Népszabadság, 1972. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-12 / 36. szám

10 ­ autó ■motor Miért jó tömlő nélkül? Némelyik személygépkocsi­típusnál a hagyományos tömlős gumiköpeny helyett tömlő nélkü­lit alkalmaznak. Ezt a gyárak azért készítik, hogy biztonságo­sabb legyen az utazás, kevesebb legyen az autós gondja, és gazda­ságosabb legyen az abroncsok szerelése. A tömlő nélküli gumiköpeny előnye, hogy egy alkatrésszel — a tömlővel — kevesebbet kell gyártani és felszerelni, egysze­rűbb a szerelés, kevesebb a gyár­tási és szerelési hiba és idő is. Nem fordul elő durrdefekt, s a kisebb defekt szerelés nélkül, gyorsan javítható, sőt ha esetleg a megnyúlt perem vagy valami­lyen rejtett hiba miatt valahol el­szökik a levegő, pótlólag tömlő is beszerelhető. Az autósok között mégis sokan a tömlős gumiköpenyt tartják jobbnak, mert defekt esetén a tömlő (bonyolultabb ugyan, de kis erőkifejtéssel) könnyen ki-besze­­relhető, a tömlő ragasztását egy­szerűbbnek vélik. Kisebb defekt­­nél csak a tömlőt kell ragaszta­ni, a köp­enyt pedig nagyobb de­fektnél, vulkanizálással javítva, új tömlővel tovább lehet használni. Ezzel szemben hátránya, hogy a hibás szerelés és a rossz ragasz­tás miatt vagy a nagy nyári me­legben a durrdefekt valószínűsé­ge nagyobb. A tömlő nélküli gumiköpeny kevésbé érzékeny a szögdefektre, mert a szög a gumiba nyomódva szinte eltömíti a lyukat. Szerelé­se viszont­­nagyobb erőkifejtést igényel. Arra kell gondosan ügyelni, hogy a gumi felfekvő pe­reme ne sérüljön meg a szerelés­nél. A gyakori szerelés következ­ménye, hogy megnyúlik a perem, ilyenkor kereket már nem lehet felpumpálni. Amikor nem talál­juk meg a leeresztés okát, vagy­­nagyon megnyúlt a perem és a kerék nem fúrható fel, tömlöt kell beszerelni. Ajánlatos tehát, ha na­gyon hosszú túrára megyünk tömlőt is tartalékolni. Fontos az is, hogy a tömlő nél­küli­ abroncsok levegőnyomását az előírt szinten tartsuk,­ csak így tudjuk ugyanis kihasználni elő­nyeit. I..­­. turisztika A soproni hegyek között Az alpesi jellegű, erdő borí­­totta, 15 km hosszan elnyúló, 300—500 terem-ig emelkedő sop­roni hegyes-dombos táj kiváló té­li-nyári túratelep. Ha süt a nap, ha esik a hó, Sopron állandó la­kói és hosszabb-rövidebb ideig üdülő vendégei meg a dunántúli, főként győri, pápai kirándulók. Az időszaknak megfelelően öltöz­ve, nagyon kellemes sétákat, több órás túrákat is tehetnek a jel­zett utakon. A Lövérektől délkeletnek „sár­ga sáv”” vezet a szánkópálya men­tén a szép kilátást nyújtó Muck „zöld háromszög” a nagyszerű pa­norámát mutató, 398 m-es Ká­­roly-magaslatra. Itt új vezetőhöz, a „zöld sávhoz” csatlakozunk és déli irányba követjük kb. egy ki­lométeren keresztül, akkor balra fordulunk a síugrósánchoz. En­nek közelében találjuk a „Pá­holyt”. Varázslatosan szép és mé­reteiben is hatalmas látvány tá­rul elénk: a télen is sokszínű er­dők és a híres soproni szőlőker­tek fölött rálátunk a Fertő-me­dence északi, keleti és déli ré­szére. A „Páholytól” alig néhány mé­tert megyünk visszafelé, amerről jöttünk, az útkereszteződésnél most nem fordulunk se jobbra, se balra, hanem egyenesen megyünk a „kék +”-es úton, amíg talál­kozunk a „kék sávval”, akkor azt követjük előbb délnyugat, majd északnyugat felé, amíg eljutunk a „zöld sávos” szerpentinhez és a Récényi úton visszatérünk az üdülőhöz. Az 523 m magas Muck-csúcsot a „piros sávos” Alpesi úton kö­zelítjük meg, és a nyírjesi erdő­ben jutunk fel rá. A 483 m-es Várhelyre a Récényi út déli szer­pentinjétől indulunk „sárga +”­tel, majd „sárga háromszög" jel­zéssel érjük el a célunkat, ahon­nan — akár a Muck-csúcsról —­­szép tájképben gyönyörködünk. A „sárga háromszög” a legrövidebb úton visz az erdei iskolától köz­lekedő autóbusz megállójához, ahonnan akár a busszal, akár to­vábbgyalogolva mehetünk az üdülőközpontba, vagy egyenesen a városba. Sz. Érdemrend alakú bélyeg Az ázsiai Tonga király­ság, amely már eddig is fel­tűnt „forma­bontó” kiadvá­nyaival, újabb meglepetéssel állt elő. A ki­rályság érdem­rendjeit mu­tatta be olyan bélyegeken, amelyek alakja a kitüntetések körvonalait kö­vetik. Zene A Német Demokratikus Köz­társaság 25 pfenniges bélyeggel emlékezett meg Karla August Kocor (1822—1904) zeneszerző ha­lálának. 150. évfordulójáról. Ras Al Khaima sejkség világhírű ze­­neszerzők: Bach, Vivaldi, Rossini, Haydn, Brahms és Chopin port­réját örökítette meg. Csád, Niger, Szenegál és Mali neves néger ze­neszerzők arcképét vitte bélyeg­re. Csádi bélyegen Sidney Bechet, Duke Ellington és Louis Armst­­rong szerepel. Az utóbbi portréja az ábra Niger bélyegpárján, Sze­­hegál 150 frankos bélyegén, vala­mint Mali háromcímletű sorában is, amelyben még Hat K­ing Cole-ról és Erről Garnerról is megemlékeztek. Augustin Lara zeneszerző autogramját és zongo­rabillentyűket ábrázol az a bé­lyeg, amelyet Mexikó a két évvel ezelőtt elhunyt neves művész em­lékének szentelt. Fujeira sejkség Beethoven arcképét aranyfóliára nyomott bélyeggel jelentkezett. Goethe, Heine A nyugatnémet irodalmi körök, filatelisták és szaklapok részéről mozgalom indult meg, hogy két halhatatlan német költő, Goethe és Heine emlékére adjanak ki bé­lyeget. Hibáztatják a posta kul­túrpolitikáját, amelynek követ­kezménye, hogy ez a terv nem szerepel az ez évi kibocsátási programban. Ugyanis ez évben lesz Goethe halálának 140., Heine születésének 175. évfordulója. Az érvek közt megemlítik, hogy Togo már bejelentette: Goethe-emlék­­bélyeget ad ki. A düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem is kérte a postaügyi minisztert: bocsás­sanak ki bélyegsort. Újdonságok Algéria: Velence megmentése, bé­­lyegpár. — Argentína: nemzetközi bé­lyegkiállítás, 1 p + 50 c. — Costa Rica: ötvenéves futballegyesület, bé­lyegpár. — Dominika: II. nemzetközi atlétikai játékok, háromcímletű sor. — Guayana: a köztársaság napja, 4 érték. — Kuba: Sporthalászat, 7 cím­let. — Mali: 15 éves társadalombiz­tosítás, 70 ft. — Marokkó: izmiri já­tékok, bélyegpár. — Románia: fres­kók, hatértékű sor és egy blokk. — Svájc: 50 éves a svájci rádió, 30 rp. — Új-Zéland: XIII. nemzetközi vete­­ránralley, hat érték. Endre-pihenőhöz, onnan pedig b­élyeggyűjtés Profilváltozás miatt megvételre ajánlunk három E—352-es típusú kotrógépet, egy KV—66-os típusú vagonkirakó gépet, két ETC-161-es típusú árokásó gépet. Cím: Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Balatonboglár, Szabadság u. 69. NÉPSZABADSÁ­G IBn IS­OC­­­C Február 8-án lett 50 éves Jurij Aver­­bah nemzetközi nagymester, a má­sodik világháború utáni szovjet sakk­nemzedék egyik kimagasló tagja. Tíz szovjet bajnoki döntőben, két világ­­bajnoki zónaközi versenyen és egy világbajnokjelöltek versenyén vett részt. Mint szakíró is kiváló, három­­kötetes végjátékelméleti műve a leg­jobbak közé tartozik, számos nyelvre lefordították. Az alábbi játszmában először al­kalmazott megnyitási rendszer ma is­ Averbah-változatiként ismeretes az el­méletiben. KIRÁLY-INDIAI védelem J. Averbah—O. Panno Szovjetunió—Argentína mérkőzés Buenos Aires, 1954. 1. dl, Hf6 2. c4. gS 3. Hc3, Fg7 4. e4, db* 5. Fe2, 0—6 (». Fg5!? (A rendszer bevezető lépése.) 6. —, c5 7. d5, a1» (Az elmélet mai állása szerint jobb 7. —, h6 vagy 7. —, e6) 8. a4, Va3 9. Fd2, e5? (Hiba, mert a centrum le­zárása megkönnyíti az ellenfél szárny­­támadása megvalósítását. Itt is 9. —, éti! kellett.) 16. g4!, He8 (Nem 10. —, Hbd7? 11. Hb5! miatt.) 11. h4, f5 (Jobb 11. —, Vd8.) 12. h5, f4 13. g5! (Világos es­élyesen folytatja a támadást: fenye­get h6. a futár végleges kizárásával, de Fg4 is, a h3—c8 átló elfoglalásá­val.) 13. —, Bf7 14. Fg4, Vd8 15. Ff8­, Vc8­ 16. Hf3, Ff8 17. Ke2! (Itt áll a király a legbiztosabban, mert hosz­­szúsánc esetén sötét b5-tel ellentá­madást kezdhetett volna.) 17. —, Bg7 18. B­ 14, Hd7 19. hg., hg: 20. Vh1, Fe7 21. Bh81. Kf7 22. Vhl, Hf8 (22. —, Ff8- ra 21. Hh4!, majd 24. Hf5! nyer.) 23. Bili, Bb8 24. Ff4:!! (Döntő erejű áldozat, el­fogadására. 24. —, ef.-re 25. Bh4. 24. —, Hd7-re pedig 25. Vh3, Hb6 26. Fe6! következne.) 24. —, Ve7 (25. Fe5­! fenyegetett is.) 25. Vh2!, Hd7 (Az e5 pontot újra meg kellett védeni, a befejezés rendkívül logikus.) 26. Vh3, Hf8 27. Bf8 :!!, Kf8: (27. —, Ff8: 28. Ve6! és matt!) 28. Ve6!, Bg8 (29. Bh­! ellen.) 29. Hh4!, Fd8 30. Hg6:!, Kg7 31. He5:! sötét feladta. 1972. február 12. szombat Viílas/nluiik iniiiikitiigG kérdésekre hány­ókat dolgozhatnak Évenként A NYUGDÍ­JASOK? Bíró Istvánná (Tompa) saját jogán szerzett nyugdíja 658 forint. Mivel azonban özvegyi nyugdíjra is jogosult, ezt az összeget kiegészítették 800 forintra. Szeretne választ kapni: mennyit dolgozhat évenként nyugdíja mellett? Ugyanezt kér­dezi Lőrincz Sándor budapesti olvasónk is. Neki 634 forint nyugdíja van, de kap hozzá 100 forint házastársi pótlékot. Kér­dezi: annak elbírálásánál, hogy évenként hány órát dolgozhat, melyik összeget veszik alapul? A nyugdíjjogszabályok egyes rendelkezéseinek módosításáról kiadott rendelet értelmében 1972. január 1-től kezdődően korláto­zás nélkül dolgozhat­­munkavi­szony (kisipari szövetkezeti tag­ság) keretében az a nyugdíjas, aki látását — a ‘ Masedke Táblázat szerint — legalább kilencvenöt százalékban elvesztette, továbbá, akinek öregségi vagy rokkantsági nyugdíja 1972-ben a havi 700 fo­rintot, az ezt követő években pe­dig ennek naptári évenként két­­két százalékkal növelt összegét nem haladja meg, és végül az, aki egészségügyi, oktatási, gyer­mek- és szociális intézményeknél takarító, illetve egészségügyi, gyermek- és szociális intézmé­nyeknél fűtőként dolgozik. A 700­0 forintos határösszeg szempontjából az öregségi és rok­kantsági nyugdíjnak a levonás nélküli összegét kell számításba­­ venni. Figyelmen k szívül kell azon-­s­ban hagyni az öregségi és rok­kantsági nyugdíjjal együtt folyó­­­­sított egyéb ellátások összegét, így például az özvegyi nyugdíjat, a baleseti járadékot, a családi­­ pótlékot, és a házastársi pótlékot­­ is. Be kell viszont számítani a ha­vi 700 forintba a nyugdíjas részé-­­ re engedélyezett kivételes nyugel­­­­látás összegét. Bíró Istvánná és Lőrincz Sán­­dor tehát korlátozás nélkül dol­gozhat egész évben, nyugdíját­­ foglalkoztatásának idejétől és ke­­­ resetétől függetlenül, megkapja. A FIATALKORÚ TSZ TAGOK PÓTSZABADSÁGÁRÓL Gajdos János (Nyíregyháza) olvasta múlt év október 23-i jogszabály-magyarázatunkban, hogy a munkaviszonyban álló fiatalkorú dolgozóknak, fiatal korukra való tekintettel, pótsza­badság jár. Kérdezi: vonatkozik-e ez a jogszabály azokra a fia­talokra, akik termelőszövetkezetben tsz-tagként dolgoznak. A mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter 15/1971. (XII. 30.) MÉM számú rendelete kimondja, hogy az egészségre ártalmas mun­kakörben foglalkoztatott dolgo­zók, a gyermekes anyák, a 18 életévüket még be nem töltött fiatalok és a vakok pótszabad­ságának feltételeire és mértékére — folyamatos munkavégzés ese­tén — a munkajog szabályait kell alkalmazni. Folyamatos munka­végzésről akkor van szó, ha a tag a termelőszövetkezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot teljesített. A munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos mértékű szabadság tehát az ilyen dolgozót illeti meg. Fentiekből következik, hogy ez a rendelkezés akkor vo­natkozik levélírónkra és fiatal társaira, ha teljesítették a múlt évben a 250 tízórás munkanapot Ebben az esetben kérhetik a pót­­szabadságot, fiatal korukra tekin­tettel, mely 16 éves korig éven­ként 12 munkanap, 18 éves ko­rig pedig hat munkanap. A pótszabadság abban az évben jár utoljára, amelyik évben a fiatal a 16., illetőleg a 18. életévét be­tölti. Annak a tagnak, aki nem dol­gozott 250 napon át, de munká­ban töltött legalább 150 tízórás munkanapot (nők száz tízórás munkanapot) szintén jár fizetett szabadság, ennek mértékét azon­ban nem rendelet szabályozza, hanem a termelőszövetkezet alap­szabálya. A rendelet azonban ki­mondja, hogy a fiatalkorúakra és a fentiekben felsorolt dolgozókra a szabadság megállapításánál ilyenkor is figyelemmel kell len­ni. Ahogy a jogszabály írja: a szabadság feltételeinek és mérté­kének megállapításánál ezeket a dolgozókat kedvezményben kell részesíteni. Vagyis a szabadságot úgy kell megállapítani, hogy az a nem folyamatosan dolgozó (évi 150 és 250 nap között teljesítő)­­ tsz-tagokhoz képest kedvezményt jelentsen. . - A CSALÁDI PÓTLÉK FOLYÓSÍTÁSÁRÓL Zsibrita János (Kunszállás) a február 5-én megjelent jog­szabály-magyarázatunkra hivatkozva kérte munkáltatójától a családi pótlék megállapítását kisebbik gyermeke után, akit saját háztartásában nevel. Másik gyermeke első éves ipari ta­nuló és otthonban van elhelyezve. Kérelmét elutasították azzal az indoklással, hogy a családi pótlék ilyenkor egy gyermek ré­szére csak akkor állapítható meg, ha a szülő két vagy több gyermek után 1971 december hónapban vagy azt követően jo­gosult volt családi pótlékra. Úgy véli, sok helyen nem értik, mikor jár családi pótlék abban az esetben, ha a dolgozónak két gyermeke van, de az egyik valamilyen oknál fogva már nem részesülhet ebben a kedvezményben. Erre az esetre a módosító ren­delet a következőképpen intéz­kedik: az otthonban elhelyezett első vagy másodéves, illetve a harmadéves szakmunkástanuló gyermek után — függetlenül at­tól, hogy otthonban van-e vagy családi körben — családi pótlé­kot továbbra sem lehet megálla­pítani, de a családi pótlékra jogo­sult gyermekek számának megál­lapításánál figyelembe kell ven­ni. Ez azt jelenti, hogy az olyan családoknál, ahol — mint levél­­­­írónknál is — két gyermek van, s az egyiket szakmunkástanuló-ott­honban helyezik el, a szülők ház­tartásában nevelt egy gyermek után a családi ''pótlékot meg kell állapítani. Meg kell állapítani ak­kor is, ha annak folyósítását megelőzően már beszüntették. A családi pótlék összege ilyenkor egy gyermek után 150 forint. Levélírónk tehát kisebbik gyer­meke után 1972. január 1-től kez­­dődően jogosult 150 forint családi­­ pótlékra. Azok a családok, amelyek két vagy több gyermek után része­sültek családi pótlékban, s ké­sőbb a jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermekeik száma egyre csökkent például azért, mert a nagyobbik gyermek elérte a korhatárt, a megmaradó egy gyermek után családi pótlé­kot már nem kaphattak. Az új­­ rendelkezés lehetővé teszi,, hogy a jövőben ilyen esetben egy gyer­mek után is megállapítsák a csa­ládi pótlékot. Ez a jogszabály azonban csak azokra vonatkozik, akik két vagy több gyermek után 1971 december hónapban vagy ezt követően kapták a családi pótlékot, vagy jogosultságuk fennállt. Eltérő intézkedést tar­talmaz azonban a jogszabály azokra, akiktől a családi pótlé­kot azért vonták el, mert nagyob­bik gyermeküket szakmunkásta­nuló-otthonban helyezték el, vagy mert a gyermek harmadéves szakmunkástanuló lett.

Next