Népszabadság, 1969. november (27. évfolyam, 255-279. szám)
1969-11-19 / 269. szám
2 Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés hármas számú szociális, humanitárius és kulturális főbizottságában hétfőn felszólalt Budai Gyula, a Magyar Népköztársaság képviselője. A faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásával öszszefüggő problémákról szólva megjegyezte, hogy egyes nyugati hatalmak képviselői a „széles demokráciára” hivatkozva próbálnak védelmükbe venni bizonyos országaikban működő fajgyűlölő és náci csoportokat. Megemlítette a nácizmus újjáéledését Nyugat- Németországban, s a különféle fajüldöző és náci csoportok tevékenységét azEgyesült Államokban, Nagy-Britanniában és más nyugati országokban. Egyesek, mondotta, gyorsan megfeledkeztek a második világháború sok millió áldozatáról, akiknek emléke állandóan figyelmeztet: a nácizmust és a fajgyűlöletet nem lehet a demokráciára való hivatkozásokkal igazolni. Propagandamanővernek nevezte a magyar delegátus az Egyesült Államok képviselőjének nyilatkozatát a Vietnamban levő amerikai hadifoglyok jogainak állítólagos megsértéséről. Ennél: az akciónak a célja nem egyéb — mondotta —, mint a vietnami háború ellen tiltakozó amerikaiak millióinak érzelmi befolyásolása. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában hétfőn megkezdődött az általános vita a leszerelésről. Napirenden szerepel az általános és teljes leszerelés, a vegyi- és bakteriológiai (biológiai) fegyverek kérdése, a nukleáris és termonukleáris kísérletek megszüntetése és a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok konferenciájának határozata. (MTI) A moratóriumbizottság programja a háború ellen Decemberben háromnapos helyi akciót terveznek (Washingtoni tudósítónktól.) A vietnami moratóriumbizottság vezetői Washingtonban nyilatkoztak decemberre tervezett akcióikról. A vietnami moratóriumbizottság szervezte az október 15-i sikeres akciókat és vezetői — támogatva az új mozgósítási bizottságot — közreműködtek a november 15-i washingtoni háborúellenes tömegdemonstráció sikerében is. Sam Brown, a moratórium országos szervezőinek egyike bejelentette: december 12-én, 13-án és karácsony estéjén országszerte helyi akciókat szerveznek, hogy mozgósítsák a közvéleményt a há- ■ ború haladéktalan befejezése érdekében. Látogatást tesznek a laktanyák és támaszpontok közelében, gyűléseket tartanak, talál- kozókat szerveznek a kongresszus tagjaival. Egyes helyi moratóriumbizottságok azt tervezik, hogy ezeken a napokon felhívják a lakosságot: a háború elleni tiltakozás jeleként ne látogassa az üzleteket, áruházakat. V. P. Ismét Kiesinger a CDU elnöke Polgár Dénes, az MTI bonni tudósítója jelenti: A CDU mainzi kongresszusának második napján Rainer Barzel, a parlamenti frakció elnöke pondott beszédet. A beszédet különösen nagy érdeklődéssel várták, mert nyílt titok, hogy Barzel igyekszik a pártban minden hatalmat a kezébe összpontosítani. Kongresszusi felszólalásában Bartel nem intézett közvetlen támadást Kiesinger ellen, közvetve azonban hangoztatta, hogy a CDU választási taktikája, amely teljesen a kancellár személyére összpontosult, hibás volt. Fejtegetéseiből kitűnt annak a felismerése, hogy az NSZK lakosságának többségét mér nem lehet a régi konzervatív nacionalista politikával megnyerni, s különösen az ifjúság keres új utakat. Barrel külpolitikai kérdésekben pártjának régi álláspontját ismertette. Kijelentette, hogy a kormány saját maga emelte a legnagyobb akadályt politikájának útjában: az a kijelentése, hogy két német állam létezik, nyilvánvalóan arra sarkallja az NDK-t, hogy megvárja, vajon Bonn az első lépés után megteszi-e a második lépést is a teljes elismerésre, ha másképp nem, akkor azzal, hogy hagyja: harmadik államok elismerjék az NDK-t. A kormány jól tenné — mondotta Bartel —, ha a német kérdésben „gyakorlati politikát” folytatna, s ide sorolta azokat a javaslatokat, amelyeket a Kiesinger-kormány régebben intézett az NDK-hoz. A kongresszus megválasztotta az új pártvezetőséget. Kiesingert ismét ország** pártelnökké választották. Ellenjelöltet nem állítottak. Teljesen megváltozott azonban a szűkebb körű pártelnökség összetétele. Az öt elnökhelyettesi pozícióra a régi elnökhelyettesek közül csupán Schrödert választották meg újra, a többi négy helyre új, fiatal jelöltek kerültek: Gerhard Stoltenberg, volt tudományos kutatásügyi miniszter, Helmut Kohl, rajna-pfalzi tartományi miniszterelnök, Hans Katzer, volt munkaügyi miniszter és Helga Wex asszony. A szűkebb körű elnökség régebbi tagjai vagy visszaléptek az elnökségből, vagy kevesebb szavazatot kaptak a szükségesnél. A fiatalabb évjáratok előretörése egyébként végig az egész kongresszuson érezhető volt. A legnagyobb vitát az a javaslat váltotta ki, hogy ezentúl 16 éves kortól ellessenek a fiatalok a CDU tagjai. Az idősebb nemzedék ellenállásával szemben ezt a javaslatot nagy többséggel megszavazták. A kongresszus Kiesinger záróbeszédével ért véget. Ma: általános sztrájk Olaszországban Előzetes becslések szerint ma Itália 19 millió dolgozója lép általános sztrájkba egy új, a dolgozók érdekeit szolgáló lakásépítési politikáért, a méltányos lakbérekért, az egészségügyi diétás-és az iskolarendszer reformjáért, a dolgozókra hárított adók csökkentéséért. Az általános sztrájk kiterjed az egész iparra és mezőgazdaságra. Csatlakoztak hozzá a kisiparosok és a kiskereskedők, továbbá a hitelintézetek, egészségügyi intézmények, a közlekedési és szolgáltató vállalatok dolgozói. Nem jelennek meg a napilapok, a televízió és a rádió csupán szakszervezeti és hivatalos híreiket közöl. Csatlakoztak a sztrájkhoz sok város, község tanácsának alkalmazottai is. Az élet mégsem áll meg az országban. Több városban tömegtüntetéseket, felvonulásokat és gyűléseket rendeznek. A kormány az utolsó pillanatban igyekezett kifogni a szelet a vitorlából, de sikertelenül. Hétfő este elfogadott néhány olyan tör-vénytervezetet, amelyek a lakáskérdés részleteit érintik, tehát nem átfogó intézkedések. Másfelől a megszervezett állami hozzájárulás az elkövetkező három esztendőre csak a fele annak az öszszegnek, amennyire szükség lenne. A szakszervezetek éppen ezért kitartottak a sztrájk mellett, a kormány sürgősen meghozott rendkívüli intézkedései ellenére is. Faragó Jenő 1969. november 19. szerda N É P S Z A B A D S ÁG. Tüntető parasztok a francia nemzetgyűlés előtt A francia nemzetgyűlés kedden megkezdte a kormány mezőgazdasági költségvetés-tervezetének vitáját. Az indítványt Jacques Duhamel földművelésügyi miniszter terjesztette elő és egyúttal bejelentette, hogy a francia kormány elhatározta, felkéri a Közös Piacot, hogy 1970 elején törölje el, vagy jelentősen csökkentse a sertéshús importjának ártámogatását. Miközben a honatyák Duhamel beszédét hallgatták, a nemzetgyűlés épületét és a környező utcákat megszállta a rendőrség, mivel a parlamenti vita hírére több ezer paraszt érkezett az ország minden részéből a fővárosba, magasabb felvásárlási árakat követelve. A parasztok egyúttal tiltakoznak a kormánynak a kis gazdaságok felszámolására irányuló tervei ellen is. (AFP) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban Joseph Patrick Kennedy, a világ egyik leghíresebb dinasztiájának alapítója — Kennedy elnök apja — hyannisporti otthonában kedden meghalt. A 81 éves Kennedy szombaton szívrohamot kapott s ez okozta kedden bekövetkezett halálát. (MTI) Az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottsága elhatározta, hogy november 25-re összehívják a központi bizottság ülését, amelynek napirendjén az ”1l Manifesto” című folyóirattal kapcsolatos problémák megvizsgálása és az olasz kommunisták harca a reformpolitikáért és a „balratolódásérvű téma szerepel. (MTI) A román nagy nemzetgyűlés harmadik ülésszakának plénuma törvényt fogadott el a minisztériumoknak és az állami közigazgatás többi központi szervének a kollektív vezetés elve alapján történő irányításáról. (MTI) Tíztagú szovjet atomtudós-kiildöttség érkezett hétfőn az Egyesült Államokba, hogy két héten keresztül tanulmányozza az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos amerikai intézményeket és berendezéseket. A küldöttség látogatását januárban amerikai delegáció viszonozza Moszkvában. (AP) Adam Malik indonéz külügyminiszter, aki kétnapos hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett, hétfőn több mint félórán át tárgyalt Nixon elnökkel. (Reuter) Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában befejeződött a vita Koreáról. A szavazáskor a nyugati hatalmaknak ismét sikerült az ENSZ-re erőszakolni határozati javaslatukat, amely támogatja a „Korea egyesítésével és újjáépítésével ” foglalkozó ENSZ-bizottság tevékenységét és elutasítja a szocialista országok és számos más fejlődő ország igazságos, a koreai nép, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeinek megfelelő javaslatait. (TASZSZ) Gustáv Husák a pártszervek feladatairól Prága, november 18. Gustáv Husák első titkár elnökletével hétfőn ülést tartott a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának Elnöksége. A párt és a pártszervek 1970. évi tevékenységének tervjavaslatáról Gustáv Husák tartott beszámolót. Kiemelte, hogy 1970-nek a további konszolidáció évévé kell válnia a pártban, a társadalom politikai és gazdasági életében és az összes egyéb területeken. Különösen nagy gondot kell fordítani a párt elvi marxista-leninista alapon való egyesítésére. A továbbiakban az elnökség a hadseregbeli pártpolitikai munka színvonalának emeléséről tárgyalt a nemzetvédelmi miniszter beszámolója alapján. Az elnökség tagjai ezután megvitatták azokat az eseményeket, amelyek tavaly júliusban a fővárosi Prága-üzem dolgozóinak a moszkvai Pravdához intézett levelét követték. Megállapították, hogy ez a levél a Szovjetunióhoz való hűség és barátság konkrét kifejezése volt, tartalma megfelelt a párt politikájának, szervezeti szabályzatának, a XIII. kongresszus és a központi bizottság határozatainak. Az elnökség hangoztatta, hogy a központi bizottság elnökségének a levéllel kapcsolatban 1968. augusztus 13-án kifejezett állásfoglalását nem tartja elvszerűnek, minthogy ez az állásfoglalás nem támasztotta alá a levél tartalmát és lehetővé tette, hogy folytassák a levél írói elleni hadjáratot. Kiegészítették a központi bizottság elnökségének 1969. május 20-i határozatát az illegálisan külföldre távozott kommunisták párttagságának kérdéséről. Az elnökség a hétfői ülésen kötelezte a párt alapszervezeteit, hogy a párttagság érvénytelenítése helyett zárja ki soraiból azokat, akik 1968. augusztus 21-e után külföldön maradtak és ez év szeptember 15-ig nem tértek vissza. Érvénytelenítik azoknak a párttagoknak a tagságát is, akik 1968. augusztus 21-e után külföldre távoztak, majd a továbbiakban törvénytelen módon engedélyt kaptak hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodásra és 1969. szeptember 15-ig a pártalapszervezetekből nem jelentkeztek át a CSKP Központi Bizottságának nemzetközi osztályához. A CSKP Központi, Bizottságának Elnöksége Václavi Kvest kinevezte a központi bizootság politikai főiskolájának rektorává. Befejeződött a brit kommunisták XXXI. kongresszusa (Tudósítónktól.) Három és fél napig tartó tanácskozás után , Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXXI. kongresszusa kedden délben befejezte munkáját és jóváhagyott egy sor olyan programjellegű dokumentumot, amelyek meghatározzák a párt feladatait a következő két évre. Ezek közül a legfontosabb a monopóliumokról, a baloldali egységről és a kommunista pártról szóló határozat. Kedden külön napirendi pontként tárgyalta a kongresszus Skócia és Wales nemzeti jövőjét. Az erre vonatkozó határozat e két területnek Nagy-Britanniától való elszakadását nem javasolja ugyan, de a lakosság törekvéseinek megfelelően helyesli a nagyobb fokú autonómiát, azaz az önkormányzatot, egy külön skóciai és walesi parlament felállítását. E kérdésben nem volt teljesen egyöntetű a küldöttek véleménye, mint ahogy a nemzetközi kommunista világmozgalomról beterjesztett határozati javaslat ellen is több mint ötvenen szavaztak. Az előterjesztett indítvány ugyanis helyeselte a párt végrehajtó bizottságának a júniusi döntését, amely szerint csak bizonyos fenntartásokkal fogadta el a kommunista pártok moszkvai értekezletének fő dokumentumát A vitát a kongresszus elnöksége időhiányra hivatkozva igen szűkre szabta, az előterjesztőn kívül csupán két felszólaló kapott szót, ami aligha , tükrözte a kongresszus előtt a pártszervezetek részéről beküldött ajánlások többségi álláspontját. Ezek a módosító indítványok ugyanis helytelenítették a végrehajtó bizottság felemás állásfoglalását és a fő dokumentum aláírása mellett kardoskodtak. A kongresszuson azonban csak egyetlen ilyen módosító indítványt bocsátottak szavazásra és az 69 szavazatot kapott. Végül is tehát a végrehajtó bizottságot támogató határozatot fogadtak el. Hétfő délelőtt zárt ülésen megválasztották a párt új vezető szerveit. A 42 tagú végrehajtó bizottságban nyolc személy cserélődött ki, közöttük volt a régi politikai bizottság két tagja, akik lemondtak azért, hogy átadják helyüket új, fiatalabb erőknek. A kongresszus eléggé hajszolt munkája megmutatta, milyen nagy feladatok állanak a Nagy-Britannia Kommunista Pártja előtt, és hogy mennyire lekötötte az elmúlt év során a párt erőit az a vita, amely a csehszlovák ügyben és a kommunista világmozgalom kérdésében a pártszervezetekben és a pártsajtó hasábjain folyt. Bár a párt végrehajtó bizottsága ezekben a kérdésekben megkapta a kongresszus többségének támogatását, kétségtelen, hogy a tagság egy részét, méghozzá aktívabb részét, az erősen vitatott állásfoglalások elkedvetlenítették és némileg akadályozták a párt egészséges növekedését is. Bebrits Anna Vita a szakszervezeti és pártfunkció egyidejű viseléséről a CGT-kongresszuson A vitában felszólalt Benoit Frachon, a CGT elnöke. Sokéves tapasztalatai alapján indokolta meg, hogy miért utasítják el azt a javaslatot, amelylyel egyesek meg akarták tiltani, hogy a CGT aktivistái és vezetői a szakszervezeten kívül funkciót töltsenek be politikai pártokban, különösen a Francia Kommunista Pártban. Frachon történelmi példákkal bizonyította, hogy az ilyen és hasonló javaslatok mindig felmerülnek, valahányszor napirendre kerül a szakszervezeti mozgalom egységének a helyreállítása. E javaslatok felvetésének egyetlen célja az erősödő egység aláásása. A pártfunkció és a szakszervezeti funkció nem összeférhetetlen — mondotta. — Nem lehet a szakszervezeti vezetőknek azt a demokratikus jogát korlátozni, hogy választott tisztséget töltsenek be a munkásosztály politikai pártjában — hangoztatta. A kongresszus folytatja munkáját. (MTI) A CGT 37. kongresszusának keddi tanácskozásán André Bertelot, a CGT titkára előterjesztette a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó javaslatot. A francia kommunisták az európai biztonságról A Francia Kommunista Párt rendezésében vasárnap Strasbourgban tartott nagygyűlés egyhangúlag nyilatkozatot hagyott jóvá az európai béke és biztonság kérdésében. A nyilatkozat szerint, amelyet az Humanité keddi száma közölt, a nagygyűlés részvevői síkraszállnak az egymással szemben álló katonai tömbök megszüntetéséért, és egy kollektív biztonsági rendszerrel való helyettesítéséért. Ennek a kollektív biztonsági rendszernek magában kell foglalnia a nagy és igazi Európa minden államát, Keleten és Nyugaton egyaránt. A nagygyűlés részvevői erőteljes népi mozgalmat tartanak szükségesnek, annak a követelésére, hogy Franciaország lépjen ki az Atlanti Szövetségből, ismerjék el a jelenlegi európai határokat, valósítsák meg az NDK jogi elismerését. A nyilatkozat helyesli, hogy a legrövidebb időn belül megtartsák valamennyi európai állam értekezletét, amelynek az lesz a feladata, hogy megnyissa az utat az európai biztonság megvalósításához. Franciaországnak — hangsúlyozzák a nagygyűlés részvevői nyilatkozatukban — tevékenyen részt kell vennie a konferencia előkészítésében és hozzá kell járulnia sikeréhez.