Népszabadság, 1971. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! h­a: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1971. április 8. csütörtök A­­l Alii'Ali SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXIX. évfolyam, 83. szám Tizenkétmillió olasz dolgozó sikeres általános sztrájkja Egységes fellépés a nagyvárosokban Szerdán Olaszország-szerte meg­állt a munka a gyárakban, be­zártak az üzletek, iskolák, egye­temek, néhány órára megbénult a közlekedés. A három nagy olasz szakszervezet — a CGIL, CISL és UIL — felhívására 12 millió olasz dolgozó és alkalmazott lépett sztrájkba. Az eredeti tervnek megfelelően — szem előtt tartva a Lakosság érdekeit — a városi közlekedés alkalmazottai, valamint az egész­ségügyi, illetve közszolgáltatások dolgozói csak korlátozott időre, 2—4 órára tették le a munkát. A kedden sztrájkba lépett 150 ezer szállodaalkalmazott, az ál­talános sztrájk részvevőivel szo­lidaritást vállalva, szerdán sem állt munkába. A szerdai általános sztrájk cél­ja: gyökeres társadalmi és gazda­sági változások sürgetése volt. A sztrájkolók legfőképp a kormány nem kielégítő lakásépítési prog­ramja ellen tiltakoztak. Az általános sztrájk az ország különböző tartományaiból érke­zett jelentések szerint teljes si­kerrel járt. Az ipari üzemiek mun­kásai 90—99 százalékban vettek részt a sztrájkban, az alkalmazot­tak körében mintegy 80 százalé­kos volt a munkabeszüntetés. Kü­lönösen jelentősek a Szicíliában és Dél-Olaszország más tartomá­nyaiban lefolytatott sztrájk­­akciók. Észak- és Közép-Olaszország­­ban a kereskedők és a kisiparo­sok is csatlakoztak a sztrájkhoz és szolidariitá­suk jeléül bezárták üzleteiket. A nyomdászok sztrájkja miatt a lapok az ország egész területén nem jelentek meg. A legnagyobb megmozdulások Rómában, Milánóban, Firenzében, Nápolyban, Velencében, Bologná­ban, Torinóban és Palermóban zajlottak le. Az olasz képviselőház közokta­tásügyi bizottsága szerda délelőtt elutasította a kormány által elő­terjesztett iskolatörvényt. A kor­mány — az alkotmány rendelke­zésének megfelelően — a benne foglalt javaslatokat csak hat hó­nap múlva terjesztheti ismét elő. A parlamenti vereség tovább gyengíti a kormánynak a szerdai­­ nagyszabású sztrájk következté-­­­ben amúgy is ingatag helyzetét. (MTI) Szovjet—angol megbeszélés a Közel-Keletről A brit külügyminisztérium szó­vivője szerdán bejelentette, hogy április 2-án, pénteken Londonban kétoldalú szovjet—angol tárgya­lásokat tartottak a közel-keleti konfliktus rendezésének kérdésé­ről. A tárgyalásokon Szityenko, a szovjet külügyminisztérium kö­zel-keleti főosztályának vezetője állt a szovjet küldöttség és A. D. Parsons államtitkár-helyettes az angol delegáció élén. A két részből álló tárgyalási napot diplomáciai megfigyelők biztatónak tekintik, hiszen évek óta nem volt ilyen természetű szovjet—angol megbeszélés. (MTI) FOCK JEJSO: Politikánk valóra váltásához dolggozó hatékony iá­sn­oyts tá kérjük VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS TATABÁNYÁN Június 1 - től jelentősen felemelik a pedagógusok, az óvónők­, az orvosok, az egészségügy­i dolgozók, a fegyveres testületek tisztjeinek és tiszthelyetteseinek fizetését (Tudósítónktól.) Újabb szakaszhoz érkeztek a választási előkészületek. A képvi­selőjelöltek szerte az országban gyűléseken, csoportos beszélgetéseken vesznek részt, találkoznak választóikkal. Fock Jenő, a kormány el­nöke, Komárom megye 1-es választókerületének képviselőjelöltje, szerdán Tatabányára utazott, hogy találkozzék választóival. Zsúfolt programja volt tegnap miniszterelnökünknek. A plaká­tokon is meghirdetett választási nagygyűlés ugyan csak délután kezdődött, Fock elvtárs azonban már kora reggel megérkezett a bányászvárosba, ahol Havasi Fe­renc, az MSZMP Komárom me­gyei Pártbizottságának első tit­kára, Kreszner László, a megyei tanács vb-elnöke és Izsáki Mi­hály, a megyei népfrontbizottság titkára fogadta. A kormány elnöke ezután fel­kereste a városi tanácsot, ahol Sütő András, a városi tanács vb­­elnöke köszöntötte. A város veze­tői tájékoztatót adtak arról a fej­lődésről, amely az 1947-ben város­sá nyilvánított Tatabányát nap­jainkig jellemzi, és amelynek eredményeként az ország egyik legdinamikusabban fejlődő tele­pülése lett. Csaknem 70 ezer la­kosával a városok sorában jelen­leg a kilencedik. A sokarcú, el­nyújtott, helybeli kifejezéssel élve „szalagváros” az általános rende­zési terv megvalósításának félide­jénél tart, rengeteg az új lakóház, közintézmény, alakul az új város­­központ. A miniszterelnök öröm­mel hallgatta a fejlődés impozáns adatait, de a gondokról is érdek­lődött. Kérdéseire Nagy István tanácselnök-helyettes válaszolt. Fock Jenő üzemeket is meglá­togatott, s ennek során személyes tapasztalatokat szerzett a munka­körülményekről, elbeszélgetett fiatal és idősebb dolgozókkal. A Tatabányai Alumíniumkohóban Üveges József igazgató kalauzo­lásával végigjárta a munkahelye­ket, behatóan érdeklődött a ke­mencék mellett folyó, kivételesen nehéz munka feltételei, a dolgo­zók keresete iránt, elismeréssel szólt a vállalat rendkívül fontos termékéről, a nagy tisztaságú alu­míniumról, a magyar ezüstről. Az üzem nagyolvasztócsarnokában Sámuel Ferenc szocialista brigád­ja számolt be a vendégeknek a brigád munkájáról, mindennapi életéről. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár tatabányai gyáregysége volt a következő állomás, ahol Szép Géza, a budapesti BHG műszaki igazgatóhelyettese és Skringár Jó­zsef, a helyi gyáregység vezetője kalauzolta Fock Jenőt a pavilon­­szerűen telepített üzemben. Ez a gyárrészleg is nagyban hozzájá­rult ah­hoz, hogy Tatabányán ug­rásszerűen megnőtt a női mun­kaalkalom, hiszen az itt dolgozó 1200 ember nagy többsége mun­kásnő. A miniszterelnök elégedet­ten hallgatta a telefonközpontok alkatrészeit gyártó üzem nagy­szabású fejlesztési elképzeléseit. Mint mondotta, az országban 120 ezer telefonigénylőt tartanak nyil­ván, ez is olyan társadalmi igény, amelyet mihamarabb ki kell elé­gíteni, nem szólva a szintén nö­vekvő exportigényekről. Programon kívüli villámlátoga­tás következett a Magyar Gyap­júfonó és Szövőgyár 4. számú te­lepén, ahol a csaknem 700 dolgo­zó többsége szintén lány és asz­­szony. Itt is nagy szeretettel fo­gadták a váratlanul betoppant miniszterelnököt, majd a délutáni órákban került sor a választási nagygyűlésre. (Tudósításunk a választási nagygyűlésről a 241. oldalon.) Fock Jenő az Aluminium­kohóban Sámuel Ferenc szocialista brigád­vezetővel beszélget. AZ SZKP JVK­. KONG­­ESSZUSA Folytatódinás a vita az ötéves terv irányelveiről A gandtesoffi reform továbbfejlesztése A kö&SzÜksségleti vikkok termelés­ének kibővítése (A Népszabadság tudósítói jelentik Moszkvából.) /A kongresszus tanácskozásának nyolcadik nap­ján, szerdán folytatódott a vita a harmadik napi­rendi pontról, Alekszej Koszigin beszámolójáról, a szovjet népgazdaság 1971—75. évi ötéves fejlesz­tési tervének irányelveiről. Gazdasági vezetők, pártmunkások és a szakszervezetek képviselője mellett továbbra is egymás után léptek a kong­resszus szónoki emelvényére a testvérpártok és haladó szervezetek küldöttei, s világították meg a nemzetközi munkásmozgalom és az antiimperia­­lista harc különböző osztagainak helyzetét. Pjotr Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Belorusz KP Központi Bizottsá­gának első titkára elnökölt az ülésen. Először Pjotr Nyeporozsnyijnak, a Szovjetunió energetikai és villamosításügyi miniszterének adta meg a szót. Őt követte Vaszilij Prohorov, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára, aki a szovjet szervezett dolgozók szemszögéből vizsgálta a napirenden levő kérdéseket. A következő felszólaló, Pavel Borogyin, a moszkvai Lihacsov autóipari egyesülés igazga­tója a szovjet teherautógyártás terveit ismertette, majd Konsztantyin Geraszimov, az OSZSZSZK miniszterelnök-helyettese, a köztársaság tervbi­zottságának elnöke az orosz gazdasági mérleg kér­déseit elemezte. Nyikolaj Taraszov, a Szovjetunió könnyűipari minisztere felszólalásában behatóan foglalkozott a közszükségleti cikkek termelése növelésének mód­jaival. Utána Alekszandra Monahova, a főváros környéki Kommunarka­szovhoz igazgatónője ka­pott szót, majd Gavril Csirjajev, a jakut területi pártbizottság első titk­ára a távol-északi vidékek életét, nagy fejlődési távlatait mutatta be. Mihail Prokofjev, a Szovjetunió közoktatásügyi minisz­tere, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizott­ság elnöke és Bajken Asimov, a Kazah SZSZK miniszterelnöke kapott még szót. Az elnöklő Maserov ezután javaslatot tett 115 tagú szerkesztő bizottság megválasztására, amely az irányelvtervezethez kapott módosítások és in­dítványok alapján a határozattervezetet elkészíti és elfogadásra a kongresszus elé terjeszti. A ta­nácskozás egyhangúlag jóváhagyta a bizottság név­sorát.­­ A külföldi vendégek felszólalása is gazdag és igen érdekes volt a kongresszuson. Ennek megfe­lelően a küldöttek feszült érdeklődése és a szoli­daritás lelkes kifejezése vette körül őket. Hernan del Canto, a Chilei Szocialista Párt Politikai Bi­zottságának tagja hangoztatta, hogy pártjának kül­dötte először vesz részt az SZKP tanácskozásán. Őt követte a szónoki emelvényen Nisizava Tomio, a Japán KP Központi Bizottságának titkára és személyében hosszabb idő után először van je­len és hallatta hangját a nemzetközi kommunista mozgalom ilyen komoly eseményén japán testvér­pártunk. Felszólalt még Amilcar Cabral, Portugál Guinea és Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának főtitkára, Marc Drumaux, a Belga Kom­munista Párt elnöke, Nicolas Saul, a Libanoni KP főtitkára, Franz Muhri, az Osztrák KP elnöke, Aziz Mohammed, az Iraki KP első titkára, Jorge Colle, a Bolíviai KP első titkára, Meir Vilner, az Izraeli EP főtitkára, Ezekiel Papaioannu, a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) főtitkára, va­lamint Kosztasz Kolijannisz, a Görög Kommu­nista Párt főtitkára. (Tudósításunk a kongresszus szerdai tanácskozásáról lapunk 4—6. oldalán.) A t­éké-világfrantács küszleménye a bud­apesti hölgy üléséről A Béke-világtanács sajtóközle­ményt adott ki azzal kapcsolat­ban, hogy május 13-tól 16-ig Bu­dapesten tartják a BVT közgyű­lésének ülésszakát. A sajtóközle­mény ismerteti az ülések java­solt napirendi pontjait. A közgyűlés bizottságai a kö­vetkező témákkal foglalkoznak majd: az indokínai béke elérésé­nek útja; a közel-keleti béke és igazságosság; az európai társa­dalmi és politikai erők együtt­működése a feszültség enyhí­tése és az európai biztonság ügyében; a fajüldözés, a kolonia­­lizmus és a neokolonializmus; a gazdasági fejlődés problémái; a fegyverkezési verseny megszün­tetése. Osvaldo Dorticos Torrado, a Kubai Köztársaság elnöke han­goztatta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a budapesti ülésszak­nak. Salvador Allende chilei el­nök kijelentette, hogy a chilei kormány tevékenysége összhang­ban van a BVT elveivel és cél­jaival. A Béke-világtanács közgyűlésé­nek budapesti ülésszaka jelentős szak­aszt nyithat meg az Egyesült Államok indokínai agressziója el­len vívott küzdelemben — han­goztatták a párizsi tárgyalásokon részt vevő DIFK- és VDK-kül­­döttség vezetői közös sajtónyilat­kozatukban. (MTI)

Next