Népszabadság, 1971. szeptember (29. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

1911. szeptember 4. szombat NÉPSZABADSÁG HAZAI GYÁRTÁSÚ FELFÚJHATÓ GUMICSÓNAK A Pálma Gumigyár nyíregyházi kempingüzemében megkezdték az első magyar, felfújható gumicsónak kísérleti gyártását. Az igen keresett kempingcikket a vadászati világkiállításon mutatják be, sorozatgyártását pedig a jövő évben kezdik meg. Az új vízi jármű a „Sláger” nevet kapta. A „Sláger" gumicsónak összecso­magolva, evezőkkel együtt 10 kilogramm. (Balogh László felvétele / MTI Fotó.) A Déryné Színház jubileumi díszelőadása Húsz évvel ezelőtt tartotta Du­naújvárosban első előadását az Állami Déryné Színház. Pénteken a megyei és városi tanács veze­tőinek jelenlétében, az óvárosi is­kola udvarán — ahol bakokból ácsolt színpadon tartották meg az első előadást — megkoszorúzták azt az emléktáblát, amelyet a 10. évfordulón helyeztek el. A városi tanácsházán Szalai Vilmos, a színház igazgatója a sajtó munkatársainak elmondot­ta, hogy 20 év alatt a Déryné Színház több mint 40 ezer elő­adást tartott, a nézők száma meg­haladja a 11 milliót, 295 darabot adtak elő, ebből 93 volt a bemu­tató. A színház Csehszlovákiá­ban, a Szovjetunióban, Jugoszlá­viában és Ausztriában is vendég­szerepelt. Az 1971—72-es évad műsoráról elmondotta, hogy 22 darabot játszanak, ebből tizen­kettő új a színház repertoárjá­ban. Este a dunaújvárosi Bartók Bé­la Művelődési Házban jubileumi díszelőadás keretében Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsika­szó nélkül cím­ű színművét adták elő. Szerették, tisztelték Dunaújvárosban Ma temetik Fekete Sándor rendőr főtörzsőrmestert Augusztus 30-án, este 8 órakor a dunaújvárosi Muskátli cukrász­da előtt — mint megírtuk — Blaskó János 24 éves gépkocsive­zető, a Volán 14. számú vállala­tának dolgozója szembeszegült a jogszerűen, eljáró rendőrrel. A felszólítást, hogy ittas állapotban ne induljon el gépkocsijával, el­engedte a füle mellett, gázt adott, majd amikor Fekete Sándor fő­törzsőrmester, fellépve a kocsi hágcsójára, igyekeze­tt érvényt szerezni intézkedésének, lelökte járművéről halálra gázolta és megállás nélkül tovább­hajtott. (Utána egy óra alatt elfogta a rend­őrség.) Az ügyészségi vizsgálat A kegyetlen bűncselekmény, amely országszerte megbotrán­koztatta az embereket, különösen nagy felháborodást váltott ki a dunaújvárosiakból. Az esemény színhelyén, a Muskátli cukrászdá­ban ottjártunk­­or is izgatottan tárgyalja egy szik­ár, markáns férfiakból álló társaság, hogy ha Blaskó János reflexszerűen bele­tapos a fékbe, talán sikerül ide­jében megállnia, hiszen a szeren­csétlen rendőrön a pótkocsi ment keresztül. A gépkocsivezető azon­ban ehelyett még jobban nyomta a gázpedált. Székesfehérvárott, a megyei fő­ügyészségen (az üggyel, hogy az elfogultságnak még a látszatát is elkerüljék, az ügyészség foglalko­zik) elmondták: Blaskó Jánosra egy ízben már ezer forint pénz­büntetést róttak ki közlekedési szabálysértésért; más alkalommal egy dunaújvárosi kisvendéglő előtt találták munkaidőben a ko­csiját, s mert ő nem került elő, a vállalatnak úgy kellett bevon­tatnia a teherautót. Munkahelyi vezetői akkor figyelmeztettek, ha így folytatja, előbb-utóbb meg­gyűlik a baja a rendőrséggel. A fiatalember azonban „magabizto­san” válaszolt: „Úgysem állok meg nekik.. És a legfrissebb adat: 1971. augusztus 13-án Perkáta közelé­ben, lakott területen — 80 kilo­méteres sebességgel haladva, pót­kocsis járművével — megelőzött egy rendőrautót. A forgalom-ellen­őrző járőr igazoltatta és feljelen­tette gyorshajtásért. Az igazoltató rendőr Fekete Sándor volt. Az áldozat és családja Részlet az áldozat önéletrajzá­ból: „Nevem Fekete Sándor, szü­lettem 1931. december 8-án, Du­­napentelén. Szüleim földművelés­sel foglalkoztak, korán bekövet­kezett halálukig. 1930-ben, a Du­nai Vasmű építésének megkezdé­sekor a vasműhöz mentem dol­gozni. 1956. szeptember 24-én ke­rültem a rendőrség állományába. Négy családom van.” Részlet az áldozat minősítésé­ből: „Fekete Sándor rendőr fő-­­ törzsőrmester elvtárs a közleke­dési alosztály pártszervezetének­­ titkára. Felvilágosító és nevelő tevékenységével jelentős segítsé­get nyújt a szakmai vezetésnek. Mint balesetvizsgáló, munkáját kifogástalanul végzi, annak minő­ségéért erkölcsi felelősséget érez. Káros szenvedélye nincs, magán­élete rendezett.” Nagy Antal benzinkutas, aki­nél az iránt érdeklődünk, hol ta­láljuk meg az Erkel kertet, kér­déssel válaszol: — Fek­etééket keresik? Minden autós ismerte Fekete főtörzsőr­mestert. A szabálysértőben is meglátta az embert, sohasem kia­bált, sohasem kötekedett... Az özvegy állítólag csak árnyéka ön­magának, legalább tíz évet örege­dett a férje halála óta. Az özvegy, négy gyerekével az Erkel kertben, afféle városi ház­ban lakik. A hatalmas, kör alak­ban elhelyezkedő épületkomp­lexumnak huszonkét lépcsőháza van, valamennyi a közös udvar­ból nyílik. Öröm, bánat, születés, halál kollektív élménye itt az em­bereknek. Katonai díszpompával — Negyvenéves volt, köztiszte­letnek örvendő, csendes, szerény férfi. Négy gyereket hagyott itt — mondja Török Károly, ösztönö­sen magához szorítva a karján ülő kisfiút. — Én a forgalomból is is­mertem, mert motort vezetek, és mindig korrekt volt, kulturáltan intézkedett, szerettük őt. — Csak a családjának élt — teszi hozzá Tirk László, a 8-as lépcsőházból. — Az ikrekre külö­nösen büszke volt. Gyakran meg­állt mellettünk, amikor ultiztunk, nézegette a játékot, de hiába hív­tuk, nem kártyázott soha. Amint meghallottam, mi történt vele, rögtön a gyerekek jutottak az eszembe. Azt mondják, a kisfiú nem akar enni, csak sír és az ap­ját hívja. — Nagyon megrendített min­ket ez a tragikus eset — mondja Gulyás Józsefné könnyes szem­mel —, alig akartuk elhinni is. Szépen éltek Feketéék, megvolt közöttük az egyetértés. Csak a lépcsőházban gyűjtöttünk koszo­rúra, de a temetésen kint lesz az egész ház és a városból is sokan, hiszen a dunapentelei Fekete Sán­dort szerették és tisztelték Duna­újvárosban. Fekete Sándor rendőr főtörzs­őrmestert ma délután katonai díszpompával temetik. Kéri Tamás I Budapest 71 címmel ma dél­ben nyitják meg a Szépművészeti Múzeumban az idei nemzetközi bélyegkiállítást. Ennek várható eseményeiről, érdekességeiről Horn Dezső miniszterhelyettes, a Magyar Posta vezérigazgatója, a nemzetközi bélyegkiállítás ren­dező bizottságának társelnöke la­punk számára az alábbi nyilatko­zatot adta: Száz éves a magyar bélyegkiadás — Hogy a nemzetközi bélyeg­­kiállítás rendezésének jogát, tíz esztendő után, az idén ismét Magyarország kapta meg, azt egyebek között a magyar bélyeg­kiadás centenáriuma is indokolta — mondta Horn elvtárs.­­ 1871- ben jelent meg ugyanis az első magyar bélyeg, amelyről legfel­jebb a gyűjtők tudják, hogy elő­állítását eredetileg réznyomásos eljárással tervezték, ám mivel a klisék nem készültek el idejében, a hat értékből álló bélyegsoroza­­tot, egy hónapon át, úgynevezett kőnyomásos úton állították elő. Máig is ezek a kőnyomatosak a legértékesebb magyar bélyegek. Nagy megtiszteltetés számunk­ra, hogy a világ legszebb bélyeg­gyűjteményeit az idén ismét Bu­dapesten láthatja a közönség. A legcsekélyebb szerénytelenség nél­kül állítom, hogy nem érdemte­lenül jutottunk a rendezés jogá­hoz. Magyarország hosszú ideje jelentékeny szerepet tölt be a nemzetközi filatelista életben, és ezt azzal is kivívtuk, hogy a bé­­lyeggyűjtés nálunk — kiváltképp a legutóbbi évtizedben — igazi tömegszenvedéllyé vált. Csaknem negyedmillió tagja van a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsé­gének, és amíg 30—40 esztendő­vel ezelőtt a bélyeggyűjtés szinte kizárólag a budapesti kávéházak­ban volt egyesek virágzó üzletága, addig ma már az ország legkisebb helységeiben is található bélyeg­gyűjtő kör. Nem mint filatelista, hanem mint posta-vezérigazgató említem meg, hogy mi minden eszközzel — anyagiakkal is — igyekszünk segíteni a szövetség munkáját, fejlődését. Félmillió különleges bélyeg Két esztendő óta készülünk a mostani nagy eseményre, a Bu­dapest ’71 nemzetközi kiállításra. Ezalatt már több centenáriumi bélyeget adtunk ki, de a legfon­tosabb kiadásunkat természetesen mostanra tartogattuk: ma jelenik meg a százesztendős magyar bé­lyegkiadást köszöntő, négy érték­ből álló sorozat és ugyancsak négy bélyeget tartalmazó blokk. Külön érdekesség, hogy a sorozaton és a blokkon az elmúlt száz esztendő nyolc legjellegzetesebb magyar bélyegének reprodukcióját talál­ják meg a gyűjtők. A kiállításra összesen 47 or­szágból jelentkeztek, közülük 41 ország hivatalos — tehát állami, postai, bélyegmúzeumi — anyagot is küld. A katalógusban 146 hazai és 796 külföldi gyűjtő neve sze­repel. A Szépművészeti Múzeum­ban, a Műjégpálya dísztermében, valamint a MABÉOSZ szombaton felavatásra kerülő Vörösmarty ut­cai új székházában összesen 3300 kiállítási keretben mintegy fél­millió bélyeget tekinthetnek meg a látogatók. Csupán érdekesség­ként említem meg, hogy itt van a British Museum magyar vonat­kozású teljes anyaga és II. Erzsé­bet angol királynő magángyűjte­ményének eddig sehol be nem mutatott magyar bélyegei. Ugyan­csak első ízben tekinthetik meg a látogatók az Országos Levéltár­nak még a bélyeg megjelenése előtti időből származó különleges levélgyűjteményét. És természete­sen bemutatjuk a Posta Bélyeg­­múzeumának teljes magyar gyűj­teményét. Kongresszusok, nemzetközi börze A szeptember 12-ig nyitva tartó kiállítást ma délben dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter ünnepi beszé­de után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg. Ugyan­csak holnap indul a Hősök teréről a ballon postajárat — egy léghajó —, amely a különleges emlékbé­­lyegzéssel ellátott küldeményeket szállítja. A jövő hét fontosabb filate­­lista tanácskozásai közül csak né­­hányat említek: a magyar fővá­rosban tartja kongresszusát a Bé­­lyegsza­kértők Nemzetközi Szer­vezete és a Nemzetközi Filatelista Újságíró Szervezet; a Gallért Szállóban találkoznak a világ leg­ismertebb bélyegkereskedői, és itt természetesen bélyegárverés is lesz. A kiállítás bezárása után, szeptember 13-án kezdi meg mun­káját Budapesten, a Tudományos Akadémián a bélyeggyűjtők világ­­szervezetének idei kongresszusa — mondotta befejezésül Horn Dezső. M. L. Ma nyílik meg a nemzetközi bélyegkiállítás Horn Dezső miniszterhelyettes nyilatkozata A HOLD MELEG ÉGITEST? Újabb tudományos következtetések és feltételezések Az Apollo—18 és Apollo—19 már nem indul Az Apollo—15 legénysége által végzett tudományos kísérletek elemzése azt mutatja, hogy a Hold meleg égitest, amely ugyan­abban a korszakban és ugyan­azokból az elemekből keletkezett, mint a Föld. A tudósok feltételezése szerint a Hold, ellentétben a Földdel, mindinkább melegszik, s ennek magyarázata valószínűleg a hold­felszín alatt 160—480 km mélység­ben található radioaktív ásványi rétegek létezésében rejlik. A legutóbbi Apollo-program so­­­rán a holdfelszínre elhelyezett két hószonda, amelyet David Scott, az Apollo—15 parancsnoka hat láb mélységbe a holdtalajba süllyesz­tett, azt állapította meg, hogy a holdtalajban a hőmérséklet be­felé haladva körülbelül 30 centi­méterenként egy Fahrenheit-fok­­kal emelkedik. Garry Latham, a Columbia Egyetem professzora a Holdon végzett vizsgálatok legmeglepőbb eredményének a „holdrengéseket” találta. Ezek a szeizmikus mozgá­sok e hét elején a Tycho-kráter­­től nyugatra 610 kilométerre tör­téntek. Wernher von Braun, a NASA fő­tervezője csütörtökön egy Brémá­ban tartott sajtóértekezleten be­jelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok az Apollo-program befeje­zése után is folytatja a kutatócso­portok Holdra küldését. A tudós hangoztatta, hogy a holdkutató expedíciókat újra felhasználható űrszállítóeszközökön kívánják a Holdra eljuttatni. Az utazások legfőbb célja, hogy lehetővé te­gyék 10—12 tagú csoportok hosz­­szabb tartózkodását az égitest fel­színén. Von Braun végezetül azt is be­jelentette, hogy az Apollo—18 és —19 tervezett utazását végképp törölték a programból. Száraz, napos idő Nemcsak az időjárás mutat változékony­sá­got Európa felett, ha­nem azok a légköri té­nyezők is, amelyek az időjárást kialakítják. Délnyugati, nyugati irányból most újra nagy kiterjedésű, Lassú leszálló légmozgású zó­na vonul át lassan Kö­zép- és Dél-Európa te­rülete felett, és ebben a térségben, amelynek a Kárpát-medence pénte­ken még csak a szé­lére esett, derült vagy legfeljebb gyengén fel­hős, száraz és csendes az idő. A hőmérsékleti viszonyok általában az évszaknak megfelelők, egy-két fokkal maga­sabbak is a napi maxi­mumok, a nyár végére azonban már utalnak a hajnali ködök. Ez az időjárás még el fo­g tartani egy-két napi­g, körülbelül eny­­nyire becsülhető az említett zónának az átvonulási időtartama felettünk, utána azonban újból a nyugati szél és az óceáni levegő átvonulása tar­kítja felhőzetével, átfutó esőivel, le­hűlésével. A nyugati szél és a velejáró válto­zékony időjárás pénteken is meg­volt, azonban északra tolódva már csak a Bruxelles—Krakkó—Lvov vo­nalig terjedő síkságon. A Kárpát-me­dencét még érintették kisebb felhő­­átvonulásai. A hőmérséklet, ami ha­zánkban az északnak megfelelően alakult, az említett vonaltól északra fekvő területen egy-két fokkal ala­csonyabb maradt az átlagosnál. Ami a továbbiakat illeti: vasárnap­ra még nem valószínű az említett hűvösebb légtömegek megérkezése. Várható időjárás ma estig: Kisebb felhőátvonulások, eső nél­kül. Időnként még élénk északnyuga­­ti, északi szél- Az évszaknak megfe­­lelő hőmérséklet. Várható legmaga­sabb hőmérséklet: 23—27 fok között. A Duna vízállása pénteken Buda­pestnél 257 centiméter volt, mára 300 várható. 9

Next