Népszabadság, 1969. december (27. évfolyam, 280-303. szám)

1969-12-29 / 301. szám

. ÚJ SZAKMUNKÁSKÉPZŐ FŰZFŐN A munkaügyi minisztérium és a szat irányelvei a kollektív szerződések­ módosításáról Mint ismeretes, a munkaügyi miniszter rendelete értelmében, módosítani kell az 1969—70-re kö­tött kollektív szerződéseket, s a módosításokat legkésőbb 1970. március 31-ig ki kell hirdetni. A módosításokhoz a Munkaügyi Mi­nisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa irányelveket bocsátott ki. Ezek szerint a vál­toztatásokat a részesedési alap felhasználásáról szóló rendelet végrehajtása, ezenkívül a kollek­tív szerződések alkalmazásakor tapasztalt hibák­ megszüntetése te­szi szükségessé. Ha a részesedési alap eltér a tervezettől Az irányelvek kimondják, hogy a vállalatoknál az éves termelési feladatokkal együtt a részesedési alap, a személyi jövedelmek vár­ható alakulását is meg kell ter­vezni. A kollektív szerződésben azt is meg kell határozni, hogy miképpen módosítják a közvetlen anyagi ösztönzésre (prémium, ju­talom, év végi részesedés), a meg­határozott rendeltetésű pénzbeli juttatásokra (lakásépítő akció, ta­nulmányi ösztöndíj, segély stb.) és nem pénzbeli részesedésre (kedvezményes üzemi étkeztetés, szociális, kulturális, sportcélok) fordított összegeket abban az esetben, ha a részesedési alap el­tér a tervezettől. Ha a részesedési alap a tervezettnél nagyobb lesz, akkor elsősorban a közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló részt helyes növelni. A dolgozók részé­re általában biztosítani kell a­zz eddigi szociális, kulturális jutta­tásokat, sőt ha a vállalat eredmé­nyei ezt lehetővé teszik, indokolt esetben azokat növelni is lehet. A közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló összegeket bizonyos felté­telekkel fel lehet osztani a válla­latok nagyobb egységei között, ilyenkor is helyes azonban, hogy központi keretet is képezzenek az esetleges indokolatlan aránytalan­ságok feloldására, egyes fontos feladatok teljesítésének anyagi ösztönzésére. Kisebb vállalatoknál célszerűbb, ha a közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló keretet nem osztják fel gyáregységekre, hanem azt központilag kezelik. Prémium, jutalom, részesedés Nyereségprémiumot elsősorban olyanok­ számára helyes kitűzni, akiknek a munkája a vállalat eredményeit jelentősen befolyá­solhatja. Ilyen esetekben a nyere­ségprémium mértékét és feltéte­leit a magasabb vezető állásúaké­­hoz hasonlóan helyes megálla­pítani. Olyankor is célravezető a nyereségprémium kitűzése, ami­kor egy-egy részfeladat teljesíté­se az átlagosnál lényegesen na­gyobb mértékben befolyásolja a vállalati eredményeket. Nyereség­jutalmat abban az esetben helyes alkalmazni, ha a feladatot nem lehet előre meghatározni. Az év végi részesedés szabályo­­zásakor az egész vállalatra azo­nos rendszert helyes megállapíta­ni, s meghatározni, hogy a mun­kaviszonyban töltött évek milyen mérté­kben növelik az egyes dol­gozók év végi részesedését. He­lyes, ha az egészségre ártalmas munkakörben, nehéz fizikai mun­kán vagy az átlagosnál lényege­sen kedvezőtlenebb körülmények között dolgozóknál fokozottan fi­­gyelembe veszik a munkaviszony­ban töltött időt. Az irányelvek felhívják a vállalatokat, hogy a kollektív szerződések a részese­dési alap szétosztásakor részesít­sék előnyben a munkahelyükhöz hű dolgozókat a munkahelyüket gyakran változtatókkal szemben. Ily módon jutalmazzák a hosz­­szabb munkaviszonyt, s éljenek a kizárás lehetőségével is. Az irányelvek egy másik része hang­súlyozza, hogy a megszakítás nél­kül 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség, illetve szülési szabadság időtartamát az év végi részesedés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a dolgozó ez alatt az idő alatt is dolgozott volna. Mire ne térjen ki a kollektív szerződés? Az irányelvek a kollektív szerz­­ődések alkalmazásakor tapasz­talt hibákra, illetve azok meg­szüntetésére is felhívják a figyel­met. Gyakori eset például, hogy a kollektív szerződés olyan kérdése­ket is szabályoz, amelyeket nem kell rendeznie.­ Nem tartalmazhat például az egyéb jogszabályokon túlmenő felmondási korlátozáso­kat, nem engedélyezhet évente rendszeresen ismétlődő jutalom­­szabadságot. Az egyes dolgozók jogszabályban rögzített védelmét nem szűkítheti le azokra, akik meghatározott időt eltöltenek a vállalatnál, de teljes felmondási tilalmat sem írhat elő,­mert a központi jogszabályok rendkívül indokolt esetben mindenkinél le­hetővé teszik a felmondást. A tapasztalatok szerint a kol­lektív szerződések sokszor tör­vénytelenül korlátozzák a vezetők jogait. Teljesen hibás az a felfo­gás, hogy a vezető lemondhat jo­gairól. A jogok gyakorlása egyben kötelezettsége is a vezetőnek, te­hát azokról nem mondhat le. Csu­pán arról lehet szó, hogy jogai egy részének gyakorlását alsóbb ve­zetőknek adja át. A kollektív szerződések néha olyan kérdéseket is szabályoznak, amelyeket másutt, például a vál­lalati ügyrendben, a munkavédel­mi szabályzatban kell rögzíteni. Gyakran a vállalati üdülés rend­jéről, az üdülő igénybevételéről is intézkedik a kollektív szerződés, pedig a kérdésekben a helyi szak­­szervezetnek kell döntenie. Az irányelvek végül a kollektív szerződés módosításával kapcsola­tos eljárással foglalkoznak. A mó­dosítás tervezetét a vállalat a szakszervezet vállalati szervével gőzösen készíti el. A tervezetet a dolgozókkal meg kell tárgyalni, majd a módosítást a vállalat igaz­gatója és a vállalati szakszerve­zet titkára írja alá. (MTI) 22 millió forintos beruházási költséggel felépült egy ipari szak­munkásképző intézet Fűzfőn, amelyben 28-féle szakmára, há­roméves emelt szintű képzéssel, 810 tanulót oktatnak majd. Ké­pünkön: Részlet a tanműhelyből. . Évente tizenhétmillió magyar újságpéldány külföldre A hetilapok a legnépszerűbbek (Tudósítónktól.) Hatvan országba évi 17 millió, Magyarországon megjelenő, ma­gyar nyelvű újságpéldányt to­vábbít a Kultúra Könyv- és Hír­lap Külkereskedelmi Vállalat. Ki­sebb vagy nagyobb példányszám­ban háromszázféle lap jut el ha­tárainkon túlra. A napilapok közül a legna­gyobb közönsége a Népszabad­ságnak és a Népsportnak van. Utóbbi — a környező országok mellett — viszonylag nagy pél­dányszámban jut el a tengeren­túlra is. A magyarországi irodal­mi folyóiratok közül a Nagyvi­lág, a tudományos folyóiratok so­rában pedig az Orvosi Hetilap a listavezető. Mind a folyóiratok­nál, mind a napilapoknál népsze­rűbbek azonban a hetilapok: a posta minden héten csaknem 30 —30 ezer Ludas Matyit és Nők Lapját továbbít külföldre, s ki­sebb mértékben elterjedt az Élet és Tudomány, a Képes Sport, a Füles és a Képes Úíjság is. Az előfizetők többsége a szom­szédos szocialista országokban és a nyugati államokban élő magya­rok közül kerül ki. Az előfizetői­­ listák tanúsága szerint a nyugat­európai országokban kevesebb­­ magyarországi lapot olvasnak, mint a földrajzilag távolabb eső észak-amerikai és ausztráliai kon­tinensen. A jelenség a magyar emigráció nyugat-európai gyor­sabb, illetve tengerentúli lassúbb asszimilációjával függ össze. A legtöbb magyar­­lap a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába és az NDK-ba, illetve az Egyesült Álla­mokba, Kanadába és Ausztráliá­ba jut el. Az európai előfizetők­nek néhány nap, a tengerentú­liaknak pedig néhány hét alatt kézbesítik a legfrissebb újságpél­dányokat. Kisebb százalékban szerepelnek a megrendelők között intézetek és könyvtárak — ezek főleg tudo­mányos lapokra fizetnek elő —, továbbá korábban Magyarorszá­gon tanult afrikai, ázsiai és latin­amerikai diákok, és kiküldetésben külföldön tartózkodó magyar ál­lampolgárok Egy-egy lappéldány eljut — egyebek között — Libé­riába, Kongóba, Pakisztánba, Hong Kongba, Kuwaitba és más távoli országokba is. Jamaicából például a Ludas Matyira és a Művészetre fizettek elő... A Kul­túra Külkereskedelmi Vállalat rendszeres propagandát folytat az előfizetők körének szélesítése ér­dekében 20 perc alatt tökéletes biztonsággal sterilizál a sterilex Orvosi körökben nagy érdek­lődéssel fogadták az esztergomi lMbor Műszeripari Művek egyik új gyártmányát, a sterilexet, amelynek legkisebb tagjából öt­százat készítettek­ az idén. Meg­kezdték a sterilexe3 alkatré­szeinek gyártását is­ , ebből 2000 darabos megrendelésük van a jö­vő évre. A berendezéssel jó segítséget kapnak az orvosok. A­ hagyomá­nyos kifőző edényekben ugyanis hosszú ideig tartó fertőtlenítés­sel sem tudnak minden bakté­riumtörzset elpusztítani, az auto­kláv elve alapján, nyomás alatt működő sterilex viszont maximá­lisan 20­­perc alatt tökéletes biz­tonsággal sterilizál. Kezelése egy­szerű, nem igényel szakértelmet. népszabadság ­ Nehéz lenne kideríteni, hol és mikor hangzott el először a kí­vánság Békéscsabán: ifjúsági ház kell a város fiatalságának. Alig­hanem régi álom teljesült, ami­kor nemrégiben elvágták a se­lyemszalagot és megnyíltak a­ négyemeletes épület és a függesz­tett tetőszerkezet alatt a négyszáz férőhelyes színházterem kapui. A várost csaknem tizenkétezer fia­tal lakja, de az új otthon a hét­ezer úttörőé is. (A gyerekek úttö­rőszakkörei eddig csak egy 1897- ben épített ház túlzsúfolt, sötét kis szobáiban tevékenykedhettek; a megyei művelődési ház néhány termén diákok társastánc-tanfo­­lyamosok, bábosok osztozkodtak; a vasúton túli városrész, a Jami­­na munkásifjúságát a téglagyár óriási terme fogadta be néha.) Egy kis környezettanulmány A fiatalok még a szűkös lehe­tőségeket is alaposan kihasznál­ták. A társastánccsoport a nem­zetközi mezőnyben is helytálló párokat nevelt; országos hírű lett a Napsugár bábegyüttes; egy fia­tal pedagógus, Mezán Mátyás irá­nyításával a fegyveres erők klubjában működő diákklub ta­valy elnyerte a kiváló ifjúsági klub címet. A fiatalok ezrei még­sem találtak maguknak helyet a növekvő, iparosodó városban, sok száz bejáró diák a parkban üldö­gélve, utcán sétálva várta a vo­nat indulását. Két éve, hogy a városi pártbizottság és a tanács elhatározta az ifjúsági ház fel­építését, ha nem is minden vita nélkül. Akadtak, akik amellett kardoskodtak, hogy a milliókért új megyei művelődési ház léte­süljön, vagy könyvtár, amely a fiataloknak is helyet adna. Eze­ket a javaslatokat leszavazták és kimondták, most az egyszer csak az ifjúságnak épüljön ház, olyan, amelyben kedvükre tölthetik el a szabad idejüket. A tervezés feladatát Skultéti János Ybl-díjas építész kapta. A budapesti mérnök addig nem­igen járt Békéscsabán, elhatároz­ta hát, hogy előbb alaposan meg­ismerkedik a ház jövendő fiatal tulajdonosaival. S azt tapasztalta, hogy bár a békéscsabai fiatalság az ország szélén él, életszemléle­tét inkább a korszerűség, mint a maradiság jellemzi. A Kner Nyomda itteni gyárrészlegében, modern gépsorok mellett külföl­dön tanult fiatal mérnököket ta­lált, a hűtőház és a konzervgyár elől kamionok indultak határon túlra, és a kötöttárugyár akril­­termékei is jórészt exportra ké­szülnek ... Skultéti János fejében fokozatosan kirajzolódtak egy merész szerkezetű ház körvona­lai. Igaz, az építkezés, mint min­denütt, itt is alaposan próbára tette a megbízók türelmét, ám mégis viszonylag gyorsan és kitű­nő minőségben készült el az épü­let. A város dísze lett. És végre, a Rózsa Ferenc gimnázium ta­nulói is kezükbe vehették az ab­laktisztító rongyot. Jutalmuk: övék először az egyik klubterem. Talpalatnyi helyért Bencsik Ilona, az ifjúsági ház igazgatója, naponta többször is megmássza a négy emeletet (a lift még nem működik). — Gondolta volna régebben, hogy egy ifjúsági ház igazgatója lesz? — kérdezzük tőle. — Arra sem gondoltam soha, hogy egyszer ilyen szép épületet kapnak a fiatalok — válaszol. — Alapos okom volt arra, hogy eb­ben nem nagyon higgyek. Évekig a megyei KISZ kultúrfelelőse vol­tam és minden talpalatnyi he­lyért meg kellett harcolni. Különö­sen nehéz helyzetben voltak a gyerekek. De az elavult úttörőház mégis a megyei szakköri élet módszertani központjává vált, messzi falvakból jártak oda pe­dagógusok, úttörővezetők, hogy tanulmányozzák e munkát. S most itt vannak a lemezjátszók, a magnetofonok, a televíziókészü­lékek, a fotószoba, a konyha a kis kuktáknak, a csabai népmű­vészeti szoba, egyszóval valóban ki-ki a maga kedvtelése szerint tevékenykedhet nálunk. Egyszer­re ezer fiatalt tudunk vendégül látni, de van itt hely a téli KISZ- vezetőképzéshez is. Benyitunk a frissen festett szo­bákba. Az egyik helyiségben a gyerekek meselemezt hallgatnak úgy, hogy a kényelmes fotelok­ban kettesével ülnek. A folyosón óriás kaktusz­t egy békéscsabai lakos hozta el ide. A többi hat­van cserép virágot a szarvasi út­törők küldték. — A program most formálódik — magyarázza az igazgató. —­­Amint elkészült a ház, a városban megalakult a fiatal alkotók klub­ja. Közgazdászok, művészek, új­ságírók szövetkeztek és nemcsak azért, hogy egymás problémáiról vitatkozzanak. Ők fogják vezetni a fiatalok foglalkozásait. Sokat várunk a „hetek klubjától”. A vá­rosi tanács támogatásával hét üzem fiataljai alakítottak nemrég együttes vitakört és szórakozó társaságot. Az ismeretterjesztésről a TIT gondoskodik majd, már a közeli napokban összeül az orosz nyelvű társalgási kör és a fiatal utazók klubja. Megnyitjuk a hír­lapolvasó szobát. Mint az opera­ ment az előcsarnokban ifjú gár­disták látják el a ruhatáros mun­kakört.­­ Üzemi fiatalok. Azt mondják, náluk a gyárban nincs is helyisége a KISZ-nek. Tanul­hatnának a vezetők a városi ta­nács példájából — teszik hozzá. Felidézik az első napot, amikor a fiatalság birtokába vette a házat. Néhány farmernadrágos fiatal ha­zament átöltözni. „Ez nem olyan hely” — mondogatták. Még most is mosolyognak egy kisdiákon, Nagy Jancsin. A gyerek kerek szemmel bámulta az ifjúsági ház belsejét, a nagyteremben a társas­tánc-együttes tagjainak pilleköny­­nyű mozgását, forgását. Bencsik Ilona, aki jól ismerte a fiút, meg­kérdezte tőle: — Hogy tetszik, Jancsi? — Olyan szép, mint egy opera. — Hisz te még nem is láttál operát. — Az lehet ilyen gyönyörű —■ suttogta a kisfiú. Ennél őszintébb elismeréssel mi sem adózhatunk Békéscsaba la­kóinak, a város tanácsának és tár­sadalmi szervezeteinek, amiért ilyen szép otthonnal ajándékoz­ták meg a megyeszékhely fiatal­jait. Komornik Ferenc IFJÚSÁGI HÁZ 18G9. december 29, hétfő

Next