Népszabadság, 1970. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

1370. március 23. szombat NÉPSZABADSÁG Exerkét Exeis dolgosat foglalkoztató gyárat avattak Sopronban (Tudósítónktól.) A­z Autófenntartó Ipari Tröszt Autófelszerelési Vállalatának Dó­zsa György úti üzemét, a Gazda­sági Bizottság határozata szerint ki kellett telepíteni a fővárosból. Az üzem Sopronba került. A vál­lalatnak körültekintő és sokrétű munkát kellett végeznie, hogy a határozatot időben végrehajthas­sa. Fővárosi üzemét az új soproni gyár felépüléséig át kellett tele­pítenie, gondoskodnia kellett az új dolgozók betanításáról, s mind­ezt úgy végezte el, hogy a terme­lésében lényegében nem követ­kezett be fennakadás. A­z új soproni gyárat a Győri Tervező Vállalat tervei alapján alig három év alatt építette fel a Győr-Sopron megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. A korszerű szo­ciális és hivatali irodaépület mö­gött helyezkedik el a hatalmas üzemcsarnok, amelyben a tegnapi avatóünnepségre sor került. Ko­vács Bélának, az AFIT vezérigaz­gatójának megnyitója után Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes mondott be­szédet. A megye és a város nevé­ben Zárai Károly, a soproni vá­­­­rosi pártbizottság első titkára, az új gyár dolgozóinak nevében Piri­­­­tér László igazgató vette át az­­ üzemet, majd kitüntetéseket nyúj­tottak át az építésben és a mun­­i­kában kiváló dolgozóknak. A gyárnak rendkívül nagy sze­repe van a gépjárművek pótalkat­rész-ellátása tekintetében, gépjár­mű-felszerelési cikkeket, műszaki gumiáruk­at, tömítéseket és rég­óta hiányzó garázsberendezéseket is gyártanak itt, továbbá komp­resszorok és más alkatrészek fel­újításával is foglalkoznak. N­emcsak a külkereskedelmi mérleg javítása s az egész ország járműparkjának karbantartása, javítása tekintetében, hanem Sop­ron számára is nagyjelentőségű a gyár, amely máris 1200 dolgozót foglalkoztat, s a dolgozók számá­nak csaknem a fele nő. A város határ­ában épült új gyár további fejlesztéséhez még bőségesen ma­rad terület. A negyedik ötéves terv koncepcióiról tárgyalt a vasasszakszervezet központi vezetősége (Tudósítónktól.) A vasasszakszervezet központi vezetőségének pénteki ülésén dr. Kovács István, a kohó- és gépipa­ri miniszter első helyettese és Szili Géza nehézipari miniszter­­helyettes a negyedik ötéves terv koncepcióiról tartott tájékoztatót. D­r. Kovács István elmondotta, hogy a kohó- és gépipar terv­­koncepcióit körülbelül 60, koráb­ban elkészült tanulmány alapján dolgozzák ki. A vaskohászat mintegy 35 százalékkal növeli termelését. Modern hengersorok épülnek. Ónozott és hegesztett csövek, ónozott, horganyzott le­mezek fokozott gyártásával je­lentős valutakiadásoktól mente­sül majd az ország. A gépipar fejlesztési koncepcióinak két vál­tozata készül; az egyik alacso­nyabb, a másik magasabb expor­tot feltételez. A gépipar termelé­se öt év alatt 38, illetve 45 száza­lékkal nő, s ezt legalább 75 szá­zalékban a termelékenység eme­lésével kell majd elérni. Szili Géza a villamosenergia­ipar fejlesztési elképzeléseit is­mertetve utalt arra, hogy a vil­­lamosenergia-fogyasztás az idén eléri a 17,5 milliárd kilowattórát, 1975-re pedig 25,5 milliárd kilo­wattórára emelkedik. A többi kö­zött üzembe helyezik a gyöngyösi Gagarin Hőerőmű három, egyen­ként 200 megawattos blokkját, s a Duna-menti Hőerőműben is újabb gépeket kapcsolnak az áramszolgáltatásba. Nemeslaki Tivadar főtitkár el­mondotta, hogy a szakszervezetek részt vesznek a negyedik ötéves terv s­za­bály­o­zóeszk­özei­n­ek ki­alakításában, s olyan intézkedése­ket javasoltak, amelyek fokozot­tan érdekeltté teszik a vállalato­kat az élő­munka hatékony hasznosításában. Arra töreked­nek, hogy a kereseti aránytalan­ságokat a legfontosabb ágaza­tokban és alágazatokban központi bérintézkedésekkel csökkentsék. A főtitkár végül felhívta a szak­­szervezeti aktivisták figyelmét, hogy tolmácsolják a dolgozók vé­leményét a vállalati ötéves ter­vek kialakításánál, ismertessék a népgazdasági és ágazati célkitű­zéseket, s az elképzelésekkel összhangban határozzák meg a munkaverseny irányelveit. A KGST vegyipari állandó bizottságának ülésszaka M­árcius 23. és 23. között a KGST vegyipari állandó bizott­sága Berlinben tartotta meg 34. ülésszakát. A­z ülésszakon, amelyen Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége, megfi­gyelői minőségben pedig Ju­goszlávia küldöttei, továbbá az Interhim megbízottai vettek részt, jóváhagyták a vegyipar, a cellu­lóz- és papíripar területére vonat­kozó, valamint a polimerek és vegyipari fogyasztási cikkek gyár­tásával, a mezőgazdaság kemizá­­lásával kapcsolatos nyersanyag­­bázis fejlesztésére irányuló együttműködés előmozdításáról szóló jelentéseket. M­egvitatták a szabványosítási együttműködés kérdéseit, s meg­hallgatták Somló Gábor és Honti Géza szakértői jelentését a világ vegyiparának integrációjáról. Ü­nnepi ülést tartottak a Lenin­­centenárium tiszteletére, amelyen a bizottság elnöke és a szovjet delegáció vezetője mondott beszé­det. Földomlás a siófok-kaposvári vasútvonalon Honvédségi alakulatok is segítenek a közlekedési akadályok eltávolításában A­z esőzések következtében nagy mennyiségű — mintegy 200 köbméternyi — föld zúdult a csü­törtökről péntekre virradó éjszaka a k­aposvár—siófoki vasútvonalra Karád és Somogy meggyes­ között, emiatt a MÁV ezen a szakaszon egyelőre csak átszállással tudja lebonyolítani a forgalmat Az aka­dály elhárításában a vasutasok mellett a honvédség is részt vesz. A hegyoldal annyira átázott, hogy újabb földomlásra számíta­nak. Ezt szeretnék megelőzni, és ezért nemcsak a pályatestet tisz­títják meg, hanem az omlással fenyegető partoldalt is eltávolít­­ják a vasútvonal mellől. Szeles, hűvös idő Európa időjárási tér­képén két nagy áramlás figyelhető meg. Az egyik Grönland és a Je­ges-tenger térségéből erős, Skócia környékén orkán­ erejű északi, északnyugati szelekkel sarkvidéki hideg leve­gőt szállít; ennek a hi­deg levegőnek első, még aránylag gyen­gébb hullámai az Észa­ki-tenger elérése után kelet felé kanyarodtak és Németországban, Lengyelországban okoz­tak lehűlést; egy újabb, már erősebb hulláma pedig záporesők, hózá­porok kíséretében pén­tek reggelre elérte a Berlin—Párizs vonalat. A másik nagy áramlás délnyugati, déli széllel földközi-tengeri eredetű enyhe levegőt szállít Európa déli és középső részeire. Első hulláma a Szovjetunió európai területének déli felén okoz esőket, havazásokat, második hullá­ma a Balkánon és a Kárpát-medencé­ben esőket.­­ Hazánkban­­ pénteken borult idő volt. Reggel még csak a déli határ­vidéken, később az ország többi ré­szein is esett az eső. A hőmérséklet 14 órakor 9 és 13 fok között volt. Valószínű, hogy szombaton — leg­alábbis az ország északnyugati felében — a hideg levegő hatása válik ural­kodóvá v­ árható időjárás ma estig. Felhőátvonulások, akár kevesebb helyen esővel, záporral, elsősorban az északnyugati megyékben havas eső­vel, futó havazással. Időnként élénk déli, főként a Dunántúlon erős észak­­nyugati szél. Várható legmagasabb hőmérséklet 5—16 fok között. V Új ABC áruház Zuglóban A XIV. kerületi Közért Vállalat új üzlettel bővült: pénteken m­egnyitották az Egressy út és Cinkotai út sarkán a környék új ABC áruházát. 9 (Tudósítónktól.) P­énteken — Szabó István el­nökletével — kibővített ülést tar­tott a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége. Az elnökség tagjain kívül részt vett az ülésen és a vitában Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, és a TOT közgazdasági bizottságá­nak több tagja is. M­egvitatták a termelőszövetke­zetek 1­969. évi gazdálkodásáról szóló előterjesztést, amely a többi között megállapította, hogy a ter­melőszövetkezetek túlnyomó több­ségében a vezetők és a tagok megértették a gazdaságirányítási rendszer reformja keretében ho­zott intézkedések céljait, tudtak élni az új lehetőségekkel. Ennek is köszönhető, hogy a termelő­­szövetkezetek teljes tevékenysé­gük eredményeként, 60,1 milliárd forint termelési értéket és 26,5 milliárd forint bruttó jövedelmet értek el. Felszínre kerültek az év folyamán az állattenyésztés fejlő­dését fékező tényezők is, amelyek következtében nemcsak a háztáji­ban, hanem kismértékben a kö­zös gazdaságokban is csökkent a szarvasmarha-­­ és a sertésállo­mány. A dinamikus fejlődés fő területe a növénytermesztés volt, itt jelentősen nőttek a hozamok. A vezetés színvonalának javulá­sán, a gazdálkodás korszerűsödé­sén és az anyagi ösztönzés hatá­sán kívül része volt ebben a ked­vező időjárásnak is. A termelőszövetkezetek 3,6 mil­liárd értékű beruházást valósítot­tak meg, ez azonban a gépek tö­meges elöregedése, az üzemi te­vékenység kiszélesítésével össze­függő beruházások és egyéb té­nyezők miatt nem elégíti ki tel­jesen a termelőszövetkezetek igé­nyeit. A­z elnökség sokoldalúan foglal­kozott a termelőszövetkezetek gazdálkodásának számos kérdésé­vel, majd úgy határozott, hogy április 9-re összehívja az orszá­gos tanácsülést. A tsz-ek tavalyi termelési értéke hatvanmilliárd forint Ülést tartott a TDT elnöksége PÓTKÖZGYŰLÉS NYUGDÍJASOKKAL A BOJSONYEI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN A böhönyei Szabadság Tsz zár­számadó közgyűlésén a vezetősé­gi beszámoló nagy elismeréssel szólt a tsz nyugdíjas tagjairól; ők valóban megérdemlik a dicsére­tet, hiszen nagy részük volt ab­ban, hogy a közös gazdaság meg­erősödött. Tudásukkal és tapasz­talataikkal ezután is sokat tehet­nek a szövetkezet fejlődéséért. A legtöbb nyugdíjas 11 éve tagja a tsz-nek. Sok minden eszükbe jut­hatott ezen a közgyűlésen. Vajon mire gondoltak? Mit mondtak volna el a fiatalabbaknak, ha fel­szólaltak volna? Öröm és keserűség A közgyűlés befejeztével né­hány nyugdíjas tsz-taggal a mű­velődési otthon egyik szobájába húzódtunk csendes beszélgetésre. — Tehát, tartsunk egy pótköz­gyűlést? — kérdezte tréfásan a 66 éves Horváth György. — Valami ilyesfélére gondolok — válaszoltam. S most lássuk, mit is mondtak el — Én az életem föld nélkül kezdtem — ezek Horváth György szavai. — Később szereztem nyolc hold földet és azzal léptem be a szövetkezetbe. Akkor nem is mer­tem volna arra gondolni, hogy minden ennyire jóra fordul. Saj­ nos, mi a szövetkezetben csak 10 évet tudtunk dolgozni a nyugdíj­­korhatárig. Ezért a legtöbbünk most csak 400 forintot kap. Örü­lünk ennek is. És valamit még pótol a fél hold háztáji. De mégis jobban jártak azok, akik 10—11 évvel ezelőtt elmentek például az építőiparba. Azok most többet kapnak... H­elyeselnek neki a többiek is. És mindannyian bíznak abban is, hogy ha mód nyílik rá, akkor a kormány bizonyára rajtuk is se­gíteni fog. Most azonban a tá­masz nélküli, kevés pénzű, nyug­­­­díjas tsz-tagokért a szövetkezet teheti a legtöbbet. Kiegészítheti a­­ nyugdíjat és más módon is — a­­ háztáji ingyenes megművelésével, fuvarral, tüzelővel — sokat segít­het. Kilenc év a vezetőségben Nyers József, már a 68. élet­évében jár, de a mezőőrök új egyenruháját viseli. Ez azt jelenti, hogy még dolgozik, még számít­hat rá a közösség, így a 400 fo­rintos nyugdíj mellé még havi 1200 forintot kap. Ő kilenc évig vezetőségi tag volt és sok vitá­ban részt vett; megtanulta, hogy a tsz-ben senki se bízhatja el ma­gát. Senki se gondolhatja, hogy mindent tud. Egymás véleményét tisztelve, a legmegfelelőbb javas­latokat kell elfogadni. A 71 éves Kovács Józsefnek is van mondanivalója. Ő a tsz-ben mindig azon volt, hogy rend le­gyen. Az állomás közelében lakik, így sok mindent akaratlanul is meglát. Egyszer, ősszel, krumpli­szállítás idején az egyik rakodó a közös krumpliból félrevett egy zsákkal. Erre ő szólt, de csak nagy sokára intézkedtek. Még meg is akarták verni azok a tol­vajok. Végül, sok huzavona után büntették csak meg a zsiványo­­kat. Szerinte el kell érni, hogy ne érhesse kellemetlenség azt a ta­got, aki óvni kívánja a közös va­gyont. N­yugdíjas már a 68 éves Sza­bó József is. Mindig állatok mel­lett dolgozott a tsz-ben. Arról hí­res, hogy 11 év alatt egyszer sem szólalt fel a közgyűléseken. Igaz, a tavalyi zárszámadó közgyűlé­sen szót akart kérni, de végül is elhúzódott az idő, és elállt a szán­dékától. M­it is akart akkor mondani? — Azt szerettem volna a nyil­vánosság előtt kérni a vezetőség­től, hogy olyan szorgalmas takar­­mányost állítsanak be, aki idejé­ben és elég takarmányt szállít... Kiderült azután, hogy Szabó Jó­zsef hallgatásának valamiféle családi oka is lehet Vele ellen­tétben ugyanis a felesége jófor­mán minden gyűlésen felszólalt Segítség a közösnek N­egyedik éve eszi a nyugdíja­sok kenyerét Tóth József; tagja volt már a 20 évvel ezelőtt meg­alakult első böhönyei tsz-nek. Most ő is mezőőr. Egy ideig a he­lyi földművesszövetkezetnek és a régi tsz-nek is elnöke volt Neki egyetlen tanácsa van a tsz-ek szá­mára: a tagságnak tisztában kell lennie a szövetkezet ügyeivel. Csak ha megfelelő tájékoztatást kapnak, akkor lehet elvárni tő­lük, hogy részt is vegyenek a kö­zös ügyek megbeszélésében ... Sok mindenről szó esett még ezen a rögtönzött találkozón. És lehet majd ezt folytatni azon az összejövetelen, melyet a tsz ve­zetősége rendez hamarosan a nyugdíjasok számára, így az idő­sebbek tapasztalatai még inkább segíthetik a szövetkezet fejlődé­sét T. B.

Next