Népszabadság, 1971. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XXIV. KONGRESSZUSA (Folytatás a 4. oldalról.)ramjellegű feladatoknak és a távlati prognózisok kidolgozásának, megoldásának a módozatait. A központi minisztériumok az ágazatok fejlesztése elvi kérdéseinek, a tudományos és műszaki fejlődés ösztönzésének legyenek gazdái. A konkrét vezetés a helyszínen történjék, mindenekelőtt az egyesülések révén. E felépítésben fontos szerepe van a minisztériumok és a helyi tanácsok operatív együttműködése megteremtésének — fejtegette a tervbizottság elnöke. Asimov kazahsztáni miniszterelnök a mezőgazdaság oldaláról közelítette meg az irányítás problematikáját. A termelést és a mezőgazdasági termékek feldolgozását területileg is közelebb kell hozni egymáshoz. A juhtenyésztés hozamának és gazdaságosságának növelése például megköveteli, hogy a helyszínen hozzanak létre vágóhidat, de hasonlóképp kell eljárni más mezőgazdasági ágazatokban is. Az életszínvonal, a szociális és kulturális kérdések, valamint az oktatás ügyei továbbra is előtérben voltak, annak az elvnek megfelelően is, hogy a termelés hatékonyabbá tételének ezek nélkülözhetetlen feltételei. Nyikolaj Taraszov könnyűipari miniszter a párt legmagasabb fóruma előtt felelősséggel vállalta, hogy az ötéves terv folyamán az összes közszükségleti cikkekből kielégítik a lakosság igényét. Rendkívül határozottan beszélt arról, hogy különösen a minőség, a forma és a választék javítása az iparág legsürgősebb feladata, ötszáz új könnyűipari vállalatot hoznak létre, miközben az új, automatikus, legkorszerűbb berendezések 70 százaléka a meglevő üzemek rekonstrukcióját fogja szolgálni. Prohorov, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára a szociális-kulturális fejlesztés terveiről beszélt, majd szorgalmazta a szocialista demokrácia kifejlesztését, mindenekelőtt a dolgozóknak a tervezésbe való beleszólása, a kollektív szerződések rendszerének javítása, a termelési értekezletek jogainak kiszélesítése, a szakszervezeti bizottságok és a helyi szovjetek együttműködésének növelése révén. A szakszervezeteknek alapvető feladatuk marad a dolgozók jogainak védelme. Erősíteni fogják az ellenőrzést a munkatörvények megtartása fölött, különös figyelmet szentelnek a dolgozó nők, anyák egészségügyi, szociális jogainak vélelmezésére, előrejutásuk és szakmai tudásuk fejlesztésének elősegítésére. Az iskolákról és a pedagógusokról Prokofjev, a Szovjetunió közoktatásügyi minisztere arról beszélt, hogy az általános iskolát végzettek közül 98 százalék valamilyen formában tovább folytatja tanulmányait, 80 százalékuk pedig megszerzi a középiskolai végzettséget. Részletesen beszélt a falusi iskolák hálózatának fejlesztéséről, és sürgette a falusi pedagógus-lakások építésének meggyorsítását. Az oktatás színvonalának emelése érdekében javasolta, hogy területenként egyes iskolák a pedagógiai tudományoknak gyakorlati laboratóriumai legyenek. A pedagógiai nevelési kérdések közül különösen azzal foglalkozott, hogyan lehetne a tanulókat nemcsak tárgyi tudásra oktatni, hanem kifejleszteni bennük ismereteik állandó gyarapításának igényét és rendszerezésének módszereit. Geraszimov, az Orosz Föderáció Tervbizottságának elnöke egyebek között azt javasolta, hogy a tervbizottságokban külön részleget hozzanak létre, amely a természet, a környezet védelmével, a víz, a levegő tisztasága megóvásának programjával foglalkozzék. A népgazdasági tervekben ezek a feladatok külön fejezetként szerepeljenek. A kongresszus az irányelvek vitáját ma, csütörtökön, moszkvai idő szerint 10 órakor folytatja. Nemes János—Vértes Imre Koszigin elvtárs beszédében igen nagy szerepet kaptak a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítésével kapcsolatos kérdések. Már az előző kongresszus előírta a tervezés és az irányítás rendszerének felülvizsgálatát, átfogó intézkedéseket tartott szükségesnek a gazdasági munka vezetésének megjavítására. Mint a beszámoló erre rámutatott, a legutóbbi öt évben jelentős rűnést tettek előre a szovjet grig irányításában. „Ellenségeink azzal rágalmazzák a szocializmust — mondotta Koszigin elvtárs —, azt a hiedelmet próbálják kelteni a tájékoz zatlan emberekben, hogy a szocialista rendszer, úgymond, öszszeegyeztethetetlen a munka magas fokú szervezettségével, azzal, hogy a dolgozóknak érdekük fűződjön képességeik megmutatásához és fejlesztéséhez. Pedig a dolog lényegét tekintve, a szocializmus és a kommunizmus a szabad alkotómunka diadala. A szocialista állam tervszerűen teremti meg a feltételeket minden dolgozó munkatermelékenységének növeléséhez, szakképzettségének emeléséhez és ezen az alapon biztosíthatja az egész lakosság számára a jövedelmek emelkedését és az életszínvonal javulását. Sokat tettünk már ezen a téren. A kilencedik ötéves tervben még többet fogunk, hogy társadalmunk valamennyi dolgozója gyümölcsözőbben tevékenykedjék." Természetesen, amikor a termelés hatékonyságát kívánják javítani, nemcsak szervezeti, gazdasági intézkedések komplexumáról van szó, hanem arról is, hogy a tudományos kutatások eredményei, vívmányai minél gyorsabban jussanak el a gyakorlati életbe, hogy a termelésben, a gazdálkodásban, az irányításban a tudományos-technikai forradalom minden vívmányát minél előbb hasznosítani tudják. A tervek szerint ez lesz egyik legfontosabb emelője a termelés korszerűsítésének, a munka termelékenysége gyors növelésének. Az új ötéves terv fontos feladata, hogy továbbfejlessze a Szovjetunió nemzetközi gazdasági kapcsolatait, amelyeken belül természetesen a legjelentősebb a szocialista országokkal való együttműködés. A terv előírja e kapcsolatok jelentős bővítését. Feltételezi, hogy a KGST-országok gazdasági együttműködése a következő években is tovább fejlődik, s kialakul a szocialista országok gazdasági integrációja. Ez a Szovjetunió esetében nem egyszerűen csak politikai kérdés, hiszen a beruházási, fejlesztési programokat most már nemcsak a szovjet gazdaság igényeihez kell alakítania, hanem a szocialista országokkal való gazdasági együttműködés fejlesztése azt is megköveteli, hogy tervei kialakulásakor ezeknek az országoknak az igényeit és lehetőségeit is figyelembe vegye. Erről a kérdésről szovjet elvtársaink mindig, mint a Szovjetunió számára rendkívül fontos, jelentős dologról beszélnek. S ez nyilván így is van. De úgy hisszük, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok gazdasági együttműködésének magasabb szintre való emelése, s benne a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok további bővítése, fejlesztése legalább annyira fontos, ha nem fontosabb, számunkra is. A mi negyedik ötéves tervünk mindenekelőtt erre a gazdasági együttműködésre támaszkodik, így tudjuk biztosítani gazdaságunk dinamikus fejlődését. A Szovjetunió szállításai ércben, olajban, fában és más létfontosságú nyersanyagokban, gépekben, komplex gyári felszerelésekben, berendezésekben, a műszaki és tudományos fejlődés eredményeinek az átadásában egész gazdasági életünk számára létfontosságúak. Terveink megvalósításának az is igen fontos feltétele, hogy a gyors ütemben fejlődő szovjet gazdaság ipari termékeink számára szinte korlátlan piacot biztosít. Szállításaink, ha a kilencedik ötéves terv hatalmas arányaihoz képest viszonylag kisebbek is, hozzájárulnak a szovjet gazdaság fejlődéséhez, a szovjet nép igényei kielégítéséhez. Megismerkedvén az új ötéves terv nagyszerű perspektíváival, elénk tárul a kommunizmus építésének új, gyors fejlődési szakasza. Megnyugvás és öröm számunkra, hogy a mi szocialista gazdaságunk fejlődése ezer szállal van összekapcsolva ezzel a gazdasággal. Lenin a szovjethatalom első éveiben, amikor még csak éppen hogy elkezdték a szocialista gazdaság építését, többször hangoztatta, hogy a Szovjetuniónak mindenekelőtt a gazdasági építőmunka eredményeivel kell hatást gyakorolnia a világ munkásosztályára. Olyan körülmények között hirdette meg Lenin ezt a tételt, amikor még a fiatal szovjetállam ezer sebből vérzett, éhínség dúlt, amikor a gazdaság, a termelés és az életszínvonal mostani méreteiről még csak nem is álmodhattak. Mégis igaz volt ez a tétel már akkor is. Menynyire igaz napjainkban, amikor a kommunizmust építő Szovjetunió a világ elé tárja új, nagyszerű terveit. Méltán lelkesítik e ragyogó tervek a világ kommunistáit, a munkásokat s mindazokat, akik az emberi haladásért küzdenek. Szamosi Károly Hernan del Canto:'Ibrében a népi erők egysége a helyzet kulcsa Hernan del Canto, a Chilei Szocialista Párt képviselője kongresszusi felszólalásában megállapította: — Mi, chilei szocialisták, nem érezzük idegeneknek és kívülállóknak magunkat a Szovjetunióban. Az önökkel való sokéves barátság lehetővé tette, hogy megismerjük a szocializmus vívmányait. Nem érezzük idegennekmagunkat azért sem, mert a marxista-leninista tanításon alapuló elméleti nézeteink egybeesnek. Del Canto bejelentette, hogy a községtanácsi választásokon Chile népe abszolút szavazattöbbséggel biztosította támogatásáról a Népi Egység kormányát. — Mi, szocialisták úgy véljük —, mondotta —, hogy az országban most végbemenő folyamat meghatározó tényezője a munkásosztály, a népi forradalmi erők egysége. Ezzel kapcsolatban a szónok rámutatott a kommunisták és szocialisták szövetségének szükségességére. Ezt a szövetséget úgy jellemezte, mint olyan magot, amely alkalmas forradalmi tapasztalatok szerzésére. — Készek vagyunk erősíteni és szilárdítani ezt a szövetséget — jelentette ki Del Canto. A Chilei Szocialista Párt képviselője végül kifejezte megelégedettségét azzal kapcsolatban, hogy Chile elismerte az NDK-t. Nisizava Tomio: A japán—szovjet pártközi megállapodás mozgalmunk összeforrottságát szolgálja Nisizava Tomio, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára üdvözlő beszédében pártjának harci szolidaritásáról biztosította a kongresszusi küldötteket, az SZKP tagjait és a szovjet népet. Emlékeztetett a Japán Kommunista Párt és az SZKP küldöttségeinek nemrég Moszkvában folytatott megbeszéléseire, amelyeken a felek konkrét intézkedésekről állapodtak meg a két párt kapcsolatainak normalizálását gátló akadályok megszüntetése céljából, s kifejezték készségüket, hogy ezen az alapon megjavítják kapcsolataikat és fejlesztik a két párt együttműködését. — Hiszszük, hogy ennek a megállapodásnak megvalósítása a japán és a szovjet nép barátságának fejlesztését, a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságát szolgálja — állapította meg a szónok. Nisizava Tomio kijelentette: — Parancsolóan szükséges és halaszthatatlan internacionalista feladat, hogy valamennyi szocialista ország, minden kommunista és munkáspárt, az összes antiimperialista, demokratikus erők fejtsenek ki maximális erőfeszítést az amerikai imperializmus agressziója elleni küzdelemben, az indokínai népek támogatásában. Az Egyesült Államoktól függő japán militarizmus újjáéledése és fokozódása újabb veszélyes szakaszához érkezett A Japán Kommunista Párt feladatának tekinti, hogy kieszközölje a japán—amerikai biztonsági szerződés érvénytelenítését, Okinawa teljes és feltétel nélküli visszaadását és megakadályozza a militarizmus újjáéledését Japánban — hangoztatta Nisizava Tomio. A szónok sajnálattal állapította meg, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban nehézségek vannak. Kijelentette: — Ha minden marxista—leninista párt szigorúan meg fogja tartani a kölcsönös kapcsolatok általánosan elismert normáit, akkor még a sok fontos kérdésben meglevő véleményeltérések mellett is lehetségesek az együttes akciók a közös ellenség ellen vívott küzdelemben. Amilcar Cabral: Harcunkban a legnagyobb támogatást a Szovjetuniótól kapjuk Amilcar Cabral, a Portugál Guinea és Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának főtitkára felszólalásában kijelentette: " Lenin halhatatlan lángelméje és tanítása olyan hatalmas erő, amely segíti és állandóan ösztönzi az igazi antiimperialista harcosokat. A győzelembe vetett hitünket növeli — folytatta —, hogy az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának szavaival újra megerősítette a Szovjetunió Kommunista Pártjának eltökéltségét a felszabadító mozgalmak erkölcsi, politikai és anyagi segítésére. Nem csökkentjük az afrikai szolidaritásnak és a világ többi gyarmatosításellenes erői szolidaritásának jelentőségét, ha őszintén megmondjuk, hogy harcunkhoz a legnagyobb támogatást éppen a Szovjetuniótól kapjuk — hangsúlyozta Amilcar Cabral. Marc Drumaux: A belga kommunisták elsőrendű feladata a harc a békéért Marc Drumaux, a Belga Kommunista Párt elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy az SZKP kongresszusa nagy hatást gyakorol és a jövőben is gyakorolni fog a békéért, demokráciáért, haladásért és a szocializmusért vívott harc menetére. A felszólaló egyebek között rámutatott, hogy a központi bizottság beszámolójában foglalt javaslat az öt nukleáris hatalom tanácskozásának öszszehívására nagy visszhangot váltott ki az egész világon. A Belga KP elnöke támogatásáról biztosította a szovjet kommunisták arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a szocializmus világrendszere szilárd, egységes család legyen, és az egész világ számára a szabad népek jövőbeni világközösségének példájaként szolgáljon. A Belga Kommunista Párt tevékenységéről szólva rámutatott, hogy a párt politikájának elsőrendű feladata továbbra is a békéért folytatott harc. A belga kommunisták különös figyelmet fordítanak arra, hogy a legszélesebb dolgozó tömegeket bevonják az indokínai népek iránti szolidaritási mozgalomba. Nicolas Saui: Határozottan elítéljük a kínai vezetők magatartását Nicolas Saui, a libanoni Kommunista Párt főtitkára felszólalásában az SZKP XXIV. kongresszusa s a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozása közötti szoros kapcsolatra hívta fel hallgatósága figyelmét. — A moszkvai tanácskozás hatására elért kimagasló sikerek — mondotta — meggyőző módon mutatják ki a kínai vezetők szakadár, szovjetellenes politikai aknamunkájának tarthatatlanságát. Pártunk határozottan elítéli a kínai vezetők álláspontját és a szovjetellenesség minden megnyilvánulását, bárhonnan induljon is ki és bármivel igyekezzék leplezni magát. Nicolas Saul hangoztatta, hogy hatalmas jelentőségű az a segítség, amelyet a Szovjetunió, az egész szovjet politika nyújt az izraeli agresszió ellen harcoló arab népeknek. Franz Muhri: A szocializmus első országa a béke legfontosabb tényezője Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke kijelentette: " A Szovjetunió a béke legfontosabb tényezője, a nemzetközi küzdőtéren a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért harcoló erők legfőbb támasza. Ennélfogva az a nyilatkozatunk, hogy a barátság és a szolidaritás a szocializmus első országával pártunk legfontosabb alapelve volt és lesz ezután is, tökéletesen összhangban van saját hazánk nemzeti érdekeivel. Az Osztrák Kommunista Párt véleménye szerint az imperializmus és a nyugatnémet revansizmus elleni következetes harccal el lehet érni az európai biztonság problémáinak kedvező megoldását, s ez elválaszthatatlanul összefügg a Német Demokratikus Köztársaság, valamint az Európában fennálló határok teljes és minden vonatkozású elismerésével. Aziz Mohammed: Pártunk küzd az iraki nép jogaiért A kongresszust üdvözlő beszédében Aziz Mohammed, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára többek között ezeket mondta: — Pártunk az októberi forradalom országával, a nagy Lenta (Folytatás a 6. oldalon.)