Népszabadság, 1970. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
1970. március 22. vasárnap NÉPSZABADSÁG A i 'iixtc/iAHf Valakinek a rátermettségét abból kellene megítélni, amit szívesen csinál. ^ A semmiből is lesz valami, ha nyugtát adnak róla. Sok gyerek többet dolgozik napközben, mint a papája, is feketekávé nélkül ! ^ A fanatikus ember akkor is ragaszkodik eszközeihez, amikor a célt már elfelejtette. Nagyon érdekes, amit egy francia író mond: „A tiszta lelkiismeret többnyire a rossz emlékezőtehetség eredménye.” Egyesek úgy kutatnak más hibái után, mintha elásott kincs volna. Táncdalénekeseink produkció közben állítólag azért izegnekmozognak, járkálnak mindig, mert mozgó célt nehezebb eltalálni. ^ Olyan félénk, hogy ventillátort sem tesz íróasztalára, mert még ez az áramlat is elfújhatja. *■ A mi időnkben vannak a legerkölcsösebb táncok, a fiatalok közben nem is érnek egymáshoz, utána meg már mindenhez fáradtak. * Unalmas fickó, olvasom. Állandóan önmagáról beszél, mialatt mi szeretnénk beszélni magunkról. Az idei divat, ahogyan leírja több lap is: nadrág, amelyben a nők férfiaknak látszanak, s feszes blúz, hogy lássuk, mégsem férfiak. ^ Némelyik irodaház olyan, mintha * hivatalnokok aszpikban dolgoznának. Aki rögtön hasra esik az igazság előtt, az nem tudja alaposan szemügyre venni. Szükséges rossznak mondják sokszor azt, aki egyre szükségesebb és kevésbé rossz. Egy csehszlovák lap fő tanácsa: nem érdemes a férj zsebében, noteszában Intimnek látszó telefonszám után kutatni, mert azt az egy számot amúgy is kívülről tudja a csirkefogó. Annyira elfoglalt, panaszolja, hogy nem ér rá öregedni. Névtelenül közli velünk egy levélírónk: egy férfi sem olyan nőellenes, mint egy valóban nőies asszony. Van, aki a ruganyosságát növeli, Tan, akinél a mércét állítják lejjebb. Miközben az értekezleten beszél, arra gondolok, miért nem ment el fotólaboránsnak? Minden negatívból pillanatok alatt pozitívat csinál. V. J. Több mint ezer népdal újrafelfedezése A győztes felvételt nyerhet a Zeneművészeti Főiskolára Sajtótájékoztató a Röpülj páva sikeréről Tavaly szeptember 21-én, Battonya felszabadulásának évfordulóján indult el útjára a Röpülj páva felszabadulási népdalverseny, amely immár rövidesen befejezéséhez érkezik a döntőhöz, amelynek az utolsóként felszabadult magyar város, Sopron ad otthont Az országos visszhangot kiváltó vetélkedőről szombaton a Magyar Rádió székházában sajtótájékoztatót tartottak, amelyen a többi között részt vett dr. Ortutay Gyula akadémikus, a középdöntő zsürielnöke. Lengyelfi Miklós, a műsor szerkesztője elmondotta, hogy a 11 elődöntőben 79 szólóénekes és 12 kórus mutatkozott be a tvnézőknek. Az előzsűri mintegy 6000 jelentkező közül válogatta ki a megyénkénti négy-négy versenyzőt. Az elődöntőkben és a középdöntőkben 412 különböző népdal hangzott el, többségük eddig nem volt közismert. A szavazatként beérkezett 5245 dal közül 1066-ot elfogadott az MTA népzenekutató csoportjának munkatársaiból álló bizottság. A népzenekutatás történetében szinte példátlan, hogy rövid idő alatt ilyen mennyiségű dal bukkanjon elő és gazdagítsa egy ország nyilvántartott népzenei kincsét. Március 29-én, Sopronban nemzetközi bíráló bizottság dönti el, kiket illet a verseny hat fődíja: a Magyar Rádió és Televízió elnökének nagydíja (Segesdi György szobrászművész alkotása); a Népművészet mestere kitüntetés; a KISZ központi bizottságának nagydíja; az Ifjú népművész kitüntető cím (amelyet most ad ki első ízben a KISZ kb); a legjobb kórusnak ítélhető Kiváló együttes cím; és a legeredményesebb fővárosi versenyzőnek a fővárosi tanács által felajánlott különdíj. A Zeneművészeti Főiskola igazgatósága felajánlotta, hogy a döntő részvevői közül az arra érdemes versenyzőt felvételi vizsga nélkül felveszi a Zeneművészeti Főiskola énekszakára. A döntő zsűrijének elnökéül Kodály Zoltánnét kérték fel. A zsűri külföldi tagjai között lesz Kira Annenkova, a moszkvai televízió népzenei főszerkesztője, Adnan Saygun professzor, török népzenekutató, aki a harmincas években Bartók Béla munkatársa volt törökországi gyűjtőútján, Niale Sheridan, a dublini Arany Hárfa folklórfesztivál főtitkára, Tiberiu Alexandru professzor, a bukaresti folklórintézet vezetője, Valens Vodusek professzor, népzenekutató Ljubljanából. Dr. Ortutay Gyula akadémikus és Vass Lajos karnagy, a tvműsor vezetője, felszólalásában méltatta a vállalkozás kultúrpolitikai jelentőségét. Agyonnyomta a páternoszter Budapesten, a II. kerületben, a Mártírok útja 85. számú — átadás előtt álló — házban, a hatodik emeletről a páternoszter felvonószekrényének tetején ereszkedett le a pincébe Bódis Ferenc 25 éves szerszámlakatos. A pincében nem állította le a vészkapcsolóval a fordítóhelyen a felvonót, és a két szekrény közötti merevítő vas a sínhez szorította. A szerencsétlen ember a helyszínen meghalt. A rendőrség a baleset körülményeinek tisztázására megindította a vizsgálatot. AZ AUTOKER ÚJ BEMUTATÓTERMÉBEN Budapesten, a XIII., Gogol utca 13. szám. alatt. MÁRCIUS 24-E ÉS 28-A KÖZÖTT elsőként a román „AUTO-TRACTOR“ cég mutatja be TEHERGÉPKOCSIJAIT, TRAKTORAIT, MUNKAGÉPEIT, KÜLÖNLEGES JÁRMŰVEIT NYITVA: hétköznap: 9-től 16 óráig, szombaton: 9-től 12 óráig. 33 vagon csokoládé nyuszi húsvétra A Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri telepén készítik az üreges csokoládé figurákat. Húsvétra 33 vagonnyi, 25-féle figura — nyuszi, tojás — készül a hazai gyerekeknek, külföldre 8 vagonnyit szállítanak. Képünkön: Festik a sztaniollal borított csokoládé nyulat. Cl tévé hatása Tegnap reggel az egyik kitűnő újságban „Gyilkosság a tévébohózat után” címmel tudósítást olvastam arról, hogy egy öregasszonyt a nála albérletben lakó házaspár — miután együtt végignéztek két tévébohózatot — megfojtott. Példamutatóan precíznek tartom ezt a címzést, végtére is nyilvánvaló, hogy a két kacagtató jelenet ösztönözte elvetemültségre, az amúgy mit sem tervező embereket. Meglehet, hogy voltaképpen az öregasszony akarta meggyilkolni albérlőit, természetesen a tévébohózatok hatására, de amazok egyrészt ketten voltak, másrészt meg hátha emocionáltabb állapotba jutottak a tévé hatására, ezért ők végeztek a febérlővel. Már régebben is elgondolkoztam rajta, mi mindenre képesek az emberek a moziban vagy a tévében látottak után. Egy ismerősöm a minap érdeklődött az IBUSZ- nál, hogy mikor indul a legközelebbi társasutazás az Antarktiszra, és hogy útlevél kell-e hozzá vagy csak betétlap, de minthogy ilyen út nem szerepel a tervekben, a tettre serkentett fiatalember beéri egy hegymászással a Pamírban, természetesen a tévé hatására. A minap este éktelen zörejre lettünk figyelmesek, ami egy új házban mindennapos dolog ugyan, de ez a csörömpölés zajosabb volt a sokévi átlagnál. Hát a szomszédban a Csuberdák nagypapa, fellelkesülvén az atlétikai Európa-bajnokság látványán, és a rúdugrást megkísérelvén, a partvissal megpróbálta átugorni a szoba közepére vonszolt kredencet, de vagy a partvisrád volt öreg, vagy ő maga, elég az hozzá, hogy mindketten eltörtek, plusz a csillár, jeléül annak, hogy mégiscsak rúdugrás volt. És így tovább és így tovább, se szeri, se száma a tévé hatására ihletett vállalkozásoknak. De csak most látom: amiket én leírtam, azok elkövetői valóban azt tennék, amire a tévénézés inspirál, ha egyáltalán inspirál. De hogyan következik a bohózatból a gyilkosság? Még ha Rejtő Jenő utálatos őrmesterét vagy Nóti Károly okvetetlenkedő szomszédját indultak volna megölni, egy szavam sem volna. De egy öregasszonyt? Lehet, hogy a gyilkosok nem is a tévét nézték, hanem Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését olvasták tettük előtt? És lehet, hogy annak idején Raszkolnyikov nézett előtte tévébohózatot és ennek ■ hatására gyilkolta meg az öregasszonyt? Ki tudja, hisz oly mélyek a lélek rejtelmei. Kérem legközelebbi tudósításukban erről is tájékoztatni a minden apró részletre oly kíváncsi elolvasókat.Sz. J. Százezer magyar látogatót várnak Nyugatról A Magyarok Világszövetségének idei programjából A Magyarok Világszövetsége elnökségi ülést tartott, amelyen dr. Bognár József, a szövetség elnöke az ünnepi bevezetőben megemlékezett hazánk felszabadulásának 25. évfordulójáról. Az elnökség ezután Kárpáti József főtitkár jelentése alapján megvitatta a szövetség múlt évi tevékenységét és idei programjának főbb célkitűzéseit. Ennek vitájában felszólalt többek közt Káldy Zoltán evangélikus püspök, Kissa- Judi Stróbl Zsigmond Kossuthdíjas szobrászművész, Lőrincze Lajos kandidátus, Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Neményi Lili színművésznő, Rónai Mihály András író, Zsebők Zoltán professzor. Az elnökségi ülés foglalkozott a Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós ellen a minap elkövetett fasista provokációval, elítélte azt, és úgy határozott, hogy levélben biztosítja szolidaritásáról az Egyesült Államokban élő magyar származású tudóst. Mint a tájékoztatóból megtudtuk, ezekben a napokban, hetekben ünnepségeket rendeznek mindazokban az országokban, ahol magyar emigráció él. Ezek bensőségesebbé tételét kívánja a Magyarok Világszövetsége segíteni azzal, hogy — mint arról a napokban már hírt adtunk — művészeket, kisebb művészeti csoportokat küld előadói körútra, s az ország negyedszázados fejlődését szemléltető kiállításokat, vándortárlatokat rendez, filmeket juttat el a kinti magyar egyesületekhez. Az április 4-i ünnepségekre budapesti látogatásra hívták meg a külföldi haladó magyar kulturális egyesületek vezetőit; a nyáron néhány tánccsoportot is meghívnak majd egyhetes látogatásra azok közül az együttesek közül, amelyek oly lelkesen tevékenykednek a kinti magyar kulturális egyesületekben. A magyar kulturális élet jelentős eseménye lesz a Szépművészeti Múzeumban augusztus 20-án megnyíló gyűjteményes képzőművészeti kiállítás, amely a külföldön élő magyar képzőművészek alkotásait mutatja be. A szövetség kezdeményezésére ötven művészt hívtak meg a reprezentatív kiállításra. A művészek zöme a Tanácsköztársaság leverése után hagyta el hazáját. Közéjük tartozik például Moholy-Nagy László, akinek neve szorosan kapcsolódik a weimari, illetve a dessaui híres Bauhaus-iskolához, s később New Bauhaus néven alapított művészeti iskolát az Egyesült Államokban. A kiállítás részvevői között szerepel a már elírunyt neves művész köréhez tartozó, ma is aktív Kepes György festőművész, Breuer Marcel Lajos, a párizsi Unesco-palota vezető építésze, a Hollandiába emigrált Huszár Vilmos, Orbán Dezső, az ausztráliai művészeti körök megbecsült vezető egyénisége, a Nyolcak Csoportjának volt tagja, az Olaszországban élő Lehel Mária, a már az ifjabb művészgenerácció tagjaként Svájcban fiatalon elhunyt Kemény Zoltán. Jelen lesz a kiállításon alkotásaival Amerigo Tót, a Rómában élő nemzetközi hírű szobrász, Vasarely, akinek nemrég volt nagy sikerű kiállítása a Műcsarnokban, Várnai Zseni fia, Peterdi Gábor, a kiváló grafikusművész; rajtuk kívül sok más neves művész ígérte meg, hogy részt vesz a kiállításon. A jubileumi év gazdag programjába tartozik államalapító nagy királyunk, I. István születetésének millenniumi ünnepsége. Ugyancsak az idén emlékezünk különböző programokkal Bartók Béla halálának 25. évfordulójára. A Bartók-szeminárium mellett az idén Kecskeméten Kodály-szemináriumot is rendeznek, ez iránt a külföldön élő magyar zenei szakemberek körében is nagy az érdeklődés. A debreceni nyári egyetem keretében tartják meg a magyar nyelvművelők konferenciáját. Ebből az alkalomból speciális olvasó- és népdalkönyv is megjelenik majd. Az idén mintegy százezer, nyugati országokban élő magyar látogatására számítunk; a Magyarok Világszövetsége elnökségi ülésén is kifejezésre jutott, hogy szeretettel várjuk őket. V. L.