Népszabadság, 1971. szeptember (29. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

Törvény a jövendőért A tegnap eredményeire támaszkodva, a ma körülményeit és követelményeit figyelembe véve, a holnapot szolgálja az a törvény, amelyet most fogadott el a Magyar Népköztársaság törvényhozása, az országgyűlés. Az ifjúsági törvény olyan jogalkotás, amelynek előkészítésében nemcsak jogászok, pedagógusok és más szakemberek, nemcsak fiatalok és az ifjúság ügye iránt felelősséget érző idősebbek vettek részt, hanem a történelem is. A kor parancsát, a szocializmust építő Magyarország igényeit felismerve alkottuk meg ezt a törvényt, leszögezve, hogy államunk — amint a törvény kimondja — „társadalmi céljai megvalósításában bizalommal számít és támaszkodik az ifjúságra, különös gondot fordít fejlődésére, oktatására és nevelésére, szocialista világnézetének állandó fejlesztésére, következetesen védelmezi érdekeit”. Ifjúsági törvény született, amely a szocializmus építésének vívmánya és eszköze. Átfogóan, elvileg rögzíti a társadalom és az ifjúság viszonyát, a fiatalok jogait és kötelességeit. Kti mondja, mit köteles az állam megadni a fiatal nemzedéknek, s milyen kötelezettségei vannak az ifjúságnak az állammal, a társadalommal, a néppel, a nemzettel szemben. A fiatalság legfontosabb kötelessége: részt venni a szocializmus építésében. Művelődésügyi miniszterünk, aki a kormány nevében a törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjesztette, hangsúlyozta: a legtöbb fiatalban megvan a lehetősége annak, hogy hasznosat, sőt nagyot alkothasson, de ehhez a képességeinek megfelelő irányban kell fejlődnie. Az egyéni képességek kibontakoztatása ugyanakkor elemi érdeke a társadalomnak is, hiszen ha mindenki a legtöbbet tudja adni magából, akkor erősebb a nagyobb közösség is.. A mai magyar ifjúságnak nagy és szép feladat jutott osztályrészül. Amint a törvényhez fűzött indokolás hangsúlyozza: „Hazainkban a mai fiatalokra — a holnap felnőttjeire — vár a szocializmus teljes felépítése, a ma ifjúságát tehát alkalmassá kell tenni a társadalom történelmi jelentőségű célkitűzéseinek megvalósítására.” Ez tehát a mai magyar ifjúság hivatása, s ennek felismerése jut kifejezésre a Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikájában. Az ifjúságpolitika célja és tartalma az ifjúság szocialista nevelése, a társadalom cselekvő erejévé, a szocialista építés folytatójává formálása. Ezért van nagy jelentősége a törvény rendelkezéseinek, amelyek az ifjúság nevelését és oktatását, a munkában, az állami és társadalmi életben való részvételét, az ifjúság szociális helyzetét és egészségének védelmét, művelődését és sportolását, társadalmi szervezeteinek kötelezettségeit és jogait szabályozzák. Meghatározzák az alapelveket, s irányt mutatnak a gyakorlatnak, amely nem lehet független a körülményektől, a szocialista építés jelenlegi helyzetétől. A törvény, amely rögzíti, hogy a társadalom sokoldalú neveléssel, oktatással és képzéssel készíti fel az ifjúságot feladatai teljesítésére, egyszersmind kimondja: elsősorban a szülők kötelessége a fiatalok felnevelése, de ehhez az állam megfelelő intézmények fenntartásával és egyéb szociális intézkedésekkel segítséget nyújt. Az ifjúság nevelésének, oktatásának, képzésének alapvető intézménye az iskola. A törvény, amely egyebek mellett — az alkotmánnyal összhangban — az ifjúság jogai között fontos helyen említi a tanuláshoz való jogot, külön rendelkezést tartalmaz ennek megvalósítására: „Annak érdekében, hogy minden fiatal egyenlő feltételek mellett élhessen a tanuláshoz való jogával, az állam — a társadalom hatékony támogatásával — segíti a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását és fokozott figyelmet fordít a hátrányos helyzetben levő fiatalok zavartalan tanulását akadályozó körülmények felszámolására.” A törvényről, illetőleg annak tervezetéről folytatott vitákban különösen fontos helyet foglalt el a fizikai dolgozók gyermekeinek joga a tanuláshoz. Sok ezren vitatták meg a törvénytervezetet, miután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1970. februári állásfoglalása után megkezdődött annak előkészítése. A javaslattevők, a felszólalók, a hozzászólók jelentős része foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miként lehet a tanuláshoz való jogot jelenlegi társadalmi körülményeink között valóban mindenki számára egyenlően biztosítani. Többen hivatkoztak arra, hogy a tehetséges munkás- és parasztfiataloknak, akiknél különböző, még a múltból öröklött nehézségek akadályozzák a tanulást, segítséget kell nyújtani. Optimista, jövőbe tekintő ez a törvény, hiszen hosszú időre készült, s mód nyílik rá, hogy végrehajtására mindig kidolgozzák a helyzetnek leginkább megfelelő kormány- és minisztériumi intézkedéseket. Arra törekszik, hogy a fiatalok számára lehetővé tegye a szocialista életmód kialakítását. Kimondja: a fiatalokat meg kell ismertetni az emberiség haladó kultúrájával és művészeti alkotásaival, s lehetővé kell tenni, hogy saját kulturális tevékenységének fejlesztésével is tartalmas, szocialista életmódot alakítson ki. Ezt a célt szolgálják a művelődésről és a sportolásról szóló fejezet rendelkezései. A szabad idő hasznos felhasználása feltételeinek megteremtését a törvénnyel az állam vállalja magára, úgy, hogy igénybe veszi a fiatalok öntevékeny munkáját és erejükhöz mért anyagi hozzájárulását is. Külön paragrafusban írja elő, hogy a testnevelést és sportot elsősorban a széles tömegek számára szolgáló kellemes és hasznos tevékenységnek, az egészség védelme eszközének tartja. A szocialista építés legfontosabb területe s egyben a szocialista emberré formálás kiemelkedő eszköze a munka. Ebből következik, hogy „a nevelési-oktatási intézményeknek és a munkáltató szerveknek, a munkahelyek vezetőinek arra kell nevelniük a fiatalokat, hogy becsüljék a munkát és a dolgozó embert, felismerjék a munka örömét és alkotó szépségét, tudatában legyenek társadalmi hasznosságának, érezzenek felelősséget a rájuk bízott feladatok teljesítéséért”. Az a kormányhatározat, amely az ifjúságról szóló törvény végrehajtásáról a törvénnyel egyidőben jelenik meg és lép hatályba, máris fontos rendelkezéseket tartalmaz a fiatal dolgozók iránti gondoskodásról. Elrendeli, hogy az először munkába lépő fiatalokra a munkába lépéstől számított öt évig a személyzeti, a munkaügyi és az üzemegészségügyi szervek megkülönböztetettfigyelmet kötelesek fordítani. A pályakezdő fiatalok munkába lépését követően a munkahelyek vezetői — a KISZ-szervezettel és a szakszervezeti szervekkel együtt — rendszeresen kötelesek megvizsgálni, hogy a pályakezdő fiatalok munkabeosztása megfelel-e képességüknek, díjazásuk arányos-e felkészültségükkel és végzett munkájukkal, megfelelően biztonságos és egészséges munkát végeznek-e, biztosított-e politikai fejlődésük és továbbtanulásuk, s lehetőségük nyílik-e a szakmájuk elsajátításához szükséges tapasztalatok megszerzésére? A magyar forradalmi munkásparaszt kormány határozata a törvény végrehajtásáról más tekintetben is sok fontos és a megvalósítást szolgáló intézkedést rendel el. Ezentúl minden állami szerv és a szövetkezetek kötelesek rendszeresen figyelemmel kísérni az ifjúság fejlődését, és helyzetének fokozatos javítása érdekében a megfelelő intézkedéseket megtenni. A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, valamint a tanácsok szükség szerint, de legalább kétesztendőnként a KISZ megfelelő szervezetével együttműködve megvizsgálják területük ifjúságának helyzetét. A határozat külön kiemeli, hogy ennek a vizsgálatnak ki kell terjedni a lakásügyi jogszabályoknak a fiatal házasokra vonatkozó rendelkezéseire is. A határozat anyagi támogatást ír elő a szabad idő helyes felhasználása érdekében például az ifjúsági szórakozóhelyek létesítésére, az ifjúsági turizmusra és a fiatalok szervezett üdültetésére. Az állami szervek és a szövetkezetek vezetőinek kötelességévé teszi, hogy a KISZ és az Úttörő Szövetség számára biztosítsák a munka elvégzéséhez szükséges feltételeket. Bocsássanak rendelkezésükre a működésükhöz szükséges helyiségeket, biztosítsák működésük technikai és egyéb feltételeit, továbbá támogassák akcióikat és kezdeményezéseiket. A jövő törvénye ez, de mai feladataink megoldásának is támasza. Amint Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára az országgyűlésben mondott beszédében hangsúlyozta: nemcsak az érintett fiatalok látják majd előnyét, hanem ha a munkahely és a társadalom is, mert a tervszerű, fokozott gondoskodás megtérül a fiatalok nagyobb munkakedvében, kezdeményezőkészségében. Pintér István fi ' h- WAC ADAI A&I MC.I ÉftTI STTÍSI. ni HAS « ÁDA- 1 JnÉT . VA5ARWAPI McLLcIlLcl ! E&. üiMAli • í,á£%j p[ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NtPSZABADSÁG 1971. szeptember 26. vasárnap A »1\«.YAH SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXIX. évfolyam, 227. szám Leonyid Brezsnyev Budapesten Baráti fogadtatás a Ferihegyi repülőtéren A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szombat délben rövid baráti látogatásra Budapestre érkezett Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és kísérete, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a központi bizottság osztályvezetője és Nyikolaj Rogyionov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszterhelyettes. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Pója Frigyes, a KB tagja, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András, a KEB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Marjai József külügyminiszterhelyettes fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (A szovjet—jugoszláv tárgyalásokról kiadott közlemény és nyilatkozat, valamint L. Brezsnyev belgrádi búcsúztatásáról szóló beszámolónk a 3. oldalon.) Újabb bombatámadások a VDK ellen Heves tüntetések Saipr-Lang Fokozatosan megszűnik az árvíz a népi Vietnamban Az amerikai légierő szombaton is bombázta a VDK területét. Ezzel kedd óta már ötödik napja támadják az amerikai vadászbombázók a VDK-t. Szombaton az F—4 Phantom vadászgépek a Muria-hágónál, a laoszi határ közelében fekvő területeket bombázták. Egyidejűleg az amerikai légierő gépei — B—52-es nehézbombázók és vadászbombázók — Laosz felszabadított területei ellen intéztek szombaton szőnyegbombázást. Az Olasz Kommunista Párt politikai irodája, nyilatkozatot és felhívást tett közzé a L’Unitában a VDK területe ellen intézett újabb amerikai bombatámadások kapcsán, a nyilatkozatban az OKP elítéli az amerikaiak újabb barbár és kegyetlen háborús tettét, amely az agresszív vietnami háború súlyosbodásához vezet. A bombázások ismételten megsértik az Egyesült Államok 1968-ban hangoztatott ígéreteit. Azt bizonyítják, hogy az amerikai elnök — bár békéről beszél — továbbra is fegyverrel akarja rákénysze-ríteni imperialista elképzeléseit a vietnami népre — hangzik a nyilatkozat. Az Olasz Kommunista Párt felszólít minden becsületes embert, minden demokratikus és baloldali érzelmű olasz dolgozót, fokozzák erőfeszítéseiket a borzalmas vietnami vérontás elítéléséért és megszüntetéséért. Felszólítja a tömegeket, gyakoroljanak nyomást az olasz kormányra, hogy ismerje el a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők tüzérsége szombat reggel rakétákkal lőtte a Saigontól 30 kilométerre fekvő Bien -Hoa-i katonai repülőteret. A saigoni katonai szóvivő bejelentette, hogy a fővárostól 50 kilométerre a partizánok megtámadtak egy amerikai járművet és összetűzések voltak a Mekong deltavidékén, valamint a központi fennsíkon, Kontum térségében. Thieu saigoni elnök rádióbeszédben szólította fel a lakosságot, hogy ne adjon hitelt a majd esetleg elharapódzó puccshírek- nek és ne csatlakozzék semmiféle tüntetéshez. Külön felhívta a diákság és a veterán katonai szervezetek tagjainak figyelmét, hogy tartózkodjanak a „rendzavarástól”. A beszéddel egyidejűleg — az október 3-án sorra kerülő elnökválasztási „előkészületként” — megerősítették az elnöki palota őrségét, külön katonai alakulatokat és jól kiképzett rohamrendőrséget vezényeltek a környékre. Néhány órával Thieu rádióbeszédének elhangzása után azonban a diákok, tiltakozva a választások ellen, az utcára vonultak. A tüntetők felgyújtották három amerikai katonai járművet és a dél-vietnami rendőrség két dzsipjét, majd benzinespalackokat hajítottak az ellenük kivezényelt rendőrségre. Jelentések szerint a VDK-ban fokozatosan megszűnnek az árvíz okozta megpróbáltatások, s az élet a katasztrófa sújtotta körzetekben visszatér a rendes kerékvágásba. A TASZSZ tudósítója rámutat, az árvíz sújtotta területeken megerősítik a gátakat, a rizsföldeken az ár elvonultával már megkezdték a szükséges mezei munkát. (MTI)