Népszabadság, 1971. december (29. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-07 / 288. szám
Tolmávís és technika Vetés - szántás nélkül A hagyományos talaj művelési módokkal sok esetben nem lehet a növények igényének megfelelően előkészíteni és ápolni a talajt. Ezenkívül elvégzésük — különösen a szántás — sok energiát kíván. Ezért kidolgoztak már több olyan eljárást is, amelyek a hagyományos talajművelési munkák összevonásával, egy menetben áló elvégzésével, az egyes, nem feltétlenül szükséges műveletek elhagyásával, a szántásnál sekélyebb és csak a vetési sávban végzett talajlazítással, vagy az eke helyett vegyszerek alkalmazásával is, lehetővé teszik a növénytermesztést anélkül, hogy a terméseredmények csökkennének. A termesztett növénytől, a talajtól és természetesen az eljárások további fejlesztésének eredményességétől függ, hogy melyik eljárás lesz a legalkalmasabb az egyes növények termesztéséhez. Az egyik legérdekesebb megoldás, amikor a talajművelési munkákat gyomirtó vegyszerek alkalmazásával csökkentik. Miért szántunk? Ma a vetést megelőzően szántással megforgatják a talajt, mert általában, azt tartják, hogy a talajforgatás kedvező hatású. Már régóta megfigyelték viszont, hogy a szántott területről erős szélben porfelhőik emelkednek a magasba, esőzések alkalmával pedig a, árkokban és egyéb vízfolyásokban foki részecskékkel teli zavaros víz áramlik a termőföldekről a vízgyűjtők felé. Mindkét esetben a föld legfelső, értékes termőrétegekopik”, ez pedig csökkenti a talaj termőképességét. A vizsgálatok szerint ezt a folyamatot a szántás elősegíti. A megfelelő időben való szántás is egyre nehezebben oldható meg. A gabonabetakarítás után rendszerint nem lehet szántani a szárazság miatt, az őszi időszakban pedig a kukorica kései beérése és az esős időszak beköszöntése miatt késik vagy marad a következő tavaszra a szántás. Tavasszal viszont gyakran sokáig kell várni, amíg a talaj nedvességtartalma olyan mértéket ér el, hogy szántani lehessen. A rossz minőségű szántás és a szántás elhúzódása miatt megkésett vetés viszont jelentős terméscsökkenést okozhat. Az újabb vizsgálatok megdöntötték azt a régi feltételezést is, hogy a szántással elért talajlazítás kedvező a növények számára. A kutatások szerint a gyökereknek inkább megfelelő a meg nem bolygatott szerkezetű talaj, hiszen amíg évmilliókon keresztülkialakultak a növények, mindig szántatlan talajon hatoltak át a gyökereik, és ehhez is alkalmazkodtak. Ugyanilyen okok miatt nem jelent különösebb előnyt a talajlazítás a talajban élő, a növénytermesztésszempontjából hasznos élőlények számára sem. A talaj víztároló képességét sem növeli számottevően a szántás, ez inkább a talaj szerkezetének, vízmegkötő képességének javításával érhető el. Ami végül is a szántás egyetlen pozitív hatásának bizonyult a legújabb vizsgálatok szerint is: a gyomirtás, mert a talajba forgatott gyomok elpusztulnak. Ha viszont a káros növényeket leforgatós nélkül is sikerült kipusztítani, elmaradhat a talajforgatás, a szántás. A „csodaszer" Már több évtizede használnak a gyomok irtására különféle vegyszereket. Különösen értékesek azok, amelyek a káros növények irtását belső elválasztást — hormonhatású — nedvekkel végzik, mert ezek a termesztett növényre nem károsak, csak a gyomokat pusztítják el. Hátrányuk viszont, hogy mivel lassan boruló vegyületek, ezért a talajba kerülve, a letermett növény után vetett másik haszonnövényt is károsítják, vagyis, amíg el nem bomlanak, nem lehet más növényt termeszteni a területen. Ezért kutattak olyan újabb szer után, amely a gyomokat jól pusztítja, de gyorsan elbomlik hatástalan anyagokra. A hatvanas években sikerült ilyen kémiai szert felfedezni, és hamarosan forgalomba is hozták a belőle készített gyomirtó szert Gramoxone néven. Ez a gyomirtó szer a növényi részek zöld színű festékanyagát, a klorofillt roncsolja el, ennek következtében pedig megakad a fotoszintézis és a növény elpusztul. A szer a talajjal érintkezve két-három nap alatt elveszti mérgező hatását, tehát a később kikelő termesztett növényre semmilyen káros hatással nincs. Talajművelő gépláncok Rövid idő alatt el is terjedt a szer használata, és már nálunk is alkalmazzák gyomirtó kapálás helyett. Amíg nem kelt ki ,a haszonnövény, az előtörő gyomok úgy irthatók ki, hogy Gramoxone-nal lepermetezik a területet. Ha a kelés vagy a palánták kiültetése után is erős a gyomosodás, megismétlik a gyomirtó permetezést. Elül ez azonban különleges permetezőgépet használnak. A gép permetező szórófejei között takarólemezek, vagy vériőkupakok vannak, amelyek a haszonnövényt beborítják, úgyhogy a szórófejekből nem kerülhet rájuk permet lé, amely károsítaná őket, hanem csak a gyomnövényekre és a földre hull a permetléből. A nagy növények (például gyümölcsfák, szőlőtőkék) kezelésekor a növénysorok közötti terület lefedésére alkalmas burkolatot szerelnek a permetezőgépre, ez alatt vannak a szórófejek, tehát csaik a sorközökre juthat permetlé, a haszonnövényekre nem. Az így végzett gyomirtás után nincs szükség gyomirtó talajművelésre, tehát csökken a talajmunkák száma, csak a vetés előtt forgatják meg szántással a talajt. Szántani és vetni viszont egy magaen is lehet, úgy, hogy az eke után megfelelően, kialakított vetőgépet kapcsolnak, így nem tapossa meg kétszer az erőgép a talajt, és majdnem feleannyi idő kell a munka elvégzéséhez, mintha külön szántanak, majd utána vetnek. Még jobban óvható a talaj a szerkezetét rontó taposástól, és egyben csökkenthető a munkaráfordítás, ha kialakítanak olyan „gépláncot”, amely egy menetben elvégzi a szerves trágya bekeverését, a talajforgatást, a műtrágyakiszórást, a magvetést és a magtakarást is. A gyomtalanítást pedig Gramoxone-nal oldják meg. Ezeket a művelésmódokat joggal nevezik takarékos talajművelőknek, mert több munkafolyamat egyidejű elvégzésével és a nem feltétlenül szükséges munkaműveletek elhagyásával a hagyományos talajművelésnél jóval kevesebb kézi és gépi munkát kívánnak, ez pedig csökkenti az önköltséget is. csa alakú kerekek vannak, amelyek néhány centiméter mélyen felhasítják a talajt, hogy a mögöttük levő vetőszerkezetekből a magvaik megfelelő mélyen kerüljenek a talajba. Gyakoribb megoldás, hogy forgó kapák nyitnak árkot a vetőcsoroszlyákból kihulló magvaknak. Amint megázik a vetés, a magvak kikelnek. A lehulló csapadék legnagyobb része beszivárog a talajba. A felszínt borító kipusztított, elszáradt gyomnövény takaró miatt nem szárad ki a vetés még száraz időjárásnál sem. Nagy előny még az is, hogy a szántással együtt elmaradnak a szántást követő, egyéb talajmunkák is, tehát jelentősen kisebb a munkaigény, és a költségek is legfeljebb a 20 százalékát érik el a hagyományos talajművelés költségeinek. A terméshozamok nem csökkennek, sőt megfelelő műtrágyázás, növényvédelem esetén a „takarékos” talajművelésvalamennyi módjával jobb terméseredmények is elérhetők, mint a hagyományos talajműveléssel. Ezt bizonyítják a többéves hazai vizsgálatok is. Megállapították, hogy az őszi búza vetésénél és a kukorica termesztésénél a mi viszonyaink között is elhagyható a szántás, de más növénynél is biztatóak az eddigi eredmények. A kukorica után szántás nélkül vetett búza átlagtermése például rendszeresen felülmúlta a vizsgálatok során a szántott talajba vetett búza terméshozamát. Ennek oka a többi között az, hogy a kukorica betakarítása után a szántás elhagyásával késedelem nélkül vethető a búza, viszont ha szántanak, akkor már rendszerint megkésnek a vetéssel, ez pedig csökkenti a terméseredményt, s száraz őszön nem is lehet szántással a kívánt minőségben előkészíteni vetéshez a talajt. A szántás nélküli talajművelés gondolata nem mai keletű. Már évtizedekkel ezelőtt is foglalkoztak vele a hazai és külföldi kutatók — átütő siker nélkül A mosttani kísérletek, a korszerűbb eszközök, anyagok révén biztatóak és joggal feltételezhető, hogy az új módszerek tovább tökéletesítve — az eddigieknél is hatékonyabb gyomirtószerekkel, megfelelő vetőgépekkel — lényegesen olcsóbban nagyobb, jobb termések betakarítását teszik majd lehetővé. Komizár Lajos Szántás nélkül vető gép. Felszántatlan talajba vetett kukorica. Takaróréteg a talajon A mezőgazdasági, termesztéstechnológia még nagyobb változását is lehetővé teszi a Gramoxone és más hasonló hatású modern gyomirtó szer (például a Régióné). 1960-ban Angliábankidolgozták a szántás nélküli növénytermesztést. Szántás helyett a gabonafélék learatása után visszamaradó és a gyomoktól kizöldellő tarlót lepermetezik Gramoxone-nal. A permetezéstől elpusztuló, leszáradó káros növények laza takaróként befedik a talajt. Ez a takaróréteg gátolja a talaj vízpárologtatását, nem képződik kemény felszíni réteg a talajfelületen, mint szántás után, a szél nem károsítja a talajt, s a takaróréteg újabb gyomok előtörését is akadályozza, és elősegíti a csapadék jobb beszivárgását a talajba, így akár azonnal is megkezdhető a vetés a búza learatása és a kukorica betakarítása után. Tavaszi vetés előtt — például kukoricavetéshez — két-három hetes időközökben két alkalommal célszerű lepermetezni a talajt Gramoxone-nal, hogy tökéletesebb legyen a gyomirtás. Azokon a területeken, ahol sok évelő gyökér- és szártorzsás gyom található, a Gramoxone más gyomirtó szerrel kombinálva teremti meg a gyommentességet. Lehetőség van tehát arra, hogy ősszel, tavasszal vagy nyáron akkor vessenek, amikor a lekedvezőbb, mert nem kell megvárni a hagyományos szántásra alkalmas időszakot. A terméshozamok A vetéshez azonban különleges vetőgépek szükségesek. Ezek különböző felépítésűek lehetnek. Egyik géptípus elején éles, tár- Harmonikapult Rugalmasan berendezhetővé teszi az áruházak, boltok eladóterét az NSZK-beli Guske & Rautenberger-gyár harmonika pultja. Használaton kívül (mint a kép bal oldalán látható) nagyon kis helyet foglal el,különböző szélességben kihúzva, sokféle áru kirakására alkalmas. Mivel kerekeken jár, a raktárból áruval megtöltve tolható az eladótérbe és ott bárhova elgurítható. A kerekeken guruló harmonikapult az üzlethelyiségben — az áruval együtt — szükség szerint bárhová eltolható. Gyors működésű satu Az asztali satunak minden jó tulajdonsága ellenére megvan az a hátránya, hogyha nyílását hol szélesre, hol keskenyre kell állítani, akkor nagyon sokat kell csavarni az orsóját. Ennek elkerülésére egy moszkvai gépgyárban olyan satut, csináltak, amelynek a lökete az orsó forgatása nélkül gyorsan változtatható. A csavarorsót körülvevő anya nem mereven van hozzáerősítve a satu mozgó pofájához, mint az általában szokásos, hanem két ékfogazású léc közvetítésével. Ha a satu nyílását változtatni kell, akkor a csavarorsó balra fordításával az anya körmei kikapcsolódnak a léc fogai közül és az anya az orsóval együtt szabadon tolható ki- vagy befelé, amíg a pofák közti távolság körülbelül meg nem felel. A csavarorsót jobbfelé fordítva, az anya körmei visszakapcsolódnak a lécek fogai közé, az anya forogni kezd az orsón, és ezzel a satu ismét a szokásos módon működik. A VEGYIMŰVEKET SZERELŐ VÁLLALAT értesíti t. szállítóit, hogy átszervezés és leltározás miatt december 10-e és 31-e között valamennyi raktárában és telepén SZÜNETEL AZ ANYAGÁTVÉTEL ÉS AZ ANYAGKIADÁS Anyagellátási Főosztály Budapest XV., Mogyoród útja 42.