Népszabadság, 1971. december (29. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

T­olmávís és technika V­etés - szántás nélkül A hagyományos talaj művelési módokkal sok esetben nem lehet a növények igényének megfelelően előkészíteni és ápolni a talajt. Ezenkívül elvégzésük — különösen a szántás — sok energiát kíván. Ezért kidolgoztak már több olyan eljárást is, amelyek a hagyomá­nyos talajművelési munkák összevonásával, egy menetben áló elvég­zésével, az egyes, nem feltétlenül szükséges műveletek elhagyásával, a szántásnál sekélyebb és csak a vetési sávban végzett talajlazítással, vagy az eke helyett vegyszerek alkalmazásával is, lehetővé teszik a növénytermesztést anélkül, hogy a terméseredmények csökkennének. A termesztett növénytől, a talajtól és természetesen az eljárások további fejlesztésének eredményességétől függ, hogy melyik eljárás lesz a legalkalmasabb az egyes növények termesztéséhez. Az egyik legérdekesebb megoldás, amikor a talajművelési munkákat gyomirtó vegyszerek alkalmazásával csökkentik. Miért szántunk? Ma a vetést megelőzően szán­­­tással megforgatják a talajt, mert általában, azt tartják, hogy a talajforgatás kedvező hatású. Már régóta megfigyelték vi­szont, hogy a szántott területről erős szélben porfelhőik emelked­nek a magasba, esőzések alkal­mával pedig a­, árkokban és egyéb vízfolyásokban foki ré­szecskékkel teli zavaros víz áramlik a termőföldekről a víz­gyűjtők felé. Mindkét esetben a föld legfelső, értékes termőrétege­­kopik”, ez pedig csökkenti a ta­laj termőképességét. A vizsgála­tok szerint ezt a folyamatot a szántás elősegíti. A megfelelő időben való szán­tás is egyre nehezebben oldható meg. A gabonabetakarítás után rendszerint nem lehet szántani a szárazság miatt, az őszi időszak­ban pedig a kukorica kései be­­érése és az esős időszak bekö­szöntése miatt késik vagy marad a következő tavaszra a szántás. Tavasszal viszont gyakran sokáig kel­l várni, amíg a talaj nedves­ségtartalma olyan mértéket ér el, hogy szántani lehessen. A rossz minőségű szántás és a szán­tás elhúzódása miatt megkésett vetés viszont jelentős termés­­csökkenést okozhat. Az újabb vizsgálatok megdön­tötték azt a régi feltételezést is, hogy a szántással elért talajlazí­tás kedvező a növények számá­ra. A kutatások szerint a gyö­kereknek inkább megfelelő a meg nem bolygatott szerkezetű t­alaj, hiszen amíg évmilliókon keresztül­­kialakultak a növé­nyek, mindig szántatlan talajon hatoltak át a gyökereik, és eh­hez is alkalmazkodtak. Ugyan­ilyen okok miatt nem jelent kü­lönösebb előnyt a talajlazítás a talajban élő, a növénytermesztés­­szempontjából hasznos élőlények számára sem. A talaj víztároló képességét sem növeli számotte­vően a szántás, ez inkább a ta­laj szerkezetének, vízmegkötő képességének javításával érhető el.­­ Ami végül is a szántás egyet­len pozitív hatásának bizonyult a legújabb vizsgálatok szerint is: a gyomirtás, mert a talajba for­gatott gyomok elpusztulnak. Ha viszont a káros növényeket le­forgatós nélkül is sikerült kipusz­­títani, elmaradhat a talajforga­tás, a szántás. A „csodaszer" Már több évtizede használnak a gyomok irtására különféle vegyszereket. Különösen értéke­sek azok, amelyek a káros nö­vények irtását belső elválasztá­st­ — hormonhatású — nedvek­kel végzik, mert ezek a termesz­tett növényre nem károsak, csak a gyomokat pusztítják el. Hátrá­nyuk viszont, hogy mivel lassan boruló vegyül­etek, ezért a talaj­ba kerülve, a letermett növény után vetett másik haszonnövényt is károsítják, vagyis, amíg el nem bomlanak, nem lehet más nö­vényt termeszteni a területen. Ezért kutattak olyan újabb szer után, amely a gyomokat jól pusztítja, de gyorsan elbomlik hatástalan anyagokra. A hatva­nas években sikerült ilyen ké­miai szert felfedezni, és hama­rosan­ forgalomba is hozták a be­lőle készített gyomirtó szert Gra­­moxone néven. Ez a gyomirtó szer a növényi részek zöld színű festékanyagát, a klorofillt ron­csolja el, ennek következtében pedig megakad a fotoszintézis és a növény elpusztul. A szer a ta­lajjal érintkezve két-három nap alatt elveszti mérgező hatását, tehát a később kikelő termesz­tett növényre semmilyen káros hatással nincs. Talajművelő gépláncok Rövid idő alatt el is terjedt a szer használata, és már nálunk is alkalmazzák gyomirtó kapálás helyett. Amíg nem kelt ki ,a ha­szonnövény, az előtörő gyomok úgy irthatók ki, hogy Gramo­­xone-nal lepermetezik a terüle­tet. Ha a kelés vagy a palánták kiültetése után­ is erős a gyomo­­sodás, megismétlik a gyomirtó permetezést. Elül ez­ azonban kü­lönleges permetezőgépet használ­nak. A gép permetező szórófejei között takarólemezek, vagy vé­ri­őkupakok vannak, amelyek a haszonnövényt beborítják, úgy­hogy a szórófejekből nem kerül­het rájuk permet lé, amely káro­sítaná őket, hanem csak a gyom­növényekre és a földre hull a permetléből. A nagy növények (például gyümölcsfák, szőlő­tőkék) kezelésekor a növényso­rok közötti terület lefedésére al­kalmas burkolatot szerelnek a permetezőgépre, ez alatt vannak a szórófejek, tehát csaik a sorkö­zökre juthat permetlé, a haszon­­növényekre nem. Az így végzett gyomirtás után nincs szükség gyomirtó talaj­mű­velésre, tehát csökken a talajmunkák száma, csak a vetés előtt forgatják meg szántással a talajt. Szántani és vetni viszont egy m­agaen is lehet, úgy, hogy az eke után megfelelően, kialakított vetőgépet kapcsolnak, így nem tapossa meg kétszer az erőgép a talajt, és majdnem feleannyi idő kell a munka elvégzéséhez, mint­ha külön szántanak, majd utána vetnek. Még jobban óvható a ta­laj a szerkezetét rontó taposástól, és egyben csökkenthető a mun­karáfordítás, ha kialakítanak olyan „gépláncot”, amely egy me­netben elvégzi a szerves trágya bekeverését, a talajforgatást, a műtrágyakiszórást, a magvetést és a magtakarást is. A gyom­talanítást pedig Gramoxone-nal oldják meg. Ezeket a művelés­­módokat joggal nevezik takaré­kos talajművelőknek, mert több munkafolyamat egyidejű elvég­zésével és a nem feltétlenül szükséges munkaműveletek el­hagyásával a hagyományos talaj­művelésnél jóval kevesebb kézi és gépi munkát kívánnak, ez pe­dig csökkenti az­­ önköltséget is. csa alakú kerekek vannak, ame­lyek néhány centiméter mélyen felhasítják a talajt, hogy a mö­göttük levő vető­szerkezetekből a magvaik megfelelő mélyen ke­rüljenek a talajba. Gyakoribb megoldás, hogy forgó kapák nyitnak árkot a vetőcsoroszlyák­­ból kihulló magvaknak. Amint megázik a vetés, a magvak ki­kelnek. A lehulló csapadék leg­nagyobb része beszivárog a ta­lajba. A felszínt borító kipusz­tított, elszáradt gyomnövény ta­karó miatt nem szárad ki a ve­tés még száraz időjárásnál sem. Nagy előny még az is, hogy a szántással együtt elmaradnak a szántást követő, egyéb talajmun­kák is, teh­át jelentősen kisebb a munkaigény, és a költségek is legfeljebb a 20 százal­ék­át érik el a hagyományos talajművelés költségeinek. A terméshozamok nem csök­kennek, sőt megfelelő műtrágyá­zás, növényvédelem esetén a „ta­karékos” talajművelés­­vala­mennyi módjával jobb termés­­eredmények is elérhetők, mint a hagyományos talajműveléssel. Ezt bizonyítják a több­­­éves hazai vizsgálatok is. Megállapí­tották, hogy az őszi búza vetésé­nél és a kukorica termesztésénél a mi viszonyaink között i­s el­hagyható a szántás, de más nö­vénynél is biztatóak az eddigi eredmények. A kukorica után szántás nélkül vetett búza átlag­termése például rendszeresen fe­lülmúlta a vizsgálatok során a szántott talajba vetett búza ter­méshozamát. Ennek oka a többi között az, hogy a kukorica be­takarítása után a szántás elha­gyásával késedelem nélkül vet­hető a búza, viszont ha szánta­nak, akkor már rendszerint meg­késnek a vetéssel, ez pedig csök­kenti a terméseredményt, s szá­raz őszön nem is lehet szántás­sal a kívánt minőségben előké­szíteni vetéshez a talajt. A szántás nélküli talajművelés gondolata nem mai keletű. Már évtizedekkel ezelőtt is foglalkoz­tak vele a hazai és külföldi kuta­tók — átütő siker nélkül A most­tani kísérletek, a korszerűbb esz­közök, anyagok révén biztatóak és joggal feltételezhető, hogy az új módszerek tovább tökéletesítve — az eddigieknél is hatékonyabb gyom­irtószerekkel, megfelelő ve­tőgépekkel — lényegesen olcsób­ban nagyobb, jobb termések beta­karítását teszik majd lehetővé. Komi­zár Lajos Szántás nélkül vető gép. Felszántatla­n talajba vetett kukorica. Takaróréteg a talajon A mezőgazdasági, termesztés­­technológia még nagyobb válto­zását is lehetővé teszi a Gramo­­xone és más hasonló hatású modern gyomirtó szer (például a Régióné). 1960-ban Angliában­­kidolgozták a szántás nélküli nö­vénytermesztést. Szántás helyett a gabonafélék learatása után visszamaradó és a gyomoktól ki­­zöldellő tarlót lepermetezik Gra­­moxone-nal. A permetezéstől el­pusztuló, leszáradó káros növé­nyek laza takaróként befedik a talajt. Ez a takaróréteg gátolja a talaj vízpárologtatását, nem kép­ződik kemény felszíni réteg a talajfelületen, mint szántás után, a szél nem károsítja a talajt, s a takaróréteg újabb gyomok elő­­törését is akadályozza, és előse­gíti a csapadék jobb beszivárgá­sát a talajba, így akár azonnal is megkezdhető a vetés a búza learatása és a kukorica betaka­rítása után. Tavaszi vetés előtt — például kukoricavetéshez — két-három hetes időközökben két alkalom­mal célszerű lepermetezni a ta­lajt Gramoxone-nal, hogy töké­letesebb legyen a gyomirtás. Azokon a területeken, ahol sok évelő gyökér- és szártorzsás gyom található, a Gramoxone más gyomirtó szerrel kombinálva teremti meg a gyommentességet. Lehetőség van tehát arra, hogy ősszel, tavasszal vagy nyáron ak­kor­ vessenek, amikor a leked­vezőbb, mert nem kell megvárni a hagyományos szántásra alkal­mas időszakot. A terméshozamok A vetéshez azonban különleges vetőgépek szükségesek. Ezek kü­lönböző felépítésűek lehetnek. Egyik géptípus elején éles, tár- Harmonikapult Rugalmasan berendezhetővé teszi az áruházak, boltok eladó­terét az NSZK-beli Gu­ske & Rau­­tenberger-gyár harmonika pultja. Használaton kívül (mint a kép bal oldalán látható) nagyon kis helyet foglal el,­­különböző széles­ségben kihúzva, sokféle áru kira­kására alkalmas. Mivel kerekeken jár, a raktárból áruval megtölt­ve tolható az eladótérbe és ott bárhova elgurítható. A kerekeken guruló harmonikapult az üzlethelyiségben — az áruval együtt — szükség szerint bárhová eltolható. Gyors működésű satu Az asztali satunak minden jó tulajdonsága ellenére megvan az a hátránya, hogyha nyílását hol szélesre, hol keskenyre kell állí­tani, akkor nagyon sokat kell csavarni az orsóját. Ennek elkerü­lésére egy moszkvai gépgyárban olyan satut, csináltak, amelynek a lökete az­ orsó forgatása nélkül gyorsan változtatható. A csavarorsót körülvevő anya nem mereven van hozzáerősítve a satu mozgó pofájához, mint az általában szokásos, hanem két ék­fogazású léc közvetítésével. Ha a satu nyílását változtatni kell, ak­kor a csavarorsó balra fordításá­val az anya körmei kikapcsolód­nak a léc fogai közül és az anya az orsóval együtt szabadon tol­ható ki- vagy befelé, amíg a po­fák közti távolság körülbelül meg nem felel. A csavarorsót jobbfelé fordítva, az anya körmei vissza­kapcsolódnak a lécek fogai közé, az anya forogni kezd az orsón, és ezzel a satu ismét a szokásos mó­don működik. A VEGYIMŰVEKET SZERELŐ VÁLLAL­AT értesíti t. szállítóit, hogy átszervezés és leltározás miatt december 10-e és 31-e között valamennyi raktárában és telepén SZÜNETEL AZ ANYAGÁTVÉTEL ÉS AZ ANYAGKIADÁS Anyagellátási Főosztály Budapest XV., Mogyoród útja 42.

Next