Népszabadság, 1971. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

1071. április 8. csütörtök NÉPSZABADSÁG A­ szovjet űrhajós rentráfjah r­ijeki látottgatásai A hazánkban tartózkodó szov­jet űrhajós- és tudósküldöttség három tagja — V. I. Jazdovszkij professzor, űrbiológus, B. Jego­­rov, a Szovjetunió hőse, a Vosz­­hod—1 űrhajóval végrehajtott csoportos űrrepülés egyik részve­vője és J. Rilov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája űrku­tatási intézetének tudományos titkára — szerdán Hajdú-Bihar megyébe látogatott; a delegációt elkísérte I. Bagyul, a budapesti szovjet nagykövetség első titká­ra is. A szovjet vendégek részt vet­tek a debreceni városi tanács végrehajtó bizottságának a Dé­ri Múzeumban megtartott ünne­pi ülésén, amelyen a három szov­jet űrhajós-tudóst Debrecen dísz­polgárává választották. A vendé­gek ezután ellátogattak az or­vostudományi egyetemre, az Atommagkutató Intézetbe, a konzervgyárba, a Magyar Gör­dülőcsapágy Művek debreceni gyáregységébe­n délután a Kos­suth Lajos Tudományegyetem díszudvarán rendezett barátsági nagygyűlésen vettek részt. A. Filipcsenko űrhajós ezredes, a Szovjetunió hőse, a Szojuz–7 parancsnoka és B. Rogyionov professzor, a műszaki tudomá­nyok doktora, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája űrkutatási intézetének osztályvezetője teg­nap Vas megyébe látogatott. Részt vettek a megyei pártbi­zottság székházában tiszteletükre rendezett fogadáson, s megkoszo­rúzták a szovjet hősi emlékmű­vet, valamint a felszabadulási emlékművet. Ezután hazánk utol­sónak felszabadult helységébe, Nemesmedvesre látogattak el. Délután a szombathelyi Március 15. téren nagygyűlésen találkoz­tak a város lakóival; itt A. Filip­csenko és Kovács Antal, a me­gyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. Befejeződött a KP­VOSZ kongresszusa Szerdán a Duna Intercontinen-­­­tál Szállóban folytatódott a Ke-­­­reskedelmi, Pénzügyi és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszerveze­tének XXXI. kongresszusa. A tanácskozás második napján részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Biottságának tagja, a SZOT főtitkára is. A beszámolók feletti vitában 36-an mondták el észrevételei­ket, javaslataikat, míg 40-en írásban adták be véleményüket. Felszólalt többek között Vályi Péter pénzügyminiszter, Szamai István belkereskedelmi minisz­ter, Nemeslaki Tivadar SZOT-titkár. Üdvözölte a tanácskozást a kereskedelmi dolgozók nem­zetközi szövetségének főtitkára, Adam Ghertinisan. Ligeti László főtitkár vita­összefoglalója után elfogadták a kongresszus határozatát, majd megválasztották a szakszervezet központi vezetőségét és számvizs­gáló bizottságát. A központi ve­zetőség megválasztotta a 21 ta­gú elnökséget és a tisztségviselő­ket. A szakszervezet elnöke ismét Szász Ferencné, főtitkára Ligeti László lett; titkára: Vészi László­­né, Nagy László és dr. Krekács György. A számvizsgáló bizottság elnöke: Balassa János. Nemzetközi sza­badidő-konferencia Budapesten Április 18-án kezdődik a magyar nyelv hete Két érdekes kulturális ese­ményről tájékoztatták­­szerdán az újságírókat a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Bródy Sán­dor utcai székházában. Április 15. és 17. között Szabad­idő és művelődés címmel nemzet­közi konferenciát rendeznek Bu­dapesten 18 ország szakemberei­nek részvételével. A megnöveke­dett szabad­idő ésszerűbb fel­használása napjainkban világ­szerte sokat vitatott kérdés; ez lesz a témája a budapesti tanács­kozásnak is, amelyen plenáris és szekcióüléseken cserélik ki ta­pasztalataikat az érdekeltek. A nemzetközi tanácskozás egyik fontos feladata, hogy segít­séget nyújtson az ismeretterjesz­tés munkájához is. Ennek jegyé­ben vitatnak meg olyan témákat, mint a szabad idő és az életmód, a szabad idő felhasználásának gazdasági befolyásolása, továbbá a szabad időnek a felnőttoktatás­sal és az ifjúsági problémákkal való összefüggései. A másik kulturális esemény a magyar nyelv hete, amelyet az idén immár ötödször rendeznek meg. Az események zömének színhelye ezúttal Győr lesz. A magyar nyelv hetének nyitó előadását április 18-án, vasárnap délelőtt a budapesti Kossuth Klubban Deme László egyetemi tanár tartja, Nyelv és nyelvészet a tudományos-technikai forrada­lom idején címmel. A győri prog­ram másnap, hétfőn kezdődik és 24-én ér véget a Szép magyar be­széd országos döntőjével. Lőrin­­cze Lajos egyetemi tanár Utazás anyanyelvünk körül Amerikában, Grétsy László kandidátus Magya­rok Jugoszláviában címmel tart majd előadást, Lőrincze Győrött, Grétsy pedig a budapesti Kos­suth Klubban. Az idén sem hiányzik a programból a hagyo­mányos nyelvhelyességi ankét, valamint a régi és a mai nyelv­­tudományi irányzatokról tájé­koztató előadás. A KÖZÉLET HÍREI Igazságügyi vezetők országos értekezlete Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter szerdán az ED­DSZ székházában országos értekezletet tartott a bírósági elnökök, a mi­nisztérium és a büntetésvégre­­hajtás vezető munkatársai részé­re. Az értekezlet részvevői meg­vitatták az MSZMP X. kongresz­­szusa határozatainak végrehajtá­sából az igazságügyi szervekre háruló feladatokat. A tanácskozáson megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Benkei András b­elügyminiszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke, dr. Szénási Géza legfőbb ügyész és Borbándi János, az MSZMP KB osztályvezetője. Az értekezleten felszólalt Biszku Bá­la is. Diplomáciai hírek Kállai Gyula, a­z. országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Raul Maria Pereirát, a Perui Köztársaság első magyar­­országi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki a közel­múltban adta át megbízólevelét. Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese búcsúlátogatáson fogadta Thomas Wainmann- Woodot, Kanada rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Magyarországról. Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagy­követe szerdán koktélt adott Michal Krukowskinak, a lengyel munka- és bérügyi bizottság el­nökének magyarországi látogatá­sa alkalmából. A fogadáson jelen volt Lázár György munkaügyi miniszter is. Kozmosz—403 A Szovjetunióban szerdán Föld körüli pályára juttatták a Koz­­­mosz—405 jelzésű mesterséges holdat. A fedélzetén elhelyezett berendezések folytatják a világ­űr kutatását a régebben bejelen­tett programnak megfelelően. A mesterséges hold berendezé­sei kifogástalanul működnek. A koordinációs számítóközpontban folyik a beérkező adatok feldol­gozása. (TASZSZ) A húsvéti csúcsforgalom előtt 197 mentesítő vonat • jegyelővétel egy hónapra A MÁV tájékoztatója Szerdán a KPM vasúti főosztá­lyán Lindner József vezérigazga­tó-helyettes tájékoztatta az újság­írókat a MÁV húsvéti előkészü­leteiről. Az ünnepi forgalomban egymillió utasra számítanak, za­vartalan elszállításukra 197 men­tesítő vonatot indítanak, főképp a miskolci, a debreceni, a hegyes­halmi, a békéscsabai és a pécsi vonalon. Mivel az utazók köré­ben ez nem közismert, a sajtótá­jékoztatón kiemelték, hogy a mentesítő vonatokhoz ugyanúgy szerveznek autóbusz-csatlakozá­sokat, mint a menetrend szerinti járatokhoz. A Balatonra és a Duna-kanyar­­ba készülőknek és általában azok­nak, akik a Déli pályaudvarról indulnak, számolniuk kell az ott folyó, építkezésből eredő kényel­metlenségekkel. Felhívják az uta­zóközönség figyelmét, hogy az építkezés idején csak a régi állo­másépületben levő pénztárak tar­tanak nyitva, célszerű a Krisztina körút felőli bejáratot igénybe venni. Egyébként — és ez a má­jus elsejei csúcsforgalom lebo­nyolítását is megkönnyítené — a budapesti pályaudvarokon és az IBUSZ-nál valamennyi vonatra elővételben meg lehet venni a je­gyet, már egy hónappal az utazás előtt. (A karácsonyi időszakban alig 20—30 ezren éltek ezzel a le­hetőséggel, s a pénztárak előtt bi­zony hosszú sor állt.) A sajtótájékoztatón elmondták, hogy a budapest—szobi vonal vil­lamosítása az év végéig lényegé­ben befejeződik, addig azonban a vonal forgalmát korlátozni kell. Április 13-tól e vonalszakaszra új menetrend lép életbe, Vác és Szob között tizennégy helyi személyvo­natot kivonnak a forgalomból, az utasokat autóbusszal szállítják majd. Verőce és Szob között de­cember végéig egy vágányon lesz csak közlekedés, de a munkásvo­natok továbbra is átszállás nélkül viszik a bejárókat. Mindezek a korlátozások a menetidő növeke­déséhez vezetnek, de a MÁV az érdekeltek türelmét kéri, elsősor­ban ők élvezik majd a villamosí­tás előnyeit. Az Utasellátó is felkészült a húsvéti csúcsforgalomra, 80 ezer cukrászsüteményt, 150 ezer szend­vicset, 40 ezer dupla feketét, 80 ezer üveg sört, 110 ezer üveg üdí­tő italt és 42 ezer pár virslit, deb­recenit „terveztek be”, és az ün­nepeken jelennek meg először a nemrég vásárolt modern mozgó­árus kocsik. K. T. KÉPVISELŐJELÖLT Milyen legyen a képviselő? Keszthelyi Zoltán képviselője­lölt, a battonyai Petőfi Tsz el­­nök­e minden szóra figyel, meg­fontolt ember, de szavain már átsüt a határozottság, érezni be­lőlük: szilárd véleménye van a világ dolgairól. Szerinte milyen embernek kell hát lennie a kép­viselőnek ? — A személyes példamutatás elengedhetetlen — mondja. — Az érdeklődés és a tájékozottság is fontos a politikában, az élet min­den kérdésében, de a szolgálat­ban legnehezebb, hogy minden pillanatban választói rendelke­zésére álljon az ember. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy ígérjen, csak ígérjen: tudni kell igent és nemet is mondania. — Gondolom, azokat a jellem­vonásokat ragadta ki a sokaság­ból, amelyek, úgy érzi, saját magát is jellemzik. Mi az, ami hiányzik? Mit kellene másként csinálnia, mit szeretne másként csinálni ? — Szorosabban, még szorosab­ban együtt élni a választókkal. Nehéz évünk volt a szövetkezet­ben, az elnöki munka nagyon el­foglalt, úgy érzem, egy kicsit adó­sa maradtam választóimnak, többször kellett volna találkoz­nom velük. Nem tudom, illő-e megcáfolni egy képviselőt, de hallottam, hogy Keszthelyi Zoltán a legvá­ratlanabb alkalmakkor tűnik fel kerületében. Még arra is hajlan­dó, hogy egy banki ellenőrzésen „megfigyelőként" részt vegyen, hogy jobban ismerjen minden problémát. Battonya környéke hírességben és messzeségben is Óperencián túli területnek látszik. (Ez utób­biból adódik a képviselő egyik legnagyobb feladata: az útépíté­sek sürgetése.) A hírességből, hogy itt léptek először hazánk földjére a felszabadító Vörös Hadsereg katonái, vajon követ­kezik-e valami különleges teen­dő? Gondolkoztam a kérdésen, de mégsem tettem fel, hiszen a törvénykezés, az országépítés szempontjából ez is csak olyan vidék, mint a többi. Még ha er­ről a vidékről indult is el a sza­badság. Végül kiderült, mégis van sajátos tennivalója a képvi­selőnek. Mint határmenti terüle­tet, ezt a vidéket is több nemze­tiség lakja: magyarok, szlávok, románok. Vannak különleges kí­vánságaik, azokkal is foglalkozni kell. Egyébként egyöntetűen ad­ták le szavazatukat Keszthelyi Zoltán jelölésére. A beszélgetés közben jókora paksaméta áll előttünk: a leg­utóbbi négy év levelezése (a nyugdíj problémáktól a menet­rend-változtatásig minden meg­található benne), hogy közben se jöjjön ki a gyakorlatból Keszt­helyi Zoltán, a postás három el­intézendő levelet is letesz eléje. Vajon honnan az erő, amely a nagyon fáradságos tsz-elnöki munka mellett még az egész kör­nyék gondjainak, bajainak ma­gára vállalásában és a vele járó küzdelmekben is segít? Örökség. — Amikor apám nyugdíjba ment, és én lettem az el­nök, reggel négykor már verte az ablakot: „A fene látott ilyen elnököt, aki még mindig alszik. A rendesebbje már a hatodik ha­tárban van, ugorj csak te is!” Pünkösti Árpád TANÁC­STAGJE­LÖLT Az ózdi kohászok bizalmából Ózdon, az 51-es választókerü­let tanácstagjelöltje Fehér Gyu­la, az Ózdi Kohászati Üzemek lakatos karbantartó részlegének csoportvezetője. Választói bizal­máért nem kellett külön meg­küzdenie, hiszen a gyárban és a Béke lakótelepen, ahol lakik, csu­pa olyan üzemi ismerőssel, mun­katárssal van dolga, aki 20—25 év óta figyelemmel kísérhette tevékenységét a közös városi és üzemi pártszervezetben, majd ké­sőbb a városi tanácsban, ahol a végrehajtó bizottság tagja volt. — Éppen az a probléma — mondja erről —, hogy új helyzet keletkezett Ózdon a városi és az üzemi pártszervezet legutóbbi kettéválasztásakor. Az ózdi üze­mek dolgozói megszokták, hogy a társadalmi tevékenységüket az üzemben letudják, majd haza­térve mintegy bezárkóznak ott­honuk falai közé. Ma már azon­ban világosan látjuk, hogy többet kell foglalkozni városunkkal, kö­zös gondjainkkal, a városi, tár­sadalmi, politikai élet dolgaival és fejlesztésével. Fehér Gyula tanácstagjelölt ezzel el is mondta választási programját. A program világos és egyszerű, de megvalósítása hosszan tartó, szívós munkát kí­ván. Az emberek ugyanis hoz­zászoktak ahhoz, hogy a ta­nácstag fő kötelessége panaszos ügyeik elintézése, orvoslása. Természetes, hogy a város lakói­nak ügyes-bajos dolgaiban a tanácstag segít, ezt hangsú­lyozza is. Ő intézte el azt pél­dául, hogy a Béke-telepi posta ne zárjon be már délután három órakor, amikor a gyáriak éppen hazaérnek a munkából. És vol­tak egyéb panaszos ügyek is a lakások felújításával, a víz-, gáz­ellátással kapcsolatban. És nem­csak a Béke lakótelepen, hanem a peremkerületekben, a sok gonddal küszködő olyan város­részekben is, ahol még sok az egy udvarban, vályogházban la­kó ember és család. Az ózdiak­nak tehát azzal is törődniük kell, hogy hogyan fejlődik maga a város. És ebben nemcsak a dologi kérdéseknek van jelentősége, hanem annak is, hogy milyen lehetőségek nyílnak a közműve­lődésben, a gyerekek neveltetésé­ben és iskoláztatásában, mi a helyzet az asszonyok foglalkoz­tatásával és így tovább. Egyszó­val a tanácstag dolgai között jelentős szerepet játszik a városi élet demokratizmusa, amit Fe­hér elvtárs beszélgetésünk vé­gén ezekkel az igaz szavakkal fe­jezett ki: — A szocialista ember jelle­mének nemcsak az üzemben, ha­nem a városi életben is érvénye­sülnie kell. Saluki Emil 9

Next