz, most azonban sötét ellenjátéka következik.) 19. Vh2, He2:! (Éppen jókor, mert világos 20. Fd4 után 21. Vh7f és Vh8t! mattokkal fenyegetett.) 20. Ke,2., b4 21. Fd4 (Fenyeget ismét a két vezérlépés.) 21. —, e5 22. Kbl. be: (Szívósabb védelemre adott lehetőséget 22. —, ed: 23. Hd5, Fd5, stb.) 23. Fc3:, vtx 24. fr. (A sötét király szorongatott helyzetére alapozott áldozati kombináció.) 24. —, gt : 25. ef:, Ff3, 26. Vh7, Kf8 27. f6!, Keg (Kielégítő védelem már aligha volt. Fenyegetett nemcsak ülés gT-re, hanem 28. Vh8f is!) 28. Bdfl, Bc3: (Itt számításba jött 2*. —, Fe4f 20. Ve4Ff8, bár 30. Bh8 után sötét helyzete még mindig igen nehéz.) 29. Bf3: l, Bf3: 30. VgSf (Hatásos királyüldözés következik.) 30. —, Kd7 31. Vf7:f, Ke8 32. Bdf, Kb8 33. fg, Bf7 34. g8 Vf, Bf8 35. Vf7:f, KbT 36. Vf3f, Kf8 37. Biti!, Vd7 38. Bh7, d5 39. Vf6! sötét feladta. autó-motor „Beteg" kipufogócsövek Sokan nem fordítanak gondot a gépkocsi kipufogócsövére. Pedig a sérült kipufogócsőből mérgező gáz szüremlik a kocsi utasterébe. Ez a veszély fokozódik, ha eltömődött, összeszűkült a koromlerakódás miatt a kipufogócső. Különösen a füstölő, kétütemű motorok kipufogócsövei szennyeződnek el, de nem kevésbé a kopott, olajat fogyasztó négyüteműeké is. A kétütemű motoroknál erőveszteséget jelent a kipufogócső eltömődése. Nemcsak az erőveszteség, hanem a motor kismértékben megváltozott hangja is jelzi a hibát. A motor egészségtelenül felmelegszik, működése egyébként a dús keverék tüneteit mutatja. (Ez félrevezeti sokszor még a szakembereket is, amikor a porlasztó szegényebb keverékre állításával próbálják a hibát elhárítani.) A hangtompító eltömődését a szétszerelhető berendezéseknél könnyen elháríthatjuk a hangtompító kitisztításával. Nehezebb a helyzet az összehegesztett hangtompító edényeknél. Ha nem krómozott a berendezés, a hangtompítót lánggal felmelegítjük és így égetjük ki a kormot. Sokszor célravezető az is, ha acéldróttal vagy vékony vaspálcikával, a két végződésen keresztül távolítják el a kormot. Néha azonban csak a hangtompító edény szétfűrészelésével, és az így szabaddá tett felsőrész kiégetésével lehet segíteni. Bizonyos idő múltán nemcsak a hangtompítót, hanem a kipufogócsatorna, valamint a beömlőcsatornák is eltömődnek. Annyira, hogy az eredeti keresztmetszetnek sok esetben csak a fele marad szabadon. Ezeket a lerakódásokat is el kell távolítani. A lerakódások, a különböző rendszerű motoroknál különböző kilométerszám megtétele után jelentkeznek. Ez függ a motor rendszerétől, s jelentősen befolyásolja keletkezésüket a használat, a vezetés módja, kétüteműeknél a benzin—olaj keverék százalékaránya, az olaj minősége, illetve a benzin—levegő keverési aránya. Ha a kipufogócső állapotát — hangját — figyelemmel kísérjük, megelőzhetjük a nagyobb mérvű, káros eltömődést. Ha pedig a kipufogócső már nagyon kiégett, csőfala elvékonyodott, hegesztge-tés, foltozás helyett a legjobb kicserélni. 1 8. V»lassoliini*, miinkiiiigii krrilrsi'kre TSZ-BEN DOLGOZÓ NŐK GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYÉRŐL Néhány hónappal ezelőtt lépett be tagként a termelőszövetkezetbe Déczi Mihályné kapuvári olvasónk. Most gyereket vár, s szeretne gyermekgondozási segélyt kapni, de a szülésig csak tíz hónap tagsági ideje lesz. Korábban beszélték a szövetkezetben, hogy az a családtag, aki belép a tsz-be, kérheti, hogy a családtagként ledolgozott időt is tagsági időként vegyék figyelembe. Ő négy éve dolgozik a szövetkezetben, az előírt időt mind a négy év alatt ledolgozta, ezért azt gondolja, jogos lenne ezt az időt is számításba venni. Kérdezi: van-e erre mód, s hogyan járjon el ügyében? A rendelkezést, amely után érdeklődik, a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény tartalmazza. Eszerinta termelőszövetkezeti tagnak az a családtagja, aki a termelőszövetkezetbe tagként belépett, kérheti annyi (legfeljebb azonban öt) év beszámítását, illetve nyugdíjévként történő elismerését, ahány naptári évben, mint segítő családtag a közös munkában részt vett. Nyugdíjévek beszámítását azonban csak olyan családtag kérheti, aki a termelőszövetkezet tagjával a nyugdíjévként beszámítani kért naptári évek alatt közös háztartásban élt. Nyugdíjévként azokat a naptári éveket lehet beszámítani, amelyekben a férfi családtag legalább 120, a nőcsaládtag pedig legalább 80 munkaegységet teljesített, az 1966. évet követően pedig azokat, amelyekben a férfi-családtag legalább 150, a nő-családtag pedig legalább 100 tízórás munkanapot dolgozott. A családtagként eltöltött idő nyugdíjévként történő elismerését a tsz-be való belépést követő egy éven belül írásban lehet kérni a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél). A kérelemben meg kell jelölni, hogy melyik munkában töltött évek beszámítását kéri, és csatolni kell a beszámításhoz szükséges munkaegység, illetve munkanapok megszerzését bizonyító igazolást, amelyet a termelőszövetkezet állít ki. Ha az igazgatóság a kérelem alapján a beszámítani kért éveket nyugdíjévként elismeri, az elismert évekre a határozat kézbesítésétől számított egy éven belül a nyugdíjjárulékot visszamenőleg meg kell fizetni. Ennek összege aszerint alakul, hogy a kérelmező jövedelme alapján melyik nyugdíjosztályba tartozik. Ha a társadalombiztosítási igazgatóság a családtagként eltöltött időt nyugdíjévként elismeri, úgy a gyermekgondozási segélyre való jogosultság szempontjából az elismert időt a közös munkában eltöltöttnek kell tekinteni, vagyis úgy kell venni, mintha a tag anynyi évvel korábban lépett volna be a tsz-be, ahány évet beszámítottak. Levélírónknak tehát azt javasoljuk, hogy a kérelmet minél előbb adja be, mert a gyermekgondozási segély megállapítását csak azután kérheti, ha ezeket az éveket elismerik. A gyermekgondozási segélytől függetlenül is érdemes ezt megtennie; a négy év a nyugdíjazásnál is nagy előnyt jelent majd, hiszen a több nyugdíjév magasabb nyugdíjat jelent. KI KAPHAT NYUGDÍJKIEGÉSZÍTÉST? Baranyai Gábor keszthelyi olvasónk nyolc évet dolgozott havi 500 forintért. Nemrég abbahagyta a munkát, s a nyolc év után nyugdíjkiegészítést kért. Kérését elutasították Nyugdíjas ismerősei közül többen megkapták a nyugdíjasként ledolgozott időre is a kiegészítést, nem érti, őt miért utasították el. Kéri, tájékoztassuk: milyen rendelet alapján bírálják el az ilyen kérelmeket, kinek jár nyugdíjkiegészítés és kinek nem érintért dolgoztak, s egész nyugdíjukat megkapták. E nyugdíjasok közül nyugdíjkiegészítésre csak azok tarthatnak igényt, akiket az 1951-es vagy az 1954-es nyugdíjtörvény alapján nyugdíjaztak. Az 1951. évi törvény alapján megállapított nyugdíjhoz minden szolgálati év után a törzsnyugdíj két-két százaléka jár nyugdíjkiegészítés címén. Nyugdíjkiegészítést ilyen esetben csak egyszer lehet kérni. Akinek egyszer már ezt megállapították, s újabb kiegészítést akkor sem kaphat, ha ismét munkába áll, újabb szolgálati időt szerez. Az 1954. évi nyugdíjtörvény szerint megállapított nyugdíjhoz minden munkaviszonyban töltött év után a törzsnyugdíj egy-egy százaléka jár. A kiegészítés megállapítása többször is, minden újabb 365 napot meghaladó szolgálati idő után kérhető. Nem állapítható meg nyugdíjkiegészítés annak, aki az 1958-as törvény alapján ment nyugdíjba, s havi 500 forintért dolgozott Az 1958-ban hozott törvény ugyanis a nyugdíjak jóval kedvezőbb megállapítására ad lehetőséget azzal, hogy nyugdíjkiegészítésként figyelembe vehető szolgálati időt 1929. január 1-től lehet számítani. Így ezt a kedvezményt megvonták. Az 1958-as törvény alapján nyugdíjazott dolgozó tehát nyugdíjkiegészítésre csak akkor tarthat igényt, ha olyan munkaviszonyban állt, amelynek ideje alatt nyugdíját nem, vagy csak korlátozottan folyósították. Levélírónk nem ilyen munkaviszonyt töltött be, nyugdíját a havi 500 forintos munkaviszonya mellett, mindenkor korlátozás nélkül megkapta, így tehát nyugdíjkiegészítés iránti kérelmét a törvényesen fennálló rendelkezéseknek megfelelően jogosan utasították el. A nyugdíjkiegészítésre eltérő rendelkezések vannak érvényben, attól függően, hogy a dolgozó melyik nyugdíjtörvény alapján részesül nyugellátásban, s aszerint, hogy a nyugdíjas minőségben elért kereset miatt szüneteltették-e, illetve korlátozták-e a nyugdíjat. -Minden esetben jár a nyugdíjkiegészítés akkor, ha a nyugdíjas nyugdíjazása után olyan munkaviszonyt vállalt, ahol havi keresete az 500 forintot meghaladta, s nyugdíját emiatt szüneteltették, illetve korlátozott mértékben folyósították. Más rendelkezés vonatkozik azonban azokra, akik havi 500 fo- Egészségügyi intézmények, szállodák, üdülők részére nélkülözhetetlen korszerűsített, nagyteljesítményű elektromos kézszárítót (ára: 1960 Ft) RAKTÁRBÓL SZÁLLÍT AZ Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat IV., Kereskedelmi Osztálya Budapest VI., u. 44. Telefon: 318-726