Népszabadság, 1969. november (27. évfolyam, 255-279. szám)

1969-11-19 / 269. szám

2 Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés hármas számú szociális, humanitárius és kulturális főbizottságában hét­főn felszólalt Budai Gyula, a Ma­gyar Népköztársaság képviselője. A faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásával ösz­­szefüggő problémákról szólva megjegyezte, hogy egyes nyugati hatalmak képviselői a „széles de­mokráciára” hivatkozva próbál­nak védelmükbe venni bizonyos országaikban működő fajgyűlölő és náci csoportokat. Megemlítette a nácizmus újjáéledését Nyugat- Németországban, s a különféle fajüldöző és náci csoportok tevé­kenységét az­­Egyesült Államok­ban, Nagy-Britanniában és más nyugati országokban. Egyesek, mondotta, gyorsan megfeledkez­tek a második világháború sok millió áldozatáról, akiknek emlé­ke állandóan figyelmeztet: a ná­cizmust és a fajgyűlöletet­­ nem lehet a demokráciára való hivat­kozásokkal igazolni. Propagandamanővernek nevez­te a magyar delegátus az Egye­sült Államok képviselőjének nyi­latkozatát a Vietnamban levő amerikai hadifoglyok jogainak ál­lítólagos megsértéséről. Ennél­: az akciónak a célja nem egyéb — mondotta —, mint a vietnami háború ellen tiltakozó amerikaiak millióinak érzelmi befolyásolása. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában hétfőn megkezdő­dött az általános vita a leszere­lésről. Napirenden szerepel az általános és teljes leszerelés,­­ a vegyi- és bakteriológiai (biológiai) fegyverek kérdése, a nukleáris és termonukleáris kísérletek meg­szüntetése és a nukleáris fegy­verrel nem rendelkező államok konferenciájának határozata. (MTI) A moratóriumbizottság programja a háború ellen Decemberben háromnapos helyi akciót terveznek (Washingtoni tudósítónktól.) A vietnami moratóriumbizott­­ság vezetői Washingtonban nyilat­koztak decemberre tervezett ak­cióikról. A vietnami moratórium­bizottság szervezte az október 15-i sikeres akciókat és vezetői — tá­mogatva az új mozgósítási bizott­ságot — közreműködtek a novem­ber 15-i washingtoni háborúelle­nes tömegdemonstráció sikerében is. Sam Brown, a moratórium or­szágos szervezőinek egyike beje­lentette: december 12-én, 13-án és karácsony estéjén országszerte he­lyi akciókat szerveznek, hogy mozgósítsák a közvéleményt a há- ■ ború haladéktalan befejezése ér­dekében. Látogatást tesznek a laktanyák és támaszpontok köze­lében, gyűléseket tartanak, talál-­ kozókat szerveznek a kongresszus tagjaival. Egyes helyi moratórium­bizottságok azt tervezik, hogy eze­ken a napokon felhívják a lakos­ságot: a háború elleni tiltakozás jeleként ne látogassa az üzleteket, áruházakat. V. P. Ismét Kiesinger a CDU elnöke Polgár Dénes, az MTI bonni tu­dósítója jelenti: A CDU mainzi kongresszusá­nak második napján Rainer Bar­­zel, a parlamenti frakció elnöke p­ondott beszédet. A beszédet kü­lönösen nagy érdeklődéssel vár­ták, mert nyílt titok, hogy Barzel igyekszik a pártban minden ha­talmat a kezébe összpontosítani. Kongresszusi felszólalásában Bartel nem intézett közvetlen tá­madást Kiesinger ellen, közvetve azonban hangoztatta, hogy a CDU választási taktikája, amely telje­sen a kancellár személyére össz­pontosult, hibás volt. Fejtegetéseiből kitűnt annak a felismerése, hogy az NSZK la­kosságának többségét mér nem lehet a régi konzervatív naciona­lista politikával megnyerni, s kü­lönösen az ifjúság keres új utakat. Barrel külpolitikai kérdésekben pártjának régi álláspontját ismer­tette. Kijelentette, hogy a kor­mány saját maga emelte a legna­gyobb akadályt politikájának út­jában: az a kijelentése, hogy két német állam létezik, nyilvánva­lóan arra sarkallja az NDK-t, hogy megvárja, vajon Bonn az el­ső lépés után megteszi-e a máso­dik lépést is a teljes elismerésre, ha másképp nem, akkor azzal, hogy hagyja: harmadik államok elismerjék az NDK-t. A kormány jól tenné — mondotta Bartel —, ha a német kérdésben „gyakorlati politikát” folytatna, s ide sorolta azokat a javaslatokat, amelyeket a Kiesinger-kormány régebben in­tézett az NDK-hoz. A kongresszus megválasztotta az új pártvezetőséget. Kiesingert ismét ország** pártelnökké vá­lasztották. Ellenjelöltet nem ál­lítottak. Teljesen megváltozott azonban a szűkebb körű pártel­nökség összetétele. Az öt elnökhe­lyettesi pozícióra a régi elnökhe­lyettesek közül csupán Schrödert választották meg újra, a többi négy helyre új, fiatal jelöltek ke­rültek: Gerhard Stoltenberg, volt tudományos kutatásügyi minisz­ter, Helmut Kohl, rajna-pfalzi tar­tományi miniszterelnök, Hans Katzer, volt munkaügyi miniszter és Helga Wex asszony. A szűkebb körű elnökség régeb­bi tagjai vagy visszaléptek az el­nökségből, vagy kevesebb szava­zatot kaptak a szükségesnél. A fiatalabb évjáratok előretö­rése egyébként végig az egész kongresszuson érezhető volt. A legnagyobb vitát az a javaslat váltotta ki, hogy ezentúl 16 éves kortól­­ ellessenek a fiatalok a CDU tagjai. Az idősebb nemzedék el­lenállásával szemben ezt a javas­latot nagy többséggel megszavaz­ták. A kongresszus Kiesinger záró­beszédével ért véget. ­ Ma: általános sztrájk Olaszországban Előzetes becslések szerint ma Itália 19 millió dolgozója lép álta­lános sztrájkba egy új, a dolgo­zók érdekeit szolgáló lakásépítési politikáért, a méltányos lakbére­kért, az egészségügyi diétás-és az iskolarendszer reformjáért, a dol­gozókra hárított adók csökkenté­séért. Az általános sztrájk kiterjed az egész iparra és mezőgazdaságra. Csatlakoztak hozzá a kisiparosok és a kiskereskedők, továbbá a hi­telintézetek, egészségügyi intéz­mények, a közlekedési és szolgál­tató vállalatok dolgozói. Nem je­lennek meg a napilapok, a televí­zió és a rádió csupán szakszerve­zeti és hivatalos híreiket közöl. Csatlakoztak a sztrájkhoz sok vá­ros, község tanácsának alkalma­zottai is. Az élet mégsem áll meg az országban. Több városban tö­megtüntetéseket, felvonulásokat­­ és gyűléseket rendeznek. A kormány az utolsó pillanat­ban igyekezett kifogni a szelet a vitorlából, de sikertelenül. Hétfő­­ este elfogadott néhány olyan tör-­­­vénytervezetet, amelyek a lakás­­­kérdés részleteit érintik, tehát­­ nem átfogó intézkedések. Másfe­lől a megszervezett állami hozzá­járulás az elkövetkező három esz­tendőre csak a fele annak az ösz­­szegnek, amennyire szükség len­ne. A szakszervezetek éppen ezért kitartottak a sztrájk mellett, a kormány sürgősen meghozott rendkívüli intézkedései ellenére is. Faragó Jenő 1969. november 19. szerda N É P S Z A B A D S Á­G. Tüntető parasztok a francia nemzetgyűlés előtt A francia nemzetgyűlés kedden megkezdte a kormány mezőgazda­­sági költségvetés-tervezetének vi­táját. Az indítványt Jacques Duhamel földművelésügyi minisz­ter terjesztette elő és egyúttal be­jelentette, hogy a francia kor­mány elhatározta, felkéri a Közös Piacot, hogy 1970 elején törölje el, vagy jelentősen csökkentse a ser­téshús importjának ártámogatá­sát. Miközben a honatyák Duhamel beszédét hallgatták, a nemzetgyű­lés épületét és a környező utcá­kat megszállta a rendőrség, mivel a parlamenti vita hírére több ezer paraszt érkezett az ország minden részéből a fővárosba, magasabb felvásárlási árakat követelve. A parasztok egyúttal tiltakoznak a kormánynak a kis gazdaságok felszámolására irányuló tervei ellen is. (AFP) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban Joseph Patrick Kennedy, a vi­lág egyik leghíresebb dinasztiájá­nak alapítója — Kennedy elnök apja — hyannisporti otthonában kedden meghalt. A 81 éves Ken­nedy szombaton szívrohamot ka­pott s ez okozta kedden bekövet­kezett halálát. (MTI) Az Olasz Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága elhatározta, hogy november 25-re összehívják a központi bizottság ülését, amely­nek napirendjén az ”1l Manifesto” című folyóirattal kapcsolatos problémák megvizsgálása és az olasz kommunisták harca a re­formpolitikáért és a „balratolódá­­sérvű téma szerepel. (MTI) A román nagy nemzetgyűlés harmadik ülésszakának plénuma törvényt fogadott el a miniszté­riumoknak és az állami közigaz­gatás többi központi szervének a kollektív vezetés elve alapján tör­ténő irányításáról. (MTI) Tíztagú szovjet atomtudós-kiil­­dö­ttség érkezett hétfőn az Egye­sült Államokba, hogy két héten keresztül tanulmányozza az atom­energia békés felhasználásával kapcsolatos amerikai intézménye­ket és berendezéseket. A küldött­ség látogatását januárban ameri­kai delegáció viszonozza Moszk­vában. (AP) Adam­ Malik indonéz külügy­miniszter, aki kétnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Államok­ba érkezett, hétfőn több mint fél­órán át tárgyalt Nixon elnökkel. (Reuter) Az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottságában befejeződött a vita Koreáról. A szavazáskor a nyu­gati hatalmaknak ismét sikerült az ENSZ-re erőszakolni határozati javaslatukat, amely támogatja a „Korea egyesítésével és újjáépíté­sével ” foglalkozó ENSZ-bizottság tevékenységét és elutasítja a szo­cialista országok és számos más fejlődő ország igazságos, a koreai nép, a béke és a nemzetközi biz­tonság érdekeinek megfelelő ja­vaslatait. (TASZSZ) Gustáv Hu­sák a pártszervek feladatairól Prága, november 18. Gustáv Husák első titkár elnök­letével hétfőn ülést tartott a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának Elnöksé­ge. A párt és a pártszervek 1970. évi tevékenységének tervjavasla­táról Gustáv Husák tartott beszá­molót. Kiemelte, hogy 1970-nek a további konszolidáció évévé kell válnia a pártban, a társadalom politikai és gazdasági életében és az összes egyéb területeken. Kü­lönösen nagy gondot kell fordíta­ni a párt elvi marxista-leninista alapon való egyesítésére. A továbbiakban az elnökség a hadseregbeli pártpolitikai mun­ka színvonalának emeléséről tár­gyalt a nemzetvédelmi miniszter beszámolója alapján. Az elnökség tagjai ezután meg­vitatták azokat az eseményeket, amelyek tavaly júliusban a fővá­rosi Prága-üzem dolgozóinak a moszkvai Pravdához intézett le­velét követték. Megállapították, hogy ez a levél a Szovjetunióhoz való hűség és barátság konkrét kifejezése volt, tartalma megfe­lelt a párt politikájának, szerve­zeti szabályzatának, a XIII. kong­resszus és a központi bizottság ha­tározatainak. Az elnökség hangoz­tatta, hogy a közpon­ti bizottság el­nökségének a levéllel kapcsolat­ban 1968. augusztus 13-án kifeje­zett állásfoglalását nem tartja elv­szerűnek, minthogy ez az állásfog­lalás nem támasztotta alá a levél tartalmát és lehetővé tette, hogy folytassák a levél írói elleni had­járatot. Kiegészítették a központi bizott­ság elnökségének 1969. május 20-i határozatát az illegálisan külföld­re távozott kommunisták párttag­ságának kérdéséről. Az elnökség a hétfői ülésen kötelezte a párt alapszervezeteit, hogy a párttag­ság érvénytelenítése helyett zárja ki soraiból azokat, a­kik 1968. augusztus 21-e után külföldön maradtak és ez év szeptember 15-ig nem tértek vissza. Érvényte­lenítik azoknak a párttagoknak a tagságát is, akik 1968. augusztus 21-e után külföldre távoztak, majd a továbbiakban törvényte­len módon engedélyt kaptak hat hónapnál hosszabb külföldi tar­tózkodásra és 1969. szeptember 15-ig a pártalapszervezetekből nem jelentkeztek át a CSKP Köz­ponti Bizottságának nemzetközi osztályához. A CSKP Központi, Bizottságá­nak Elnöksége Václavi Kvest ki­nevezte a központi bizootság poli­tikai főiskolájának rektorává. Befejeződött a brit kommunisták XXXI. kongresszusa (Tudósítónktól.) Három és fél napig tartó ta­nácskozás után , Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXXI. kongresszusa kedden délben befe­jezte munkáját és jóváhagyott egy sor olyan programjellegű doku­mentumot, amelyek meghatároz­zák a párt feladatait a következő két évre. Ezek közül a legfonto­sabb a monopóliumokról, a bal­oldali egységről és a kommunista pártról szóló határozat. Kedden külön napirendi pont­ként tárgyalta a kongresszus Skócia és Wales nemzeti jövőjét. Az erre vonatkozó határozat e két területnek Nagy-Bri­tanniától való elszakadását nem javasolja ugyan, de a lakosság törekvéseinek meg­felelően helyesli a nagyobb fokú autonómiát, azaz az önkormány­zatot, egy külön skóciai és walesi parlament felállítását. E kérdésben nem volt teljesen egyöntetű a küldöttek véleménye, mint ahogy a nemzetközi kommu­nista világmozgalomról beterjesz­tett határozati javaslat ellen is több mint ötvenen szavaztak. Az előterjesztett indítvány ugyanis helyeselte a párt végrehajtó bi­zottságának a júniusi döntését, amely szerint csak bizonyos fenn­tartásokkal fogadta el a kommu­nista pártok moszkvai értekezle­tének fő dokumentumát A vitát a kongresszus elnöksége időhiány­ra hivatkozva igen szűkre szabta, az előterjesztőn kívül csupán két felszólaló kapott szót, ami aligha , tükrözte a kongresszus előtt a pártszervezetek részérő­l beküldött ajánlások többségi álláspontját. Ezek a módosító indítványok ugyanis helytelenítették a végre­hajtó bizottság felemás állásfog­lalását és a fő dokumentum alá­írása mellett kardoskodtak. A kongresszuson azonban csak egyetlen ilyen módosító indít­ványt bocsátottak szavazásra és az 69 szavazatot kapott. Végül is tehát a végrehajtó bizottságot tá­mogató határozatot fogadtak el. Hétfő délelőtt zárt ülésen meg­választották a párt új vezető szer­veit. A 42 tagú végrehajtó bizott­ságban nyolc személy cserélődött ki, közöttük volt a régi politikai bizottság két tagja, akik lemond­tak azért, hogy átadják helyüket új, fiatalabb erőknek. A kongresszus eléggé hajszolt munkája megmutatta, milyen nagy feladatok állanak a Nagy-Britan­­nia Kommunista Pártja előtt, és hogy mennyire lekötötte az el­múlt év során a párt erőit az a vita, amely a csehszlovák ügyben és a kommunista világmozgalom kérdésében a pártszervezetekben és a pártsajtó hasábjain folyt. Bár a párt végrehajtó bizottsága ezekben a kérdésekben megkapta a kongresszus többségének támo­gatását, kétségtelen, hogy a tag­ság egy részét, méghozzá aktívabb részét, az erősen vitatott állásfog­lalások elkedvetlenítették és né­mileg akadályozták a párt egész­séges növekedését is. Bebrits Anna Vita a szakszervezeti és pártfunkció egyidejű viseléséről a CGT-kongresszuson A vitában felszólalt Benoit Frachon, a CGT elnöke. Sok­éves tapasztalatai alapján in­dokolta meg, hogy miért utasít­ják el azt a javaslatot, amely­­lyel egyesek meg akarták tilta­ni, hogy a CGT aktivistái és ve­zetői a szakszervezeten kívül funkciót töltsenek be politikai pártokban, különösen a Francia Kommunista Pártban. Frachon történelmi példákkal bizonyítot­ta, hogy az ilyen és hasonló ja­vaslatok mindig felmerülnek, va­lahányszor napirendre kerül a szakszervezeti mozgalom egysé­gének a helyreállítása. E javas­latok felvetésének egyetlen cél­ja az erősödő egység aláásása. A pártfunkció és a szakszerve­zeti funkció nem összeférhetet­len — mondotta. — Nem lehet a szakszervezeti vezetőknek azt a demokratikus jogát korlátozni, hogy választott tisztséget töltse­nek be a munkásosztály politikai pártjában — hangoztatta. A kongresszus folytatja mun­káját. (MTI) A CGT 37. kongresszusának keddi tanácskozásán André Ber­­telot, a CGT titkára előterjesz­tette a szervezeti szabályzat mó­dosítására vonatkozó javaslatot. A francia kommunisták az európai biztonságról A Francia Kommunista Párt rendezésében vasárnap Stras­­bourgban tartott nagygyűlés egy­hangúlag nyilatkozatot hagyott jóvá az európai béke és bizton­ság kérdésében. A nyilatkozat szerint, amelyet az Humanité keddi száma közölt, a nagygyűlés részvevői síkraszállnak az egy­mással szemben álló katonai töm­bök megszüntetéséért, és egy kol­lektív biztonsági rendszerrel való helyettesítéséért. Ennek a kollektív biztonsági rendszernek magában kell fog­lalnia a nagy és igazi Európa minden államát, Keleten és Nyu­gaton egyaránt. A nagygyűlés részvevői erőteljes népi mozgal­mat tartanak szükségesnek, an­nak a követelésére, hogy Francia­­ország lépjen ki az Atlanti Szö­vetségből, ismerjék el a jelenlegi európai határokat, valósítsák meg az NDK jogi elismerését. A nyi­latkozat helyesli, hogy a legrövi­debb időn belül megtartsák vala­mennyi európai állam értekezle­tét, amelynek az lesz a feladata, hogy megnyissa az utat az euró­pai biztonság megvalósításához. Franciaországnak — hangsú­lyozzák a nagygyűlés részvevői nyilatkozatukban — tevékenyen részt kell vennie a konferencia előkészítésében és hozzá kell já­rulnia sikeréhez.

Next