Népszabadság, 1970. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

1970. március 22. vasárnap NÉPSZABADSÁG A i 'iixtc/iAHf Valakinek a rátermettségét ab­ból kellene megítélni, amit szíve­sen csinál. ^ A semmiből is lesz valami, ha nyugtát adnak róla. Sok gyerek többet dolgozik napköz­ben, mint a papája, is feketekávé nélkül ! ^ A fanatikus ember akkor is ra­gaszkodik eszközeihez, amikor a célt már elfelejtette. Nagyon érdekes, amit egy fra­n­cia író mond: „A tiszta lelkiisme­­ret többnyire a rossz emlékezőte­hetség eredménye.” Egyesek úgy kutatnak más hibái után, mintha elásott kincs volna. Táncdalénekeseink produkció közben állítólag azért izegnek­­mozognak, járkálnak mindig, mert mozgó célt nehezebb elta­lálni. ^ Olyan félénk, hogy ventillátort sem tesz íróasztalára, mert még ez az áramlat is elfújhatja. *■ A mi időnkben vannak a legerköl­csösebb táncok, a fiatalok közben nem is érnek egymáshoz, utána meg már mindenhez fáradtak. * Unalmas fickó, olvasom. Állan­dóan önmagáról beszél, mialatt mi szeretnénk beszélni magunk­ról. Az idei divat, ahogyan leírja több lap is: nadrág, amelyben a nők férfiaknak látszanak, s feszes blúz, hogy lássuk, mégsem fér­fiak. ^ Némelyik irodaház olyan, mintha * hivatalnokok aszpikban dolgoznának. Aki rögtön hasra esik az igaz­ság előtt, az nem tudja alaposan szemü­gyre venni. Szükséges rossznak mondj­ák­ sokszor azt, aki egyre szüksége­sebb és kevésbé rossz. Egy csehszlovák lap fő tanácsa: nem érdemes a férj zsebében, noteszában Intimnek látszó telefonszám után ku­tatni, mert azt az egy számot amúgy is kívülről tudja a csirkefogó. Annyira elfoglalt, panaszolja, hogy nem ér rá öregedni. Névtelenül közli velünk egy levélírónk: egy férfi sem olyan nőellenes, mint egy valóban nőies asszony. Van, aki a ruganyosságát növeli, Tan, akinél a mércét állítják lejjebb. Miközben az értekezleten be­szél, arra gondolok, miért nem ment el fotólaboránsnak? Minden negatívból pillanatok alatt pozití­vat csinál. V. J. Több mint ezer népdal újrafelfedezése A győztes felvételt nyerhet a Zeneművészeti Főiskolára Sajtótájékoztató a Röpülj páva sikeréről Tavaly szeptember 21-én, Bat­­tonya felszabadulásának évfordu­lóján indult el útjára a Röpülj páva felszabadulási népdalver­seny, amely immár rövidesen be­fejezéséhez érkezik­ a döntőhöz, amelynek az utolsóként felszaba­dult magyar város, Sopron ad otthont Az országos visszhangot kiváltó vetélkedőről szombaton a Magyar Rádió székházában sajtó­­tájékoztatót tartottak, amelyen a többi között részt vett dr. Ortu­­tay Gyula akadémikus, a közép­döntő zsürielnöke. Lengyelfi Miklós, a műsor szerkesztője elmondotta, hogy a 11 elődöntőben 79 szólóénekes és 12 kórus mutatkozott be a tv­­nézőknek. Az előzsűri mintegy 6000 jelentkező közül válogatta ki a megyénkénti négy-négy ver­senyzőt. Az elődöntőkben és a középdöntőkben 412 különböző népdal hangzott el, többségük eddig nem volt közismert. A sza­vazatként beérkezett 5245 dal kö­zül 1066-ot elfogadott az MTA népzenekutató csoportjának mun­katársaiból álló bizottság. A nép­zenekutatás történetében szinte példátlan, hogy rövid idő alatt ilyen mennyiségű dal bukkanjon elő és gazdagítsa egy ország nyilvántartott népzenei kincsét. Március 29-én, Sopronban nem­zetközi bíráló bizottság dönti el, kiket illet a verseny hat fődíja: a Magyar Rádió és Televízió el­nökének nagydíja (Segesdi György szobrászművész alkotása); a Nép­művészet mestere kitüntetés; a KISZ központi bizottságának nagydíja; az Ifjú népművész ki­tüntető cím (amelyet most ad ki első ízben a KISZ kb); a legjobb kórusnak ítélhető Kiváló együt­tes cím; és a legeredményesebb fővárosi versenyzőnek a fővárosi tanács által felajánlott különdíj. A Zeneművészeti Főiskola igaz­gatósága felajánlotta, hogy a döntő részvevői közül az arra ér­demes versenyzőt felvételi vizsga­­ nélkül felveszi a Zeneművészeti­­ Főiskola énekszakára. A döntő zsűrijének elnökéül Kodály Zoltánnét kérték fel. A zsűri külföldi tagjai között lesz Kira Annenkova, a moszkvai te­levízió népzenei főszerkesztője, Adnan Saygun professzor, török népzenekutató, aki a harmincas években Bartók Béla munkatársa volt törökországi gyűjtőútján, Niale Sheridan, a dublini Arany Hárfa folklórfesztivál főtitkára, Tiberiu Alexandru professzor, a bukaresti folklórintézet vezetője, Valens Vodusek professzor, nép­­zenekutató Ljubljanából. Dr. Ortutay Gyula akadémikus és Vass Lajos karnagy, a tv­­műsor vezetője, felszólalásában méltatta a vállalkozás kultúrpoli­tikai jelentőségét. Agyonnyomta a páternoszter Budapesten, a II. kerületben, a Mártírok útja 85. számú — átadás előtt álló — házban, a hatodik emeletről a páternoszter felvonó­szekrényének tetején ereszkedett le a pincébe Bódis Ferenc 25 éves szerszámlakatos. A pincében nem állította le a vészkapcsoló­val a fordítóhelyen a felvonót, és a két szekrény közötti merevítő vas a sínhez szorította. A szeren­csétlen ember a helyszínen meg­halt. A rendőrség a baleset kö­rülményeinek tisztázására megin­dította a vizsgálatot. AZ AUTOKER ÚJ BEMUTATÓTERMÉBEN Budapesten, a XIII., Gogol utca 13. szám. alatt. MÁRCIUS 24-E ÉS 28-A KÖZÖTT elsőként a román „AUTO-TRACTOR“ cég mutatja be TEHERGÉPKOCSIJAIT, TRAKTORAIT, MUNKAGÉPEIT, KÜLÖNLEGES JÁRMŰVEIT NYITVA: hétköznap: 9-től 16 óráig, szombaton: 9-től 12 óráig. 33 vagon csokoládé nyuszi húsvétra A Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri telepén készítik az üreges csokoládé figurákat. Húsvétra 33 vagonnyi, 25-féle figura — nyuszi, tojás — készül a hazai gyerekeknek, külföldre 8 vagonnyit szállítanak. Képünkön: Festik a sztaniollal borított csokoládé nyulat. Cl tévé hatása Tegnap reggel az egyik kitűnő újság­ban „Gyilkosság a tévébohózat után” címmel tudósítást ol­vastam arról, hogy egy öregasszonyt a nála albérletben la­kó házaspár —­ mi­után együtt végig­néztek két tévébohó­zatot — megfojtott. Példamutatóan pre­cíznek tartom ezt a címzést, végtére is nyilvánvaló, hogy a két kacagtató jelenet ösztönözte elvete­mültségre, az amúgy mit sem tervező em­bereket. Meglehet, hogy voltaképpen az öregasszony akarta meggyilkolni albér­lőit, természetesen a tévé­bohózatok hatá­sára, de amazok egy­részt ketten voltak, másrészt meg hátha emocionáltabb álla­potba jutottak a tévé hatására, ezért ők vé­geztek a febérlővel. Már régebben is el­gondolkoztam rajta, mi mindenre képesek az emberek a mozi­ban vagy a tévében látottak után. Egy is­merősöm a minap ér­deklődött az IBUSZ- nál, hogy mikor in­dul a legközelebbi társasutazás az An­­tarktiszra, és hogy útlevél kell-e hozzá vagy csak betétlap, de minthogy ilyen út nem szerepel a ter­vekben, a tettre ser­kentett fiatalember beéri egy hegymá­szással a Pamírban, természetesen a tévé hatására. A minap este ékte­len zörejre lettünk figyelmesek, ami egy új házban minden­napos dolog ugyan, de ez a csörömpölés zajosabb volt a sok­évi átlagnál. Hát a szomszédban a Csu­­berdák nagypapa, fel­lelkesülvén az atléti­kai Európa-bajnok­­ság látványán, és a rúdugrást megkísé­relvén, a partvissal megpróbálta átugor­­ni a szoba közepére vonszolt kredencet, de vagy a partvisrád volt­ öreg, vagy ő maga, elég az hozzá, hogy mindketten el­törtek, plusz a csillár, jeléül annak, hogy mégiscsak rúdugrás volt. És így tovább és így tovább, se szeri, se száma a tévé ha­tására ihletett vállal­kozásoknak. De csak most lá­tom: amiket én leír­tam, azok elkövetői valóban azt tennék, amire a tévénézés inspirál, ha egyálta­lán inspirál. De ho­gyan következik a bohózatból a gyil­kosság? Még ha Rej­tő Jenő utálatos őr­mesterét vagy Nóti Károly okvetetlenke­­dő szomszédját in­dultak volna megöl­ni, egy szavam sem volna. De egy öreg­asszonyt? Lehet, hogy a gyil­kosok nem is a tévét nézték, hanem Dosz­tojevszkij Bűn és bűnhődését olvasták tettük előtt? És lehet, hogy annak idején Raszkolnyikov nézett előtte tévébohózatot és ennek ■ hatására gyilkolta meg az öregasszonyt? Ki tud­ja, hisz oly mé­lyek a lélek rejtel­mei. Kérem legköze­lebbi tudósításukban erről is tájékoztatni a minden apró rész­letre oly kíváncsi el­­olvasókat.Sz. J. ­ Százezer magyar látogatót várnak Nyugatról A Magyarok Világszövetségének idei programjából A Magyarok Világszövetsége el­nökségi ülést tartott, amelyen dr. Bognár József, a szövetség elnö­ke az ünnepi bevezetőben meg­emlékezett hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulójáról. Az el­nökség ezután Kárpáti József fő­titkár jelentése alapján megvitat­ta a szövetség múlt évi tevékeny­ségét és idei programjának főbb célkitűzéseit. Ennek vitájában felszólalt többek közt Káldy Zol­tán evangélikus püspök, Kissa- Judi Stróbl Zsigmond Kossuth­­díjas szobrászművész, Lőrincze Lajos kandidátus, Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, Neményi Lili színművésznő, Rónai Mihály And­rás író, Zsebők Zoltán professzor. Az elnökségi ülés foglalkozott a Szent-Györgyi Albert Nobel-dí­­jas tudós ellen a minap elkövetett f­asis­ta provokációval, elítélte azt, és úgy határozott, hogy le­vélben biztosítja szolidaritásáról az Egyesült Államokban élő ma­gyar származású tudóst. Mint a tájékoztatóból megtud­tuk, ezekben a napokban, hetek­ben ünnepségeket rendeznek mindazokban az országokban, ahol magyar emigráció él. Ezek bensőségesebbé tételét kívánja a Magyarok Világszövetsége segíte­ni azzal, hogy — mint arról a na­pokban már hírt adtunk — mű­vészeket, kisebb művészeti cso­portokat küld előadói körútra, s az ország negyedszázados fejlő­dését szemléltető kiállításokat, vándortárlatokat rendez, filmeket juttat el a kinti magyar egyesü­letekhez. Az április 4-i ünnepsé­gekre budapesti látogatásra hív­ták meg a külföldi haladó magyar kulturális egyesületek vezetőit; a nyáron néhány tánccsoportot is meghívnak majd egyhetes látoga­tásra azok közül az együttesek közül, amelyek oly lelkesen te­vékenykednek a kinti magyar kulturális egyesületekben. A magyar kulturális élet jelen­tős eseménye lesz a Szépművé­szeti Múzeumban augusztus 20-án megnyíló gyűjteményes képző­­művészeti kiállítás, amely a kül­földön élő magyar képzőművészek alkotásait mutatja be. A szövet­ség kezdeményezésére ötven mű­vészt hívtak meg a reprezentatív kiállításra. A művészek zöme a Tanács­köztársaság leverése után hagy­ta el hazáját. Közéjük tartozik például Moholy-Nagy László, aki­nek neve szorosan kapcsolódik a weimari, illetve a dessaui híres Bauhaus-iskolához, s később New Bauhaus néven alapított művészeti iskolát az Egyesült Államokban. A kiállítás részvevői között szerepel a már elírunyt ne­ves művész köréhez tartozó, ma is aktív Kepes György festőmű­vész, Breuer Marcel Lajos, a pári­zsi Unesco-palota vezető építésze, a Hollandiába emigrált Huszár Vil­mos, Orbán Dezső, az ausztráliai művészeti körök megbecsült veze­tő egyénisége, a Nyolcak Cso­portjának volt tagja, az Olaszor­szágban élő Lehel Mária, a már az ifjabb művészgenerácció tagja­ként Svájcban fiatalon elhunyt Kemény Zoltán. Jelen lesz a ki­állításon alkotásaival Amerigo Tót, a Rómában élő nemzetközi hírű szobrász, Vasarely, akinek nemrég volt nagy sikerű kiállítá­sa a Műcsarnokban, Várnai Zse­ni fia, Peterdi Gábor, a kiváló grafikusművész; rajtuk kívül sok más neves művész ígérte meg, hogy részt vesz a kiállításon. A jubileumi év gazdag prog­ramjába tartozik államalapító nagy királyunk, I. István születe­tésének millenniumi ünnepsége. Ugyancsak az idén emlékezünk különböző programokkal Bartók Béla halálának 25. évfordulójára. A Bartók-szeminárium mellett az idén Kecskeméten Kodály-szemi­náriumot is rendeznek, ez iránt a külföldön élő magyar zenei szakemberek körében is nagy az érdeklődés. A debreceni nyári egyetem keretében tartják meg a magyar nyelvművelők konferen­ciáját. Ebből az alkalomból spe­ciális olvasó- és népdalkönyv is megjelenik majd. Az idén mint­egy százezer, nyugati országokban élő magyar látogatására számí­tunk; a Magyarok Világszövetsége elnökségi ülésén is kifejezésre ju­tott, hogy szeretettel várjuk őket. V. L.

Next