Népszabadság, 1971. július (29. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-17 / 167. szám
1971. július 17. szombat Befejeződön a magyar párt- és kormányküldöttség mongóliai programja A Mongol Népiköztársaságban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttséget látogatásának utolsó napján fogadta J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke. A baráti és elvtársi hangulatú beszélgetésen jelen volt Sz. Luvszan, a politikai bizottság tagja, a minisztertanács elnökének első helyettese, Molomzsanic, a kb titkára, D. Gombozsav, a minisztertanács elnökhelyettese, D. Szodnom, az Állami Tervbizottság elnökének első helyettese, államminiszter, P. Sagdarszuren, a mongol testvérpárt központi bizottságának osztályvezetője és D. Jondon külügyminiszter-helyettes. A magyar delegáció vezetője, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, minisztelnök-helyettes megtekintette az ulánbátori húskombinátot, ahol találkozott a szerelési és üzemeltetési munkálatokban közreműködő magyar szakemberekkel is. Délután Fehér Lajos és Sz. Luvszan aláírta a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság V. ülésszakának jegyzőkönyvét. Az ülésszakon a két fél megvizsgálta a magyar hitellel és szakemberek segítségével készülő objektumok , a szonginói biokombinát és a darhani húskombinát építésének helyzetét, megvitatta a vízgazdálkodás és Mongólia ásványi kincseinek feltárása terén végzett együttműködés kérdéseit, valamint véleménycserét folytatott a külkereskedelmi forgalom növelésének lehetőségeiről. A,,jegyzőkönyv aláírását követő fogadáson mindketten megelégedéssel állapították meg pohárköszöntőjükben, hogy egyre eredményesebben fejlődik a magyar és a mongol nép barátsága, gazdasági együttműködése. A szovjet és az amerikai közvélemény képviselőinek találkozója Kijevben július 12—16-án megtartották a szovjet és az amerikai közvélemény képviselőinek 6. Dartmouth-konferenciáját. (A találkozó a nevét onnan kapta, hogy 1960-ban a dartmouthi egyetemen rendezték meg az első ilyen konferenciát.) Amerikai részről a találkozón részt vett egyebek között Frank Church és Mark Hatfield szenátor, David Rockefeller, a Chase Manhattan Bank elnöke, Milton Eisenhower, a John Hopkins Egyetem rektora, Charles Yost, az Egyesült Államok volt ENSZ-képviselője. Szovjet részről Alekszandr Kornyejcsuk író, a Szovjet Békebizottság elnökhelyettese, Nyikolaj Blohin profeszszor, a szovjet—amerikai intézet elnöke, Georgij Arbatov, a Szovjet Tudományos Akadémia amerikai intézetének igazgatója és mások vettek részt a találkozón. A konferencia részvevői közös közleményt írtak alá, amely kimondja: egyetértenek abban, hogy a nukleáris, csakúgy, mint a hagyományos fegyverkezési verseny veszélybe sodorja a nemzetközibékét és biztonságot, és eljött az ideje annak, hogy konkrét lépések történjenek a fegyverkezési verseny felszámolására. A konferencia részvevői leszögezik: elengedhetetlenül szükséges mielőbb véget vetni a vietnami háborúnak. Állást foglaltak továbbá a Közel-Kelet tartós békéjének mielőbbi megteremtése mellett és hangsúlyozták, hogy konstruktív egyezményekre van szükség az európai helyzet megjavítása érdekében. A tárgyaló partnerek véleménye szerint megvan az alapja annak, hogy a két ország a jövőben erőfeszítéseket tegyen az űrkutatási program összehangolására és a két ország tudósai tevékenyen részt vegyenek a nemzetközi oceanográfiai és légkörkutatási programok megvalósításában. A kijevi véleménycsere a jóindulat és az őszinteség légkörében ment végbe — állapítja meg végezetül a közös közlemény. (TASZSZ)* Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken a Kremlben fogadta az Egyesült Államok politikai és üzleti köreinek kiemelkedő képviselőit, David Rockefellert, Frank Church szenátort, Charles Yostot, James Gavint. A megbeszélés során érintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a szovjet—amerikai kapcsolatokat. (Mti) Háborús bűnösöket ítéltek el a Szovjetunióban A Szovjetunióban egyhónapos tárgyalás után ítéletet hirdettek két hazaáruló és háborús bűnös ügyében, akik a második világháború alatt Szmolenszk környékén öregeket, nőket és gyermekeket gyilkoltak le. A bíróság több mint 50 tanú meghallgatása után a következő tényállást állapította meg: a szóban forgó személyek, mint kollaboráns rendőrök 1942 június végén a német büntetőszervek utasítására egy Szmolenszk környéki községből és a hozzá tartozó majorokból 157 embert fogdostak össze, főképpen idős embereket, nőket és gyerekeket. A foglyokat agyonlőtték. Az akciót több német tiszt és Dmitrij Koszmovics, a szmolenszki körzeti rendőrfőnök irányította, aki személyesen vett részt a kivégzésekben. Koszmovics a háború után Nyugatra szökött, és ma az NSZK-ban él. A moszkvai katonai körzet hadbírósága Nyikolaj Csernomasencevet, egy különleges tüntetőalakulat volt parancsnokát golyó általi halálra ítélte. A többi hat vádlott büntetése 7—15 év szabadságvesztés, amit sz*'—*■*. büntetőtáborban kell letölteniük. (TASZSZ) Feszült politikai helyzet Olaszországban Luigi Longo, az Olasz KP főtitkára az OSZP Reggio di Calabria-i székházának lerombolása és felgyújtása után táviratban biztosította a kommunisták szolidaritásáról Giacomo Mancinit, a szocialista párt főtitkárát. A képviselőház csütörtök esti ülésén — a fasiszták és a kereszténydemokraták kivételével — valamennyi parlamenti csoport hevesen vádolta Restivo belügyminisztert. (MTI) NNPSZABADSAG Személyi változások a román ideológiai munka irányításában Bukarestben csütörtökön kibővített ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának végrehajtó bizottsága. A Nicolae Ceausescu főtitkár elnökletével megtartott ülésen részt vettek a központi bizottság tagjai és a párt régi harcosai. A politikai-ideológiai és kulturális-nevelő tevékenység erősítésére elfogadott egyes javaslatokat, amelyek a kulturális-és művészetügyi állami bizottság tevékenységének jobb megszervezését célozzák. A párt- és állami szervként működő bizottság az RKP Központi Bizottságának közvetlen irányítása alá fog tartozni és elnöki tisztségét a központi bizottság egy titkára tölti majd be. A bizottság elnöke fogja összehangolni a rádió és televízió bizottságának tevékenységét is. A végrehajtó bizottság erre a funkcióra Dumitru Popescut, a végrehajtó bizottság tagját, a központi bizottság titkárát nevezte ki. A végrehajtó bizottság felmentette tisztségéből Ilie Radulescut, a központi bizottság propagandaosztályának vezetőjét. A fenti funkcióba a végrehajtó bizottság Miti Dobrescut nevezte ki. A központi bizottság elhatározta, hogy Ilie Iliescut, saját kérésének eleget téve, felmenti központi bizottsági titkári tisztségéből. * A román államtanács törvényerejű rendelettel felmentette tisztségéből Pompiliu Macoveit, a kulturális és művészetügyi állami bizottság elnökét. Ugyanezzel a rendelettel a fenti funkcióba nevezték ki Dumitru Popescut. (MTI) Milyen lesz iparunk a következő évtizedben? Ezt jól érzékeltetik a negyedik ötéves tervben, illetve a távlati javaslatokban megfogalmazott koncepciók. A fejlődés intenzív szakaszára való áttérés szükségszerűen magával vonja az új, technológiák, a korszerű gyártási folyamatok alkalmazását, a segédmunkák gyors ütemű gépesítését, a komplex gépesítést és automatizálást. A kémia mindjobban behatol az egyes iparágakba, termelékenyebb, gazdaságosabb módszerekkel váltja fel a hagyományos gyártási folyamatokat. Egyre jobban iparosodik az építőipar és a mezőgazdaság. Sürgető követelmény A nélkülözhetetlenül szükséges technikai haladás megvalósításához azonban nemcsak modern gépekre, automatikákra, technoló- giákra van szükség, hanem mo- dern szaktudásra is. Már most is érzékelhető, hogy a tíz-tizenöt éve megszerzett képzettség elmarad a követelményektől. Egészen biztos például, hogy a termelékenység lassú növekedése a szaktudás színvonalára is visszavezethető. Még nagyobb a különbség, ha a mai tudást a következő évekre kitűzött feladatok mércéjével mérjük. Sürgető követelmény, tehát, hogy a munkások — s nemcsak a szakmunkások, hanem a betanított, sőt esetenként a segédmunkások — hozzáértését új ismeretek elsajátításával korszerű színvonalra emeljük. Bármilyen szakmai műveltség azonban csak akkor emelhető, ha megvan hozzá az alapműveltség. Hazánkban az alapiskolázottság a felszabadulás óta rendkívül sokat fejlődött. Százezrek ültek be munka után az iskolapadba, hogy pótolják, amit fiatal éveikben kényszerűségből elmulasztottak. 1949 és 1968 között több mint háromszorosára nőtt azoknak a száma, akik elvégezték az általános iskola nyolc osztályát. E nagy erőfeszítések ellenére is a munkások jelentős részének, 54 százalékának 1968-ban még mindig nem volt meg a nyolc általános iskolai végzettsége. Nyilván sok közöttük a negyven éven felüli, de az 54 százalékos arány még ettől eltekintve is igen nagy, s arra figyelmeztet, hogy a szakmai színvonal emelését szolgáló törekvéseknél a legnagyobb erőfeszítéseket éppen az alapműveltség növelésére kell összpontosítani. A szakmai továbbképzés átfogó megoldásával, irányításával és koordinálásával eddig központi állami szerv nem foglalkozott. A különböző ágazatokban a szaktárcák irányítására volt bízva a továbbképzés, s a reform életbelépésével többnyire vállalati hatáskörbe került. Néhány ága-zatban, illetve vállalatnál voltak jó kezdeményezések az elmúlt években, de a továbbképzés csak igen szűk rétegre terjedt ki, 1969-ben a munkásoknak mindössze 4,1 százaléka vett részt valamilyen továbbképző tanfolyamon. A képzés színvonala mind elméleti megalapozottság, mind oktatási metodikai szempontból elmaradt a technikai, technológiai követelményektől. Mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy egységes elveken alapuló központi irányításra és koordinálásra van szükség, mert csak ez biztosíthatja a követelményekhez igazodó elméleti és gyakorlati képzés megfelelő színvonalát, felnőttek számára alkalmas oktatási módszer kidolgozását. A kormánynak a közelmúltban hozott határozata a munkások továbbképzésének elveiről és irányításáról számol ezekkel a követelményekkel, s a feladatokat a maguk sokrétűségében feltárva, részletesen körvonalazza azt a munkamegosztást, amely a továbbképzésben az állami irányító szervekre, illetve a vállalatokra hárul. A továbbképzésről való gondoskodás alapvető vállalati feladat, az állam pedig meghatározott mértékű anyagi eszközökkel s intézményei közreműködésével nyújt ehhez támogatást. Az állami irányítás feladatát a Munkaügyi Minisztérium látja el és továbbképzési bizottság, valamint továbbképzési kutató- és módszertani intézet segítségével dolgozsa ki az oktatás irányelveit, segítséget ad a tematikák, módszertani anyagok kidolgozásához. A tényleges képzést a szakmai speciális, illetve vállalati szükségeletek szerint a szaktárca, illetve a vállalat irányítja. Kiegészítő és felújító képzés Mi lesz a továbbképzés tartalma? — ez a legfontosabb kérdés. Egyik lépcsője az általános alapműveltséget kiegészítő és felújító képzés lesz olyanok részére, akiknek vagy nincs meg a nyolc osztályos végzettségük, vagy már elfelejtették azt a tananyagot, főleg természettudományos ismereteket, amely az új műszaki színvonalhoz szükséges. Fenntartva a régi gyakorlatot, hogy a nyolc általános iskolai anyag elsajátításához továbbra is az általános iskola esti tagozatán való részvétel a fő út, mód nyílik rá, hogy azok a munkások, akik kívánják, a szakmai továbbképzéshez kapcsolódva rövidebb idő alatt is elsajátíthassák a VII., VIII. osztályos anyagból a leglényegesebb ismereteket. Ez a szükséglethez differenciáltan igazodó, sűrített tananyagú kiegészítő továbbképzés keretében történhet, amelynek végén két közismereti tárgyból kell vizsgázni, s utána a részvevők általános iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt kaphatnak. Hasonló módon a szakmai továbbképzéshez kapcsolódva olyan alapműveltséget nyújtó tanfolyamok is szervezhetők, amelyek a nyolc osztályt már elvégzettek ismereteit újítják fel. A különleges szakmák Másik fontos képzési feladat a régebbi szakmunkás-bizonyítványok tulajdonosainak felkészítése arra, hogy a mai színvonalra emelhessék szakmai, elméleti ismereteiket, szervezett formában sajátíthassák el azt az elméleti és gyakorlati különbözetet, ami a régi és az új tantervi követelmények közt van. A továbbképzés feladata ezzel együtt az is, hogy univerzális szakmai tudást nyújtson, lehetővé tegye a rokon szakmák elsajátítását. A technikai fejlődés során kialakultak olyan különleges szakmák, illetve munkakörök, amelyekre még az oktatási intézmények nem képeznek szakembereket. Ez is továbbképzéssel oldható meg. Például az akusztikai berendezések szerelését a szakmunkásképző iskolákban egyelőre még nem tanítják, a továbbképzés keretében azonban az erre alkalmas műszerészeket a vállalatoknál oktathatják. Ugyancsak olyan új szakmákra , mint például a folyamatszabályozó ,vagy automataberendezés-szerelő — a már szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezőkből lehet szakembereket képezni. S végül a vállalat feladata azoknak a mestereknek, brigád-, csoport-, munkavezetőknek a képzése, akik néhány emberrel foglalkoznak, de ehhez eddig semmiféle oktatási segítséget nem kaptak. Az itt említett tanfolyamokkal párhuzamosan fontos továbbképzési feladat a politikai ismeretek bővítése, a szocialista társadalmi gondolkodás fejlesztése. Ki vehet részt? A továbbképzésben való részvételhez mindenkinek joga van, aki megfelel az adott tanfolyam követelményeinek. A jelentkezés tehát önkéntes alapon történik, némely esetben azonban a vállalat ajánlhatja, sőt bizonyos munkakörök betöltésénél kötelező feltételül is szabhatja valamilyen tanfolyam elvégzését. Szabad kezet kap a vállalat ahhoz, hogy — részben vagy egészben — munkaidő alatt oldja meg a képzést, s anyagilag ösztönözze a részvételt. Természetesen abban az esetben, ha valakit köteleznek a tanfolyam elvégzésére, az illetőnek munkaidő-kedvezményt és az átlagkeresetet is biztosítani kell. A kormányhatározat számol azzal, hogy a vállalatok többségében most még nincsenek meg a szervezett továbbképzéshez szükséges feltételek. Hogy csak néhány nehézséget említsünk: a kívánt mértékű továbbképzés lebonyolításához nincs elég olyan szakember, aki ezt műszakilag, módszertanilag is jól megoldhatná; a szükséges dokumentációk, módszertani segédanyagok sincsenek még kidolgozva. Ezért a fokozatosság elvét érvényesítve kell megkezdeni 1972-ben a továbbképzés megszervezését úgy, hogy 1975-re kifejlődhessen. Kiváltképp azokon a területeken indokolt a továbbképzést 1972-ben megkezdeni, amelyeken a negyedik ötéves terv időszakában jelentős lesz a fejlődés. Az így szerzett tapasztalatok nyilván sok segítséget nyújtanak majd a szélesebb körű képzés feltételeinek, módszereinek kidolgozásához, lehetővé teszik, hogy az oktatás szervezetét megteremtve, 5—8 évenként folyamatos továbbképzésben részesíthessék a vállalatok dolgozóikat. Sőtér Edit Modern technika - korszerű szakképzettség Kormányhatározat a munkások továbbképzéséről Véget ért a KUST-országok tervhivatala vezetőinek tanácskozása Közös kohászati, cellulóz- és azbesztkombinátok épülnek Pénteken Moszkvában befejeződött Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia az NDK, Románia, a Szovjetunió tervhivatalának vezetőinek tanácskozása. Az aláírt jegyzőkönyv szerint a KGST- országok elhatározták, tovább folytatják a munkát annak érdekében, hogy közös erővel és eszközökkel újabb kapacitásokat hozzanak létre számos nyersanyagfajta termelésének bővítéséhez. A felek megvitatták a kurszki vasércet felhasználó hatalmas kohászati kombinát építésével öszszefüggő problémákat. A terv szerint a kombinát kapacitása évi 10—12 millió tonna acél lesz. Az ülésen áttekintették még az érdekelt államok részvételével épülő cellulóz- és azbesztkombinát felszerelésére vonatkozó előzetes ajánlásokat. A tervhivatali vezetők megvitatták az együttműködés programját is, egyebek között azt hogyan lehetne tökéletesíteni sokoldalú kapcsolatok formai módszereit.